.. ' JELENTÉS az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről. '!992. május 90.
A vizsgálatot vezette Harsányi Sándor főtanácsos A vizsgálatot végezték dr.borisz József tanácsos Istvánffy Lóránt tanácsos Kemény Emil tanácsos Kiss Istvánné tanácsos Lőrinc Alajos tanácsos Majorosné dr.locskai Noémi tanácsos Makkai Mária tanácsos dr.molnár Barnabás tanácsos Németh Béláné tanácsos Rundik János tanácsos Vasas Sándorné dr. tanácsos ' A vizsgálatban 1991. november 30-ig részt vett: Lázárné Ozorai Mária számvevő Szakértőként közreműködőtt dr. Asztalos László a közgazdasági tudományok kandidátusa
T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal,, I. Bevezetés II. Megállapítások l. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 2. Egyes gazdálkodó szervezetek átvállalt tartozásai miatti államadósság 3. Kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek miatti államadósság 4. Vállalatok forgóalap rendezésével kapcsolatos államadósság 1-6 6 6-ll 11-15!5 16-18 5. A nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptőkéjéhez felvett hitelek miatti államadósság 6. Kibocsátott értékpapírok miatti államadósság 7. Világbanki hitelek miatti államadósság 8. Kormányhitelek miatti államadósság 9. Az Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság 19-20 20-21 21-24 24-26 26-33 10. A nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből származó államadósság ll. Az államadósság törlesztési és kamatfizetési terhei 33-36 36-41 III. Összefoglaló következtetések és javaslatok 1. Összefoglaló következtetések 2. Javaslatok 41 41-45 45-47
Állami Számvevőszék V-75-6911991/1992. Témaszám: 63. JELENTÉS az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről I. B E V E Z E T É S Az Állami Számvevőszék felismerve az államadósság nagyságának, kezelésének nemzetgazdasági jelentőséget az ellenőrzés sajátos eszközével kivánt hozzájárulni e tárgykörben az Országgyűlés ellenőrzési munkájának segitéséhez. Ezért munkaprogramjába felvette és először 1990-ben vizsgálatot végzett a dollár elszámolású tartozások és követelések 1989. december 31-i helyzetéről. 1991-ben elvégezte az állami költségvetési adósság!990. december 31-i helyzetének vizsgálatát. E vizsgálatnak előfeltétele volt az állami költségvetési adóssággal kapcsolatos törvényi szabályozás megléte, amelyet az!990. év CIV. törvény megvalósított. A törvény megalkotásának előzménye volt, hogy 1989. november 21-én az akkori miniszterelnök a Parlamentben bejelentest tett az ország külföldi adóssága egy hányadának eltitkolására folytatott manipulációkról. Ezt követően az ~~B elnöke 1990. áprilisában az Országgyűlésnek bemutatta az MNB 1989. év végi valós mérlegét, az ország külföldi adósságára és az államháztartás adósságára vonatkozó visszamenőleges adatokat is.
- 2 - Ezzel egyidejűleg az MNB-nél és a Pénzügyminisztériumban megindult az államadósság egyes részelemeinek vizsgálatára irányuló munka, ami alapja volt az 1990. évi CIV. törvény idevonatkozó része megalkotásának. Az 1990. évi CIV. törvény megalkotásának és elfogadásának pénzügytörténeti jelentősége van. Először fogalmazódik meg tartalmilag és számszerüsítve az államadósság és kap törvényi szabályozást kezelése. Ez még akkor is jelentős eredmény, ha e törvény az állam költségvetési adósságát tekinti államadósságnak és államháztartási törvény hiányában nem tágíthatja szemléletét az államháztartás egészére. Mindebből következően 1945. óta 1991. az az év, amikor ellenőrző szervezet - jelen esetben az 1990-től működő Állami Számvevőszék - visszamenőleg, keletkezési folyamatait is áttekintve elvégezte az állami költségvetési adósság ellenőrzését. (A továbbiakban az államadósság alatt ezt a fogalmat értjük, mely az 1990. évi CIV. törvény tartalmával és szóhasználatával azonos. A vizsgálat célja - az 1990. évi CIV. szerint alapvetően: törvényben rögzített államadósság dokumentálásának szabályosságára, helyességére; - az adósságszolgálat! kötelezettségre; - a költségvetésnek az adósságszolgálatból adódó jövőbeni terhei jelzésére irányult. Az Állami Számvevőszék feladatköréből adódóan a vizsgálat nem terjedt ki annak megítélésére, hogy az 1990. évi CIV. törvényben előírtak ("MÁSODIK RÉSZ") tekinthetők-e az államadósságnak és nem foglalkozott a kezelés módjára vonatkozó törvényi szabályozás helyességének minősítésével sem. A vizsgálat kiinduló alapja az 1990. évi CIV. törvény államadósságra vonatkozó törvényhelyei
- 3 - voltak, így nem terjedt ki az 1990. december 31-e után keletkezett és a már fennálló garanciavállalások miatti potenciális adósság ra. A vizsgálat tartalmához* tartozott az államadósság egyes elemeinek ellenőrzése is. Ennek során vizsgáttuk többek között a Bős-Nagymaros beruházás államadóssághoz tartozó vonatkozásait, ugyanakkor ez a vizsgálat, mint komplex állami nagyberuházással kapcsolatos problémakörre nem terjedt ki. A Bős-Nagymaros beruházás pénzügyi lezárásával kapcsolatban az Állami Számvevőszék külön program alapján folytatja le ellenőrző vizsgálatait. A jelentésben foglaltak értelmezése, kapcsolódása érdekében röviden vissza kell utalnunk arra, hogy az!990. évi CIV. törvényben rögzített államadósság összetétele többféle. Jelentős részét a jegybankkal szembeni, eddig is tartozásként kezelt költségvetési adósság képezi. Egy másik részét a forint leértékeléséből származó könyv szerinti tartozás adja. További részét e törvény alapján mutatjuk ki államadósságként, melyet az ÁFl-nak 1990. végéig MNB által nyújtott ún. refinanszirozási hitelei képeznek. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy ez utóbbi hitelek államadósságkénti kezeléséf azok közgazdasági tartalma indokolja. Ugyanis az állam fejlesztési kiadásainak finanszírozását Magyarországon az Állami Fejlesztési Bank, illetve annak elődje, a Beruházási Bank és utódja, az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) végezte. Az ÁFI, illetve jogelődje az Állami Fejlesztési Bank vette fel a hiteleket a Magyar Nemzeti Banktól - a visszafizetés állami garanciája mellett -és folyósította a vállalatok számára állami A vizsgálat a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a számszerű nagyságrendeket millió Ft-ban kezelte. Az!990. évi CIV. törvény az adatokat milliárd Ft-ban tünteti fel. Ahol a vizsgálati jelentésben milliárd Ft szerepel ott kifejezetten a törvényben foglaltak szerint jártunk el.
- 4 - fejlesztési kölcsönként és alapjuttatásként. Az ilyen módon finanszírozott fejlesztések a költségvetésen kívül bonyolódtak, s ez a hitelállomány nem jelent meg a költségvetési hitelállomány részeként. Az ÁFI által felvett hiteleket ugyanakkor gyakran az államilag támogatott nagyberuházások vagy kevéssé nyereséges vállalatok fejlesztésére használták fel, vagyis a vállalatok úgy részesültek felhalmozási juttatásban, hogy ez a tétel a költségvetés kiadásai között nem jelent meg. Ezekből következően az ehhez tartozó hitelek is közgazdaságilag költségvetési hitettartozásnak tekinthetők. E követelménynek az 1990. évi CIV. törvény megfelel. Rá kell mutatni az!990. évi CIV. törvényben felsorolt adósságelemek másik jellegzetességére is. Nevezetesen arra, hogy az adósság két nagy csoportra osztható aszerint, hogy belföldi jövedelemtulajdonosokkal vagy külfölddel szemben állt fennt. A belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni rész forintban keletkezett, így mindenkori nagysága a törlesztésekkel változik. A külfölddel szembeni adósság devizában áll fenn, melynek devizaösszege ismert. Az adósság forint értéke azonban a devizák keresztárfolyamai és a valutakosárhoz képest bekövetkező árfolyamváltozások szerint változik anélkül, hogy az adósság eredeti devizában meglévő nagysága változna. Így a külfölddel szembeni államadósság forint értéke változó nagyságú, a jelentésben az 1990. év végi árfolyamon számított forint érték. A vizsgálat körülményei közé tartozott az is, hogy az államadósság jogszabályi és döntési háttere, környezete a vártnál is nagyobb munkaráfordítással és időigénnyel volt feltárható, tekintettel a szélsőséges esetben 1968-!990-ig tartó időhorizontra, a rendkívül sok "Titkos" és "Szigorúan Titkos" dokumentumra, a vizsgálatban érintett legfontosabb szervezetek (PM, MNB, ÁFI) szervezeti átalakulására és személyi változásaira. A helyzetfeltárást az érintett szervezetek folyamatosan végezték és végzik,
- 5 - azonban alig van olyan munkatárs, aki a múlt gyakorlatát ismerné, hisz területükön is újak. Ebből következik, hogy egyes ügyek rendezése elhúzódik, a szabályozás késik, mert maga a helyzet felismerése és a rendezés is időigényes. A vizsgálat egyik származékos eredménye, hogy- ahol indokolt volt -a vizsgált szervek folyamatosan intézkedtek a "Titkos", illetve "Szigorúan Titkos" minősités megszüntetésére. Az Állami Számvevőszék a jelentést többszörösen vezetöi szinten is - egyeztette az érintettekkel. Az észrevételek már több olyan intézkedést jeleznek, amelyek a vizsgálat eredményeként is értékelhetök. Az intézkedésekkel összefüggésben több helyen a jelentésben szereplö számadatok módosítását javasolják. A jelentés tartalmazza azokat az észrevételeket és adatmódosításokat, amelyekkel az Állami Számvevőszék egyetért. Véleményeltérésnél az eredeti álláspontját fenntartotta. A helyszíni ellenőrzés a Pénzügyminisztériumban, a Magyar Nemzet i Banknál és az Állami Fej lesztési Intézetnél 1991. július 12. és november 30. között folyt le, az 1991. július 12-én jóváhagyott vizsgálati program alapján (V-75-9/1991. témaszám: 63). A vizsgálat követte az 1991. évi költségvetésről szóló 1990. évi CIV. törvény "Második Rész"-ben az államadósság körére és kezelésére vonatkozó törvény struktúráját. Ennek megfelelően a fő területei:* - a költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól; - egyes gazdálkodó szeevezetek átváltalt tartozásai miatti államadósság; * A vizsgált fő területek szerinti államadósság összetételét az l. sz. melléklet foglalja össze.
- 6 - a kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósság; - a vállalati forgóalap-rendezés miatti államadósság; nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósság; - a kibocsátott értékpapírok miatti államadósság; - a világbanki hitelek miatti államadósság; - kormányhitelek miatti államadósság; - az Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság; - a nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből származó államadósság; az államadósság kamatfizetési és törlesztési terhei. II. M E G Á L L A P Í T Á S O K l. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül Az állami költségvetés 1968-tól kezdődően deficites. A költségvetési hiányt ettől az időponttól részben finanszírozta az MNB-töl, illetve 1969. és 1975. között az Országos Takarékpénztártól is felvett hitel. Az állami költségvetés hitelfelvétele kétfélemódon történt, így nemcsak a mindenkori zárszámadási törvényben rögzített hiánnyal volt egyenlő. Az egyik - kisebbik hányada - a nyilvánosan meghirdetett hiányt
- 7 - finanszírozó hitel volt, a másik - döntő többséget jelentő - hitelt, amindenkori éves költségvetés bevételeként könyvelték el, s igy a folyó kiadásokat finanszírozta. 1979. előtt a költségvetés hitelfelvételének módját jogszabály nem írta elő. 1979-től a jogi keretet viszont az Állami Pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény biztosította. A bevételként felvett hiteleket mindig a tárgyévben folyamatosan igénye1ték, a hiányt finanszírozó hiteleket pedig utólag, a költségvetési évet követő évben, a zárszámadás országgyűlési elfogadását követően vették igénybe. Az!990. évi CIV. törvény 24. szerint az állami költségvetés hiányának fedezetéül felvett hitelek két időszakra oszthatók: az!981. előtt, valamint az azt követően!990. XII.31-ig felvett hitelekre. A számvevőszéki vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy 1982-ben 12.916 millió Ft-ot, 1983-ban pedig 16.200 millió Ft-ot összesen 29.116 millió Ft hitelt bevételként számolt el a költségvetés, mely összegeket korábbi hitelek törlesztésére használták fel, azaz emiatt az államadósság nem nőtt. Ezt a jelentésben úgy jelezzük, hogy zárójelben az 1983-as évszámot feltüntetjük. l. l. Az 1981 (1983)-ig felvett hitelek 1.1.1. Az 1981 (1983)-ig felvett hitelek kezelése, nagysága összetétele Ezen időszakban elkülönült a bevételként könyvelt és a meghirdetett nyilvános hiányt finanszírozó hitel. A megkülönböztetésének azért volt jelentősége, mert az előbbiek nem voltak publiku.sak. A költségvetésben is a "nemzetközi bevételek" é.s "egyéb bevételek" soron jelentek meg.
- 8 - Ezzel a megoldással nem amindenkori tényleges költségvetési hiányt mutatták ki, csak annak egy töredékét a "nyilvános" hiányt. A bevételként elszámolt hitelfelvételekből felhalmozódott államadósság nem volt publikus. Törlesztése minimális volt és az MNB nyilvános mérlegében nem szerepelt. A nyilvános hitelek kimutatott állománya sem egyezett meg a PM által nyilvántartott tényleges helyzettel. A bevételként könyvelt hitelfelvétel 1969-1983 között 366.621 millió Ft, a nyilvános hiányt finanszírozó hitelfelvétel 1971-1981 között 35.598 millió Ft, összesen 402.219 millió Ft volt. Igy a költségvetési hiány mindössze 8,9 %-át fedezte nyilvános hitelfelvét, míg 91, l %-a "rejtett" módon finanszírozódott. A finanszírozó 97,3 %-ban (379. 185 millió Ft) a Magyar Nemzeti Bank 5,7 %-ban (23.034 millió Ft) az Országos Takarékpénztár volt. A költségvetési hiány részbeni kezelésének vázolt módszere 1982-ig a nemzetközi pénzügyí szervezetekkel való kapcsolat felvételig, illetve a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) való belépésig annak ellenére, hogy évenkénti Minisztertanácsi határozatokon alapult, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közötti megegyezés kérdése volt. Ugyanis a minisztertanácsi határozatok pusztán a rendezendő összegeket és azt, hogy ezt bevételként kell elszámolni írták elő, azonban a lejáratról és a kamatról nem rendelkeztek. 1982. után azonban a nem nyilvános adósságot és a nyilvános hitel felvételt is "kezelni kellett". A "kezelési módszer" többirányú, lényegét illetően a következő volt: - A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel időszakában, 1982. április hónapban az MNB nyilvános mérlege a költségvetés által bevételként felvett hiteleket nem
- 9 - tartalmazta és a nyilvános hiányt finanszírozó hitelállomány 18.913 millió Ft-tal több volt a PM által nyilvántartott összegnél. A Nemzetközi Valutaalapnak az MNB nyilvános rnérlegében szerepeltetett 27.011 millió Ft költségvetési hiteltartozást mutatták ki. A nyilvános és a tényleges rnérlegek közötti pontos számszerű kapcsolatot egy ún. költségvetési konszolidációs számlával teremtették meg úgy, hogy az ~!NB nyilvános mérlegében szereplö adatokhoz igazították az egyes pénzintézetek mérlegeit. Az MNB rnérlegének egyes sorait is rnódositották. Ettől kezdődően a pénzintézetek és az MNB is kétféle mérleget készitett, publikus és nem publikus jellegűt. Az igy manipulált nyilvános mérlegek épültek be a népgazdaság összevont adatait tartalmazó mérlegekbe (2. és 3. sz. mellékletek). A konszolidálás során 305.000 millió Ft államadósság olyan "eltüntetésére" került sor, hogy az a MNB mérlegéből ne legyen kiolvasható. A mérleg "kozmetikázott" lett, a költségvetési adósság egyrészt - de csak papiron pénz in t ézet i, gazdálkodó szervezeti adóssággá alakult, másrészt pedig "megszgnt". Ezt az tette lehetövé, hogy a pénzggyrniniszter jogállásaszerint a konszolidálás során érintett pénzintézetek jövedelemszabályozása és a rnérlegkészitéssel kapcsolatos előirások meghatározása a pénzggyminiszter hatáskörébe tartozott.!989-ben a PénzGgyminisztériumban és az MNB-nél az államadósság vizsgálatára irányuló munka során a költségvetés adóssághelyzetét feltárták, azonban az egyes évek költségvetéseit nem módositották. - Az MNB publikus mérlegében a nyilvános hiányokat finanszírozó tartozás!981. december 31-én 27.011 millió Ft volt. Ezzel szemben a PM által nyilvántartott tartozás 8.098 millió Ft volt. A PM és az MNB mérlegek egyezőségének lét-
- l o - rehozása érdekében - az MNB mérlegéhez igazodva - a PM által nyilvántartott tartozást 18.913 millió Ft-tal megemelték. A megemelt nyilvános adósságállományt az 56.199/1983. sz. Megállapodásban rögzitették. A 18.913 millió Ft többlettel viszont csökkentették a bevételként könyvelt, nem nyilvános tartozásokat.. 1.1.2. Az 1981. (1983)-ig felvett hitelek törlesztése A bevételként könyvelt hitelek tényleges törlesztése összegszerüen és időben megfelelt az erre vonatkozó szerzödéseknek.!983.december 31-én összes bevételként felvett hitel összes törlesztés konszolidálás miatti korrekció, 366.621 millió Ft 66.491 " 18.9!3 egyenlegként a hi telállomány: * 281.217 millió Ft Ez az adósságállomány megegyezik az 1990. évi CIV. törvény 26.. (2) ab) pontjában szereplő 281.217 millió Ft-os tartozással, amely a 2-008/7/1983. sz. Megállapodás szerint 1983. január t-től kamatmentes, a 2-0013/1/1984. sz. Megállapodás pedig a törlesztési kötelezettséget felfüggesztette. Ez jogszabályi elöírásba nem ütközött. * (A hitelállomány részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza. )
- l l - 1. 2. Az 1981. (1983) után felvett hitelek 1981. évtől a költségvetés tényleges hiányát finanszírozó hiteleket a törvényi előirásoknak megfelelően vette fel a költségvetés nevében a pénzügyminiszter. Törvényi felhatalmazás alapján az állami költségvetés hiányát a tárgyevet követő évben rendezték jegybanki hitellel a PM-MNB közötti megállapodással. A hiányt teljes egészében jegybanki hitel finanszírozta, vagy csak annak egy részét. A többit értékpapír-kibocsátással fedezték. A törvényi előirások csak annyit tartalmaztak, hogy hosszúlejáratú hitelformával rendezzék a hiányt. A konkrét lejáratban és kamatfeltételekben mindenkor az MNB elnöke és a pénzügyminiszter állapodott meg. Minden évben készfiltek hitelmegállapodások. Kamatváltozások esetén módosították az eredeti megállapodások érintett pontjait. A törlesztesek és a kamatfizetések a megállapodásokban rögzítetteknek megfeleltek. 1982. január 1-től 1990. december 31-ig az MNB-től hosszúlejáratú, deficitet finanszírozó hitelfelvételre 175.619 millió Ft összegben került sor. E hitelekre törlesztés először 1987-ben vo l t. 1990. december 31-ig összesen 14. 255 mill i ó Ft visszafizetés történt. A fennálló állomány 1990. december 31-én 161.364* millió Ft, mely összeg megegyezik az 1990. évi CIV. törvény 26.. (2) b) pontjában szereplő összeggel. 2. Egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásaimiatti államadósság Ez az államadóssági elem az egyes gazdálkodó szervezetektöl a költségvetés által átvállalt tartozások miatt keletkezett. * Az 1981. után felvett költségvetési hiányt finanszírozó hiteleket az 5. sz. melléklet tartalmazza.
- 12 - A vállalati beruházási hitelek átvállalása kapcsán összesen 20.546 millió Ft államadósság jött létre. Ebből 6.116 millió Ft hitelt eredetileg az MNB, 14.430 millió Ft-ot az Állami Fejlesztési Bank (jelenleg ÁFI) nyújtotta. Az államadósság kialakulása a következő hét (ipari és élelmiszeripari) nagyvállalatot érintette: - Lenin Kohászati Művek (LKM) - Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) - Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) - Tungsram Rt - Hajdúsági Cukorgyár - Ganz-Mávag - Szekszárdi Húsipari Vállalat. A beruházási hitelek átvállalását, "államadóssággá" való konvertátását az érintett vátlalatok pénzügyi és gazdátkodái egyensúlyának alapvető megbomlása kényszerítette ki. Egy vállalat, a Hajdúsági Cukorgyár kivételével -ahol a rendezést pénzügyminisztériumi államtitkári leirat rögzítette - minden más esetben az Állami Tervbizottság aktuális határozata írta elő a rendezést. A hitelek átvállalásához szükséges jegybanki h itelfelvételre az 1986. évi V. törvény adott felhatalmazást. A vizsgálat során az eredetileg a Magyar Nemzeti Bank által kezelt 6.116 millió Ft hitelállományra vonatkozó vállalati hitelszerződések az MNB-nél nem álltak rendelkezésre. Ez azonban nem teszi kétségessé ezen államadóssági elemeket. mert a költségvetés hitelfelvételi szerződése alátámasztja, amely törvényi felhatalmazásorr alapult. Az állami adósságátvállalás vizsgálata - a korábban ismertetett dokumentációs hiányosságak miatt - e körben hat vállalatnak az ÁFI-val kötött 16 db állami fejlesztési kölcsönszerződésére terjedt ki.
- 13 - Az állományból három vállalat, illetve 7 db kölcsönszerződés esetében 10.407 millió Ft átvállalása a teljes adósság elengedését eredményezte, így a kölcsönszerződések megszűntek. (LKM, ÓKÜ, Hajdúsági Cukorgyár). A MAT 7 db kölcsönszerzödése esetében összesen 2.465,5 millió Ft értékben csak az 1986-88. közötti idöszakra ütemezett törlesztő összegeket engedték el, a maradék 4.219,8 millió Ft-os hitel visszafizetését 1989-től az eredeti feltételekkel és ütemezésben, változatlan formában folytatták. A Húsipari Tröszt állami fejlesztési kölcsönéből l.!50 millió Ft hitelkövetelést töröltek, a maradvány 964,4 millió Ft hitel törlesztését a Szekszárdi Húsipari Vállalat átütemezéssei vállalta át. A hitelfeltételek jelentösebb módosulása csak a Ganz Mávag-MVG rekonstrukciós kölcsöne esetében történt. Az állami adósságátvállalást követően a GM MVG-t 1.735.4 millió Ft tartozás terhelte. A fennmaradó hitelt 15 évi járadékfizetési kötelezettséggel, állami alapjuttatássá alakitották át. A lefolytatott vállalati pénzügyi rendezéseknek csak egyik eleme volt az állami fejlesztési kölcsönök részleges vagy teljes elengedése. A vállalati adósságok állami átvállalása mellett a vonatkozó határozatok további, jelentős gazdálkodási kihatású engedményeket rögzitettek. (Pl. a tartalékalap visszapótlási kötelezettségek elengedésével, bankhitelek átütemezésével, további állami alapjuttatásokkal, különböző adókedvezményekkel, export-támogatásokkal, a normatív keresetszabályozási rendszer oldásával stb.). A dokumentumok alapján a vállalatok pénzügyi rendezése a gazdálkodási egyensúly hosszabb távú stabilizálására, a VII. ötéves tervidőszak megalapozására irányult.
- 14 - Az átfogó pénzügyi rendezést követően elkészültek a hosszabb távú termelési szerkezetátalakítási-stratégiai tervek, azonban foglalkoztatás politikai szempontból is akadozott beindításuk, illetve a felgyorsuló piaci események eltérítették a vállalatokat a tervekben előirányzott növekedési pályától. Főként a szacialista piac felbomlása, valamint a belföldi szükségletek visszaszorulása miatt a kibontakozással kapcsolatos elképzelések túlhaladottá váltak. Megállapítható, hogy a jelentős állami adósságátvállalással lefolytatott átfogó pénzügyi rendezések eredeti céljuktól elmaradva csak rövid távon, a termelési szerkezetátalakítási kényszer oldásának ir~nyában hatottak. Az egyes vállalatok* gazdálkodási válsága az állami beavatkozást követően - rövid időn belül - folytatódot t. A vizsgált kormányszintü határozatok összesen közel 22.280 millió Ft vállalati adósság költségvetési átvállalását rendelték el. Az adósság átvállalás fedezetére 1986. december 29-én megkötött 50.123/1987./II.b. sz. megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank 20.546 millió Ft hitelt nyújtott a Pénzügyminisztériumnak, mely a bankoknál a követeléseket rendezte. A költségvetési rendezésből kimaradt több, mint 1,7 Mrd Ft-os követelést pedig az ÁFI a fizetendő nyereségadójából tartotta vissza. Az eljárási módot a Pénzügyminisztérium leirata szabályozta. Eszerint az ÁFI a kölcsöntörlesztés és kamatfizetés felfüggesztésétől az egység átfogó pénzügyi rendezéséig terjedő "átmeneti" időszakban az esedékes tőketörlesztési és kamatfizetési követeléseivel az időszaki nyereségadó befizetéseit csökkentette. Az ÁFI ilyen formában rendezte a Hajdúsági Cukorgyárnak nyújtott államkölcsön esetében 924 millió Ft tő- * ( Az érintett vállalatok helyzetét a 6. sz. melléklet foglal ja össze. )
- 15 - ke és 408 millió Ft kamattartozást, továbbá a GM ~IVG 403 millió Ft kamathátralékát. Ez a módszer a költségvetés bevételeit csökkeníve a vállalati adósságok átvállalásának a rendezését - formálisan - a költségvetésen kívül folytatja le. Az egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásaimiatti 20.546 millió Ft-os államadósság megegyezik az 1990. év CIV. törvény 24.. (l) bekezdés b. pontjában foglal takkal 3. Kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek miatti államadósság Ezen allamadóssági elem a kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek létrehozasahoz (kétszintű bankrendszer kiépítéséhez), a szükséges alaptökéhez felvett hitelekhez és kibocsájtott értékpapírokhoz kapcsolódik. A felhata!- mazást az 1987. évi költségvetésről szóló 1986. évi V. törvény adta. A kereskedelmi bankok létrehozásahoz és a biztosító társaságok átszervezéséhez a költségvetés 11.500 millió Ft jegybanki hitelt vett fel és 9.000 millió Ft ID %-os kamatozó államkötvényt bocsátott ki. (A tétel es megosz l ás t a 7. szám ú me l léklet tartalmazza. ) A hitel felvételére az 50.123/1987. II. 13. sz. megállapodas (8. sz. melléklet) szerint került sor. A jegybanki hitelállomány törlesztendő összege 5.752 millió Ft. Megegyezik a költségvetés által a kereskedelmi bankok alaptökéjének fedezetéül felvett jegybanki hitel még vissza nem fizetett részével és az 1990. évi CJV. törvény 24.. 1/c. pontjában ezen jogcímen jelzett összeggel.
- 16-4. Vállalatok forgóalap rendezésével kapcsolatos államadósság Az 1990. évi CIV. tv. 24.. 1/d. pontja a vállalati forgóalap rendezésset kapcsolatban keletkezett, az MNB-vel szemben fennálló állami adósságot 23,8 milliárd Ft-ban jelöli meg. Az ellenörzés kezdetben a PM és MNB adatszolgáltatása, majd ennek hiányossága és ellentmondásos tartalma miatt az ÁSZ saját hatáskörében folytatott adatgyűjtései alapján folyt, a tapasztalatok alapján a következő megállapítások tehetök: Az 1968. évi új gazdaságirányitási rendszer bevezetésével kapcsolatban a vállalati forgóalap feltöltésre két lépésben,!967-ben és 1971-ben került sor. Az 1967. év végén lefolytatott első vállalati forgóalap juttatásra vonatkozó döntéselőkészítési információkat az MNB elnöki okmánytárában elhelyezett 8/1967. XI.20. nyilvántartási számú dokumentáció, a forgóalapjuttatás pénzügyi elszámolását a 30.448/1968. PM dokumentáció tartalmazza. Először 1967-ben 1500 gazdálkodó egységnél közel 44,2 Mrd Ft forgóalapjuttatásra került sor, melynek pénzügyi fedezete biztositott volt. Ez alkalommal hitelfelvétel nem volt, így az 1967.évi forgóalap rendezés nem képezi az államadóssági vizsgálat tárgyát. A második vállalati forgóalap rendezés 1971-ben történt. A Kormány 3485/1970. határozata intézkedett az 1971. évi állami költségvetésről. A határozat 6. pontjában engedélyezték, hogy az 1968. január l-jei rendezésből kimaradt vállalatok forgóalap rendezését a hitelforrások terhére valósítsák meg. A kormányhatározatban szereplö felhatalmazás alapján a PM az MNB-vel 1971. márciusában állapodott meg költségvetési hitel felvételében. A megkötött 2-0073/1/1971. megállapodás sze-
- 17 - rint az 1971. január l-jei forgóalap rendezés finanszírozására a szükségletnek rnegfelelően. de legfeljebb 23.800 rnillió Ft-ot fordithatott az MNB a PM irányrnutatása szerint. Ugyanakkor a folyósított összeggel azonos összegű állarnadósság terhelte a PM-et. A meghatározatlan időre szóló adósság után a PM az eszközlekötési járulék rnértékével összhangban évi 5 %-os karnatfizetési kötelezettséget vállalt. Az l 97 l. évi vállalati forgóalap rendezés lefolyására, a juttatással érintett vállalati körre vonatkozó információk csak hézagosan állnak az ellenőrzés rendelkezésére. Az MNB főkönyvi kartonjai alapján forgóalap rendezésre összesen 23.737 rnillió Ft-ot fordított, azonban ebből csak 337 rnillió Ft vállalati felhasználása követhető nyomon. (A juttatással é r i n tet t vállala ti kör: VEGYTEK, H i r adást ech ni kai Anyagok Gyára, Vegyigépterv, ÉMEXPORT, KGM Gépexport, MOGÜRT, Vegyipari Invest Bank V.) A költségvetési hitel további rnintegy 23 rnilliárd Ft-nyi részének vállalati felhasználására vonatkozó adatok hiányoznak, ezek pótlása az ellenőrzés folyamán nem sikerűlt, és az érintettek véleményeszerint a jelentős időmúlás rniatt hosszabb távon sem vezethet eredményre. A vállalati forgóalap rendezéssei kapcsolatos állarnadóssági tétel kondiciója és megitélése is az elmúlt időszak során több ízben jelentősen rnódosult. A Pénzügyminisztérium az!971. évet követő időszakban az ~mb-vel kötött eredeti hitelmegállapodást karnatrnentessé alakította. A vonatkozó állarnadósság i téte l meg i té lésének vá! tozását rnuta t ja, hogy azt 1984-ben "konszolidálta", majd!989-ben rnentesitette a "konszolidáció" alól. Ez utóbbi rnűvelet tette szükségessé, hogy az eredeti 2-0073/1/1971. hitelfelvételi megállapodást a törlesztési kondiciók meghatározásával - megújitsák. Erre vonatkozóan a megállapodás elkészült, mely a megkötést követően egy 5 éves türelmi időszakot és 10 éves törlesztést, összesen 15 éves futamictót irányoz elö.
- JS - Az 1971. évi vállalati forgóalap rendezésre felvett hitel összege az utóbbi időben az ÁVÜ privatizációs bevételei befizetésének - a Vagyonpolitikai Irányelvek előírásainak megfelelőerr - hatására csökkent. Ezen túl az 1990. évi zárszámadásban jóváhagyott a PM és MNB között fennállt követelések és tartozások beszámítása során e célra felhasznált összeg is csökkentette az eredeti tartozást, mely 1991. szeptember 30-án!9. 108 millió Ft volt. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgálat is hozzájárult az 1967. és 1971. évi vállalati forgóalap rendezések közötti adatkeveredések eloszlatásához. Szembetünő azonban, a két vállalati forgóalap rendezési tranzakció alapvetőerr eltérő dokumentáltsági szinvonala, az 1971. évi forgóalap hitel vállalati felhasználására vonatkozó adatok jelentős hiánya. Figyelembe véve az 1967. évi alapszerzödés közel 45 Mrd Ft-os vállalati támogatási szükségletét, a kiegészítő jellegű (az alapszerzödésből kimaradt) vállalati forgóalap juttatásra fordított közel 24 Mrd Ft összegszerüségében is jelentösnek ítélhető. Mindemellett megállapítható, hogy a PM a 3485/1971. kormányhatározatban szereplő felhatalmazás alapján a 2-0073/1/1971.sz. MNB-vel kötött megállapodás szerint jogszerüen 23,8 Mrd Ft hitelt vett fel. Az 1971-ben folyósított költségvetési hitel mind a mai napig az MNB éves mérlegeiben jelentkezik. A vállalati forgóalap rendezés miatti államadósság 1990. december 31-i állománya 22.007 millió Ft, szemben az 1990. évi CIV. tv. 24.. (t) bekezdés d) pontjában várhatóként jelzett 23,6 Mrd Ft-tal.