AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

Átírás

1 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI Magyar nyelv és irodalom Szakgimnázium Az osztályozó vizsga formája: írásbeli vizsga A vizsga időtartama: mindkét tantárgyból (magyar nyelv, irodalom) 45 perc A vizsga tartalma: - magyar nyelv: feladatlap a tanult témakörökhöz kapcsolódóan - magyar irodalom: egy rövidebb szövegalkotási feladat, illetve feladatlap a tanult témakörökhöz kapcsolódóan A teljesítmény értékelése: % jeles % jó % közepes % elégséges 29-0% elégtelen

2 9. évfolyam Szakgimnázium Magyar irodalom témakörök Az antikvitás irodalma A görög istenek, mitológiai történetek A homéroszi eposzok (Iliász, Odüsszeia) A görög líra (Szapphó, Anakreón) Az antik görög színház és dráma (Szophoklész: Antigoné) A római irodalom (Catullus, Vergilius, Horatius) A Biblia A középkor irodalma Az egyházi irodalom A világi irodalom :lovagi és vágáns irodalom A magyar középkor irodalma (Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) Dante Villon A reneszánsz irodalma Az itáliai reneszánsz (Petrarca, Boccaccio) Az angol reneszánsz (Shakespeare) A magyar reneszánsz (Janus Pannonius, Balassi) A barokk irodalma Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A francia klasszicizmus A francia színház a 17. században Moliere: Tartuffe

3 Magyar nyelv témakörök Jelek és jelrendszerek A nyelvi jelek Hangalak és jelentés Beszédhangok, szóelemek, szavak, mondatok Hang és hangképzés, magánhangzók és mássalhangzók A morfémák típusai A szóalkotás módjai A szófajok A mellérendelő és az alárendelő szintagmák A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban A mondatok típusai Kommunikáció A kommunikáció folyamata, kommunikációs tényezők és funkciók A tömegkommunikáció Médiaműfajok (sajtóműfajok, rádiós és televíziós műfajok) Internet és kommunikáció A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából.

4 A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

5 10. évfolyam Magyar irodalom témakörök A felvilágosodás Európában és Magyarországon A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó Az angol (Defoe vagy Swift), a francia (Voltaire), a német (Goethe) felvilágosodás A magyar felvilágosodás szakaszai, testőrírók, művelődési program Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás Csokonai Vitéz Mihály költészete Berzsenyi Dániel költészete A romantika és a realizmus Európában A romantika irodalmának jellemzői, új műfajok, formák Az orosz romantika (Puskin: Anyegin) A realizmus jellemzői Az orosz realizmus (Gogol: A köpönyeg) A francia realizmus (Balzac, Stendhal) A magyar romantika irodalma Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete Vörösmarty Mihály költészete Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi és Jókai műveiből Petőfi Sándor pályája, költői indulása, verseinek témái Petőfi hitvesi költészete Petőfi tájleíró lírája Petőfi forradalmi látomásköltészete Petőfi: Az apostol Jókai Mór: Az arany ember

6 Magyar nyelv témakörök Szövegtan A szöveg fogalma, jellemzői Szövegtípusok a létrehozás módja szerint Szövegtípusok a kommunikációs célok szerint Internetes szövegtípusok Kohézió, konnexió és koherencia a szövegben Stilisztika A stílus A társalgási stílus A publicisztikai stílus A tudományos stílus A hivatalos stílus A szónoki stílus A szépirodalmi stílus, szóképek és alakzatok Helyesírásunk A magyar helyesírás jellemzői és alapelvei A rövidítések, mozaikszók, számok helyesírása Az írásjelek és az elválasztás A kezdőbetű, a különírás és egybeírás

7 A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

8 11. évfolyam Magyar irodalom témakörök Magyar irodalom a 19. század második felében Arany János pályája, költészetének szakaszai Arany János: Toldi estéje Arany János lírája Arany János balladái Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán novellái A modernség világirodalmából A klasszikus modernség fogalma és irányzatai Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Tolsztoj: Ivan Iljics halála A francia líra (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Ibsen: A vadkacsa Életművek a 20. század első felének magyar irodalmából Ady Endre költészete Babits Mihály költészete Kosztolányi Dezső költészete, regényei Portrék a 20. század első évtizedeinek magyar irodalmából Juhász Gyula költészete Tóth Árpád költészete Móricz Zsigmond novellái és regényei Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos

9 Magyar nyelv témakörök Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelvtípusok Nyelvi identitás Beszédhelyzetek Mindennapi beszédhelyzetek Nyelvi agresszió Az intertextualitás Nyilvánosság, retorika, média Kommunikáció és média Manipulációs szándék és reklám a médiában A szónoki beszéd A szónoki beszéd megszerkesztése, a beszéd részei Az érvelés, a cáfolat, a vita A hatásos hangzó beszéd eszközrendszere

10 A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés.

11 12. évfolyam Magyar irodalom témakörök Világirodalom a 20. században Az avantgárd irányzatok Franz Kafka: Az átváltozás Thomas Mann: Mario és a varázsló Brecht epikus színháza: Kurázsi mama és gyermekei Magyar irodalom a második világháborúig József Attila költészete A népi írók mozgalma Radnóti Miklós költészete Szabó Lőrinc költészete Magyar irodalom 1945 után Márai Sándor művei Németh László regényei Illyés Gyula költészete Weöres Sándor lírája Örkény István: Tóték, egyperces novellák Pilinszky János költészete A közelmúlt magyar irodalmából Kertész Imre: Sorstalanság

12 Magyar nyelv témakörök A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói A magyar nyelv történetének főbb szakaszai Nyelvemlékeink A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja Nyelv és társadalom A nyelvváltozatok rendszere (normatív, területi, társadalmi) A csoportnyelvek A magyar nyelvjárások A nyelvpolitika A nyelvi tervezés, nyelvművelés A magyar nyelv helyzete a szomszédos országokban A magyarországi nemzeti kisebbségek nyelvhasználata A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, - feldolgozás, idézés.

13 Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával.