BUDAPEST GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány Magyarország és a tőke a magyar tőke jelentősége külföldön, különös tekintettel az energiaiparra. Készítette: Reichardt Péter Budapest 2010.
Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A tőkeáramlásról általában... 6 1.1. A nemzetközi tőkeáramlás formái... 8 1.2. A nemzetközi tőkeáramlás indítékai... 9 1.2.1. Dunning és az OLI paradigma... 10 1.3. A külföldi működő tőke hatásai a befogadó ország gazdaságára... 12 1.3.1. Gazdaságélénkítő hatás... 12 1.3.2. Foglalkoztatási hatás... 13 1.3.3. Piaci versenyerősítő hatás... 14 1.3.4. Hatás a beszállítókra... 14 1.3.5. Technológiai spill-over... 14 1.3.6. Szolgáltatásra gyakorolt hatás... 15 2. Kelet-közép Európai helyzetkép a közvetlen külföldi tőkeexport alakulásáról... 17 2.1. A kelet- közép európai országokat jellemző tőkeáramlások viszonyuk Magyarországgal... 18 2.1.1. Románia... 18 2.1.2. Szlovákia... 19 2.1.3. Ausztria... 19 2.1.4. Szlovénia... 20 2.1.5. Horvátország... 20 2.1.6. Szerbia... 21 2.1.7. Csehország... 22 2.1.8. Bulgária... 22 2.2. Összefoglaló adatok... 24 3. Magyarország közvetlen tőkeexportjának, importjának főbb jellemzői... 26 3.1. A magyar befektetések földrajzi és ágazati megoszlása... 28 3.2. Motivációk és a hazai gazdaságra gyakorolt hatások... 29 3.3. Áttekintés az aktuális működő tőke beáramlási folyamatokról... 31 4. Kelet- Közép Európa olajipara... 36 4.1. A térség országai... 38 4.2. Orosz olajvállalatok a térségben... 39 4.3. A nemzeti olajvállalatok terjeszkedése... 40 5. A magyar energiapiac kiemelkedő szereplői... 42 5.1. MOL- Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt.... 42 5.1.1. A MOL stratégiai szándékai... 42 5.1.2. Világgazdasági kitekintés... 43 5.1.3. A MOL értékesítésének árbevétele... 44 2
5.1.4. Kutatás termelés (upstream)... 45 5.1.5. Feldolgozás és kereskedelem... 46 5.1.6. Kiskereskedelem... 47 5.1.7. Petrolkémia áttekintés... 48 5.1.8. Gáz és energia szegmens... 48 5.1.9. Energia... 49 5.1.10. Pénzügyi eredmények... 50 5.1.11. Beruházások és befektetések... 52 5.1.12. Kitekintés a stratégiai időhorizonton... 53 5.2. Az MVM Csoport... 54 5.2.1. Az MVM stratégiai célrendszere... 56 5.2.2. A stratégiában rögzített fontosabb feladatok... 57 5.2.3. Makrogazdasági környezet... 58 5.2.4. Villamosenergia-piac... 59 5.2.5. Beruházások, befektetések... 60 5.2.6. Megvalósítandó és kiemelt projektek... 61 5.2.7. Rekordév az MVM Csoportnál 2009-ben... 62 Összegzés... 64 Felhasznált irodalom... 67 Internetes forrás:... 68 Táblázatok és ábrák jegyzéke... 69 3
Bevezetés A téma iránti érdeklődésemet megalapozza, hogy az előző évben két évfolyamtársammal TDK dolgozat keretében már érintettük a tőkeáramlás helyzetét. Akkor ugyan csak részleteiben tértünk ki a tőke, azon belül a magyar tőke szerepére, de már akkor tudtam, hogy ez az a téma, amit a későbbiekben részletesebben is elemezni szeretnék. Rengeteget lehet hallani arról, hogy Magyarországra a rendszerváltozás óta, milyen nagy mennyiségű működő tőke áramlott, melyet napjainkban már több tíz milliárd dollárban lehet kifejezni ez a működő tőke import a magyar gazdaság, világgazdaságba történő bekapcsolódásához elengedhetetlen is volt arról azonban sokkal kevesebb információ lát napvilágot, hogy vajon Magyarország mennyi működő tőkét exportál külföldre, és az milyen hatással is van a magyar és a környező országok gazdaságára. Egyrészről érthető, hogy kevés információval rendelkezünk, mivel viszonylag új folyamat az, hogy Magyarország tőkét exportál külföldre, másrészről véleményem szerint, a gazdasági fejlődés egyik meghatározó motorjává is válhat ez a fajta gazdasági tevékenység. Ennek egyik megvalósulása a zöldmezős beruházás lehetne, mely olyan magyarországi közepes vállalkozások számára jelenthetne nagyobb és könnyebben elérhető külföldi piacot, melyek a hazai piacokon már telítődést mutatnak. Az exporttal szemben, a külföldi befektetéseknek számos gazdasági és társadalmi előnyei adódhatnak. A magyar tőke viszonylag nagyobb mennyiségben a 2000-es évektől figyelhető meg külföldön, melynek állománya meglehetősen lassan kezdett növekedéshez. A jelenlegi tőkeállomány külföldön 11 Mrd euró körül alakul. A már korábban említett TDK dolgozat címe Mol-Ina volt, ami a MOL és az INA - Horvát olajtársaság összeolvadásáról szólt. Feladatom elsősorban a tőkeáramlásról szóló rész volt, melyet általánosságban Kelet- Közép Európára vetítve fejtettem ki. Ezután következett Magyarországra, azon belül is elsősorban a MOL-ra vonatkozó rész, melyben részletesen leírtuk, milyen folyamatokon kellett keresztül mennie a MOL-nak, hogy a 2008-as év egyik legnagyobb beruházásaként Horvátországban megvásárolja az INA 22,155 %-os tulajdonrészét, és legyen többségi tulajdonos a már korábban megszerzett 25%-os részesedéssel együtt a horvát olajtársaságban. Ez az egyben a 2008-as év egyik legnagyobb magyarországi tőkebefektetése motivált, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a témával, és fel kell kutatni, hogy hol áll ma Magyarország e tekintetben, milyen tőkebefektetéseket hajtottunk végre az elmúlt években, illetve milyen kilátások adódhatnak még az országnak, jelentősebb tőkebefektetések tekintetében. Természetesen pontosan nem 4
lehet semmit se kijelenteni, az azonban fontos lehet az ország számára is, hogy minél több, és minél nagyobb volumenű beruházások valósuljanak meg, nem csak a szomszédos országokban, de távolabbi befogadó országokban egyaránt. A jelenleg is sokat emlegetett világgazdasági válság, sajnálatos módon sokat vetett vissza a kezdeti lelkesedésen, ugyanakkor nem szabad kihátrálni, a többség véleménye szerint már látszanak a válság végének pozitív jelei. Dolgozatom első részében szeretném tisztázni a tőkeáramlás fogalmát, formáit, indítékait, illetve annak hatásait a befogadó országra. Az ezt követő részben fejteném ki a keletközép európai helyzetképet, majd térnék rá a környező országokat és Magyarországot jellemző tőkemozgásokra. Ezek az országok: Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Csehország és Bulgária. Természetesen említésre kerül a magyarországi tőkeimport is, melyet úgy éreztem be kell vennem, hogy teljesebb képet kapjunk a Magyarországon zajló tőkeáramlási folyamatokról. A következő részben térnék ki az energia szektorra, érintőlegesen bemutatva a szomszédos országok jelentős olajipari vállalatait, valamint az utóbbi időben a MOL kapcsán is sokat emlegetett oroszországi olajipari cégeket. Az oroszok az utóbbi időben egyre inkább kivetették hálójukat a kelet- közép európai piacra, ezt bizonyítja, hogy a Surgutnyeftegas 2009 áprilisában egyik napról a másikra felvásárolta az OMV-től, a MOL 21,2%-os részesedését. Ezt a barátságosnak nem mondható tranzakciót azonban, nem kísérte túl nagy eredmény. Nem tudjuk, hogy az orosz befektetők mire számítottak, mikor az OMV kapcsán már tisztába kellett volna lenniük, hogy a MOL-ban nem is olyan egyszerű irányítást szerezni. Jelenleg ott tartanak, hogy az egy évvel ezelőtti felvásárlással sem jutottak sokkal közelebb a MOL-hoz, ugyanis az április 29-én megtartott rendes éves közgyűlésen nem vehettek részt, mivel tulajdonosként nem szerepelnek a társaság részvénykönyvében, így még megfigyelőként sem jelenhettek meg azon. A MOL és ugyancsak energiaipari óriásként működő MVM csoport részletesebb bemutatása maradna az utolsó részre, amikor is kitérnék a két cég 2009-es eredményeire, valamint a 2010-ben várható befektetéseire, kilátásaira. Arra a kérdésre szeretnék elsősorban választ találni, hogy az energiaiparból kiindulva, mint Magyarország egyik jelentős ágazata milyen fejlődési lehetőségek adódhatnak, a befektetések mennyire járulnak hozzá az energiaipari cégek és ezáltal az ország gazdasági növekedéséhez, fejlődési lehetőségeihez. 5
1. A tőkeáramlásról általában A világgazdaságban jelentős változások kezdődtek a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől. A gyarmati rendszer felbomlott, a fejlődő országok egyre inkább integrálódtak a világgazdaságba, rohamos fejlődés kezdődött elsősorban műszaki, technológiai területen (közlekedés, távközlés, adatátvitel). A második világháború után létrehozott Bretton-Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlott. Mindezek alapjaiban változtatták meg a vállalatok nemzetközi működési feltételeit, s ezzel együtt a működő tőkeáramlások sajátosságait. A technikai fejlődés lehetővé tette a vállalatoknak, a termelés üzemi szintű specializációját az anya és leányvállalatok közötti kapcsolatok előretörését, megerősödését. A nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalanságai, a piaci verseny erősödése pedig arra kényszerítette a jelentős tőkeerővel rendelkező vállalatokat, hogy azok az országhatárt átlépve, olyan területeken hozzanak létre leányvállalatokat, ahol ez anyagilag a legjövedelmezőbb. A jövedelmezőségen kívül számos előnnyel kecsegtettek ezek a beruházások pl.: a termelés optimalizálása, az ár-, és árfolyamkockázat csökkentése a piaci kapcsolatok vállalaton belülre kerülésével, valamint az állami szabályozás mérséklődése. Mindez erőteljes nemzetközi tőkeáramlást eredményezett. 1975 és 1985 között a külföldi működő tőkebefektetések volumene a világtermeléssel, világexporttal azonos ütemben gyarapodott, s tíz év alatt megduplázódott. A nyolcvanas évek közepétől a tőkekiáramlás üteme óriási mértékben emelkedett: 1985 és 1990 között a közvetlen tőkeberuházások éves értéke az 1975-ös szint nyolcszorosára nőtt, míg ez idő alatt a világtermelés és export csak háromszorosára emelkedett. Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy a nyolcvanas évek közepétől a világgazdaság motorjává a működő tőkebefektetések váltak. Három nagy térség lett a világ működő tőkeáramlás szempontjából legintenzívebb területe: Amerika, Nyugat-Európa, és Japán, gyakran FDI 1 Triádnak is nevezték őket. A 90-es évek elején tapasztalható világgazdasági visszaesés hatására a tőkebefektetések értéke is visszaesett kissé, azonban 1993-ra már el is érte az 1990-es szintet. A tőke áramlásának érzékeltetésére jöjjön néhány számszerű adat: 1970-ben a világgazdaságban áramló tőke 12 Mrd dollár, 1980-ra 47 Mrdra nőtt 1987-ben már elérte a 1 Foreign Direct Investment (külföldi közvetlen tőkebefektetés) 6
100 Mrd-ot. Három évvel később már több mint 200 Mrd dollárra rúgott, s 1996-ra 350 Mrd dollárra emelkedett. 2 Az európai befektetéseket az 1990 utáni időszakban a Szovjetunió megszűnése is serkentette. A közép-európai országokban a privatizációs hullám jelentősen felpörgette a térség működőtőke beáramlását. 2007-ben rekordszintű volt a tőkeáramlás, részben a világ számos régiójának gyors gazdasági növekedése, részben a dollár leértékelődése következtében, de ettől eltekintve, helyi devizában számolva is. Állománya elérte az 1900 Mrd dollárt. Ez a folyamat azonban azóta a válság miatt erősen lefékeződött. Az UNCTAD várakozásai szerint 2009-ben a globális FDI- áramlás a 2008-as 1700 Mrd dollárról 900-1200 Mrd körüli értékre csökken, ami mintegy 30-50 százalékos visszaesésnek felel meg. 2010-től lassú fellendülés kezdődik, a globális FDI várhatóan 1400 Mrd közelébe emelkedik 3. A transznacionális vállalatok továbbra is optimisták a középtávú lehetőségeket tekintve, a kormányzati intézkedéscsomagok visszavonásával várhatóan ismét emelkedik a határokon átívelő fúziók és felvásárlások értéke, az előrejelzések szerint 2011-re megközelíti vagy enyhén meghaladja a 2008-as szintet, összege várhatóan 1600-1800 Mrd dollár körüli lesz. A 2007-es történelmi csúcs elérése, esetleg túlszárnyalása 2012 előtt nem várható. A kilábalást az Egyesült Államok és a BRIC országok, Brazília, Oroszország, India és Kína fogja vezetni, az európai transznacionális cégek pesszimistábbak az átlagnál. A szezonális tevékenységet folytató vállalatok lassabbnak ítélik a fellendülést, mint a stabilabb kereslettel bíró tevékenységet folytató cégek. A kilábalás feltétele, hogy a kormányok továbbra se gördítsenek akadályt a külföldi tőke beáramlása elé. A korábban említett Triád napjainkban is létezik, bár nemzetközi összehasonlításban már inkább a fejlődő államok, a fejlett államok, valamint a tranziciós gazdaságok jelennek meg. 2 Antalóczy Katalin [1998] 3 UNCTAD World Investment Report 2009 7
1. ábra az FDI áramlását mutatja a világban 1980 és 2008 között. Forrás: World Investment Report 2009 1.1. A nemzetközi tőkeáramlás formái A nemzetközi tőkeáramlásoknak 3 formáját különböztetjük meg. Ezek a kölcsöntőke, a közvetlen beruházási tőke és a portfólió beruházások 4. A kölcsöntőke export, illetve import hitelek, kölcsönök nyújtását, illetve felvételét jelenti, melyek határidőhöz kötöttek és felhasználása fölött a felhasználó ország rendelkezik. Ide tartoznak az exporthitelek; a kereskedelmi bankok által nyújtott kölcsönök, hitelek; a kormányok és a nemzetközi szervezetek által nyújtott kölcsönök. Külföldi közvetlen beruházások alatt a tőkének külföldön, vagy a külföldi tőkének a hazai gazdaságban való befektetését értjük olyan vállalkozások formájában, amelyeket a tőke tulajdonosai közvetlenül irányítanak és ellenőriznek. A portfólió beruházások pénzpiaci értékpapírok vásárlásában nyilvánulnak meg, amelyek lehetnek kölcsöntőke jellegűek, vagy olyanok, amelyek a közvetlen irányítás lehetőségét nélkülözik. A közvetlen beruházási tőkék exportját, illetve importját sokan összekeverik a működő tőke exportjával és importjával. A különbség abban rejlik, hogy a működő tőke beruházásának fogalma magában foglalja részvények megvásárlását is, tehát a portfólió 4 Blahó András [2007] 8
beruházások egyik fajtájának is tekinthetjük. Míg a portfólió beruházások tisztán pénzügyi befektetések és a tőke kölcsönzését jelentik, mely tőke működését mások irányítják és ellenőrzik, addig a közvetlen beruházások valóságos beruházások, úgynevezett reálberuházások. Tehát javak megvásárlását jelenti, azért hogy azokat saját vállalkozásban használják fel, úgy hogy eközben megtartják a tőke működése fölötti ellenőrzést és irányítást. Más kérdés, hogy idővel a portfólió beruházások is közvetlen beruházásokká válhatnak, amennyiben sikerül megszerezni a működő vállalat részvényeinek nagy részét. 1.2. A nemzetközi tőkeáramlás indítékai A kölcsöntőke exportjának célja, és elsőrendű indítéka a magasabb kamat megszerzése, amennyiben a megtakarítások tőkeként való felhasználásáról van szó. Hitelek, államközi kölcsönök természetesen egyéb célt is szolgálhatnak, melyek sok esetben fontosabbak is lehetnek. Ilyen cél lehet a nehéz helyzetbe került partner megsegítése vagy az adós feletti befolyás és ellenőrzés biztosítása. A külföldi értékpapírok (részvények, kötvények) megvásárlását jelentő portfólió beruházások indítéka hasonlóan a kölcsöntőke exportjánál a magasabb hozadék elérése. Ebben az esetben azonban nagyobb a kockázat, ugyanis az értékpapírok piaci értékének illetve hozadékának tényleges alakulása bizonytalan. Csőd esetén nem csak a hozadék, de a befektetett értékpapír is elveszik. Éppen ebből a bizonytalanságból kifolyólag, a portfólió beruházások másik, legfontosabb indítéka a kockázat diverzifikációja, melyet úgy lehet elérni, hogy olyan hazai és külföldi kibocsátású értékpapírokat vásárolunk, melyeknek hozadéka egymással fordított arányban van - ha az egyik emelkedik, a másik csökken - illetve olyan értékpapírok vásárlásával, melyek között éppúgy van magasabb hozamú, de nagyobb kockázatú, mint alacsonyabb hozadékú, de kisebb kockázatú értékpapír. A külföldi közvetlen beruházások elsőszámú indítéka is a magasabb hozadék elérése, valamint a kockázat diverzifikálása. Ugyanakkor, ezen két indítékon kívül kell, hogy legyen egyéb más oka is annak, hogy vállalatok a külföldi közvetlen beruházásokat választják a kisebb kockázatú portfólió beruházásokkal szemben. A következőkben erre a kérdésre kapunk részletesebb választ. 5 5 Blahó András [2007] 9
1.2.1. Dunning és az OLI paradigma J.H. Dunning eklektikus elméletében arra tett kísérletet, hogy az addigi működő tőkeáramlás bizonyos területeit magyarázó, leíró különféle elméletek bizonyos részeit egybeolvassza. A legfontosabb elemeit a tranzakciós költségek elméletéből, az internalizációs elméletből és a stratégiai menedzsment megközelítéséből merítette. Az eklektikus elmélet legfőbb hipotézise az, hogy a vállalat az exporttal szemben akkor részesíti előnyben a működőtőke beruházást, ha ezzel a cég tulajdonosi és tranzakciós költségelőnyökre tehet szert, valamint a helyi termelési feltételek is kedvezőek. Dunning három tényezőt tart meghatározónak a működőtőke áramlás szempontjából: a befektető cégre vonatkozó, tulajdonspecifikus előnyöket ( O-ownership advantages) a befektetés helyére vonatkozó lokációspecifikus előnyöket ( L-location advantages) az internalizációs előnyöket ( I-internalisation advantages). A tulajdonspecifikus előnyök megnyilvánulhatnak a tulajdonosi tőkéhez, az emberi tőkéhez és a pénzügyi finanszírozási eszközökhöz való könnyebb, kedvezőbb hozzáférés lehetőségében, valamint a vállalati méretekből, üzemnagyságból eredő megtakarítás formájában is. Ezen előnyök megszerzése elsősorban a kutatási és fejlesztési erőforrások kihasználásában nyújthat nagy segítséget. A lokációspecifikus előnyök alatt olyan lehetőségeket értünk, melyek segíthetnek a kereskedelmi korlátok leküzdésében, a fizikai távolságok áthidalásában, valamint lehetővé teszik a helyi bérköltségek alacsonyabb szintjének kihasználását, a szállítási költségek megtakarítását stb. Mindezek mellett két nagyon fontos szempontot is figyelembe kell venniük a transznacionális vállalatoknak, amikor a lokációspecifikus előnyöket szeretnék előtérbe helyezni 6 : - gazdasági távolság illetve közelség - kulturális (szociológia) távolság illetve közelség A gazdasági távolság illetve közelség alatt azt értjük, hogy a befogadó ország gazdaságának működése, állapota, jogrendje, általános szabályai, a kormányzat gazdaságpolitikája, annak megbízhatósága, átláthatósága, fiskális és monetáris politikája, mennyire tér el illetve mennyire hasonlít ahhoz, amit a transznacionális vállalatok az 6 Blahó András [2007] 10
anyaországukban megszoktak. Természetesen, minél kisebb a különbség, a két ország minél közelebb helyezkedik el egymáshoz gazdasági viszonylatban, annál valószínűbb, hogy megtörténik a befektetés, illetve annál biztosabb, hogy a küldő ország befektetésének megtérülése nem kerül veszélybe. A kulturális távolság illetve közelség alatt pedig azt értjük, hogy mennyire tér el, vagy hasonlít a befektetési célország kultúrája, viselkedése, hagyományai, vallási hovatartozása, idegenekkel való bánásmódja, a munkaerő nyelvismerete, szakmai felkészültsége, szorgalma, megbízhatósága a küldő ország normáihoz, illetve, hogy vannak-e súlyos társadalmi feszültségek, etnikai, vallási, politikai konfliktusok, melyek esetleg a befektetés meghiúsulásához is vezethetnek. Az internalizációs előnyök közül a legjelentősebb, a különböző országokhoz tartozó leányvállalatok közötti termék és szolgáltatásforgalom piacon kívüli biztonságos és gazdaságos megszervezése. Dunning a beruházások indítékait a következő négy csoportba osztotta 7 : 1. A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések. A beruházó érdeke a tevékenység nyereségességének, versenyképességének növelése. A kihelyezett termelés outputja exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba. A megcélzott erőforrások a múltban természeti erőforrások voltak, míg manapság inkább a kutatási és fejlesztési kapacitások feletti ellenőrzés. 2. A piacorientált beruházók célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel, valamint a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kiaknázása. Az ilyen jellegű külföldi működőtőke beruházásoknak öt meghatározó oka lehet. Az első a követő beruházás. A beruházó azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol legfontosabb szállítói vagy vevői vannak, mert ezzel biztosítja, erősíti a folyamatos üzletmenetet. Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, vagy a helyi, speciális termelési tényezők bevonásának igénye (pl. egy az adott piacon megszokott alapanyag felhasználása). A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt. A negyedik ok az, hogy a vállalatot versenytársai kényszerítik a globális versenyben arra, hogy adott fontosnak tekintett piacokon megjelenjen. A piaci jelenlét és részesedés a globális stratégia fontos eleme. Végül a 7 Halmos Kornél [2003] 11
befogadó országok lépései, adók, vámok, az import adminisztratív ellenőrzése késztethet a termelés kihelyezésére. 3. A hatékonyságnövelő beruházások fő motívuma a már létező erőforrás, vagy piacorientált beruházások racionalizálása. Az előnyök természetüknél fogva a méretgazdaságosság, a kockázatmegosztás révén jelentkeznek. Az előnyök a vállalati értékláncon belül és különböző stratégiai üzleti egységek láncai között is érvényesülhetnek. 4. A stratégiai előnyök érvényesítése keretében a külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében. Ilyen beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett megveszik a piaci ismereteket is. 1.3. A külföldi működő tőke hatásai a befogadó ország gazdaságára A külföldi működő tőke befektetések a befektető és a fogadó országra egyaránt hatást gyakorolhatnak. Ez a hatás mindkét fél számára egyaránt lehet pozitív és negatív. Az FDI nem lehet egy zéró összegű játszma, az egyik ország nyereségét nem egyenlíti ki a másik ország vesztesége. Természetesen a befektetés elején mindkét ország a nyereségben bízik, a végeredmény azonban csak a későbbiekben válik láthatóvá. Az is előfordulhat, hogy egy rosszul megítélt beruházással nem csak az egyik ország, hanem mind a kettő veszteséget kell, hogy elkönyveljen. A hatások általában politikai, gazdasági, és társadalmi hatásokra bonthatók, ám ezek nem különülnek el élesen egymástól, mivel a változásoknak mind a három területet érintő vonatkozásai is vannak 8. 1.3.1. Gazdaságélénkítő hatás A fogadó országok gazdasági növekedést, a GDP bővülését várják a külföldi beruházásoktól, hiszen a GDP bővülését vagy hazai vállalatok, hazai forrásokból valósítják meg, vagy ennek hiánya esetén külföldi források segítségével jön létre. A különösen 8 Katona Klára [2007] 12
tőkeszegény közép- kelet európai országokra az utóbbi eset vonatkozik inkább, itt ugyanis külső vagy belső források nem minden esetben állnak rendelkezésre, így a gazdasági növekedésnek két forrása lehet: a betelepült cégek termelése, illetve azon hazai vállalatok termelésnövekedése, amelyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására képesek növelni a termelésüket. Amennyiben az az eset valósul meg, hogy a külföldi befektetések termelnek csupán plusz GDP-t, akkor az additív gazdaságnövekedés elmaradása esetén - nagyobb esélye van a duális gazdaság kialakulásának. A fogadó országnak tehát nagy felelőssége van ennek elkerülésében, valamint olyan intézkedések megtételében, melyek az integritást segítik elő. Nem mindegy az sem, hogy az adott ország a külföldi működőtőke által a GDP hány százalékát termeli meg. A külföldi működőtőke beruházások összetétele abban az esetben szerencsés, ha a gazdaság több szegmensében valósulnak meg, tehát nem csak néhány óriás cég van jelen egy szektorban, hanem többen is megjelennek, valamint nem csak multinacionális vállalatok, hanem több nemzetközi közép és nagyvállalat is beruházásokat eszközöl. 1.3.2. Foglalkoztatási hatás A külföldi működőtőke különböző fajtái különféle hatást gyakorolhatnak a foglalkoztatásra. A munkanélküliség enyhítésében fontos szerepet játszhatnak a zöldmezős beruházások megvalósulása révén létrejövő munkahelyek. A beruházás jellegét sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ha a beruházás az olcsó munkaerő, az olcsó termelési tényező kihasználása miatt települt az adott országba, hosszabb távon a további, párhuzamos beruházások, a kormányzat jóléti politikai intézkedései által emelkedő munkabérekkel számolva, máris elolvad a kezdeti versenyelőny. Ez hosszabb távon az üzem tovább költözését és az ott dolgozók munkanélkülivé válását vonhatja maga után. A kérdés persze korántsem ilyen egyszerű, hiszen ha a munkaerő árának emelkedését nem csak mesterséges kormányzati intézkedés okozta, akkor annak más oka is lehet, például, hogy a munkaerőpiacon pótlólagos elhelyezkedési lehetőségek adódtak, melyek más változások eredményeképpen jöttek létre. A külföldi tőke megjelenésének másik fontos hatása a munkaerőpiacra annak átstrukturálódása. A beruházó vállalatok általában a magasabb képzettségű munkaerő iránt mutatnak keresletet kivéve a korábban említett gyarmati jellegű beruházásokat. Képzett munkásait a helyi béreknél magasabb szinten fizeti meg, melynek következtében nagy eltérések alakulhatnak ki a különböző munkakörök és munkahelyek bérezésében. 13
1.3.3. Piaci versenyerősítő hatás A külföldi működő tőke piaci versenyerősítő hatása abban nyilvánul meg, hogy a külföldi vállalatok mind a tényezőpiacon, mind az árupiacon versenyt generálnak. Ebből a versenyből kifolyólag azok a vállalatok, melyek életben tudnak maradni, a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítani, hogy ha a hazai piacon nincs elég tőkeerős nagyvállalat, akkor annak a veszélye is fennállhat, hogy egy külföldi multinacionális vállalat veszi át a piac irányítását. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a megjelenő külföldi vállalatok milyen mértékben hatnak ki a hazai vállalatok termelékenységének javulására. Van-e a külföldi tőkének a hazai gazdaságra ható húzóereje, vagy esetleg duális gazdaság alakul ki, melyben a külföldi cégek csupán szigetként tevékenykednek. 1.3.4. Hatás a beszállítókra A multinacionális vállalatok általában a saját, globális beszállítói rendszerüket használják, mellyel hatékonyságukat növelik. A magas minőségi elvárásoknak sokszor a hazai beszállítók nem is mindig tudnak megfelelni. Sauvant 9 által készített tanulmány szerint a beszállítói rendszert ki lehet úgy alakítani, hogy az minden résztvevője számára nyereséges legyen (külföldi befektető, hazai vállalat, hazai gazdaság). A külföldi befektető úgy nyerhet, hogy olcsóbban tudja beszerezni az inputot. A helyi cégek a nemzetközi termelési hálózatba való bekapcsolódásuk által jöhetnek ki nyertesként a kooperációból. A befogadó gazdaság számára az aktív beszállítói rendszer kialakulása, a külföldi tőke beágyazódásának biztosítéka. 1.3.5. Technológiai spill-over 10 A technológia sokféleképpen bejuthat egy országba, ám a leggyorsabb, leghatékonyabb módszer a közvetlen tőkebefektetés. A tudás elterjedése ebben az esetben nem korlátozódik a műszaki megoldásra, hanem átfogó értelemben a vállalati kultúra, a 9 Sauvant [2001] 10 Spillover-effektus lényegében azt jelenti, hogy a kezdetben csak szűk, főként gazdasági területekre kiterjedő együttműködés előbb-utóbb szinte szükségszerűen együtt jár újabb területeknek az integrációba való bevonásával 14
menedzsmentismeretek átadását is jelenti. A technológia elterjedése kulcskérdés a befogadó ország gazdasági versenyképességének, a gazdasági növekedésének megvalósulásában. A beruházó cégek ágazati összetételének rendkívüli jelentősége van, hiszen a külföldi vállalatok termelésének technikai- technológiai színvonala eldöntheti, hogy egyáltalán létrejön-e a fejlesztő hatás. Annak is nagy jelentősége van, hogy adott esetben magasabb technológiai színvonal átgyűrűzik-e a hazai vállalatokra, hogy az adott országban milyen a kiinduló technológiai szint. Természetesen a viszony nem csak a behozott technológiától és az átadási hajlandóságtól függ, hanem a két szektor közötti technológiai szakadék mélységétől, kultúrától, a munkavállalók szellemi tőkéjétől, a tanulási képességtől, az oktatási rendszertől és még sok additív tényezőtől is. Mindazonáltal itt nem csak a technikai eszközökre és rendszerekre kell gondolni, hanem a transzferre és a spill-overre teljes innovációs értelmezésben, amelybe a menedzsment módszerek éppúgy beletartoznak, mint a határidők pontos betartása, az optimális logisztikai lánc kialakítása, a termelésszervezés, vagy a higiéniai szabályok. Optimális esetben a tudás áramlása, a spillover kétirányú folyamat, vagyis az egyik újítótól (és tulajdonképpen minden tudástulajdonostól ) úgy áramlik az információ a másik szereplőhöz, hogy nem történik kompenzáció. A tudás áramlásakor a beruházás jellege is döntő lehet, hiszen egy zöldmezős beruházás esetében a cég-specifikus technológiát nem engedi át a vállalat, mert versenyelőnytől esne el, ugyanakkor az akvizíciónál, privatizációnál nagy szerepet játszhat a technológiához és/vagy tudáshoz való hozzáférés. Az előbbieken túl még a működőtőke kereskedelemfejlesztő hatása is említésre méltó. Ez egyrészről fejlett termékek importján keresztül valósul meg (például a vállalatok modern gépeket vásárolnak, vagy a termékpiacon fejlesztésre ösztönözhet, esetleg megpróbálják lemásolni, utánozni a terméket, stb.), másrészről pedig az exporton, amennyiben fejlett piacokra irányul, magasabb szintű termelésre ösztönözheti, késztetheti a vállalatokat, ez az úgynevezett learning by exporting hatás. 1.3.6. Szolgáltatásra gyakorolt hatás A szolgáltatások jellegüknél fogva alapvetően nem szállíthatók, illetve a távolságnak nagy költségei vannak és ennek két fontos következménye van. Először is legjobban működőtőke befektetéssel és nem exporttal érhető el a piac, másrészről a betelepült cégek szolgáltatásai nem exportálhatók. Nem véletlen tehát a szolgáltató ágazatok magas aránya 15
a működőtőke beáramláson belül. Amennyiben ez az arány különösen magas, a működőtőke modern jellege szembeötlő, ez esetleg indikátora lehet annak, hogy a külföldi tőke mennyire tekinti fejlettnek az adott ország gazdaságát, lát-e benne potenciás piacot szolgáltatásaira, nem pedig csak például nyersanyagforrást, vagy olcsó munkaerőt. A szolgáltatások egy része (például pénzügyi, marketing, menedzseri tanácsadás, információs és mérnöki szolgáltatások) lefelé mutató kapcsolódási hatásaikon keresztül képesek dinamizálni a gazdaságot, lényegében tudást árusítanak, jótékony hatásuk különösen egy olyan gazdaságban számottevő, ahol a piacgazdaság kialakulása még nem zárult le teljesen. Mivel elsősorban magasan képzett hazai munkaerőre támaszkodik, létrejöhet a spillover hatás, méghozzá munkavállalóként elég erősen. Olyan ismeretek áramlanak szét a gazdaságban, amelyek például a fejlődő, vagy posztszocialista országokban hiányzó, de elengedhetetlenül szükséges inputot jelentenek. 16
2. Kelet-közép Európai helyzetkép a közvetlen külföldi tőkeexport alakulásáról A közvetlen külföldi tőkebefektetések szerepe a rendszerváltástól kezdődően meghatározó volt a kelet-közép európai régióban. A kilencvenes évtized végére létrejöttek azok a feltételek, melyek nyomán ezek az országok is elindulhattak egy gyorsabb növekedési pályán. Az új intézmények felállítása, a stabilizáció, privatizáció, liberalizáció lépései, teret engedtek a fejlettebb gazdaságokból származó működő tőke beáramlásnak. Ezen befektetések a világgazdaságba történő reintegrálódás mellett elősegítették az érintett országok foglalkoztatási, növekedési és export mutatóinak javulását. Az áru és szolgáltatás export növekedése, a külkereskedelem fokozatos bővülése alapozta meg az országok beilleszkedését a világkereskedelembe. Ami a közvetlen tőkebefektetéseket illeti, az országba irányuló tőke (IFDI 11 ) jelentősége sokkal inkább meghatározó volt, mint az országból kiáramló tőke (OFDI 12 ). A kelet-közép-európai vállalatok külkereskedelmi tevékenységen túlmenően egyre nagyobb számban külföldi beruházásokat is kezdtek megvalósítani a kilencvenes évek második felétől. A kiáramló tőkebefektetések a kilencvenes évek végén vettek lendületet. 1997-től kezdődően dinamikusan nőttek a kelet- közép európai országok egymás közötti befektetései, valamint Dél- Kelet Európába a kihelyezett állományok. A 2004-ben csatlakozott kelet- közép európai országok váltak a legjelentősebb működő tőke befektetőkké. A tőkekihelyezésre épülő nemzetközi terjeszkedés, mely az elmúlt néhány év alatt relatív gyors fejlődésnek indult, elsősorban a külső globalizációs hatások eredménye. A fejlődő országokban a nemzetköziesedést dinamikusabb folyamatnak tekintik, mint pl. a fejlettebb OECD országok, ahol a befektetők külföldi tőkekihelyezései sokkal fokozatosabban zajlott 13. Természetesen az, hogy egyes újonnan csatlakozott országok nemzetköziesedése viszonylag gyors folyamatnak könyvelhető el, a felgyorsult globalizáció, a kereskedelmi és beruházási korlátok sebes lebontásának köszönhető. Egy másik fontos dolog, ami összefüggésben áll az előbb felsoroltakkal, hogy a keletközép európai régióban egy úgynevezett újraintegrálódási folyamat vette kezdetét, mely a 11 továbbiakban Inward FDI, IFDI 12 továbbiakban Outward FDI, OFDI 13 Svetličič - Jaklič (2006) 17
rendszerváltozással indult meg és az uniós tagsággal kezd kiteljesedni 14. A dél-kelet európai államok felzárkózása és integrálódása az európai gazdaságba lehetőséget ad a nemzetközi terjeszkedésre a kelet-közép-európai országok érettebb vállalatai számára. A térség országai a jövőben kitűnő befektetési célpontnak számítanak és a befektetési környezet javítása érdekében tett intézkedések növelik a tőkevonzó képességet és nemzetközi versenyképességüket. 2.1. A kelet- közép európai országokat jellemző tőkeáramlások viszonyuk Magyarországgal Elsőként érdemes áttekinteni, hogy néhány új uniós tagállamban hogyan alakult a be- és kiáramló tőkeállomány az elmúlt évek során. A külgazdasági nyitottság és a gazdaság szerkezeti eltéréseiből fakadóan a vizsgált országok különböző OFDI mintákkal rendelkeznek, bár sok közös tulajdonságot mutatnak, az eltérések is megfigyelhetőek. 15 2.1.1. Románia Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozása után a magyarok befektetési kedve megnőtt az országba. Egyre több cég vélte úgy, hogy Románia megfelelő célja lehet befektetéseinek. Az ország gazdaságát viszonylagos stabilitás jellemezte. A 6-8 %-os gazdasági növekedés még Magyarországot is túlszárnyalta, mely már eleve okot adhat arra, hogy sok vállalat számára befektetési célországgá váljon. 2008-ban a Romániába érkező tőke 24%-os növekedést mutatott az előző évihez képest, mely tőke 50-50%-ban oszlik meg a tulajdonosi hitel, illetve a részvényjegyzés és az újra befektetett nyereség között. A privatizációs bevételek az utóbbi években háttérbe szorultak. A legjelentősebb befektető országok: Hollandia, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, a magyarok közül legjelentősebbek a MOL, OTP, és a Richter. 2009-ben azonban már csökkenés mutatkozik az országba befektetett tőke értékében. A 4,89 Mrd euró majdnem 50 %-kal kevesebb volt a 2008-ban invesztált tőkéhez képest, mikor is még 9,49 Mrd eurós tőkebefektetés valósult meg az országban. A Román Nemzeti Bank adatai alapján, a legfrissebb információk szerint 2010 első két hónapjában majdnem háromszor kevesebb befektetés érkezett az országba, az előző év hasonló időszakához 14 Szanyi Miklós (2007) 15 www.itdh.hu 18
képest. Januárban és februárban 466 millió eurót fektettek az országba, míg 2009 azonos időszakában a külföldi befektetések értéke elérte az 1,32 Mrd eurót. Románia tőkekivitele szinte elenyésző a behozatallal szemben. 2009 első három negyedévében összesen 28 millió eurót fektetett ki, mely azt bizonyítja, hogy az ország jelentős tőkeimportőr. 2.1.2. Szlovákia A Szlovákiába érkező tőke 2006-hoz képest (3743 millió euró), 2007-ben jelentősen visszaesett (2500 millió euró), mely visszaesés 2008-ban már nem volt megfigyelhető, sőt értéke meghaladta a 2600 millió eurót. A tőke állományát tekintve 2006-ban 25.860 millió eurós állomány 2007-re 34.800 millió euróra emelkedett, míg 2008-ban hasonló érték figyelhető meg. 16 2007-es adatok alapján a legtöbb működő tőke Ausztriából, Ciprusról, Csehországból és Hollandiából érkezett az országba. Tőkekivitel szempontjából a legfőbb célország Ausztria, őt követi Csehország, majd Oroszország. Magyarország, a közel 2 Mrd eurós befektetett működő tőke állománnyal 2007-ben az ötödik legnagyobb befektető Szlovákiában. A legnagyobb magyarországi cégek a MOL, Trigránit, OTP. 2.1.3. Ausztria Az elmúlt években az Ausztriába érkező külföldi tőke több mint 80%-a az Európai Unióból érkezett, ezen belül is mint egy 80% az euró övezetből. A német tőke dominanciája kiemelkedik. A kiáramló osztrák tőke elsődleges célpontja Kelet Közép Európa. Magyarország viszonylatában Ausztria jelentős tőkebefektető országok közé tartozik. A külföldi érdekeltségű vállalat több mint 20%-a osztrák. Az MNB adatai alapján a Magyarországra befektetett osztrák működő tőke állománya 2007-ben elérte a 7,8 Mrd eurót, mely a hazánkba befektetett összes működő tőke állományának a 13%-a. A befektető országok rangsorában Németország és Hollandia után Ausztria a 3. helyet foglalja el. 2007-ben rekordösszegű befektetés érkezett Ausztriából, ami az összes külföldi befektetés felének felel meg. 16 UNCTAD World Investment Report 2009 19
A nyugati szomszédunkban befektetett magyar tőke nem jelentős, noha az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg magyar vállalkozások az osztrák piacon, ám csekély tőkebefektetéssel. 2.1.4. Szlovénia A Szlovéniába befektetett működő tőke állományának mintegy kétharmada az EU országaiból érkezett. 2007-ben a működő tőke beruházások állománya 9,6 Mrd eurót tett ki. A legnagyobb befektető országok: Ausztria, Svájc, Hollandia, Franciaország, Németország. A szlovén működő tőke kihelyezés csaknem egésze a volt Jugoszláviába összpontosult, elsősorban Szerbiába, Horvátországba, és Bosznia Hercegovinába. Magyarország viszonylatában eddig nem beszélhetünk számottevő befektetésről, sem magyar szlovén, sem szlovén magyar irányból. A legnagyobb magyar befektetők az országba a Magyar Alumínium, a MOL és a MASPED. Alapvető fordulatot hozhat a tőkebefektetések terén, hogy a TriGránit ingatlanfejlesztő cég megnyerte a ljubljanai közlekedési és városközpont megépítésére kiírt pályázatot, mely kb. 300 millió eurós beruházással a második legnagyobb külföldi befektetés lehet az országban. Említést érdemel a magyar cégek érdeklődése a szlovén távközlés, bank és olajszektor privatizációja iránt, ami azonban a visszafogott szlovén magatartás miatt még nem indult be igazán. Gazdasági és befektetési kapcsolataink egyik legnagyobb perspektívájú területe az energetikai szektor, melynek keretein belül Szlovéniát is bevonták a MOL által kezdeményezett regionális gázvezeték rendszer kiépítésének tervébe. 2.1.5. Horvátország 1993 és 2008 között 20,6 Mrd euró külföldi közvetlen tőke érkezett az országba. A legfontosabb befektető országok: Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország és Magyarország. A legtöbb külföldi befektetés a bank és pénzügyi szektorba, a kereskedelembe, a vegyiparba, és az olajiparba történt. A fennmaradó rész a távközlésbe, illetve az egyéb szolgáltatási szektorba irányult. Termelő beruházások alig történtek. A Horvát Nemzeti Bank adatai szerint 2008-ban csaknem 3 Mrd euró külföldi tőke érkezett Horvátországba, azonban ennek nagy része a külföldi tulajdonú pénzintézetek feltőkésítését jelenti (1,1 Mrd euró). 20
Horvátországban a politikai vezetés az elmúlt években burkolt és olykor nyílt formában is külföldi tőkeellenes magatartást tanúsított, így elmaradtak a nagy volumenű a régi szocialista nagyvállalatokat felváltó zöldmezős beruházások. Jelentős változással járhat, hogy 2009. február 1-től az EU állampolgárai, és az ott bejegyzett vállalatok a horvát állampolgárokkal és vállalatokkal azonos elbírálás alá esnek. Horvát statisztikai adatok szerint 2008-ban 900 millió euró értékű magyar beruházás valósult meg Horvátországban, elsősorban a MOL INA-ban történt további részvényszerzésének köszönhetően. Ezzel az összes magyar befektetés értéke meghaladja a 2,1 Mrd eurót. A külföldi befektetők rangsorában Ausztria, Hollandia és Németország után Magyarország a 4. legnagyobb befektető. A befektetések elsősorban a kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltató ágazatokban valósulnak meg. Befejeződött az OTP Hrvatska feltőkésítése, a MOL által megvásárolt Tifon bővítette benzinkút hálózatát, a TriGránit megkezdte a zágrábi sportarénához kapcsolódó bevásárló és szórakoztató központ építését. A magyar befektetések egyik speciális területét jelentik a magyar állampolgárok tengerparti ingatlan vásárlásai. A Magyarországról Horvátországba irányuló befektetések közül a legjelentősebbek a MOL az OTP Bank és a Dunapack befektetései. A horvátok Magyarországi befektetései nem jelentősek. Ami említést érdemel, az a korábbi években megvalósult Agrokor befektetés, mely mintegy 14 millió euróért vásárolta fel a fonyódi ásványvíz palackozót illetve a Baldauf fagylaltgyárat. 2.1.6. Szerbia 2008-ban a legnagyobb befektetők rangsorában Hollandia állt 347 millió eurós tőkebefektetéssel az első helyen Szerbiában, őt követte Olaszország és Ausztria. Az összbefektetéseket nézve Ausztria állt az első helyen 1550 millió euróval, második helyen Görögország 1177 millió euróval, harmadik Norvégia 1114 millió euróval. 2001-2008 között a külföldi befektetések együttes összege megközelítette a 11 Mrd eurót. A Szerb Nemzeti Bank kimutatása alapján Magyarország 2008-as közvetlen tőkebefektetése Szerbiába 24,6 millió euró volt, a külföldi befektetők sorában ezzel az összeggel a 13. helyet foglalta el. Magyarország eddigi teljes befektetése összesen 271,9 millió euró, ami a befektetői rangsorban a 9-10. helyet jelenti. A Szerbiában jelen lévő magyar cégek közül kiemelkedik a Conti Tech Rubber Industrial Kft., amely a Kolubara Univerzal gumi szállítószalag gyártó vállalat 70%-át vásárolta meg 21
11 millió euró értékben és további 4 millió eurót ruház be a vállalatba. A Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. a Valjevo Put útépítő vállalatot vásárolta meg 2007-ben 1,57 millió euró értékben, és vállalt egy 2,7 millió eurós beruházási programot is. Az OTP Bank hivatalosan 2007. május 21-től van jelen Szerbiában OTP Banka Srbija a.d. néven, a MOL Nyrt. folyamatosan bővíti szerbiai benzinkút hálózatát (közel 30 benzinkút), a Fornetti cég pedig eddig 15 millió eurós beruházást hajtott végre a szerb piacon. A Magyarország felé irányuló szerb tőkekivitel még mindig elhanyagolható mértékű, Szerbia továbbra is a privatizációban, a külföldi tőkebeáramlás növelésében érdekelt. 2.1.7. Csehország 2008-ban a legjelentősebb befektető országok: Németország, Ausztria és Hollandia, a cseh működőtőke kihelyezés főbb célpontjai pedig Németország, Hollandia, Ciprus, Románia és Portugália. A teljes külföldi befektetésállomány Csehországban meghaladja a 73 Mrd eurót, mely a 2007-es évihez képest némi emelkedést mutat. A teljes befektetésállományt tekintve a holland, német és osztrák befektetők állnak az élen. A külföldön befektetett cseh működőtőke állomány 5,8 Mrd euró, melynek közel 60%-a a két fő befektetési célországban, Szlovákiában és Hollandiában koncentrálódik. A legjelentősebb magyar működő tőke beruházások Csehországban a Borsodchemhez és a Synergonhoz, a szállodaipari beruházások a Danubius Hotels Group-hoz, az ingatlanberuházások a TriGránithoz, a kereskedelmi beruházások a Fotexhez kapcsolódnak. A legjelentősebb cseh befektetők Magyarországon: a Cseh Villamosművek, a Plastimat (gépjárműipar), a Ganz Skoda, valamint a Delta Pékség. 2.1.8. Bulgária Bulgáriában a 2009. január-áprilisi külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke 931 millió euró, 37,4%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Németország, az eddigi egyik legnagyobb befektető, az első negyedévben nettó tőkekivonást hajtott végre, az éllovas Ausztria pedig 70%-kal kevesebbet fektetett be, mint az előző év azonos időszakában. A visegrádi országok a mienknél lényegesen alacsonyabb értékű befektetéseinek lendülete még jobban lefékeződött, a 2008. I. negyedévinek csak átlagosan 40%-át érte el. A román befektetésekre is hasonló tendencia jellemző. Az orosz befektetők 22
előretörése ugyanakkor látványos. 2008-ban Oroszország megelőzte Magyarországot, 2009-ben is tartani látszik a 2008-as ütemet, és ezzel a 4. helyen áll a befektetők rangsorában. Az elmúlt években a magyar cégek egyre jelentősebb beruházásokat valósítottak meg Bulgáriában. A Bolgár Nemzeti Bank 2008. évi kimutatása alapján a magyar befektetések 2008-ban elérték a 197,9 millió eurót, ezzel a külföldi befektetők sorában a 9. helyen állunk. A magyar befektetésállomány 928 millió euró. Bár 2009 első negyedévében csak 23,6 millió euró tőkebefektetés történt az országba, ami alig 58%-át teszi ki a 2008 I. negyedévinek, Magyarország pozíciója javulni látszik. Hollandia, Belgium, Luxemburg, Egyesült Királyság, Oroszország, Ausztria és Franciaország után a 7. helyet foglaljuk el, míg minket Ciprus és Törökország követ. A legjelentősebb magyar működő tőke beruházások az OTP, a Videoton, a Dunapack, az MKB, illetve a FRAMA Rt. leányvállalata a GPV- BULGÁRIA befektetéseihez kapcsolódnak. Bulgáriából Magyarországra számottevő nagyságú működő tőke nem érkezett. Az előzőekben felsorolt országok működő tőke áramlás adatait gyűjtöttem ki a következő táblázatokba, melyek jól mutatják Magyarország és az egyes országok közötti tőkeforgalmak alakulását 2004 és 2008 között. 2. ábra Működő tőke-befektetések Magyarországról néhány európai országba 2004-2008 (millió Euró) Forrás: MNB 23
3. ábra Működő tőke befektetések Magyarországra néhány európai országból 2004-2008 (millió Euró) Forrás: MNB A diagramokról egyértelműen le lehet olvasni, hogy míg Magyarországnak a kelet közép európai régió az elsődleges működő tőke befektetési célterülete, addig ezek az országok Magyarországot alig tekintik célországnak. Ez alól kivétel Ausztria, aki kiemelkedően magas tőkebefektetést hajtott végre Magyarországon az elmúlt években. Hazánk azonban éppen Ausztriában eszközölte az egyik legkevesebb működő tőke befektetést a 2004-2008- ig terjedő időszakban. A 2008-as év Horvátország tekintetében volt kimagasló, amikor is a MOL sikeres felvásárlási kísérletet tett a horvát INA olajtársaságra. 2.2. Összefoglaló adatok 17 A visegrádi országok és Románia működő tőkekivitele 2008-ban összességében 49%-kal csökkent az előző évhez képest. Magyarország 78%-kal, Lengyelország 49%-kal, Szlovákia 37%-kal és Románia 8%-kal esett vissza, míg Csehország működő tőkekivitele 9%-kal nőtt. Hazánk részaránya 13,3%-al a visegrádi négyek és Románia teljes működő tőkekiviteléből jelentősen alacsonyabb volt a 2007. évinél. 2009 első három negyedévében összességében 33%-kal nőtt a visegrádi országok és Románia működő tőkekivitele az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Csehországban több mint kétszeresére nőtt a kivitel, de a magyar cégek is 61%-kal több tőkét fektettek be külföldön. Szlovákiában (alacsony szintről) több, mint háromszorosára 17 www.nfgm.hu 24
emelkedett a tőkekivitel, míg Lengyelországban 30%-kal, Romániában pedig 64%-kal csökkent. Hazánk pozíciója javult 2008 első három negyedévéhez képest, az országcsoport teljes működő tőkekivitelének 16,1%-a származott Magyarországról. Az év egészében a magyar kivitel várhatóan nem fogja elérni az előző öt év átlagát (1,8 Mrd eurót), 1 Mrd euró körül alakulhat. Középtávon évi 2 Mrd euró körüli tőkekivitelt várunk, amely összeget nagyban befolyásolhatják az egyedi nagy értékű tranzakciók. 4. ábra A visegrádi országok és Románi működőtőke kivitele (első három negyedévi adatok) 25
3. Magyarország közvetlen tőkeexportjának, importjának főbb jellemzői Az 1990-es években a működő tőke beáramlása mellett a tőkeexport egyáltalán nem volt számottevő, az elmúlt években azonban már magyar vállalatok is több Mrd euró értékben hajtottak végre külföldön közvetlen tőkebefektetéseket. Jóllehet Magyarország belátható időtávon belül nettó tőkeimportőr marad, a működő tőkeexport jelentősége várhatóan tovább növekszik. A magyar vállalatok külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek állománya 2009. szeptember végén 11 Mrd euró volt; ebből 9,1 Mrd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú működő tőkebefektetések állománya, 1,9 Mrd-ot pedig az egyéb tőkéé. 5. ábra A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya 2009 III. negyedévig 18 Forrás: MNB Az 1 104 eurós egy főre eső magyarországi működő tőkeállomány Szlovénia (2 785 euró, 2008 végén) után a második legmagasabb a kelet-közép-európai térségben; az utóbbi években tapasztalható élénkülés ellenére Csehország (878 euró), Lengyelország (429 euró), Szlovákia (2009 második negyedéve végén 316 euró) és Románia (49 euró) 18 Az MNB a 2009 II. negyedévi adatok publikálásával együtt 2004-ig visszamenőlegesen módosította a fizetési mérleg adatokat több módszertani változtatás miatt. A felülvizsgálat leginkább a viszonzatlan átutalásokat, a tőkemérleget és az újrabefektetett jövedelmeket érintette. A módszertani váltás egyrészt a korábbi pénzforgalmi szemléletről eredményszemléletre tért át az EU-transzferek elszámolásában, másrészt a közvetlen tőkebefektetéseken már csak a normál üzletmenethez kapcsolódó jövedelmet számol el. 26
lemaradása még mindig jelentős. A magyar vállalkozások külföldi közvetlen tőkebefektetés állományának legnagyobb része 2,8 Mrd euró, (25,2%) Szlovákiába irányult. (A működő tőkeállomány származási ország és ágazatok szerint bontott adatai 2007 végére és csak a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú állományra vonatkoznak.) Meghatározó célpont még az Egyesült Királyság (1 392 millió euró, 12,6%), Horvátország (1 055 millió euró, 9,5), Bulgária (577 millió euró, 5,2), Románia (565 millió euró, 5,1%), Hollandia (562 millió euró, 5,1%) és Macedónia (475 millió euró, 4,3). Összességében a magyar közvetlen tőkebefektetések 63,3%-a Kelet- Közép Európába irányult. 6. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állományának megoszlása 2007 végén (fogadó országok szerint) Forrás: Nfgm 7. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állománya 2007 végén (ágazatok szerint) Forrás: Nfgm 27