99 A történelem kezdete 1. Ismerjük meg a múltat! 2. A régészek munkája 3. Az ősember környezete 4. TANMENET AZ 5. ÉVFOLYAM TANÁRA SZÁMÁRA A színes, sokrétű földi világ bemutatása, illetve az egymástól eltérő tulajdonságú földrajzi területek összehasonlítása. emberfajta europid, negrid, mongolid, ausztralid Föld, Nap, Hold a témához illő használati tárgyak A történelemtanítás és -tanulás alapjai a források. Nézzünk meg minél több történelmi forrást! tárgyi emlékek, források, hagyományok, ősi szokások Csíksomlyó, Afrika videók, DVD-k, tárgyi eszközök A történetírás egyik alapja a régészet. A rekonstrukciót a teszi lehetővé. Mutassunk be minél több példát! kutatóárok, feltárás, leletek, bontókés, mérőléc, restaurátor, antropológus Görögország, Kréta régészeti eszközök, fény Az őskor Tegyünk különbséget az őslények, az ősemberek, illetve a bennünket körülvevő környezet között! Rajzok készítése az őskörnyezetről a fantázia segítségével. dinoszauruszok, jégkorszak, szavanna, kőkorszak, főemlős, megnyúlt koponya, közösségi szellem, horda Samu, Vértes László Etiópia, Omo-folyó Jáva, Peikng, Vértesszőlős, Neander-völgy, Crő-Magnon 2,5 millió éve, 300 000 éve, 50 000 éve, 30 000 éve kőeszközök, to ri5kk.indd 99 1/17/07 3:09:56 PM
100 Kézikönyv Történelem 5. osztály Az őskori ember élete 5. A termelő ember 6. A két lábon járás kialakulása, az ember felegyenesedésének biológiai folyamata. Emlős csontvázak rajzainak összehasonlítása, elemzése. Az élelemszerzés kitöltötte az ősember teljes életét, meghatározta a fejlődést. Hogyan tudna életben maradni a mai ember, ha csupán ősi eszközök segítségével a természetben kellene megélnie? A földművelés az emberiség történetében robbanásszerű fejlődést hozott. Az állattenyésztés pedig biztonságot jelentett az élelmezésben. Az ember élete biztonságosabbá vált, de vajon ez által kényelmesebb, könnyebb is lett? A Föld nagyobb részén sokáig nem tértek át a termelő életmódra. gyűjtögetés, munka, tűzfúró, marokkő, szakóca, kovakő, kőbalta, dárda, vadászat, halászat, varsa, háló termékeny félhold, anyajogú, apajogú társadalom, ásóbot, sarló, aratókés, falvak, első városok, termékenységszobrok Avas, Bükk, Kárpát-medence Csendes-óceán, Közel-Kelet, Çatal Hüyük, Törökország, Irak 70 000 éve, 20 000 éve kovakő, tűzfúró, 12 000 éve gabonafélék, kapa, sarló, to ri5kk.indd 100 1/17/07 3:09:56 PM
101 Az első mesterségek és a cserekereskedelem kialakulása 7. Varázslat és művészet 8. A kőkorszak végének finoman megmunkált kőeszközei, illetve az első fémtárgyak megjelenésének időszakában felgyorsult a fejlődés. Egyre több mesterség jött létre. A cserekereskedelem az ember alapvető szükségletei következtében fejlődött ki. Próbálkozzanak meg a tanulók szövéssel, agyagedények készítésével! Vegyenek kézbe fémtárgyakat! Az ősember a vadászat sikere érdekében a barlang falára festett ábrákkal létrehozta az első művészi alkotásokat. A földművelő ember a bő termést a termékenységszobrok elkészítésétől várta. A természetimádat a művészetek és a tudományok összefüggéseire ad magyarázatot. Mit gondolhatott az ősember a villámlásról, az esőről, a földrengésről, a viharról, az árvízről? Őskori viszonyok a mában. Az emberiség fejlődésének eltérő folyamata a Föld különböző térségeiben. Látogatás a Néprajzi Múzeumban. A ma élő természeti népek szokásainak, ruházatának, eszközeinek összehasonlítása múzeumi tárgyak alapján. fémkor, bronz, munkamegosztás, fazekas, korongolás, kovács, szövés-fonás, kohász, ötvös, felesleg, magántulajdon, vagyoni különbség barlangrajzok, mágia, termékenységszobrok, maszk, szellemek, természetimádat, bennszülött, trópusi erdő, természeti népek Százhalombatta 10 000 éve réz, bronz- és vastárgyak, szövőszék, fonal, agyagedény, videofilm vetítése a százhalombattai bronzkori településről, Altamira, Lascaux, Willendorf, Stonehenge, Csendes-óceán szigetvilága, Ausztrália, Fülöp-szigetek 30 000 éve, 20 000 éve, 5500 3500 éve to ri5kk.indd 101 1/17/07 3:09:57 PM
102 Kézikönyv Történelem 5. osztály 9. Összefoglalás Az őskor emberének elnyúló fejlődési szakasza meghatározta az ember földi létét, hiszen arra épültek a következő korszakok. fogalomkártyák, térképek 10. Témazáró Témazáró feladatlapok Az ókori Kelet világa A történelem korszakai (Kiegészítő anyag) térképek Az ember és a múló idő (Kiegészítő anyag) Az idő számításával a történelem foglalkozik. A különböző nagy kultúrák, vallások időszámításainak összehasonlítása, gyakorlása. Ismerkedjünk meg a korszakolás és az időszámítás alapjaival, s azok gyakoroltatása kísérje végig a tanévet! Ismerkedjünk meg az ókori népek naptáraival! Gyakoroljuk az idő számítását a különféle naptárakkal! az antikvitás kora, ókor, középkor, újkor, legújabb kor, időszámítás előtt, időszámítás szerint iszlám, római számok Krisztus, Mohamed Zeusz, Neptunus, Mohamed Egyiptom, Mezopotámia, Róma, India, Kína Krisztus születése, 476, Kr. e. 3761, Kr. e. 776, Kr. e. 753, Kr. u. 622 évtized, évszázad, évezred időszalag, naptárak, időszalag, to ri5kk.indd 102 1/17/07 3:09:58 PM
103 11. 12. Mezopotámia Mezopotámia, azaz a folyóköz elnevezésének magyarázata. A templomgazdaság szervezettsége, működése, a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolatrendszer megteremtése. Szituációs játék az osztályban. Legyen egy főpap, legyenek parasztok, kézművesek, rabszolgák! A sumer örökség az emberiség fejlődésének meghatározó eleme. Az állam működésének egyik alapja a törvény. Hammurápi törvénygyűjteménye az első ilyen emlék. Miért van szükség törvényekre? Egyéni vélemények. Egyiptom, a Nílus ajándéka Az állam fogalmának meghatározása. Az egyiptomi állam kialakulása összefüggött a gazdálkodással. Egy adott emberi közösség tudatos szervezése, irányítása az állam keretei között képzelhető el. Hasonlítsuk össze az ókori egyiptomi és a mai magyar állam működését! sumer, öntözéses gazdálkodás, templomgazdaság, zikkurat, városállam, kerék, geometria, csillagtérkép, öt bolygó, naptár, holdhónap, törvényoszlop Gilgames, Hammurápi, Szemiramisz, Istár faluközösség, tartomány, munkavezető, kormányozó, víztározó, saduf, fáraó, rabszolga, szabad paraszt Hérodotosz, Ménész Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Ur, Uruk, Kis, Lagas, Nippur, Larsza, Babiloni Birodalom, Babilon Nílus, Alsó-Egyiptom, Felső-Egyiptom, Földközi-tenger 4500 5000 éve, Kr. e. 2750 körül, 6000 éve, 2600 éve időszalag, fólia, július 19. fólia, to ri5kk.indd 103 1/17/07 3:09:59 PM
104 Kézikönyv Történelem 5. osztály 13. 14. A piramisok rejtélye és a vallás A piramisépítések az állam szervezettségére, erejére utalnak. Az egyiptomiak hitvilágában az élet és a halál, az istenek és a fáraók egybefonódtak, az örökkévalóságot hirdették. Ennek a hitnek az egyik kifejezője volt a múmiakészítés. Hogyan épülhetett fel egy piramis? Különböző elméletek összevetése. A piramisépítés és a vallás összefüggései az örökkévalóság tükrében. Az ősi India Az ókori világ legfejlettebb városi kultúrája az Indus völgyében alakult ki. Az indiai vallások az ember és a természet összefonódását, az állandóságot, az élet szentségét hirdetik. Az ókori és a mai India összehasonlításával állapítsuk meg az állandóságot és a változásokat hordozó elemeket! szfinx, múmia, balzsamozás, szkarabeuszbogár, Kanopusz-edény, Halottak könyve Dzsószer, Kheopsz, Tutanhamon, Ízisz, Ozirisz, Amon, Ré, Hórusz, Anubisz csatorna, gabonatároló, hinduizmus, buddhizmus, lélekvándorlás, kasztok, nulla, rádzsa, maharadzsa, árja Brahma, Sziddhárta Gautama Gizeh, Karnak, Királyok völgye Indus, Gangesz, Harappa, Mohendzsodáro 5000 éve, 4500 éve Kr. e. 2600 éve, Kr. e. 3. sz. emléktárgyak, időszalag, to ri5kk.indd 104 1/17/07 3:10:00 PM
105 15. Az ókori Kína Földünk e különleges és sajátos hagyományokat teremtő birodalmának ókori alkotásai csodálattal töltik el az embereket. Kína az ókorban is a legnépesebb állam volt, ami összefügg a rizstermesztéssel. Ez munkaigényes, sok embert kívánó tevékenység. A terméshozam viszont nagyobb, mint bármely másik gabonaféléé. 16. A Biblia népe A Biblia az emberiség történelmének legismertebb, legnagyobb példányszámban kiadott könyve. A Biblia két monoteista világvallás szent könyve. Miben áll a Biblia jelentősége? Ábrahám, majd Mózes vándorlása, Kánaán földjének megszerzése. Az ígéret földjét Mózes mutatta meg a népének, s ott a zsidók véglegesen letelepedtek. Az ősi föld évezredek óta a viszály, a békétlenség térsége. Mi lehet ennek az oka? Saul, Dávid és Salamon erős államot alapítottak, amelynek a vallás és a földhöz való ragaszkodás adta az alapját. nagy fal, selyem, papír, porcelán, iránytű, dzsunka, jóscsont, fogalomírás, agyaghadsereg, tao Csin Si Huang-ti, Lao-ce, Kung Fu-ce Ószövetség, édenkert, paradicsom, özönvíz, a teremtés éve, Bábel tornya, ígéret földje, tízparancsolat, szövetségkötés, patriarcha (ősatya), kőtáblák, Tóra, frigyláda, próféták, héber Ádám, Éva, Káin, Ábel, Noé, Ábrahám, Jákob, Izsák, Mózes, Saul, Dávid, Góliát, Salamon Jangce, Huangho, selyemút Ararát, Babilon, Ur, Palesztina, Sás-tenger, Sínai-hegy, Izrael, Holt-tenger, Júdea, Jeruzsálem Kr. e. V. évezred, Kr. e. 3. század selyem, porcelán, iránytű, Kr. e. 3761, 3000 éve, Kr. e. 970 930 Biblia, to ri5kk.indd 105 1/17/07 3:10:01 PM
106 Kézikönyv Történelem 5. osztály 17. Összefoglalás Az emberi összefogás, alkotóképesség, az állam szervezete az ókori világban alakult ki. fogalomkártyák, térképek 18. Témazáró Témazáró feladatlapok Az ókori görögök életéből 19. 20. A krétai mondakör A görög istenvilág A görög mondavilág és a történelmi valóság a krétai mondakörben fonódik egybe. Az európai kultúra bölcsője Kréta szigetén ringott. Milyen magyarázatok adhatók erre a felfedezésre? Az ókori Kelet birodalmainak és az ókori Görögország politeista vallásait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a görögök istenvilága emberközeli, humánus volt. Keressünk kapcsolódási pontokat az ókori Görögország és napjaink kultúrája, szokásai között! labirintus, boldogok szigete, akhájok nektár, ambrózia, jósda Európé, Zeusz, Ariadné, Thészeusz, Minósz, Minotaurosz, Daidalosz, Ikarosz, Evans Prométheusz, Héra, Árész, Artemisz, Apollón, Dionüszosz, Pallasz Athéné Kis-Ázsia, Balkán-félsziget, Égei-tenger, Kréta, Knósszosz Olümposz, Delphoi, Epidaurosz Kr. e. 1500, 4000 éve fólia, to ri5kk.indd 106 1/17/07 3:10:02 PM
107 21. A trójai háború A mükénéi kor, benne a trójai háború, a világtörténelem és irodalom legismertebb eseményei közé tartozik. A trójai háború hősei példát mutattak az utókornak a harcban, erkölcsiségben, kitartásban. 22. A poliszok hajósai és kereskedői Az ókori Görögországban a tengeri közlekedés meghatározó volt az élet minden területén. Mennyiben érvényes ez ma? 23. Az ókori görög olümpiák Az ókori görögöket összetartó egyik fontos kapocs a sport szeretete, a játékok tisztelete volt. 24. Athén. A királyságtól a demokráciáig Az ókori Görögország vezető poliszának társadalmi berendezkedése életképes példát mutató városállam volt. Keressük meg az athéni társadalom példát mutató vonásait! arisztokrácia, közrendűek, szabadok gyarmatosítás, kalózok, polisz Homérosz, Héra, Aphrodité, Parisz, Helené, Menelaosz, Agamemnon, Akhilleusz, Hektór, Odüsszeusz, Schliemann Dél-Itália, Szicília gümnaszion, hírvivők, stadion, hippodrom, pentathlon, pankratio jón, polisz, adósrabszolga, hoplita, démosz, demokrácia, cserépszavazás Héraklész, Pheidiász, Müron Drakón, Szolón Mükéné, Trója, Ithaka, Peleponnészosz, Spárta időszalag, emléktárgyak, Kr. e. 8 6. sz., Kr. e. 5. sz. emléktárgyak, Olümpia Kr. e. 776 albumok Athén Kr. e. 6. sz. fólia, munkafüzet to ri5kk.indd 107 1/17/07 3:10:03 PM
108 Kézikönyv Történelem 5. osztály 25. Spárta, a katonaállam 26. Csaták és hősök. A görög perzsa háborúk Athén Periklész korában 27. Mesterek, művészek, tudósok 28. A katonai erőre épülő spártai társadalom a diktatórikus berendezkedésre adott példát. Hasonlítsuk össze Athén és Spárta társadalmát! A kis görög városállamok harca és győzelme a hatalmas Perzsa Birodalom ellen a hazafiság legszebb példája, amelyre az utókor több ezer éven át is emlékezik. A Periklész kori athéni demokrácia az ókor legfejlettebb társadalmát teremtette meg. Igaz-e, hogy a világ számos országában ma is csak vágyálom az ókori athéni demokrácia elérése? A cserépszavazás eljátszása. A görög művészet és tudomány csodálatos alkotásai nélkül az emberiség kultúrkincse sokkal szegényebb lenne. A társadalom és a művészetek fejlettsége hatással voltak egymásra és az utókorra. Keressünk olyan alkotásokat, amelyek igazolják a kultúra folyamatosságát! dór, helóta, körüllakók, vének tanácsa, rejtőzködés Spárta, Taigetosz térkép, film, halhatatlan, maratoni futás, triérész, falanx Dareiosz, Miltiadész, Xerxész, Leónidasz, Themisztoklész Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai, Hellészpontosz, Délosz Kr. e. 5. sz, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 462 404 fólia, film, aranykor, sztratégosz, népgyűlés, bulé, esküdtszék, napidíj, pedagógus, politika Periklész Akroplisz, Parthenón Kr. e. 5. sz. szavazócédulák (cserép helyett), Talentum, archaikus, oszloprend, vázafestészet, kariatidák, tragédia, dráma, amfora, sétacsarnok, filozófia Pheidiász, Müron, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Hérodotosz, Arisztotelész, Szókratész, Platón, Hippokratész fólia, múzeumlátogatás, emléktárgyak, munkafüzet to ri5kk.indd 108 1/17/07 3:10:04 PM
109 29. 30. 31. Történetek Nagy Sándorról A család és a nevelés (kiegészítő anyag) A hellénizmus kora, a görög kultúrát átvevő és terjesztő Makedónia közkinccsé tette az athéni társadalom vívmányait. Az ókori görögöknél a család öszszetartó ereje, valamint a tudás fontossága alapozta meg a társadalom erejét. Összefoglalás Az ókori Görögország az európai kultúra egyik kitéphetetlen gyökere, amelyben az emberközpontúság fogalmazódott meg. világhódító, gordiuszi csomó, Dárius kincse, szúzai mennyegző írótábla, gümnaszion, múzsa II. Philipposz, Alexandrosz, III. Dareiosz Makedónia, Gordion, Isszosz, Szúza, Alexandria, Hellészpontosz, India Kr. e. 336 323 tárgyak fogalomkártyák, térképek Témazáró Témazáró feladatlapok Az ókori Róma, a világ ura 32. Róma születése A város alapítása, a mondakör és a királyság kora egymásba fonódó, közös gyökerű, egymástól szinte elválaszthatatlan események voltak. Az etruszk és a görög hatás viszont már a valóságot jelenti Róma történelmének kezdeteit illetően. anyafarkas, hét domb, latin, etruszk, boltív, fasces Aeneas, Numitor, Silvia, Romulus, Remus, Faustulus, Amulius, Juno, Mars, Minerva, Janus Róma, Nápoly, Tiberis, Capitolium, Palatinus Kr. e. 753 emléktárgyak, to ri5kk.indd 109 1/17/07 3:10:05 PM
110 Kézikönyv Történelem 5. osztály 33. Róma a köztársaság korában A köztársaság kezdeti időszakának mondavilága a rómaiak hősiességére, városukhoz való hűségükre világít rá. 34. Nagy csaták, nagy római győzelmek A pun háborúk nyitottak utat a birodalom kiépítéséhez, Róma példátlan méretű felemelkedéséhez. A vezetők politikai érzéke és a hadsereg ereje volt a siker záloga. Példák a punok elleni hadviselésre. 35. 36. Válságban a köztársaság A római társadalom polgárai egymástól jól elkülöníthető rétegeket alkottak. Vagyonosokra és nincstelenekre. A rabszolgák nem rendelkeztek a legelemibb polgárjogokkal sem. A gazdagok példát mutattak az utókornak, hogyan kell a tömegeket a cirkusz és kenyér módszerével elhallgattatni. Julius Caesar Julius Caesar világtörténelmi szerepe többek között hadserege átszervezésében is tetten érhető. Róma világbirodalommá formálódott. Mit és miért tettek az ókori rómaiak Róma érdekében? (Mit tettél volna Caesar helyében?) néptribunus, S. P. Q. R., konzulok anyaország, punok, döfőorr, csapóhíd, provincia, légió Brutus, Horatius Cocles, Mucius Scaevola, Cloelia, Menenius Agrippa Hannibál, Scipio, Cato proletárok, gladiátorok, amfiteátrum, gályarab, trák Spartacus, Crassus colonia, légió, centuria, zsold Pompeius, Kleopátra, Brutus Szent hegy Kr. e. 510 31 térkép, időszalag, film, emléktárgyak, Tarentum, Karthágó, Szicília, Zama, Cannae, Hispánia Capua, Vezúv, Pó folyó, Via Appia Kr. e. 73 film, időszalag, munkafüzet Britannia, Rubico, Zela Kr. e. 44. III. 15. film, időszalag, to ri5kk.indd 110 1/17/07 3:10:06 PM
111 Köztársaságból császárság 37. Róma császárai és műemlékei (Kiegészítő anyag) Róma, a birodalom fővárosa 38. A családi élet Rómában 39. Róma új korszaka Augustuszal kezdődött, aki a birodalom történetének legjelentősebb császára volt. Az egyén formáló ereje a történelemben konkrét példákon át. A birodalom császárai kiváló, érdekes egyéniségek voltak, akik építkezésekkel, hódítással, hivatalszervezéssel, kultúrával tették naggyá Rómát. Róma nagyságát az útépítés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és az ipar alapozta meg. Értelmezzük a Minden út Rómába vezet! mondást! Az ókor legnagyobb, legfényesebb városa méltó volt a birodalom erejéhez, nagyságához. Városépítészet Rómában. Hasonlítsuk össze a mai várossal! A család szerepe meghatározó volt a társadalom életében. A házasságkötés, a gyermeknevelés a római ember életében kitüntetett szerepet játszott. Hasonlítsuk öszsze mai szokásainkkal! pax Romana, limes, császár Octavianus, Marcus Antonius Actium, Forum Romanum Kr. e. 31 Kr. e. 27 emléktárgyak, munkafüzet hivatali hálózat, posta, Angyalvár, Colosseum, Pantheon útépítés, középosztály, beton, örök város, forum, bazilika, közfürdő, diadalív, vízvezeték, bérházak família, bulla Tiberius, Claudius, Titus, Nero, Traianus, Hadrianus, Constantinus, Marcus Aurelius Pompeji, Vezúv, Herculaneum, Dácia fólia, emléktárgyak, Caracalla Circus Maximus fólia, emléktárgyak, film, tárgyak, munkafüzet to ri5kk.indd 111 1/17/07 3:10:07 PM
112 Kézikönyv Történelem 5. osztály 40. A rómaiak Pannóniában Pannónia a Római Birodalom egyik fejlett provinciája volt, ahol a későbbi Magyarország dunántúli része kialakult. Települések elemzése az ókori és a mai városok összevetésével. Kövessük nyomon a térképen! Képek gyűjtése, elemzése a pannóniai városokról. 41. 42. A kereszténység születése A kereszténység az emberiség történelmének egyik legnagyobb változását hozta, amikor Jézus meghirdette tanait. Ezek kimondták, hogy a megváltás valamennyi emberre kiterjed. Az új hit ereje egyetemességében rejlik. Értelmezzük a krisztusi tanokat tanári irányítással! Jézus kálváriája Jézus kereszthalála az emberiség megmentését jelentette, a feltámadás pedig az isteni csodatevő hitet erősítette. aqua, víziorgona, romanizálódás, limes Marcus Aurelius felkent, helytartó, evangélium, Újszövetség, tanítványok az utolsó vacsora, I. N. R. I., nagyböjt, húsvét, pünkösd, szentlélek Khrisztosz, Messiás, Megváltó, Nagy Heródes, Keresztelő Szent János, Máté, Márk, Lukács, János, József, Mária Pontius Pilátus, Barabás, Mária Magdaléna Dunántúl, Aquincum, Gorsium, hadiút, Savaria, borostyánút, Arrabona, Scarbantia, Sophianae, Vindobona Jordán, Palesztina, Názáret, Betlehem, Galilea, Genezáret-tó Olajfák hegye, Golgota, Szentföld Kr. e. 12 9 tárgyak, múzeumlátogatás, időszalag, Krisztus születése Biblia, tárgyak, Biblia, tárgyak, munkafüzet to ri5kk.indd 112 1/17/07 3:10:08 PM
113 43. 44. 45. 46. A kétezer éves egyház A népvándorlás viharában Jézus tanításai kétezer év óta hirdetik az egyetemes és a felebaráti szeretetet. Hirdeti, hogy minden ember egyenlő, s az emberek egymást nem ítélhetik meg. A tanok terjesztéséhez azonban szükség volt az egyházi szervezet kialakítására. Hogyan ment végbe ez a folyamat? A népvándorlás az ókori Európa határainak, lakosságának átrendeződéséhez vezetett. A hunok berendezkedése a Kárpát-medencében. A későbbi, a Duna Tisza közén megtelepedett népek rokonságot feltételeztek a hunokkal. Összefoglalás Róma város alapításától a Római Birodalom bukásáig, azaz a több mint ezer esztendőt átívelő történelmi szakaszt ismerhettünk meg a fejezet feldolgozásakor. őskeresztény, püspök, pápa, latin, mise, Vatikán germánok, keleti gótok, hunok Saul, Pál, Szent Péter, Constantinus Attila, Romulus Augustulus, Isten ostora Szíria, Tarszosz, Nicea Volga, Belső-Ázsia, Kaszpi-tenger, Gallia, Maros, Tisza, Catalaunum Kr. u. 313 Biblia, ima kegytárgyak, képes gyermekbibliák, Kr. u. 3. sz., 395, 476 munkafüzet fogalomkártyák, térképek Témazáró Témazáró feladatlapok to ri5kk.indd 113 1/17/07 3:10:09 PM
114 Kézikönyv Történelem 5. osztály A magyar nép eredete a krónikák szerint 47. 48. A tudományos kutatások ellentmondásai 49. A titokzatos őstörténet Az ősmagyarok életmódja 50. A magyar történelem kezdetei A magyar nép mondai eredete, hasonlóan a görög és a római eredetmondákhoz, titokzatos, meseszerű, ugyanakkor valóságos elemeket is magába rejt. Mik a valóságos elemek? A magyar nép tisztázatlan eredete következtében az uráli őshaza is csak egyike őseink feltételezett kiindulópontjának. Ezzel ellentétben a sztyeppei életre már határozott bizonyítékaink vannak. A Kárpát-medencében élő, korábban birodalmat alapító hunok és avarok utódainak tekinthetjük-e a magyarokat? A magyarok gazdasági élete a legeltető állattartásra épül, de ismerték az ekés földművelést is. Őseink ismerték a rovásírást, ami a díszítőművészet és a hagyománytisztelet mellett a kultúra magas színvonalára utal. Anyaggyűjtés, múzeumlátogatás, fotózás. turul, Tejút, székelyek, geszta finnugor nyelvcsalád, ugor, sztyeppe, török hatás Hunor, Magor, Ménrót, Emese, Dúl, Álmos, Csaba, Árpád, Anonymus, Kézai Simon Azovi-tenger, Meotiszi-ingoványok Ural, Volga, Káma, Őshaza, Magna Hungaria, Baskíria 6000 éve, 4000 éve, Kr. e. 800 körül mondák könyve fólia, időszalag kengyel Avar Birodalom térképek törzsek, törzsfők, indás díszítés, rovásírás, jurta, nemez, ötvös, tarsolylemez Rakamaz, Nagyszentmiklós, Tápiószentmárton tárgyi emlékek, to ri5kk.indd 114 1/17/07 3:10:09 PM
115 51. A magyar nép vándorlása A magyarságot a kazár fogságból Álmos vezette ki. Etelközben sorsdöntő események történtek. Szövetséget kötöttek a törzsek, vezérlő fejedelmet választottak, hűséget esküdtek az Árpádokra, s fogadalmat tettek az új haza megszerzésére. Mik voltak az etelközi íratlan törvények, amelyek évszázadokra meghatározták történelmünket? 52. A honfoglaló magyarok A pásztorkodó, könnyűlovas népet életmódja, harcmodora tette alkalmassá arra, hogy végleges hazát szerezzen magának. 53. A honfoglalás A magyar nép történelmének legfontosabb fejezete. A végleges haza megszerzése népünk történetének kezdetét, az új körülmények közé való beilleszkedését jelentette. kettős fejedelemség, kagán, kende, gyula, jurta, kabar, vérszerződés úr, bő, ín, visszahajló íj, táltos, sámán szablya, kopja, besenyők, kettős honfoglalás, gyula, horka, tarján, jenő, főtáltos Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Jenő, Tarján, Kér, Keszi Bölcs Leó, Levente, Simeon Levente, Szvatopluk, Kurszán, László Gyula Ismeretek Levédia, Etelköz Morva-medence, Vereckei-hágó, Ópusztaszer, Erdély Ismeretek 830 körül mondák, múzeumlátogatás, időszalag, íj, nyil, film, térkép 9. század, 894, 895-900 fóliák, látogatás Ópusztaszerre, to ri5kk.indd 115 1/17/07 3:10:10 PM
116 Kézikönyv Történelem 5. osztály 54. Berendezkedés a Kárpát-medencében A magyarok a Kárpát-medencét küzdelmes harcok árán foglalták el. Tehetséges, fiatal nép vette hatalmába a Kárpát-medencét. őrhely, háziipar, tinó, prém Ismeretek Kárpát-medence, Őrség, Pozsony Ismeretek 907 rajzok, munkafüzet 55. 56. Összefoglalás A magyar őstörténet, továbbá a mondák és a tudományos kutatások bizonyítják, hogy a magyarság kultúrája több gyökérből táplálkozott. fogalomkártyák, Témazáró Témazáró feladatlapok to ri5kk.indd 116 1/17/07 3:10:11 PM
117 A NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE A KÖZOKTATÁSBAN A Nemzeti alaptanterv új műveltségtartalmával, szerkezeti változásaival fontos lépést jelent a magyar közoktatásban. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a NAT önmagában nem elégséges a pedagógusok, gyerekek, szülők számára egy összehangolt, átlátható tartalmi szabályozás kialakításához. Ez a hiányosság tette szükségessé az alaptanterv tartalmitantervi szabályozásának három szintű kidolgozását. Ember és társadalom Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll, amelynek részei a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete, amely a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség számára. A cél a nemzeti és európai identitástudat elmélyítése. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, amely nélkül nem lehet a jelent megtartani és a jövőt építeni. Ez a tanulási folyamat segít abban, hogy a tanulók számára a történelemóra személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak bemutatásával járul hozzá önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő szellemi kapcsolatok világába. Megismertet az etikai vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A társadalom ismerete növeli a társadalmi problémák iránti érzékenységet, a konfliktusok feldolgozásának képességét. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egyesülő világ problémáira, és ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A 10 14 éves korosztály számára a fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges és képességek kialakítása. Kiemelten fontos, hogy a NAT-hoz sok energiával, időráfordítással elkészített helyi tantervek érvényben maradhassanak, illetve azok csak kevés változtatást igényeljenek. Olyan helyi kerettanterveket kell készíteni, amelyekkel a helyi pedagógiai programok nem állnak ellentétben. A Nemzeti Alaptanterv készítésének alapelvei Az ember és társadalom kerettanterv elkészítéskor két szabályt vettünk figyelembe. Elsőként az Oktatási Minisztérium elvi szabályozóit, a kerettanterv tervezetét és az órakeretet tartottuk szem előtt. Másodszor a NAT értékrendjéből mindazokat, amelyek által a pedagógus megvalósíthatja eddig is jól bevált nevelési-oktatási módszereit. A tervezéskor gondosan ügyelnünk kell a tanulók terhelhetőségének és a tananyag mennyiségének egyensúlyára. Azt a vezérelvet soha ne tévesszük szem elől, hogy az ember és társadalom műveltségi terület nem egy a sok közül, hanem a legelső, a legfontosabbak közé tartozik. Az általános elveken belül speciális elveket is figyelembe kell venni. Az egyértelműség elve: az iskolák rendelkezésére kell állnia olyan dokumentumoknak, amelyek egyértelmű útmutatást adnak a konkrét pedagógiai program elkészítéséhez. A szükséges és elégséges elve: a kerettanterv tartalma csak annyi legyen, amennyit a közoktatási törvény előír. Ezt azonban a sajátos követelményeknek megfelelően lehet tágítani, alakítani. A megvalósíthatóság elve: az életkort, az adott időkereteket, a már kész pedagógiai programot, valamint a helyi tapasztalatokat összhangba hozva kell a követelményrendszert kialakítani. Ez a működésképesség alapfeltétele. to ri5kk.indd 117 1/17/07 3:10:12 PM
118 Kézikönyv Történelem 5. osztály A differenciáltság elve: ahány iskola, annyiféle pedagógus. A pedagógiai sokszínűség megengedhető, sőt az oktatás előnyére válik. A pedagógiai rendszerek lehetnek többfélék, de azonos értéket képviseljenek. Azaz a tantervek, a tan a taneszközök és a továbbképzések lehetnek ugyan egymástól eltérőek, de mégis összhangot kell alkotniuk. Ebből következően lehetőség van a szabad taneszközválasztásra, illetve -váltásra. Az önálló tantárgyakká nem szervezhető új műveltségelemeket is be kell emelni a helyi tantárgyi szerkezetbe. Iskolája, szaktanára, gyereke válogatja, hogy mi kerüljön be az órakeretbe. Ezt a helyi alkuk szabályozzák. A moduloknak önálló tantervi csomagban az új tudásterületek kialakításában van fontos szerepük. Az osztályfőnöki órák a helyi tervezés alapján részben vagy egészben szintén felhasználhatók a történelmi és állampolgári tanítására. Éves óraszám Hon- és népismeret: 5 6. évfolyam 18-18 óra A tanterv jellemzői Tantervünk szigorúan a tudományosság elvéből indul ki. Messzemenően tekintetbe veszi a tényeket, csak az azokból levonható következtetéseket tartja a történelem-tananyag tárgyának. Nem vállalja fel semmilyen ideológiai-politikai nézet koncepcióját, szemléletmódját. Ugyanakkor feladatának tartja, hogy a tanulók ismerjék meg az ezeréves államisággal rendelkező Magyarország és a hozzá kapcsolódó egyetemes világ valóságos történetét. Ez a korszerű tudományosság, az újabb kutatások, a magyar és az egyetemes történelem arányainak átértékelésével történik. A világ- és a magyar történelmet szinkronban tárgyaljuk. Csak így tehetünk kísérletet arra, hogy be mutas suk: a magyar történelem része és meghatáro zója az egyetemes történelemnek. Nemzetünk tör ténelmének az adott órakereten belül nagyobb hangsúlyt kell kapnia, mint amennyit kapott a ko rábbi évtizedek tanterveiben. A politikatörténet mellett egyre nagyobb figyelmet fordítunk a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az életmód-történeti folyamatok bemutatására. A Nemzeti alaptanterv figyelembe veszi a korosztályi sajátosságokat is. Ennek érdekében az 5 6. osztályosok, azaz a 10 12 éves korosztály, akikre a konkrét gondolkodás jellemző, történeteken keresztül ismerkednek meg a múlt nagy vonulataival. A 7 8. osztályosok, azaz a 13 14 éves korosztály számára a múlt történetét már összetettebben mutathatjuk be. Az elvont gondolkodásra is képes tanulókat a történetek megismerése mellett a történelmi összefüggések felismerésére is meg kell tanítanunk. Bármennyire is eluralkodik azonban az a nézet, miszerint az általános iskolai évek csupán arra valók, hogy előkészítsék a tanulót a középiskolára, ez nem fogadható el. Konkrét, konkrét tudás nélkül a tanulás semmilyen fokon nem lehet eredményes. A Nemzeti alaptanterv eredményes megvalósításához nem szükségesek különleges feltételek. Kell viszont a tantárgy fontosságát hangsúlyozó központi szándék és a megfogalmazott pedagógiai programot következetesen végrehajtó akarat. Ez utóbbi, ami az összes feltétel közül a legfontosabb, a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus feladata. Előzmény Az ember és társadalom eredményes tanulásához elengedhetetlen az 1 4. osztályokban elsajátított biztos olvasástudás. Ezzel párhuzamosan az alsó tagozatban a gyerekek megismerkednek a magyar történelem nevezetes eseményeivel és híres történelmi személyiségeivel. Ehhez nyújtanak kiváló segítséget a Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág című olvasó különösen a Történetek az emberiség és hazánk múltjáról, a Haza csak egy van és A haza minden előtt témakörök. A fentieken túl szükséges némi topográfiai készség elsajátítása, valamint az idő és a tér fogalmának elemi ismerete. Tartalom A kerettanterv az emberré válás, illetve az őskor nagy ívű korától az ókoron, a középkoron, az újkoron át napjainkig húzódó történelmét dolgozza fel. Kiemelt szerepet kap a magyarság ezeregyszáz éves története, amely az 5. osztályos anyag utolsó fejezetében a honfoglalással kezdődik. A 8. osztályos anyag pedig az ezredforduló Magyarországának történetével ér véget. Értékelés A tanulók tudásának, készségeinek értékelése több szinten folyhat. A legfontosabb a tanár tanuló személyes kapcsolatán nyugvó szóbeli számonkérés. Tekintettel arra, hogy a gyerekek egy része írásban könnyebben és biztosabban tud számot adni felkészültségéről, lehetővé kell tenni az értékelésnek ezt a to ri5kk.indd 118 1/17/07 3:10:13 PM
módját is. Az idő szorítása, azaz az egy tanulóra fordítható szóbeli értékelés rövidsége szinte megköveteli az írásban történő tájékoztatást a tanár részéről. Ennek ellenére törekedjünk arra, hogy a tanulók érdemjegyeinek legalább a fele szóbeli megnyilatkozásból származzék. A feladatokat készítheti a szaktanár, de minden évfolyam minden témaköréhez elegendő feladat található a megoldásokkal együtt a munkafüzetben. A témazáró feladatok pedig az egyes anyagrészek elsajátításának mélységéről számoltatják be a tanulót. A feladatokban hangsúlyt kaptak az évszámok, a topográfiai, a legfontosabb események, a történelmi személyiségek ismerete mellett a gondolkodtató, a gyerekek aktivitását megmozgató módszerek is. A munkafüzet egészén végigvonul a játékosság, a feladatok sokfélesége, s ezáltal növelhető a könnyen tanulható és bevéshető száma. Az önálló tanulás bármelyik formája előnyben részesítendő. Célok és feladatok A történelem és az állampolgári fogalmát a szaktanár nevelőmunkája során kettős feladatként alkalmazza. A történelem nem más, mint a társadalom kollektív memóriája, az ember azonosságtudatának egyik alapja. Az ember, esetünkben a 10 14 éves gyerek először szűkebb, majd tágabb környezetét ismeri meg, saját tapasztalatai és a felnőttek elmondása alapján. Számára ez a történelem első építőköve. A tágabb környezet, nemzeti értékeink sora, a térben való mozgás révén tárul ki előtte, amely végül elvezetheti a nemzeti identitás felismeréséig. Az időben történő utazás a tanulóban folyamatosan alakítja ki a történelem tanulásának fontosságát, amelyben döntő szerepe van a tanárnak. Szűkebb környezetének megismerése után a nemzet történetével, majd az európai, végül a világtörténelem csomópontjaival ismerkedhet meg a tanuló. Az állampolgári a nemzetek, népek egymás kölcsönös megismerésére, megértésére, a magyar népnek az európai, valamint a világ népeinek körében elfoglalt helyére tanítja meg a gyerekeket. Alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez, a mindennapi gyakorlati életben való eligazodáshoz. A történelemtantárgy feladata annak a szemléletnek a fejlesztése, amely rámutat, hogy a történelem 119 nem más, mint az emberi műveltség évszázadok, évezredek alatt egymásra épülő folyamata. Célunk, hogy megértessük a tanulókkal ezt a folyamatosságot, változatos egymásra épülést. E folyamatban a jelen sem kivétel, csak más, mert megéljük. Nem mindegy, hogy mindez csupán passzív befogadással vagy aktív alkotó tevékenységgel töltődik-e ki. A jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodáshoz a legtöbb segítséget a múlt ismerete adhatja. Különösen vonatkozik ez a magyar történelem összefüggéseinek mélyebb megismerésére, megértésére. A 10 14 éves korosztály, gyakorlatilag az általános iskolások történelemtanításának a történettanításon kell alapulnia. A 10 12 éveseket a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5 6. évfolyamosok élményszerű történetek, egyszerű folyamatok révén ismerik meg legjobban a történelmi tényeket, fogalmakat. A múlt színes, sodró valósága szerencsésen érzékeltethető az ősember világán, az ókori birodalmak mesés történetein, a középkori lovagok színes életén keresztül. A történetek, ellentétben az alsó tagozatos olvasmányokkal, rendszerbe foglalt történelmi folyamatokat ábrázolnak. A ki emelt csomópontok olyan logikai rendszert alkotnak, amelyek megalapozzák a történelemtanítást. A történelemtantárgy tanulásának legfontosabb ered ménye, hogy a tanulókat megtanítjuk a jelenismeretre. Az alapvető állampolgári re támaszkodva megteremthető a feltétele annak, hogy a fiatal állampolgárok el tudjanak igazodni a jelen egyre bonyolultabbá váló közéletében. Legyenek tisztában jogaikkal, de kötelességeikkel is, amely a demokratikus állam működésének alaptétele. A magyar történelemoktatás kiemelt céljaként azt határozzuk meg, hogy a globalizálódó világban ne váljanak a gyerekeink egy nagy gépezet egyszerű csavarjaivá. Ne legyenek manipulálhatók olyan érdekek mentén, amelyek nemzeti érdekeink fölé emelkednek. Ennek a nemes célnak a megvalósításában az összes tantárgy közül a történelem felel meg a leginkább. Éves óraszám (A tanév óratervének elkészítésekor figyelembe vettük az 5 6. évfolyam 832,5 tanóra 4-8%-át.) 5. évfolyam: 55,5 óra to ri5kk.indd 119 1/17/07 3:10:14 PM
120 Kézikönyv Történelem 5. osztály FEJLESZTÉSI FELADATOK A tanulók nemzeti és állampolgári azonosságtudatának fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükség van bizonyos jártasságok, képességek és készségek formálására. Az általános fejlesztési követelmények minden tantárgyra érvényesek. A történelem tanítása azonban megkövetel bizonyos speciális pedagógiai tevékenységeket. A körülöttünk zajló élet különösen napjaink átpolitizált világában maga az élő történelem. A gyerekek ben ki kell alakítani azokat az ismeretszerzési és -feldolgozási képességeket, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy elsősorban a tömegkommunikációs eszközökből hasznos et szerezzenek. Ehhez azonban ismerni kell a saját szűkebb és tágabb környezetüket, az emberi és társadalmi közösségeket. A könyvekből, munkafüzetekből, a képekből, ábrákból, térképekből, diagrammokból, statisztikai adatokból, valamint a szöveges feladatokból, játékos rejtvényekből, forrásokból és egyéb ismerethordozókból nyerjenek a tanulók fontos történelmi et! Tudják ezeket az et önállóan és kritikusan használni, értelmezni, majd belőlük önmaguk számára hasznos következtetéseket levonni! Tekintettel arra, hogy az ezredforduló iskolapadban ülő generációja a képi világ nemzedéke, ügyelnünk kell ennek várható következményeire. A könyvekben szereplő képek célja nem az, hogy leszoktassuk az egyébként is olvasási nehézségekkel küszködő tanulókat az olvasásról, hanem éppen az ellenkezője. Fejlesztési követelményeink között szerepel a képaláírások elemzése, s a kép tartalmával való szinkronba hozása. Gyakori feladat, hogy tudjon önállóan véleményt mondani, írni az adott képről vagy képekről. A képanyag természetesen csak a tankönyv szövegének ismeretében értelmezhető, amely szintén az olvasás fontosságára, kikerülhetetlenségére serkenti a tanulókat. A tankönyvek sok térképet tartalmaznak. Az egyes fejezetek utáni összegzések fogalomtára, a kötet végén szereplő kislexikon, kronológia és irodalomjegyzék önmagáért beszél. Mindezek azonban nem teszik kikerülhetővé az atlaszok, lexikonok, kézikönyvek használatát. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtár és egyéb informatikai eszközök használatát. A veszély éppen ezekben főleg a vizuális kultúra egyre bővülő eszköztárában rejlik. A történelmi témákat feldolgozó -lemezek, videofilmek sokkal több kárt okozhatnak a valóságot nélkülöző feldolgozásaikkal, mint amennyit a kritikátlan szemlélő gyerek és felnőtt remél tőlük. Arra viszont alkalmasak az említett információhordozók, hogy képessé tegyék tanári segítséggel a gyereket arra, ami által aztán egyedül különbséget tud tenni tények és vélemények, valóság és áltudományos, hatásvadász feldolgozás között. Ez az összehasonlítás és az összefüggések keresésének képessége. Konkrét történet(ek)hez kapcsolódóan ismerjék fel a tanulók a folyamatosság és az abban bekövetkező változások szerepét! Ismerjék fel, hogy a folyamatosan egymásra épülő szellemi és tárgyi értékek megőrzésének jelentős szerepe van a szűkebb és tágabb közösség életében! A megőrzés szerepe kiemelt fontosságú a történelem tanításában, hiszen e nélkül nincs értékfelhalmozás. Ez a képesség lehetőséget ad arra, hogy a tanuló tudjon véleményt kialakítani híres történelmi személyekről, eseményekről, intézményekről. Ezáltal fejlődik az egyén vitakultúrája, valamint egyre árnyaltabban tudja megindokolni véleményét. Tanítsuk meg a 10 14 éves korosztályt a történelemtanítás hármas alapkövetelményére: a mi történt, mikor történt és hol történt összefüggéseire, illetve a válaszadás képességére! Legegyszerűbb a történelmi események átadása, amik akkor maradnak meg leginkább a tanulók tu datá ban, ha élményszerűen, érdekesen, röviden, a lényeget kiemelve adjuk át azokat. A történelmi események azonban időben és térben játszódnak. Nem alakulhat ki a gyerekben hatékony történelmi tudat az időbeli és térbeli tájékozódás képessége nélkül. Ezt sok gyakorlással, feladatokkal, eleinte több közös, majd egyre több egyéni munkával érhetjük el. A fejlesztés az önképzésre irányul, de nem lehet öncélú. A tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolódásának módszerét, ami már az őskor és az ókor tanulása során elkezdődik. A térben való tájékozódás a topográfiai nélkül elképzelhetetlen. A földrajzi alapjait a tanulók már az alsó tagozatban elsajátítják. A történelmi térképek műfajukból adódóan még a földrajzi térképektől is elvontabbak, nehezebben értelmezhetők. A gyakoroltatás, a vaktérképek folyamatos alkalmazása lehetőséget ad a topográfiai biztos megszerzéséhez. Erre annál is inkább szükség van, mert a tapasztalatok szerint a történelemtanulás hatékonyságának leggyengébb pontja a földrajzi hiányossága. A tantervben feltüntetett fogalmak, történelmi és földrajzi nevek, évszámok elsősorban a tájékozódást szolgálják. A történelemtantárgy jellegéből adódóan az egyes témakörökhöz fűződően ezeket fel kell sorolni, mert nélkülük az adott témáról nem beszélhetünk. A differenciálás tehát szükséges, a helyi tanterv, illetve a szaktanár hajtja végre az osztályközösség figyelembevételével. to ri5kk.indd 120 1/17/07 3:10:15 PM
Az előzőekben elmondottak gyakorlatának, azaz a történelemtanításnak, -tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében jelentős szerepe van. Egyrészt szerezzen a tanuló gyakorlatot a szövegek reprodukálásában, az események elbeszélésében, azaz a szóbeli kifejezésben. Másrészt tudjanak beszámolni, kiselőadást készíteni és azt a jegyzeteikből előadni. A szóbeli kifejezőkészség mellett hasonló súlyt fektetünk az írásbeli válaszadásra. Tudjanak a tanulók írásban válaszolni szóbeli és írásbeli feladatokra, vázlatot, feladattervet, kiselőadást, jegyzeteket készíteni! A NAT fejlesztési követelményeit hat szinten kell megoldani. Ezek a következők: 1. ismeretszerzés, tanulás; 2. kritikai gondolkodás; 3. kommunikáció; 4. térben-időben való tájékozódás; 5. a tartalom kulcselemei; 6. a reflexiót irányító kérdések. Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának s elrendezésének különböző modelljei keretében történhet meg. Az utolsó fejezet olyan egyértelműen nem megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utat nyitó kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között: ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmaztuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek. 1. Ismeretszerzés, tanulás 5 6. évfolyam Az szerzésekor alapozzunk a személyes beszélgetésekre, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésére, hallott és olvasott elbeszélő szövegekre, filmekre, a tömegkommunikációs eszközökre! Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek érthető olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegekben. Információk gyűjtése az adott témához az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Segéd atlaszok, lexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladatokban. 2. Kritikai gondolkodás 121 5 6. évfolyam Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A fikciók megkülönböztetése az igaz történettől. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése, az ellenvélemények cáfolása. A különbségek felismerése és változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl.: helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). 3. Kommunikáció 5 6. évfolyam Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ről. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. 4. Térben-időben való tájékozódás 5 6. évfolyam Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl.: a honfoglalás után, Mátyás to ri5kk.indd 121 1/17/07 3:10:16 PM
122 Kézikönyv Történelem 5. osztály uralkodása idején, Krisztus előtt, Krisztus után). Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások elvégzése. Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrend be állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térképek legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, tele pülések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. 5. A tartalom kulcselemei 5 6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további et szerezzenek a helyi hagyományokról, lakóhelyük múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből; a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a honfoglalók élete, Mátyás udvara); egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása); et szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; et szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; et szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; további et szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek különösen a gyerekek a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései. 6. A reflexiót irányító kérdések 5 6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól? Miben vagyunk mindannyian hasonlók? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? Mi mindentől függhet a döntések és a tettek megítélése? Miért vannak szegények és gazdagok? Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át? to ri5kk.indd 122 1/17/07 3:10:17 PM
123 KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Énkép, önismeret Énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokoz za az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve alakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási folyamatok elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékeknek. A NAT műveltségi területein a nevelés-oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg! Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek et az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről! Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel! Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká! Tanulóink az Európai Unió polgáraiként élnek. Arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan kel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit! Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt! Szerezzenek információkat az emberiség közös globális problémái ról! Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Segítse elő az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését! Akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással ren delkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés! Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, megértését, elemzését, felhasználását és közvetítését segíti elő. Kiemelt feladat a megismerési képesség fejleszté se, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelme zési, indoklási, bizonyítási képességekre. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, az igényes információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdekérvényesítésének, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanu- to ri5kk.indd 123 1/17/07 3:10:18 PM