Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia



Hasonló dokumentumok
Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fonológia BBK tavasz

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

Cél: LEJEGYZÉS terminus!

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

Atomikusak-e a beszédhangok?

Fonetika és fonológia

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

A magánhangzók fonológiai rendszere

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Leíró magyar hangtan. 7. téma. Fonetika/fonológia

A beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában

A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

A magánhangzók fonetikai rendszerezése

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

A magánhangzók fonológai rendszere

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Leíró magyar hangtan. A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások

10. Morfológia és statisztikai grammatika Morfémák és variációszámok

Kétarcúak devianciái

Sémi összehasonlító nyelvészet

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek

Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei

Bevezetés a nyelvtudományba

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai

A magánhangzók fonetikai rendszere

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet

A fonetik ar ol altal aban szeptember 15.

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

Hangrendszer, fonológia

Ferdinand de Saussure [Ferdinan dö Szoszür] [fɛʁdinɑ də sosyʁ]

3. téma. Fonetika/fonológia

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

HANGIDÔTARTAMOK ÉS IDÔSZERKEZETI ELEMEK A MAGYAR BESZÉDBEN

Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

Leíró magyar hangtan. Az írás és beszéd elszakadása a franciában

2. Módszer. 1. Bevezetés

A magánhangzók artikulációs jellemzése

Leíró hangtan és hangtörténet*

Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina március 21.

Hangváltozások és gyakorisági eloszlások

Siptár Péter, Szentgyörgyi Szilárd 2013

MAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT

Beszédképzés és nyelvi reprezentáció ábra A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamatának képi szemléltetése

EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka

Hogyan hiányozhat az olasz fonológiából a zöngésségi hasonulás?

Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]

Bevezetés a nyelvtudományba

Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

MAGYAR MAGÁNHANGZÓK VIZSGÁLATA ELEKTROMÁGNESES ARTIKULOGRÁFFAL NORMÁL ÉS GYORS BESZÉDBEN. Mády Katalin

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

vázlat Az egyszerűség átka a jelöltségről mi az? jelöletlen az, ami Hume sokan mások itt csak bevezetés

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai

Negyedik házi feladat

Magyar Fonetikai Kislexikon

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Kis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály

Leíró magyar hangtan

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

FORRÓ ORSOLYA. eltűnését veszteségnek könyvelhetjük el. (Bárczi Benkő Berrár 1967: 137)

Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /

Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára

Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban

Leíró magyar nyelvtan

Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban

A magánhangzó a követő zöngésség függvényében

Átírás:

Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális) hangtan hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére milyen szabályszerőségek vonatkoznak a hangsorok építésére milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor Azt vizsgálja, amit a beszélı tud.

Egyedi sajátosságok a hangképzésben gyerek felnıtt; nı férfi; területi (dialektális) sajátosságok stb. kutya: veláris [k] + ajakkerekítés kicsi: elırébb képzett [k] + ajakrés dünnyög: alveoláris [d] + ajakkerekítés dinnye alveoláris [d] + ajakrés retek: alveoláris vagy uvuláris [r] inog: alveoláris [n] ing: veláris [η] /k, d, n, r/ Német hin oda hing lógott [n] ng [η] eltérı hangok : eltérı jelentések

Beszédhangtan Nyelvi hangtan e [ε]: elölképzett (palatális), kerekítetlen (illabiális), alsó (nyílt) é [e:]: elölképzett (palatális), kerekítetlen (illabiális), középsı (középzárt) vagyis: fonetikai szempontból nem rövid hosszú pár (vö.: [u] [u:], [ø] [ø:] stb.) De! ver vér, nyel nyél: lexikális jelentéskülönbség zene zenét, füle fülét: grammatikai szabályszerőség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja elıtt [e:]-ként jelenik meg rendszerszerő, rendszerbeli, szabállyal leírható jelenség, fonológiai természető váltakozás: az [ε] és az [e:] egymás fonológiai párja

Fonéma A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztetı szerepő hang: fonéma. Kulcsfogalom: megkülönböztetı képesség kész kés: két különbözı szó ( selypes [sz] v. [s] hang nem különít el: nem önálló hang) Összefüggés a hangképzés legfıbb mozzanataival: zönge: van?; nincs? akadály: hol?; milyen típusú? zönge módosulása: hol?; hogyan?

A mássalhangzók képzéshely szerinti csoportosítása Forrás: Kassai Ilona: Fonetika

A magyar mássalhangzók állománya Forrás: Kassai Ilona, Fonetika

A magyar mássalhangzók képzési hely szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

A mássalhangzók csoportosítása (Forrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan)

A magyar magánhangzók fonetikai ábrázolása Forrás: Kassai Ilona, Fonetika

A magyar magánhangzók elrendezése a nemzetközi szabvány szerint Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszögelrendezésben Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

Disztinktív (megkülönböztetı) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg [t]ér [d]ér: csupán a zöngésségben eltérés minimális párok (minimálpárok) [p]ár [b]ár; lá[p] lá[b] [z]ár [sz]ár; ké[z] ké[sz] oppozíció önálló fonémák /t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.

automatikus változások jég, háj, írj tépj, rakj, döfj [j] [ç] nincs oppozíció nincsenek minimálpárok a [ç] megjelenése megjósolható a hangkörnyezetbıl komplementer (kiegészítı) disztribúció

allofón: ugyanazon fonéma ( kötött ) változata ken, négy, konok bank, reng /n/ [n] [η] * * * * * bető (írásjegy; graféma): egy beszédhangnak vagy fonémának (nyelvspecifikusan) megfeleltethetı vizuális ábrázolása de! bető fonéma (hang) fonematikus írás: csak a (jelentés)megkülönböztetı egységeket veszi figyelembe fonetikus írás: szükség szerint figyelembe veszi és megadja a realizáció sajátságait is [baηk, reηg] magyar egyezményes hangjelölés: alapvetıen a magyar ábécé jelei, kiegészítve görög jelekkel, illetve mellékjelekkel bilabiális, zöngés réshang (spiráns): /β/ (hangtörténet) elölképzett (palatális), középsı nyelvállású, ajakréses mgh.: /ë/ (dialektológia)

International Phonetic Alphabet (IPA) (1993-as változat) Forrás: D. Crystal, A nyelv enciklopédiája,204. l.

International Phonetic Alphabet (IPA) (folytatás)

disztinktív jegyek univerzálisak: bármely nyelv fonémáinak a leírására alkalmasak jegyek egyidejő halmaza jegymátrix d /d/ msh elölképzett koronális zöngés

bináris (kétértékő) jegyek: minden egyes (említett) fonológiai jegy + vagy értéket kap fonémák /p/ /b:/ /m/ /k:/ /s/ /i:/ jegyek mgh - - - - - + msh + + + + + - elöl + + + - - + hátul - - - + - - felsı + kerek - hosszú - + - + - + érdes - - - - + - orrhangzós - - + - - - zöngés - + + - - +

Természetes osztályok az egyes disztinktív jegyekben megegyezı hangok /p/ /b/ /m/ zárhang + + + labiális + + + zöngés - + + orrhangzó - - + /i/ /ü/ /ö/ /e/ felsı + + - - alsó - - - + hátsó - - - - kerek - + + -

kommutáció (felcserélés): szavak szembeállítása beszédhangok felcserélése minimális párok jelentés-megkülönböztetı egyed azonosítása LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉP láp kéz szél csap nap lap kén szén csáp lop kér széf csíp lep kés szék csip kész szél két kéj kék kény kém (vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)

Makrofonéma: kiterjedt megkülönböztetı szerep /b/ bár/már bor/por láb/láz szab/szag liba/lila tabló/tapló Mikrofonéma: szők megkülönböztetı szerep /dzs/ dzsem/szem dzsip/csip bridzs/brit lándzsa/? findzsa/finta ÉKsz.: 27 szó szókezdı dzs-vel dzseki, dzsessz, dzsigoló, dzsinn, dzsörzé dzsungel, dzsunka stb.

Zöngésségi hasonulás a magyarban mindig regresszív (hátrafelé ható): természetes szabályszerőség, amellyel a magyar nyelv él há/zt/ól há[szt]ól játé/kb/olt játé[gb]olt ba/bsz/em ba/psz/em: zöngétlenedés va/sd/arab va[zsd]arab: zöngésülés Hasonulási szabály obstruens obstruens pl. fogtól [foktól] zöngés > [zöngétlen]/ zöngétlen obstruens obstruens pl. fokból [fogból] zöngétlen > [zöngés]/ zöngés

Kivételek 1. Zengıhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/) nem zöngétlenednek (nem tudnak!) szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól (de l. fent: kapj [kapç]!) nem zöngésítenek lépnek [*lébnek], szakma [*szagma], lapátnyél [*lapádnyél], székre [*szégre], viszlek [*vizlek] 2. Felemás viselkedés A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen [néftelen] nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz] (de: Dél- és Nyugat-Dunántúl) B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at [dophat] nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ıl [*peγbıl] [xb]

Fonotaktikai szabályok Milyen hangalakú lehet egy szó? Milyen sorrendben követhetik egymást a fonémák? Tiltások ( Tiltások ) egyiptomi arab: minden hangsornak msh-val kell kezdıdnie japán: szinte csak CVCVCV szerkezet (C = msh; V = mgh) finnugor nyelvek: szó elején nem kedvelik a msh-torlódást! magyar: strucc, kristály stb.; szl. dvor m. udvar, szl. brat m. barát cseh: zmrzlina fagylalt Fonotaxis (fonotaktikai szabályok): a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdı- és a végpont között

Fonotaktikai szabályok Magyar (néhány példa) Szó elején CCCV 1. hely: /s/ v. /sz/ 2. hely: /p/, /t/ v./k/ 3. hely: /r/ spriccel, sprıd, stratégia, strucc, skribler firkász, skrupulus aggály (szpr-: nincs) sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichnin szkriptor (csak!) tiltott sorok: *psr, *rszp stb.

Fonotaktikai szabályok Magyar (néhány példa) Szó elején CCV : sokkal több lehetséges kapcsolat nem lehet szigorú szabályt fölírni blöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágár stb. tiltott sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.

Szótag Szervezıdési egységek hangok szótagok szavak ( szószerkezetek mondatok) Szótag: a beszédfolyamat legkisebb (önálló) idıbeli egysége (ennek érezzük) szótaghatár: bizonytalanságok szótagszám: bizonyosság Szótagtípusok nyelvenként eltérık lehetnek; legáltalánosabb (minden nyelvben): CV gyakori még: V, CVC, VC (ez utóbbi csak ott, ahol V és CVC is van)

Szótag A magyar szótagszerkezetrıl (vázlatosan) szótagmag: a szótag közepén levı, kötelezıen megjelenı összetevı (V) szótagkezdet: csak C (msh) lehet kitöltetlen hely : [C = ø]a-ka-dé-kos tiltott kapcsolat: pl. *pv, *tl, *stl, *szb szótagzárlat: V v. C a magyarban legfeljebb CCC: szfinx [szfiηksz] CC szótagzárlat taps, voks, szerb, elegáns, szörf, küld, talp, maszk, smaragd stb. tiltott kapcsolat: pl. *vt ([*szívt] múlt idı) *vk([*könyvk] többes szám]

Hangsúly szupraszegmentális jelenség nem a hangok, szótagok tulajdonsága viszonylagos: egy elem kiemelkedése hangerıtöbblet hangmagasságtöbblet (idıtartamtöbblet) ezek együttállása

Hangsúly! = hangerıtöbblet (nyomaték) = magasságtöbblet (!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül!pénteken. hangerı + hangmagasság A (!)könyvtárak (!)pénteken (!)talán (!)zárva lesznek. fıleg hangmagasság!pén teken? 1. szótag: csak nyomaték 2. szótag: hangmagasságtöbblet (de nincs nyomaték)

Hangsúly Szóhangsúly a magyarban kötött 1. szótag fıhangsúlyos mellékhangsúlyos hangsúlytalan Fıhangsúly: mindig dallamelemet indít intonáció (hanglejtés) mondatok jelentése

Irodalom Fonetika és fonológia Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Bp., 2004. Kassai Ilona: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb). Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.