A kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása, fejlődése (a kezdetektől napjainkig )

A kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása, fejlődése (a kezdetektől napjainkig ) Munkamegosztás, specializálódás Nemcsak saját szükségletre, másnak is termelnek Ugyanakkor szükségük van a mások által előállított javakra is A gazdaság szereplői tevékenységük eredményét, mint árut, elcserélik egymással Kereskedelem vállfajai Lokális kereskedelem: Kis terület, belső munkamegosztásából származik. Egyéni termelés és fogyasztás struktúrájából adódó szükségletek fedezése. Uradalom, falu állt korábban a középpontban, városgazdálkodás megjelenik. Állandó piachelyek kialakulása, 5 6 óra járásra egymástól ( egynapi járóföld ). Kereskedelem vállfajai Távolsági kereskedelem: Természeti különbségekből adódó munkamegosztás. Szállítás eszközei, költsége miatt: luxuscikkek : fűszer, selyem, fegyver, rabszolga. Róma: Földközi tenger, Kínáig jutott, a birodalom bukása, arabok terjeszkedése után összeomlás. Föníciaiak Ókor, középkor Római Birodalom, Kína pénzérme extenzív fejlődés technológiai fejlődés????? Kr.e. III. évezred Alap Hajósok 700 év! Cédrus, bíbor, fűszer EU telephelyek Karthago 143

Rómaiak Kr.e. I. század Merkur UK Nílus Katonák, hivatalnokok Gabona, bor, vadállat Jog, pénz EU+ Róma 476 7 Merkur: A kereskedők, a szép beszédűek és a tolvajok istene Bizánc Konstantin, 324 Földözi tenger Fekete tenger Kelet Orosz folyók Közép Ázsia mezői Selyemutak Kr. e. 57 Selyem, ára Indiai kikötők Szerzetesek, vándorbot, 522 12

Fűszerkereskedelem 20.000 teve! India, indonéz szigetek Háromkirályok Bors = Adó Indiaiak, mórok Velence, Genova Arab kereskedők Iszlám hódít VIII. 0 Egyiptom: cukornád Madagaszkár: rizs Földközi tenger: narancs, citrom IX X. szaharai útvonal portugálok Zarándokutak Róma, Jeruzsálem Vásárok, piacok I. Orbán: 1195: Franciák Poros lábú vándorkereskedők Első adók Olasz városállamok XI. Piza, Velence, Genova Pénzváltók, vevők, eladók, szállítók Kereskedelmi és tengeri jog Practica della mercatura XV. Könyvelés, hitel, biztosítás Hanza Lübeck Városok Öregek tanácsa (1161 1669) Egyéb Velence: dukát Vasco de Gama KÍNA Columbus AMERIKA Hollandok: VOC 1602 fűszerégetés Amszterdam 8000 Tőzsde 1610 A Hanza szövetség 1400 körül XI XII. század: keleti kereskedelem újjáéled: Gazda(g)ság nő: fizetőképes kereslet. Nyugat Európa expanziója: keresztes háborúk, kereskedelmi lerakatok. levantei kereskedelem varég út helyett (Konstantinápoly Kiev Novgorod). 18

Világkereskedelem és a világpiac fejlődése Feudalizmusból a tőkés világgazdaságba átmenet hosszú történelmi folyamat eredménye: 1450 1640: hosszú XVI. század. 1640 1780: kereskedelmi kapitalizmus kora. Nagy földrajzi felfedezések: kitágították a világ határait Hatalmas gazdasági teret nyert az európai feudalizmus. Tordesillasi egyezmény (1494): világ első felosztása. Spanyolok (nagyobb népesség, hadsereg, flotta): területek meghódítása, gyarmatosítás (társadalom gazdaság átformálása saját mintájukra). Portugálok: stratégiai pontokon erődöket, kereskedelmi kapuk meghódítása, építése, kereskedelmi útvonalak ellenőrzése (Ceylon, Goa, Makaó). 19 20 Világgazdaság előtörténetének 1. szakasza (1450 1640) Nagy földrajzi felfedezések Európai feudalizmus kereskedelmi súlypontja áthelyeződött a mediterrán térségből az atlanti partvidékre. A Kelettel folytatott kapcsolatok továbbra is megmaradtak. Ázsiai kereskedelem deficitjét Európa Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta. Ibériai kereskedelem sajátosságai Világkereskedelem feudális típusú maradt Áruszerkezet nem változott. Kis mennyiség nagy haszon elve (különleges, egzotikus, luxustermékek). Kereskedelem állami monopóliuma (főleg az Újvilág felé). Lisszabon és Sevilla központok. Ibériai kereskedelem: külső erőforrások elosztódtak Felső körök gazdagsága, kincse. Világbirodalom fenntartása. Többlettermékek megosztása a holland, angol, német és francia kereskedőkkel (európai piacot ők uralták). Következmények: Többlettermék tőke. Nem tőkés típusú kereskedelem. Nincs eredeti tőkefelhalmozás. Nincs polgárosodás. 21 22 Francia, németalföldi és angol kereskedelem sajátosságai Tőkés rendszerű kereskedelem kialakulása Áruszerkezetben: tömegáruk megjelenése. Magánkereskedelem (államilag felügyelt és védett). Magán és állami produktív módon kapcsolódott össze. Pénz, kereskedelem szférájában tőkeként funkcionált. Fejlődés új centruma Franciaország Németalföld Anglia. Nemzetközi kereskedelem és pénzügyi központok: Bruges, Antwerpen, (XVII. sz tól) Amszterdam, (XVIII. sz tól) London. Itt alakulnak ki a tőkés magánkereskedelem intézményei (tőzsdék). Többé kevésé egységes világpiaci árak. Egységesültek a középkori eu i kereskedelmi övezetek (pl. levantei kereskedelmi tér, Hanza szövetség). Világgazdaság előtörténetének 2. szakasza (1640 1780) Kereskedelmi kapitalizmus kora Kialakul a világkereskedelem, világpiac (de kezdetleges világgazdaság: tőkeviszonyok termelés helyett csak forgalmi szférában). Elindította feudális gazdaság felbomlása (átmenet a tőkés berendezkedés felé). Európa népessége robbanásszerűen megnőtt jelentős keresletnövekedés a mezőgazdasági termékekre Növekvő igények a feudális alapon szervezett földbirtokrendszer alkalmatlan. Új termelési módra volt szükség, amelynek alapvető mozgatóereje a többletérték profitként történő folyamatos felhalmozása. Feudális agrárviszonyok felbomlása Földesúri birtokok modernizálása, a bérmunka alkalmazása történő átalakulás. Árutermelő paraszti gazdaságok specializálódása. Termelés koncentrációjának növekedése. 23 24

Nyugat Európa: polgárosodás Nyugat európai alulról építkező feudális berendezkedés Uralkodó osztályon belül közösségi kötelékek fellazulása (királyi hatalommal szemben, ill. feudális rendek és az egyház között), hűbérúr jobbágy személyi függőségi viszony lazulása. Jogi és gazdasági autonómiával rendelkező polgárság kialakulása. Tipikus nyugat európai városhálózatok megteremtését vonta maga után. Ez a társadalmi viszonyrendszer főleg az angol, holland és francia térségekben, ezért itt fejlődik ki a tőkés termelési mód. 25 Kelet Közép Európa: nincs kapitalizálódás 1. Történelmi sajátosságok nem kedvezőek Tovább erősödött a hűbéri, személyi függésen alapuló árutermelés, nagybirtokrendszer. Feudális államberendezkedés. 2. Nyersanyagok és agrártermékek beszállítója Ny Eu számára. Kelet közép és kelet európai fejlődés periferizálódása. Centrumtérség: differenciált Nyugat Európa A centrum periféria viszony tartalmát hatalmi, politikai, katonai erőviszonyok határozták meg (gazdasági típusú alárendeltség helyett). 26 Merkantil világkereskedelem és a világpiac fejlődése A világméretű európai terjeszkedés nagyon eltérő módon érintette az egyes kontinenseket és azok társadalmait. Közös: Fejlődésben való elmaradottság konzerválása. Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést. Európán kívüli társadalmak: Vagy tradicionális reciprocitáson alapuló társadalmak. Vagy erősen centralizált, hierarchizált archaikus államalakulatok (redisztribútív társadalmak). Nincs magántulajdon, külvilágtól elzártak. Az eredmény két tényezőtől és azok kölcsönhatásaitól függött: Egyes régiók természeti társadalmi adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége. Európai hatalmak társadalmilag meghatározott érdeke és céljai. 27 Periféria Ázsia (India, Kína): Főleg mint kereskedelmi partnerek. Egyenlőtlen csere külső erőforrás az európai fejlődés számára. Latin Amerika: Spanyol portugál hódítás az őslakosság óriás méretű csökkenésével párhuzamosan egy kezdetleges feudális rendszert kezdett kiépíteni, melyet rabszolgamunkával egészített ki. Gazdasági alapot a feudális földbirtok sajátos formája a hacienda, a közvetlen termelők személyi függését jelentő peon rendszer és a bányászatban, valamint a monokulturális ültetvényeken alkalmazott rabszolgamunka terméketlen szimbiózisa jelentette. Afrika: Kereskedelembe való bekapcsolódása a rabszolga kereskedelmen keresztül valósult meg. 28 Világkereskedelem kis háromszöge Kialakult a világkereskedelem kis háromszöge : 1. Európából iparcikket szállítottak Afrikába rabszolgáért 2. Rabszolgákat az Újvilág ültetvényes gyarmataira vitték 3. Újvilágból arany, ezüstés gyarmatáruk kerültek Európába Merkantil világkereskedelem és a világpiac fejlődése Észak Amerika (később Ausztrália): Tradicionális törzsi viszonyok közt élő népei között az európai behatolás sajátos fejlődést indított meg. A középkorból az újkorba való hosszú átmenet időszaka. A feudális gazdasági világ kezdetleges kapitalista világgazdasággá alakulásának kora volt. Gazdasági, politikai, katonai tekintetben egyaránt Európa volt a kitágult világ centrum térsége. Az egypólusú világrendszerben a korszak elején Spanyolország és Portugália, majd Németalföld és az 1700 as évek közepétől hosszú ideig Nagy Britannia töltötte be a vezető szerepet. 29 30

XVI XVIII. század felfedezések kereskedelem fejlődése korai kapitalizmus manufaktúrák textilipar gyarmatosítás kezdete nemesfémek Klasszikus kapitalizmus 1820 1870/1890 gyarmati típusú munkamegosztás acélipar technikai robbanás liberalizmus Érett kapitalizmus 1870/1890 1945 tőkekivitel monopolizáció protekcionizmus megjelenése szabadkereskedelem technológia sugaras szerkezetű kereskedelem nagy gazdasági válság

Modern kapitalizmus kétpólusú világrend KGST EGK dekolonizáció transznacionális vállalatok KGST (1949 1991) Marshall terv hatására jött létre. Szocialista országok gazdasági szervezet. Szakosodás, specializáció. Tervgazdálkodás, kétoldalú elszámolás. 39 Globalizáció K+F mikroelektronika volt szocialista országok reintegrációja észak dél konfliktus Ázsia felemelkedése egyensúlytalanságok humántőke

Gyakorlat: Korok problémák kereskedelem Gyakorlat: Korok problémák kereskedelem Kor Időszak kb. Fő probléma? Önellátás mértéke? Őskor i.e. 2,4 millió 3300 Ókor i.e. 3500 a.d. 476 Középkor 476 1492 (1640) Korai újkor 1492 1760 (1789) Újkor 1760-1945 Globális kor 1945 -??? 100% Fogyasztás mértéke 100 Kor Időszak kb. Fő probléma? Önellátás mértéke? Őskor i.e. 2,4 millió 3300 Ókor i.e. 3500 a.d. 476 Középkor 476 1492 (1640) Korai újkor 1492 1760 (1789) Fogyasztás mértéke 100% 30 Táplálék, életbenmaradás Háború 80 80 Közegészség 70 100 Gyarmatosítás, köztulajdon Újkor 1760-1945 Világháborúk, ideológiák Globális kor 1945 -??? Túlnépesedés? Környezetszennyezés 50 130 30 200 5 50000 Összefoglalás Kereskedelem sokszorosára nőtt a történelem folyamán. Először luxuscikkek, később alapszükségleti cikkek, ma? Negatív megítélés, javul Fenntarthatósági viszonya átfordul negatívba kb. 50 150 évvel ezelőtt Átvett fogalmak A nemzetközi gazdaságtan fejlődése, főbb elméleti irányzatai A historicista ábrázolásmódban az ökonómia történetét az antikvitásig vezetik vissza, a doktrína történetének korszakolására a kultúra történetének nagy szakaszait alkalmazták. Merkantilizmus, kameralizmus A XVIII. században meghatározóvá válik a rendszer eszméje, François Quesnay és Adam Smith írásaival kialakul a rendszeres tudomány.

Merkantilizmus 16 18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek: A belföldi kereskedelem révén realizálható előnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. A export teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása ( protekcionizmus). Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém készletek gazdagság növekedése, ha X > M a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg Fejlett merkantilizmus: a beáramló arany mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növelése érdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása ( polgárság megerősödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Merkantilizmus Külkereskedelem szerepe kiemelkedő, a csere egyenlőtlensége és a pénzbeli többletbevétel révén az ország gyarapodásának eszköze. Belkereskedelemmel csak a kereskedői réteg jár jól, külkereskedelemmel az egész ország gyarapodik. Merkantilizmus: külkereskedelmi elmélet vagy külkereskedelemre orientált (balance of trade) koncepció lehetséges. Merkantilizmus A merkantilizmus Pénz fétise: az ország gazdagsága a valóságos pénz, az arany és nemesfémek tömegének gyarapodásától függ. Kereskedelem fontossága mindenek előtt! Metallizmus illúziója: nemesfémek felhalmozásának jelentősége. A fejlődést a kereskedelem ösztönzésével, nemesfémek felhalmozásával kívánták elérni. Árukivitel nemesfém behozatal. Alacsony bérek, olcsó termékek. William Petty (1623-1687) Jean-Baptiste Colbert (1619-1683)

A merkantilizmus Thomas Mun (1571 1641): 1615 től haláláig a Brit kelet indiai társaság igazgatója. Englands Treasure by Forraign Trade. or The Ballance of our Forraign Trade is The Rule of our Treasure Jean Baptiste Colbert (1619 1683): Erőltetett állami iparfejlesztés, túlzott vámvédelem, mezőgazdasági lakosság túlterhelése. A merkantilizmus A fejlődést a kereskedelem ösztönzésével, nemesfémek felhalmozásával kívánták elérni. Árukivitel nemesfém behozatal. Alacsony bérek, olcsó termékek. A merkantilizmussal a nemzetközi gazdaságtan első irányzata jóval a mikro makroökonómia, illetve a nemzetgazdaságtan előtt született meg. Neomerkantilizmus : Külkereskedelem révén valutában többletbevétel nyerése. Más országok érdekeit sértő külkereskedelmi politika. Expanzív exportfejlesztési gazdaságpolitika protekcionizmussal. A kameralizmus A merkantilizmus a német nyelvterületen sajátos formában jelent meg: kameralizmus. Nem a merkantilizmus egyoldalú németesítése! A közgazdasági kérdések vizsgálata a királyi kincstár bevételnövelésének okán merült fel először. A kameralizmus Legfontosabb következtetéseik (javaslataik) voltak: exporttevékenység központi támogatása, a hazai ipar védővámokkal történő védelme, a nyersanyagok kivitelének korlátozása. Az irányzat legjelentősebb képviselői: SECKENDORFF, BECHER, JUSTI, SONNENFELS. Joseph Freiherr von Sonnenfels (1733-1817) A kameralizmus A kereskedelem az, ami az emberek legnagyobb tömegeit képes foglalkoztatni és egyúttal eszköz is arra, hogy az állam vagyonát növelje... Az állam megnövekedett vagyona is a kereskedelem állandó következménye. A bécsi udvar gazdaságpolitikájának hosszú ideig ez az irányzat jelentett ideológiai forrást. Hazánk történetére közvetlenül ez a közgazdasági gondolatkör gyakorolta a legnagyobb hatást.

Fiziokratizmus Fiziokratizmus: a merkantilizmus (első) kritikája (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt). A jólét nem a beáramló arany mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig első sorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A mezőgazdaságon alapuló zárt (önellátó) gazdaság az ideális ; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség. Francois Quesnay (1694-1774) Fiziokraták A fiziokraták a legfontosabb szektornak a mezőgazdaságot tekintették, mert ez volt az egyetlen ágazat, melyben többlet keletkezett. Quesnay a mezőgazdasági termékek közül legfontosabbnak gabonát, a bort, a pálinkát, a sót, a kender és lenféleségeket, illetve az állatok által szolgáltatott egyéb terményeket tekintette. Francois Quesnay (1694-1774) Fiziokraták Quesnay elméletében a gazdaság körforgását a vérkeringés képével érzékeltette: az élőlények anyagcseréjével szemléltette a gazdaság folyamatait is, a termelt javak fogyasztásától több úton eljutva ismét a termelésig. A gazdaság alapja a természet, ez az emberi szükségletek kielégítésének az alapja. Az ipar és a kereskedelem is a mezőgazdaságra épül. A merkantilizmus hibájának tartotta a mezőgazdaság elhanyagolása. Francois Quesnay (1694 1774) Fiziokraták Véleménye szerint a mezőgazdasági termények, illetve az élelmiszerek árát magasan kell tartani, mert ez magas jövedelmeket indukál, ez pedig az ország jólétéhez vezet. Ezzel magyarázta azt a jelenséget, hogy ahol a termények ára magas (a városokban), ott többen is laknak. A földművesek az egyetlen valóban termelő osztály, a többi is hasznos. A földbirtokosok alkotják az államhatalom alapját, külön osztályt képeznek. A föld, a mezőgazdaság termelékeny: mindig több búzát aratnak, mint amennyit vetnek. A kereskedelmet akadályozó vámok eltörlését sürgették a fiziokraták.

Francois Quesnay (1694 1774) Fiziokraták Véleménye szerint a mezőgazdasági termények, illetve az élelmiszerek árát magasan kell tartani, mert ez magas jövedelmeket indukál, ez pedig az ország jólétéhez vezet. Ezzel magyarázta azt a jelenséget, hogy ahol a termények ára magas (a városokban), ott többen is laknak. Anne Robert Jacques Turgot, Baron de Laune (1727 1781) Fiziokraták Turgot Észrevételek a javak képződéséről és elosztásáról című munkájában részletesen foglalkozik a mezőgazdasággal. A társadalom alapvetően két osztályra osztható: termelőkre és a fizetésesekre. A gazdaság alapvető mozgatója a földműves, mely mindig többet termel, mint amennyire szüksége van, így megveheti a társadalom többi tagjának a munkáját, hiszen munkája a bérnél többet termel. Anne Robert Jacques Turgot, Baron de Laune (1727 1781) Fiziokraták Turgot az iskola önálló tagja. Munkásságával előkészítette a klasszikus iskola kifejlődését. A merkantilizmus nemzetközi gazdaságtani szemléletével szemben a fiziokratákra a nemzetgazdasági szemlélet volt jellemző. Országok gyarapodása a fizikai mivoltukban elfogyasztható javaktól, ezek gyarapodásától függ. A mezőgazdaság termelés fejlesztésében látták a gazdasági fejlődést alapját. Klasszikus közgazdászok A klasszikus ipari kapitalizmus (1820 1890) időszakának jellemzői: gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, urbanizáció és társadalmi változások sokasága, nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése. A klasszikus ipari kapitalizmus elmélete Nemzetek gazdagodásának forrása az emberi munka. A termelők közti cserét szorgalmazzák, mind kül mind belföldön, ez a nemzet és egyén jólétét is elősegíti. Az önérdek követése, a piaci mechanizmusa spontaneitása, a mesterséges korlátok felszámolása és az állami beavatkozás felszámolásával az egyének és nemzetek számára is előnyös munkamegosztás jöhet létre. Nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági szemlélet nem kerül szembe. A kölcsönösen előnyös csere kívül és belül is a közjó emelését szolgálja.

Adam SMITH (1723 1790) A klasszikus közgazdasági elmélet keletkezését Adam SMITH A nemzetek gazdagsága című művének 1776 os megjelenéséhez kötik. A mű dán, holland, francia, olasz, német, spanyol és orosz nyelven is megjelent. A klasszikus közgazdászok A klasszikus iskola szemben a fiziokratákkal nem valódi iskola, hanem utólagos címkézés. Tagjai elsősorban a gazdasági növekedést, és annak tényezőit vizsgálták: a munkamegosztást, a tőkefelhalmozást, a manufaktúrák működését. LIST MALTHUS MILL SAY RICARDO MARX A klasszikus közgazdászok nemzetközi gazdasági koncepciói Hume: a nemzetközi gazdaság egyensúly mechanizmusa. Smith: abszolút előnyök nemzetközi munkamegosztási (kereskedelmi) elmélete. Ricardo: komparatív előnyök nemzetközi munkamegosztási elmélete. Marxi elmélet. HUME RICARDO SMITH MARX David Hume Ha egy országban megnő a pénzmennyiség annak semmi más haszna sincs, mint a magasabb árszínvonal. Az állam hazai boldogulása szempontjából semmi következménye nincs annak, hogy a pénz nagyobb vagy kisebb mennyiségben van jelen. A pénzmennyiség megnövekedésének első hatása az lesz, hogy kezdetben csak egyes áruk ára emelkedik. Az illető iparágban növelni fogják a termelést. A pénzmennyiség növekedése tehát átmenetileg kedvező hatással van a termelésre. Az elöljáróság jó gazdaságpolitikája csupán abban áll, hogy ezt a pénzmennyiséget tartsa növekedésben, mivel ily módon tudja élénken tartani a nemzet energiáját az iparkodásra. David Hume érmeáramlási tétele szerint a merkantilista gazdaságpolitika hosszú távon értelmetlen, megjelenik a rövid és a hosszú táv megkülönböztetése! Adam SMITH (1723 1790) Smith munkájában elsősorban azt vizsgálta, hogy mitől lesznek az egyes országok gazdagok? A választ az emberi munkában találta meg. Hangsúlyozta a munkamegosztás fontosságát, a tőkefelhalmozást, és az ezáltal bekövetkező gazdasági növekedést. Adam Smith volt a modern tudományos nemzetgazdaságtan megteremtője, minden újabb gazdaságfilozófia valódi ősapja (Kautz). Klasszikus liberális elmélet Laissez faire, laissez passer az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. A jólét a lakosság fogyasztásának növeléséhez a protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámok csak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak.

A munkaráfordítások különbözőségén alapuló nemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789 1846) növendék iparágak elmélete. A szabadkereskedelem kizárólag a fejlett országok érdekeit szolgálja, a modernizáció kezdetén álló országokban a hazai (még versenyképtelen) iparágak védelemre, támogatásra szorulnak. Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás (Kossuth) Ricardo komparatív költség előny elmélete Alapfeltevések (leegyszerűsítések): Két ország, két termék. Egyetlen termelési tényező: L (munkaérték elmélet). Állandó skálahozadék és alternatív költségek. A két ország nem különbözik a természeti feltételeket, termelési technológiákat, a munkaerő szakképzettségét illetően. Nincsenek szállítási költségek és kereskedelempolitikai akadályok. A termelési tényezők helyhez kötöttek. Következtetései: Egy országnak, egy adott termék esetében komparatív előnye van egy másik országgal szemben, ha azt relatíve kisebb munkaráfordítással (nagyobb munkatermelékenységgel) képes előállítani. A komparatív előnyök alapján történő nemzetközi kereskedelem (megfelelő csere arány esetén) mindkét ország számára előnyös, mivel az így elérhető munkamegtakarítás lehetővé teszi a munkaerő más termelő tevékenységekben történő hasznosítását. Ricardo elmélete minden külgazdasági rendszer sarokköve! Marxisták Marx elmélete A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése az egyensúlytalanságok és ellentmondások halmozódása rendszeresen visszatérő (ciklikus) válságokhoz vezet. A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést (a hasznokat viszont a tőkések kisajátítják), azonban egyenlőtlen csere, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus. Az ún. termelő ( működő ) tőke nemzetközi áramlása okainak és következményeinek vizsgálata. Marx elmélete Áru értékének meghatározása: Áru = c + v + m c: az új termék értékébe beépülő konstans tőkeelem, v: az új termék értékébe beépülő változó elem (bérköltség), m: Mehrwert a hozzáadott érték: az új érték és a változó tőkeelem különbözete. Újratermelődő társadalmi különbségek lesznek, ha az áru világáru, akkor társadalmi különbségek is világszinten termelődnek újra.

Friedrich Engels (1820-1895) Marx támogatója, műveinek kiadója. A szabadkereskedelem a modern tőkés termelés, a modern tőkés piacgazdaság normális állapota. Az eltérések történelmi okból jönnek létre. Meg vagyok győződve róla, ha Amerika szabadkereskedelembe kezd, 10 éven belül megveri Angliát a világpiacon. A protekcionizmus eszköz arra, hogy mesterségesen gyártsanak gyárosokat, ott alkalmas, ahol az ipari termelésre akarnak áttérni a földművelésről. A protekcionizmus a legjobb esetben is egy végtelen csavar, és az ember sohasem tudja, mikor van készen vele. A marxista felfogás szerint minden gazdasági fejlődés előfeltétele és egyben eredménye is a termelőerők fejlődése. Csak szabadkereskedelem mellett fejlődhetnek ki teljesen a gőz, a villamosság, a gépi berendezés mérhetetlen termelőerői. Marxi elmélet Nemzetközi tőkemozgások elemzésének fontossága! Felismeri, és vizsgálja: a világgazdaság nem szükségszerűen egyenlő szereplőit, gazdaságon kívüli szempontokat is, politikai erőviszonyok bevonása. A kölcsönös függések és ezek aszimmetrikus voltának felismerése. Marxi elmélet marxista továbbfejlesztése Vlagyimir Iljics Uljanov, Lenin (1870 1924) Nemzetközi kapcsolatok vizsgálata a nemzetgazdaságok kölcsönhatásai alapján. Marxizmus leninizmus kifejezés: Sztálin alkotta, később ilyen közgazdasági irányzat is. Kapitalizmus vs. Szocializmus. Imperializmus döntő tényezői. A XX. században a szocialista országok politikájátgazdaságpolitikáját meghatározta. Marxi elmélet lenini továbbfejlesztése Imperializmus döntő tényezői: A termelés és a tőke koncentrációja olyan magas fejlődési fokot ért el, hogy létrehozta a monopóliumokat, amelyek a gazdasági életben döntő szerepet játszanak, a banktőke egybeolvadása az ipari tőkével és ezen a finánctőkén alapuló fináncoligarchia kialakulása, a tőkekivitel, ellentétben az árukivitellel különösen nagy jelentőségre tesz szert, kialakulnak a tőkések nemzetközi monopolista szövetségei, amelyek felosztják egymás között a világot, befejeződött a Föld területi felosztása a legnagyobb tőkés hatalmak között. Az imperializmus tehát a kapitalizmus olyan fejlődési fokon, amelyen kialakult a monopóliumok és a finánctőke uralma, kimagasló jelentőségre tett szert a tőkekivitel, megkezdődött a világ felosztása a nemzetközi trösztök között és befejeződött a Föld egész területének felosztása a legnagyobb tőkésországok között. http://www.youtube.com/watch?v=mcqgj1qnppo

Neoklasszikus elmélet Neoklasszikus elmélet Kialakulása: XIX. század utolsó harmada I. világháború, a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka, napjainkban: standard international economics. Neoklasszikus iskola alapítói : Jevons, Menger, Walras. Munkaérték elmélet helyett tudományosabb közgazdaságtan, marginalista forradalom. A fejlődés következő lépcsőfoka a cambridge i iskola megteremtője: Alfred Marshall munkássága: Principles of Economics c. könyve, Keynes is a tanítványa! Neoklasszikus elmélet Szabadkereskedelmi politika. Állam beavatkozása csak piaci kudarcok esetén. A klasszikus egyensúlyi mechanizmus. koncepciójának korrekciója és kiegészítése. Általános Egyensúlyelmélet (General Equilibrium Theory, GET). A keresleti tényezők bevonása a nemzetközi munkamegosztás magyarázatába. Komparatív költség előnyök további forrásainak azonosítása. A nemzetközi tényezőáramlás okainak és következményeinek elemzése. A Heckscher Ohlin modell E.F. Heckscher (1879 1952), B.G. Ohlin (1899 1979) A ricardoi komparatív költség előny elméletének neoklasszikus felülvizsgálata Alapfeltevések (leegyszerűsítések): két termelési tényező: munka és tőke, GET feltevései: a termék és tényezőpiacon is tökéletes verseny van, a tényező felhasználás növekedése csökkenti az adott termelési tényező piaci árát, A ricardo i modell egyéb feltevései. H O hipotézis: Egy adott országban a relatíve nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényező relatív ára alacsonyabb, így relatíve olcsóbb azon termékek előállítása, melyekhez e tényezőből többre van szükség. Atőkében relatíve gazdag országok a tőkeintenzív, míg a munkában relatíve gazdag országok a munkaintenzív termékek gyártására és exportjára specializálódnak. Leontief paradoxon a H O hipotézis empirikus cáfolata, W. Leontief (1905 1999) arra a következtetésre jutott, hogy az USA egy adott (1947.) évi hazai (importhelyettesítő) termelésében (kb. 30% kal) magasabb volt a tőke/munka arány, mint az áruexport esetében. A lehetséges magyarázatok: keresleti tényezők, a termékek tényezőintenzitásának változása, importkorlátozások, természeti erőforrásokkal való ellátottság, a munkaerő képzettségi szintje.

H O S tétel (a H O hipotézis Paul A. Samuelson által továbbfejlesztett változata): A relatív tényezőellátottságon alapuló nemzetközi munkamegosztás addig tart, amíg a relatív tényezőárak (az egyensúlyi mechanizmusok eredményeként) ki nem egyenlítik egymást. A relatíve szűkében lévő tényezők tulajdonosait jövedelemveszteség éri részükről nő a kereslet a protekcionista intézkedések iránt. A relatív tényezőárak kiegyenlítődése a termelési tényezők nemzetközi áramlása nélkül is bekövetkezhet, a termékek piaca helyettesíti a termelési tényezők piacát. Komparatív előnyök elmélete (a ricardo i és a H O modell kiterjesztései) Komparatív előny (comparative advantage): Kínálat oldali megközelítés: egy ország komparatív előnnyel rendelkezik valamely termék előállításában más országgal (országokkal) szemben, ha azt magasabb termelékenységgel (alacsonyabb költséggel) képes előállítani. Kereslet oldali megközelítés: a komparatív előnyök forrása a fogyasztói preferenciák országok közötti hasonlósága. A komparatív előnyök lehetséges forrásai: Természeti tényezőkkel való ellátottság Munkaerővel való ellátottság (Ricardo elmélete) Munkaerővel és tőkével való (relatív tényező ) ellátottság (Heckscher Ohlin modell) Munkaerő szakképzettsége Technológiai fejlettség (Vernon elmélete) Termelési hagyományok Méretgazdaságosság Kereslet szerkezete (Linder elmélete) R. Vernon termék életciklus elmélete (1966) Q Import Export 1 2 3 4 Hazai fogyasztás Hazai termelés t 1. Bevezetés: az adott termék újdonságnak számít, kereslete csak lassan nő; a terméket bevezető ország (Vernon példájában az USA) exportmonopóliumot élvez. 2. Növekedés: a kereslet dinamikusan nő; a terméket más országok is másolni kezdik (a technológia relatíve elavul); az innovációs fölényen alapuló komparatív előny csökken. 3. Érettség: a termék tömegcikké válik; erősödik az árés költségverseny; a terméket bevezető ország export részesedése fokozatosan csökken. 4. Hanyatlás: csökken a termék iránti hazai kereslet (már nem számít újdonságnak); a terméket eredetileg bevezető ország elveszíti komparatív előnyét, az adott terméket kifizetődőbb importálnia. Következtetés: az innováción alapuló komparatív előny annál kevésbé bizonyul tartósnak, minél: gyorsabb a technológia nemzetközi áramlása; nagyobbak az adott technológia alkalmazására képes országok közötti termelési költségszínvonalbeli különbségek.

S. Linder elmélete (1961) A nagyobb feldolgozottságú termékek esetében a nemzetközi kereskedelem a kereslet országok közötti hasonlóságán alapul. A fejlett országok fogyasztói választékosabb termékskála iránt mutatnak keresletet; egyik ország sem képes ugyanazon termék (pl. személygépkocsi) valamennyi változatát előállítani választékcserekereskedelem. Az exportra történő termelést megelőzően a vállalatok általában csak a hazai piacukat ismerik először olyan országokban jelennek meg termékeikkel, ahol a kereslet a hazaihoz hasonló. Keynes i, postkeynes i elmélet Keynes elmélete John M. Keynes (1883 1946) A második világháború vége 1970 es évek közepe A Bretton Woods i rendszer, a dekolonizáció és a hidegháború időszaka. Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője ( multiplikátor hatású). Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikát kell folytatnia. A hazai termelés importtal történő felváltása azonban gazdasági visszaesést okozhat (kedvezőtlenül érintve a partnerországokat is), ami közvetett állami szabályozást tehet szükségessé. Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A pénz nem semleges közvetítő, hanem spekulációs kereslete is van. Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton Woods i rendszer ). Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905 1985), G. Myrdal (1898 1987), R. Prebisch (1901 1986), H. Singer (1910 2006) A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki. A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését. Posztkeynesiánus reformista irányzat Prebisch Singer tétel (1950): a nyersanyagok termelésére szakosodott országokban eleve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbá a termelékenység növekedés hasznai (a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba transzferálódnak.

A technológia és tőke importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett természetes irányt követi. Perverz tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Újbaloldali és neomarxista irányzat Újbaloldali és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911 2001), S. Amin (1931 ), I. Wallerstein (1930 ) A fejlődő országok (a harmadik világ ) elmaradottságának a világgazdaság tőkés rendszere az oka. A nemzetközi kizsákmányolás rendszere az egyenlőtlen cserére épül. A nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsődleges oka a munkaerő nemzetközi immobilitása. Wallerstein világrendszer elmélete (1974) A XVI. századtól (a világgazdaság kialakulásától) a tőkés piacgazdasági rendszer területileg egyenlőtlen expanziója figyelhető meg. Emiatt a világ gazdaság regionálisan felépülő, hierarchikus rendszert képez. Egy adott ország fejlettségi szintjét és fejlődési lehetőségeit a világgazdaság e hierarchikus rendszerében elfoglalt, azonban adott esetben idővel változó helyzete határozza meg. Centrum : a világgazdaság azon (növekvő területű!) régiója, amelyet a pénz és humántőke, a technológia stb. koncentrálódása, magas életszínvonal, gazdasági és politikai hatalom jellemez, és amely függésben tartja a világgazdaság többi régióját. Félperiféria : átmenet a centrum és a periféria között; függ a centrumtól (pozitív húzó és negatív elszívó hatások) és függésben tartja a perifériát. Periféria : a világgazdaság elmaradott, halmozott hátrányokkal rendelkező, a centrumtól és a félperifériától egyaránt függő peremvidéke. Külső aréna : a világgazdasági folyamatoktól teljesen elzárt, a nemzetközi munkamegosztásból kimaradó, ma már csak foltokban létező területek). Magas jövedelmű országok (66) Közepes jövedelmű országok (101) Alacsony jövedelmű országok (43) A Világbank kategorizálása, 2008 GNI/fő (USD) OECD-tagok (27) >= 11906 nem OECD-tagok (39) >= 11906 felső osztály (46) 3856 11905 alsó osztály (55) 976 3855 <=975 Forrás: http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html

Neoliberális monetarista elmélet Neoliberális monetarista elmélet F. Hayek (1899 1992), M. Friedman (1912 2006) 1970 es évek közepe? Az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka. Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai gyakorlat. A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus neoklasszikus alapelvekhez). Irving Fisher (1867 1947) Egyesült Államok egyik legnagyobb közgazdásza. Általános egyensúlyelmélet, kamatelmélet, nominális és reálkamatláb változásai és az alkalmazkodásuk. Már 1926 ban végez Philips jellegű számítást. A monetarista elméletben felhasználják eredményeit. Fisher féle egyenlet: MV =PT M: pénzállomány V: tranzakciós forgási sebesség P: 1 tranzakció értéke T: Tranzakciók száma Cambridge i egyenlet M =kpy A mennyiségi pénzelmélet alapegyenlete. M = pénzmennyiség. Y = reáljövedelem. k = a jövedelem azon hányada, melyet a gazdasági szereplők pénzformában tartanak (rövid távon állandó). 1/k = V = a pénz forgási sebessége. P = az árszínvonal.

Milton Friedman (1912 2006) New York ban született. Magyar származású zsidó család sarja. Fontosabb művei: A pozitív közgazdaságtan módszertana (1953) Tanulmányok a pénz mennyiségi elméletéről (1956) A fogyasztási függvény (1957) Az Egyesült Államok monetáris történelme (1963) Az újrafogalmazott mennyiségi pénzelmélet A pénzkereslet elmélete: vagyon, a pénz és a többi aktíva hozama, tulajdonos preferenciái. Vagyonportfólió optimalizálási feladat. Permanens jövedelem és a várt inflációs ráta szerepe. Transzmissziós mechanizmus. Friedman vs. Keynes Permanens jövedelem Várható inflációs ráta Pénzkereslet korlátozott számú változó stabil függv. Cambridge i egyenlet M =kpy Fisher féle egyenlet: MV =Py Likviditási csapda Beruházási csapda A pénz nem számít vs. Csak a pénz számít Friedman Nem támogatja a diszkrecionális politikát. Kiszámítható pénzpolitikát javasol. A pénzmennyiség évről évre azonos arányú növelése, amelynek mértéke a reálkibocsátás hosszú távú trendjével azonos kell legyen. Az egyszerű pénzegyenlet (a pénz semlegessége) nem szükségszerű jellemzője a monetarizmusnak: hosszú távon: igen, rövid távon: reáljövedelem vizsgálata. A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállítható a nemzetközi gazdasági egyensúly (is). Fontos, hogy a gazdasági növekedés ne veszélyeztesse a belső és a külső stabilitást (külgazdasági egyensúlyt). Világgazdasági fejlődés korszaka 15. sz. vége 18. sz. közepe 18. sz. közepe 19. sz. utolsó harmada 19. sz. utolsó harmada I. világháború II. világháború 1970-es évek eleje 1970-es évek eleje? Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitika Merkantilizmus Klasszikus liberalizmus Neoklasszikus liberalizmus Keynesianizmus Neoliberális monetarizmus Forrás: Szentes (1999), 21-29. o. alapján

1. I II. 2. Válságok, Nemzetközi munkamegosztás előnyének típusai: Természeti feltételekben rejlő előnyök. Termelékenység terén mutatkozó előnyök. Relatív munkaráfordítások eltérésén alapuló komparatív előnyök Termékek életciklusának különböző szakaszaiban rejlő előnyök Növekvő skálahozadékból származó méretgazdaságossági előnyök Termékdifferenciából, piaci differenciából származó előnyök A nemzetközi kereskedelem intézményrendszere Forrás: dr. Bacsi Zsuzsanna Bacsi - Nemz gazd. 6 128 Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek: Kereskedelmi és beruházási együttműködései rendszerek: Előzmények vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett 1929 33 as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg problémák, növekvő protekcionizmus, nem tarifális eszközök önellátás, kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg II. világháború tovább rontotta A háború végétől: USA érdeke jól működő nemzetk. keresk. rendszer New Hampshire, Bretton Woods, nemzetközi konferencia célja : három pillérre épülő új nemzetközi gazdasági rendszer 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946) árfolyam, fizetési mérleg 2. Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD Világbank 1946) fejlesztések 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) nem sikerült! ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946:Előkészítő Bizottság 23 ország: kétoldalú vámkoncessziós tárgyalások Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947 1994.dec.31) A GATT története Körtárgyalás sorozat Év: Esemény: Eredmények: 1947 Genfi forduló A világkereskedelem 50 % át jelentő 45000 termék vámjai csökkentése 1949 Annecy forduló Szerény vámcsökkentések 1950 51 Torquay forduló 25 % os vámcsökkentés (1948 hoz képest) 1955 56 2. Genfi forduló Szerény vámcsökkentések 1961 62 Dillon forduló Szerény vámcsökkentések 1963 67 Kennedy forduló ipari termékek 35% os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás 1972 79 Tokió forduló ipari termékek 34% os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása 1986 1994 Uruguay forduló A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása Bacsi - Nemz gazd. 6 129 Bacsi - Nemz gazd. 6 130 A GATT céljai Általános cél : a szabadkereskedelem Indoklása: a kereskedelem élénkítése mindenkinek előnyös, a korlátozások láncreakcióként mindenkit károsan érintenek (a fejlett ipari országok szempontjai!) 1)az életszínvonal emelése 2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erőforrásainak kihasználása 4) az áruk cseréjének bővítése Nemzetk. kereskedelem és külföldi tőkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek A legnagyobb kedvezmény elve: csak az árukereskedelmet szabályozta: vámok, kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése Transzparencia:a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetőek Alapelvei alól kivételek: egyes országok nem voltak hajlandóak bizonyos termékcsoportokat bevonni a szabályozás, liberalizáció alá. A GATT szabályai egyes ipari termékekre (mezőgazdasági termékek, szolgáltatások és szellemi termékek) nem érvényesek Bacsi - Nemz gazd. 6 131 Az egyes fordulók fő eredményei Év: Esemény: Átlagos vám- Fennmaradó Csatlakozók csökkentés vámtételek % 1930 =100% db 1934-47 GATT előtt 33,2 66,8 23 1947 Genf 21,1 52,7 23 1949 Annecy 1,9 51,7 13 1950-51 Torquay 3,0 50,1 38 1955-5 2. Genf 3,5 48,9 26 1961-62 Dillon 2,4 47,7 26 1963-67 Kennedy 36,0 30,5 62 1972-79 Tokió 29,6 21,2 99 1986-1994 Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1969-ben jelentkezik, 1973-tól tag (82. tagország) A GATT működésének fő eredményei: Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) Antidömping irányelvek Nem vámjellegű korlátozások szabályozása Bacsi - Nemz gazd. 6 132

Agrártermékek a GATT ban Két fő irányzat: Az agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) Az agrártermékek kivételes kezelése politikai prioritások (EU CAP) Termelés szubvencionálása Exportszubvenciók Importkorlátozások, lefölözések rendszere WTO 1995 január 1., Székhely: Genf 1995, GATT: 128 tag, ebből 112 belép WTO ba (köztük Magyarország). A tagság feltételei szigorúak: a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedő nemzete WTO tag 2003. január: 145 ország további 30 ország folyamodott tagságért, Kína! 2006. március: 149 tag (új belépő: Szaúd Arábia) A legjelentősebb nem tag Oroszország. Bacsi - Nemz gazd. 6 133 Bacsi - Nemz gazd. 6 134 WTO funkciói: - egyezmények adminisztrálása - tárgyalási fórum - FDI kérdéseinek vizsgálata - szellemi tulajdon védelme - államok kereskedelempolitikájának figyelése - vitás kérdések rendezése Szabályozásának jellemző vonásai: a külföldi és hazai vállalatokat egyformán kell kezelni! a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) dömpingellenes szabályozás exportszubvenciók korlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) A WTO működése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. első miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec. 9-13.), második: Genf (1998. május 18-20.). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. WTO harmadik miniszteri konferenciája: Seattle, 1999. nov. dec Feladata: az újabb körtárgyalás, a Milleneumi Forduló megnyitása - kudarc A 2000. től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. Dohai Miniszteri Konferencia 2001. nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület szabályok megsértése esetén Bacsi - Nemz kereskedelmi gazd. 6 szankciók 135 Bacsi - Nemz gazd. 6 136 Mezőgazdaság: A Dohai Nyilatkozat: tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezőgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belső támogatások eltörlése. A fejlődő országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektől ideiglenesen eltérhetnek. Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezőgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévő gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések. Bacsi - Nemz gazd. 6 137 A WTO napjainkban 2001. november: Doha i tárgyalási ford.kezdete Fő témák agrártermékek piacnyitás exporttámogatások leépítése nem kereskedelmi szempontok (NTC k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem 2003. szeptember, Cancún: V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: EU agrártámogatásai átláthatók támadják USA agrártámogatásai rejtettek Cairns icsoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél Amerika, Kanada, Új Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöpszk., Magyaro. már nem!) 2005. dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia Bacsi - Nemz gazd. 6 138

TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK Világszervezet: ENSZ Szervezetei a nemzetk. kereskedelem és fejlődés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. Kakaó Szervezet, ILO (Nemzetk. Munkaügyi szervezet) tényezők nemzetk. kereskedelme UNCTAD:az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd ifejlődés kérdései együtt - a fejlődő országok problémáira figyel (GATT ezt mellőzte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO: Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek működése - kormányközi szervezetek: IGO ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv. k: NGO Működésük: - szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok Magyarország tagja: ENSZ nek, IMF nek, Világbanknak, OECD nek Bacsi - Nemz gazd. 6 139 Regionális integrációk EURÓPA: OECD (1961) Gazdasági és Együttműködési Szervezet Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta EU (EGK:1957/58 EU:1992 ) Egységes piac, Gazdasági Unió Ma 25 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) Európai Szabadkereskedelmi Társulás Eredetileg 7, 9 tag (EGK n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA Európai Gazdasági Térség, EU és EFTA együttműködése CEFTA Közép európai Szabadkereskedelmi Társulás AMERIKA: NAFTA Észak amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak és Dél amerikai országok MERCOSUR Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelő ÁZSIA: ASEAN Délkelet Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC Ázsiai és Csendes óceáni Gazdasági Együttműködés 1981, 21 tagország OPEC Organisation of Petroleum Exporting Countries 1960, Bagdad (5 tag) MA: 11 tag Bacsi - Nemz gazd. 6 140