ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára 3. RÉSZ ROSSZULLÉTEK

2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A tananyag szerzői: Erdélyi Gábor Hornyák István Horváth Károlyné Mátrai István dr. Mezőcsáti Melinda Mendrey Lászlóné Szabó Katalin dr. A tananyagot szerkesztette: Vízvári László A tananyagot véleményezte: Horváth Károlyné Márton Erzsébet dr. A felvételeket készítette: László Márton Szántai Károly AZ ROSSZULLÉTEK CÍMŰ TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET AZ E-LSŐSEGÉLY CÍMŰ TÁVOKTATÁSI TANANYAGBÓL KÉSZÜLT. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET, 2005 FELELŐS KIADÓ: VÍZVÁRI LÁSZLÓ, FŐIGAZGATÓ Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változat kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más adathordozó) nem sokszorosítható.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 3 1. Bevezetés 4 1.1. Követelmények 4 1.2. Tanulási útmutató 4 2. Rosszullétek 6 2.1. Belgyógyászati balesetek 6 2.1.1. Vízbefulladás 6 2.1.2. Hőártalmak 7 2.2. Eszméletzavarok 9 2.3. Nehézlégzések 13 2.4. Fájdalommal járó állapotok 20 2.5. Mérgezések 25

4 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 1. Bevezetés Engedje meg, hogy sok szeretettel üdvözöljük a sürgősségi ellátás világában. Ezt a jegyzetet elsősorban egészségügyi szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező szakemberek számára állítottuk össze, nagymértékben építve a korábbi tanulmányaik és eddigi szakmai működésük során megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Megítélésünk szerint az oxyológia elsősorban szemléletmód, amely elengedhetetlen a progrediáló folyamatok megfordításához. Célunk az, hogy továbbképző programunk során megismertessük Önnel a sürgősségi ellátás leggyakoribb eseteit, és az egyes helyzetekben alkalmazott elsősegélynyújtó feladatokat, tevékenységeket. A jegyzetet olvasva elsősorban azokkal a panaszokkal, tünetekkel ismerkedhet meg, amelyek az akut folyamatokat jellemzik; a pontos diagnózisok helyett olykor pedig meg kell elégednie egy jóval általánosabb csoport vagy iránydiagnózissal is. Végezetül meggyőződésünk, hogy az itt szerzett ismeretek a napi nem kifejezetten sürgősségi ellátásban végzett tevékenységére is pozitív hatással, jó eredménnyel lesznek. 1.1. Követelmények Ön a program végére képes lesz: szakszerűen tájékozódni a balesetek helyszínén, megállapítani a veszélyforrásokat és az elsődleges teendőket, a beteg állapotát felmérni és megítélni, újraélesztést (BLS) végezni, egyközös újraélesztésben (X-BLS) közreműködni, újraélesztésnél félautomata defibrillátort alkalmazni, segítséget hívni a mentők számára releváns információk megadásával, elsődlegesen ellátni a sebek és vérzések különböző fajtáit, az áram okozta sérüléseket ellátni, izületi- és csontsérüléseket rögzíteni, több sérült esetén a prioritásoknak megfelelően tevékenykedni, a vízből kimentett beteg ellátását megkezdeni, a hőártalmak következményeit felismerni, és ellátását megkezdeni, eszméletlen beteg számára elsősegélyt nyújtani, nehézlégzéssel küszködő beteg panaszait csökkenteni, a nagy fájdalommal járó sérülések ellátásában segédkezni, mérgezés esetén az elsődleges ellátást megkezdeni előkészíteni a sérültet intubációhoz, segédkezni gyomormosásánál.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 5 2. ROSSZULLÉTEK Bevezetés A sürgősségi kórképek egy igen jelentős részét képezik azok a betegségek, melyek nem járnak külsérelmi nyomokkal, de olykor az életet legalább annyira veszélyeztetik, mint az előző fejezetben taglalt sérülések. Ennek megfelelően a felismerésük jóval nehezebb, és az elsősegélynyújtás is olykor csak a beteg elhelyezésére, és saját gyógyszereinek bevételére korlátozódhat. Ezzel együtt ez a csekélynek tűnő lehetőség is életet menthet, vagy a betegek szenvedéseit csökkentheti. A folyamatok ismertetésében a szaksegély ellátására is kitérünk. Követelmények A modult elsajátítása után Ön képes lesz: a vízből kimentett beteg ellátását megkezdeni, a napszúrás következményeit felismerni és kezelni, az eszméletlen beteg számára elsősegélyt nyújtani, nehézlégzéssel küszködő betegnek segíteni, a fájdalommal járó állapotokat felismerni, intubációhoz előkészíteni a beteget, gyomormosásban segédkezni, mérgezés esetén az első ellátási lépéseit megtenni. 2.1. Belgyógyászati balesetek 2.1.1. Vízbefulladás Esetismertetés: Egy 29 éves férfi Gödnél úszott a Dunában. Egy arra haladó csónak evezője fejbe ütötte. A sérülés miatt eszméletét vesztette és elmerült. Az esetet a partról többen látták, két személy beugrott a vízbe, hogy kimentse az áldozatot. Másodpercek alatt sikerült a víz felszínére hozni, és a partra húzni. Lefektették, és a száját kitörölték. A meglévő spontán légzés mellett légzését hallhatóan zavarta a garatjában lévő víz, ezért az oldalára fordították. Így várták a mentőket. Megbeszélés Fokozott a vízbefulladás veszélye abban az esetben, ha valaki nem tud úszni, ha a vízbiztonság nem megfelelő, ha a vízben úszó kimerül vagy úszást nehezítő körülmények (ruházat, lehűlés, alkoholfogyasztás) állnak a háttérben. Ilyenkor a felszínen maradásért küzdő fuldokló kezdetben akaratlagosan visszatartja a légzését, amíg a felszaporodott széndioxidszint akaratlan légzést kiváltva az apnoet áttöri. A légutakba és a tüdőbe is víz kerül. A kapkodó légzés közben a fuldokló vizet nyel, hány, eszméletét veszíti, elmerül. Az eszméletlenséget előidéző hatások is fulladást idézhetnek elő a vízben tartózkodó személynél. A hideg víz, életet veszélyeztető reflexek kiváltója lehet. Ismert az ún. búvárreflex, mely az arcot, homlokot ért hideg víz hatására asystoliát vagy kamrafibrillációt okoz.

6 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A Kratschmer-reflex a gégebemenet felöl glottisgörcsöt és apnoet eredményez. Eszméletlenséget okozhat a vízben elszenvedett trauma (koponya, nyaki gerincsérülés), allergiás reakciók, vagy a vízben hirtelen fellépő betegségek (pl. epilepsziás roham). Esetünkben a fejet ért ütés miatt lett eszméletlen a vízben lévő férfi. A különböző vízi balesetek mentése során megfigyelték, hogy más-más belső elváltozások mutatkoznak az édes vízből, illetve sós vízből kimentett személyeken. Az édes víz ozmózisnyomása miatt gyorsan felszívódik a tüdő nyálkahártyáján keresztül, vérhígulást, ionkoncentráció-változást okozva. Következménye a haemolysis, kálium felszabadulás, később vesekárosodás. A sós víz viszont a vérpályából plazmakiáramlást, tüdőödémát okoz. Elsősegély A fuldokló, megfulladt kimentésére csak jól úszó, ilyen irányú képzettséggel rendelkező személy vállalkozzon. Több személy hatékonyabban tudja elvégezni a kimentést, mint az a történetünkből is kiderül. Kimentés közben is ügyelni kell az esetlegesen vízben elszenvedett sérülésekre. A légutakat szabaddá kell tenni, a vízbe fulladt személy légútjaiban iszap, hínár jelenlétére is fel kell készülni, ami a légút-felszabadítást jelentősen megnehezítheti. A tüdőből a víz nem távolítható el. Szükség szerint a mesterséges lélegeztetést mielőbb meg kell kezdeni. Klinikai halott esetében komplex újraélesztést kell kezdeni, és mielőbb segítséget kell kérni. A további lehűléstől megóvandó, a vizes ruházatot el kell távolítani, szárazra törlés után be kell takarni. Jól légző eszméletlen beteget stabil oldalfektetésben (lásd később) kell elhelyezni, célszerű a paramétereit rendszeresen ellenőrizni. Esetünkben a balesetet szenvedett személyt a légútjainak szabadon tartása érdekében fordították oldalra a segélynyújtók. 2.1.2. Hőártalmak Esetismertetés: Nyári táborozás során, egy 13 éves kislány egész nap a vízben és a parton játszott. Késő délután hányingert, fejfájást érzett, hányt. A felügyelő tanár megmérte a hőmérsékletét, ami 37,2 ºC volt. Lefektették, fejére és végtagjaira vizes borogatást tettek. Hypertherm hőártalmak Azokat a kórfolyamatokat foglalja magában, amelyek során átmenetileg vagy tartósan pozitív hőmérleg alakul ki. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás a szervezetben válaszként perifériás értágulatot és verítékezést indít el. Túlmelegedésre hajlamosítanak egyes betegségek, a párás-meleg környezet, a fizikai megterhelés, az idős kor. Hazai viszonyok között hőártalmak ritkábban fordulnak elő.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 7 Hőség-collapsus A leggyakrabban előforduló hőártalom többnyire egyszerű ájulás formájában jelentkezik. Hajlamosíthat a kialakulására az időskor, értágító vagy diuretikus kezelés, alkoholhatás. Ellátás: Az ájultat hűvös, szellős helyen, meglazított ruházattal kell laposan fektetni. A panaszok többnyire beavatkozás nélkül rendeződnek. Folyadékpótlás céljából vizet lehet adni. Napszúrás Az egész testet ért tartós napsugárzás enyhe hyperthermiát kelt. A fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás helyi hőmérséklettöbbletet, súlyos esetben serosus meninigitist okoz. Tünetek: fejfájás, kábultság, szédülés, hőemelkedés. Súlyosabb esetekben láz, eszméletlenség alakul ki, meningealis izgalmi jelekkel. Elsősegély: A beteget hűvös, lehetőleg szellős helyen le kell fektetni 30 -ra megemelt felsőtesttel. Rendszeres hőmérséklet ellenőrzés javasolt. Helyezzünk hideg vizes borogatás a tarkóra. A fejfájás, láz csökkentésére Algopyrin adható. Folyadékpótlás céljából vizet itathatunk a beteggel. Ha a panaszok és a tünetek nem múlnak, mentőt kell hívni. Ilyenkor erőteljesebb lázcsillapítás, kórházi megfigyelés szükséges. Hypotherm hőártalom Hypothermiáról beszélünk, ha test maghőmérséklete 35 C- alá süllyed. A maghőmérsékletet megfelelő eszközzel magasan rectalisan, mélyen oesophagalisan, illetve fülben lehet mérni. Egészséges embereket is (sportolókat, katonákat) lehűt a szervezet energiatartalékait elfogyasztó hideghatás (primer hypothermia). Elősegíti a: tartós nagyon alacsony hőmérséklet, megfelelő védőöltözet nélküli tartós hideghatás, nagy hő-kapacitású hideg közeg (víz). A szervezet a hideghatással szemben a hőtermelési folyamatok fokozásával védekezik. Az elveszített hőt didergéssel pótolja, melynek maximuma 34 C-nál jelentkezik. Az elveszített energia miatt a szervezet védekezőképessége kimerül, és 30 C-körül eszméletlen lesz. A halálos ritmuszavarok (pl.: kamrafibrilláció) 28 C-körül jelentkeznek. Akár szobahőmérsékleten is felléphet hypothermia a károsodott hőszabályozású és/vagy aktív védekezésre képtelen személyek esetében (szekunder hypothermia). Ennek kialakulására hajlamosító tényezők: az endokrin betegségek (pl. pajzsmirigy elégtelenség), az anyagcserezavarok (pl. hypoglycaemia), intoxikációk: alkohol, gyógyszerek, narcoticumok, traumák: gerincsérülés, koponyasérülés,

8 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK idegrendszeri okok: cerebrovascularis katasztrófák, időskor-és csecsemőkor. Ellátás: Minden lehűlt beteget védeni kell a további lehűléstől, ezért a nedves ruházatot távolítsuk el, töröljük szárazra a beteg bőrét, pléddel, alkalmi textíliával takarjuk be a beteget, lehetőleg vigyük (óvatos mozgatással) meleg helyre. Jól kooperáló beteggel itassunk meleg folyadékot. Eszméletlenség esetén az alapvető életműködések megítélése nehezebb lehet a merevebb mellkas, a hideghatásra kialakult izommerevség miatt. Hacsak nem következik be olyan nyilvánvaló körülmény, mely az újraélesztést gátolná (élettel összeegyeztethetetlen sérülés, csonttá fagyott test, jegesedéssel a beteg orrában, szájüregében) kezdjük meg az életmentő beavatkozásokat, és mielőbb értesítsük a mentőket. Megkezdett újraélesztés során a halál akkor mondható ki, ha a normális maghőmérséklet elérése után sem tér vissza a spontán keringés. 2.2. ESZMÉLETZAVAROK Esetismertetés: Az utcán egy fiatal nő hirtelen elájul. Bőre sápadt, verítékes, lehelete aceton szagú. A járókelők egy padra fektetik, mentőt hívnak. Irataiból kiderül, hogy évek óta kezelés alatt áll, cukorbeteg. A kiérkező mentőorvos a beteg általános vizsgálata után vércukrot mér, majd 40%-os glükózt ad intravénásan a betegnek. A fiatal nő néhány perc elteltével magához tér, elmondja, hogy rendszeresen inzulint kap, és aznap még nem evett. Megbeszélés Az agy normális működéséhez jó agyi vérkeringésre, oxigénre és cukorra van szükség. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az agy működése károsodik, eszméletzavar következik be. Az eszméletzavar tehát olyan tünet, amely a központi idegrendszer működésében bekövetkezett változás/ok/, károsodás/ok/ következménye. Az eszméletlenség önállóan is életveszélyt jelent, mert légúti elzáródáshoz, légzési elégtelenséghez, valamint egyéb életet veszélyeztető károsodáshoz vezet. Az eszméletzavar az enyhe aluszékonyságtól a mély eszméletlenségig (kómáig) terjedhet. Az eszméletzavar tudatzavarhoz is vezethet, de tudatzavar eszméletzavar nélkül is kialakul (elmebetegségekben). Az eszméletlen beteg vizsgálata és ellátása Eszméletlennek tűnő beteghez azonnal hívjon mentőt. Vizsgálja meg az életjelenségeket. Az alapvető életfunkciók hiánya vagy elégtelensége esetén azokat haladéktalanul pótolni, ill. helyreállítani szükséges (ld. az újraélesztésről szóló fejezetben). A halaszthatatlan kimentésre is ebben a fázisban kerül sor. (Vigyázat! A gerinc, főleg a nyaki gerinc sérülésének lehetőségére minden légúti beavatkozás és kimentési kísérlet előtt gondolni kell.) A jól légző eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe kell fordítani, amely megakadályozza a nyelv hátracsúszását, az esetleges légúti elzáródást.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 9 Stabil oldalfekvés kivitelezése Fektesse a hanyatt fekvő beteg közelebb fekvő felső végtagját könyökben felfelé, derékszögben behajlítva a fej mellé. A beteg másik kezével csuklónál fogva támassza meg a fejet. A másik kezével húzza fel a túloldali alsó végtagot, térdben behajlítva. Támassza a talpat a földhöz és fogja meg a beteg térdét A térdénél és karjánál megfogott beteget óvatosan fordítsa maga felé az oldalára. A felül elhelyezkedő, behajlított alsó végtagot hozza olyan helyzetbe, hogy az csípőben és térdben derékszögben behajlítva stabilizálja a helyzetet. A felső helyzetű, az alsót keresztező kart igazítsa úgy, hogy a kézfej kerüljön az arc alá, a fej legyen kissé hátraszegve, ugyanakkor az arc kissé lefelé irányuljon. Ha kénytelen sokáig fenntartani ezt a helyzetet, kb. 30 percenként fordítsa át a másik oldalára, hogy elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomatását. 80-83. Stabil oldalfekvő helyzet I-IV. pozíció A beteg további vizsgálata A segélyhívás és az életmentő beavatkozások után lehet a további vizsgálatokat megkezdeni! A beteg testén sérülések (koponya!), tűszúrások, vérzés után kutatunk. Bőr és nyálkahártyák megítélése: színe, vérteltsége, tapintása, hőmérséklete, szennyezettsége, jellegzetesen száraz, vagy verejtékes volta. Lehelet szaga is árulkodó lehet: acetonszagú: magas vércukorszint okozta súlyos anyagcserezavar, vizeletszagú: súlyos veseelégtelenség, jellegzetes bűz: alkilfoszfát, benzin okozta mérgezés, alkoholszagú: óvatosságra int, mert a szag nem arányos a központi idegrendszerre gyakorolt hatással!

10 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A beteg környezete A közvetlen feltalálási hely, a környezet, számos indirekt információt nyújthat: egyedül, közösségben, közterületen, diszkóban, járműben, pincében (CO 2 ), garázsban (CO), fürdőszobában (CO, CO 2, gáz), rendezett, vagy összerombolt berendezésű lakásban található (gázszag, vegyszerszag). Az aktuális ruházat vizsgálata: rendezettség, ápoltság, vizelet-, széklet-, hányadéknyom stb. is információval bír az eszméletlenség okára. Az eszméletzavarok felosztása Az eszméletlenséggel járó állapotokat három csoportba sorolhatjuk: Rövid időtartamú eszméletvesztések Rendszerint már az első észlelés előtt, vagy a vizsgálat alatt a beteg visszanyeri eszméletét. Az eszméletvesztést megelőző tünetek: gyengeség, szédülés, homályosuló látás, émelygéshányás, fülzúgás-csengés, verejtékezés stb., Okai lehetnek, pl. gyógyszerbevétel, sérülés. Előfordul, hogy az átmenetileg magatehetetlen beteg súlyos melléksérüléseket is elszenvedett összeesésekor, vagy légúti elzáródás, félrenyelés (ennivaló, ill. bármilyen tárgy révén, amely előzőleg a szájában volt) okoz potenciális életveszélyt. Leggyakoribb okok: labilis egyének banális ájulása pszichés trauma hatására, tartós álldogálás, magas láz, hőség, menstruáció, terhesség első szakasza, só-és vízvesztés: hányás, hasmenés, fokozott verejtékezés, stb. Tartós eszméletzavarok Néhány percnél több, elhúzódó eszméletvesztések súlyos elváltozásra utalnak. Leggyakoribb okai: 1. A központi idegrendszert elsődlegesen érintő folyamatok: súlyos koponyasérülés, az agyi vérkeringés zavarai, a központi idegrendszeri fertőzések (meningitisek, encephalitisek). 2. A szisztémás keringés összeomlása következtében kialakult eszméletzavarok: szívritmuszavarok: intolerabilis frekvenciatartományú bradytachykardiák, tüdőembólia, súlyos vérvesztés. 3. Anyagcserekómák: hypoglykaemia (a vércukorszint kritikus lecsökkenése) nemcsak a cukorbetegségben szenvedők esetében fordulhat elő, hanem májbetegeknél, alkoholos állapotban, vércukorszintet csökkentő gyógyszerekkel történt véletlen vagy szándékos mérgezés következtében, diabéteszes kóma (a vércukorszint kritikus emelkedése), a só-vízháztartás súlyos zavarai.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 11 4. Légzési elégtelenség miatt bekövetkezett eszméletzavarok: Nehézlégzés tartós fennállása esetén az oxigénhiány következtében eszméletlenség alakul ki. A légzési elégtelenség ugyanakkor az eszméletlen állapotok leggyakoribb kísérője. 5. Mérgezések: számos méreg, drog okozhat eszméletvesztést, előfordulási gyakoriságuk eléri az előforduló összes eszméletvesztéses állapotok egyharmadát. 6. Belgyógyószati balesetek: áramütés, vízbefúlás, a test lehűlése a szembeötlő körülmények és tünetek nem okoznak diagnosztikus nehézséget, külön figyelmet érdemel azonban a hypothermia, amely nem mindig kifejezetten hideg környezetben alakul ki. Görcsrohammal járó eszméletvesztések Fokozott görcskészségű egyénen kollapszus is okozhat végtagrángást, típusos epilepsziához hasonló görcsroham azonban nem alakul ki. Sem a beteg, sem a környezete nem tud rendszeresen előforduló, már esetleg kezelés alatt álló ilyen eredetű betegségről. Típusos, teljes testre kiterjedő görcsroham azonban nemcsak epilepsziában szenvedő betegnél alakulhat ki, hanem gyakran a központi idegrendszert ért károsodás miatt úgynevezett tüneti görcsroham is létrejöhet. Görcsroham esetén a beteget (különösen a fejet!) védeni kell a sérülésektől, a görcsroham lezajlása után pedig az alapvető életműködéseket meg kell vizsgálni, és az észlelt tüneteknek megfelelően beavatkozni. A roham alatt felgyülemlett habosra vert légúti váladék eltávolítására a légutak felszabadítása érdekében mindig szükség van. A bekövetkező nyelvsérülés miatt a légúti váladék gyakran véres. A görcsroham ismétlődhet anélkül, hogy a beteg eszméletét visszanyerné (status epilepticus). A földre eséskor a beteg sérülést is szenvedhet! A már eszméletén lévő beteg tudata különböző idő alatt tisztul ki. Az előbbiek alapján elmondhatjuk, hogy a görcsrohamon átesett beteg folyamatos felügyeletet igényel mindaddig, amíg a mentők a helyszínre érkeznek. Ha a görcsroham tartósan fennáll, görcsgátlás céljából az orvos első gyógyszerként általában Seduxen injekciót ad a betegnek. A görcsrohammal járó eszméletvesztések okai általános keringési zavar - hirtelen perctérfogat-csökkenés, keringési zavar az agy vérellátásában, koponyatrauma, koponyaűri nyomásfokozódás, lázgörcs: csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori, a láz nagysága a meghatározó, nem a kiváltó ok; rövid időn belül ismétlődhet. epilepszia, a központi idegrendszer fertőzéses megbetegedései: meningitisek, encephalitisek, elektromos áramütés, hőártalmak: napszúrás, hőkimerülés, hőguta, mérgezések okozta görcsrohamok: CO, CO 2, hypoxiát okozó egyéb gázok; alkohol, metilalkohol (hypoglykaemia révén is);

12 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2.3. Nehézlégzés Megbeszélés foszforsavészter, nikotin, cián, sztrichnin; ólom-tetraetil, szén-tetraklorid, gyógyszerek: aminophenason(!), lidocain, atropine, stb. hypoglykaemia (koraszülött-, csecsemőkorban különösen gyakori), hypoxia és/vagy hypercapnia súlyos foka, alkoholmegvonás, kábítószer-megvonás. Az emberi élet alapvető szükséglete a sejtek, szövetek működéséhez szükséges oxigén megléte. A környezet, a légköri levegő megfelelő oxigénkoncentrációja megteremti a lehetőséget, hogy az átjárható, szabad légutakon keresztül a tüdőbe jusson. Az alveo-capillaris diffúzió révén a vérbe kerül, ahol a szállító vörösvértestekhez kötődve minden sejthez eljut. A sejtek falán ismét átlépve képes az oxigénmolekula részt venni az oxidációs folyamatokban. Ha a sematikusan vázolt folyamat bármely helyén zavar keletkezik, az a szöveti oxigenizációzavarához vezet. A tengerszint magasságában a környezeti levegő oxigénkoncentrációja 21%-os. Ha az oxigén helyét más gázok foglalják el, (pl. zárt térben szén-monoxid) a szükséges oxigénfelvétel nem jön létre. A jó gázcseréhez az átjárható légutak elengedhetetlenek. A légút elzáródását okozó folyamatok elégtelenné, lehetetlenné tehetik a levegő áramlását. (pl. légúti idegentest, tónustalan hátraeső nyelv, légúti szűkület trauma, gyulladás miatt, folyadék a légutakban, stb.) A levegő tüdőbe áramlását a légzőmozgások biztosítják. A mellkasi statika sérülése (pl. bordatörés), a légzőmozgások akadályoztatása (pl. betemetődés), idegsérülések (pl. gerincvelő sérülés), a légzőizmok működését, a légcserét zavarja meg. A légzés a központi idegrendszer szabályozása alatt áll. Idegrendszeri változások, károsodások kóros légzéstípusok megjelenését eredményezik. A Kussmaul-légzés hátterében, a szervezetben keletkezett acidózis szerepel. Ilyenkor a beteg szapora, mély légvételekkel légzik, gyakran eszméletlenül. A Cheyne-Stokes-féle légzés hátterében az agytörzs károsodása (pl. stroke), mérgezés, keringési zavar áll. A légző-centrum ingerlékenysége csökken. A beteg kezdeti légzési szünet után egyre mélyülő, majd csökkenő légvételeket végez. Ezután ismét hosszabb-rövidebb légzési szünet következik. A Gasping légzés a központi idegrendszer súlyos ártalmára utal. Többnyire terminális állapot közben észlelhető. A beteg ritkán (3-7/perc) egy-egy mély lélegzetet vesz. A sejtek anyagcseréjéhez szükséges oxigén felvételét méreganyagok gátolhatják. 84. A Kussmaul-légzés légzésgörbéje 85. Cheyne-Stokes-féle légzés görbéje

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 13 Légúti idegentest Felnőttek étkezés közbeni beszéde, vagy hibás légvétele okozhat légúti idegentestet. Segítheti a kórállapot létrejöttét az alkoholos állapot, vagy a nyelést befolyásoló alapbetegségek. Felnőtt légútjának legszűkebb szakasza a hangrés, ezért az idegentest várhatóan itt okoz elzáródást. Csecsemők, kisgyermekek játék közben mindent a szájukba vesznek, és ez légúti elzáródás veszélyét rejti magában. A légúti idegentest eltávolításának meghatározott lépéssora van, amelyet nemzetközi tapasztalatok alapján felnőttek, csecsemők és kisgyermekek részére állítottak össze. A részleges légúti elzáródást okozó idegentest mellett a beteg képes köhögésre, amely elégséges lehet az idegentest elmozdítására. Ilyenkor sípoló hangjelenséget, esetleg nyugtalanságot lehet észlelni a bajbajutottnál. Teljes légúti idegentest mellett sem hangjelenség, sem köhögési képesség nincs. Az áldozat minden erejét a légzésre próbálja fordítani, ugyanakkor gázcsere nincs. A köhögéssel ki nem mozduló részleges és a teljes légúti idegentest eltávolítására kiképzett egészségügyi dolgozó további mellkasi nyomást fokozó eljárásokat alkalmazhat. A mellűri nyomás emelkedése elérhető a megdöntött törzs mellett, a lapockák közé mért ütésekkel, illetve annak sikertelensége után a Heimlich-féle műfogással. Egyik kezét helyezze a has felső részére, a másik keze segítségével végezzen erőteljes, hátra-fölfelé irányuló lökéseket. A Heimlichműfogás veszélyekkel járhat, ezért siker esetén is kórházi megfigyelés szükséges. Előfordulhat borda, tüdő, gyomor, máj, és lép sérülés. (Laikus segélynyújtónak a veszélyek miatt nem oktatandó!)

14 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 86. Légúti idegentest eltávolítása felnőtt esetén. Folyamatábra

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 15 Idegen test a felnőtt légútjaiban ha a beteg légzése kielégítő, szólítsuk fel köhögésre, egyéb nem szükséges, amikor a beteg elgyengül, vagy a légzése leáll, vagy abbahagyja a köhögést, végezzünk 5 erőteljes háti ütést a lapockák közé (álljunk a beteg mellé, a beteg hajoljon előre, egyik kezünkkel támasszuk meg elöl a szegycsonton), ha az idegentest nem távozik, végezzünk Heimlich-féle műfogást, sikertelenség esetén tekintsünk be ismét a beteg szájába, nem látható-e az idegentest, amennyiben a légúti akadály nem szűnt meg, váltakozva ismételjük az előbbi két beavatkozási sorozatot, ha a beteg eszméletlenné válik: - hajtsuk hátra a fejét, tekintsünk bele a szájába, látható akadályt távolítsunk el, - az áll feltolásával a légutakat szabadítsuk fel, - vizsgáljuk a légzést, - kíséreljünk meg 2 hatásos befúvást, - ha a legfeljebb 5 próbálkozásból sikerül befújni, vizsgáljuk a keringést, szükség esetén kezdjünk mellkas-kompressziókat és/vagy lélegeztessük a beteget, - ha hatásos befúvás nem kivitelezhető a legfeljebb 5 kísérletből, kezdjük azonnal a mellkas-kompressziókat (az idegentest kimozdítása érdekében), ne vizsgáljuk a keringés jeleit, 15 mellkas-kompresszió után tekintsünk be a szájba, kíséreljük meg ismét a lélegeztetést; hatástalanság esetén ismételjük a 2:15 ciklust, - amint a befúvás hatásossá válik, figyeljük a keringés jeleit, és szükség szerint folytassuk az életműködések pótlását. Idegentest a csecsemő légútjaiban Ha a gyermeknek van spontán légzése, csupán támogatni kell őt az elzáródás megoldásában. Csak akkor kell beavatkozni, ha ezek az erőfeszítések sikertelenek és a légzés elégtelen. 1. Ne törölje ki vakon a szájat vagy a felső-légutat, mert ezzel beékelheti az idegen testet, illetve lágyrész sérülést okozhat - Alkalmazzon a hirtelen mellüregi nyomásnövekedés elérésére szolgáló beavatkozásokat, úgymint a mesterséges köhögtetés. - Gyermekeknél alkalmazzuk a háti ütéseket, mellkasi és hasi lökéseket, csecsemőknél csak a háti ütéseket és a mellkasi lökéseket használhatjuk. 2. Végezzen legfeljebb 5 háti ütést - Tartsa a gyermeket hason fekvő helyzetben, helyezze a fejét a mellkasnál lejjebb. - Üssön 5-ször határozottan a hát középvonalába a lapockák közé. - Ha ez nem mozdítaná ki az idegen testet, végezzen mellkasi lökéseket. 3. Végezzen legfeljebb 5 mellkasi lökést - Fordítsa a gyermeket a hátára, legyen a fej a mellkasnál lejjebb. - Végezzen 5 mellkasi lökést a szegycsontra. A mellkasi lökések helye megegyezik a mellkasi kompressziók helyével. A mellkasi lökések határozottabbak és erőteljesebbek, mint a mellkasi kompressziók; gyakoriságuk mintegy 20 lökés/perc. 4. Kizárólag 5 háti ütésből és 5 mellkasi lökésből álló ciklusokat végezzen.

16 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 5. A hasi lökések nem ajánlottak csecsemőkorban, mert a hasi zsigerek bármelyike sérülhet. 6. Ismételje a ciklusokat, amíg a légutak átjárhatóvá nem válnak, és így a lélegeztetés hatásos lesz vagy a gyermek spontán lélegzik. 7. Ellenőrizze a beteg száját5 háti ütés és 5 mellkasi lökés után ellenőrizze a szájat. Gondosan távolítson el minden látható idegen testet. 8. Tegye átjárhatóvá a légutakat (a fejet hajtsa hátra, az állat emelje ki), értékelje újra a légzést, 9. Ha a gyermeknek van légzése, fordítsa oldalára, és ellenőrizze folyamatosan a légzést. 10. Ha a gyermeknek nincs légzése, kíséreljen meg legfeljebb 5 befúvást ahhoz, hogy legalább 2 hatásos légzést érjen el, melyek hatására a mellkas emelkedik, illetve süllyed. Ha a légút még mindig el van záródva, ismételje meg a cselekvési sort. 87. Légúti idegentest eltávolítása csecsemő esetén Gyermek esetében - Ismételje a ciklust (1-5), de a mellkasi lökés helyett végezzen 5 hasi lökést. A hasi lökés 5 határozott, felfelé a rekeszizom felé irányuló lökésből áll. - Ha a gyermek eszméleténél van, álló helyzetben végezzük a beavatkozást. Térdeljen a gyermek mögé, vagy állítsa egy székre. - Az eszméletlen gyermeket hanyatt kell fektetni, és az egyik kéztőt a has felső részének közepére kell tenni. A másik kéz segítségével erőteljesen fölfelé és hátrafelé, a mellkas középpontja felé kell lökni. - Ismételje a ciklusokat a háti ütésekkel, a mellkasi és hasi lökéseket váltogatva használja. Ismételje a ciklusokat, amíg a légutak átjárhatóvá nem válnak, és így a lélegeztetés hatásos lesz, vagy a gyermek magától lélegzik.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 17 Gégevizenyő 88. Légúti idegentest eltávolítása gyermek esetén. Folyamatábra Esetismertetés: T. G. 33 éves dohányos nő, torkában szorítást, nehéz légzést, rekedtséget érzett. Panaszai nem szűntek, ezért gégészeti szakrendelésre ment. Az orvos a gége gyulladását, duzzanatát látta, ezért antihisztamin és szteroid adása után kórházba utalta. Kialakulásában leggyakrabban allergia szerepel, de okozhatja sérülés, tumor, a gége gyulladása, illetve gége környéki abcessus is. A beteg kezdetben dagadtnak érzi a torkát, majd a hangja rekedtté válik, utána afóniássá válik. Ezzel párhuzamosan súlyosbodó, stridoros nehézlégzés jelentkezhet. Zavartság, eszméletvesztés után a beteg rövid időn belül meghalhat. Esetünkben a beteg érezve a kínzó állapotát maga ment orvoshoz a klasszikus tünetekkel. Szakellátásban az antihisztamin, corticosteroid, Tonogen és oxigén adása a korai fázisban elégséges lehet. Súlyos esetekben a conicotomia lehet a megoldás. A gégefő gyulladása (Epiglottitis) A supraglotticus terület és az epiglottis gyulladása, mely ritkán ráterjedhet a környezetére is, többnyire gyermekkorban fordul elő.

18 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A kórképet gyors súlyosbodás jellemzi. A gyermek jellegzetes testtartást vesz fel a légúti átmérő növelése érdekében. Előrehajolva ül, kezeivel elöl támaszkodik, nyakát hátrafeszítve tartja. A tartáshoz légzési sípolás, beszédképtelenség, légzési nehezítettség, nyálfolyás, nyugtalanság, erős torokfájás társulhat. Figyelemfelhívó lehet a gyerekek furcsa nyeldeklése. Előrehaladt esetben fulladás, eszméletzavar, a bőr kékes elszíneződése észlelhető. A tünetek észlelése önmagában elégséges a diagnózis felállításához. Az összkép alapján a gyerek súlyos beteg benyomását kelti. Mind a szülők, mind az ellátók törekedjenek a kíméletes kezelésére. Az esetleges sírás gyorsítja a terület duzzadását, a légutak elzáródását. Minden egyéb további provokáció, pl. esetleg szájba tekintési kísérlet, súlyosbíthatja az elzáródás mértékét. Esetismertetés: N. J. 46 éves, asztmával kezelt nő, késő este fulladni kezdett. Meglévő gyógyszereivel többszöri próbálkozás ellenére sem csökkent a megnyúlt, sípoló, nehéz kilégzése. Értesítette szomszédját, aki körzeti nővér, s ő hívta ki az orvosi ügyeletet; addig is leültette a beteget. A betegnek a saját aeroszoljából adott úgy, hogy belégzési fázisban használta a készítményt, majd a levegő néhány másodperces benntartására szólította fel. A megérkező orvos intravénásan további hörgőtágítót, szteroidot adott. A beteg panaszai fél órán belül megszűntek. Megbeszélés A hirtelen keletkező, exspiratoricus dyspnoeval járó roham hátterében többnyire allergiás ok húzódik meg. A bronchusok fokozott simaizom-tónusa miatt a bronchusok lumene jelentősen beszűkül. Faluk ödémásan megduzzad akadályozva a ventilációt. A légzésből kieső bronchusokban sűrű, tapadós nyák rakódik le. A tünetek között kiemelendő a szapora megnyúlt kilégzéssel járó nehézlégzés. Esetünkben a beteg hasonló tünetekkel rendelkezett. A nehézlégzés okozta hypoxia miatt a fulladó gyakran nyugtalan, bőre sápadt, verítékes. A beteg a nehézlégzés miatt ülő félülő testhelyzetben érzi kielégítőnek állapotát, legfeljebb ebben kell őt segíteni. Saját aeroszoljának használatát segíthetjük. Gyakran szükséges orvosi beavatkozás nebulizált hörgtágítóval, kortikoszteroid, szükség esetén kiegészítő hörgtágító intravénás adásával. Kétségbeesett esetben Tonogen inj. subcutan adása jöhet szóba. A mentők helyszínre érkezésekor mindig, egyébként lehetőség szerint mielőbb oxigént kell adni a betegnek. Heveny bal szívfél-elégtelenség Esetismertetés: Egy 65 éves szívbeteg férfi hajnalban erős fulladásra, verejtékezésre ébredt. Hozzátartozója látva nehézlégzését, halálfélelmét, azonnal mentőt hívott. Megpróbált a beteg Nitromin-sprayt befújni, majd ablakot nyitott. A mentők azonnal oxigént adtak neki, majd vérnyomásmérést követően a nyelv alá további nitrátot adtak. Vénabiztosítás után már intravénásan kapta a beteg az értágítót, mire a nehézlégzés fokozatosan csökkent, a mentők kórházba szállították. A szívbetegségek közül, a bal kamra működésének hirtelen kialakuló kórfolyamata az asztma kardiále, tödőödéma. Hátterében a bal kamrát terhelő folyamatok, heveny hypertensio, akut szívizomgyengeség, illetve veszteség, intolerábilis ritmuszavarok állnak.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK 19 Esetünkben a magas vérnyomás állt a hirtelen balkamra-elégtelenség hátterében. A beteg nehezen tudja beszívni a levegőt, melyet apró köhécselés, esetleg köpetürítés szakíthat meg (inspiratoricus dyspnoe). A légzést gyakran jól hallható szörtyögő zörej kíséri. Testtartása az előzőekben leírthoz hasonló. Bőre sápadt, verejtékes, viselkedésére a nyugtalanság jellemző. Ezt látta a hozzátartozó is a bemutatott esetben. Az elsősegélynyújtó a beteg leültetését, nyugalomba helyezését tudja először megtenni. A beteg lába lógjon. Amennyiben ismert a betegsége, és rendelkezik is saját gyógyszerrel, annak beadása megkísérelhető. Ezt megelőzően hívjon haladéktalanul szaksegítséget. A szakellátásban oxigén adása mellett értágító, diuretikum, gyakran a fokozott légzési munka csökkentésére morfin adása szükséges. Előrehaladott esetben elkerülhetetlen a beteg intubálása, lélegeztetése (PEEP). 2.4. Fájdalommal járó állapotok A fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amely betegségre hívja fel a figyelmet. A beteget megviseli, ezért gyakran vezető panasz. Egyes esetekben jellegzetes fájdalmat érez a beteg, ilyenkor könnyű a kórfolyamat felismerése. Más esetekben a kórképtől teljesen eltérő, illetve az adott kórformához személyenként változó fájdalomérzés jelentkezik. A fájdalom értékelésekor figyelembe vesszük annak helyét. Ezt többnyire a beteg meg tudja határozni. Egyes esetekben a fájdalom nem a bántalom helyén jelentkezik. Ilyenkor típusos kisugárzási pontok határozhatók meg. A fájdalom erejének meghatározása többnyire a beteg szubjektív panaszaira támaszkodva, és a csatlakozó vegetatív jeleket értékelve lehet behatárolni. A fájdalom jellegét tekintve megkülönböztetünk: gyulladásos fájdalmat, ami jól lokalizálható, erős, tartós, pulzáló-lüktető jellegű, spasztikus fájdalmat, ami periódusokban növekszik, sokszor a tűrhetetlenségig, majd alábbhagy, de nem szűnik meg teljesen, ischaemias fájdalmat, ami a vérellátás szempontjából veszélyeztetett szervben keletkezik, és az esetleges terhelés, vagy érszűkület idejére tart, disztenziós fájdalmat, ami a testüreg falának feszülése miatt keletkezik, neuronalis fájdalmat, ami rövid, gyakran ismétlődő, villámszerű és heves, követve a beidegzési határokat. Természetesen a felsoroltak kombinációja is előfordulhat. A következőkben a hirtelen jelentkező fájdalmakat testtájak szerint csoportosítva mutatjuk be. A sérüléses előzménnyel keletkezett fájdalmak csak felsorolásra kerülnek, a hozzájuk tartozó kórformákat a sérülésekről írt részben tekintheti át. Fejfájás A fejfájások egy része neurológiai tünetekkel jár, más fajtájuk e nélkül, hirtelen jelentkezik. A neurológiai tünetek hátterében kisebb-nagyobb koponyaűri nyomásfokozódás áll. Ennek jelei a fejfájás mellett: hányás, kezdetben tachycardia, majd bradycardia, hyperventilatio, görcsrohamok, kitágult pupillák.

20 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Az agyrázódás, agyzúzódás, intracranialis vérzés, koponya boltozati-, és alapi törés, arckoponyatörések trauma hatására keletkeznek. A napszúrás, áramütés szintén fejfájást, egyes estekben agynyomás-fokozódást idéz elő. A mérgezések közül a szénmonoxid okoz jellegzetes fejfájást. Fejfájás neurológiai tünetekkel a.) Hypoglycaeémias fejfájás Esetismertetés: N. J. 33 éves, köztudottan cukorbeteg férfi, a munkahelyén gyengeséget, lüktető fejfájást érzett. Munkatársai sápadtnak, verejtékes bőrűnek látták. Kis idő múlva nehezen és zavarosan beszélt. Értesítették az üzemi nővért, aki, észlelve a tüneteket, hamar felismerte a betegséget, és a még eszméletén lévő személlyel cukros oldatot itatott. A beteg rövidesen jobban lett. Legtöbbször a kezelt cukorbetegeken jelentkezik a lüktető fejfájás. Ehhez társul a sápadtság, verejtékezés, kifejezett éhségérzet, izomgyengeség, tudatzavar. Sokszor megtévesztő neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. Legtöbbször cukorbetegeknél alakul ki, általában elégtelen táplálékfelvétel következtében a vércukorszint gyors csökkenése. A lüktető fejfájás, ingerlékenység, izomgyengeség, sápadtság, verejtékezés, nyugtalanság, fokozatosan kialakuló tudatzavar jelei hypoglycaemiara utalnak. Az elsősegélyben kooperáló beteggel elsőször cukros folyadékot kell itatni. Ha a beteg nem tud nyelni, glükagon adható. Esetünkben az üzemi nővér sikeresen avatkozott be és cukros oldatot itatott a beteggel. Stroke Vérzéses stroke (agyvérzés) következménye a koponyaűri nyomásfokozódás. Gyakori panasz az egyik oldalra lokalizálodó tompa feszítő fejfájás. Szédülés, hányinger, hányás, látászavar kísérhetik. A féloldali bénulás, beszédzavar gyakori tünet. A segélynyújtó mielőbb hívjon mentőt! A beteget a háta, feje alatt megtámasztva, megemelt felső test-féllel fektesse le. Amennyiben lehetséges, mérje meg a beteg vérnyomását, extrém vérnyomáskiugrás esetén segítsen a betegnek bevenni a gyógyszerét, amennyiben a beteg képes kooperálni az ellátás során. Folyamatos megfigyelés szükséges, hiszen a vérzés progressziójával eszméletlenné válhat a beteg. Meningitisz, encephalitis, meningoencephalitis Ebben az esetben az elsősegélynyújtás a segítséghívásra, a beteg megnyugtatására és megfigyelésére terjed ki. A többnyire állandósuló, feszítő jellegű fejfájás mellett hányinger, hányás, láz, fokozatosan kialakuló tudatzavar, tarkókötöttség a jellemző tünet. A segélynyújtó mielőbb hívjon mentőt, addig szükség szerint végezzen lázcsillapítást, folyamatosan figyelje a beteget.