Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu III. AZ ÁTALAKULÁSOK ADÓ- ÉS KÖZTEHERVONZATAI 120 perc
III. Az átalakulások adó-és közteher vonzatai Milyen főbb kérdésekre keressük a választ Milyen esetekben keletkezik az átalakulásoknál adókötelezettség? Hogyan kell azt megállapítani? (Alap és mérték) Kit terhel az adókötelezettség? Milyen időpontra vonatkozóan kell a kötelezettséget megállapítani? Mikor kell a bevallási és fizetési kötelezettségnek eleget tenni? www.correct.hu
Társasági adó I. ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 1. Adóhatás (adóalap korrekciók) A.) FŐSZABÁLY szerint adóköteles (nem kedvezményezett átalakulásnál Tao tv.16. (2)d.pont alapján) 1.1 Átértékelési különbözet számítása +/- Eszközök átértékelése -/+ Kötelezettségek átértékelése + Követelések leértékelése +/- Céltartalékok állományváltozása Adóköteles átértékelési különbözet
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL Társasági adó bevallása Tao.tv.16. (2)d.pont Jogelődnél általában Jogutódnál kiválás esetén (első évben) Vagyonmérleg tervezetben Fedezetet kellett képezni (SZT tv.140. (6) ;2011-től és 38. (3.b);2012-től megszűnt szabályok.) B.) KEDVEZMÉNYEZETT átalakulás esetén adóhatás nincs / Tao.tv.16. (9) (11) / De van nyilvántartási kötelezettség!
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL Nyilvántartás tartalma kedvezményezett átalakulásnál Bekerülési érték Könyv szerinti érték Számított nyilvántartási érték Átalakulást követő adóalap korrekciók Bekerülési érték jogutódnál Átértékelési különbözet }ÁTALAKULÁS napjára
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 1. 2. További adóalap korrekció: Átadott tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti és nyilvántartási értékének különbözete Tao tv. 16. (2) a.pont (+/-) A.) Nem kedvezményezett átalakulásnál Bevallása: Jogelődnél Kiválásnál is (átalakulás évében )! Jogutód részére a végleges vagyonmérleg szerint átadott eszközökre B.) Kedvezményezett átalakulásnál Nincs
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 16 (2) a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 2. Bekerülési érték ( Tao tv. Szerint ) Jogutódnál az átvett eszközökre választható Jogelődnél megkezdett ÉCS folytatása Tao.tv. 1.sz.melléklet 3.pont Átvett eszközök vagyonmérleg szerinti értéke alapján (Jogelődnél kimutatott bekerülési értékre vetítetten) (ha nincs átértékelés NETTÓ érték alapján) De: SZT tv. szerint minden esetben vagyonmérleg szerinti érték alapján
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 3. KÖVETELÉSEK Tao tv.16. (2) i.pont a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás nem történt volna meg. 4. CÉLTARTALÉKOK nincs nevesített előírás a fentiek értelemszerűen alkalmazandók
PÉLDA: követelések Átalakulás 2013. augusztus 31.-én Jogelőd 2012.12.31. Jogelőd 2013.08.31 Jogutód 2013.12.31. SZTV TAO SZTV TAO SZTV TAO Követelés bekerülési értéke 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 Értékvesztés (-) 1 000-2 000 1 000 2 000 2 000 Tao alap korrekció - 1 000 - - - - Nyilvántartott ÉV 1 000 1 000 3 000 2 000 5 000 2 000 Könyv szerinti érték 9 000 10 000 7 000 9 000 5 000 7 000
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 5. VESZTESÉG ELHATÁROLÁS Jogutód a jogelőd elhatárolt veszteségének Jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított részére alkalmazhatja 17. (7) ÚJ szabály 2012-től: A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, a) ha az átalakulás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, ÉS
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 5. VESZTESÉG ELHATÁROLÁS b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik. 17. (8) A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. 17 8() Pirossal jelölt kiemelések: módosított 2013. évi szabályok Kékkel jelölt kiemelés: 2014. évi változás (de: 2013-tól alkalmazható)
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL-ADÓELŐLEG 26. (3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL-ADÓELŐLEG 26. (6) Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL-ADÓELŐLEG 6. ADÓELŐLEG BEVALLÁS 26. (3) Jogutód átalakulás napjától számított 30 napon belül adóelőleg bevallás (bevallás esedékességétől adóévet követő hatodik hó utolsó napjáig) EGYEZŐ ÖSSZESÍTETT MEGOSZTOTT Jogelőd által bevallott adóelőlegből számítva (kiválásnál fennmaradó is!)
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL- ADÓELŐLEG KIVÉVE (26. (6)) Átvevő (beolvadásnál) Fennmaradó (kiválásnál) Ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.
Társasági adó II. Átalakulásban résztvevő társaságok tulajdonosainál A.) Nem kedvezményezett nincs adóalap korrekció B.) Kedvezményezett átalakulásnál CSÖKKENTŐ Tao tv. 7. (1) gy.pont: Átalakulás keretében kivezetett részesedés értékét meghaladóan elszámolt bevétel
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 7 (1)gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrésztulajdonosnál) 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 2. az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL CSÖKKENTŐ tételhez a 7. 10.pont értelmezése Részesedés értéke (7. (10) Részesedés bekerülési értéke Részesedés könyv szerinti értéke (választás alapján) Ha a tag a jogutódban nem kíván részt venni Ha a tag a jogutódban is részt kíván venni
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 7 (10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke a) a részesedés bekerülési értéke - de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy - azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni - átalakulás miatt szűnt meg, illetve csökkent, b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy - a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint - az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrésztulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni.
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL NÖVELŐ (8. (1) r.pont és (7)) Adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulással megszerzett de az adóévben kivezetett (bármilyen jogcímen) részesedésre jutó rész (7. (1)gy.pont szerint) Nem kell a részesedés kivezetésekor növelő tételt elszámolni, ha újabb kedvezményezett átalakulás miatt következik be a csökkenés (7. (7)
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 8 (1)r) a 7. (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,
Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 8 (7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.
Társasági adó: esettanulmány (1) Jogelőd társaság adatai: Eredeti Bruttó érték Könyv szerinti érték Számított Nyilvántartási érték Leírási kulcs(%) SZTV ÉPÜLET 10 000 6 000 8 400 5 2 KÖVETELÉS 10 000 10 000 ADÓ ÁTÉRTÉKELÉS adatai: A tárgyi eszközöket 10.000-el felértékelték. (telek 4.000, könyv szerinti értéke megegyezik a piaci értékkel) A követelésre 3.000 értékvesztést számoltak el. Jövőbeni kötelezettségekre 1.000 céltartalékot számoltak el.
Társasági adó: esettanulmány (1) Végleges vagyonmérleg Könyv szerinti Átért.kül. Vagyonmérleg szerinti Tárgyi eszközök 10 000 10 000 20 000 Követelések 10 000-3 000 7 000 Egyéb 5 000-5 000 Eszközök összesen 25 000 7 000 32 000 Jegyzett tőke 3 000 3 000 Eredménytartalék 10 000 10 000 Tőketartalék - 6 000 (+10 000-3 000 1000) 6 000 Céltartalék - 1 000 1 000 Kötelezettségek 12 000 12 000 Források összesen 25 000 7 000 32 000
FELADAT Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó: esettanulmány (1) 1)Nem kedvezményezett átalakulás Jogelőd Jogutód 2) Kedvezményezett átalakulás - Adóhatások (átalakuláskor) - Következő évek adóhatásai
Társasági adó: esettanulmány (1) MEGOLDÁS 1) NEM KEDVEZMÉNYEZETT átalakulás Jogelőd záró adóbevallása a TE miatt 16. (2) a) alapján + 6 000 } - 2 400-8 400 Jogelőd záró bevallásában (kiválásnál jogutód adóbevallása lenne) korrigált átértékelési különbözettel 16. (2) d) 6 000 + 3 000 + 1 000 = (+) 10 000 Jogutód következő években az átértékelt eszköz után 16 000 épületre - számolja el az értékcsökkenést, az értékvesztett követelésre pedig adóalap csökkentő tétel a nyilvántartott értékvesztés összegéből évente 20%, illetve a követelés kivezetésekor a teljes összeg.
Társasági adó: esettanulmány MEGOLDÁS 2) KEDVEZMÉNYEZETT átalakulás Jogelőd nem számolja el (-) 2 400-at a záró adóbevallásában a TE miatt Jogelőd a felértékelést sem számolja el adóbevallásában (kiválásnál jogutód) Jogutód számítása a következő években: 16 000 x 0,05 = 800 SZTV szerinti ÉCS (+) 800 10 000 x 0,02 = 200 ENNYIT lehet! (-) 200 Adótörvény szerint ADÓALAP korrekciók: (+) 600 De: jogelődtől tovább hozott nyilvántartás szerinti érték is figyelendő 8 400 / 200 = 42 év
PÉLDA: tulajdonosokat érintő SZTV és Tao hatások (2) FELADAT ÁTADÓ Kft-ből kiválnak, melynek 100%-os tulajdonosa A Zrt. A Zrt az Átadó Kft részesedését 800 eft-ért vásárolta. Vagyonmérleg kiemelt adatai (eft): Átadó Kft Átadó (maradó) Kft Átadó (új) Kft Jegyzett tőke 1 000 1 000 1 000 Eredménytartalék 4 000 3 000 -
PÉLDA: tulajdonosokat érintő SZTV és Tao hatások (2) 1. Variáció NINCS megszűnt részesedés NINCS eredményhatás 2. Variáció Jegyzett tőke arányosan számítva NINCS kivezetendő részesedés Bevétel (rendkívüli): 1 000??? 3. Variáció Saját tőke arányos számítással 800 x 0,2 = 160 Rendkívüli ráfordítás: 160 Rendkívüli bevétel: 1 000
PÉLDA: tulajdonosokat érintő ADÓHATÁS SZTV és Tao hatások (2) I. NEM kedvezményezett átalakulásnál nincs adóalap korrekció! II. 1) NINCS eredmény NINCS adóvonzat 2) 1 000 bevétel után Tao??? 3) 840 eredmény után Tao Kedvezményezett átalakulás 1000 adózás előtti eredményhatás adóalap csökkentő (átalakuláskor) Ha később kivezeti (részesedéssel arányos) a korábbi csökkentő tétel növelő lesz.
Tulajdonosi követelés elengedése Sztv és Tao szerint Saját tőke javítás lehetősége különböző: Tagi kölcsön elengedése, illetve Osztalék elengedése esetén. További kérdés, hogy társaság, ill. magánszemély engedi el? Ha a tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot: Szt. alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. (JE emelésnél csak következő évi ET!!!) Tao fiz kötelezettség - társaság csökkentheti a Tao alap megállapításakor az AEE-t. Illeték NINCS 2014-től. Itv. 17. (1) t) pont ellenőrzött külf. társ. kivételével mindenkire érvényes a mentesség osztalék elengedésekor. 33
Követelés elengedés szabályai Számviteli törvény 2000. évi C. tv Társasági adó 1996. évi LXXXI. tv. 2010-től Illeték törvény 1990. évi XCIII. tv. Elengedőnél Behajthatatlannak nem minősülő Behajthatatlannak minősülő Rendkívüli Egyéb ráfordítás Nincs növelő, ha - Magánszeméllyel -NEM kapcsolt vállalkozással Szemben engedik el 8. (1) h., ill. - Osztalék 29 (Q) Nincs növelő Ø Mentes: Kötelezettnél Rendkívüli bevétel Nincs csökkentő Kivétel: osztalék elengedése (2012.06.21-től) Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál (kivétel: off shore 2014) Osztalék 2014-től! Csőd/felszámolás keretében elengedett (tag kivételével) 2014- től) 34
Tulajdonostól kapott kölcsön elengedésének könyvelése 45-47 / 98 Nyilatkozat alapján 86 / 463 Illeték kivetés alapján Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke (a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után) 18%. Itv. 12. (1) 35
Illetékmentesség tagi kölcsön elengedésnél Itv. 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése. (4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége. 36
Illetékmentesség tagi kölcsön elengedésnél 17. (4) folytatása: a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó. 37
OSZTALÉK OSZTALÉK (ki nem fizetett) felhasználása tőkehelyzet javítására Saját tőke probléma esetén megoldások Apport Követelés elengedése Társaságok által Magánszemélyek által Társaságoknál Magánszemélyeknél NINCS Tao hatás SZJA 66 és EHO kötelezettséggel jár Kapcsolt vállalkozások -SZJA kötelezettség,és - Illeték van! 2014-től illeték megszűnt! Elengedőnél adóalap növelő :- de NAV állásfoglalás Rendkívüli bevétel: Tao tv 29 (Q) szerint (2012.06.20-tól) csökkentő lehet 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot 38 megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
Elengedett osztalék kötelezettség 44-47 Kötelezettsé g 98 Rendkívüli bevétel Tao tv. 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Itv. 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; X 39
Véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség 2010-től SZTV TAO ITV. Átruházó Átvállaló (kötelezettségnél) Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli ráfordítás a tárgyévben kifizetett összeg! Nincs növelő, kivéve - Veszteséges vállalkozás részére (vagy nincs nyilatkozat), vagy - ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik (Tao. 3.sz. melléklet) - Átvevő Rendkívüli bevétel Nincs csökkentő Mentes: Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál 40
Illetéktörvény Területi és személyi hatálya: 2. (1) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
Illetéktörvény 2. (2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Illetéktörvény 2. (3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. 2. (4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
Tárgya: Illetéktörvény 18. (1) Ingatlannak, valamint a meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is. 18 (2)h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
Illetéktörvény 2014-ig érvényes előírás: 18 (2)h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
FOGALMAK: Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény 102 (1)e) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy: 102 (1)ed) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;
Illetéktörvény 102 (1)o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy
Illetéktörvény oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni, ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával, oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,
Illetéktörvény od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét- kell a közvetett részesedés arányának tekinteni, oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;
Illetéktörvény Illetékkötelezettség keletkezése: Vagyonszerzéskor Teljes személyes illetékmentesség ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett az alábbi szervezeteknél:
Illetéktörvény a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, a vízgazdálkodási társulat, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet
Illetéktörvény (mentesség) 26 (1)t) ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele; 26 (1)g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; 26 (1)o) az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); 26. (20) Az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség a 17. (4) bekezdésében említett feltételek fennállásakor vehető igénybe.
Illetéktörvény (mentesség) 17. (4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.
Illetéktörvény (mentesség) 2014-től: 26 (1)z) a vagyonszerzés, ha za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, zb) házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.
Illetéktörvény (mértéke) Illeték (visszterhes) általános mértéke: 4% Ingatlanoknál és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétre : 4% (1 milliárd Ft-ig) 2% (1 milliárd fölötti részre, de max.200mft Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke: ajándék (örökség) tiszta értéke után 18%.
Illetéktörvény CÉGBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉK 45. (4) Az átalakulás, egyesülés, szétválás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában foglalja az átalakulással, egyesüléssel, szétválással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. (4a) Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő alakulása esetén a változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 500 000 Ft, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra (kérelem) Az ingatlanügyi hatóság a bejegyzéséről szóló határozatot megküldi az állami adóhatóságnak. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet 30 napon túl, illetve hiányosan teljesíti, mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető