A kiadvány a HU/IB/2001/EN/04 PHARE Twinning Projekt keretében, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonság Minisztériuma együttmûködésével készült. A projektet az Európai Unió finanszírozta.
Mindenki egyért Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a környezetvédelemben is új kihívások elé állítja hazánkat. Az EU elôírásának átvétele és teljesítése mellett el kell sajátítanunk azt a gondolkodásmódot is, ahogy a régi európai demokráciák a környezetvédelem kérdését megközelítik. A modern környezetvédelemnek már lehet elegendô célkitûzése a keletkezô szennyezések csökkentése, legalább ennyire hangsúlyos kérdés a kibocsátások megelôzése. Emiatt is, a környezetvédelmet ma már tekinthetjük önmagában és önmagáért álló ágazatnak, a termelési folyamatokba is integrálni kell a környezetvédelem szempontjait. Ma már engedhetô meg, hogy az egyik környezeti elemnél elért szennyezés-csökkentéssel esetleg egy másik környezeti elemet terheljünk. Az utóbbi évtizedben a környezetvédelem hazánkban is nagy fejlôdésen ment keresztül, a jogi szabályozás már csak teljesen európai színvonalú. Elôttünk áll viszont a környezettudatos magatartás megismertetése és fontosságának elismertetése a társadalom legszélesebb rétegeivel. El kell érnünk, hogy a környezethasználók ismerjék és betartsák a jogszabályokat annak tudatosításával, hogy ezzel a környezet fenntartható igénybevétele mellett akár megtakarítások is elérhetôk. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a környezetünkkel kapcsolatos döntések tárgyalásos úton, széleskörû konszenzussal szülessenek meg. Minden érdekeltnek, így a nyilvánosságnak is szerepet kell kapnia a döntéshozatalban, ezért a környezeti adatokhoz való hozzáférést is biztosítani kell. Ezeknek a követelmények mindegyikét elvárja, egyúttal lehetôvé is teszi az integrált szennyezés-megelôzésrôl és csökkentésrôl 3
(IPPC Integrated Pollution Prevention and Control) szóló Európai Uniós irányelv, amely a nagy ipari környezethasználók környezetterhelésének csökkentését szolgálja. Az irányelv, amely már a magyar jogrendszernek is szerves része, a környezethasználó létesítmények mûködését a tevékenységük környezeti hatásait átfogó engedély (egységes környezethasználati engedély) kiadásához köti. Az engedély követelményeket fogalmaz meg minden környezeti elemmel (levegô, talaj, víz), valamint a hulladékképzôdéssel, zajjal, balesetek megelôzésével és elhárításával stb. kapcsolatban. Az IPPC célja a szennyezés megelôzése és a felhasznált alapanyagokkal, energiával való takarékoskodás, amelyet elônyben kell részesíteni a szennyezés-csökkentésre irányuló módszerekkel szemben. Nagy elôrelépés, hogy az engedélyezési eljárásba a nyilvánosságot is be kell vonni, és az, hogy a cégek környezeti adatait nyilvánossá kell tenni. Ezzel az új szemlélettel elérhetô közelségbe került, hogy a nagy környezethasználók modernizálják technológiákat, amely a környezet állapotának garantált javulását fogja eredményezni. Ez a kiadvány megismerteti az üzemeltetôkkel, a nyilvánossággal, minden érdekelttel és érdeklôdôvel az egységes környezethasználati engedélyezés elveit, céljait és folyamatát annak érdekében, hogy az elveket közösen alkalmazva, együtt még többet tehessünk környezetünk állapotának javulásáért. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Mit takar az IPPC fogalma? Az IPPC fogalma az angol Integrated Pollution Prevention and Control (Integrált szennyezés-megelôzés és csökkentés) kifejezés rövidítésével a magyar terminológiában is meghonosodott. Az Európai Tanács 1996-ban fogadta el a 96/61/EK irányelvet az integrált szennyezés-megelôzésrôl és csökkentésrôl, amely a fô hangsúlyt az ipari, illetve a mezôgazdasági tevékenységek nagy csoportjából származó szennyezések megelôzésére helyezi, azok utólagos csökkentése helyett. Integrált megközelítése abból adódik, hogy a környezetszennyezést környezeti elemenként (levegô, víz, talaj) ha komplex módon, minden környezeti elemre vonatkozóan együtt kell vizsgálni és kezelni. Ezen túlmenôen valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelôzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából engedhetô meg más környezeti elem károsítása, illetve szennyezése. A magyar jogi szabályozásba az ún. IPPC irányelv a 193/2001. (X.19.) Kormányrendelettel került beépítésre, amely meghatározza az egységes környezethasználati engedélyezés részletes szabályait. IPPC 4 5
Az engedélyezési rendszer célja annak biztosítása, hogy: a környezethasználó megelôzô intézkedéseket tegyen a szennyezés elkerülése érdekében, különös tekintettel az elérhetô legjobb technika alkalmazására, a tevékenység ne okozzon környezetterhelést, intézkedjen a hulladékképzôdés csökkentésérôl, biztosítsa a keletkezô hulladék újrahasznosítását, illetve biztonságos elhelyezését, gondoskodjon a hatékony energiafelhasználásról, gondoskodjon a balesetek megelôzésérôl, illetve ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentésérôl, valamint a tevékenység felhagyása esetén a telephely megfelelô állapotának visszaállításáról. Ez az integrált, egységes megközelítés biztosítja, hogy a létesítmények szempontjából fontos környezetvédelmi kérdések megfontolásra kerülnek, és a különbözô lehetôségek költségei és elônyei is helyet kapnak a döntéshozatalban. Az új engedélyezési rendszer általánosságban jelentôs változtatásokat követel meg az eddigi gyakorlattal szemben. Az eljárás során valamennyi környezeti szempontot egyszerre kell figyelembe venni, a helyi sajátosságokat is mérlegelve. A hatóság az üzemeltetôkkel az egyéb érintettek bevonásával építô jellegû konzultációt kell hogy folytasson, tárgyalások során kell kialakítaniuk az engedély feltételeit. Milyen tevékenységekre vonatkozik? Az egységes környezethasználati engedélyezési rendszer azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó, pl. egyes mezôgazdasági tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a valószínûsége vagy lehetôsége a környezet terhelésének, vagy a környezetvédelmi károkozásnak. A 193/2001. (XI.19.) Kormányrendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, melyek megkezdése, illetve gyakorlása egységes környezethasználati engedélyhez kötött. Bizonyos iparágak esetén a jogszabály kapacitáskorlátokat jelöl meg; ennek függvénye az, hogy a tevékenység gyakorlása egységes környezethasználati engedélyhez kötött-e. Bizonyos kategóriákban nincsenek kapacitáskorlátok, ilyen esetben az adott kategóriába tartozó valamennyi létesítménynek le kell folytatnia a 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet szerinti engedélyezési eljárást. A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek fôcsoportonként 2003. szeptember 4 27 51 1. Energiaipar 2. Fémek termelése és feldolgozása 3. Építôanyag-ipar 4. Vegyipar 5. Hulladékkezelés 6. Papíripar 7. Textilipar 8. Bôripar 9. Élelmiszeripar 10. Állati anyagok feldolgozása 11. Nagy létszámú állattartás 12. Gépipar, fémfeldolgozás 13. Bányászat 68 55 92 Az érintett iparágak esetében ugyanakkor a környezeti teljesítmény növelésének (kibocsátások csökkentése, erôforrás felhasználás racionalizálása) köszönhetôen nagyobb versenyképesség is elérhetô, amely zetgazdasági szinten is pozitív eredményeket 573 182 hozhat. 16 52 6 1 4 6 7
A legjelentõsebb tevékenységek a 193/2001. (X.19.) Korm.rendelet 1. számú melléklete szerint A technika fogalmába beleértendô az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a létesítményt tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik, és mûködését megszüntetik. Egyéb 5.4: hulladéklerakók > 10 t/nap vagy > 25 t összkapacitás 11.a: baromfi férôhely > 40 000 11.b: sertés férôhely > 2000 Hogyan határozzuk meg a BAT-ot? Az elérhetô legjobb technika meghatározása során az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie az érintett üzem technikai jellegzetességeit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezetvédelmi feltételeket. 11.c: koca férôhely > 750 Mit jelent a BAT? A BAT mozaikszó az angol Best Available Techniques kifejezésbôl ered, amelynek magyar fordítása az elérhetô legjobb technika. Az elérhetô legjobb technika összefoglalva azokat a technikákat jelenti, amelyeket a környezetterhelések megelôzése és amennyiben az valósítható meg csökkentése, valamint BAT a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetôleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintû védelme érdekében; elérhetô az, amelynek fejlesztési szintje lehetôvé teszi az érintett ipari ágazatokban történô alkalmazását elfogadható mûszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elônyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy elôállítják-e, amennyiben az üzemeltetô számára ésszerû módon hozzáférhetô. Az elérhetô legjobb technika egyensúlyt kíván teremteni a különbözô környezeti hatások és azok költségei között. Ez annyit jelent, hogy a BAT üzemenként eltérô lehet a költségek és a hasznok különbözôségébôl eredôen. Ugyanakkor a legjobb elérhetô technika definíciója megköveteli, hogy a technika olyan szinten legyen kidolgozva és kifejlesztve, ami lehetôvé teszi az alkalmazását az adott szektorban. A BAT alapú engedélyezési rendszerek alkalmazásának egyik alapfeltétele a mûködô létesítmények környezeti teljesítményének, valamint a legújabb megoldások naprakész ismerete. Ennek biztosítása érdekében az Európai Bizottság dolgozza ki az ún. BREF dokumentumokat (BAT Referencia Dokumentumok). Ezekre utal a 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelet melléklete, mint amelyek bemutatják az elérhetô legjobb technika meghatározása során követendô szempontokat. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az ezekben leírtakat az engedélykérelem, illetve az engedély tartalmi követelményeinek meghatározásakor. Ugyanakkor a BREF dokumentumok tartalmaznak jogilag kötelezô érvényû elôírásokat. Csupán referencia információkat közölnek. Mivel a hatóságoknak figyelembe kell venniük a létesítmények technikai jellegzetességeit, földrajzi elhelyezkedését 8 9
és a helyi környezetvédelmi helyzetet, így a BREF dokumentumok képezhetik kizárólagos alapját a kibocsátási határértékek és más engedélyfeltételek meghatározásának. Az Európai Bizottság a BREF dokumentumokat az Interneten (http://eippcb.jrc.es) és CD-ROM-on jelenteti meg angol nyelven. A Bizottság célja az, hogy valamennyi dokumentum elsô kiadása elkészüljön 2005 végére. A szakmai munkát segítendô a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elkészítette 11 BREF dokumentum magyar nyelvû tömörítvényét, valamint a tervek között szerepel az engedélyezési eljárást támogató szintén magyar nyelvû BAT útmutató dokumentumok kidolgozása is. Egyéb engedélyek (a Felügyelôség szakhatóságként közremûködik) Környezethasználó kezdeményezi a Felügyelôségnél a környezetvédelmi engedélyezést Elôzetes KHV igen Részletes KHV KHV köteles? Új létesítmény IPPC köteles? Kérelem Adat Közérthetô összefoglaló igen KHV köteles? Környezethasználó kezdeményez a Felügyelôségnél az EKHE-t igen Környezethasználó kezdeményezi a Felügyelôségnél a KHV-t Kérelem Adat Közérthetô összefoglaló Elôzetes KHV Felügyelôség fogadja a szakhatóság véleményét Jegyzô 30 napig közzéteszi a dokumentációt, hirdetményt, közérhetô összefoglalót Észrevételeket visszajuttatja a Felügyelôséghez A Felügyelôség továbbítja a kérelmezôhöz, az reagál Hatóság állásfoglalást ad ki az észrevételekre és a kérelmezô válaszára vonatkozóan Kérelem Adat Közérthetô összefoglaló Részletes KHV BREF-ekkel és BAT-tal kapcsolatos további információk hozzáférhetôk az európai IPPC iroda honlapján (http://eippcb.jrc.es), illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai háttérintézményében mûködô IPPC osztályon. Környezetvédelmi engedély Környezetvédelmi engedélyre jogosító határozat Hogyan történik az egységes környezethasználati engedély kiadása? Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályozása a 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelettel történik. Felügyelôség fogadja a szakhatóság véleményét Jegyzô 30 napig közzéteszi a dokumentációt, hirdetményt, közérthetô összefoglalót Észrevételeket visszajuttatja a Felügyelôséghez A Felügyelôség továbbítja a kérelmezôhöz, az reagál Hatóság állásfoglalást ad ki az észrevételekre és a kérelmezô válaszára vonatkozóan Felügyelôség hivatalból indítja az EKHE eljárást Kell kiegészítô adat? igen Kiegészítô adatszolgáltatás Közérthetô összefoglaló A jogszabály tulajdonképpen egy keretszabályozás, amely szakterületi részlet-szabályozásokat tartalmaz. Az IPPC irányelv IPPC (EKHE) engedély ( jogerôs) alapvetô célja, hogy az üzemeltetôk, illetve az engedélyezô hatóságok egységesen és átfogóan vizsgálják meg a létesítményeket A Felügyelôség és a jegyzô 15 napig közzéteszi Közzététel és azok környezeti hatásait az engedélyezési eljárás folyamán. Az eljárás lefolytatását követôen kiadott engedély célja, hogy in- Rövidítések magyarázata: IPPC Integrált Szennyezés-megelôzés és Csökkentés EKHE Egységes Környezethasználati Engedély KHV Környezeti Hatásvizsgálat Felügyelôség a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelôség IPPC (EKHE) engedély (jogerôs) 10 11
tegrálja az egyes környezeti elemekre vonatkozó környezetvédel- Meglévô létesítmény mi követelményeket, ezért nincs szükség egyes szakterületi engedélyezések külön lefolytatására. Ez a megközelítés az állam- Egyéb engedélyek (a Felügyelôség szakhatóságként közremûködik) Környezetvédelmi felületvizsgálat, ill. teljesítményértékelés alapján környezetvédelmi mûködési engedély IPPC köteles? igen Felügyelôség kötelezi a környezethasználót teljes körû környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére igazgatás egyszerûsítését és ügyfélbarát átalakítását célozza meg mind az Európai Unióban, mind Magyarországon (ún. egyablakos rendszer kialakítása), amely egyidejûleg szolgálja a környezet egészének hatékony védelmét és az ügyfél érdekét is. A kormányrendelet hatálybalépését követôen (2001. október 30.) valamennyi, a hatálya alá tartozó tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély megléte szükséges Felülvizsgálati dokumentáció (új létesítmények). Egyes tevékenységek mind a környezeti hatásvizsgálat kötelezettség alá (ezáltal a környezetvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá), mind az egységes környezethasználati eljárás hatálya alá tartoznak. Ezen tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság elôször a környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatja le (hasonlóan a csak környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységekhez), majd amennyiben Felügyelôség fogadja a szakhatóság véleményét Kell kiegészítô adat? igen a környezetvédelmi engedélyre való jogosultság megállapítható dönt az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Kiegészítô adatszolgáltatás hivatalból történô megindításáról. Azok a tevékenységek, amelyek már léteztek, mûködtek a Kormányrendelet hatályba lépésének idején is (meglévô létesítmények), legkésôbb a jogszabályban rögzített határidôig EKHE engedély ( jogerôs) (2007. október 31.) szintén egységes környezethasználati engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek, és teljesíteniük kell az abban foglalt követelményeket. Az eljárás megindítása a Környezetvédelmi Felügyelôség által kiadott kötelezéssel történik, amely kiadásának határideje a Felügyelôségek részérôl 2004. január 1. A Felügyelôség és a jegyzô 15 napig közzéteszi Közzététel Meglévô létesítményekben bekövetkezett jelentôs változtatásról akkor beszélünk, ha az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitá- Az engedély betekintésre elérhetô a Felügyelôségen Jogerôs EKHE engedély sában olyan módosítás következik be, vagy kerül végrehajtásra, 12 13
amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását befolyásolja. Ebben az esetben az új létesítményeknél leírtakat kell követni, vagyis a Környezetvédelmi Felügyelôség az eljárást a környezethasználó kérelmére kezdi meg. A meglévô, illetve az új létesítmények engedélyezésének folyamatát az elôzô két folyamatábra szemlélteti. Részt vehet-e a nyilvánosság az eljárásban? Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás egyik legfôbb lényegi követelménye az információ hozzáférhetôvé tétele és a nyilvánosság részvétele az engedélyezési eljárásban. Kihez fordulhat segítségért az üzemeltetô az engedélyezés során? A 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet az IPPC irányelv rendelkezéseivel összhangban lehetôséget ad arra, hogy a lakosság még a határozathozatal elôtt megfelelô észrevételeket tehessen, továbbá betekinthessen a kiadott engedélybe. Hangsúlyos szerepet kap az engedélyezés során a kommunikáció. Az eljárás során a végrehajtásért felelôs hatóságok hatékonyan együtt kell, hogy mûködjenek az üzemek vezetôivel, illetve az érdekelt felekkel. Az IPPC létesítmények üzemeltetôinek tekintettel kell lenniük arra, hogy egy teljes engedélykérelmi dokumentáció összeállítása hosszabb idôt vehet igénybe. Ezért ajánlatos, hogy az illetékes környezetvédelmi felügyelôséggel már elôre egyeztessék, hogy mely adatok és információk képezzék a dokumentáció részét. A hatósággal folytatott konzultáció alapvetô célja az elérhetô legjobb technikák meghatározása. A konzultáción ezen kívül meg kell állapodni a beruházások tervezésével kapcsolatban, ki kell alakítani az egyensúlyt a gazdasági és pénzügyi lehetôségek és a környezeti szempontok mérlegelésével, figyelembe véve, hogy a létesítményeknek legkésôbb 2007. október 31-ig meg kell felelniük az irányelv elôírásainak. A meglévô létesítmények esetén az engedélykérelmi dokumentáció részét képezheti egy olyan intézkedési terv, amely a hatósággal folytatott megbeszélések során meghatározott, szükséges fejlesztéseket tartalmazza, határidôkkel együtt, arra vonatkozóan, hogy a BAT elérését hogyan és mikorra tervezik. A Kormányrendelet értelmében a nyilvánosság bevonása az engedélyezési folyamat során a következôképpen valósul meg. A környezetvédelmi hatóság a kérelmet (a közérthetô összefoglalóval), illetve, környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító- és az eljárás megindításáról szóló határozatokat, valamint az esetleges kiegészítô adatszolgáltatást megküldi a telepítés helye szerinti illetékes önkormányzat jegyzôjének. A környezetvédelmi hatóság ezen kívül értesíti a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévô, a kibocsátással érintett települési önkormányzat jegyzôjét az elôtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthetô összefoglalót. A jegyzô hirdetményt tesz közzé a következô tartalommal: a telepítés helye és a tevékenység kérelem szerinti rövid leírása; a kérelem hol és mikor tekinthetô meg; felhívást tesz arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat jegyzôjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a kérelem tartalmára vonatkozóan, írásbeli észrevételt lehet tenni; az észrevételek beérkezésének határideje. 14 15
A települési önkormányzat jegyzôje az észrevételeket megküldi a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a beérkezett észrevételeket megküldi az engedélyesnek, aki erre a környezetvédelmi hatóság felé reagálhat. A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal elôtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indoklásában ismerteti. Az egységes környezethasználati engedélyrôl szóló határozatot a települési önkormányzat jegyzôje közszemlére teszi, igény esetén tájékoztatást ad az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás irataiba történô betekintés módjáról. Ezen intézkedések alkalmazásának hatálya az új létesítményekre terjed ki, meglévô létesítmények esetében pedig azokra, amelyek jelentôs változtatást hajtanak végre. Milyen gyakran kerül felülvizsgálatra az egységes környezethasználati engedély? A napjainkban tapasztalható folyamatos technológiai fejlôdés a környezeti- valamint költségszempontokat is figyelembe véve változtatja meg a rendelkezésre álló mûszaki, technikai lehetôségeket. Mivel az elérhetô legjobb technika számára az IPPC irányelv jelentôs rugalmasságot biztosít, így a technológia fejlôdésével a BAT is változhat, amely változást az engedélyeknek is követniük kell. Az illetékes felügyelôségnek legalább ötévenként, illetve az alábbiakban ismertetett feltételek esetén felül kell vizsgálnia az engedélyeket és az engedélyben foglalt feltételek módosítását is el kell végeznie. A 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet a következô esetekben írja elô az engedély felülvizsgálatát: Általában: az engedélyben megadott elôírások felülvizsgálata legalább 5 évenként. Egyéb feltételek fennállása esetén: a kibocsátások mennyiségi vagy minôségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentôs változást kíván végrehajtani; az elérhetô legjobb technikában bekövetkezett jelentôs változás következtében új kibocsátási határérték követelmények elôírása szükséges; a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli; ha a létesítmény olyan jelentôs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. Ír-e elô az IPPC külön jelentési kötelezettségeket? Az EU tagállamaiban az IPPC irányelv elôírja az az egyes telephelyekre vonatkozó kibocsátások jelentését a Bizottság felé, valamint összefoglaló jelentés elkészítését. A bejelentett adatok az interneten keresztül mindenki számára hozzáférhetôek lesznek minden harmadik évben, egy nyilvános rendszeren (Európai Szennyezôanyag Regiszter EPER [European Pollutant Emission Register]) keresztül, amely meghatározott küszöbérték feletti, a levegôbe, illetve a vízbe történô kibocsátásokra vonatkozó környezeti információkat hivatott összegyûjteni a politikusok, kutatók és a nyilvánosság számára. 16 17
Az EPER elsôdleges célja az ipari tevékenységekkel összefüggô szennyezôanyag kibocsátások felmérése, összehasonlító adatok gyûjtése, és az adatok nyilvánosságának biztosítása. A EU tagállamai számára az elsô jelentési kör, amely 2003-ban zajlott le, a 2001 évvel kapcsolatos kibocsátásokat tartalmazza. Az EU Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Hivatal szándékában áll egy felhasználó-barát honlap kialakítása 2004. februárjában, amelyen bemutatásra kerülnek az elsô jelentés eredményei. Magyarország tagállammá válásával adatgyûjtési kötelezettségének is eleget kell tennie. Az üzemeltetôk tevékeny közremûködése nélkül a jelentések elkészítése és az adatgyûjtés kivitelezhetô. Magyarországon ezért az IPPC hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetôire, technológiáira és kibocsátási adataira vonatkozó információkat a környezetvédelmi felügyelôségek közvetlenül az üzemeltetôktôl gyûjtik, a hazai környezetvédelem jogi szabályozásban rögzített zeti adatszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelôen. A jelentést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium küldi az Európai Bizottságnak. Jelenleg a regiszter kizárólag a levegôbe, illetve a vízbe történô kibocsátásokkal foglalkozik; tartalmazza a talajba történô kibocsátást, valamint a hulladékként átvitt szennyezéseket. Ugyanakkor új szempontokat ad az ENSZ Gazdasági Bizottsága Aarhus-i Egyezménye, amelyben valamennyi aláíró fél megállapodott abban, hogy a kibocsátási adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetôvé teszik és alkalmazzák a szennyezôanyag kibocsátás és hulladékátviteli regisztert (PRTR), mint a környezeti fejlôdés mérésének eszközét. A jelenleg ismertetett EPER adatbázis ennek a PRTR regiszter megteremtésének elsô lépéseként fogható fel. Kapcsolattartás Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Integrált Szennyezés-megelôzési és Környezetellenôrzési Fôosztály 1011 Budapest, Fô u. 44 50. Telefon: 1/457-3300 Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Igazgatósága IPPC osztály 1113 Budapest, Aga u. 4. Telefon: 1/209-1000 Fax: 1/209-1001 E-mail: ippc@kgi.ktm.hu Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelôség 6500 Baja, Bajcsy Zs. u. 10. 6501 Baja, Pf. 113. Telefon: 79/421-010 Fax: 79/421-153 E-mail: adukvf@ktm.x400gw.itb.hu Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség 6720 Szeged, Felsô-Tiszapart u. 17. 6712 Szeged, Pf. 1048 Telefon: 62/553-033 Fax: 62/553-037 E-mail: atikvf@ktm.x400gw.itb.hu Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelôség 7623 Pécs, Papnövelde u. 13. 7601 Pécs, Pf. 412 Telefon: 72/520-100 Fax: 72/520-103 E-mail: dedukvf@ktm.x400gw.itb.hu Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelôség 9021 Gyôr, Árpád u. 28 32. 9002 Gyôr, Pf. 471 Telefon: 96/524-003 Fax: 96/328-031 E-mail: edukvfi@ktm.x400gw.itb.hu Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelôség 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. 3501 Miskolc, Pf. 246 Telefon: 46/517-302 Fax: 46/517-399 E-mail: emakvf@ktm.x400gw.itb.hu 18 19
Felsô-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12 14. 4401 Nyíregyháza, Pf. 246 Telefon: 42/598-930 Fax: 42/598-941 E-mail: fetikvf@ktm.x400gw.itb.hu Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség 5700 Gyula, Megyeháza u. 5 7. 5701 Gyula, Pf. 99. Telefon: 66/362-944 Fax: 66/361-755 E-mail: kovikvf@ktm.x400gw.itb.hu Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelôség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár, Pf. 137 Telefon: 22/514-300 Fax: 22/313-564 E-mail: kodukvf@ktm.x400gw.itb.hu Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 32. 5001 Szolnok, Pf. 25. Telefon: 56/420-885 Fax: 56/343-768 E-mail: kotikvf@ktm.x400gw.itb.hu Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelôség 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10 12 1447 Budapest, Pf. 541 Telefon: 478-4430 Fax: 478-45-20 E-mail: kodvkvf@ktm.x400gw.itb.hu Hasznos weboldalak Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium www.kvvm.hu Európai Bizottság jogszabályok europa.eu.int/eur-lex Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fôigazgatóságának IPPC honlapja www.europa.eu.int/comm/environment/ippc/ippc_links.htm Az Európai Bizottság Vállalkozási Fôigazgatóságának IPPC honlapja (European Commission DG Enterprise IPPC homepage) www.europa.eu.int/comm/enterprise/environment/index_home/ippc/ippc_112.htm Az Európai Bizottság Európai Szennyezôanyag Regiszterének (EPER) honlapja www.europa.eu.int/comm/environment/ippc/eper.htm Az Európai IPPC Iroda honlapja (European IPPC Bureau) www.eippcb.jrc.es Európai Környezetvédelmi Ügynökség www.eea.eu.int A környezetvédelmi jogszabályok bevezetésére és végrehajtására létrehozott európai hálózat (IMPEL) honlapja europa.eu.int/comm/environment/impel ENSZ Környezetvédelmi Program www.unep.org Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelôség 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 3. 9701 Szombathely, Pf. 183. Telefon: 94/328-188 Fax: 94/313-283 E-mail: nyudukvf@ktm.x400gw.itb.hu Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelôség 4024 Debrecen, Piac u. 9/b. 4001 Debrecen, Pf. 27. Telefon: 52/527-600 Fax: 52/527-650 E-mail: tikvfi@ktm.x400gw.itb.hu 20 21
Készült: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Integrált Szennyezés-megelôzési és Környezetellenôrzési Fôosztálya, a Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Igazgatóságának IPPC Osztálya és a Phare IPPC Twinning Projekt együttmûködésében Felelôs kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1011 Budapest Fô u. 44 50. Tervezés: partners-grafika Kft. Nyomdai kivitelezés: Grafikapress Rt. 2003. DECEMBER 22