2013 19. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 3 Csökkentenék a végrehajtási díjat... 4 Ingatlanalapokat jelentettek fel... 5 Bérlakásprogram kell... 7 Rangos díjat kapott az őserdő-felhőkarcoló... 8 Ezért felélénkülés lehet az ingatlanpiacon... 9 Sok a két törvény a telekadónál... 10 Uniós pénzből vett lakások jól mennek... 11 Otthon Centrum: Élet a gödör alján... 13 Az Appeninn Nyrt. átveszi a Villa Montanát... 16 Így segítenek a hiteleseknek... 17 Évente félmillió végrehajtás indul... 18 Hitel kell a lakásépítés ösztönzésére... 19 Horthy villa eladó (képekkel)... 20 Legalább a Balatonnál építkeznek... 21 Irodapiaci hírek... 24 Magyarország: irodapiaci nagyhatalom... 25 Fény az alagút végén (vagy az elején)?... 28 Logisztikai hírek... 29 GKI felmérés: mindenütt rossz a helyzet... 30 Kecskeméten sokáig marad a Mercedes... 31 Gyárbővítő beruházása a szolnoki ipari parkban... 33 Kilencszázmillió forintos fejlesztés Veszprémben... 34 Kapacitásbővítés az építőiparban... 35 Logisztikai központot építhet a KÉSZ Tordán... 36 Nem kell senkinek a kapuvári húsgyár... 37 Új Audi gyár épülhet... 39 Retail hírek... 40 Túlkínálat van a balatoni kereskedelmi ingatlanoknál... 41 Gazdasági hírek... 42 A magáncsődről is tárgyal a kormány a bankokkal... 43 Visszaigényelhető az autójavítás áfájának 50%-a... 44 Magasabb kamatot hozhatnak a lekötésnél a megtakarítási betétek... 45 Tovább csúszhat a pénztárgépek cseréje... 47 Megvalósulhat a Kelet-Európa kapuja szerep?... 49 Olcsóbb lesz a benzin... 50 Property News... 51 CBRE Urban Photographer of the Year competition opens for entries... 52 2/52
Lakáspiaci hírek 2013 19. hét 3/52
Csökkentenék a végrehajtási díjat 2013. Május 10. Péntek elentősen módosítja a szaktárca a végrehajtási díjszabást, a végrehajtók a mostani 6-8 százalékos díjnak csupán a felét kérhetnék el, ha az adós ellen devizahitel-tartozás miatt indult végrehajtás - értesült a Magyar Nemzet. A lap csütörtöki számában Krejniker Miklós, a Magyar bírósági Végrehajtói Kamara elnöke azt mondta: a minisztérium a kamara javaslatait elfogadva változtatja meg a szabályokat. A lényeges változtatások között említette meg, hogy a díj megállapításakor a jövőben csak azt az összeget vehetik majd figyelembe, amivel az ügyfél az eljárás indulásakor tartozott a banknak. Szerinte a változások összességében akár több százezer forinttal is mérsékelhetik az érintett banki adósok fizetési kötelezettségeit. Az elnök szerint az idén megáll a végrehajtások számának évek óta tapasztalható növekedése. Tavaly mintegy 500 ezer végrehajtási eljárás kezdődött, az ügyek többsége fél millió forintnál kisebb tartozás behajtására. 2000-2500 ingatlant árvereztek el, ezek fele volt magánlakás. A kilakoltatások száma 250 körül mozgott. Forrás: Magyar Nemzet Online 4/52
Ingatlanalapokat jelentettek fel 2013. Május 10. Péntek Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentést tett a legfőbb ügyésznél különösen jelentős kárt okozó csalás gyanújával két ingatlanalap működésével kapcsolatban, ismeretlen tettes ellen. Az alapok a hivatal vizsgálata szerint nem a befektetők érdekében jártak el - mondta Bőcz Sándor, a Kehi kabinetfőnöke szerdán. A MAG Ingatlanbefektetési Alap, valamint a NAP Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap befektetőit több mint másfél milliárd forint plusz áfa összegű vagyoni hátrány érte a portfóliójukban lévő ingatlanok indokolatlan felülértékelése miatt erősítette meg a kabinetfőnök a Magyar Nemzet korábbi információját. A károsultak között van a magyar állam is. Hét magánnyugdíjpénztár 2011-ben 925 millió forint nyilvántartási értéken ezeknek az alapoknak a befektetési jegyeit adta át ugyanis a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak, a befektetési jegyek azonban teljesen elértéktelenedtek. A Kehi a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét ellenőrizte, és itt vizsgálta, hogy az államnak átadott befektetési jegyek mögött milyen ingatlanok vannak, azok mennyit érnek, és hogyan kerültek az alapokba, így tárta fel a csalássorozatot. Bőcz Sándor elmondta: mindkét alapot a Macrogamma Zrt. hozta létre, 2011 augusztusáig ez a cég volt az alapkezelő, ígyfeladata volt, hogy a befektetési döntéseket meghozza, végrehajtsa és ezekről tájékoztassa a befektetőket. Az ingatlanalapokba fektetők érdeke az, hogy az alap minél olcsóbban vásároljon ingatlanokat, és azokat később minél drágábban adja el, továbbá az ingatlanok hasznosításával minél nagyobb nyereséget érjen el. A befektetési alap ebben az esetben jól gazdálkodik, és a befektetési jegy egyre többet ér fejtette ki. A NAP és a MAG esetében a Kehi azt állapította meg, hogy az alapok nem közvetlenül vették meg az ingatlanokat a magánszemélyektől, gazdasági társaságoktól, hanem az értékesítési láncolatba olyan piaci, offshore hátterű cégeket iktattak be, amelyek valamilyen szinten a Macrogamma Zrt.-hez köthetőek. A Kehi ellenőrzése jelentős tulajdonosi, illetve szervezeti összefonódásokat tárt fel az offshore hátterű cégek között: ugyanaz volt a székhely, megegyeztek a tulajdonosok, a vezető tisztségviselők, átfedések voltak a felügyelőbizottsági tagok között mondta a kabinetfőnök. Az értékesítési láncba közbeiktatott cégek árfelhajtó szerepet töltöttek be. A gyakorlat az volt, hogy az alap kinézett egy ingatlant, amelyet az offshore hátterű cég piaci áron megvásárolt, majd irreálisan magas áron továbbértékesített az ingatlanalapnak. Ráadásul, sokszor az ingatlanvásárláshoz szükséges összeget is az ingatlanbefektetési alap biztosította úgy, hogy vételár-előleget utalt át a közbeiktatott cégnek. Az ingatlanbefektetési alapok jelentős összegű bankhiteleket vettek fel, jelzálogjoggal terhelték meg a felülértékelt ingatlanokat, a hiteleket azonban nem fizették. A két alap megszüntetése 5/52
folyamatban van. Az ingatlanokat nagy valószínűséggel áron alul értékesítik, a bevételt a jelzálogjog alapján elviszik a bankok, a befektetési jegyek tulajdonosainak - köztük a magyar államnak - várhatóan már semmi nem fog jutni mondta Bőcz Sándor. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője közölte: a felügyelet már 2011-es célvizsgálataikor feltárta a MAG és a NAP ingatlanalapok működésénél azonosítható szabálytalanságokat, és intézkedéseket hozott az alapkezelővel szemben. A PSZÁF ugyanakkor saját, jogszabály adta hatáskörén belül vizsgálódhat, így kizárólag az alapok által kötött ügyletekre, szerződésekre láthat rá, olyan ügyletekre nem, ahol nem az alapok voltak a szerződő felek. Forrás: MTI 6/52
Bérlakásprogram kell 2013. Május 10. Péntek Az MSZP szerint nem megoldás a devizahitelesek problémáira, ha a bajba jutott embereket összeköltöztetik, egykori munkásszállókon, laktanyákban helyezik el mondta Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja csütörtökön sajtótájékoztatón. A Blikk hétfőn írt arról, hogy az elmúlt hetekben felmérték az állami tulajdonú lakásokat és lakáscélra is átalakítható ingatlanokat, hogy mely épületeket érdemes átadni a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek. Ezek között kollégiumok és közösségi szállók is találhatók. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden elmondta, alternatív lehetőségeket kínálnának azoknak a nehéz helyzetbe jutott devizahiteleseknek, akik már bérlőként laknak korábbi ingatlanukban, de a rezsit így sem tudják fizetni: felajánlják nekik, hogy kisebb, illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költözzönek. Jelenleg 305 ilyet vizsgálnak. Az MSZP-s Korózs Lajos erre reagálva azt mondta: az ócsai lakóparkhoz hasonlóan ez sem jelentene megoldást a devizahitelesek problémáira, ugyanis nem segítség, ha azonos problémával küzdő embereket egy "kaszárnyába" költöztetnek össze. Hozzátette: több mint 150 ezer család nem tudja három hónapnál hosszabb ideje törleszteni a hitelét. Azt kérdezte, kinek az érdeke, hogy az eszközkezelő programjában részt vevőket kiköltöztessék otthonukból. A pangó lakáspiacon ugyanis nem fogják tudni eladni az ingatlanokat, azok üresen állnak majd. Korózs Lajos kifejtette: volt munkásszállók és elhagyott laktanyák átalakítása helyett olyan bérlakásprogramot kellene indítani, amely élhető környezetben biztosít lakhatást a bajba jutott devizahiteleseknek. Bírálta a kormány eddigi intézkedéseit, mondván, hogy az árfolyamgáttal csak a jogosultak harmada kíván élni, a végtörlesztést csak a jómódúak vehették igénybe, az ócsai lakóparkba pedig mindössze húsz család költözhet be az első körben. Forrás: MTI 7/52
Rangos díjat kapott az őserdő-felhőkarcoló 2013. Május 09. Csütörtök Szingapúrban a határidőket betartva megépült, s díjazták is azt a nem szokványos zöld felhőkarcolót, amelynek egyik legnagyobb érdekessége, hogy valódi őserdőre emlékeztető, kúszónövény jellegű tetőerdő található benne. A Park Towert egy évvel ezelőtt a WOHA Architects kezdte el építeni, s az építkezés során megvalósították a fenntarthatóság és a hatékonyság kritériumainak minden elemét : egy igazi zöld várost alakítottak ki - írja az it.aiolusnews.com -, mégpedig úgy, hogy a felhőkarcolóban 15 000 m 2 -nyi zöld felületet alakítottak ki. A cikk további része itt található! Forrás: IngatlanHírek.hu 8/52
Ezért felélénkülés lehet az ingatlanpiacon 2013. Május 09. Csütörtök A kamattámogatott lakáshitelezés év eleji és a szocpollal kapcsolatos szabályok várható változása élénkítheti az ingatlanpiacot - mondta el az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Tokodi Gábor hozzátette: a jegybanki alapkamat csökkenése szintén kedvező hatást gyakorol a hitelezésre. Tavaly még arra számítottak, hogy az ingatlanpiacon fordulat következik be, ennek egyik fő mozgatórugója a támogatott hitel megjelenése volt, azonban a tavalyi év utolsó negyedévében is tovább csökkentek a használt ingatlanárak, és az idei első negyed előzetes adatai is arra mutatnak, hogy sem az építési engedélyek száma, sem a felépített és átadott ingatlanok számában nem következett be jelentős áttörés - mondta az InfoRádiónak az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Tokodi Gábor közölte: idén arra számítanak, hogy a tavaly második félévben látott trend folytatódik, de ezen az változtathat, ha a támogatott hitelek hatása beérik, illetve a szocpolt szélesebb körben bevezetik. Az alapkamat és a bankok forrásköltségének a csökkenése azt eredményezte, hogy a hitelek kamata is csökkent - emelte ki a vezérigazgató-helyettes. A tavalyi 12-13 százalékos kamat helyett már 9 százalékért is hozzáférhető a hitel, míg a támogatott hitel 6 százalékért is igényelhető. Tokodi Gábor szerint kínálati piac van, jelentős az eladásra szánt ingatlanok száma. Minden arra mutat, hogy felfutás várható - tette hozzá. A bankok egyre szélesebb körben kínálnak hitelt, de az ügyfelek kivárnak. Egyrészt még bennük van a devizahitelekkel kapcsolatos félelem, ám ez megszűnhet, hiszen már csak forint alapú hitel igényelhető. Másrészt a gazdaság megerősödésével helyreállhat a lakosság bizalma, és akár hosszabb eladósodást is vállalnak - fejtette ki. Forrás: Inforádió 9/52
Sok a két törvény a telekadónál 2013. Május 09. Csütörtök Szabó Máté ombudsman szerint két törvény eltérően szabályozza a telekadót, ezért felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy szüntesse meg az ellentmondást. A helyi adókról szóló törvény az építési tilalommal sújtott telkekre 50 százalékos telekadómentességet ad. Ha a telken viszont olyan vezeték húzódik, amely miatt nem lehet építkezni rajta, akkor az energetikai szabályok alapján nem jár adókedvezmény emlékeztet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Az ombudsman azután hívta fel a figyelmet a problémára, hogy a budapesti XXII. kerületi önkormányzat telekadót vetett ki azokra a tulajdonosokra, akiknek a telkén nagynyomású gázvezeték húzódik a föld alatt. A helyi adókról szóló törvény múlt év eleji módosítása szerint a vezetékek védőövezete nem jelenti azt, hogy a telek nem hasznosítható, ezért nem jár az egész területre telekadó-mentesség. Viszont ha építési tilalom alatt áll a telek - akár a vezeték miatt - akkor a törvény 50 százalékos kedvezményt biztosít a helyi adóból. Más a helyzet akkor, ha az energetikai jogszabályok alapján vizsgálja valaki ugyanezt a problémát. A bányaszolgalmi vagy vezeték szolgalmi joggal terhelt telek tulajdonosának nem jár ugyanis telekadó kedvezmény. Az ombudsman felkérte a nemzetgazdasági minisztert az eltérő jogszabályi rendelkezések rendezésére. Forrás: MTI 10/52
Uniós pénzből vett lakások jól mennek 2013. Május 08. Szerda A hivatalos adatoknál több ezerrel több lakást adhattak el tavaly a magyar ingatlanpiacon, ebből 7-9 ezer lehet olyan, amelyet egy uniós pályázaton keresztül cégek vásároltak, ezért nem látszik a KSH adataiban. A hivatalos számoknál jóval több lakást adhattak el tavaly, mert a céges vásárlások jelentősen megdobták a lakáspiacot 2012-ben - derült ki a Duna House Barométer című kiadványból. Az ingatlanforgalmazó cég szerint több ezer lakással többet adhattak el, mint amiről a Központi Statisztikai Hivatal beszámolt. Ennek két alapvető oka van: egyrészt a KSH megjegyezte, hogy az év végi eladásokról még nem voltak információi, másrészt a hivatalos adatok csak a magánszemélyek közti forgalmat vizsgálják, vagyis a cégek eladásait nem. A Duna House 10 ezer fölöttire becsüli a cégek és magánszemélyek közti adásvételek számát. Ebből 7000-9000 céges lakásvásárlás egy uniós pályázatból fakadhatott. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly kipróbált egy új pályázati formát, a kombinált mikrohitelt. Ennek lényege, hogy a pályázó kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást is kap. A pályázati pénzt egyedülálló módon lakásvásárlásra is lehetett költeni. A Budapestet és Pest megyét magában foglaló régióban az NFÜ egy éve bejelentette, hogy kimerülőben van a keret, amely után óriási hajrá indult a támogatásért, így a lakásokért is. A pályázat szerint magáncélra nem, csak céges telephelyként lehet ezeket a lakásokat használni a fenntartási időszakban, vagyis legalább 3 évig. A Duna House szerint nem csak a vásárlások számát, de az értékét is megdobták a pályázók, mivel számukra fontosabb volt, hogy gyorsan, mint hogy olcsón szerezzék meg az ingatlant. Az ingatlanforgalmazó cég szerint előfordult olyan eset is, hogy akár a piaci ár felett is sikerült eladni a lakást a volt tulajdonosnak a pályázati pénzből gazdálkodó új tulajdonosnak. A céges vásárlások mellett a végtörlesztés is hatott, sokan a lakásuk eladásával igyekeztek megszabadulni devizahitelüktől. A Duna House Barométer becslése szerint az első négy hónapban 25663 lakás talált gazdára. A meghirdetett árakból engedniük kellett az eladóknak, a legnagyobb veszteséget a vidéki családi házak eladói szenvedték. Nekik átlagosan 8 százalékkal kellett lejjebb vinni az elképzelt árat ahhoz, hogy vevőt találjanak, és még további 13 százalékot kellett engedniük az alkudozás során. A budapesti családi házaknál 4 százalék önkéntes csökkentés és 7 százalékos árengedmény volt a jellemző. 11/52
Forrás: Duna House 12/52
Otthon Centrum: Élet a gödör alján 2013. Május 07. Kedd A lakásépítések továbbra is lefelé tartó trendet követnek, így nem meglepő, hogy az összes eladáson belül csökken az új lakások részaránya. A használtlakás piacon stagnáló értékesítési idők, javuló vevői alkupozíciók és némileg csökkenő árak jellemzőek. Az idei év első negyedévében tapasztalt forgalom leginkább a 2011-es év első negyedéves adatokkal mérhető össze, mivel 2012-ben a végtörlesztés lezárása nagyszámú előrehozott vásárlást generált a piacon, 2013 összevetése a tavalyi év azonos időszakával nem adna reális képet. Idén az első három hónapban ugyanannyi adásvételi tranzakciót regisztráltak, mint a két évvel ezelőtti hasonló időszakban. Az első három hónap adataiból még nehéz következtetéseket levonni, de az elmúlt évek tendenciájából kiindulva 2013-ban is 90.000 körüli adásvételi számokat vár az Otthon Centrum. Használtlakás piac Az idei első negyedévben a használt tégla- és panellakások esetében a teljes árengedmény egy százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a családi házak esetében minimálisan csökkent. A lakások esetében a növekedés mögött jórészt a kínálati árengedmények növekedése áll, ami jól mutatja az eladók árazási problémáit. Az árengedmények mértéke nagyjából megegyezik az ország egyes régióiban, kivételt csak Pest megye képez, ahol az eladók rosszabb alkupozíciója a teljes árengedmény mértékében is megmutatkozik. 1. táblázat - A teljes árengedmény mértéke ingatlantípusonként 2013. I. n.év. ingatlantípus használt téglalakás használt téglaház használt panellakás teljes árengedmény 13,50% 17,98% 10,30% ebből szerződéskötéskor 8,22% 11,13% 6,04% Forrás: Otthon Centrum Bár 2012-ben az egész évet tekintve nem változtak jelentősen az értékesítéshez szükséges idők 2011-hez viszonyítva, az idei első negyedév adatait 2012 azonos időszakával összevetve minden szegmensben további növekedés látható az értékesítési időkben mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. A használt téglalakások értékesítéséhez átlagosan 5 hónapra, a panellakás eladásához 3,5 hónapra, a családi házak esetében átlagosan 7 hónapra volt szükség 2013 első negyedévében. 13/52
Bérlakások és belterületi telkek piaca Az idei év első negyedévében a tégla- és a panellakások bérleti díja minimálisan 3-5 százalék között - növekedett az előző év azonos időszakához képest. Jelentősebb, kb. 8 %-os növekedést csak a családi házak átlagos bérleti díjainál láthatunk. A jelenleg bérbeadási céllal vásárolt ingatlanok esetében egy 10 éves befektetési időszakon 8 és 9 százalék közötti hozamokat lehet elérni. 2013 első negyedévében a budapesti belterületi építési telkek átlagos négyzetméter ára 30.000 Ft körül alakult. Az agglomerációban az átlagos négyzetméter ár harmada volt a fővárosi átlagnak. Budapesten a 12-13 milliós, 500-600 négyzetméteres, Pest megyében a 9-11 milliós, 700-800 négyzetméteres telkekre, az ország keleti és nyugati felében pedig egyaránt 2 és 8 millió forint közötti telkekre koncentrálódik a kereslet. A nyugati országrészben a keresők ötöde az ennél értékesebb telkek iránt érdeklődött. 1. ábra Keresett belterületi építési telkek Budapest 2013 I. negyedév Forrás: Otthon Centrum Újépítésű lakások piaca és lakásépítések A KSH adatai szerint az újépítésű lakás eladások száma a válság óta folyamatosan csökken Magyarországon. Amíg az összes adásvétel 2009 óta folyamatosan a 90.000-es szint körül mozog, az újlakás eladásoké csökken, ami egyrészt a kínálat szűkülését, másrészt a vevői bizalmatlanságot tükrözi. Amíg 2008-ban országos szinten minden tízedik adásvétel újépítésű lakást érintett, ez az arány 2012-re 3 százalék alá süllyedt. Budapesten szintén elharmadolódott az újépítésű lakások részaránya az összes eladáson belül, a 2008-as 15 százalékról 2012-re 5 százalékra csökkent. 2. táblázat - Újépítésű lakás eladások száma és aránya az összes tranzakción belül Magyarországon adásvételek száma (db) használt lakás új lakás használt lakásból Budapesten új lakásból Budapesten újlakás eladás arány újlakás eladás arány Budapesten 2008 140 000 14 100 34 504 5 798 9,15% 14,39% 2009 82 900 8 300 20 674 3 064 9,10% 12,91% 2010 85 500 4 800 24 714 2 015 5,32% 7,54% 2011 83 900 3 900 22 578 1 551 4,44% 6,43% 2012* 71 239 2 194 19 300 925 2,99% 4,57% Forrás: KSH, Otthon Centrum * előzetes adatok A lakásépítésekben a lejtmenet 2013-ban sem állt meg. A KSH legfrissebb, 2013 I. negyedévére vonatkozó statisztikái szerint az országban 1.123 lakásra adtak használatbavételi engedélyt, ami 54 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában mért, egyébként is alacsony 2.444 14/52
darab. Az építési engedélyek számában 36 százalékos visszaesés mutatkozott 2013 első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár az első negyedév adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a 2011-ről 2012-re látható lassuló ütemű visszaesés az idei év első három hónapjában ismét gyorsulni látszik. Ezt az is mutatja, hogy 2011 és 2012 első negyedévei között 22 illetve 10 százalékkal esett vissza a használatbavételi-, illetve építési engedélyek száma, szemben az idei 54 és 36 százalékos visszaeséssel. A tendenciákat tekintve sajnos továbbra sem látható a fellendülésre utaló változás a lakáspiacon. mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Így különösen fontos, hogy a meglévők intézkedések változtatásával, esetleg újabb állami támogatások, köztük a fél szocpol, bevezetésével támogatást kapjon a lakáspiac a lábra álláshoz. Forrás: Otthon Centrum 15/52
Az Appeninn Nyrt. átveszi a Villa Montanát 2013. Május 07. Kedd Exkluzív kivitelezésű irodák és lakások találhatók abban a 0,6 hektáros lakóparkban, amelyet megvásárolt és átalakítása után tovább üzemeltet az Appeninn. Az ERSTE bankkal előkészített hitelkonverzió részeként az Appeninn Nyrt. átveszi a Citadella tövében épült Villa Montana iroda és lakópark összesen 3000 négyzetméteres komplexumát. A két épületből álló ingatlan jelentős felújításon és belső átalakításon megy majd keresztül a következő hónapokban. A tőzsdei társaság mintegy 300 millió forint értékű beruházással a mai prémium-szintű bérlői és lakói igényeknek mindenben megfelelően alakítja át az irodákat és lakásokat. Jól ismerjük a különleges és magas bérlői elvárásokat, ezekhez igazodva kívánjuk átalakítani az ingatlant úgy, hogy üzletileg is eredményesen zárjuk majd le ezt a folyamatot, terveink szerint a nyár végéig emelte ki Székely Gábor, az Appeninn Holding vezérigazgatója. Az irodapiac prémium szegmensében a magas minőség és a speciális szolgáltatások iránt továbbra is van igény, a jelenlegi gazdasági környezetben is. Természetesen a különleges elhelyezkedés alapvető elvárás, amelynek a Gellért-hegyi lokáció maradéktalanul megfelel. A belvárosi zaj- és a parkolási problémák helyett a lakópark elhelyezkedése egy zöldövezeti, belső-budai környezetet biztosít használói számára. Az elsősorban fővárosi B-kategóriás irodaházakat, illetve ipari és logisztikai létesítményeket megvásárló és üzemeltető Appeninn már több prémium minőségű irodai ingatlant tudhat magáénak. A budai Ady-Center irodaház és a pesti belvárosban, a Mérleg utcában akvirált műemlék jellegű irodaház után, most a cégcsoport egy újabb budai ingatlannal bővítette ingatlanportfólióját. Az ERSTE bankkal előkészített megállapodásunk részeként az ingatlan átvétele mindkettőnk számára előnyös megoldás. A legutóbbi európai felmérések azt mutatják, hogy a budapesti irodapiac bérleti díjai hasonlóképpen mozognak mint a római, a madridi, vagy a lisszaboni irodai díjak - lassan csökkenve a mélypont közelébe ereszkedtek. Ennek következtében a trendfordulótól kifejezetten vonzó befektetési célponttá válhatnak a budapesti ingatlanok, illetve a bérleti díjak növekedése is megindulhat mondta Székely Gábor. Forrás: IngatlanHírek.hu 16/52
Így segítenek a hiteleseknek 2013. Május 07. Kedd Az elmúlt hetekben felmérték az állami tulajdonú lakásokat vagy lakáscélra is átalakítható ingatlanokat, hogy mely épületeket érdemes átadni a bedőlt devizahitelesek elhelyezésével foglalkozó Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek írta a Blikk. lap hétfői számában azt írta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint 529 ingatlant választottak ki és mértek fel az első körben, ebből várhatóan 305-öt vizsgál meg részletesen a kormány, hogy azokat tudja-e hasznosítani a Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátásához. A kisebb településeken jellemzően családi házak, de a nagyobb városokban több család elszállásolására is alkalmas többszintes épületeket tudnának felajánlani az eszközkezelőnek. Ezek között kollégiumok és közösségi szállók is találhatók. A fejlesztési tárca egyelőre nem tudta megmondani, hogy a lakások felújítása, illetve lakhatóvá tétele mennyibe kerülhet. Várhatóan rövidesen döntenek arról, hogy milyen ütemben, mely ingatlanokat alakítják át a családok számára. A lap szerint a Nemzeti Eszközkezelő március végéig 1400 lakást vett meg bedőlt hitelesektől, miközben csak a tavalyi esztendőben 8 ezer lakással számolt a kormány. Forrás: Blikk 17/52
Évente félmillió végrehajtás indul 2013. Május 07. Kedd Magyarországon évente majdnem 500 ezer végrehajtási ügy indul, és ez a szám évről évre növekszik. A végrehajtási ügyek nem feltétlenül végződnek árverezéssel, az adósok 1 százaléka veszíti el otthonát vagy fontosabb ingóságait. 012-ben 478 ezer új végrehajtási eljárás indult, ez 10 százalékkal több a 2011-esnél, és az idén is hasonló mértékű emelkedés valószínű - írta hétfői közleményében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK). A kamara szerint ezek közül kevesebb mint 5000 jut el az árverezésig. A - lakóingatlan esetén kilakoltatással együtt járó - árverezés elkerülése érdekében a megállapodásra akár a legvégső pillanatban is lehetőség van. Ehhez azonban együttműködésre van szükség az adós részéről - hívja fel a figyelmet közleményében a kamara. Forrás: IngatlanHírek.hu 18/52
Hitel kell a lakásépítés ösztönzésére 2013. Május 06. Hétfő Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) azt javasolja a kormányzatnak, hogy az az Európai Befektetési Banktól (EIB) vegyen fel hitelt a lakásépítés ösztönzésére. Amennyiben sikerülne az EIB-vel finanszírozási konstrukciót kidolgozni, akkor forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, kedvező 3-5 százalékos THM mellett tenné elérhetővé a lakáscélú kölcsönöket közölte a társaság. Emlékeztetnek arra, hogy egy 2011-es európai parlamenti és tanácsi rendelet beruházási prioritásként jelöli meg a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának a támogatását. Az európai építőipari stratégia pedig kiemelt célnak jelöli a alacsony energiafelhasználású épületek építését, valamint az ilyeneket eredményező felújításokat, és célként jelölték meg, hogy az EIB 120 milliárd eurót kitevő, kedvezményes kamatozású hitellel ösztönözze ezeket. Felhívják a figyelmet arra, hogy a lakásépítés támogatása jelenleg nem jelent túl nagy terhet, hiszen a lakásépítés támogatása nagyon alacsony intenzitású, mindössze az építési költség 10-15 százalékát teszi ki, ez az összeg pedig önmagában a lakásépítésből befolyó áfából megtérül. A közleményben felidézik, hogy a KSH múlt héten közzétett adatai szerint az idén, az első három hónapban 1123 lakás épült, ezt kivetítve a teljes évre, nem egészen 5 ezer lakás megépítése várható, ami a múlt évinek a felét sem teszi ki. A TLE adatai szerint ilyen kevés lakás 1921 óta nem épült Magyarországon. Az 1933-as válság idején is meghaladta a 17 ezret, de 1943-ban a háború közepén is 27 ezer lakás épült. A közlemény szerint a 4,2 millió magyar lakás 70 százaléka felújításra szorul, de ebből minden tizedik helyett inkább újat kellene építeni. Forrás: MTI 19/52
Horthy villa eladó (képekkel) 2013. Május 06. Hétfő A Horthy-család szentendrei villáját árulja egy ingatlanközvetítő cég írja a Blikk. Csak a főépület 685 négyzetméter. 200 millió forintos irányáron hirdették meg azt a szentendrei épületegyüttest, amit 1930-ban építtetett a Horthy-család vadászkastélyként, és amely rövid időn belül kedvenc Pest környéki menedékükké vált írja a Blikk. A ház háromszintes, 685 négyzetméteres főépületének tornácáról gyönyörű kilátás nyílik a Duna felé a futballpálya méretű, ősfákkal benőtt telekre. A kerti medence mellé fürdőépület is jár, ahol fedett helyen lehet úszni. A 15 hálószobás villa egyik büszkesége egy hatalmas, elegáns, tárgyalások lebonyolítására is alkalmas kandallós szoba. A villát panziónak alakították át a rendszerváltást követően. Forrás: Blikk 20/52
Legalább a Balatonnál építkeznek 2013. Május 06. Hétfő Dél-Dunántúlon 2012-ben összesen 743 lakás épült, az egy évvel korábbinál 7,2 százalékkal kevesebb, szemben a 17 százalékos országos átlagos visszaeséssel - derül ki a KSH pénteken közzétett, "Dél-dunántúli statisztikai tükör" című elemzéséből. A térség helyzete a 7 tervezési-statisztikai régió közül egyike volt a legkedvezőtlenebbeknek, miután 4 régióban az egy évvel korábbihoz képest növekedés regisztráltak, a dél-dunántúlinál számottevőbb mérséklődésre pedig csupán Közép-Magyarországon, illetve Közép-Dunántúlon került sor (előbbiben 31, utóbbiban 27 százalékkal zuhant vissza az építési kedv). A régióban a lakásépítési hajlandóság meglehetősen differenciált képet mutat. Baranyában a térség átlagánál számottevőbb - 23 százalékos - csökkenés következett be, miközben Somogyban (közel 10 százalékos) emelkedésre került sor. Tolnában gyakorlatilag stagnált a lakásépítkezés, 2012-ben 119 lakás létesült, eggyel kevesebb, mint 2011-ben. Baranyában rossz a helyzet A községeket illetően Baranyában volt a legrosszabb a helyzet, ahol 87 százalékra rúgott a lakásépítésből kimaradó falvak aránya, a legelőnyösebb pedig Tolnában,ahol ugyanez 82 százalékot tett ki. Somogy a régiós átlagot hozta. Tízezer lakosra a Dél-Dunántúlon tavaly összesen 8,0 újonnan létesült lakás jutott, miközben az ország egészében 10,6. A 7 tervezési-statisztikai térség rangsorában a régió folyamatosan csúszik lefelé, a 2010. évi harmadik hellyel szemben 2011-ben már csak az ötödik, tavaly pedig csupán a hatodik helyen állt a lakásépítésben. Ennél visszafogottabb intenzitással egyedül Észak-Magyarországon folytak az építkezések, a fajlagos mutató e térségben 5,1-et tett ki. A Balatonál építkeznek A régió megyéi közül Somogyban a legerőteljesebb építési kedv, itt tízezer főre 10,7 új otthon jutott, ezt Baranya követte 7,3, majd pedig Tolna 5,2 mutatóértékkel. Az elmúlt évben a régióban az új otthonok - az országosnál valamivel kisebb hányada - 59 százaléka készült saját használatra, eladásra pedig 40 százalékukat szánták, ami 7 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Eladásra Somogyban építették a legtöbb lakást. 21/52
Az építkezések többsége (57 százaléka) családi házat eredményezett, a többszintes, többlakásos épületben lévő új otthonok aránya elérte a 40 százalékot. A Dél-Dunántúlon lakótelepi, illetve lakóparki lakás egyáltalán nem épült (2011-ben utóbbi még előfordult a régióban). Országosan családi házas formában a lakásoknak valamivel nagyobb, többszintes, több lakásos formában ugyanakkor jóval kisebb hányada készült, mint Dél-Dunántúlon. A régióval ellentétben az ország egészében lakótelepi, illetve lakóparki lakás is létesült, igaz, előbbiből mindössze 73, s utóbbiból is csak 335 épült fel (összesen belüli arányuk sorrendben 0,7, illetve 3,2 százalékot tett ki. A többszintes, több lakásos megvalósítási mód Somogyban terjedt el leginkább, ahol az új otthonok közel fele (47 százaléka) ilyen épületben valósult meg. Négyszobás a favorit A régióban épített lakások több mint 40 százaléka 4, vagy annál több szobás, a 3 szobás lakások megközelítőleg 30 százalékot tettek ki, és nagyjából ekörül alakult az egy, illetve két szobával építettek együttes aránya is az ország egészében fennálló helyzethez hasonlóan. A jellemző lakásnagyság a térség mindhárom megyéjében a minimum 4 szobás volt. Az új lakások alapközművei közül a vízhálózat kiépítettsége úgyszólván teljeskörű volt. Dél-Dunántúlon az elmúlt év folyamán átadott új otthonok egy kivételével mind rácsatlakoztak a közüzemi vízhálózatra, ami az országos átlagnál (99 százalék) némileg kedvezőbb (gyakorlatilag 100 százalékos)ellátottságot jelent. Közcsatornával - ugyancsak az országosnál (88 százalék) nagyobb hányaduk - több mint kilenctizedük rendelkezett. Tarol a gázfűtés Az új lakások 82 százalékába vezették be a gázt, mintegy 5 százalékponttal kisebb hányadukban, mint az országban általában. A vízellátás már 2011-ben majdnem teljes körű volt, mintegy 6 szalékponttal javult viszont a csatornázottság. Az épített lakások több mint háromnegyéden gázzal fűtenek, a szilárd tüzelőanyag 16, villanyfűtés 2,2 százalékban fordul elő. Olajjal egyáltalán nem lehetett találkozni. Az épített lakások fennmaradó 5,8 százalékában "egyéb anyaggal" fűtöttek. Az arányok megegyeznek az országos adatokkal. Somogyban az elkészült lakások 80 százaléka gázfűtéses. Dél-Dunántúlon - csakúgy, mint országosan - a radiátor a legelterjedtebb fűtőeszköz, az új lakások valamivel több, mint kétharmadában ez szolgáltatott meleget. Ezt a padlófűtés követte, amit az új otthonok egynegyedében alkalmaztak. Hagyományos kályhákkal az átadott lakások 5 százalékában fűtöttek. 22/52