Oktatási segédlet Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés című tárgyhoz Pénzügyi tervezés témakör 2008/2009. I. félév
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 3 1. BEFEKTETÉS... 8 2. NYUGDÍJ... 17 3. ADÓTERVEZÉS... 20 4. OKTATÁS KÖLTSÉGEI... 21 5. HAGYATÉKTERVEZÉS... 23 6. PÉNZÜGYI TERVEZÉS ÉS A HITELEZÉS KAPCSOLATA... 25 7. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSOK KAPCSOLATA... 28 8. ALAPVETŐ TERVEZÉSTECHNIKÁK... 32 8.1. KÖLTSÉGVETÉS, CASH FLOW, VAGYONMÉRLEG... 32 8.2. A TERVKÉSZÍTÉS MENETE... 33 8.3 TOVÁBBI TECHNIKAI ÉS DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZÖK... 35 FELHASZNÁLT IRODALOM:... 39 2
BEVEZETÉS A pénzügyi tanácsadás/tervezés egy olyan szerződés alapján végzett független szakértői szolgáltatás, mely az ügyfelek számára értéket teremt. Tudást, tapasztalatot és más eszközöket használ fel a magánszemély (pénzügyi) céljainak megvalósítása érdekében. Az ügyfelekkel közösen határozzák meg a problémákat illetve a célokat, elvégzik a szükséges felméréseket, elemzéseket, értékeléseket. A cél megvalósítása, új lehetőségek azonosítása és megragadása érdekében megoldási alternatívákat dolgoznak ki, javaslatokat tesznek, valamint közreműködnek a bevezetésben és a megvalósulás lépéseiben a folyamatos menedzselés segítségével. A tervezés folyamán a tanácsadó segít, visszajelez, alternatívákat mutat, de a kérdésekre, a problémákra (saját döntései alapján) maga az ügyfél dolgozza ki a legmegfelelőbb választ. Támogatja a magánszemélyt abban, hogy megnevezze a problémákat, tudatosítsa, felismerje, hogy a régi megoldások nem működnek, új alternatívákat ajánlva, az ügyfél rátalálhat az életpályájának legmegfelelőbb megoldásokra, és ezzel kitűzött céljait könnyebben elérheti. A pénzügyi tervező kiemelkedő sajátossága a függetlenség. Tanácsadóinak olyan helyzetben kell lenniük, hogy elfogulatlan segítséget tudjanak nyújtani. Bármilyen helyzetben az igazságot közölhessék, őszintén és objektíven javasolhassanak bármit, amire az ügyfélnek szüksége lehet anélkül, hogy mérlegelnék, a javasolt alternatíva milyen hatással lehet saját vagy cégük érdekeltségeire. A cégcsoport bár számos pénzintézménnyel (bank, biztosító) áll kapcsolatban, nem érdekelt valamely intézmény termékeit ajánlani. Kizárólag az ügyfél pénzügyi tervét szem előtt tartva javasolja a legoptimálisabb megoldási formákat. A tanácsadóknak ezen kívül még a politikai és érzelmi függetlenség is alapkövetelmény. A pénzügyi tervezés minden megfontolt magánszemély számára fontos, egy valódi üzleti terv, ahol kifejezésre jut az előgondoskodás, megtakarítások képzésének lehetősége. A magánszemély életpályája során számos várható és lehetséges élethelyzet, várt és nem várt esemény következik be. Az előrelátó ember életcélokat tűz ki maga elé saját és családja anyagi biztonságának érdekében. A pénzügyi tanácsadás folyamán napvilágra kerülnek az ügyfél pénzügyi szükségletei adott 3
életszituációk alapján, hosszú távú, dinamikus stratégiát dolgoz ki az ügyfél tanácsadójának segítségével. A stratégia számos alternatívát, szcenáriót tartalmaz az egyes lehetséges életutakra, melyek közül az egyén a legoptimálisabbat tudja kiválasztani. A körültekintő előgondoskodás olyan tervezést igényel, amely egyszerre veszi figyelembe a megtakarítás és kockázatkezelés szempontjait. Aktív keresőkorban kell tartalékot képezni a csökkent állami nyugdíj kiegészítésére, a magánszemélynek saját maga és családja anyagi biztonságának a megteremtésére, gyermekei jövőjének a megalapozására. A személyi és befektetési kockázatokat időben kell kezelni, amelyek az előtakarékossággal kapcsolatban, valamint az egyén életútja során felmerülnek. A befektetések kockázata kellő elővigyázatossággal, különböző elemzési módszerekkel, illetve a befektetési tanácsadók profizmusa segítségével megoldhatóak. Kevésbé van tekintettel a magánszemély a személyes kockázatokra, amik jövedelemcsökkenést, kiesést maga után vonó negatív történések miatt következnek be. Az állami támogatási rendszer és az állami társadalombiztosítás nem nyújt elegendő pénzbeli segítséget ezek kivédésére. A pénzügyi tervezés hosszú távra tekint, javasolja a szükséges befektetési, megtakarítási, adózási, jogi teendőket időintervallumokra lebontva. Alternatívákat mutat az egyes lehetséges életutakra, előrevetítve a saját vállalkozás működésének lehetőségét és pénzügyeinek tervezését. A pénzügyi tervezés különböző szinteken jelenhet meg, amelyet a tervezés időtávja, a bevont termékek és technikák, valamint a tipikus ügyfélprofilok határozzák meg. Az alacsonyabb szintek tervezési technikáit és termékeit a magasabb szintek magukba foglalják. A magasabb szintű tervezés időhorizontja nagyobb, bonyolultabb tervezési elemeket tartalmaz. A pénzügyi tervezéssel a célok és prioritások könnyebben állíthatók fel, tudatos költségvetés kialakítására, vagyongazdálkodásra ösztönöz. Különböző időintervallumok szerinti bontásban mutatja meg, hogy mire és mennyit költ az ügyfél, mennyit tud megtakarítani, hogyan tud optimálisan befektetni, segítségével maximálisan ki lehet használni a kínálkozó pénzügyi előnyöket, illetve az adócsökkentésre, a nyugdíjkérdésre, különböző biztosítási lehetőségekre is választ ad. A tervezés során az ügyféligények felismerhetővé válnak, strukturáltan láthatók 4
az összefüggések és a problémák. Részletes képet nyújt a magánszemély jelenlegi és jövőbeni vagyoni helyzetéről, megismerhetőek a különböző piaci és gazdasági kockázatok, meglevő hitelek gyorsabban törleszthetők. A család számára biztonságos, stabil pénzügyi háttér teremthető, megvalósulhat a hozzátartozókról való gondoskodás. A jó pénzügyi terv az egyén (család) életkörülményeiben történt változásokhoz gyorsan és rugalmasan igazodik. A pénzügyi tervezés egy probléma-megoldási folyamat, ahol az ügyfél és tanácsadó közösen állítják fel a megoldandó kérdéseket, a megoldásra váró feladatokat, az ügyfél által szolgáltatott pénzügyi információk, dokumentumok, és az ügyfél elképzelései (céljai) alapján. Szoros együttműködésben határozzák meg a reálisan elérhető célokat, lehetséges élethelyzeteket. A tanácsadó különböző technikai és diagnosztikai eszközök segítségével elemzéseket végez, amik közül a három legalapvetőbb a költségvetés, a vagyonmérleg és a cash flow kimutatás. Komplex tervet készítve mutatja be az ügyfélnek a lehetséges szcenáriókat, amelyek közül a legoptimálisabbat lehet kiválasztani. A pénzügyi tervezésnek számos területe van: befektetés, biztosítás, nyugdíjtervezés, adóoptimalizálás, hitel, hagyatéktervezés, stb. A magánszemély megtakarításait befektetésekbe tudja elhelyezni, amelyek kulcsfontosságú jellemzői a hozam (többletbevétel), a hozamok ingadozása, kockázata (hozamok szórása), és a hozamok más befektetések hozamaival való együttmozgása (hozamok korrelációja). A hozam növelésére, a kockázat csökkentésére különböző befektetési stratégiák léteznek, egy optimálisan összeállított portfólió ideális befektetést nyújthat. A hitelek felvétele és törlesztésüknek optimalizálása fontos része a pénzügyi tervnek. Számos hitel lehetőségek közül az ügyfél számára legideálisabb ajánlása a feladat. A legmodernebb hitel a befektetéssel egybekötött unit-linked lehetőségek, amiket több bank ajánlatai közül (összehasonlításuk után) lehet kiválasztani. A komplex pénzügyi terv a váratlan eseményekre is felkészül, legyen az baleset, betegség, rokkantság, halál, vagyontárgyban bekövetkezett veszteség, másnak 5
okozott anyagi kár. Ezek ellen biztosítások kötésével lehet védekezni. A biztosítások főbb csoportjai a személyi-, vagyon- és felelősségbiztosítások. A nyugdíj- és hagyatéktervezés megfontolt előrelátásra vall. Jelenleg hazánk nyugdíjrendszere nem biztosít kellő védelmet az anyagilag kielégítő öregkorra. Alternatív megoldást jelent a különböző nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek, amit ideális esetben a 20/20 alapelv 1 szerint lehet megvalósítani. A hagyatéktervezés a magánszemély halála után gondoskodik szeretteiről, egy felelősségteljes ember végrendelkezik annak kivédésére, hogy vagyona a megfelelő személyek birtokába kerüljön. A magánszemély előtt széles paletta kínálkozik, a pénzügyi piacon számos lehetőség van. Az egyén döntése, hogy milyen intézményhez fordul, jelentős. Választhat sok-sok banki, pénzintézeti konstrukció közül is. Az ember, amikor például banki számlát szeretne nyitni, a banki ügyintéző ismerteti a legújabb nagyon előnyös számlacsomag pozitívumait. Ha rászánja az időt és megkérdezi az ajánlott számlacsomag feltételeit, kondícióit, kiderülhet, hogy nem éri meg számára. Elgondolkoztató, hogy vajon hányan járnak utána alaposabban egy-egy kínált termék jellemzői illetően. Az eredmény egy rossz döntés, melyre későbbiekben a magánszemély ráfizet. A bankok fiókjaiban dolgozók fizetésük nagy részét teljesítmény-arányosan, az általuk eladott banki szolgáltatások, termékek után pontokat gyűjtve kapják. Egy banki alkalmazott általában saját banki termékeit és szolgáltatásait ismeri. Kényszerhelyzetben van, azt kell eladnia, amivel megbízták, ha keresni akar. A banki alkalmazott csak azt ajánlja, amiért a fizetését kapja. Sosem fogja megkérdezni azt, hogy az ügyfélnek mire van szüksége. Bármi derülni is ki, ő kizárólag a számlacsomagot és még egy-két dolgot ajánlhat. Mi van akkor, ha az egyénnek egyikre sincsen szüksége? Ahhoz, hogy a személy és családja pénzügyi szükségletei kiderüljenek, a helyzetüket, céljaikat, pénzügyi szokásaikat, stb. egy szakemberrel kell megbeszélni. Egy független pénzügyi tanácsadóval lefolytatott beszélgetés az alapja 1 Magyarázatát lásd később. 6
a pénzügyi stratégia kialakításának, melyet a tanácsadó végez. A magánszemély, család szempontjából optimális pénzügyi döntések kizárólag ilyen módon hozhatók. A pénzügyi tervezés célja, lehetőséget biztosítani az ügyfelek számára, hogy az anyagi javaik gyarapításával, illetve biztonságos megőrzésével kapcsolatos döntéseiket egy szakmailag megalapozott, körültekintő, személyre szabott tervezést és tájékoztatást követően hozhassák meg. [www.riskolaszlo.hu, 2006] Egy független tanácsadó cég minden pénzügyi intézménytől (banktól) függetlenül tud személyre szabott tanácsot adni a magánszemélynek pénzügyi problémái megoldásában. Kellő profizmussal rendelkezik ahhoz, hogy elemezze a pénzügyi piac alakulását, a bankok és egyéb pénzintézetek kínálatát, és ezek közül a legoptimálisabbat tudja ajánlani az ügyfélnek. Az egyén akkor jár jól, ha tájékozott a pénzügyekben, ha ez nem lehetséges, akkor egy kellő szaktudással rendelkező tanácsadót célszerű felkeresnie. A pénzügyi tanácsadó objektivitásának kulcsa a függetlenség, tehát a magánszemélynek egy független pénzügyi tanácsadó céget kell megkeresnie, hogy pénzügyi céljai megvalósulhassanak. Az oktatási segédlet a pénzügyi tervezés témakörébe tartozó legfontosabb területeket vizsgálja meg, melyek egy komplett pénzügy tervezés során az ügyfél és a pénzügyi tervező cég között szóba jöhet. A legelső téma befektetések vizsgálata, mivel alapvetően befektetési döntések meghozataláról van szó egy analízis felvétele és elkészítése alkalmával. Ezt követően a nyugdíj, az adótervezés, az oktatás és a hagyaték költségeihez történő fedezet biztosítását tekinti át az anyag. Röviden olvashat a hitelek és a biztosítások és a pénzügyi tervezés közötti kapcsolatokról, majd az utolsó fejezetben áttekintheti a pénzügyi tervezés elméleti alapjait! 7
1. Befektetés A befektetések általános jellemzői: Pénzügyi célok: hozam, felvállalható kockázat elérése, likviditás megtartása. Biztosítási célok: nyugdíj, előgondoskodás kérdéseire megoldás. Tartam: rövid-, közép-, hosszútáv. Érintett személyek: befektető, valamint a jogosultak/kedvezményezettek. Megoldástípusok: bankbetét, értékpapírok, ingatlan, műkincs vásárlása, saját vállalkozás indítása. Az optimális befektetés kiválasztásához szükséges a tervezés folyamata. Első lépésként fel kell mérni a piac kínálta lehetőségeket, majd az ügyfél igényeit és korlátait, végezetül az előzőek ismeretében összeállítható az ideális portfólió. 1. Befektetési lehetőségek és jellemzőik: A befektetéseknél kulcskérdés a várható hozam, a hozamok ingadozása, valamint a hozamok más befektetések hozamaival való együttmozgása. Pontosan meghatározni a lejáratkori hozam nagyságát csak a bankbetéteknél és állampapíroknál lehetséges. A kockázatosabb befektetési lehetőségeknek várható hozama van. Hosszú távú kimutatásokat elemezve, a hozam múltbéli alakulása alapján becsülhető meg a várható hozam, amit nagyban befolyásolnak a pénzpiaci változások. A hozam adóköteles, amit az ügyfél kézhez kap az a tényleges hozam. A várható hozam érzékeltetése a várható minimális és maximális hozam megadásával lehetséges. A befektetések kockázatát, amit a hozamok ingadozása testesít meg a legelterjedtebb mérőszámmal, a hozamok szórásával szokás meghatározni. Általánosságban a nagy hozamot ígérő befektetés átlagon felüli kockázattal jár. Az egyes befektetések hozamainak együttmozgása (hozamok korrelációja) a portfólió kialakításakor bír jelentőséggel. Minél kisebb egy befektetés hozamának együttmozgása a többi eszköz hozamával, annál kisebb az együttes befektetési portfólió várható hozamingadozása. [Dr. Luttenberger Németh, 2007.] 8
A CAMP tőkepiaci árfolyamok modellje szerint a befektetések hozamának a tőkepiaci egyenesen kell elhelyezkednie, ekkor hatékony és nem tartalmaz egyedi kockázatot. A modell szerint az 1,0-nél nagyobb befektetések elvárt hozama magasabb, 1,0-nél kisebb befektetések elvárt hozama alacsonyabb lesz a piaci átlagos hozamnál, illetve az 1,0-nél nagyobb béta (befektetés) a piaci átlagnál kockázatosabb. A tőkepiaci egyenes felett elhelyezkedő eszközök alulárazottak, alatta elhelyezkedőek pedig túlárazottak. A befektetések kockázata számos tényezőből tevődik össze. Inflációs kockázat: Az infláció a pénz vásárlóértékét csökkenti. A banki kamatok növekedésével a kötvények, részvények ára csökken. Piaci (szisztematikus) kockázat: A szisztematikus kockázatok magukba foglalják az összes piaci kockázatokat (kamat, devizaárfolyam, újra befektetés), ezek nem kiküszöbölhetőek, ellentétben az értékpapírok egyedi kockázataival. A piaci kockázatokat fedezeti ügyletekkel lehet csökkenteni. Üzleti kockázat: A befektetési és változó kockázatokat együttesen üzleti kockázatnak hívják. A változó kockázatok bizonyos iparágon belül hatnak, a 9
portfólió 10-15 részvény közti megosztásával jelentősen csökkenthetők. A befektetési kockázat az állandó és változó kockázatok összegeként határozható meg. Likviditási kockázat: A likviditási kockázat megmutatja, hogy az értékpapírt milyen gyorsan és mekkora veszteséggel lehet értékesíteni. A likviditás a felkínált és a kért ár közötti különbséggel mérhető. A likviditás befolyásolja az értékpapírok árfolyamát. Újrabefektetési kockázat: Akkor jelentkezik, ha a befektetés lejárata után az ügyfél alacsonyabb hozam mellett tudja újból befektetni. Politikai és jogi kockázat: Politikai kockázat lehet egy kormányváltás, egy tőkeáramlási lehetőség korlátozását, veszteséget okozó gazdasági vagy jogi szabályozás. Jogi kockázatnak minősül a pénzintézetek működését érintő negatív jogi környezetváltozás vagy bírói ítélkezés. Devizakockázat: Devizák közötti árfolyamkockázatról van szó, amennyiben a hozam egy másik ország pénznemében történik, és az átváltás kedvezőtlen. [Dr. Luttenberger Németh, 2007.] A befektetéseknél a hozamon és kockázatok kívül az időtényezőt is számba kell venni. Ezek kölcsönös viszonyát a befektetési háromszög szabálya mutatja meg. A háromszög egyes oldalai a hozam, a biztonság és a likviditás. A biztonság egyben a kockázatot is megmutatja, hiszen minél kockázatosabb egy eszköz, annál kevésbé biztonságos az eszközbe befektetni. A befektetés futamidejének nagysága annak likviditását befolyásolja: minél hosszabb a futamidő, annál kevésbé likvid az eszköz. A befektetési háromszög szabálya alapján az alábbi főbb befektetési típusok léteznek. a.) Konzervatív befektetések: Kis hozamot, nagy biztonságot és nagy likviditást biztosítanak, rövid távú, kamatjellegű bevételt produkálnak. Tőkefelépítésre csak korlátozottan alkalmas. 10
1. ábra: Konzervatív befektetések b.) Spekulatív befektetések: Kis biztonsággal, nagy hozammal és nagy likviditással rendelkező eszközök. Rövid távú, magas hozamra törekvő befektetési formák tartoznak ide. 2. ábra: Spekulatív befektetések c.) Arbitrage befektetések: Kis biztosítást, nagy hozamot és kis likviditást foglalnak magukba. Magas kockázati szintet vállalni hajlandó befektetőknek alkalmas hosszú távra. 3. ábra: Arbitrage befektetések 11
2. Az ügyfél befektetési igényeinek és lehetőségeinek vizsgálata: Elvárt hozam: Fel kell tárni az ügyfél elvárásait a hozammal kapcsolatban. Meg kell ismerni, hogy jelenleg milyen befektetési módozatokban tartja megtakarításait és azokkal mennyire elégedett, milyen célból gyűjt, és a jövőben mekkora pénzösszegre lesz szüksége. Az induló és a jövőbeni szükséges tőke megmutatja az elvárt hozam mértékét. A befektető kora, életpálya-szakasza, adott életszituációja: A fiatalabbak általában nagyobb az idősebbek alacsonyabb kockázatviselési hajlandóságot mutatnak. Bizonyos életszituációk (pl.: válás, jövedelemcsökkenés) bekövetkezésekor, valamint a családosok, gyermeküket egyedül nevelők kisebb kockázatot vállalnak. Kockázatvállalási hajlandóság: Az ügyfél a nagyobb nyereség érdekében mennyit hajlandó kockáztatni. A tanácsadó ennek megismerése után a legmegfelelőbb befektetési formát. Meghatározhatóvá válik a kitűzött pénzügyi célok elérésének ideje adott befektetési eszköz mellett. A kockázatokra az ügyfél különféle módon reagálhat, pl.: kockázatkerülő, kockázatmérséklő/kárcsökkentő, kockázatáthárító, kockázatbevállaló magatartással. Likviditási igény: A rövid időn belül, nagyobb veszteség nélkül hozzáférhetőség igénye esetén a rövid futamidejű állampapírok és pénzpiaci befektetési alapok javasoltak. A könnyebb mobilitás egyik befolyásoló tényezője a hozamnak. Értékesíthetőség: Adott eszköz milyen gyorsan és könnyen adható el, illetve vehető meg, milyen eljárási, bonyolítási ügyintézés merül fel. Például egy ingatlan könnyen értékesíthető, de nem likvid befektetési forma. Adózás: Az ügyfél jövedelmei és kedvezményei, milyen adósávba tartozik, nagyban befolyásolja a befektetési forma kiválasztását. A befektetések hozama függ az adókedvezmények mértékétől is. Az elérhető legmagasabb nyereségű eszköz meghatározásánál az adózás utáni hozamokat kell vizsgálni. 12
Portfólióméret: Azon összegnagyság, amit az ügyfél be kíván fektetni, befolyásolja a portfólió eloszlását. Kis összeg esetén nem célszerű egyedi értékpapírokat választani a fix tranzakciós költségek miatt. Nagyobb méretű portfóliót érdemes felosztani likvid és nem likvid befektetési formákba. 3. A portfólió összeállítása: Adott hozamszint kevesebb kockázattal érhető el, ha több befektetési eszközből képzett portfóliót fektet be az ügyfél. Kialakítása előtt meg kell határozni a kockázatmentesen elérhető hozam nagyságát, azaz az államilag garantált banki lekötésekből, rövid lejáratú állampapírokból származó nyereséget. A kockázatos eszközök közül a bankbetétek által kínált hozamhoz képest a legmagasabb többlethozammal bírókat kell a portfólióba választani. A befektetési lehetőségek hozam/szórás jellemzőinek, és az ügyfél kockázatviselési hajlandóságának ismeretében megállapítható, hogy az adott kamatkörnyezetben az ügyfél megtakarításának mennyi százalékát helyezze bankbetétbe és kockázatosabb eszközökbe. A befektető pénzügyi céljait sem szabad figyelmen kívül hagyni, az elvárt hozammal elérhetőek-e. 4. ábra: A befektetések várható hozama Forrás: Dr. Luttenberger Németh (2007.) A fenti ábrából kitűnik, hogy hosszútávon nagyobb hozam érhető el a kockázatosabb befektetési formákkal, mint a kötvényekkel. 10 év feletti befektetési 13
időhorizont esetén a portfólióban szereplő részvény arányának érdemes magasabbnak lennie. Hosszú távra megválasztott részvény-kötvény arány adja meg a portfólió stratégiai összetételét, amit jelentősen befolyásol az ügyfél életpályaszakasza. Felhalmozási szakaszban magasabb kockázatú befektetések is választhatóak, a konszolidációs szakaszra a mérsékeltebb kockázat jellemző, illetve a tőkefelélési szakaszban inkább az alacsonyabb kockázat ajánlott. Az ügyfél, különböző befektetési lehetőségek közül választhat. Ezek tipizálása az alábbiak szerint történik: Pénzpiaci befektetések: Biztonságos, csekély kockázatú eszközök, kevesebb hozammal (pl.: bankbetét, diszkontkincstárjegy) Hosszabb lejáratú állampapírok: Az állam garanciát vállal a tőke és a kamat lejáratkori visszafizetésére. Kockázat akkor jelentkezik, ha a futamidő vége előtt visszavásárlásra kerül. Az állampapírok árfolyamát elsősorban az infláció befolyásolja. Egy fix hozamú állampapír annál kockázatosabb, minél hosszabb a lejárata. Vállalati kötvények: Az állampapírokra jellemző kockázatokon túl jelentős visszafizetési kockázatokat is hordoznak Részvények: Blue-chip részvények: neves vállalatok részvényei (IBM, MOL). Jövedelem részvények (income stocks): magas osztalékot fizetnek. Növekedési részvények (growth stocks): olyan vállalatok részvényei, ahol folyamatos terjeszkedésük miatt a piaci átlagnál nagyobb növekedés várható. Ciklikus részvények: az egyes gazdasági ciklusoktól erősen függő eredményességű vállalatok részvényei. Defenzív részvények (defensiv stocks): Eredménytermelő képességüket kevésbé befolyásolják a gazdasági ciklusok, általában alapszükségleteket ellátó (alapélelmiszer gyártó, közmű) vállalatok részvényei. 14
Kamat-érzékeny részvények: Ingatlanpiac és a banki szektor részvényei. Befektetési alapok: Az alapok különféle befektetési formákat tartalmaznak (kötvény, részvény, ingatlan, pénzpiaci). Már kis összeggel jól diverzifikált befektetést tesz lehetővé. A portfóliókat tapasztalt alapkezelők irányítják. Életbiztosítások: Közép- és hosszú távú befektetések, amikor megtakarítási célokat tartalmaznak. [Dr. Luttenberger Németh, 2007.] Az egyes portfólióelemek kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni. Elsődleges és alárendelt célok meghatározása: A befektetések elsődleges célja a megtakarítás elősegítése, a hozzá kapcsolódó hitelfelvételi lehetőség igénybevételével lakásfinanszírozási eszközzé válhat. Diverzifikáció: Nem célszerű egyfajta befektetésre, terméktípusra vagy egy pénzügyi szolgáltatóra korlátozódni. A portfólió rugalmassága (likviditás, konvertálhatóság) csökken, a kedvezőtlen változások könnyebben fognak hatni. Biztonság: Megtakarítási, tőke-felépítési, előgondoskodási céloknak meg kell felelni, a kisebb-nagyobb kockázattal járó és nagyobb hozamú eszközök mellett figyelni kell az életpálya folyamán jelentkező pénzigény fedezésére is, ami a portfólió likviditását követeli meg. Információ: A folyamatos értékeléshez, az esetleges átrendezéshez megfelelő információra van szükség, amit a befektető/tanácsadó cégtől, valamint nyilvános forrásokból (szaksajtó, internet) lehet beszerezni. Mobilizálhatóság: Az előnyös portfólió mobilis, azaz könnyen, kevés költségekkel és adóveszteséggel helyezhető át más befektető céghez, vagy más portfólióelembe helyezhető, készpénzzé tehető. 15
Integráció: A portfólió elemek optimális esetben egymással összhangban vannak, például a hitelfelvételt követi a biztosítási összegek megfelelő emelése, a befektetést kockázati élet-, baleset-, betegbiztosítás egészíti ki. [www.elogondoskodas.hu, 2008] Alapvető befektetési stratégiák: Aktív stratégia: A befektető az átlagosnál kedvezőbb hozam/kockázat értékpapírokat keres, a piac tökéletes árfolyam-meghatározó képességét elveti. Kétféle elemzési módszerrel vizsgálja az eszközöket. Az egyik a fundamentális elemzés, amikor felméri a vállalat pénzügyi helyzetét, versenyképességét, milyen érzékenyen reagál az iparág a változásokra. Az elemzés végeztével meghatározható a vállalat értéke, amely ha magasabb az aktuális tőzsdei árnál, akkor érdemes a vételi lehetősséggel élni. A másik módszer a technikai elemzés, ahol az elemző piaci információk (árfolyam, forgalom) alapján határozza meg az árfolyamszinteket. Passzív stratégia: A befektető elfogadja a piac tökéletesen árazó képességét, az árfolyamokban levő összes információ meglétét. A passzív befektető nem hisz az extraprofit lehetőségében, a piaci hozam elérésére törekszik. Megvenni és megtartani stratégia (buy and hold): Passzív stratégiának számít, arra az elgondolásra alapoz, hogy hosszú távon a részvények hozama magasabb lesz a kötvényekénél. Minden befektetésnek adóvonzata van, amivel számolni kel a tervezésnél. Az adózási rendszer országonként változó. Magyarországon az alábbi adókategóriák merülhetnek fel: Osztalékadó Kamatadó Árfolyamnyereség-adó Ingatlanadó Örökösödési adó/illeték Vállalkozási nyereségadó Adókedvezmények Adóhalasztás, adóhitel Ingatlanszerzési illeték 16
Azt is figyelembe kell venni, hogy egyes adóterhek a családtagokat is terhelhetik, illetve egyes adókedvezményeket a családtagok is igénybe vehetik. Egy optimális befektetés eléréséhez az ügyfélnek következetesen be kell tartani a tervet, az esetleges többlet-megtakarítást is érdemes kamatoztatni. Tipikus ügyfélhibáknak számítanak például, ha az ügyfél az összes pénzét befekteti és nem hagy likvid tartalékot; ha nem szakértői tanácsra és saját elhatározásból cselekszik; magas hozam = nagy kockázat -ot vallja minden esetben; rövid távú árfolyamingadozások hatására részvényeket ad el vagy vásárol; felaprózza tőkéjét a különböző befektetési alapok között. [Dr. Luttenberger Németh, 2007.] 2. Nyugdíj Az aktív keresőképes tevékenység végével az egyén állami és/vagy vállalati és/vagy magán-nyugdíjforrásokra tud támaszkodni. A minőségi nyugdíjas évek érdekében az egyénnek önmagáról kell gondoskodnia. A nyugdíj általános jellemzői: Pénzügyi célok: nyugdíj-előtakarékosság, befektetések. Biztosítási célok: életjáradék, rokkantsági járadék, díjmentesítés. Tartamok: hosszú táv (20-40 év). Megoldástípusok: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás. A nyugdíj-előtakarékosságot minél korábban célszerű elkezdeni, mert kevesebb összeggel magasabb életszínvonalat lehet biztosítani a nyugdíjas években. A 20/20 alapelv szerint az átlagos nyugdíjas időszak 20 év, tehát 20 évvel a nyugdíjba vonulás előtt kell elkezdeni takarékoskodni. Fordított logikát alkalmazva először azt kell elhatározni, hogy mennyi nyugdíjat szeretne kapni a magánszemély, utána lehet meghatározni a megtakarítás összegét. Fix összegű megtakarítás esetén a végeredményt befolyásolja a megtakarítás összege, időtartama, a megtakarítás hozamai. Olyan befektetési eszköz kiválasztására kell törekedni, ami az inflációs negatív hatásait kiküszöböli.
Nyugdíjtervezés főbb kérdései: milyen nyugdíjas évekre vágyik az ügyfél, milyen források biztosítottak és fognak rendelkezésre állni, egészségügyi kiadásaira lesz-e fedezet, a felhalmozott eszközök elegendőek lesznek-e élete végéig, mekkora lesz az infláció, mekkora lesz a hozam a megtakarítás éveiben. Ezeken felül tervezhető még a családról való gondoskodás, utazások, kisebb lakásba költözés, stb. A nyugdíj mértéke optimális esetben az aktív kereset 75%-a, amennyiben ez nem kielégítő vagy nem elérhető, akkor szükség van az előgondoskodásra. A szükséges nyugdíj mértéke úgy határozható meg, hogy a jelenlegi kiadások 75%-át kell venni; ezt kell fedeznie a nyugdíjnak. El kell dönteni azt is, hogy hol akar az egyén élni nyugdíjas éveiben, milyen összegekre fog rúgni az egészség- és betegellátás költsége. A nyugdíjtőke kétféle kifizetési formában lehetséges, járadék vagy egyszeri kifizetésként. A járadék havi meghatározott összeg formájában kerül kifizetésre, ha nincs indexálva, akkor veszíthet vásárlóerejéből az infláció miatt. Ebben az esetben a nyugdíjtőkéhez való hozzáférés korlátozott, lehet garanciális elem (pl.: özvegyi hozzájárulás), lehet háttere a saját ingatlan a saját hagyaték terhére. Az egyszeri kifizetés összegét optimális esetben be lehet fektetni jól jövedelmező módon. Ha az ügyfél nem tud helyesen bánni pénzével, akkor fennáll a túlköltekezés veszélye. Hosszú nyugdíjas-kori élettartam esetén az egyszer kifizetett összeg felélésre kerül és kevés lesz. A nyugdíjba vonuláskor a nem elegendő tőke esetén egy kisebb ingatlanra való cserével jelentős tőkéhez juthat a magánszemély, illetve igénybe veheti az ingatlan alapú járadékot is. Az ingatlan alapú járadék esetén az egyén hitelt vesz fel ingatlana terhére, amit a kölcsönt adó pénzintézet havi részekben folyósítja 18
számlájára. A tulajdonos halálakor az ingatlan ára fedezi a felvett járadékok nagyságát. A nyugdíj-előtakarékosság céljai: Személyes célok: minél magasabb nyugdíjjáradék és nyugdíjcélok elérése, hagyatéktervezés, adóoptimalizálás, gondoskodás a családról, hozzátartozókról. Üzleti célok: társasági adó csökkentése, vállalkozás nyereségnövelése, munkavállalók elégedettségének és motivációjának növelése. Jótékonysági célok: munkavállalók nyugdíj-előtakarékosságának növelése, jutalmazások, cafeteria terv készítése. A nyugdíjtervezés lépései: Pénzügyi átvilágítás: az ügyfél jelenlegi pénzügyi helyzetének megvizsgálása, milyen forrásokkal rendelkezik, és milyen kiadásai vannak. Optimalizálás: cél a kiadások csökkentése, a nyugdíj-előtakarékosság céljából minél nagyobb összeg elkülönítése. Termékválasztás: a pénzügyi piacon kínált több száz lehetőség közül az ügyfél számára legkedvezőbb megoldás kiválasztása, valamint teljes körű ügyintézés. Folyamatos menedzsment: a cég szakemberei folyamatosan követik a piacon bekövetkezett változásokat, ha szükséges aktualizálják a már meglévő nyugdíj-előtakarékossági programot. [Dr. Luttenberger Németh, 2007] 19
3. Adótervezés Nagyobb pénzforgalom esetén (pl.: saját vállalkozás) ajánlott hivatásos könyvelőt vagy adószakértőt megkeresni. Az adótervezés/adóoptimalizálás magánszemély esetében a legális keretek között elérhető minimális adóteherre irányul. Az adótervezés főbb jellemzői: Pénzügyi célok: adók és közterhek legális csökkentése. Tartamok: rövid-, közép- és hosszú táv. Megoldástípusok: adókedvezmény, adóhitel, az adó áthárítása más személyre, családtagra. A tervezés során szükséges az közeljövőben várható személyes, valamint vállalkozásból származó bevétel megbecslése, amiből megállapítható (megbecsülhető) az adó nagysága. A magánszemély, család számára a legnagyobb adóteher általában a személyi jövedelemadó, a tervezés során erre az adófajtára külön ki kell térni. Az adóoptimalizálás céljai: Az adóköteles jövedelem csökkentése. Az adókulcs csökkentése. Az adózás határidejének pontos betartása. Szükség esetén adóhitel felvétele. Az adózási hibák elkerülése. [Dr. Luttenberger Németh, 2007.] Egy jó megtervezett adózási programmal a magánszemély, illetve családja az összes adókedvezményt igénybe tudja venni, bizonyos adókiadások időbeli eltolhatók, valamint adott adóterhek átháríthatók olyan családtagokra, akik alacsonyabb adókategóriába tartoznak. Jótékonysági adományok, megtakarítási programok, egészségügyi kiadások bizonyos százalékát vissza lehet igényelni az adóból. Az ügyfél családjára is gondolhat, például végrendeletet készítésével kevesebb örökösödési illetéket kell fizetni, vagy az ügyfél még életében gyermeke(i) nevére íratja a tulajdonában levő ingatlant. 20