Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz

Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 1

Bevezetés A 2007 2013-as programozási időszakra a projekttervezés és végrehajtás módszereit az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve Strukturális alapok tapasztatok mentén továbbfejlesztette és alkalmazza a támogatási intézményrendszer, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az Útmutatóa 2007 2013-as programozási időszakra a KözOP pályázatokhoz rögzíti az MT formátumát és alapvető követelményeit, melyek pályázatonként eltérőek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó kiírást is alaposan tanulmányozni. A megvalósíthatósági tanulmánynak célszerű követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a főbb döntési pontokat. Az útmutató a projekt értékelése szempontjából elvárt szerkezet szerint épül fel. Az MT készítésének lépései azonban eltérhetnek ettől a sorrendtől, illetve a projekt előkészítés folyamatában egyes lépéseket ismételni kell. A sorrend eltérésére egyértelmű példa a vezetői összefoglaló összeállítása, amely az MT egy egy változatának készítésese során az utolsó lépés, de az MT-ben első pontként jelenik meg. Az MT készítés iteratív jellegére példa a kiválasztott változat pénzügyi elemzésének pontosítása, ahogy a műszaki tartalomra vonatkozó információ pontosodik a tervezés előrehaladásával. Másik példa a működtetési modell vagy a műszaki tartalom átalakítása, ha a pénzügyi elemzések azt mutatják, hogy a tervezett tevékenységek egy adott változata pénzügyileg nem fenntartható működtetést eredményezne. Az MT-nek része a költség-haszon elemzés is. Ennek részleteiről általános és ágazat specifikus módszertani útmutatók szólnak. Az útmutató célja, hogy a projektjavaslatok megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elő. Így egyrészt megkönnyíti a beérkező projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezetű dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb időt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelők és bírálók a megfelelő információ birtokában dönthetnek a projektjavaslat előterjesztéséről, illetve támogatásáról, adott esetben egymással versengő projektek rangsorolásáról. Ennélfogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítői minden kérdésre kitérjenek, és kért adatot, információt közöljenek a bírálóval az MT-n keresztül, hiszen ezek hiányában a projektjavaslat tartalmi kiegészítése válhat szükségessé, késleltetve a támogatási döntést. Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott, ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek azonban az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetők. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. 2

Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. A KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA... 6 2.1. A KEDVEZMÉNYEZETT(EK) ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA... 6 2.1.1. Szervezeti felépítés... 6 2.1.2. Tevékenységek... 6 2.1.3. Már megvalósult fejlesztések tapasztalatai... 6 2.2. A PROJEKT ELHELYEZÉSE A KEDVEZMÉNYEZETT(EK) STRATÉGIÁJÁBAN... 6 2.3. AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA... 6 2.4. PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA... 7 3. A PROJEKT HÁTTERE... 8 3.1. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI-KÖRNYEZETI ALAPADATOK... 8 3.2. SZAKTERÜLET BEMUTATÁSA... 8 3.3. A PROJEKT SZAKPOLITIKAI ILLESZKEDÉSE... 8 4. A FEJLESZTÉS INDOKLÁSA... 9 4.1. JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA... 9 4.2. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK... 9 4.2.1. A projekt célrendszere... 9 4.2.2. Társadalmi-gazdasági hatások... 9 4.2.3. Hozzájárulás a területi kohézió horizontális céljához... 9 4.2.4. Esélyegyenlőség bemutatása...10 4.2.5. Horizontális alapelvek teljesítése a projekt megvalósító szervezetnél...10 4.3. CÉLCSOPORT BEMUTATÁSA...10 5. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEK ÉS MÓDSZERTAN... 11 5.1. A FORGALMI MODELL ELŐÁLLÍTÁSA ÉS AZ UTASFORGALMI VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA...11 5.2. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI...11 6. VÁLTOZATELEMZÉS... 12 6.1. A MEGFELELŐ VÁLTOZAT KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERE...12 6.2. SZŰRÉSI SZEMPONTOK, ELŐZETES VIZSGÁLATOK...13 6.3. MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA, ELŐZETES VIZSGÁLATOK...13 6.4. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET BEMUTATÁSA...14 6.4.1. Műszaki és szakmai leírás, feltételek...14 6.4.2. Forgalom előrejelzése...14 6.4.3. Beruházási és működési költségek...14 6.4.4. Üzemeltetés...14 6.5. A MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZAT LEÍRÁSA...14 6.5.1. Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása...14 6.5.2. Beruházási költség...15 6.5.3. Működési költség...15 6.5.4. Hatások, társadalmi hasznosság...15 6.6. B MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZAT...15 6.7. C MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZAT...15 6.8. LEGMEGFELELŐBB VÁLTOZAT KIVÁLASZTÁSA...15 7. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTVÁLTOZAT BEMUTATÁSA... 17 7.1. MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA...17 7.2. IDŐBELI ÜTEMEZÉS...17 7.2.1. Műszaki megvalósítás ütemezése...17 7.2.2. A projekt megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése...17 3

7.2.3. Pénzügyi ütemezés...18 7.3. A KIVÁLASZTOTT PROJEKTVÁLTOZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA...18 7.3.1. Környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárások...18 7.3.2. Várható környezeti hatások az építés során...18 7.4. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT INTÉZMÉNYI ELEMZÉSE...18 8. PÉNZÜGYI ELEMZÉS... 19 8.1. JÖVEDELEMTERMELŐ TEVÉKENYSÉGEK ÉS/VAGY NAGYPROJEKTEK PÉNZÜGYI ELEMZÉSE...21 8.1.1. Beruházási költségek becslése...21 8.1.2. Működési költség...21 8.1.3. Maradványérték...23 8.1.4. Pénzügyi bevételek becslése...23 8.2. A PROJEKT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYMUTATÓI EU TÁMOGATÁS NÉLKÜLI ESETBEN 24 8.3. A TÁMOGATÁSI ARÁNY ÉS TÁMOGATÁSI ÖSSZEG SZÁMÍTÁSA...24 8.3.1. Támogathatósági feltételek vizsgálata...24 8.3.2. A támogatás mértékének meghatározása...25 8.3.3. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata...26 8.4. NEM JÖVEDELEMTERMELŐ TEVÉKENYSÉGEK PÉNZÜGYI ELEMZÉSE...26 8.4.1. Beruházási költségek becslése...26 8.4.2. Működési költség...26 8.4.3. A megítélhető támogatási összeg meghatározása...27 9. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS... 28 9.1. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE...28 9.2. KÖZGAZDASÁGI HASZNOK BECSLÉSE...28 9.3. KÖZGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK...29 10. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS... 30 10.1. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT...30 10.2. KOCKÁZATELEMZÉS...30 10.3. MENNYISÉGI KOCKÁZATELEMZÉS...31 10.4. KOCKÁZAT KEZELÉSI STRATÉGIA...31 11. MELLÉKLETEK... 31 4

1. Vezetői összefoglaló 5-15 oldalas összefoglaló, ami tartalmazza a felmerült probléma és a javasolt megoldás megvalósíthatóságának rövid áttekintését. A vezetői összefoglalóból ki kell derülnie: Miért szükséges a projekt megvalósítása; Miért kell támogatni a megvalósítást; Milyen hatásai és eredményei lesznek a projekt megvalósításának. 5

2. A kedvezményezett bemutatása A projekt megvalósítási szakaszában érintett szervezet(ek) rövid bemutatása. A kedvezményezett/projektgazda lehet egy szervezet, több szervezet vagy több szervezet konzorciuma, esetleg társulása. Ha a kedvezményezetti kör több szervezetből áll, akkor a bemutatást szervezetenként is meg kell tenni. 2.1. A kedvezményezett(ek) általános bemutatása 2.1.1. Szervezeti felépítés A kedvezményezett hivatalos neve, adatai, jogi státusza, szervezeti felépítése, döntéshozatali mechanizmusa, stb. 2.1.2. Tevékenységek A projektgazda alapvető tevékenységeinek bemutatása, a projekt kapcsolódása az alaptevékenységekhez. A projektgazda tevékenységeinek, illetve amennyiben releváns alap- és vállalkozási tevékenységeinek külön-külön történő felsorolása. Mutassa be, hogyan kapcsolódik a projekt ezen tevékenységekhez. Itt kell bemutatni, hogy a projektgazda a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA visszaigénylő-e. A pályázó működését szabályozó legfontosabb, a projekt szempontjából releváns jogszabályok. 2.1.3. Már megvalósult fejlesztések tapasztalatai A kedvezményezett által korábban végrehajtott hasonló beruházások bemutatása különös tekintettel a projektek eredményeire és fenntartására vonatkozóan. A már megvalósult projektek megvalósulásának célja (a megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetőségek), helyszíne, adottságai, a megvalósítás mérföldkövei, érdekeltek, célcsoportok, outputok és a már jelentkező hatások bemutatása. Nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni. 2.2. A projekt elhelyezése a kedvezményezett(ek) stratégiájában A projekt illeszkedése a kedvezményezett stratégiájában meghatározott célkitűzésekhez, tervezett szerepe azok teljesülésében. A projekt céljainak illeszkedése a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokhoz. A projekt kialakulásával kapcsolatosan eddig a pályázónál lezajlott folyamat és a megszületett döntések összefoglalása. 2.3. Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása A projekt megvalósítására kötendő konzorciumi megállapodás kereteinek, az együttműködés módjának meghatározása, megjelölve az egyes partnereknek a projekt megvalósításában betöltendő szerepét, hozzájárulását. Meg kell jelölni azt is, hogy a támogatásban 6

részesülő partnerek (címzettek) a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA visszaigénylők-e. 2.4. Projekt menedzsment szervezet bemutatása A projekt megvalósítását lebonyolító menedzsment szervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, felügyeleti szerve, struktúra, feladatkörök, vezetők és szakemberek, munkatársak, működésének időtartama stb.). 7

3. A projekt háttere A projekt által fejleszteni kívánt tevékenység gazdasági, társadalmi, jogi hátterét kell ebben a fejezetben bemutatni, ami megalapozza a fejlesztési igények meghatározását is. 3.1. Gazdasági-társadalmi-környezeti alapadatok A beruházás által érintett természetes és épített környezet bemutatása, különös tekintettel azokra a tényezőkre, melyek esetlegesen befolyásolhatják a projekt megvalósítását. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása: a terület alapvető gazdasági mutatóinak ismertetése, helyi vállalkozások száma, összetétele, lakosság jövedelmi helyzete, motorizáció, munkaerőpiaci jellemzők, demográfiai helyzet és tendenciák, a legfontosabb kulturális jellemzők. Szűkebb értelemben a projekt megvalósulása helyszíneinek bemutatása. Tágabb értelemben a fejlesztés földrajzi területe alatt értjük azt a területet, ahol a projekt eredményei és hatásai középilletve hosszútávon jelentkeznek. 3.2. Szakterület bemutatása Mutassa be a projektje által érintett szakterületet, különös tekintettel annak helyzetére az Európai Unióban, Magyarországon, a projekt által érintett régió(k)ban, illetve a projekt megvalósításával érintett területen. Alkalmazzon a szakterületre vonatkozó specifikus reprezentatív mutatókat. Mutassa be, milyen folyamatok jellemezték, s jellemzik a szóban forgó szakterületet a közösségi, nemzeti, regionális és térségi/kistérségi szinten. Érdemes a közösségi szinttől lefelé haladva a részletezettséget növelni. Ismertesse a projekt szempontjából releváns (a projekt környezetét, végrehajtását, üzemeltetését befolyásoló) közösségi jogforrások (irányelv, rendelet, határozat stb.), illetve hazai jogszabályok (korm. rendelet, miniszteri rendelet, helyi rendelet stb.), határozatok vonatkozó részeit. A korábban megvalósult hasonló, adott szakterületen megvalósított vagy folyamatban lévő fejlesztések célkitűzéseinek és eredményeinek ismertetése, összehasonlítása a projektjavaslattal. 3.3. A projekt szakpolitikai illeszkedése Itt kell bemutatni a különböző programokhoz, különösen a városfejlesztési, illetve közlekedésfejlesztési tervekhez való kapcsolódást is. A projekt illeszkedésének bemutatása az EU közlekedési politikájához a magyar közlekedéspolitikához az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez az operatív programok rendszerébe fejlesztési stratégiához, tervhez a kedvezményezett stratégiájához egyéb fejlesztésekhez 8

4. A fejlesztés indoklása 4.1. Jelenlegi helyzet bemutatása A helyzetelemző fejezet fő funkciója, hogy bemutassa azokat a kiinduló információkat, adatokat és folyamatokat, amelyek a projekt célrendszerének kialakításakor szerepet játszottak, és amelyek hatással lehetnek a projekt által elért eredményekre és hatásokra. A SWOT elemzés eredményeit itt lehet bemutatni. Az elemzésnek át kell tekintenie az adott fejlesztés által létrehozott szolgáltatások iránti igényeket, illetve piaci viszonyokat. Infrastruktúra, műszaki állapot Be kell mutatni a közlekedési hálózatot, a projektet érintő egyéb infrastruktúra és eszközök helyzetét (pl. autóbusz közlekedést érintő fejlesztés esetén a projekt által érintett autóbuszok főbb adatait). Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal Be kell mutatni a közúti közlekedési forgalom, továbbá a közösségi közlekedési forgalom jelenlegi helyzetét, előrejelzést kell adni a forgalom alakulására. Kereslet-kínálat elemzés Ezen keresztül történik a fejlesztési szükséglet meghatározása. Tekintettel arra, hogy az elemzés célja a fejlesztési igény meghatározásához történő hozzájárulás, így az itt leírtakat kell beépíteni a költség-haszonelemzés projekt nélküli ( 0 ) változat meghatározásába és a projekt megvalósulásával elérhető pénzügyi bevételek és/vagy társadalmi hasznok kiszámításába is. 4.2. Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások 4.2.1. A projekt célrendszere A projekt célrendszerének stratégiai és operatív célok részletes bemutatása, a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése. A legfontosabb célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatása, hogyan járul hozzá a projekt az operatív programban (OP) meghatározott indikátorokhoz. A projekt hosszú távú hatásainak elemzése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása, feltételezhető multiplikátor hatások ismertetése. 4.2.2. Társadalmi-gazdasági hatások A projekt által generált társadalmi-gazdasági hatások bemutatása. 4.2.3. Hozzájárulás a területi kohézió horizontális céljához Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT-ben) meghatározott horizontális területi célokhoz való hozzájárulás bemutatása (országos 9

területi célokhoz való hozzájárulás, területi szinergia, területi hatás, stb.) 4.2.4. Esélyegyenlőség bemutatása A közösségi közlekedés fejlesztésének bemutatása a kevésbé előnyös helyzetben lévő társadalmi csoportok szempontjából (akadálymentesítés, társadalmi csoportok preferenciája, stb) 4.2.5. Horizontális alapelvek teljesítése a projekt megvalósító szervezetnél A horizontális céloknak való megfelelés biztosításának bemutatása. 4.3. Célcsoport bemutatása A megcélzott célcsoport lehatárolásának indokoltsága, a célcsoport összetétele, a reprezentatív gazdasági mutatóinak ismertetése, motiváltságának, bevonhatóságának jellemzői. 10

5. Általános feltételezések és módszertan 5.1. A forgalmi modell előállítása és az utasforgalmi vizsgálat módszertana A forgalmi modellezés eredményeként kapjuk közlekedési hálózati szinten járműkilométer adatok közlekedési módonként utaskilométer adatok közlekedési módonként utazási idő adatok közlekedési módonként melyek a pénzügyi illetve a közgazdasági költség-haszon elemzés bemenő adataiként szolgálnak. A területet érintő általános tendenciák, a területfejlesztés bemutatása rövid és hosszú távon. A közlekedési modellezéshez használt modell bemutatása 5.2. Költség-haszon elemzés általános feltételezései Ebben a pontban kell bemutatni azokat az általános feltételezéseket, amelyek a költség-haszon elemzés valamennyi részére érvényesek. A feltételezések leírása az alábbi pontokra kell, hogy kitérjen. Fejlesztési különbözet vagy történelmi költség módszer A költség-haszon elemzés során kérjük, hogy a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzák. Reálértéken történő tervezés Az elemzéseket reálértéken (változatlan áron) kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történő számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd később). 200 millió Ft feletti projektek esetében, ha a beruházás 1 évnél hosszabb, nominál értéken (folyó áron) is el lehet végezni a pénzügyi elemzést. Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referenciaidőszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A vizsgált időtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). A pénzügyi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Nominálértéken számítva a pénzügyi diszkontráta az infláció értékével (hozzávetőlegesen +3%) magasabb, mint a reálértéken számított pénzügyi diszkontráta. 11

A társadalmi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5,5 %-os társadalmi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Ha az elemzést nominál értéken végzik, akkor 8%-os diszkontrátát kell alkalmazni. ÁFA Meg kell adni, hogy az áfa hogyan jelenik meg az egyes elemzésekben. A közgazdasági elemzés során beleértve a változatelemzés társadalmi hasznosságra vonatkozó részét a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A hasznoknál, amennyiben a bevételek is a haszon részét képezik, a bevételeket a végső fogyasztóknál (elsősorban lakosság) áfával kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzés költségbecslésében szerepeltetni kell az áfát attól függően, hogy a vizsgált szereplő (a beruházó, a működtetőfenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelős szereplő) jogosult-e az áfa visszaigénylésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) valamely önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy egyéb olyan szervezet, amely az áfát nem igényelheti vissza az adott tevékenység tekintetében, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfája a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendő. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) visszaigényelheti az áfát, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. A bevételeknél, a működtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfát be kell fizetni, így a működési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie. Alkalmazott árszint A számítások során alkalmazott árszint bemutatása 6. Változatelemzés A fejezet célja annak bemutatása, hogy a célkitűzések elérésének legmegfelelőbb módjára (költség-hatékony és/vagy legnagyobb társadalmi hatást elérő megoldásra) kér a projektgazda támogatást. A felmerülő megoldási változatok részletes leírása, elemzése, a megvalósíthatatlan változatok kizárása, több megvalósítható megoldás felvázolása, részletes feltételeinek vizsgálata és a legmegfelelőbb kiválasztása a fejezet főbb pontjai. 6.1. A megfelelő változat kiválasztási módszere A változatelemzés három fő módszere az alábbi lehet: A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A projektben az előzetes vizsgálatok során alkalmazzuk ezt a módszert egy-egy azonos célt elérő, konkrét műszaki megoldás kiválasztásakor. Mivel a kitűzött cél minden paraméterében azonos eredményt hozó változatokat lehet csak így összehasonlítani, alkalmazási köre korlátozott. Ilyen lehet pl. egy teljes mértékben 12

azonos színvonalat eredményező épület-felújítás két különböző technológiával, amelyek közül az egyik magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű. A közgazdasági költségek számszerűsítése, forintosítása megtörténik, az azonos hatású változatok közül a kisebb teljes költségű változat javasolható megvalósításra. Az (egyszerűsített) közgazdasági költség-haszon elemzés akkor alkalmazandó, ha a konkrét célt több paraméter írja le, és ezek célértékeinek a meghatározása is a változat elemzés célja. Ez a közgazdasági költségek becslését és a hasznok pénzben történő kifejezését tételezi fel. Ennek idő- és munka igénye általában magas, ezért ennek a módszernek az alkalmazása akkor javasolt, ha kevés számú változatot kell összehasonlítani és a szükséges adatok könnyen beszerezhetőek. A változatelemzés közgazdasági költség-haszon elemzés módszerével történik. A módszert a kiválasztott változat közgazdasági költség-haszon elemzése fejezetében kell részletesen bemutatni. A többszempontú értékelés módszerének alkalmazása abban az esetben javasolt, amennyiben a cél meghatározás jellege szerint nem homogén. Nem szükséges a költségek és hatások teljesen pontos becslése, csak olyan mértékig, hogy kategóriák szerint pontozhatóak legyenek. Előnye, hogy az intézményi, működtetési kockázat is figyelembe vehető az elemzés során. Ez akkor releváns, ha a projekt megvalósítójának, illetve használóinak forrásai szűkösek, vagy különböző intézményi változatok jelentősen eltérő pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkor egy előzetes, egyszerűsített finanszírozási terv eredményei, következtetései bevonhatók a többszempontú értékelésbe, illetve ezek alapján a pénzügyileg nem megvalósítható változatok kizárhatók a további elemzésből. Ebben a pontban kell összefoglalni a változatelemzés szintjeit, célját illetve a változatelemzés módszerét. 6.2. Szűrési szempontok, előzetes vizsgálatok A műszakilag, jogilag megvalósíthatatlan változatok kiszűrésére szempontrendszer megadása, amennyiben az adott projektnél ez releváns. Az előzetes vizsgálatok keretében projektrészekre, vagy egyes változatok kiszűrésére a változatelemzési módszereket lehet alkalmazni szükség szerint. 6.3. Megvalósítható változatok meghatározása, előzetes vizsgálatok A kitűzött célt elérő lehetséges fejlesztési/beavatkozási változatok rövid megfogalmazása. A megfogalmazásban szerepelnie kell minden információnak, amely a szűrési kritériumok szerinti értékelést lehetővé teszi. 13

A lehetséges változatokat a szűrési szempontok szerint kell értékelni és azok alapján a megvalósítható változatokat ki kell választani. Az előzetes vizsgálatokat a megvalósíthatósági tanulmányban röviden be kell mutatni. A részletes változat elemzést csak a megvalósítható változatokra kell elvégezni. 6.4. A projekt nélküli eset bemutatása A projekt nélküli helyzet előrejelzése azért szükséges, hogy a pénzügyi, társadalmi vizsgálatoknál a projekt költségeit és hatását elkülönítetten tudjuk bemutatni. Ehhez a költség-haszon elemzés során a fejlesztési különbözet (inkrementális) módszer alkalmazását írja elő az EU Költség-haszon elemzési útmutató. A projekt nélküli esetet nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt nélküli eset lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. 6.4.1. Műszaki és szakmai leírás, feltételek A szükséges infrastrukturális feltételek alakulásának vizsgálata, kitérve az elérhetőség biztosításának kérdésére. A javasolt projekt megvalósítása nélkül is megvalósuló beruházások bemutatása. A kereslet és kínálat fejezet elemzéseire kell itt is építeni. 6.4.2. Forgalom előrejelzése A projekt nélküli eset forgalmi teljesítményeinek bemutatása 6.4.3. Beruházási és működési költségek A projekt nélküli eset beruházási költségeinek bemutatása 6.4.4. Üzemeltetés Az üzemeltetés szervezeti struktúrájának bemutatása. Az üzemeltetés legfontosabb feladatainak és költségeinek számba vétele (pl.: elektromos és gépészeti egységek üzemeltetése, karbantartási feladatok, tisztán tartás). 6.5. A megvalósítható változat leírása Az A megvalósítható megoldás részletes jellemzése 6.5.1. Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A szükséges infrastrukturális feltételek vizsgálata, kitérve az elérhetőség biztosításának kérdésére. A szükséges építési beruházások bemutatása, az alkalmazandó technológia legfontosabb paramétereinek ismertetése. Fejlesztések műszaki tartalma Tevékenységek bemutatása 14

6.5.2. Beruházási költség A beruházási költségek és a maradványérték évenkénti részletezése. 6.5.3. Működési költség A működési költségek részletezése évenkénti megbontásban. Az üzemeltetés szervezeti struktúrájának bemutatása. Az üzemeltetés legfontosabb feladatainak és költségeinek számba vétele (pl.: elektromos és gépészeti egységek üzemeltetése, karbantartási feladatok, tisztán tartás). 6.5.4. Hatások, társadalmi hasznosság Az elvárt hatások elemzése a célcsoport szempontjából, össztársadalmi szinten, illetve regionális szinten. Különösen a többszempontú értékelés társadalmi hasznosság hatás mutatójában szereplő hatásokat kell bemutatni. 6.6. B megvalósítható változat A B megvalósítható megoldás részletes vizsgálata ugyanolyan szerkezetben, mint az A változat vizsgálata. A változat műszaki tartamának bemutatásánál a különbségek bemutatása a cél. 6.7. C megvalósítható változat A C megvalósítható megoldás ha ilyen felmerült részletes vizsgálata ugyanolyan szerkezetben, mint az A változat vizsgálata. A változat műszaki tartamának bemutatásánál a különbségek bemutatása a cél. 6.8. Legmegfelelőbb változat kiválasztása A meghatározott módszertani lépések elvégzése a kiválasztásra. Ha az alkalmazott módszer a költség-hatékonysági elemzés, akkor a legkisebb költségű változatot kell kiválasztani. Ha a többszempontú elemzés a kiválasztás módszere, akkor az értékelési szempontok szerint legnagyobb összpontszámú projektet kell kiválasztani. Többszempontú értékelésre példa táblázat A változat Társadalmi hasznosság Költség-hatékonyság Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság Összesen B változat Társadalmi hasznosság Költség-hatékonyság Intézményi és működési kockázatok Pontszám 15

Pénzügyi fenntarthatóság Összesen C változat Társadalmi hasznosság Költség-hatékonyság Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság Összesen Pontszám Egyszerűsített költség-haszon elemzés értékelésre példa táblázat Vizsgálati eredmények Beruházási költség PV Üzemeltetési és karbantartási költség PV Pótlás PV Maradványérték PV Utazási idő megtakarítás PV Környezeti hatás PV Baleseti kockázat változása PV Nettó társadalmi haszon összesen NPV Társadalmi belső megtérülési ráta ERR Társadalmi haszon-költség arány BCR A. projektváltozat C. projektváltozat Következtetés: a megvalósításra kijelölt változat megnevezése, amire egyben a projekt tartalma, amire a támogatást kéri a projektgazda. 16

7. A kiválasztott projektváltozat bemutatása A kiválasztott projektváltozat részletes kidolgozása, a javasolt projekt megvalósításának bemutatása. Itt kell felsorolni a projektben megvalósítani kívánt tevékenységeket, és megadni azok jellemzését az elszámolhatóság és támogatás formája és jogcíme szempontjából. 7.1. Műszaki tartalom részletes leírása Az MT benyújtásakor a projekt javaslat műszaki tartalmát a már rendelkezésre álló tervek alapján kell meghatározni. Az MT műszaki tartalom leírását, ha szükséges a pályázati dokumentáció benyújtásáig kell aktualizálni. 7.2. Időbeli ütemezés Itt szükséges bemutatni a javasolt projekt előkészítettségét, és az arra vonatkozó tényeket, az útvonaltervben megjelölt mérföldkövek teljesülését és a további projekt-előkészítő lépésekkel kapcsolatos főbb információkat is. A projekt ütemezését összefoglaló fejezetek célja, hogy részletesen elemezze a projekt, illetve az egyes részelemek megvalósításának időigényét feltárja a lehetséges kockázatokat, meghatározza a legfontosabb csomópontokat, szűk keresztmetszeteket és feltárja a végrehajtás optimalizálásának lehetőségeit. Át kell tekinteni a támogatás felhasználáshoz kötődő eljárások időigényét. Az ütemezések elkészítésénél figyelembe kel venni a beruházási tevékenységek sikeres előkészítésének időszükségletét is. 7.2.1. Műszaki megvalósítás ütemezése A műszaki megvalósítás ütemezése során a következő területekre kell kitérni: a beruházás megkezdése előtt szükséges engedélyezési, hatósági eljárások időigénye a beruházó kiválasztásának időszükségletei a műszaki megvalósítás technológiai időigény az átadási, üzembe helyezési folyamatok időigénye a kockázatok kezelése érdekében szükséges idő tartalékok beépítése az ütemezésbe 7.2.2. A projekt megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése A projekt megvalósításához kapcsolódó eljárások alatt elsősorban a támogatási források rendelkezésre állásához, megítéléséhez kötődő eljárások és döntések időigényét, a felhasználással és elszámolással kapcsolatos eljárások időigényét, valamint a kapcsolódó eljárások (mint pl. közbeszerzési eljárás) időigényét kell figyelembe venni. 17

A kapcsolódó eljárásokat a következő fő területekre bontva elemezzük: jóváhagyott projektekhez kötődő támogatási szerződés megkötésének folyamat a megvalósítás során alkalmazandó eljárások o közbeszerzési eljárások o jelentési, monitoring feladatok projekt lezárása 7.2.3. Pénzügyi ütemezés A pénzügyi ütemezés keretében a projektek megvalósításához kötődő pénzáramokat, a támogatási és egyéb finanszírozási források lehívhatóságának, felhasználhatóságának lehetséges ütemezését kell megadni, a következők szerint: előkészítéssel kapcsolatos költségek felmerülése beruházással kapcsolatos költségek felmerülésének várható ütemezése: o a vállalkozó szerződés lehetséges tartalma o technológiához kötődő ütemezés a támogatási források lehívhatóságának feltételei, ütemezése: o saját forrás felhasználásának várható üzemezése: Ezt a pontot a projekt adatlap vonatkozó részével összhangban kell készíteni. 7.3. A kiválasztott projektváltozat környezeti hatásainak összefoglalója Törekedni kell a hatások számszerűsítésére. Ez a pont alapozza meg a hatás indikátorok értékeit. 7.3.1. Környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárások Itt kell bemutatni az érintett területi egység környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásait. 7.3.2. Várható környezeti hatások az építés során Az építés hatásainak bemutatása a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében illetve a szállítások során. 7.4. A kiválasztott változat intézményi elemzése Az intézményi elemzésnek: a támogathatóság és az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével, - a kedvezményezett kérdésére, 18

az EU társfinanszírozással megvalósított fejlesztéssel létrehozott eszközök tulajdonviszonyaira, és a fejlesztés utáni működtetés kérdéseire kell kitérnie. Az intézményi elemzés eredményei egyúttal a pénzügyi vizsgálatokhoz adnak nélkülözhetetlen inputot. A fejlesztés eredményeinek fenntartásának bemutatása, tekintettel arra, hogy ez alapvető követelménye az EU-társfinanszírozás megszerzésének. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a közszolgáltatáshoz szükséges eszközöket a közszolgáltató jogszerűen, hosszú távon használhassa. Az áfa visszaigénylésre való jogosultság bemutatása. A jelenleg hatályos EU állami támogatási szabályoknak való megfelelés, illetve a meglévő eszközök, területek tulajdonlásának bemutatása. A városi közösségi közlekedés projektek esetében az üzemeltetési konstrukció bemutatása kiemelten fontos. 8. Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés célját és részleteit alapvetően meghatározza, hogy a támogatást kérő fejlesztés az EU általános támogatási szabályai szempontjából milyen kategóriába esik. Jelen pályázati kiírások által nyújtott támogatások közösségi versenyiogi szempontból nem minősülnek a tagállamok közötti kereskedelmet torzító állami támogatásnak, a következőkben a megítélés megértése céljából ismertetjük az ennek hátteréül szolgáló lépéseket, szempontokat: 1. Meg kell vizsgálni, hogy a támogatást igénylő szervezet és a tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül-e. A TVI tájékoztató füzete alapján A vállalkozás közösségi fogalma nagy mértékben eltér a hazai szemléletmódtól, ugyanis nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságokat sorolja ide, hanem minden olyan piaci szereplőt is, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a közös piacon, függetlenül annak jogi státuszától. Ez alapján a feltétel alapján az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhat az a támogatás, amelyet egyházak, egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok kapnak, olyan tevékenységükhöz, melyekben piaci szereplőkkel versenyeznek (pl. képzési tevékenységek, különböző egészségügyi szolgáltatások, stb.) 2. Ha nem minősül vállakozásnak, akkor a számára nyújtott támogatás közösségi versenyjogi szempontból nem minősül a tagállamok közötti kereskedelmet torzító állami támogatásnak 19

az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint. Ekkor azt kell vizsgálni, hogy jövedelemtermelő-e a tevékenység. A 1083/2006/EK Rendeletben a jövedelemtermelő beruházás definíciója az 55. cikk szerint (1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. 3. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményett a támogatandó tevékenység szempontjából, és nem minősül jövedelemtermelőnek sem a projekt, akkor a pályázati kiírásban meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhet támogatást a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. 4. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményezett, de a támogatandó tevékenység jövedelemtermelő, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint, a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív-e. 5. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) negatív, akkor az elszámolható kiadás a teljes elszámolható költség, és az igényelhető maximális támogatás a teljes elszámolható költség és a pályázati kiírásban megadott támogatási intenzitás szorzata 6. Ha nem minősül vállakozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív, akkor az elszámolható költség a beruházásból a referencia- időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség és az igényelhető maximális támogatás ezen elszámolható költség és a pályázati kiírásban megadott támogatási intenzitás szorzata. A tevékenységek fenti vizsgálatát az alábbi döntési fa szemlélteti. 20

Támogatást igénylő szervezet és tevékenység vállalkozás-e? nem Támogatást igénylő tevékenység jövedelemtermelő-e? nem Jelen útmutató 8.3. pontja szerint kell a pénzügyi elemzést elvégezni. igen igen Jelen útmutató alá tartozó projekteknél vélhetően nem fordul elő Támogatást igénylő tevékenységből a működés nettó bevétele negatív-e? nem m.jelen útmutató 8.1. pontja szerint kell a pénzügyi elemzést elvégezni, és az alapján kell megállapítani az elszámolható költségek mértékét. igen.jelen útmutató 8.3. pontja szerint kell a pénzügyi elemzést elvégezni, és a nettó bevétel negatív mértékét alátámasztani.. Jelen kiírás pályázati útmutatója alapján a megvalósítandó projektek keretében támogatott tevékenységek az alábbi két csoportba sorolhatóak: - közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek - közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek 8.1. Jövedelemtermelő tevékenységek és/vagy nagyprojektek pénzügyi elemzése A pénzügyi elemzés fő célja ebben az esetben, az hogy megalapozzuk az Alapokból történő hozzájárulás szükségességét és mértékét, továbbá kimutassuk a pénzügyi fenntarthatóságát ezeknek a tevékenységeknek. Az elemzés során alkalmazandó referencia időszak 30 év, beleértve a beruházás megvalósításának időszakát is. 8.1.1. Beruházási költségek becslése A beruházási költségek becslése során valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges költséget fel kell tüntetni, tehát azokat is, amelyek a pályázati útmutató alapján nem minősülnek elszámolható költségeknek. 8.1.2. Működési költség A működési költség az EU útmutatók, illetve az Európai Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the 21

reviewed calculation method of the co-financing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség (operating cost); karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost). pótlási /felújítási költség (replacement) ez általában beruházási költség, de az EU szerint az a beruházás, ami egyszeri költség. A pótlás későbbi évekre vonatkozik Az üzemeltetési és karbantartási költséget a pénzáram (DCF) módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet itt számba venni. Tényleges kiadást nem jelentő tételek, mint amortizáció nem lehet része a működési költségeknek. Működési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott költségváltozást kell számítani. Javasolt külön kezelni a változó költségeket és az állandó költségeket. A változó költségek a mennyiségétől függő költségek (anyagköltség, munkaerő költsége, villamos energia költsége, szállítási költség, környezetvédelmi költségek, javítási és közüzemi költségek) az állandó költségek (általános költségek) nem függenek a mennyiségtől. Ha azonban a számviteli gyakorlat nem teszi lehetővé a két költségtípus javasolt szétválasztásban történő előrejelzését, akkor a táblázatot át kell alakítani, hogy az előrejelzés szerinti bontást tükrözze. Az üzemeltetési és karbantartási költségeket lehetőség szerint a Közúti Közlekedési KHE útmutató és a Közösségi Közlekedési KHE útmutató által megkövetelt szerkezetben kell bemutatni. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A költség-haszon elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A pótlási költségeket műszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált időtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy a vizsgált időtáv műszaki szempontok alapján történő szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva. Bár a pótlási költség beruházási jellegű költség, a finanszírozási hiány kiszámítása érdekében (az EU-s követelményeknek megfelelően) a működési költségek között kell elszámolni. A beruházási költségeknél megadott inputokon túl szükséges a beruházás keretében létrejött eszközökre és a projekt által használt meglévő eszközökre vonatkozóan: az eszközök hasznos élettartama (vagy értékcsökkenési leírási kulcsa), a vizsgált időtartam idején pótlandó eszközök darabszáma, a pótlandó eszközök fajlagos pótlási költsége (Ft/db). A pótlási költségek időbeli megoszlása. 22

Általában pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen biztosítják az eszközök és a meghatározott szolgáltatási színvonal fenntartását. A számviteli gyakorlat miatt azonban bizonyos típusú projekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. 8.1.3. Maradványérték Az EU Útmutató (2002) a maradványértéket a beruházási költségek között szerepelteti (a költségekkel ellentétes előjellel). A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet. a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel; 1 az eszközök piaci értéke a vizsgált időszakot követően még hátralévő élettartamukra vonatkoztatva: azaz mintha az eszközöket az elemzési időszak végén eladnák); a vizsgált időszakot követően, az eszközök még hátralévő élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételek és kiadások nettó jelenértéke. Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A számítási módszertant illetve a várható élettartamokat az NFÜ Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költséghaszon elemzéséhez (2007. március) című dokumentuma határozza meg. 8.1.4. Pénzügyi bevételek becslése Ebben a pontban csak a működéshez kapcsolódó bevételeket kell feltüntetni, tehát az esetleges működést elősegítő pl. önkormányzati támogatást nem. Bevételek becslése (A bevételeknek más felosztása is lehetséges) Bevételek alakulása éves 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1... 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 1. év 2. év. n. év 1 Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adószabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól. 23

Bevételek éves alakulása 2.1... 3. Egyéb bevételek 3.1... 1. év 2. év. n. év A közutas projektek esetén a díjbeszedés módszertanának bemutatása kiemelt jelentőségű. 8.2. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói EU támogatás nélküli esetben A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét. FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. 8.3. A támogatási arány és támogatási összeg számítása 8.3.1. Támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy tevékenység akkor jogosult támogatásra, ha a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények (lásd a 8. fejezetet) az alábbiak: o ENPV pozitív, o az ERR legyen magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta, o a haszon-költség arány nagyobb, mint 1; a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: o FNPV negatív, o az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta; a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: 24

egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív 2. illetve ha negatív, akkor be kell mutatni, hogy az előrejelzett működési veszteséget milyen áthidaló hitellel vagy projekten kívüli forrásból fedezi a kedvezményezett 8.3.2. A támogatás mértékének meghatározása A támogatási összeg kiszámításának első lépéseként meg kell állapítani, hogy a tevékenység működési bevételei meghaladják-e a működési kiadásokat. Ha a nettó működési bevétel negatív, akkor a támogatás nagysága az elszámolható költségeknek a Pályázati Útmutatóban adott támogatás mértéke alapján számított százaléka. Ha a nettó működési bevétel pozitív, akkor az egyébként elszámolható költségek összegét csökkenteni kell a számítások alapján a referencia-időszak alatt várhatóan keletkező nettó jövedelem diszkontált értékével, és a következő képletet kell alkalmazni a támogatási összeg számításához. 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R = Max EE / DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevételdiszkontált működési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA = EC * R, ahol DA: döntési összeg (A projektre vonatkozóan elszámolható költségeknek a megtérülő résszel csökkentett összege) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 2007-2013 programozási időszakra című dokumentum szerint). 3. lépés: Az OP-támogatás maximumának számítása Ezt a lépést tájékozódási célból javasolt levezetni. OP támogatás = DA * max. CRpa, ahol CRpa a projekt-tevékenységre vonatkozó maximális támogatási intenzi tás a Pályázati Útmutató D2 pontja szerint 2 Amennyiben például az eszközök magas pótlási költsége miatt bizonyos években a halmozott működési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelős szereplő a projekten kívül képződött (egyéb tevékenységéből származó) önerővel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (időben szétteríti a felmerülő kiadásokat). 25

8.3.3. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az előző táblázatokból nyerhetők. A tevékenység pénzügyileg fenntartható, ha a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik). Teljes bruttó beruházási költség Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC- DNR)/DIC) Elszámolható költség (EC) Nem elszámolható költség Döntési összeg (DA=EC*R) A prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (MAX Crpa) EU-támogatás (=DA*Max Crpa) EU támogatás/elszámolható költség EU-támogatás/beruházási költségek OP támogatási ráta OP támogatás OP támogatás/elszámolható költség OP támogatás/beruházási költség Saját forrás az elszámolható költségre Saját forrás/elszámolható költség Saját forrás/beruházási költség Érték 8.4. Nem jövedelemtermelő tevékenységek 3 pénzügyi elemzése A pénzügyi elemzés fő célja ebben az esetben, az hogy megalapozzuk az Alapokból történő hozzájárulás mértékének szükségességét, továbbá kimutassuk, hogy a működés időszakában mekkora forrást kell biztosítani az 5 éves fenntartási kötelezettség biztosításához. 8.4.1. Beruházási költségek becslése A beruházási költségek becslése során valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges költséget fel kell tüntetni, tehát azokat is, amelyek a pályázati útmutató alapján nem minősülnek elszámolható költségeknek. 8.4.2. Működési költség A működési költség az EU útmutatók, illetve az Európai Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the 3 A 8. fejezet bevezetőjében leírt meghatározás szerint 26

reviewed calculation method of the co-financing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség (operating cost); karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost). pótlási /felújítási költség (replacement) ez általában beruházási költség, de az EU szerint az a beruházás, ami egyszeri költség. A pótlás későbbi évekre vonatkozik Működési költséget a pénzáram (DCF) módszer szerint kell összeállítani, azaz csak a tényleges kiadásokat lehet itt számba venni. Tényleges kiadást nem jelentő tételek, mint amortizáció nem lehet része a működési költségeknek. Működési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét kell alkalmazni, azaz a projekt által okozott költségváltozást kell számítani. Javasolt külön kezelni a változó költségeket és az állandó költségeket. A változó költségek a mennyiségétől függő költségek (anyagköltség, munkaerő költsége, villamos energia költsége, szállítási költség, környezetvédelmi költségek, javítási és közüzemi költségek) az állandó költségek (általános költségek) nem függenek a mennyiségtől. Ha azonban a számviteli gyakorlat nem teszi lehetővé a két költségtípus javasolt szétválasztásban történő előrejelzését, akkor a táblázatot át kell alakítani, hogy az előrejelzés szerinti bontást tükrözze. A működési költségeket lehetőség szerint a Közúti Közlekedési KHE útmutató és a Közösségi Közlekedési KHE útmutató által megkövetelt szerkezetben kell bemutatni. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). A költség-haszon elemzés a pénzforgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A pótlási költségeket műszaki adatokkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált időtáv során az alábbi módokon lehet a számítások során megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy a vizsgált időtáv műszaki szempontok alapján történő szakaszolásával, mely során a pótlási költség több évre kerül elosztva. Általában pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen biztosítják az eszközök és a meghatározott szolgáltatási színvonal fenntartását. A számviteli gyakorlat miatt azonban bizonyos típusú projekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. 8.4.3. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A kiszámított beruházási költségekből a Pályázati Útmutató elszámolható és nem elszámolható költségek típusait tartalmazó fejezetei alapján meg kell határozni az elszámolható költségeket. 27

A támogatás nagysága az elszámolható költségeknek a Pályázati Útmutatóban megadott támogatási mérték alapján számított százaléka. 9. Közgazdasági költség-haszon elemzés A közgazdasági költség-haszon elemzést a Közösségi Közlekedési KHE útmutató, illetve a Közúti Közlekedési KHE útmutató szerint kell elvégezni. A kiválasztott változat közgazdasági költség-haszon elemzése során szintén a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazására kerül sor. 9.1. Közgazdasági költségek becslése A pénzügyi költségeket a költségvetési (fiskális) kiigazításokkal szükséges korrigálni. 9.2. Közgazdasági hasznok becslése Alkalmazás köre: Jövedelemtermelő és/vagy nagyprojekt: a pénzben történő kifejezés kötelező Nem jövedelemtermelő és/vagy nem nagyprojekt: a pénzben történő kifejezés nem kötelező, de lehetséges A közgazdasági hasznok számítása többségében az utasforgalmi modellből származó adatok alapján történik. várható utazásiidő-megtakarítás Várható működési költségkülönbözet (lásd a közgazdasági költségek becslésénél) baleseti kockázat változása környezeti hatás A hasznokat az alábbi táblázat szerint kell összegezni: Utazási időmegtakarítás Működési költségkülönböz et Baleseti kockázat változása Környezeti hatás változása Összes haszon Jelenérték 1. év 2. év n. év 28