heti óraszám 2,5 2,5 1 1 évi óraszám 92,5 92,5 37 32 otthoni tanulási idő 37 37 18,5 16

MAGYAR NYELV

A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve MAGYAR NYELV 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2,5 2,5 1 1 évi óraszám 92,5 92,5 37 32 otthoni tanulási idő 37 37 18,5 16 2

I. Célok és feladatok A magyar nyelv tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ide értve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. A tantárgy céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a "szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a XXI. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. 3

II. Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, progmatikai ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását, megnevezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és-alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemek, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési 4

eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. 5

9. évfolyam Évi óraszám: 92,5 óra Otthoni tanulásra: 37 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás: A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Szövegértés: Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régiel, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. Szövegalkotás: A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejlettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. 6

Tanulási képesség: Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. 7

9. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra I. A tömegkommunikáció 10 óra II. A nyelvtani szintek grammatikája 25 óra III. A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje 5 óra IV. A szöveg jelentése 5 óra V. Helyesírás 23 óra VI. Könyv- és könyvhasználat 3 óra VII. Leírói nyelvtani ismeretek 18,5 óra + Dolgozat írása: 4 óra Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. Összesen: 92,5 óra 8

Témakörök, tartalmak I. A tömegkommunikáció: (10 óra) A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. A média meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezésformáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. Fejlesztendő készségek Kultúrált nyelvi magatartás. A médiaműfajokkal szemben kritikus értékítélet. A média manipulatív hatásának felismerése. Tanulói tevékenységek Kommunikációs szituációk. Egyéni és csoportos feladatmegoldások szóban és írásban. Minimális teljesítmény Törekedjen a tanuló ismert kommunikációs helyzetben megfelelő hangnemű, stílusú és kultúrált véleménynyilvánításra. II. A nyelvi szintek grammatikája: (25 óra) - hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények - alaktan: szóelemek, szótő, képző - jel - rag kapcsolódása és változataik. - szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. - mondattan: a mondatok osztályozása szintagmák, egyszerű és összetett mondat. - Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanult ismeretek felhasználása különböző feladatokban. Egyéni és csoportos feladatmegoldások. Hangtani és alaktani gyakorlatok. Gyűjtőmunka a hangtani és alaktani törvények érvényesüléséről. Szófajtani mondattani gyakorlatok végrehajtása szövegrészlet segítségével. és kisebb Az alapvető hangtani, alaktani, szófajtani, szintagmatikus és mondattani fogalmak ismerete. A nyelvtani szintek szabályrendszerének alkalmazása. Hangalak és jelentés kapcsolatának ismerete. III. A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje: (5 óra) - A szöveg és a mondat, rendszermondat, szövegmondat. - A szöveg felépítése, szövegegységek. - A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. - A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének kapcsolata a szövegbe ágyazottsággal, a tagolás. A szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása. Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai, tudományos, közéleti gyakorlati szövegek elemzése. A hivatalos levél, az önéletrajz sajátosságainak ismerete, készítése. Szövegértelmezési, szövegértési gyakorlatok, szövegalkotás gyakorlása. A szövegtani alapfogalmak ismerete és használata. Szövegtani elemzések egyszerűbb szintű végrehajtása. 9

IV. A szöveg jelentése: (5 óra) A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe. A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése és igényes alkalmazása különféle szövegek értelmezésében. Olvasási, szövegmondási gyakorlatok. kiejtési, A szószerinti jelentés és a többletjelentés megkülönböztetése szépirodalmi szövegekben. V. Helysírás: (23 óra) A szöveg központosítása. A magyar helyesírás alapelvei VI. Könyv- és könyvhasználat: (3 óra ) Témafeldolgozás különböző információhordozók felhasználásával. Debreceni könyvtárak, levéltárak. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra. Helyesírást fejlesztő gyakorlatok végzése. Önálló könyvtári kutatás, különböző dokumentumok kiválasztása, értékelése és felhasználása adott témában. Intézménylátogatások. Önálló könyvtárhasználati elsajátítása. VII. Leíró nyelvtani ismeretek: (18,5 óra) Szófajtan, mondattan és jelentéstan ismereteinek mélyítése, amely az idegen nyelv hatékony tanulását szolgálja. A helyesírás alapelveinek ismerete. A helyesírás szabályrendszerének készségszintű ismerete az életkornak megfelelő szinten. Jártasság az alapvetően fontos lexikonok és szótárak használatában. A leíró magyar nyelvtan rendszerének, gyakorlati felhasználásának mélyítése az idegen nyelv sikeresebb elsajátítása érdekében. Gyakorlati feladatok végrehajtása a nyelvi szintek magasabb egységeiből (szófajtan, mondattan). Ezek fogalmazás szintű felhasználása rövidebb szövegrészletek írásánál. 10

Fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve. Ellenőrzés a 9. évfolyam végén: Magyar nyelvből: tanév kezdetén szintfelmérés, tanév közben témazáró feladatlapok, tanév végén összefoglaló feladatlapok. 11

Évi óraszám: 92,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra 10. évfolyam Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: A kommunikációs helyzetnek megfelelõ nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és mûfajú szóbeli megnyilatkozással különbözõ kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd elõadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Szövegértés: A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mûfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözõ korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különbözõ stílusrétegek és a közöttük lévõ viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mû szövegének részleteiben. Szövegalkotás: Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásmûvek (meghatalmazás, elismervény, jegyzõkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzõinek ismerete és önálló szövegalkotás e mûfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). 12

Tanulási képesség: Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyûjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetõségekkel. A megfelelõ információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerûbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelõen döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásmûvek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mûfaji jellemzõinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi mûvekben, értekezõ prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibõvítése: a tanulmányokban elõforduló nem latin betûs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletû idegen szavak helyesírásával. 13

10. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 37 óra I. Leíró nyelvtani ismeretek 18,5 óra II. Nyelvváltozatok 14 óra III. Szövegtípusok 12 óra IV. Alapvető retorikai ismeretek 20 óra V. Helyesírás 18 óra VI. Könyv- és könyvtárhasználat 4 óra VII. A bihari és a hajdúsági nyelvjárás 2 óra + Dolgozatírás: 4 óra Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. Összesen: 92,5 óra 14

Témakörök, tartalmak I. Leíró nyelvtani ismeretek: (18,5 óra) Szófajtan, mondattan. II. Nyelvváltozatok: (15 óra) Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyílvános; élőszóbeli és írott kommunikáció; a dialogikus és a monologikus forma különbsége. III. Szövegtípusok: (12 óra) Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értékelés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, önéletrajz. Fejlesztendő készségek A beszédhelyzetnek és a stílusrétegnek megfelelő, kultúrált nyelvhasználat szóban és írásban. Eltérő tartozó elemzése, értelmezése. Irodalmi elemzése, értelmezése. Szövegalkotás stílusréteghez szövegek szövegek különböző stílusban: közéleti, hivatalos stb. Tanulói tevékenységek Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv néhány különböző sajátosságának felismerése nyelvi gyakorlatok segítségével. Szófajtani, mondattani elemzések. Összehasonlító elemzés a tanult idegen nyelv grammatikájával. Helyzetelemző gyakorlatok. Elemzési gyakorlatok a stílusrétegek, a stílus és jelentés kapcsolatának köréből. gyakorla- Önellenőrző tok. Elemzési gyakorlatok a kommunikáció manipulációs szándékának felismerése. Konfliktusok elemzése, feloldása. Szaknyelv használatának gyakorlása szóban és írásban. Magán- és hivatalos iratok szerkesztése. Minimális teljesítmény Az anyanyelvi grammatikai tudás felhasználása az idegen nyelv tanulásában. A szófajtani, mondattani ismeretek fogalmi szintű megfogalmazása, elemzési jártasság. A beszédhelyzet felismerése, a megfelelő hangnem és stílus megválasztása új, ismeretlen kommunikációs szituációkban is. A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben. Véleménynyilvánítás, kultúrált vitakészség magán- és közéleti kommunikációs körben. A művelt köznyelv jellemzőinek ismerete és használata. Kreatív szövegalkotási képesség. Törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására. A meggyőzés képességének fejlesztése kü- Kommentár, kiegészítés, cáfolat készítése. Szövegelemző gyakorlatok, szövegértelmezéseklönböző kommunikációs szinteken. Az önkontroll fejlesztése. A személyiségnek megfelelő, árnyalt önkifejezés. Kreatív szövegalkotási képesség. 15

(18 óra) A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. VI. Könyv- és könyvtárhasználat: (4 óra) Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok. Az Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. VII. A bihari és hajdúsági nyelvjárás: (2 óra) Tájnyelvi szavak, kifejezések gyűjtése. Nyelv és helytörténet: jellemző nevek, névadások. Jegyzetelés, vázlatkészítés, tömörítés, kifejtés, érvelés, értekezés, adatgyűjtés. Helyesírás. A tömegkommunikációs eszközök közléseinek racionális megítélése, helyes értelezése. Viták, disputák. Kommentár, kiegészítés, készítése. cáfolat IV. Alapvető retorikai ismeretek: (20 óra) Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás. nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei. V. Helyesírás: Retorikai alapismeretek alkalmazása. ösz- Lényegkiemelés, szefoglalás. gyakor- Önellenőrző latok. Videofilmek, hangfelvételek, tömegkommunikációs eszközök használata. Világos nyelvi közlésre törekvés. Kreatív szövegalkotási képesség: szöveg-átalakítás nézőpont- és stílusváltással. Szövegalkotás különböző stílusban. A hallgató befolyásolása, meggyőzése érvekkel, ellenérvekkel. Az ismeretterjesztő szövegek felhasználása állítások bizonyítására. Anyaggyűjtés megadott témához. Szótárhasználati gyakorlat. A tanuló rendelkezzen elfogadható helyesírás Írás- és helyesírási gyakorlatok készséggel. minden szö- Ismerje a helyesírási vegtípusban. szabályokat, tudja azokat alkalmazni. Legyen képes a nyelvi ismeretek összefoglaló felidézésére a szabályrendszer felismerésével és megnevezésével. Látogatás az iskolai és lakóhelyi könyvtárban. Könyvtárhasználat a pályaválasztáshoz. Katalógushasználat. Számítógépes tájékoztatók használata. Adatgyűjtés, rendszerezés. Személy-, földrajzi gyűjtése. állat-, nevek Téma szerinti keresés a könyvtár tájékoztató eszközeinek segítségével. Lexikonok, segédkönyvek, számítógépes tájékoztató segédletek használata. Ismerje a tanuló a lakókörnyezetre jellemző nyelvváltozatot, az eltérést a köznyelvtől. 16

Ellenőrzés: Magyar nyelvből: tanév közben témazáró feladatlapok, tanév végén összefoglaló feladatlap. 17

11. évfolyam Évi óraszám: 37 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 18,5óra Belépõ tevékenységformák: Kulturált nyelvi magatartás: Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelõ stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékû szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegértés: Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mûvészeti élményekrõl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mûfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törõ, világos felépítésû, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelõ, meggyõzõ, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetõségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. 18

Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztõ, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylõ szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követõ anyaggyûjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintû megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a mûelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelmûség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mûvek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a mûfajnak megfelelõ árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmezõ, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetõségek felhasználása saját szövegalkotásban. Stílusirányzatok jellemzõ, esetleg mozgalomszerû vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzõmûvészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzõ vonások, jellegzetes mûalkotások társítása. 19

11. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 18,5 óra I. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban 19 óra II. Szépirodalmi stílus 10 óra III. Helyesírás 4 óra + Dolgozatírásra: 4 óra Összesen: 37 óra Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. 20

Témakörök, tartalmak I.Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban (19 óra) A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; jelentésmező. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. II. Szépirodalmi stílus (10 óra) Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és a szövegalkotásban. III. Helyesírás (4 óra) A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. Brassai Sámuel nyelvészeti munkája: szóalkotás, mondatszerkezet. A diáknyelv jellemzői városunkban, iskolánkban: szókincs, mondatalkotás. Kulturált Fejlesztendő készségek nyelvhasználat, nyelvi magatartás eltérő kommunikációs helyzetben. A környezet, a média nyelvhasználatának érzékelése, értékelése. A stíluseszközök (szóképek, alakzatok stb.) használata a szövegalkotásban. A retorika eszközeinek és szándékának felismerése a szövegben. A helyesírási készség fejlesztése. Tanulói tevékenységek Kommunikációs helyzetek megjelenítése szóban és írásban. Kiselőadások a különféle stílusrétegek köréből. Elemzések a stílusrétegek, a stílus és a jelentés kapcsolatának köréből. Önálló szövegalkotás a különböző stílusrétegek szövegtípusai szerint. Publicisztikai és ismeretterjesztő szövegek megértésének gyakorlása. Szépirodalmi stíluselemzése. gyakor- Szövegelemző latok. szövegek A retorikai és stíluseszközök felismerésének gyakorlása. Írás- és helyesírási gyakorlatok minden szövegtípusban. Kiselőadás. Adatgyűjtés, rendszerezés. Minimális teljesítmény Megfelelő hangnem és stílus megválasztása ismert és ismeretlen kommunikációs szituációban. A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben. A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban. A különböző stílusréteghez tartozó átlagos szöveg megértése. Törekvés a szépirodalmi szövegek hiteles felolvasására. A retorikai és stíluseszközök felismerése. A tanuló rendelkezzen elfogadható helyesírási készséggel. Ismerje és alkalmazza a helyesírási szabályokat. A tanuló ismerje a lakókörnyezetre jellemző nyelvváltozatot. 21

Fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezõ, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizáció. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költõi kép; alakzatok: ellipszis, kötõszóhiány, ismétlõdés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció Ellenőrzés: Magyar nyelvből: évközi témazáró feladatlapok, év végi összefoglaló feladatlap. 22

12. évfolyam Évi óraszám: 32 óra Fentieken túl otthoni tanulásra: 16 óra Belépõ tevékenységek: Kulturált nyelvi magatartás: Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elõfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Szövegértés: Kritikai érzék különféle mûfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minõségének mérlegelõ értékelésére, a szerzõi elõfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem inem irodalmi mûvek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerûbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elõzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). Szövegalkotás: Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelõ helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. 23

A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelõ hiteles, lényegre törõ szóbeli elõadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Tanulási képesség: A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetû dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerû anyaggyûjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztõ információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvmûvelõ kérdések szakszerû megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlõdés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellõ tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérõl a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvetõ kérdésérõl (nyelvvédelem és nyelvmûvelés). A magyar nyelv eredetérõl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelõs magatartás a magyar nyelv értékeinek õrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszerérõl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérõl tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. 24

12. évfolyam MAGYAR NYELV Évi óraszám: 32 óra Heti óraszám: 1 óra A fentieken túl otthoni tanulásra: 16 óra I. Általános nyelvi ismeretek 5 óra II. A magyar nyelv története 7 óra III. Nyelv és társadalom 5 óra IV. Nyelvünk változásai a XX. században 2 óra V. Anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése 9 óra + Dolgozatjavításra: 4 óra Összesen: 32 óra Az óraszám 20%-a a gyakorlást, elmélyítést szolgálja. Elosztása a témakörök nagyságával arányos, konkrétan a mindenkori tanmenet rögzíti. 25

Témakörök, tartalmak I. ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK (5 óra) A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. * A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv, mint változó rendszer. Fejlesztendő készségek Általános nyelvészei ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában. A témának, a beszédhelyzetnek megfelelő, a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód. Tanulói tevékenységek Szóbeli és írásbeli megnyilatkozások készítése a- dott témáról - fogalmazási gyakorlatok. Tömörítési gyakorlatok. A tanult idegen nyelv és a magyar nyelv sajátosságainak összehasonlítása. A megszerzett ismeretek birtokában következtetések levonása, összefüggések teremtése. Gyűjtőmunka. Önmagunk és nemzetünk értékeinek nyelvi megformálása. Minimális teljesítmény Az általános nyelvészeti alapfogalmak ismerete. Törekvés a gondolatok szabatos, nyelvileg korrekt megfogalmazására. Rendezett íráskép, elfogadható helyesírás. II. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE (7 óra) Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete és rokonsága, érintkezés más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar Rangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Az anyanyelv szeretete, vállalása, értékeinek, hagyományainak őrzése. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős nyelvi magatartás fejlesztése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, beépítése a tanult anyagba. Összehasonlító elemzési gyakorlatok régi szövegek alapján. Régi magyar szövegek olvasása, értelmezése. Gyűjtőmunka, rendszerezés. Szótárhasználat - TESZ Nyelvtörténeti alapfogalmak ismerete alkalmazása. és A különböző nyelvtörténeti korszakokból származó szövegek felismerése. A tanuló tudjon eligazodni a magyar nyelv grammatikai rendszerében, helyesírása legyen kielégítő. III. NYELV ÉS TÁRSA- DALOM (5 óra) A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. Kulturált nyelvhasználat szóban és írásban. A kommunikációs követelmények érvényesítése a magánéletre, a kisközösségekre, a nyilvánosságra, a tömegkommunikációra vonatkozóan. Az önkontroll képességének fejlesztése - az elméleti tudás alkalmazása a mindennapi nyelvhasználatban. Gyűjtőmunka, szótárhasználat különböző nyelvváltozatokhoz tartozó szövegek elemzése. gyakor- Önellenőrzési latok. Irodalmi alkotások elemzése a nyelvhasználat jellemzésként történő alkalmazása szempontjából. A tanuló ismerje a különböző nyelvváltozatokat, a kommunikációs helyzetnek megfelelően képes legyen alkalmazásukra, legyen tisztában a kulturált nyelvhasználat követelményeivel. 26

Témakörök, tartalmak *Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődése. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. A rétegnyelvi szótárak. Legalább egy nyelvjárástípus jellemzése irodalmi és nem irodalmi szövegben. A főbb nézetek a kétnyelvűségről. A nyelvpolitika, nyelvi tervezés. IV. NYELVÜNK VÁLTO- ZÁSAI A XX. SZÁZADBAN (2 óra) Az idegen nyelvek hatása mai nyelvünkre. V. AZ ANYANYELVI IS- MERETEK ÖSSZEFOGLA- LÁSA ÉS RENDSZERE- ZÉSE (9 óra) A kommunikáció tényezői és funkciói. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan, alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. *A leíró grammatika és a szövegtan emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően: hangállomány, hangrendszer és nyelvtörténet, helyesírás rendszere, szófajváltás, többszófajúság, rendszermondat, szinteződés, a szóalkotás ritkább módjai, szóteremtés, kohézió, szövegelemzés. Fejlesztendő készségek Tanulói tevékenységek Minimális teljesítmény Szótárhasználat; önálló Idegen nyelvi hatások gyűjtőmunka. helyes kezelése. Egyszerűbb irodalmi és nyelvészeti szakszövegek olvasása, elemzése idegen szavak alkalmazása szempontjából. A kommunikációs követelmények Kommunikációs A tanuló legyen érvényesítése a helyzetgyakorlatok, képes eltérő megnyilatkoztatásokban. szituációs játékok, stílusréteghez tartozó interaktív gyakorlatok. átlagos szöveg Tárgyilagos és kulturált megértésére. véleménynyilvánítás. Elemzések a hangtan, Elméleti ismeretek szótan, alaktan, A tanuló tudjon gyakorlati alkalmazása. mondattan köréből. eligazodni a magyar nyelv grammatikai Fogalmazási gyakorlatok: rendszerében. szerkezet, tételmondatok, kulcsszavak megállapítása Értekezés és esszé adott szövegben, illetve írása megfelelő kulcsszavak, helyesírással és tételmondatok szerkezeti alkotása. alapján egységek Tömörítési gyakorlatok. nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. 27

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a fõbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, õsnyomtatvány; õsi szavak, jövevény és idegen szavak, belsõ keletkezésû szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, õsmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvûség, kettõs nyelvûség, két nyelvûség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótársa (TESZ). Ellenőrzés: Magyar nyelvből: évközi témazáró feladatlapok, év végi összefoglaló feladatlap. 28

TÉMÁK Emelt szint 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK Emelt szint 1.1. Ember és nyelv A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. 1.2. Kommunikáció A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. 1.2.1. A jel, a jelrendszer A nyelvi jel sajátosságai. 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben néhány példával. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). 29

TÉMÁK 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása VIZSGASZINTEK Emelt szint Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. 1.3.4. Nyelvművelés A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A magyar hangállomány. 1.5.1. Hangtan A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. 1.5.2. Alaktan és szótan 1.5.3. Mondattan A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. 1.5.4. A mondat szintagmatikus A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. 1.5.6. Logikai és grammatikai Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a viszonyok az összetett mondatban stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. 1.5.7. Szókincs és frazeológia A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés. 30

TÉMÁK 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése VIZSGASZINTEK Emelt szint 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban A szöveg dinamikus és statikus összetevői. 1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer). 1.7.2. Szöveg a médiában Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. 1.7. A retorika alapjai A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. 1.7.1. A nyilvános beszéd A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.) 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai 31

TÉMÁK VIZSGASZINTEK Emelt szint 1.8. Stílus és jelentés A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. 1.8.1. Szóhasználat és stílus A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. 1.8.2. A szójelentés A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. 1.8.3. Állandósult nyelvi formák Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek. 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai néhány példa bemutatásával. 32