3.2. A magyar vasút története

3.2. A magyar vasút története

3.2.1. A vasúti közlekedés kialakulása

A Palmer-féle függővasút hosszmetszete (1827)

A Pozsony-Nagyszombat között épített (1832) lóvasút Nagyszombat állomás Vasúti híd Gerencsérnél

Az 1836.évi országgyűlés által meghatározott közlekedési főirányok

A Pest-Vác közti vasútvonal ünnepélyes megnyitása 1846-ban

Az első magyar gőzüzemű vasút pesti pályaudvara (1846)

A pest-váci vasútvonal menetrendje

Meghívó a pest-szolnoki vasút megnyitására (1847)

A Pest-Szolnok közti vasútvonal Szolnoki pályaudvara (1847)

Gróf Széchenyi István Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséül című tanulmányának (1848) átnézeti térképe

Gróf Széchenyi István vasúthálózat-fejlesztési javaslata

3.2.2. A vasúti hálózat fejlődése

A magyar vasúti hálózat (1846, 1850, 1855, 1860) 1846 1850 1855 1860

A magyar vasúti hálózat (1865,1870, 1875) 1865 1870 1875

Magyarországon megnyitott vasútvonalak hossza (1846-1875)

A magyar vasút hosszának és sűrűségének változásai (1846-1875)

A magyar vasúti hálózat (1880, 1885, 1890, 1890)

Magyarország vasúthálózata 1900-ban

A HÉV vonalak kiépítése Magyarországon (1872-1900)

Bánáti HÉV-vonalak AHÉV vonalak hálózata 1900-ban (1.) Dráva-Száva közti HÉV-vonalak Dunántúli HÉV-vonalak Duna-Tisza-közi és Tiszántúli HÉV-vonalak

Kelet-magyarországi HÉV-vonalak A HÉV vonalak hálózata 1900-ban (2.) Felvidéki HÉV-vonalak Erdélyi HÉV-vonalak Budapesti HÉV-vonalak

Magyarországon megnyitott vasútvonalak hossza (1846-1900)

A magyar vasútvonalak építők szerint (1875-1900)

A magyar vasútvonalak hosszának építők szerinti megoszlása (1846-1918)

A magyar vasútvonalak helyzete a trianoni határ megvonásakor

A magyar vasúti hálózat adatai 1918 és 1920 viszonylatában 1918 1920

A magyar vasút veszteségei a trianoni békekötés következtében Megnevezés Normál nyomtáv. Keskeny nyomtáv. Normál+Keskeny nyt. 1918 1920 1918 1920 1918 1920 MÁV tulajdon 8279 3068 37 0 8316 3068 Társasági fővasút 1333 780 0 0 1333 780 HÉV vonal 11475 4530 1574 268 13049 4798 Idegen vasút, peage vonal 171 59 0 0 171 59 Összesen 21258 8437 1611 268 22869 8705

Magyarország vasúthálózata 1920-ban

A magyarországi vasúthálózat növekedése az ország területi gyarapodása következtében 1938 november 1941 április között visszacsatolásra került: Felvidék-, Kárpátalja-, Erdély-, Délvidék egy része 79 000 km 4,5 millió lakos 4 947 km vasútvonal

A magyar vasútvonalak növekedése a terület visszacsatolások következtében (1938-1941)

Magyarország vasúti fővonalai (1938-1941)

A Felvidékkel visszatért vasútvonalak

Kárpátaljával visszatért vasútvonalak

Délvidékkel és Muraközzel visszatért vasútvonalak

Bevágás építése az erdélyi Szeretfalva-Déda vasútvonalon

Töltés építése az erdélyi Szeretfalva-Déda vasútvonalon (1941)

A II. világháború okozta károk a vasúti pályában, és a hozzátartozó infrastruktúrában Kétvágányú fővonali pályák 71,6%-a (1454 km), Egyvágányú fővonalak 26%-a (684 km) tönkre ment, Mellékvonalak 23%-a (918 km) tönkre ment, Állomási vágányok 47%-a (1390 km) tönkre ment, Kitérők 26%-a (3630 csoport) tönkre ment, Rácsos hídszerkezetek 83%-a (6105 m)felrobbantásra került, Vasgerendás hidak 25%-a (5945m) felrobbantásra került, Épületek 28%-a teljesen elpusztult, Épületek 32%-a súlyosan megrongálódott, Távközlő berendezések 82%-a szenvedett kárt, Biztosítóberendezések 70%-a szenvedett kárt,

A magyar vasúti hálózat (1950, 1961, 1971) 1950 1961 1971

1959-1982 között Magyarországon megszüntetett vasútvonalak Időszak Normál nyomtáv [km] Keskeny nyomtáv [km] Összesen [km] 1959-1960 87 14 101 1961-1970 66 354 420 1971-1980 559 808 1367 1981-1982 10-10 Összesen 722 1176 1898

Magyarországon megszüntetett normál-, és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasutak

A Zalalövő - Bajánsenye között épített vasútvonal völgyhídja Nagyrákosnál

A magyar vasúti hálózat (2004)

3.2.3. A vasúti pályák fejlődése

1. FELÉPÍTMÉNY

A magyar vasutak Vignol rendszerű sínszelvényeinek fejlődése

A különböző sínrendszerek alkalmazásának kezdetei a MÁV vonalain 34,5 kg/m 1890-től, 42,8 kg/m 1894-től, 48,3 kg/m 1929-től, 54,4 kg/m 1969-től, 60,0 kg/m 1987-től,

A sínszálak tömegének változása a magyar vasúti pályákban 1945-2000 között - 2,2 2,4-9,1 16,2 18,8-29,0 - - 34,6 20-29 - 8,5 8,6-14,0 18,1 20,8-27,1 - - 30,8 30-40 - 1,9 2,4-4,8 5,1 7,7-15,9 - - 26,6 42-45 - 55,9 56,7-56,6 55,0 51,9-28,0 - - 8,0 48-29,6 30,2-15,5 5,1 0,8-0,0 - - 0,0 54-1,8 0,2-0,0 0,0 0,0-0,0 - - 0,0 60 2000 1995 1990 1985 1980 1975 1970 1965 1960 1955 1950 1945 Sín r.

A vasúti keresztaljak típusának változása a MÁV hálózatán 1945-2000 között Aljtípus 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Betonalj 2,8 5,5-18,4-46,2 51,1 61,4 66,2-70,2 - Faalj 95,2 92,6-80,1-53,1 48,6 38,3 33,5-29,7 - Vasalj 2,0 1,9-1,5-0,7 0,3 0,3 0,3-0,1 -

2. PÁLYAFENNTARTÁS

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1945-1970 között a MÁV kezelésében lévő vasútvonalakon kicserélt felépítményi hossza 470 441 379 381 396 377 375 296 324 313 314 290 237 221 180 167 170 146 150 128 130 110 66 0 16 257 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1945

400 350 300 250 200 150 100 50 0 1971-1997 között a MÁV kezelésében lévő vasútvonalakon kicserélt felépítmény hossza 342 347 345 355 332 332 333 331 271 252 248 226 217 217 203 192 155 148 134 136 44 41 43 9 4 52 21 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997

3. VILLAMOSÍTÁS

A MÁV villamosított vasútvonalainak fejlődése (1934-1992) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Vonalhossz [%] Terhelés [100 etkm] 1934 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1992

A villamosított vasútvonalak hosszának alakulása Magyarországon 1960-2000 között Időpont Vonalhossz [km] Vonalhossz [%] Etkm terhelés [%] 1960 262 3,6 7,7 1965 415 5,7 16,0 1970 817 11,2 27,4 1975 1146 15,7 42,8 1980 1496 20,2 51,2 1985 1837 25,9 57,9 1990 2051 29,0 69,9 1995 2229 30,1 74,4 2000 2375 32,1 -

3.2.4. A vasúti járművek fejlődése

GŐZMOZDONYOK

A Magyar Középponti Vaspályatársaság Heves nevű mozdonya (Gyártotta: Cockrerill, 1846)

A MÁV 335 sorozatú gőzmozdonya (V=45 km/h; Gyártotta: Sigl, Wiener Neustadt, 1869-1878)

A MÁV 220 sorozatú gőzmozdonya (V=90 km/h, Gyártó: MÁV Gépgyár Budapest, 1890-1905)

A MÁV 301 sorozatú gőzmozdonya (V=100 km/h, Gyártotta: MÁV Gépgyár Budapest, 1911-1914)

A MÁV 302 sorozatú gőzmozdonya (V=100 km/h, Gyártó: MÁV Gépgyár Budapest, 1913-1917)

A MÁV 424 sorozatú gőzmozdonya (V=90 km/h, Gyártotta: MÁVAG Budapest, 1924-1958)

A MÁV 242 sorozatú gőzmozdonya (V=120 km/h, Gyártotta: MÁVAG Budapest, 1937-1939)

A MÁV 411 sorozatú gőzmozdonya (V=75 km/h, Gyártotta: Alco Philadelphia, 1942 1944)

VILLANYMOZDONYOK

A MÁV V50 sorozatú villanymozdonya (Kandó-féle próbamozdony, V=67 km/h, MÁVAG, 1928)

A MÁV V40 sorozatú villanymozdonya (V=100 km/h, Gyártotta: MÁVAG Budapest, 1931)

A MÁV V42 sorozatú villanymozdonya (V=80 km/h, Gyártotta:GANZ-MÁVAG, 1961-1964)

A MÁV V43 sorozatú villanymozdonya (V=130 km/h, Gyártotta: GANZ-MÁVAG Budapest, 1963-1968)

A MÁV V63 sorozatú villanymozdonya (V=120/130/160 km/h, Gyártotta: GANZ-MÁVAG, 1975-1985)

A MÁV TAURUS típusú villanymozdonya (V=230 km/h, Gyártó: SIEMENS, 2002-)

DÍZELMOZDONYOK

MÁV M 62 sorozatú diesel mozdony Gyártó: Gyártási év: Áramnem: Teljesítmény: Teng.elrend.: Kerékátmérő: Ütközők közötti hossz: Magasság: Szélesség: Tömeg: Max. sebesség Luganszk 1965-1974 25 kv 50 Hz 1472 kw B'B' 1050 mm 17750 mm 4493 mm 2950 mm 116,5 t 100 km/h

A MÁV M61 sorozatú dízelmozdonya

A MÁV M 44 sorozatú dízelmozdonya

MÁV M 40 sorozatú diesel mozdony

MÁV M 41 sorozatú diesel mozdony Gyártó: Gyártó típ.jele: Gyártási év: Áramnem: Teljesítmény: Teng.elrend.: Kerékátmérő: Ütközők közötti hossz: Magasság: Szélesség: Tömeg: Max. sebesség GANZ-MÁVAG DHM-7 1972-1984 25 kv 50 Hz 1325 kw B'B' 1040 mm 15500 mm 4430 mm 3092 mm 66 t 100 km/h

DÍZEL MOTORVONATOK

Az 1934-ben üzembe helyezett Árpád típusú gyorssínautóbusz

A MÁV BZmot sorozatú motorvonata (V=70 km/h, Gyártotta: TATRA Stud.; 1977-1984)

A MÁV Bpmot sorozatú motorvonata

A MÁV DESIRO motorvonata

VILLAMOS MOTORVONATOK

MÁV BVmot sorozatú villamos motorvonat Gyártó: Gyártási év: Áramnem: Teljesítmény: Teng.elrend.: Kerékátmérő: Ütközők közötti hossz: Magasság: Szélesség: Tömeg: Max. sebesség Ganz-Hunslet 1994-25 kv 50 Hz 1755 kw B0 B0 /2 2 920 mm 25600 mm 4050 mm 2824 mm 69 t 160 km/h

MÁV BDVmot sorozatú villamos motorvonat Gyártó: Gyártási év: Áramnem: Teljesítmény: Teng.elrend.: Kerékátmérő: Ütközők közötti hossz: Magasság: Szélesség: Tömeg: Max. sebesség Ganz-MÁVAG 1988-25 kv 50 Hz 1520 kw B B' 920 mm 24600 mm 4650 mm 2825 mm 64 t 100 km/h

A vontatási nemek arányának változása a MÁV hálózatán 1973-1997 között 80 70 60 Gőzvontatás Villamosvontatás Dízelvontatás 57,9 69,9 74,3 75,3 50 40 43,2 37,5 51,2 46,4 45,3 42,6 42 30 20 19,3 30,1 25,7 24,7 10 0 11 3,5 0,1 0 0 0 1973 1975 1980 1985 1990 1995 1997

3.2.5. A vasúti áru- és személyszállítás fejlődése

1. SZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYEK

A hazai áruszállítási teljesítmények alakulása és szállítási módonkénti megoszlása 1970-1997 között

A Ro-La típusú áruszállítás teljesítményének fejlődése Magyarországon 1992-1998 között

A MÁV szállítási teljesítményeinek alakulása 1970-2002 között

A szállítási arányok alakulása az EU-, a közép- és kelet európai, valamint Magyarország viszonylatában

A MÁV szállítási teljesítményeinek alakulása 1980-1998 között

A szállítási teljesítmények prognosztizált alakulása Magyarország

2. VONALSŰRŰSÉG

A vasútvonalak sűrűsége az európai vasutaknál

3. VONALI KIÉPÍTÉS

A kétvágányú vasútvonalak aránya Magyarországon Kétvágányú vonalak hosszaránya: 15,5 % (EU-átlag: 41,2 %)

A MÁV kezelésében lévő vágányok megoszlása a nyomtávolságok alapján (1994) A vágány típusa Normál nyomtávolság Széles nyomtávolság Keskeny nyomtávolság Összesen Vágányhossz [km] 12 709,8 149,7 199,5 13 059,0 Vágányhossz [%] 97,3 1,1 1,5 100,0

A MÁV kezelésében lévő normál nyomtávolságú vonalakon az egy-, és kétvágányú pályák megoszlása (1994) A pálya jellege Egyvágányú pálya Kétvágányú pálya Összesen Építési hossz [km] 6 219,1 1 174,5 7 393,6 Építési hossz [km] 84,1 15,9 100,0

Kétvágányú vonalak a MÁV ZRt. hálózatán

A MÁV kezelésében lévő vonalak megoszlása a nyomtávolság alapján (1994) Nyomtávolság Normál Széles Keskeny Összesen Építési hossz [km] 7 393,6 36,5 175,7 7 605,8 Építési hossz [%] 97,2 0,5 2,3 100,0

A MÁV kezelésében lévő normál nyomtávolságú vágányok megoszlása a vonalban való fekvés szerint (1994) A vágány jellege Nyíltvonali vágány Állomási vágány Összesen Vágányhossz [km] 8 568,2 4 141,6 12 709,8 Vágányhossz [%] 67,4 32,6 100,0

A villamosított vasútvonalak aránya Magyarországon

A MÁV kezelésében lévő vasútvonalak megoszlása a vonalkategória alapján (1994) A vonal kategóriája Építési hossz [km] Építési hossz [km] A 3 076,8 41,6 B 4 316,8 58,4 Összesen 7 393,6 100,0

A MÁV kezelésében lévő A -kategóriájú vasútvonalak megoszlása a törzshálózati hovatartozás alapján (1994) A vonalkategória megnevezése Európai Építési hossz [km] 1 299,0 Építési hossz [%] 41,6 MÁV 1 777,8 58,4 Összesen 3 076,8 100,0

4. SEBESSÉG

A MÁV kezelésében lévő vágányokon engedélyezett sebességek Sebesség [km/h] V > 100 V = 80-99 V = 60-79 V = 40-59 V =30-39 V < 30 Összesen Vonalhossz [km] 3 130, 7 1 643,6 1 785,0 1 553,0 252,7 219,2 8 566,2 Vonalhossz [%] 36,5 19,2 20,8 17,9 3,0 2,6 100,0

5. FELÉPÍTMÉNY

A sínszálak tömegének változása a magyar vasúti pályákban 1945-2000 között - 2,2 2,4-9,1 16,2 18,8-29,0 - - 34,6 20-29 - 8,5 8,6-14,0 18,1 20,8-27,1 - - 30,8 30-40 - 1,9 2,4-4,8 5,1 7,7-15,9 - - 26,6 42-45 - 55,9 56,7-56,6 55,0 51,9-28,0 - - 8,0 48-29,6 30,2-15,5 5,1 0,8-0,0 - - 0,0 54-1,8 0,2-0,0 0,0 0,0-0,0 - - 0,0 60 2000 1995 1990 1985 1980 1975 1970 1965 1960 1955 1950 1945 Sín r.

6. ÚTÁTJÁRÓK

A MÁV Rt. legfontosabb infrastruktúra-adatai % A magyar települések 3 131 db száma vasútállomások 736 db száma megállóhelyek 783 db száma állomás + mh. 1 519 db összesen 48,5 % * A vágányok (építési) 7 768 km hossza ebből kétvágányú 1 292 km 16,6 % ebből villamosított 2 504 km 32,2 % Közút - vasút kereszteződések 5 954 db ~1300 méterenként ebből sorompóval biztosított 2 767 db 46,5 %

7. MŰTÁRGYAK

A műtárgyak helyzete Magyarországon

8. PÁLYAPARAMÉTEREK

A MÁV vágányain engedélyezett tengelyterhelés (1994) Tengelyterhelés [t] >20 18,0-20,0 16,0-17,9 12,6-15,9 <12,5 Összesen Vágányhossz [km] 6 595,4 1 114,5 301,7 181,3 375,5 8 568,2 Vágányhossz [%] 77,0 13,0 3,5 2,1 4,4 100,0

A MÁV vonalakra engedélyezett tengelyterhelés

9. BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK

Vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vonalak

10. JÁRMŰVEK

A járműellátottság helyzete Magyarországon

3.2.6. A magyar vasút fejlődési irányai

A IV. korridort érintő tervek

Az V. korridort érintő tervek

A TEN-T hálózat magyarországi szakaszai Alaphálózat: Korridor IV. V. V. Fiume (Rijeka) felé V. Ploce felé X. Belgrád felé Vonal megnevezése Rajka/Hegyeshalom Budapest Újszász Szolnok Lökösháza; Szob Vác Budapest Bajánsenye Boba Budapest Miskolc Nyíregyháza Záhony Gyékényes Dombóvár Budapest Magyarbóly Pécs Dombóvár Budapest Kiskunhalas Kelebia Vonalhossz 487 km 628 km 261 km 107 km 156 km TEN-T alaphálózat összesen (- 20 km közös szakasz): TEN-T kiegészítő hálózat (11 vonal) összesen : A TEN-T hálózat vonalhossza összesen: A MÁV teljes hálózata (normál nyomtávolság) 1619 km 1108 km 2727 km 7727 km

Az EU támogatások alakulása

A vasútvonalak kategóriái Magyarországon az OVSZ (Országos Vasúti Szabályzat) szerint

A nemzetközi törzshálózati vasútvonalak OVSZ szerinti fejlesztési programjának költsége Magyarország

Az NFT II. projekt tervezés 2007 2020 idősávú kitekintéssel került összeállításra: A vasúti fejlesztési javaslatok összértéke 5500 Mrd Ft Az EU támogatással tervezett vasúti projekt csoportok: TEN-T hálózat fejlesztési programja Országos törzshálózati vonalak fejlesztési programja Együttesen 850 Mrd Ft forrásfelhasználási lehetőség Regionális közlekedés fejlesztés 40 Mrd Ft várható forrásfelhasználási lehetőség Elővárosi vasúti forgalom fejlesztése Budapesti és vidéki elővárosi fejlesztésre együttesen 500 Mrd Ft forrásfelhasználási lehetőség várható. NFT II. vasúti projekt javaslatok időhatára és projektcsoportjai. A 2007-2013 EU tervezési időszak várható forráslehetősége

Korridorok korszerűsítése IV. Hegyeshalom Budapest Cegléd Szolnok Lőkösháza V. Bajánsenye Boba Székesfehérvár Budapest Hatvan Miskolc Nyíregyháza; Budapest Pusztaszabolcs Dombóvár Gyékényes; Dombóvár Pécs Magyarbóly Egyéb TEN-T vonalak Egyéb országos törzshálózat Elővárosi vasúti közlekedés Ferihegyi vasút Mellékvonalak 18. Az NFT-II ütem vasúti projektjei

Az NFT-II. költségterv összesítése

A MÁV ZRt. tervezett vasútvonal-rehabilitációs programja 19.

Magyarországot érintő Helsinki folyosók

A Pán-európai vasúti folyosók

A Páneurópai folyosók magyar szakaszai (2000. augusztus)

A TINA vasúti folyosók Magyarországon

A TINA vasúti folyosók Magyarországon Folyosó Vonalvezetés Hossz km Költségbecslés millió IV. Rajka (Nickelsdorf) Hegyeshalom - Győr-Komárom- Tatabánya Budapest - Újsász-Szolnok - Szajol - Mezőtúr - Gyoma - Békéscsaba - Lökösháza; Szob - Vác - Budapest 487 873,50 V Hodos - Zalalövő Zalaszentiván - Boba - Székesfehérvár - Budapest - Hatvan Füzesabony - Miskolc - Mezőzombor - Nyíregyháza Záhony 628 1.302,60 V (Rijeka felé) Gyékényes - Kaposvár Dombóvár - Pincehely - Pusztaszabolcs Budapest 261 364,00 V (Ploce elé) Magyarboly - Pécs Dombóvár 107 28,60 X (Belgrád felé) Budapest Kunszentmiklós Tass Kiskunahalas - Kelebia 156 406,10

A TINA hálózathoz kapcsolódó vasútvonalak fejlesztési adatai Vonalvezetés Hossz km Költségbecslés millió Budapest Cegléd Szolnok 93 218,30 Szajol Püspökladány Debrecen Nyíregyháza 160 181,80 Gyékényes Murakeresztúr 15 12,00 Murakeresztúr Nagykanizsa - Siófok Szabadbattyán - Székesfehérvár 168 84,20 Győr Pápa Celldömölk Boba Zalaszentiván Nagykanizsa 184 202,90 Miskolc Hidasnémeti 62 66,00 Sopron Győr 85 162,00 Szentgotthárd Szombathely Porpac Celldömölk 99 95,80 Biharkeresztes Püspökladány 51 41,00 Székesfehérvár Kecskemét Szeged - Röszke 133 135,00

A nagysebességű vasútvonalak az Országos Területrendezési Tervben (2000. augusztus)

A vasúti infrastruktúra tervezett hosszú-távú fejlesztése

A vasúti korridorok fejlesztései A MÁV Rt. EU támogatással, EIB hitellel megvalósuló beruházási program javaslata (2004 2013) 2002 végéig megvalósult pályarehabilitáció (310 km) Folyamatban lévő pályarehabilitáció (460 km, ebből elővárosi 90 km) Tervezett pályarehabilitáció (940 km, ebből elővárosi 310 km) SOMOSKŐÚJFALÚ SZLOVÁKIA HIDASNÉMETI MOSKVA E 50 ÓZD FELSŐZSOLCA 100 MISKOLC STOCKHOLM PARIS 84 E 50 RAJKA E 61 NYÍREGYHÁZA E 52 BRATISLAVA AUSZTRIA HEGYESHALOM SZOB 80 70 KIMLE VÁC KOMÁROM ESZTERGOM HATVAN 16 GYŐR 2 SOPRON 1 PILISCSABA 1 71 TATABÁNYA RÁKOSPALOTA-ÚJPEST 82 BUDAPEST SÜLYSÁP DEBRECEN 10 BIATORBÁGY 120A 5 SZOMBATHELY NAGYKÁTA ÚJSZÁSZ PÁPA ÉRD 101 SZÉKESFEHÉRVÁR CELLDÖMÖLK 30A 100 A 20 SZOLNOK 100 BOBA DABAS SZAJOL PORPÁC PUSZTASZABOLCS CEGLÉD 26 20 SZABADBATTYÁN 42 LAJOSMIZSE MEZŐTÚR 29 25 140 DUNAÚJVÁROS ZALALÖVŐ 150 KECSKEMÉT TAPOLCA SIÓFOK 120 23 30 26A BAJÁNSENYE ZALAEGERSZEG 17 KISKUNFÉLEGYHÁZA KOPER BÉKÉSCSABA 40 BALATONSZENTGYÖRGY BÁNRÉVE 92 90 ZÁHONY ROMÁNIA UKRAJNA SZLOVÉNIA 60 NAGYKANIZSA MURAKERESZTÚR DOMBÓVÁR KISKUNHALAS 15 5 140 SZEGED LÖKÖSHÁZA E 69 RIJEKA E 71 41 GYÉKÉNYES 40 PÉCS PÉCSBÁNYA- RENDEZŐ E 56 BUCURESTI NEMZETKÖZI TÖRZSHÁLÓZATI VONAL HORVÁTORSZÁG SZERBIA E 85 ATHINIA HAZAI TÖRZSHÁLÓZATI VONAL EGYÉB VONAL MÁV Rt. EU Program Igazgatóság

A vasúti infrastruktúra 10-éves fejlesztési programja

Eljutási idők Budapestről (2006-os állapot szerint) Záhony Bp. Miskolc Nyíregyháza Sopron Győr Hatvan 5:00 Debrecen 4:30 Boba Hajmáskér Szolnok 4:00 Hodoš B.fűzfő Sz.fehérvár Kecskemét Békéscsaba 3:30 3:00 2:30 2:00 Gyékényes Pécs Szeged 1:30 1:00 0:30 0:00 (Budapest)

Eljutási idők Budapestről (tervezett fejlesztések megvalósulása után) Záhony Miskolc Bp. Sopron Győr Nyíregyháza Hatvan 5:00 Debrecen Boba Hajmáskér B.fűzfő Szolnok 4:30 4:00 Sz.fehérvár 3:30 Kecskemét 3:00 Hodoš Békéscsaba 2:30 2:00 1:30 Gyékényes Pécs Szeged 1:00 0:30 0:00 (Budapest)

ELŐVÁROSI VASÚTI KÖZLEKEDÉS

Szombathely Elővárosi Vasúti Projekt Budapest Elővárosi Vasúti Projekt Miskolc Elővárosi Vasúti Projekt Debrecen, Nyíregyháza Előváros Pécs Elővárosi Vasúti Projekt Szeged Elővárosi Vasúti Projekt Elővárosi vasúti projektek

11 vasútvonal, >700 km vonalhossz 95 település, 176 állomás ill. megálló 70 SZOB 2-4 1 TATABÁNYA ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR VÁC VÁCRÁTÓT HATVAN 80 BICSKE ASZÓD BUDAPEST NAGYKÁTA SZÉKESFEHÉRVÁR SZABADBATTYÁN 30a PUSZTASZABOLCS TÁRNOK MARTONVÁSÁR ÉRD SZ.BATTA KISKUNLACHÁZA ÓCSA 120a CEGLÉD 100 SZOLNOK 40 150 KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142 DUNA KECSKEMÉT A1 nemzetközi törzshálózat, villamos vontatással Városközi forgalom célállomása B1 egyéb fővonal dizel vontatással B1 egyéb fővonal villamos vontatással B2 mellékvonal dízel vontatással 120a Elővárosi forduló állomás Menetrendi mező száma Budapest környéki elővárosi vasútvonalak

SIEMENS- DESIRO Villamos motorvonatok és öreg Bhv szerelvények ingavonati forgalomban 70 SZOB Felújított Bhv szerelvények ingavonati forgalomban Öreg Bhv szerelvények 1 TATABÁNYA SZÉKESFEHÉRVÁR 2-4 ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR 30a BICSKE MARTONVÁSÁR BUDAPEST SZABADBATTYÁN SZ.BATTA PUSZTASZABOLCS 40 Jelenlegi helyzet DUNA VÁC VÁCRÁTÓT GÖDÖLLŐ HATVAN 120a 150 CEGLÉD LAJOSMIZSE CEGLÉD KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142 80 NAGYKÁTA KECSKEMÉT 100 SZOLNOK Öreg Bhv szerelvények ingavonati forgalomban A Budapest környéki elővárosi vasúti közlekedés (jelenlegi helyzet)

STADLER-FLIRT Bombardier-TALENT 2005-től csak DESIROK STADLER-FLIRT I. ütem: 2007 STADLER-FLIRT I. ütem: 2007 1 TATABÁNYA SZÉKESFEHÉRVÁR 30a SZABADBATTYÁN SZ.BATTA PUSZTASZABOLCS 40 70 2-4 ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR BICSKE MARTONVÁSÁR STADLER-FLIRT II. ütem: 2008-9 SZOB BUDAPEST DUNA VÁC VÁCRÁTÓT GÖDÖLLŐ Régi vill. MV 2008 9 HATVAN 120a 150 CEGLÉD LAJOSMIZSE CEGLÉD KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142 80 NAGYKÁTA KECSKEMÉT 100 SZOLNOK 2006-évi azonnali terv Maradnak a felújított Bhv szerelvények Tervezett állapot I. ütem: 2007 Régi vill. MV 2008-tól Orosz dízel motorvonatok A Budapest környéki elővárosi vasúti közlekedés (tervezett állapot)

A Budapest környéki elővárosi vasúti közlekedés 2005 II. ütem: 2008-9 2006 I. ütem: 2007 I. ütem: 2007 1 TATABÁNYA SZÉKESFEHÉRVÁR 30a SZABADBATTYÁN SZ.BATTA PUSZTASZABOLCS 40 70 2-4 ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR BICSKE MARTONVÁSÁR SZOB BUDAPEST DUNA VÁC VÁCRÁTÓT GÖDÖLLŐ HATVAN 120a 150 CEGLÉD LAJOSMIZSE CEGLÉD KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142 80 NAGYKÁTA KECSKEMÉT 100 SZOLNOK Tervezett állapot Jelenlegi helyzet I. ütem: 2007 2008-tól

3.2.7. Arcképcsarnok

Baross Gábor (1848-1892)

Kandó Kálmán (1869-1931) "A legfontosabb az életünkben, hogy a munkát önmagáért szeressük. Mert a munka adja életünk igazi értelmét és tölti ki azt tartalommal. Életünk csak akkor lehet boldog s kiegyensúlyozott, ha annak munkás létét nem a muszáj és a robot érzése uralja, hanem a munkát szeretve, örömmel dolgozzuk. Aki pedig a munkát szereti, az szívvel-lélekkel dolgozik, munkájába beleadja minden tudását, tapasztalatát és minden igyekezetével azon van, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa. Ennek következtében az csak jól fog dolgozni és a munka sohasem lesz robot számára."kandó Kálmán

Gróf Széchenyi István Fenséges haza! Hosszú álmaink és több mint fél évszázados szónoklataink után elvégre tennünk is kellene valami nagyszerűt már, ha a nemzetek sorábul dísztelenül kisodortatni nem akarunk.