FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BA KO N I ENSIS A BAKONYI TERMESZETTUDOMANYI MUZEUM KOZLEMENYEI Zirc, 20. (2001-2003); 77-106. TIHANYI ELOHELYEK,flOGARFAUNISZTIKM VIZSGALATA SZEL YO 15 1 & KUTASI CSABA2 'Magyar Termeszettudomanyi Mlizeum Allattara, Budapest 2Bakonyi Termeszettudomanyi Milzeum, Zirc Abstract: Coleopterological investigations in 17 habitats of the Tihany Peninsula (Hungary). 17 different kind of habitats -Between 2000 and 2001 intense coleopterological collecting was made in of the Tihany Peninsula with pitfall, wine and light trapping, treading the ground, singling and sweepnetting. The vegetation types of the investigated area were among others in summer dry grassland, rock swards, shrubby forests, black pine plantation, alfalfa crop, and water sides of two small lakes of the Peninsula ("Kills6-tó" and "Bels5-to"). The total number of beetle species recorded is 300, from which 25 are new to the fauna of the Tihany Peninsula. Distribution and habitat preference of 50 characteristic, rare and/or protected species are outlined. I. Bevezetes A Tihanyi-felsziget a milt szazadban meg szinte teljesen kopar, pontosabban erdomentes yid& volt, ahol a legjellemz6bb novenytarsulas a fag nyilt es zth -t gyep volt. Szazadunkban jelent6s mertekti beerd6sillesnek lehettank tanui. Mig a spontan szukcesszio bokorerd6ket es cseres-tolgyeseket eredmenyezett, a mesterseges telepites nyoman olykor tajidegen feketefenyvesek jottek letre. A szukcesszia5 eredmenye, pi. az id6s fakkal tarkitott, kutatohaz kornyeki erdo (egykori felhagyott, fas legel6), vagy a Levendulas kornyeke (tab tlzhektarnyi mandulas-levendulas erd6siilt be, a mostani tenyleges Levendula.s teralet az eredeti torecleke). Az utobbi evtizedekben er6sen megnovekedett a dont6en nyari id6szakban jelentkezd idegenforgaiorn (idenyenkent tobb millio latogat6), ami fokozott tertilethasznalattal jar egytitt. Turistautakat jeloitek ki, tanosvenyeket hortak letre, es a gejzirlalpok bemutathatova tetele erdekeben eserjeseket irtottak ki. Az egykori kiterjedt allattartas mar reg megszunt, de az utobbi id6ben nehany szaz merinojuhot telepitettek a felszigetre, igy a gyepek egy reszenek fennmaradasa megoldottnak latszik. Szinten a Balaton-felvideki Nernzeti Park kezdemenyezesere telepitettek 2001 vegen of sziirke marhat a Bels6-tó men& Az egykor lecsapolt Ktilso-t6 helyreallitasa rnegtortent, arnely ma mar az el6vilag altal birtokba vett, allando vizzel rendelkezo rnozaikos nadas teriilet. Orvendetes, hogy a Bets& tavon az utobbi evtizedekben jelent6s nadasodasi folyarnat indult meg. 77
II. A tihanyi bogaraiszati kutata'sok ellinnenyei A Tihanyi-telszigeten 1952-ben tajvedelmi kc.)rzet le -test-lit, ma pedig resze a Balatonfelvicleki Nernzeti Parknak, es 2003461 az Europa Diplomat is elnycrte. Allatvilaganak feltarasa az 1930-as es 1940-es evekben kezd6dott, amikor a Q.-L -1146st, illetve a kutatast Errrz Geza, a Tihanyi Biologiai Kutatointezet aldwri igazgatoja koorclinalta. A tihanyi bog6rfaundrol szerzet.t ismereteink alapkaveit ebben az id6szakban rakta le SZEKESSY Vilmos 193- ban, illetve 1943-ban publikalt munkaiban. SLEKEssY a 30-as es 40-es evekben kitartoan gyiajti5tt a T]hanyi-felsziget teruleten, ilyen rnodon (a korabbi adatokat is fiffelembe veve) 1943-ban megjelent ciickeben csaknem 1000 tihanyi el6fordulasii bogarfajt sorolt fel. Kes6bb, az 1960-as es 1970-es evekben PAPP leap' (akkor a Veszpremi Bakonyi Mazeurn muzeologusa) alit a bakonyi faunisztikai kutatasok e'en, es szervezte a feltaro munkalatokat, es nem utolsosorban az ereclmenyek publikalasat, Ekkor a Tilianyi-felsziget mar nem f6 ceikitlizese, hanern csak r6sze volt a Bakonyra iranyulo kutatasi programnak. A masoclik kutatasi icloszakban szarnos, eu-egy bogarcsoport vizsgalatara specializaleidott kutato (f6kent amat6r6k) toliabol jelentek meg a tihanyi bogarfaunat erint6 adatkoz16 cikkek (MEDVEGY 1987; ROZNER 1983, 1984, 1986, 1987, 1988 es 1990; SZALOKI 1993a es 1993b, valamint TOTE 1968, 1973a, 1973b, 1973c, 1979 es 1980). A Tihanyi-feIsziget bogarfaunajarol ezert viszonylag sok adattai rendelkeziink, de az adatok egy resze rogi keletti, masreszt az emlitett munkakban gyakran nem talalunk pantos es el(51 -ieiyadatokat a megadott bogarfajokrol. A korabban kimutatott, de altalunk nem Kvitittitt ritka bogarfajok Faunisztikai erdekessegkent elsokent emlithet6 a balatoni hinarbogar (Macroplea =idea balatonica), rnelyet csak Balatonkeneser61 es Tihanybol isrnerilak. Szerepcl a Magyarorszagi V6r6s KOnyvben. Tapnovenye a balatoni sti1l6hinar (Alyriopizyiltart pectinaturn). E bogarat az 1930-as es 1940-es evekben gycijtottek. azota nem keriilt ek5. Az aknasfutrinka (Osirnus armnophilus) (veclett, voros konyves) a homokpusztak es szaraz sziklagyepek ritka faja, rnindossze kilenc hazai leli5helyet tartjuk szainon. A kovetkezokben reszletes ismertetas nelkill azokat a fajokat soroljuk fel, melyek szạrazsag- es melegkeilveiok 'even els6sorban homokpusztainkon es sziklagycpjcinkben terjcdtck el: nags vajarfutrinka (Scarites ten-icoia) (veciett), busafutu (Broscus cephalotes), kopasz ejfuto (Cyrniridis axiltaris), sz6rosfejfi ejfut6 (Cymindis scapulars), Lek difuto (Cyrnindis variolosa). (A fclsorolt fajok tabbsege megicheti5sen ritka hazankban_) A Ktilso to-k rnyeken nchan sokedvel6 bogartaj elcifordulasat is eszleltek, E nalunk meglehetosen szorvanyos el6fordumst irnutato bogarak leginkabb szikes tavaink mellett honosak, mint a Ferto- vat(a Velencei-to. A fajok a kovetkezok: parti homokfutrinka (Candela arenaria viennensis), foltos homokfutrinka (Cicindela littoralis Flemora is). sziki vakondfuto (Clivina y-psilon) es barna sutatuto (Polistichus conne)als)_ A Bels6-0 partjan talaltak az aztir bilzfutot (Chlaenius decipiens), amely ritka faj, az Alfoldr61, a DunanttaIrOl es a Borzsonyb61 vannak adatai. Nedves illetve szikes teruleteken gyoottek. Vegtil jelentos szanni vedett faj keriilt el6, melyek kazott gyakori es ritkabb eietnek egyarant vannak: magyar viragdiszbogar (Anthaxia hu.ngarica), bronzes ttikrosdiszbogar (Capnodis tenebrionis), di6faeincer (Megopis scabricornis). &lids eineer (Acanthocinus aeciiii5), holdszarvii ganelttira (Cop-is lurtaris), urrszarvu bogar (Otycte.s. nasicornis). 78
III. Anyag es modszer Gyiljtaelyek A 2000 ds 2001-ben a Tihanyi-felszigeten vegzett bogaraszati kutatasok celja mindenekelott a termeszetvedelern szempontjabol fontos aktualis faunak4 megrajzolasa volt, killonos tekintettel a futobogarakra (Carabidae), ganejtiirobogarakra (Scarabaeidae) es eince'rekre (Cerarnbycidae), hiszen a felsorolt csoportok fajai kozott igen soknak van tobbekevesbe. kiemelkedi5 termeszetvedelmi statusza. Nem volt celunk tehat a teljessegre torekv6 faunisztikai feltaras. Gyfijtotevekenysegtink Mkent a szaraz gyepekre iranyult, de kieg6szfteskent mas novenyzeti tipusokban (pl. sasos vizpart, feketefenyves) is vegeztiink faunisztikai vizsgalatokat. A korabbi faunisztikai kutatasokkal szemben, amikor jobbara rnegelegecitek a Tihany" lei6hely feltiintetesevel, el6heiyenkent vegezttik a gytlitoseket, es a kapott adatokat is Igy rogzitetttik. A Tihanyi-felszigeten a ket ev folyarnan Osszesen 17 teriiletet vizsgaltunk meg (1. abra)..a helyszinek kivalasztasanal szempont volt, hogy azok kozott sok erintetlen es termeszetkozeli teriiiet leuen, ugyanakkor kepviselve legyenek a felszigetre leginkgbb jellemz6 novenyzeti tipusok, amelyek lehet6seg szerint nern celpontjai a turistaforgalomnak. Kontroilkent kultin -texiiieteket (IncernafOid, sz6loillterveny) es egy degradalt el6helyet (irtastertilet) is felvettiink a mintaterilletek laize. A vizsgalt tertiletek a kovetkezok voltak: 1. Apati-tet43: szaraz gyep, eserjes. Tipikus erdifis-sztyep videk, ahol szaraz e magasfavg sztyeptertiletek, kokeny galagonya sajmeg*'foitok, valarnint molyhos alkotnak rnozaikot (2. abra id. a boriton). A szaraz sztyepret legjellemzobb lagyszarti novenyei a premes gyongyperje (Melica ciiiata), az Orlay-turbolva ((Maya grandillora), a hekvi len (Linum austriacum), a piros golyaorr (Geranium sanguirzeum). A talajcsapdakat a sztyepreten fak, cserjek toveben helyeztilk le, a boros csapda egy naffobb molyhos tbigyon tizemelt. 2. ApAti-tetki: arvalanyhajas wiep. A szaraz &vepben a hosszulevehl arvalanyhajon (Stipa tirsa) lcivul jellemzo lagyszartl neveny meg a 1/61(.016 hogancs (Cardwis nutans). E helyen talajcsapdazast vegeztiink, egy izbcn (V 26-an) pedig egyel6 prajtdst is 3. Apati-terd: szaraz gyep rozsabokrokkal. Az eredetileg sztyeplejt6 jellegtl, es nyilvanvaioan valtozatos novenyzettl terialetet a legeltetes reszben degracialta. A talajcsapdakat a rozsabokrok tovebe helyeztuk le. 4. Apati-heo: feketefenyves szegeiye. A telepitett feketefenyves tajidegen, minclazonaltal a Balaton-felvid6k szamos pontjan megtalalhat6, ez6rt vizsgalata indokoltnak latszott. A talajcsapdakat az erdo szegolyabe telepitettiik, kozel a szaraz sztyeplejtohoz. Az erddszelen alto nagyobb feketefeny6n boros csapda is milkodott. 5. Apati-hegy: szaraz gyep, bokorerd6. A szaraz s,ztyepretet viragos korisbeil es molyhos tolgybol allo boko erdo veszi korial. A sztyepr6t jellemz6 lagyszaril novenyei a mezei (Artemisia carnpestris), hornoki cickafark (Achillea ochroleuea), borzas szula (Convolvulus cantabrica)_ A taiajesapdakat a gyepbe, a viragos korisek tovehez Mizel helyeztilk le. Egy kisebb k.orisfan boros csapda is tizemelt. 6. LevendulAs. A Levendulas tulajdonkeppen mandulatiltervdnynek is tekinthet6, melynek sorai kozott levendula tenydszik. A terillet del fete (a Balaton iranyaban) left, a leisziget legszlirazabb es legmelegebb pontjai keze tartozik. A talajcsapdakat unaudula-, illetve kiscbh gyurnolcsfak tove.be teiepftettilk, a boros csapda egy mandulafan ilzernelt. 79
1. libra: A Tilianyi-felszigeten 2000 es 2001 folyarnan kutatott teriiletek 1. Apati-tet6: szaraz gyep, cserjes 10. GOdrOs: sziklagyep 2. Apati-tet6: arvalanyhajas gyep 11. Bels546: tepart 3. Apati-tetd: szaraz gyep rozsabokrokkal 12. Harmas-begy: gejzirklip. 4. Apati-hegy: feketefenyves szegelye Harrnas-heff; ercldszel, kaszalo Apati-he: szaraz gyep, bokorerdo 14. Szark6cli-dCilf.5: luoernafold 6. Levendulas: rnandulas, levendulas 15. Szarkacii-dt116: irtasteriliet 7. Ku1046: sasos-filies 16. Szarkadi-erd6: cseres-timgyes 8. Szoloilltetveny 17. Tajvedelmi Kutatohaz kornyeke: 9. Kiserdo-teto; sziklauep, bokarerd6 cseres-tolgyes 80
7. Ki.ils6-ti5 (3. abra Id. a borfton). A vizpart kozeleben sasos, helicnkent feher fuzes aliomanyban tizemeltck a talajcsapdak, alkalmankent (parttaposassal) euel6 gytljtesek is tortentek. 8. SzeiliiiiItetveny a KiiIs646 mellett. talajcsapdak a MI& mellett az 6szi id6szakban milkodtek. 9. Kiserdei-teto. A Tihanyi-felsziget tajkepileg evik legszebh resz.c. A. talajcsapdakat a Szelmarta sziklak kozelebe telepitettiik, felig zart, szaraz sziklauepbe, felig bokorerd6be. A bokorerd6 allornanyalkoto taja a viragos koris (Fraxinus omus), illetve molyhos tolgy (Querats pubescen.s.). Egy nagyobb korisfan boros csapda is fizemelt. 10. Godros: sziklagyep. Goidros teraleten meredek lejt6n elhelyczked6, rovidftivtl zart sziklagyepbe helyeztuk le a talajcsapdakat dudafiirt (Colutea arborescerzs), illetve gyeptirozsa (Rosa cartina) bokrok kozelebe, amig kisse Lejjebb mandulafak tovebe. Az egyik mandulafan nyar elejen boros csapda is tizemelt. 11. Bels45-0 (4. abra id, a boriton): topart- A Bels6-to partja kozel sere mutat olyan termeszetes-termeszetkozeli allapotokat, mint a Ki.ils,646 partja, nag kiterjedese viszont indokoltta tette vizsgalatat. E. helyen az alkalmazott modszer a parttaposas volt_ 12. Harman-hegy; geitirkcip (5. alma Id. a borft6n). A gejzfrktip kozeleben nyilt es felig nyilt szaraz sziklagyepek talalhatok. Jellemz6 cserjefaj a cserszomorce (Cotinus coggygria). E helyen nehany hetig ilzemelt ket talajcsapda, valarnint egy kisebb molyhos telgyfan revidebb idcig boros csapda is. A talajtakaro sekely volta es az alapkozct kemanysege rniatt csak kis-maretti poharakat tudtunk es azokat is tobbnyire kiforgattak. Nehany aikalon-unal egyel6 gytijtest is vegeztiink. 13. Hirmas-hegy: erdtlszel, kasza16. A tavasszal j6 nedvesseg-ellatottsagd kaszal6 (Arrhencithereturn) nyar kozepere kiszarad, Kokenyb61 (Prunus spinosa), illetve fagyalb61 (Ligustrum ulgare) alto szegelycserjes hatarolja, kisse tavolabb zart cseres-tolgyes talalhato. A talajcsapdakat a cserjesor es a kaszalo hataran astuk le. Majusban cgy alkalommal filhalozast is vegcztunk a terfileten. 14. Szarkadi-dtito: lucernafold. A lucernafold kulttirteriiletnek szarnit ugyan, de rnikroklirnatikus viszonyait es taplalek-ellatottsggat tekintve igen kedvezo ei6hely futabogarak szarnara. A lucernalbldet csercs-tolgyes, illetve cserjes hatarolja. E helyen talajcsapdak tizemeitek, illetve a ter -Wet kozepen elhelyezked6 nagyobb cscresznyefara boros csapdat telepitettiink, a szaltnabalak es kovek forgatasavai pedig olykor cgyel6 gyejteseket is eszkozoltunk. Egy izben (VII. 5-en) Iampazast is vegeztunk, 15. Szarkadi-thild: irtasterillet. A tobbe-kevesbe deg-radalt irtasretet erd6, illetve szegelyc-serjes hatarolja, helyenkent siskanadboi (Calamagrostis epigeios), illetve szirros cserjekb61 (Prunus, Rosa) ;1116 foltok tarkitjak. Jellemz6 es gyakori gyornnovenyek a muruk (Daucus carota), illetve a keseutigyok& (Picric hieracioides). E helyen talajcsapdak tizerneltek, illetve a kozepen elhelyezked6 diadra horns csapdat tclepftettiink. Nyar folyaman egy izben viragokrol egyel6 gyfijtest is vegeztfink, 16. Szarkicli -erd6; eseres-tow.es. Icios korii es ji5 allapotti, termeszetkezeli 6161 -icly, ahol egyalen alkalommal (VI_ 16-an) vegeztunk egyei6 giijtest. Rovid icleig boros csapda is fizemelt az erd6ben, azonban bogarak nern. csupan lepkek jottek a csaletekre, 17_ A Tajvedelmi Kutaiohaz kornyeke: eseres-tolues. E helyen a kirandulok gyiljtesei, illetve Toth Szaholcs (Balaton-feIvideki NP IgazgatOsoga) mcgfigyelesei alapjan sikerult nehany bogarfaj elofordulast feljegyezni. Az egyik csertolgyen nehany hetig Uzemel6 boros csapda nevi hozott szamottevc5 eredmenyt. 81
A bogarfaunisztikai vizsgalatok rmidszerei A. Talajcsapthizas. Talajcsapdakent 2 di-es milanyag poharakat hasznaitunk, a konzervaloszer 40 %-os etilen-glikoi volt. A talajcsapdak majus 18. es oktober 13. kozott tizemeltek. A poharak Eriteset majus es julius ki zott atiagosan hetenkent, augusztus cs oktober kozott havonta vegeztiik. B. Gyujtes boros csapdaval. A boros csapda regota ismert taialmany bogarak gyiljtesere, az utobbi id6ben azonhan aranylag kevesen alkalmazak. SegItsegevel igen hatekonyan gyiljthetdk a lombkoronaszintben 616, illetve folent ott mozgo viragbogarak es cineerek. EI6nye, hogy a bekeriiit bogarak ja rosze nem pusztul el, es driteskor azok szabadon ereszthet6k. Csapda gyanant a ket Yap rmisfel literes milanyag flakont hasznaltunk, melynek tetejen, a kupak alatt ket, mintegy 5x5 cm-es ablakot vagtunk. A flakonba 2-3 di vorosbort tiiitottiink. es 2-3 kisehh bananclarabot is tettiink. Az igy elokeszttett flakont azutan felerositettiik egv fara legaiabb 3-4 in magasra. A csapdak zome auniu 3461 szeptember 10-ig intiktdott. A csapdakat augusztusig hetente tritettiik, augusztus 10. utan mar csak egyszer, szepternber 10-en. C. Lampazas. Lampazast egyetlen alkalommal. julius 5-en vageztiink a SzarkadicliTh5nel a lucernafokl ktizeleben, amikor elsdsorban futobogarakat sikerint grijtenunk. Izzo gyanent 160 W-os higanygdzhimpat hasznaltunk, D. Parttapostis. Ket helyszinen, a 10.11s6- es a Bels6-to partjan alkaimazott modszer. A taposas kovetkezteben a nedves-vizenyds talaj t6morodik, es a fellepd oxigenhiany kavetkezteben a bogarak a talaj feiszinere igyckeznek, ahol aztitan joi eszreveheta. E. Egyerd (vagvis egyenkent, eszrevetel alapjan vegzett) E modszert kiegeszit6 gytljteskent tabb izben es szamos helyszinen is alkalmaztuk. F. Fiihalozas. Ftlhaldzaskor az erds keretli haltival vegzett csapkodas hatasara a lagyszarti novenyzeten tartiszkodo bogarak (pl. cincerek, diszbogarak)a haloba kerihnek, ahonnan begyajthetak. E modszert rnajusban alkalmaztuk. Eredmenyek A Tihanyi-felszigeten kutatasaink soran 2000-ben es 2.001-ben 28 bogarcsalad Osszesen 300 faja kerdit eld, ezek kozfil a legtobb (118) a futobogarak kepviseldje. A terrneszetvklehni suituszt eivez6 fajok szarna 17 volt. A Tihanyi-felsziget legjeliegzetesebb bogarait, valamint a veclett es ritka fajokat roviden jellemeztiik, illetve megadtuk tihanvi eleifordula. sukat. Faunisztikai eredmenyek A korabbi intenziv kutatasok eilenere 25 olyan hogarfajt sikeralt kimutatnunk Tihanyi-felsziget terilleterdi, melyeknek ottani eldfordulasa eddig nem volt isrnert. -gal jel iltiik azokat a fajokat. ameheket ez idaig nem mutattak ki a Tihanyi-felsziget teruleterol, vagy legalabbis publikalt el6fordulasi adatuk nem volt, Alahlizassal kiilonbozteitiik mega vedett esivagy a Magyarorszagi oros Konrrten szereplo fajokat. 82
CARABIDAE (FUTOHOGARAK) c_a 112ssunasysQphanta ( LINNAEUS 1758) (aranvos babrabio) Nyugati palearktikus elterjedesit faj, arnelyet biologiai vedekezes eeljaba Eszak- Amerikaba is betelepitettek. Hazai elterjedesi adatainak zone a Dunaritulra es az Eszakikezephegysegre esik. az AlfUldon csak szorvanyosan fordul do. A hekv- cs dombvicleken 616helye elsosorban a tibigyes, az Alfeldon pedig a ketneny- es puhafaligetek, de nadasban is eszleltek mar jelenietet, Tapialeka szinte teljcs egeszeben lepkehernyokb61 es -babokbol all, amelyekert mind a larva, mind az imago felmaszik a fak tbrzsere, agaira. Eloszeretettel fogyasztja a szoros hernyokat, mint peldaul a gyapjaslepke (Lymantda dispar) hen-tyojat. Herny6jarasos evekben gyakrabban lathat6, egyebkent ritkan kerill szeni eta, cs gyakorinak sehol sem rnondhat6. A Tihanyi-felszigeten egvetlen frissen elpusztult peidanyt talaltunk a Harrnas-hegy terilleten, foldtiton 2001. jiinius 4-en. Vedett, eszmei erteke 2000 Ft. Szerepel a CORINE Hiotopes Programban (KELEIVIEN 1997). Carabus conveys FABRICRJS 1775 (selyrnes futrinkal Eurosziberiai elterjedesti, hazankban f6kent a Dunantillon, a Duna Tisza kozen es az Eszaki-kozephegysegben talaltak meg, a Tiszauttilr61 keves elofordulasi adata ismert. Magyarorszagon az alfoldi lapelyt61 a hegyvidek 900 rn-es magassagaig szinte mindenfele erdotarsulasb61 elokertilt, sot barlangb61 is ismert, mindazonaltal leginkabb a dombvideki szaraz, ligetes erdoszelek, a ftwes, napsutotte sziklagyepek, az alfoldi nyarasok es tolgyesek kepezik a tipikus eldhelyeit (S EL 1996). Nalunk elterjedt es gyakori fajnak szam it_ A Tihanyi-felszigeten mindossze harom paldiny kerult el6 a Kiserd6-tetCi bokorercleib61 2001_ VI_ 16_ es X_ 13. kozott_ Vedett, eszmei erteke 2000 Ft. Carabus coriaceus LINNAEUS 1758 (borfutrinka) EurOpa nagy reszen es Tiirekorszagban fordul elo. Hazankban a KOzepheffsegben es a dunantali dombvideken altalanosan elterjedt es gyakori, amig az Alffildon csak szonianyosan fordu] elci. Szeles okologiai ttirokepessegti faj, amely hazankban csak a tisztan tulevelu erd6kb61 es a Duna Tisza kozi homokbuckasokbol hianyzik (SZEL 1996). Elsosorban az erd6s videkek lakoja, meleg nyari esteken olykor a kertekbe, hazakba is betevecl. A Tihanyi-felszigeten szinte az osszes altalunk vizsgalt tertiletr61 el6keri,dt. \Wen, eszmei erteke 2000 Ft. Carabus granulatus LINNAEUS 1758 (rnezei futrinkaj Elterjedesi terulete egesz Eurazsia, Hazankban a nedves reteken, vizparti galariaerdokhen szinte mindentitt e1oifordul, s rendszerint igen gyakori, Tipikus elohelye a vizparti filzes es nyaras, ahol az gneielo imagok a szarnukra alkalmas ftizthrenkaben olykor nag szamban gyfilnek ossze a fakereg alatt. Az egyedek egy resze J61 fejlett Ilartyas szarnnyal rendelkezik, mig ma's peldanyok hats6 szamyai tobbe-kevesbe elcsokevenyesedtek. A Tihanyi-felszigeten a Ktils5-t6 melietti ftizes es sasos terilletr61 tobb peldany is el6kertilt. Vadett, eszmei erteke 2.000 Ft, Carabus germari STURM 1815 (cluntinhili kekfutrinka) Elterjedesi terulete Eszak-Olaszarszag. Svajc, Ausztria esnyugat-nlagyarorszag. Hazankban az egesz Dunantill teruleten erdokben es nyilt teruleteken euarant el6fordul. 83
A Duna egyertelmfien elvalasztja a kulsci megjeleneseben hasonld Carabus violaceus LINNAEUS 1758 (kekfutrinka) fajtol. A Kt partjan egyetien peldanyt valjtattiink talajcsapdaval (2001. VIII. 10). *Carabus nem rs O.F. IVIULLFR 1764 ii eti Erin, EurOpai faj, mely Relet fele. az Uralig terjcdt el, de Eszak-Amerikaba es Kozep-Azsiaba is behurcoltak. Magyarorszagon a Dunantitlrai es az Eszaki-kozephegysegbd1 ismerjfik, az Alfoldr61 twin kertilt eld (SztL 1996). A zdrt er(161c oveben el, eiterjeclesi tertileten nem titka. -Ehalvi-%Isng-ttA 2a, Npati-hcg to cult t1(5 egjta.ktn ptlftaya a itkeltit -nyve5 szegelyeb61(talajcsapcia, 2000- VL 25-VII. 1)- Tihanyi eidfordulasa ezidaig nem volt ismert. Ve'clett, eszrnei ertt'ke 2000 Ft. *Dy-schirias trials STEPHENS 1827 Europai faj, melt' elet fele Sziberiaig fordul el '6. Elazankban ritka, Iegtobb ismert e16- forclulasi helve a Duntintillra esik (MosonmagyarOvar, Esztergom, Budapest, Maikpuszta, Fehervaresurgo, iszi aszentgyorgy (Keleti-Bakony), Zselie, Karapancsa, a Malta] kornyeke) (lcurast & SzEL 2000). Az Eszaki-kozephegysegben a Borzsbnyb61 (Dregelwalank) is istnetjiik. A Tihanyi-felszigetent csupan a Ktils6-to partjan waljtottilk parttaposassal (2001. VI. 26. es VII, 5.), Vterostichus leonisi APFELIEcK, 1904 Elterjedesi teridetc Koze-p- es Delkelet-EurOpa a Kai_tkazusig. Sokedvel6 faj, melynek eddig a KiskunsagiNemzeli Parkbbl, a Beda-Karapancsa Tkivedelrriii(Orzetb6I, valannint Liter kornyekea publik'alta eloforduldsat (KUTIA-sr 1998). Budapest deli reszen a keserilvizes forrasol kornyeken is eldfordul. A Tihanyi-felszigeten egyetlen peldanyat gyiljtottiik parttapos6ssal (2001. VII. 5.). *Ptepstichus eiongatus (DuFiscHmiri 1812) (nyti lank gydszful6) Mcditerran elterjed6sti faj. Hazankban szorvanyos el6fordulast mutat, a legnagyobb peldanyszainban a VeIencei-to, valamint a szekcsfeheiveri SOs-to partjan ipitlitottelc Elokeriiit ezenldvill tobbek kozott. az AlfOldr61, a Balaton deli partjar61 es az Eszakikezephegyseg nehgny pontjgr6i is. A VeIencei-t6i, fertdi es szekesfehervari eldfordulas a faj sokedvel6 jelleget bizonyftja, uty.anakkor mas lelnelyeken vizparti niidasb6i vagy mocsaras erii6kb61, es nem 5ZikeS teriiietr6lisrnerjiik. A leldhelyek legnagyobb resze a sikviclekre esik (SZEL 1996). A Tinanyi-felszigeten egyetlen pcldany kertilt eld a Kills6-to partjar61 (2000. VI, 4., parttaposas) (g-utasi & SAGHY 2002), A faj tihanyi (sdt bakonyi) eldfordulasa ez idaig nem volt ismeretes. 'Pterostichus melas (CRF.uTzER, 1799) orenyes gyciszfut6) Kozep- es Del-EurOpgban es a KaukAzusban fordul do. Hazankban az Alpokaljan, a kozephegysegben, valamint a De1-Dunantu1 dumb- e hegyviclekein nap, egyedszamban talalta (sokszor a negyvicl6k magasabb pontjain) biikkeisokben es tolgyesekben. Az Alfolidrol csak igen keves adata van, pl. Debrecen, Gyula (SzEL 19%). A Tibanyi-f61- szigeten 2000 folyarnari Osszesen hfirom helyrol kerult Apati-tet6r61(itt pusztattives sztyeplejtdrol, illcle,,irvalanyhajas gyepb151) es a KiserdO-tetordl, leldhelyenket egy-egy peldany. A Kiilsd-to partjan nyar vegon es 6sszel akori volt. Tihanyb61 ez idaig nem jcleztek elofordulask. 84
*Agonurn fuliginosurn (PANZER, 1809) (fast& kisfut6) Palearktikus elterjedesii faj. Hazankban viszonylag ritka es szorvanyos el6fordulast mutat, fokent nedves es moesaras erd6kben (leginkabb vizparti egeresben) gyqtattek a sik-, dumbes hegyvidekcn. EI5fordulasainak zome haboritatlan, termeszetkozeli el6helyekre esik (pl. Csaroda: Bab-tava, Kisbodak, van, PorVa: Fels6-erd6) (SzEL 1996). A Bakonyb61 csak 1996- ban kerillt elo (KmȦs] 1998). Tihanyi elofordulasat ez idaig nern publikaltak. Jelen vizsgalataink soran a Ktilso-to mellett talaituk nehany peldanyat (2000. I. 4., parttaposas). *11-ichocelius placidus (GYLLENHAL, 1827) (sz5rosszerna fut6) Eurosziberiai eiterjedes -LI faj. Eddig ismert hazai el6fordulasi helyei a Fert646. Sopron, Pellerd, Debrecen, Nadap, Majkpuszta, Wrtessom16, Kis-Balaton, Nyarsapat, Tass (KADAR & SzEL 1995, KUTASI &. SLEL 2000). A Bakony faunajara uj faj. Egyetlen peldanya a te -len is tizemel6 taiajcsapdab61 kerfilt el6 a Kiils6-tó partjar61 2000. X. 13. es 2001. III. 14. kozott_ Stenolophus persicus MANNERHEIM, 1844 (vjarejshasti tutzasfut6) Del-Europa- ban, a Balkanon, TorOkorsza- gban, a Kaukazusban, valarnint Kezep- Azsi6ban fordul elo. Meleg- es nedvessegkedvel6 faj. Elterjedesi teriiletenek hazank az 6szaknyugati hatara. 1990-ben meg csak 10 hazai le16helyet ismertilk (Sirnontornya, Bakony, Mecsek, Ocsa, Kalocsa, Siofok, Mohacs), es ezek nagyobb resze a DunAnttllrol szarmazott (1 --IoRvA-rovICH 1990). Azota kozoltek Kettijfalub61 (SiikR 1992) es Felgy6r6I (HEGYESSY & SzEL 2002) is, A Bakonyban Pula- rol es Tihanyb61 volt adata (TOTH 1973a), azota tovabbi helyekr61 is el6keriilt: Balatonszol6s, Szentjakabfa, liarsktat. Ez utobbi helyen lampgzassal gytijtbttek. Kelso-t6, 2q01. VI_ 26, IT 5,, parttaposas. Sie_nolophus steveni KRYNICKY, 1832 (Steven-turzasfutei) Pontokaszpi, W.)zdp-europai faj. Mauarorszagon 66 el elterjedesenek nyugati hatarat. Hazankban csak keves helyr61 ismertiik, ezek: Si6fok, Tihany, Zebegeny, Ocs. Mivel hosszia icleig nern fogtak, a hazai Voros Konri elttintnek nyilvanitotta (VARGA KAsvo PAPP 1990). U-jabban a Bakony tersegeben meleg, szaraz terilletek vizkozeli regiejjaban tobb helyr61 is el6kerult (Devccser, Flajmasker, Iszkaszentgyoro, Kddarta, Szentjakabfa) (Kul:As -I 1998, 2002), sot az Eszaki-kOzeplicgysegben is megfogtak (HEGYESSY G. szobeli koziese). Jelen vizsga-lataink soran a Kiils646 mellett parttaposassal Telljtottiik. \Wen, eszmei erteke 10 000 Ft. A Tihanyi-feiszigeten egyetlen pelcianyat fogtuk a Ktils646 partjan 2001. VII. 5-en parttaposassal. *Ophonus mellett; (FILER, 1837) (leis barsonyfiito) Hazaja Europa, Kis-Azsia, a Kaukazus es K.Ozep-Kelet_ Magarorszagrol csak neha -ny el6fordulasi adata ismert: Szigetkez, Zrelic, Bakony, Borzsony, Bilkk, valarnint a Kiskunsagi NP Ez a szorvanyos el6fordulasti faj feitchetoen nem ritka hazankban, de mivel teljes hizonyossaggal csak a him padanyok hatarozhatok mcg, a faj korabbi hazai c16 -fordulasi adatai nem rnegbizhatnak (Sz_EL, 1996). A hazai peldanyok tabseget fenyen gyiljtiittek (KuTAsi 1998). Tihanyban 2000-ben a Szarka- di-diild- kornyeker61 kerillt eld larripazassal (VII. 5.), a Kiserc16-tet6r61, a Ktils6-to partjarol talajcsapdabol (2001. VIII. 10.). *Ophonus parallelus (DE.mAN, 1829) (apro barsonyfut6) Mediterrdn-kaukazusi elterjedesti faj, amclynek a tihanyi el6fordulasan kivill meg Csopakrol (Balaton-felvidek) an biztos hazai adata (KuTAsi & KADAR 2003). 85
Tihanyban egyetlen peldanya kertilt el6 talajcsapdabol az Apati-ieto'r61, pusztafiives szlyeplejt6r61 (a csapdazas ideje: 2000. VII. 15-VIII. 2). *Ophonus schaubergerianus PUEL, 1937 (Schaubetger-barsonyfiAto) EuroanatOliai faj. Hazankban szorvanyosan tab helyr61 is elokeriilt, mint pl. Budapest kbrnyeke, a Velenoei-to, a Bakony, Kalocsa, Tata, Szeged, a BOA, a Zempleni-hegiseg es Batorliget. A lel6helyek alapjan az O. schaubergerianus a sue- es dombvidek, illetve a hegyvidek alacsonyabb regiojanak 1akoja (curasi 1998). A Tibanyi-feIszigetr61esupan egyetlen helyr61, a Ktis& to me1161 kertilt el6 2000. VIII. 2. es IX. 5., valamint 2001. VI. 26 es IX. 26. keizott talaj-csapdabol. *Harpalus dirnidiatus (Rossi, 1790) (deli fenzir-tito) Del- es Kiizep Eurapaban, a 13alkanon, valarnint Kis- es Kbzep-Azsiaban fordul elo. Hazankban csak a Dunantiiir61 ismerjtik, ahol elsosorban meleg dolornit- es meszk6sziklagyepekb61 erult el6, legnagyobb egyedszamban a Meesekb61 es a BakonybOI, valarnint a Budai-heusegb6I (SZEL 1996). Bar a Tihanyb61 SZEICESSY mar 1943-ban kirnutatta a Harpalus dimidiatust, ez az adat nern tekintheto biztosnak, hiszen a fajt az igen hasonla megjelenesti H. roubalitol regebben nern iudtak elvalasztani. A Tihanyban egyetlen pelclanya kerult e16 a Harmas-hegyr61 talajesapdabol csapdazas ideje: 2000. VII. 2.). Harpalus flavicornis DFJEAN, 1829 (sargaesapi:i feinfiito) Pontokaukazusi elterjedesli, szarazsag- es melegkedvelo faj. Hazankban az erdos-sztyep regioban honos, es az Alfoldszamos pontjar61 el6kerblt. Eg-yeb ismert lelohelyei a Budaihegyseg, a Balaton kornyeke (Siofok, Berhida, Vaszialy), a Wirzsony (Ver6cernaros), va1amint az Aggteleki-karszt (Aggtelek, JOsvaf6). A Tihanyi-felszigeten kis peldanyszamban uan, de tobb mintavetcli pontral is elokertilt a talajesapdazds foiyaman, igy tobbek kozoit az Apati-tetor61, Gialresr61, a Levendulashol, a KU1s646 mel161 es sz616iiltetvenyb61, 2000. V 18. es VI. 9, valarnint 2001. VI. 2. es VIII. 10. kozott. 'Amara althea (PANZER, 1797) (fekete koz -fut6) Nyugat-palearktikus elterjedestl faj, rnelyet Eszak-Amerik6ba is behurcoltak. Nalunk viszonylag ritka faj, melyet leginkabb a hegy- es dombvideken gpijtottek nedves es fide reteken, a legtobbszor era).- meliett es vizek kozeleben. E belyekcn gyakran eirsium-, ilietve Cardzius-felek virggzatan taplalkozik. Az Alftddr61 csak keves lel6helye ismert (SzEL, 1996). A Tilianyi-felszigeten 2000. IX. 10-en Osszesen harom peklany keriilt el6 a Szarkadi-dfil6r61 (kett6 a hicemasbol, egy az irtasretrol). Zabrus spinipes (FABRicius, 1798) (zonzeikfutrinica) Del-, Kbzep- es Kelet-EurOpaban, a Kaukazusban es Kis-Azsiaban fordul el6, rneleg- es szarazsagkedvel6 faj. Hazankban az AlfeIdon, valarnint a domb- es hegyvideken eis6sorban hives pusztakon (gyakran silvo homokon), sztyeplejt6kon es mez6gazdasagi terilieteken gyiiit5ttek. A Tihanyi-felszigeten neg' mintavetcli helyr61 (Apati-teto: at -valanyhajas gyeg. szaraz gyep, pusztaftives sztyeplejt6, valamint Kisen:16-teto: szt-yeplejt6) keriilt e16 kozepcsen nag peldanyszarnban 2000. VI. 16. es X. 13. WAAL *Masorcus wctterhallii (GYLLENHAL, 1813) (tfiskestaba fiit(5) Palearktikus elterjedestl meleg- es szarazsagkedvel6 faj. Hazankban szoivanyos elófordulasd es ritka, az lftild, illetve a ciornbvidek szaraz, homokos terilletein gytljtottek, 86
Tibanyboi ez idaig nern volt eldfordulasi adata. A jelen vizsgalatok saran egyetlen peldanya kerult eld az Apati-hegyr61, szaraz gyepb61 (talajcsapda, 2000. VII. 5-15.). SILPHIDAE (DOGBOGARAK) Nierophorus investigator ZETTERSTEDT, 1824 (feketepilicis temeto -bogtir) Holarktikus a6fordulasti faj, amely hazankban elterjedt, de mindentitt ritka. Tihanyban a Harmashegyrdl, illetve az. Apati-tet6r61 arvalanyhajas gyepb61 keruit eid (talajcsapda, 2000. IX. 10-X. 13.). LUCANIDAE (SZARVASBOGARAK) tic nu cermslinni zaasboa r-v r EurOpai faj, mely a hazai tolgyesekben altalanosan eiterjedt, es heiyenkent igen gyakori. A Tihanyi-felsziget tertileten a Szarkacli-dfild es a Tajvedelmi Kutatohaz kornyekenck cseres-tolgyeseiben figyelttik meg 2000. VI. 16-an, e peidany pedig a Kiserdd-teto bokorerdcjeben iizerneld bores esapciaba kertilt be (esapclazasi id6szak: 2000. VI. 9-16.). Vedett faj, eszmei erteke 2000 Ft, szerepel a magyarorszagi Viires Konyvben, mint aktualisan veszelyeztetett faj, valamint szerepel a Berni Egyezrneny III. ftiggelekeben, mint vadett faj. Dkreu_sparallelipipedus (LiNNAEus, 1758) (kis szaroabogjr) Eura- zsiai elterjedesii faj, hazankban elsosorban az erd6s vidack lakoja, de parkokban, kertekben is megtaialhato. KtilOndsen gyakori az arteri fazesekben. A Tihanyi-fe1- szigeten a Szarkadi-d1116 cseres-tblueseiben figycltiik meg 2000. VI, 16-an, czenkivtil a flarmas-hegyen, az erd6szelen es a Kiserd6-tet6n, a bokorerd6ben Ozemeld talajcsapdaba is belekertilt (csapdazasi iddszak: 2000. VI. 9-16.). Vedett faj, eszmei erteke 2000 Ft. SCARABAEIDAE (GANEJTOROBOGARAK) Pentodon idiota (HERBsT, 1789) (butabogeir) Pontusi elterjed6sti faj, nalunk elsasorban az alfi lcli filves pusztakon el, de mestalalhat6 a domb- es a heuvidek melcg lcjt(in is. Tipikus sztyep-faj, sehol sem gyakori (ADAm HEGYESSY 1998). A Tihanyi-felszigeten 2000-ben a Tajvedeln -ti Kutatoliaz kornyeken fikveltek meg. *Miltotrogus vernus (GERMAR, 1824) (tavaszi cserebogdr) Kelet-europai faj, mely nalunk elterjedt, de nem gyakori. Az alacsonyabb hegyvidek es a clombvidek tide-szaraz, melegketivel6 tolgyeseinek jeliemzei faja (AD Am & IF.IEGYESSY 1998). A Tihanyi-felszigetr61 ez idaig nern publikaltak elofordulasat, A Tibanyi-feiszigeten a Kiserd6-tet6n a karsztbokorerdobol kerillt eli5 egyetlen peldanya talajesapdab61 (csapdfizasi iddszak: 2000. V 18-2.6.). *Cetonischema aeruginos_a (DRuRY, 1770) (porripas viragbovir) KOzep- es dal-europai faj. IIazankban az alacsonvabb hepnidek, a dombvidek es a siksag melegkedveld, erdeinek., z.art tolgeseinek jelleinzi5 faja, melt/ sehol sern gyakori. A larva elhalt fak odvas terzseben, illetve az odilban felhalrnoz6dog nedves tormelekben fejl6dik (Ankm & HE.C.WESSY 1998). A Tihanyi-felszigetr61 ez iddig nern publikaltak elofidrdulasat. A Tihanyi-felszigeten a Szarkadi-dt116 kernyekar61, a Kiserd6-tet6r61 es a Tajve.delmi Kutatohaz 87
kornyekerol lcerult e16, boros csapdabol 2000. VI. 8, es VII. 5. koziitt. Vedett faj, eszmei erteke 2000 Ft, szerepel a rnaffarorszagi Vbros K6n)Nben, mint aktuglisan veszelyeztetett faj. *Potosificinjd (RikAcrz 1880 ) bo i4th)odr Keizep-europai elterjedesti faj, hazankban a hegyvidek alacsonyabb regioiban, a dombes sikvideken honos, elterjedt, de mindenhol ritka. ElaelyetelsiSisorban a melegkedvela tolgyesek kepezik, a larva fakorhadekban, falisztben fejledik (ADAM & HE. ivessy 1998). A Tihanvi-felszigetr61 ez idaig nem publikaltak eldfordulasat, Jelen vizsgalataink soran mindossze egyetlen pelclanya kertilt elo az Apati-tet6r61, boros csapdabol, molyhos tolgyr6i (2000. VII. 1,). Vedett faj, eszmei erteke 50 000 Ft. Eupotosia affinis (ANDERSCH, 1797) (srilrosdzolar virejgbogiir) Eurosziberiai faj, nalunk elterjedt, de sehol smn gyakori, az alacsonyabb hegyvidek, a dombvidek es a siksig melegkedveld, fide-szaraz erdcinek,.art tolgyeseiben el. A larva elbalt lombosfak nedves korhadekoban fejlodik, az imago tobbnyire tolgyfak lombkoronajaban tartozkodik (ADS & HEGYESSY 1998). A Tihanyi-felszigeten harom helyr61, a SzarkAdi-cidlordl, a Kiserd6-tet6rol, valarnint az Apati-tet6r61 kez -Liltek elo peldanyai boros esapdabol 2000, VI. 9, es 30. kozott. Nelu. ia ungarica HERBST, 1792) (ma,gyor vinighogar) EurOpai es nyugat-azsiai elterjedesti faj, az erdos-sztyep regi6 szaraz gyepjeinck jelleinza a,llata, nalunk elterjedt es a szamara alkalmas helyeken gyakori. Meleg, szaraz leitoken, pusztauepekben, legel6kon, szaraz gyomtarsulasokban el, ahol fokent a bokol6 bog 'arms (Cczrduus nutans) viragzatan tartozkodik (ADAM & I EGYES SY 1998). A Tihanyi-felszigetr61 tohb peldany is el6keralt, reszben euel6 gyatessei az Apati-tetd arvalanyhajas gyepjeb151 bokolo boganesrol 2000. V 26-an, illetve aszarkadi-dglonel lucernasbol 2000. VI. 11-en, valamint taiajcsapdazassal az Apdti-tet6 szeraz gyepjeb61 (csapdazasi idoszak: 2000. V 18-26.). Vedett faj, eszmei erteke 10 000 Ft, szerepel a magyarorszagi Voros Konyvben, mint aktualisan veszelyeztetett faj. BUPRESTIDAE (DISZBOGARAK) Paracylindromorphus subuliformis (MA_NNERHEI1V1, 1837) Vedas hengerdiszbogar) illetve kozep-azsiai eiterjeciesil faj. Larvaja hazankban a tarackbdza (Agropyron repens) szarahan fejleidik (MusKov ITS & HECT-YESSY 2002). Hazankban a pusztafiives tertileteken belyenkent gyakori. Tihanyi-felszigeten egyetlen helyen, az Apati-teton kerult eld filhali5zassal 2000. V 18-an. Cylindromorphus fawn (GYLLENHAL, 1817) hengerdiszbogar) Nyugat-palearktikus elterjedesti faj, hazankban a ftives, felszaraz tertileteken helyenkent igcn gyakori. A larval arvalanyhaj (Stipa), tarackhtiza (Agropyron) szaraban fejlodnek (Musxovr -rs HEGYESSY 2002). A Tihanyi-felszigeten egyetlen helyrol, a LevenclulasbO1 kertilt ebb' eg-yel6 gatessel 2000_ V 18-an. 88 TENEBRIONIDAE (GYASZBOGARAK) Pedinus h Korabban a hazai fauna endcmikus fajanak veltek, de kiderult, hogy a toliink &ire
fekvo ternieteken is el6fordul. Hazankhan meglehet6sen ritka, ez idtig a kotiviii41e4i helyekr6i istnerjak: Villanyi-hegyseg, Pecs, Szentl6rinc, Kaposvar, Simi:mummy*, BakOily, Budapest. A Bakonyban a Balaton-felviak szamos pontjarell (Balatorielnita Balatonfared, Tihany, Vaszoly) (SzALOKI 1997) el6kertilt. NapstitOtte, szaria, 40m helyeken el. Kutatasaink soran a Tihanyi-felszigeten egyetlen peldanyat gyditotiuk az Apati-tet6n, arvalanyhajas gyepben talajcsapdaval. Csapdazasi id6szak: 2000. VI. 9- Vedett faj, eszmei allele 10 000 Ft. *Enoplopus dentipes (Rossi, 1790) (= Enoplopus velikensis WILLER &. Mil 11--RPACHER, 1773) (cirpel6 gvaszbogar)) Delkelet-eunipai faj. Hazankban f6keppen a Dunannalrol isrnerjiik, de az Eszaki-kOz6phegysegben is rrlegralalhatei. Szernr6nyosddfordulizsti, helyenkent near ritka. Leladyeinek legnapobb resze a Balaton-felvideken taialhat6, bakonyi adatait Kul -AK (1999) osszegzi, tihanyi el6fordulasat nem emliti. A Tihanyi-feiszigeten a Szarkadi-dfilCinel, a Harmas-hegyen es a Gejzfrkiipoknal kettilt elc talajcsapdabol 2000. VI. 9. es IX. 10. kozott. MELOIDAE (HOLYAGI-11:1ZO BOGARAK) Zonitis praeusta (FABRicius, 1792) (rot elosdibogdr) A Foldkozi-tenger videketoi Kelet-Eur6pan keresztiii Turkesztanig fordul Faunankban az Alfold es a dombvidek lakoja, altalaba -n sehol scm gyakori. A legmelegebb nyari napoleon Merit a vadmurok (Daucus carota) viragzatan lathato. Bakonyi cl6fordulasalt KuTAst (1999) osszegzi, melyek kozott tihanyi adat is szerepel_ Jelen vizsgalataink soran a Szarkadi-dillan irtasraen, valarnint a Levendulasban murok viragzatan talaltuk 2000. VI. 30-an es VII. 4-en. CERAMBYCIDAE (CfNCEREK) i'prionus coriarius (LINNAEt.is, 1758) (hegedulo esercincer) A Palearktikurn delnyugati r6sz6ben elterjedt faj. Hazankban faent a hegyvideki t61- gyesekben fordul eld. Nem ritka, de egyszerre csak ritkan talalhato nagyobb szamban (MEDVEGY 1987), A Tihanyi-felszigetr61 ez idaig nem publikaltak el6fordulasat. Jelen vizsgalataink soran 2000-ben egyetlen helyen, a Tajvedelmi Kutataaz kornyeken. cserestolgyesben figyeltek meg. 'Spondylis buprestoides (LINNAF.us, 1758) (erdei felcincer) Az egesz Palearktikumban elterjedt. Hazankban a fenyvesekben elterjedt, nem ritka (MEDvEGY, 1987). A Tihanyi-felszigetrol ez idaig nem publikaltak el6fordulasat. Kutatasaink soran egyetlen helyen, az Apati-hegyen a feketefertyvesben (talajcsapdab61) kertilt ela 2000. VI. 9. es 30. kozott. ilirichoferus nallidus OLIVIER 1790)1scioadi gficincer) (6. abra id. a boritonl K620- es Del-Europaban elterjedt faj. A larva tolgyfajok torzsenek kerge alatt rag, in is baboz6clik be, Hazankban lerlyegesen cltcrjedtehh es gyakoribb, mint korabban goncloltak (lasd VARGA. KASZAB & P. 1990). A Tibanyi-felszigetr61 ez idaig nem publikaltak el6forciulast. Kutatasaink soran ket helyen, a Kiserdo-teton hokorerddben es az Apati-hegyen feketefenyves szegelyeben talaltuk boron csapdaban 2000. VI. 9. es 23. kc.)zott. Vedett faj, eszmei erteke 2000 Ft, szerepel a Magyarorszagi \Taros K6n yvben, mint kozvetlentil vesze- lyeztetett faj. 16. 89
*Purpuricenus kaehleri (LiNNAEus, 1758) (vercincer) (6. abra Id. a boriton) Pontomediterran eiterjedesir faj. Lary* tolgyfelek szaraz agaiban el. Hazankban meglehet6sen ritka (KAszAB 1971). Tihanvi el6fordulasa kor5bban nern volt isrncrt (MEDVEGY 1987). Kutatasaink soran szamos helyr61 (Szarkadi-cifil6, liarmashegy: Ciejzirkup, Kiserd6-tet6, Apati-tet6, Apati-hegy, Levendulas) es viszonylag sole peldanyban kerfilt el6 2000. VI. 8. es 30. kozott. Vedett faj, eszmei erteke 10 000 Ft. Cerambvx cerdo LINNAEUS. 1758 (nag-v.' h5scincer)_ E-urOpaban es Kis-Azsiaban el. Hazankban a Dunantill rnelegebb zart tolpieseiben altalaban gyakori, amig az orszag mas helyein szorvanyosabb elo-forclulast mutat. A larva elsosorban a meg labon auo (rendszerint napsiitesnek kitett), de mar haiodo fakat tamadja meg (RAszAB 1971). A Tihanyi-felszigeten 2000-ben egyetlen helyen, a Talvedelmi Kutatohaz kornyeken, eseres-rolgyesben figyeltek meg. Vedett faj, eszmei erteke 10 000 Ft, szerepel a magyarorszagi Vibros Konyvben, mint aktualisan veszelyeztetett faj. Szerepel ezen kivii1 a CO INS Biotopes Programban is (KELEMEN 1997). *Nylotrechus arvicola (OuvIER. 1795) (gazda.vzcincer) Nyugat-palearktikus elterjedesti faj. A larva lombos fak, f6leg plimolcsfak beteg vagy elhalt torzseben, melyen a fareszben rag, ott is baboziklik. Hazankban szerv2inyos jeclescr es ritka. Tihanyi el6fordulasa koribban nem volt ismert. Kutatasaink soran egyetlen helyen, a Kiserd6-tet6n talaituk, bores esapdaban. Csapdazasi id6szak: 2000. VI. 9-16. *Obrium cantharinum (LTNN_AEUS, 1767) (nythfa-hengercincer) EurOpaban es Sziberiaban elterjedt faj. Lary* ftiz- es nyarfajokban el (HEGYESSY 1997). Hazankban els6sorban a deli terftleteken, illetve a xerothertn helyeken turdul el6. nem gyakori. A Tihanyi-felszigetr61 ez idaig nem publikaltak el6fordulasat. A Tihanyi-felszigeten ket helyr61 (az Ariti-begyrol es az Apati-tetdr61) kerult el5, bores csapciabol. Csapclazdsi,id6szak: 2000. VI. 9-11. Lioderina linearis (1-1AmpE, 1870) (mane ulacincer) (6. abra id. a borit6a) Icbz.&p- es Delkelet-Europaban 616, melegkedvel6 faj, altalaban sehol scm gyakori. Hazankban ez iddig keves helyen (f6koppen a Balaton-felvideken) gyiljtottek_ A larva a mandula egy centimeternel vekonyabb agarban fejl6clik (MEDvEGY 1987). A Tihanyi-felszigeten egyetlen helyr61. a LevendulasboI kertth el() egyemssel, 2000. V 18-an. 'Vedett faj, eszmei erteke 10 000 Ft, szerepel a rnagyarorszagi VorOs Konyvben, mint aktualisan veszelyeztetett faj..yheophilea subcylindricollis HLADIL. 1988 (hengero szcdmacincer) Pontusi elterjedesd faj. Hazankban korabban igen ritkanak tartottak, azonhan helyenkent faepp a Duna- nth] melegebb sztyepretjein nagyobb szamban kerult elci. Ugy alnik, bogy a Bakony es a Balaton-felvid6k ftives teraleteinek jellegzetes cincerfaja (ICUTAsi 1999). A Tihanyi-felszigetr61 eddig nem publik;iitak e kiforduldsat. A Tihanyi-felsziEreten egyetlen helyen. az Apati-teto szdraz gyepjeben gvujtt ttiik filhaiozassal, 2000, V 18-an, Vedett faj, eszmei arteke 2000 Ft. Calamobius Muni (Ross], 1790) (szalrnacincer) (6. abra Id. a borlton) Pontomediterran eiterjedesii, melegkedvel6 faj. Hazankban a Dunantill meleg sztyeptertileteinek helyenkent torneges eloforclulasn faja (NIFTWEGY 1987). TapnOvenyet 90
tarackbilzafajok (Agropyron) kepezik. A Tihanyi-felszigeten egyetlen hclyr6l, az Apatitet6 szaraz g}repjeb61 kertilt el6 fillialozassal, 2000. V. 18-an. Vedett faj, eszmei erteke 2000 Ft_ CHRYSOMELIDAE (LEVELROGAIRAK) *Cassida canalicalata LAICHARTING, 1781 E145fordul Kozep- es Kelet-Eurapaban, nyugaton a Rajnaig. Keleten a Kaukazusig. Magyarorszagon f6kent a dombvideken es az alacsonyabb hegyvidekeken cl, filtalaban nern gyakori. TapnOvenye a ligeti zsalya (Salvia nernorosa). A Tihanyi-feiszigetr61 cz idaig nern publikaitak ekifordulast- A Tihanyi-felszigeten egyetlen peldany keriilt eh:5 az Apati-tet6all, szaraz gyepb,61, egyeiessel a premes gyongypertjereil (Metica ciliala) 2000. VII. 4-en. V. Az eredmenyek megvitatasa A vizsgalt elabelyek eriekelese a 2000 es 2001-ben priljtott bogarfajok alapjan 1. Szaraz gyepek es az 6ket koriilveva eserjesek, bokorerddk, erdlik A Tihanyi-feIszigetcn 2.000 es 2001 folyaman 14 helven vegzett taiajcsapdfizassal 83 futiihogar faj 3336 euedet gyiljtbtaik. A legkevesebb fajt a fekete fenyvesben (5), a legtobbet a Ktils6-tó partjan talaltuk (39), de kicmclkeidoen magasnak bizonyult a lucernafold fajgazdagsaga (30) is_ A szaraz gyepek fajszama 742 koziiitt ingadozott. (A tovabbi 36 futobog6rfaj egyel6 gyiljtesek eredrnenye.) Az alabbi ertekelesben nagy szcrepct kapott az egyes el6helyek finthogar-egyuttesenek fajgazdagsaga e 1-1-diverzitisa (Shannon-Weanerforrnuia), Trieiyet a talajcsapda-adatok felhasznalasaval szamoltunk ki, de az el6he1yek jellen-izesenel figyelembe vcttiik a tabi bogarcsal5d kepvisel6it is. A Kiserdii-tet6 futobogar-egyutteserc kapott H-diverzitas erteke a gyepek koziil itt a legnagyobb (2.37), ami a terulet kiernelkedgen ertekes voltat bizonyitja. Ugyanezt igazolja a talajcsapihval gyiljtott futobogar fajok viszonylag nagy szama is (10. A Carabus-fajok kozul egyedill itt fordult el() a selymes futrinka (Carabus COill'eX145)- A terillet hegyvideki jelieget bizonyitja a felbordas szelesfuto (Abax parailelepipecius) es a fenyes Vaszfuto (Pterostiehus meias) elofordulasa, a sztyep jeneget a pedig a zornokfutrinka (Zabrus spirajpes) kozepesen nagy szarna igazolja. Soros csapdaval sikeriiit gytijteni a terilieten a pompas viragbogarat (Cetonischenza aeruginosa) es a smaragdzold viragbogarat (Eupotosia affirtis). A cincerek kuzul emlftesre malt6 fajok a sapadt 6.jicincer (Trichoferus pallidus), a vercincer (Purpuricentts kaehleri), a gazdaszcincer (Xylotrechus arvicola) es a kecses sclymescincer (Axinopalpis gracilis). Apati-tetei, szaraz gyep, cserjes. A futobogar-egyilttes H-diverzitasa viszonylag niagas (1.88), rnig a fajgazdagsag k5zepes (11). A zornok futrinka (Zabrus spirupes) a legnagyobb szamban ezen a terilleten fordult clo, ami bizonyftja az elethely erd6s-sztyepjelleget. Kicmelked6en ertekes faj a he gancs-viragbogar (Potosia fieberi), rnc1 csak err61 az al6helyr61 es cgyetlen peldenyban kertilt el( 5. Tovabbi ertekes fajok meg a smaragdzold viragbogar (Eupotosia affinis), a vercincer (Purpuricenus kaehieri) es a nyrfahengerciricer (Obriurn cantharinurn). Ritka leveibogarfaj a Cassicla cartaliculata. Ez az elohety mind fajspektruma, mind a diverzitaserteke alapjan jonak Cs termeszetkozelinek min6s1theti5. 91
Apati-tet5, anralanyhajas gyep. Az itt 616 futobogar-egyfittes Ii-diverzitasa viszonylag alacsony (1.37), a fajgazdagsag viszont kezepes (12). A futobogarak kortil megemlitendo a pontsoros femfuto (llarpaius rubripes), amely a szaraz es meleg terffletek lakoja. Igen nagy szamban fordult eld a nagy pbfog6futrinka (Brachinus crepitans) es a vorosnyakti tarfuto (Carathus rnelanocephalus), arni clegradaciira utal. Ertekes fajok a tertleten a rnagyar virdgbogar (Netocia ungarica) es a rnagyar gyaszbogar (Pedinus hungaricus). Az utobbi faj jelenlete szinten a teriilet extrem szaraz jeileget mutatja. Az Apati-tet6n taialhato arvalanyhajas gyep a degradaciora utalo fajok jelenlete ellenere ertekes 616helynek tekinthet5. Xpati-tet45, szaraz gyep rtlasabolixeldmi. A f- It 6bogair-egyiittes 11--diverzitasa ine,g1ep5en magas (2.13), a fajszarn pedig csak ki5zepes (12). A tertilet szaraz voltat a kavetkez6 futobogarak jelenlete igazolja: pontsoros femfuto Viaipalus rubripes), sotet fernfuto (Ilarpalus senipes), Iviersekelt degradacio jeleit tamisitjak a kovetkez6 fajok: szegeiyes tarfuto (Calathus cinctus), sokpontos tarfuto (Calathus fuscipes), vbri5snyakti tarfuto (Calathus rnetanocephalus). Ertekes fajok a terilleten a rnagyar viragbogdr (Netocia ungarica) es a deli bilzbogar (Biaps abbre-viata). Az alapvet6en ertekes terkileten erz6dik a dcgradacios hatas is, ami feltehet6leg a legeltetesb61adoclik. Apati-hegy, szaraz peep, bokorerd& Az itt kialakult futobogar-egyiittes El-diverzitasa viszonylag magas (1.S), a faj am pedig kozepes (12). A terilleten grlitott futobogarak fajspektruma mozaikos el6hely kepet mutatja, hiszen a felbordas szelesfuto (Abax parallelepipedus) jelenlete a hegyvideki zart erd6 jelleget hangsfilyozza, an -11g a pontsoros fernfuto (1-Iwpalus rubripes), a siite.t femfuto (1-latpalus serripes), do kiilonbskeppen a tfiskeslabil fute3 (Masoreus wetterhallii) a szaraz es meleg helyek jellegzetes fajai. A sokpontos tarfuto (Calashus fuscipes) jelenlete kis menekii degradaciara enged kbvetkeztetni. Termeszetvedelmi szempontboi fontos faj a magyar viragboggr (Netocia ungarica)_ A. tertilet az el6z6 helyekhez hasonloan ertekes, a degradaci6 alig eszrevehetd mertekii. Levendulas, mandula- es Ievendula-intetveny. Az itt elf futabogar-egyattesn-diverzitasa rnagas (1.91), mikozben a fajszam (9) es az egyedszam is igen alacsony (19). A terfilet.szaraz es meleg what a kovetkez6 futobogarak jelenlete igazolja: sargaesapti femfut6 (11a)palus flavicornis). pontsoros fnifuto (Harpalus rubfipes). sotet temfuto (Harpalus serripes). Ertekes es szinten szarazsag- es melegkedvel6 faj a r6t elosdibogar (Zonitis praeusta). Termeszet-vedelmi szempontbol megemlitend6 bogarfajok a vercincer (Puipuricerws kaehleri) es mandulacincer (Lioderina linearis). A Levendulas ertekes teriiiet, <a degraciacio itt elhanyagolhato mertekti. Harmas-heg3c erddszegely, kaszalo. A futobozar-egyiittes H-diverzitasa viszonylag alacsony (1.55), arnig a fajszarn kozepes (12). Nagy szarnban kertilt elo a tertiletr61 a heg-y-videki zart ercroket kedvel6 felborcias szelesfut6 (Abax paralleiepipedus). A sokpontos tarfuto (Calathus fascipes), a hattoltos kisfuto (Picitynus dorsalis) es a nagy selymesfutrinka (Pseudoophonus rufipes) jeienlete degradaeiora utalo jelnek tekinthet6. Viszonylag ritka, es a Dunanttil meleg tertileteire jeilernz6 a deli femfuto (Harpalus dimidiatus). A talajcsapdak ki5zeleben megtalaltuk az aranyos babrablo (Calosoma svcophanta) egy elpusztult peldanyat, amely faj a felsziget mas helyer61 az dltalunk vizsgalt idoszakban nem kerult elo. Valtozatos fajosszetetelii tertilet ertekes faunaeiemekkel, de a degradaci6 erzekelhet6, Harrnas-heu, gejzirkiip. E tertileten mind a talajcsapclak, mind a boros csapda csak rdvid ideig rriciki5dott, czert az innen el6kerult fajok szama alacsony. MelegszLirazsagkedvel6 futobogdrfajok a sdrgacsapti fernfut6 (liarpalus fiavicornis) es a sot6t fernfuto (Harpalus serripes). Ertekes faj a Yercincer (Purpuricenus Icaehieri). A keves adat bir- 92
tokahan is kijelenthet6, bogy a gejzirktipok karnyektin meszetes allapotti el6helyel Godros, sziklagyepek. A futolioggr-egyfittes H-diverzitin rattititok kortil itt a legalacsonyabb (0.64) es a fajszam is igen alacsony (7)l'A szembetimoen magas egyedszamban (228) fordult e16 a nagy pofog 5fiti crepitans), a holyvak koziil pedig blizos holyva (Ocypus Glens), ami degrad 9;c, - A sziklagyepekre jellemz6 pohos gygszbogar (Gnaptor spinirnanu_s) a Tihany141 2000 es 2001-ben Trigs helyr61 nern kertilt ei6, Az altalunk vizsgalt szaraz gyepek kfattl legkevesbe ertekes, a degradaci6 itt ervenyesal a legerateljesebben. 2. Kultiirieriiietek, irbisretek lucernites. A futt5bogar egyattes H-diverzitasa (1.96) es fajgazdagsaga (30) is magas, eppikv, mint a talajesapdgval gytljtott egyedek szamc (1392)_ A lucernaiiltetveny monokultura, es tavolred sem nevezhet6 terrneszetesnelc Sajatos n -i6idon azonban olyan kedvezo eletfelteteleket teremt egyes futobogarak szamara, bogy azok Ott igen nagy egyedszamban talalhatok. A fogott futobogarak faj- es egyedszamat nezve felttinik, hog y a fajok egy resze, pl. a sargacsapu f6mfuto- (lialpalus flavicomis) (3), a fekete k5zfut(5 (Amara aulica) (2) alacsony euedszinnban fordulnak el6, arnig rnasok, mint a sokpontos tarfuto (Calathus fuscipes) (429), a nagy selyrnesfutrinka (Pseudoophonus mfipes) (275), a nagy piffeg6futrinka (Brachinus crepitans) (360) Oriasi egyedszamban. Az el6bbiek a termeszetes tarsuiasok fajai, amelyek a lucernafoldon is megelnek, arnig az utobbiak szamara a kultiirterillet killonoskeppen kedvezci, ezert ott erosen feiszaporodnak. A kozonseges gyaszfuto (Pterostichus ineianariu5) mas altalunk vizsgalt el6helyen egyaltala-n nern fordult ef6, viszont a Szarkadi-diTh5 rucerrigsgban 71 peidany keriiit a csapdapoharakba, e faj What szinten el6nyben reszesiti a medigazdasagi terilleteket, illctve a lucemafoldet. Tipikus szantabldi fajok meg a hantfut6 (Doiichus halensis) es a hatfoltos kisfuto (Plat3.,nus ciorsaiis). Szi5rvanyos el6fordulasu es a sziklagyepekre jellemz6 futobogerfaj a ritka barsonyfuto (Ophorzus puncticollis). A teruleten anikod6 boron csapda hasznalata eredmenyes volt, hiszen segitsegevel szamos ritka es vedett faj kerialt el& mint a pompas viragboggr (Cetonischerna aeruginosa) es a smaragdzbld viragbogar (Eupotosta affint's). A cincerek kozfil emlitesre melt() faj a vercincer (Purpuricenus kaehleri). Szarkadi-dt115, irtfisret. Ezen a he]yen a futobogar egylittes I I-diverzitasa 1.77, ami kozepes ertek, a fajgazdagsag alacsony (9) es nern magus az egyedszam (61) seat. Degradaciot jelzo fajok a nagy selymesfutrinka (Pseudoophonus rufipes) es a sokpontos tarfuto (Calathus fuscipes). bar eeyedszamuk nem volt kiugroan magas. Ritkabb futobogarfajok a ritka barsonvfut6 (Ophonuspuncticollis) es a fekete kozfuto (Anzara aulica). Emlitesre melto a pompas virzigbogar (Cetonischema aeruginosa) es a r6t eldsdibogar (Zonitis praeusta) jelenlete. Sz6roliltetveny. A Kills646 szomszedsagaban talalhat6 tiltetvenyt vizsgaltuk tali+ csapdaval. A csapdak 2.001. VI. 02461 X. 21-eig iizemeltek, osszesen 15 futobogar faj 50 egyedet fogtgk. A dominans faj a nagy selynaesfutrinka (Pseudooplionus rufipes) volt, de hasonlo dominanciaval volt jelen a nagy pofogofutrinka (Brachinus crepitans) is. A futoboggr-egyattesnek erre az idi5szakra szamolt I-I-diverzitasa igen, magas volt (2.36). Az itt gpljtott fut(5bogarak koziil viszonylag ritkabh fajok a zomiik fernfute roubali) es a homoki barsonyfuto (Op onus sabulicola). 93
Apati-hegy, feketefenyves szegelye. Az itt elafordulo fute-bogar egytittes Fi-diverzitasanak ertoke alacsony (0.90), a fajszam pedig igen csekely (5). A Tihanyi-felszigeten 2000-ben...3j egyediil e helyr61 kertilt el6 a ligeti futrinka (Carabus nernoralis) egyetlen peldanya, melt' egyebkent korabban nem volt ismert TihanybOl. Kiernelkedi5en ertekes fajok a vercineer (Putpuricenus kaehleri) 6s a sapadt ejieineer (Ii-ichofems pailidus), melyeket boros csapdaval -1 3. Fizes elobelyek A to partjan talajcsapdaval es parttaposassal is gyfijtottunk. Talajcsapdak ket teriileten voltak, eg-yik csapdasor a vizpart kozeleben egeres-fuzes cs nadas biotopban, mig a masik a partt61 tavolabb kiszarad6 fiives el6helyen es a to melletti Gleditsia-fasorban uzemelt. A vizparti csapdakkal 2000. VII. 24 es 2001. X. 21 koz6tt, 39 futabogar faj 656 egyedet fogtuk, legnagyobb szarnban vizparti fajokat gylljtotttink. A dominans faj a komor gyaszfuto (Pterostichus roger) volt 22 -os gyakorisdggal, en kovette a szerifekete ffaszfilto (Pierostichus anthracinus) es a kozonseges ffaszfuto (Pterostichus rnelanarius) 18 %-os gyakorisaggal. Nagy szamban (8%) fogtuk az Agonum moestutn alakkurbe tartoz6 fajokat, valarnint a Platynus fibscutus-t (7,7 %). A futobogar-egyattes diverzitasa magas (2,37) volt. A szarazabb teriileten a esapdak csak 2001. III. 14 es X, 21_ kozott tizerneltek, itt 29 futobogar faj 226 egyedet fogtuk. A dominans faj a nagy piifog6futrinka (Brachinus crepitans) volt, nagyon magas dorninanciaval (44%), arnit a nagy selymesfutrinka (Pseudoophonus rufipes) kovetett (19%). A diverzitas itt alacsonyabb volt (2,07). Talajcsa.pdazassal dsszesen 55 fajt tudtunk kimutatni, egyelessel tovabbi 30 faj kertilt el& In, a vizsgalt el6helyek kozill a leggazdagabb futobogar faundt itt sikeriilt feitarni. A nagy diverzitas mellett szamos ritka faj bizonyitja a teralet erteket: Dyschirius tristis, nyillank gy;fiszfuto (Pterostichus eiongatus), Pterostichus 1eonisi. Steven-turzfisfutO (Stenorlophus steveni), vikoshasu turzasfuto (Stenolophu.s persicus), szeirtisszenni futo (Trichoceita5 placidus) Kelso-ti: Ezen a teruleten csak alkalmi eg-yelo gyujtesek voltak, A to partjan eros az emberi behatas, a nadas foltok kitaposott horgaszhelyekkel valtakoznak. Parttaposassal 10 futobogerfajt sikerult gyiljtenunk, ezek kozul masbot nem fogtuk a kovetkez6 fajokat: aproka gyorsfut6 (Bernbidion tninitnurn), szegalyes kisfuto (Agonum marginaturn) es csupasz bfizfuto (Ch1aenius spoliatus). Az iszapos parson nagy szamban fordult clo a rajzos Ryorsflue) (Betnbidion variutn), VI. Osszefoglalas A tihanyi bagarfauna ahalanos jellenuk-se 2000 es 2001 folyarnan tavasztal 6sz elejeig tobbfele inciidszerrel vageztfink bogaraszati gyiljteseket a Tihanyi-felsziget 17 616belyen. Gyfijteseink els6sorban hdrom, a termeszcw6delem szcmpontjabol is fontos bogaresalad (futobogarak, ganejturobogarak es cineerek) felkutatasara iranyultak, de asszesen 28 bogarcsalad kepviseloit mutattuk ki az Altalunk vizsgalt helyszineken. A Tilianyi-felszigetr61c16kerillt 300 bogarfaj kozott szatnos ritkasag es vedett faj akadt. A bogarfauna talan iegjcliegzetesebb elernei azok a jobbara deli elterjedesii szt -ycpfajok, 94
amelyek az AlfOld es a dombvidek szaraz, napsutotte!oyes, esetleg 'Oyes teriiietein thick. mint az apro barsonyfuto (Ophoi2us paralielus), deli f6mfuto (Harpaius dirnidiatus), sirgacsapti femfuto (Harpalus flavicornis), tiiskeslabu fut6 (Masoreus wetterhullii), zennok futrinka (Zabrus.spinipes). A ganejtiirobogarak koztil ide tartozik a tavaszi cserebogar (Miitotrogus vernus), a butabogar (Pentodon idiota), a ma*,ar viragbogar (Netocia ungarica), a diszbogarak kozi,i1 a hengeres diszbogar (Paracylindrornolphus subuilfortnis), a nagyfejil cliszbogar (Cylindrornorphus Mum), a gyaszbogarak kozi,i1 a pohos gyaszbogar (Gnaptor spinimanus), deli buzbogar (Maps abbreviata), rnagyar paszbog6s (Pedinus hungarieus), cirpef6pdszfuto (Enoplopus dentipes), a bolyaghilzo bogarak koz-01 a rot el6sdibogr (Zr nitis praeusta), a cincerek ki5ziil a hengeres szalmacincer (Theo/Ai/ea subcylindricoa5), a szalmacincer (Calamobius filum). Szinten igen jelleatz6ek es terrneszetvedelmi szempontbol is kiemelt jelentosegfiek meleg tolgyesekbez ki5t6d6 bogarak, mint a szarvasbogar (Lucanuc emus), a pompas viragbogar (Cetonischerna aeruginosa), a smaragdz6ld viragbogar (Eupotosia affinis), a bogancsviragbogar (Potosia fieberi), a sapadt ejicincer (Trichofents pallidus), a voreincer (Purpuricenus kaehieri), a nap ndscincer (Cerainbyx cerdo). GytimotestIkhoz kdto--05 disz-bogarak a sokfokos cnzbogar (Fro,s-ana flautyzetecual, cseresznye-viragdiszbogar (Anthaxia canciens), fazeshez-nyarashoz a nyarfa-hengereincer (Obrium eantharinum), lombosfakhoz a gazd Ȧszcincer (Xylotrechus arvzcola). Fenyvesekhez ket6dik az erdei feleincer (Spondyks buprestoides) es a nagy feny6ormanyos (Hylobius abietis). A zart erdokhoz kiiti5d6 futobogarak a ligeti futrinka (Carabus neinoralis), a fenyes gyaszfut6 (Pterostichus meitzs), a felborclas szdesfuto (Abaxparallelepipedus), arnig a borfutrinka (Carabus Cotiaceus) cs selymes futrinka (Carabus convexus) a zart erdo-kben, erdeiszeleken es ligetekhen euarant clitifordut A vizpartok, vizenyt5s-riedvs tethietek futobogarai toibek ka24i2-1 a 22?ezei finrinkn (Cartibus granulatus), rajzos porsfut(5 (Bernbithon varium), tavaszi gyaszfuto (Pterostichus vernalis), n).(ilank gyaszfuto (Pierostichus etongatus), fast is kisfuto (Agonum fuliginosum), nagyfoltos ttirzasfuto (Stenoiophus teutonus), vastaguyaku futrinka pocks helopioides), atlaszfuto (Dopta dentata). A vizparti regi6 ritka fajai a Pterostichus leonisi, Steven-turzasfuto (Stenolo_phus steveni), voroshasti turzasfuto (Sienolophus persicus), szorosszemil futd (Trichocellus placidus). Szorvanyos elterjedesii es ritka fajok meg az aranvos babrabl6 (Calosorna.$yeophanta), fekete kijzfuto (Amara aulica) (fathbogarak), a feketepillas ternetobogar (Nicrophorus airectigatcyr) (dog.bogaraii), a fekete tapkisz (Myretochara Linearis) (.yaszbogarak), es vegul a levelbogarakhoz tartozo Cassida canalicutata. KiiszOnetriyilvanitas Koszonetunket fejezzilk ki Adam Laszlemak, Hegyessy Gabornak, Merkl OttOnak, Rudner Rizsefnek es Podlussany Attilanak a bogarak rneghat ĀrozAs6ban nyajtott segitsegbk6rt. 1--Libsak vaanunk tovabba a Balatotl-felvicieki Nernzeti Park k61 munkatarsanak, Vers JOzsefnek es TOth Szabolcsnak a Tihailyi-felsziQetr61 adott soktile eru:, ikes inforrnaciojert, valamint RetQzar irnrenek a eincereket bemutato szines fotak elkesziteseert. 95
Irotlalom ADAM L. & LIEGYEssY G. (1998): Adatok a Zemplern-heffseg, a Hernid-vol&v, a BodrogkOz, a Retkoz es a Taktakag lernezesesap6 hogarfaunkfahoz (Coleoptera: Searabaeoidea) - Zempleni Taj, InformaciOk Eszakkelet-Magyarorszag tertneszeti ertekeir61 II. - Zempleni KOrnyezetvedelmi EgyesilIct, Satoraljatijhely, 80 pp. ENDRODY S. (1956): Lemezescsapil bogarak Lamellicornia, - In: Fauna Hungariae (Ivlagyarorszag Allatvilaga), IX, 4. Akaderniai Kiado, Budapest, 188 pp. HEGYESSY G. (1997): Satoraljatijhely cincerei - Zernpleni Taj. Informaci6k Eszakkelet-Magyarorszig termeszeti ertekeir6i I. Zernpleni KOrnyezervadelmi Egyestilet, Satoraljadjhely, 68 pp, HEGYESSY G. & Sz i. Gy. (2002): A Matra Mdzeum bogargatemenye, Carabidae (Coleoptera) - Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 26: 189-220, liorvatovich S. (1990): A Zrelic futobogarai (Coleoptera, Carabidae) - A Janus Pannonius Maze= Evkonyve 34; 5-14. KADAR F & SzEL.Gy. (1995): Data on ground beetles captured by light traps in Hungary (Coleoptera, Carabidae). -ha entomologica hungarica 56: 37-43. K_ASZAB Z. (1956): Felernas hibfejizes bogarak Heteromera III. - In: Fauna Hungariae (IvIaDiarorszag Allatvilaga), IX, 3, Akaderniai Mad& Budapest, 108 pp. KASZAB Z (1962): Levelbogarak Chrysornelidae - in: Fauna Hungariae, (rvlagyarorszag Aliatvilaga), IX, 6. Alcaderniai Kiado, Budapest, 416 pp. K.ASZA8 Z. (1957): Felemis labfejizes bogarak I. Heteromera I, - In: Fauna Hungariae (MaKvarotszag Allatvilaga), IX, 1. Akaderniai Kiado, Budapest, 12.6 pp. KASZAB Z. (1971); Cincerek Ceratnbycidae_ - In Fauna Hungariae (Magyarorszag Allatvilkga), IX, 5. Akaderniai Kiado, Budapest. 2.83 pp. KELEMEN L (1997) (szerk.): Irnnyelvek a [dyes teriiletek termoszetvedelmi szetnpontti kezelesehez. - A KTM TermOszetvedelmi Flivatalanak tanulmanykotetei 4,, 388 pp. KUTASI Cs. (1998): Futob-ogarak (Coleoptera: Carabidae) Liter kornyeker61. - Folia Musei Historiconaturalis Bakonyiensis 13: 73-87. KUTASI CS, (1999): Ritka es jelleg7etes Balaton-feivick.'Lki bogarfajok (Coleoptera). Folia Musei Historico-naturalis Bakonviensis 14: 89-104. KUTASF CS. (2002): Vedett futdbogarak eiterjedese a Bakonyban I. - A szegelyes futrinka (Carabus marginalia decorus Seid1itz, 1891) es a Steven-turzasfutoja (Stenolophus steveni Krynicki, 1832) - 1. Magyar Termeszetvedeimi BioiOgiai Konferencia Program es Ahsztrakt kotete, 13p. 149. KUTASI CS. & SAGHY ZS. (2002): A Bakony faundj6ra dj es ritka bogarfajok (Coleoptera).lia Musei Historico-naturalis Bakortyiensis 19: 43-52.. KuTA.st Cs. & K. F (2003): Fenycsapciaval gytijtott futobogarak (Coleoptera: Carabidae) Cs-opakr61- Folia Musei Historico-naturalis Bakonviensis 20: in press. ICtriAsi Cs. & Sza., Gy. (2000): A vertesi Majkpuszta komyekenek futdhogarai (Coleoptera: Carabidae). Folia entomologica hungarica 61: 282-295. rviagyar KOZLONY (2001): 13/2.001. (V.9_)K6Mr. A vedett cs fokozottan ve-dett naveny- cs allatfajokrol, a fokozottan vedett barlangok kordr51, valamint az Eurapai Kozossegben termeszetvedelrni szempontbal icientos nove- ny- e's allatfajok kozzeteteler61, pp 3446-3512, MED,./EGy M. (1987): A Bakony cincerei. - A Bakony Termeszettudomanyi KutatisAnak Eredmenyei 19: 5-106. 96