3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás



Hasonló dokumentumok
KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon

KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon

KÖVETELMÉNYEK. A nyelvi szintek grammatikája

KÖVETELMÉNYEK. Nyelv, kultúra, társadalom

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon

MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből

Tantárgyi követelmények a 2012/2013-as tanév 2. félévében oktató: Dr. Szabó Ferenc Géza

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve

A tárgy gyakorlati jeggyel zárul, mely a fenti témákban kidolgozott szemináriumi dolgozatból és az utolsó órák egyikén megírt beszámolóból áll össze.

specializáció mintatanterve kreatív írás szeptemberétől

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév

KÖVETELMÉNYEK. A nyelvi szintek grammatikája Tantárgy kódja:

Magyar alapszak ügyvitel szakirány mintatanterve

3. Az értékelés módszere: A gyakorlati jegy a részjegyek alapján születik. Beszámításra kerül a félévi szorgalom, aktivitás.

ügyvitel szakirány mintatanterve

Tantárgyfelelős tanszék kódja:

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy

MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS, LEVELEZŐ Tanrendi előírások, leckekönyvi adatok az I. évfolyam számára 2016/2017. I. félév

ME BTK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM RÖVID CIKLUSÚ TANÁRKÉPZÉS Mintatanterv

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam

KÖVETELMÉNYEK. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

Érvényes: 2016/2017. tanévtől. Magyartanár

BA Magyar szak I. évfolyam

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Korunk irodalma II. Tantárgy kódja TAB 2312 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

KÖVETELMÉNYEK II. félév

BA Magyar szak I. évfolyam

BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)

Érvényes: 2015/2016. tanévtől. Angol nyelv és kultúra tanára. TNA v 3. TNA é 3. TNA 2210 *TNA v 3

ME BTK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM RÖVID CIKLUSÚ TANÁRKÉPZÉS. Mintatanterv

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam

KÖVETELMÉNYEK /I. Tantárgy neve Társadalomtudományi kutatások 2.

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Tantárgyi követelmény

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány

MAGYARTANÁR Általános iskolai tanárképzés. MAGYARTANÁR Általános iskolai tanárképzés

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia II.

KÖVETELMÉNYEK. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 (elmélet)

KÖVETELMÉNYEK. Bevezetés a cigányság irodalmába II. (Műköltészet)

MAGYARTANÁR Általános iskolai tanárképzés

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

szeptemberétől

KÖVETELMÉNYEK /I.

Heti kontakt óraszám. Félévi Kredit Tantárgyfelelős oktató neve intézet kódja Ea. Gy Informatika AIB G 2 MI Dr.

A tanári szak neve: német nyelv és kultúra tanára (középiskola, 12 félév) 2018-tól. Féléves óraszám Heti óraszám. Ajánlott félév.

magyar (BA)-BTK XXX-MAGTANB2/ képzési terv

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

KÖVETELMÉNYEK. Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 (elmélet)

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. Tantárgy kódja TAB 1312 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

TARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja

MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS, LEVELEZŐ

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam

KÖVETELMÉNYEK. A gyermekvédelem intézményrendszere Tantárgy kódja

KÖVETELMÉNYEK 2016/17. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc Főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Mintatanterv magyartanár -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

A magyar nyelv és irodalom szak kredit alapú szakmai tanterve a 2005/2006 tanévtől, felmenő rendszerben

MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS, LEVELEZŐ

A magyar nyelv tanítása. Államvizsgatételek a tanári képesítı vizsgához tıl új tételek!

Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből

2013/2014. tanév II. félév

A TANTÁRGY ADATLAPJA

KREATÍV ÍRÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK TANTÁRGYLEÍRÁS

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak

KÖVETELMÉNYEK II. félév

Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete 2016/2017-es tanév őszi félév

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Nyelvtudományi Tanszék

KÖVETELMÉNYEK 2017/ félév. Informatika II.

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek

Magyar nyelv és irodalom szak, BA levelező Tanrendi előírások, leckekönyvi adatok a III. évfolyam számára

KÖVETELMÉNYEK. 2016/17. tanév 1. félév. Dr. Margitics Ferenc. főiskolai tanár. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

A TANTÁRGY ADATLAPJA

ANGLISZTIKA. Oldal 1

MAGYAR NYELV ÉVFOLYAM

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgyfelelős tanszék kódja. A foglalkozáson való részvétel:

amerikanisztika szeptemberétől Tantárgyfelelős tanszék ANB G 2 AN Dr. Ajtay-Horváth Magda _ X

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter

KÖVETELMÉNYEK. 2015/16. tanév 1. félév. Dr. Margitics Ferenc. főiskolai tanár. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak

Követelmények. A tanítás mestersége Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Átírás:

A tanári mesterség anyanyelvi alapjai MAM1011 Meghirdetés féléve: 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár TK A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. A tantárgy elsajátításának célja a különböző iskolai módszertanokhoz kapcsolódó, a nyomtatott taneszközökben, elektronikus információhordozókban megjelenő nyelvi elemzési technikák, szövegtípusok, fogalmazási műfajok és formák megismertetése, összevetése, rendszerezése, gyakorlati alkalmazása. A program végigkíséri a különböző iskolai szinteken használatos nyelvi elemzési módokat, technikákat, jelölési formákat, szimbólumrendszereket, kitérve a nyelvtudomány legújabb irányzataiban ismeretes elemzési eljárásokra is. Tartalmi elemek: a különböző nyelvi szintek elemzési formái: hangtani, szófajtani, alaktani, mondattani, szövegtani elemzések; a grammatikai elemzések algoritmusa, elemzési anomáliák, zavarok; a rendszerkeveredések kiszűrése; a típushibák kiemelése jelentéselemzés, nyelvhelyességi és stíluselemzés, helyesírási elemzés. A hallgatói és tanulói kompetenciafejlesztés szem előtt tartásával bemutatja a különböző iskolai szinteken gondozandó szóbeli és írásbeli szövegtípusokat, fogalmazási műfajokat (közlő, értékelő, meggyőző kiemelten a vita és érvelés, hivatalos, kommunikációs kapcsolatot biztosító). Gyakoroltatja a fogalmazási formákat; átfogó kép kialakítását adja a szövegtípusok rendszerezési problematikájának; elmélyíti a középiskolában bevezetett nem szépirodalmi szövegek ismeretét, megértését, a szövegelemzési kompetenciákat. Kiemelt szerepet tulajdonít az elektronikus információhordozók és eszközök (Internet, CD-ROM, interaktív tábla) fölhasználási lehetőségeinek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli és szóbeli projektmódszer, kooperatív technikák, közös megbeszélés, írásbeli dolgozat, egyéni elemzés ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA HANGAY ZOLTÁN 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Grammatika és jelentéstan tanároknak, tanítóknak, diákoknak. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. ALBERTI GÁBOR MEDVE ANNA 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Budapest. ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES RAÁTZ JUDIT 2004. Magyar nyelv és kommunikáció feladatgyűjtemény. Szövegértés és szövegalkotás. BALÁZS GÉZA 2007. Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely. Inter-Kultúra, Nyelv- és Médiakutató Központ, Budapest. P. LAKATOS ILONA szerk. 2006. Grammatikai gyakorlókönyv (a Bölcsész Konzorcium kiadásában) 232.l

BALÁZS GÉZA és TOLCSVAI NAGY GÁBOR szerk. 1990. Mai magyar nyelvi gyakorlatok II. (jelentéstan, szókészlettan, nyelvművelés, helyesírás). Tankönyvkiadó, Budapest.

Műfaj- és eszmetörténet MAM1012 Meghirdetés féléve: 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. János István főiskolai tanár MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az irodalmi folyamatban érvényesülő eszmetörténeti hatások bemutatása, tudatosítása ún. sűrű olvasás technikájával. A szeminárium figyelemmel kíséri a főbb filozófiai és eszmetörténeti áramlatok művelődési folyamatra gyakorolt hatását a (sztoicizmus, skolasztika, reneszánsz újplatonizmus, felvilágosodás korabeli eszmeáramlatok, romanticizmus, pozitivizmus, modern világképi alternatívák stb.). Az alapvetően művelődéstörténeti szemléletű óra az egyes korszakok retorikai, poétikai, esztétikai rendszerei mentén árnyalja a műfajok irodalomszociológiai, kultúrantropológiai hátterét. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli projektmódszer, dinamikus és kooperatív technikák, kiselőadás, forráselemzés A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1964. (A Magyar Irodalom Története, 1.) Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk. SZÉKELY György, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1984. Irodalom és ideológia a 16-17. században, szerk. VARJAS Béla, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1987. DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Budapest, Universitas Kiadó, 2004. (Irodalomtudomány és Kritika) IMRE László, Műfajok létformája XIX. századi epikánkba, Debrecen, Kossuth Egyetem Kiadó, Debreceni Egyetem, 1996. (Csokonai Könyvtár, 9) Irodalom és ideológia a 16 17. században, szerk., VARJAS Béla, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1984. Berlin, Isaiah: Az emberiség göcsörtös fája. Fejezetek az eszmék történetéből. Budapest, Európa, 1996. HORVÁTH János, A reformáció jegyében: A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1953, 1957. KECSKEMÉTI Gábor, Prédikáció, retorika, irodalomtörténet (A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században), Budapest, Universitas Kiadó, 1998. Helikon: Irodalomtudományi Szemle, 55.1 2 (2009): Eszmetörténet és irodalomtudomány tematikus szám A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe (szerk. Horkay Hörcher Ferenc), Pécs: Tanulmány,

Nyelv, kultúra, társadalom MAM1001 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód): Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az előadás tovább bővíti, részletezi a nyelv, kultúra és társadalom összefüggéseit. Célja annak a szakmai és pedagógiai kompetenciának a kialakítása, amely a nyelvet, nyelvhasználatot tágabb társadalmi, kulturális összefüggésrendszerében szemléli, érinti az interkulturális nevelés nyelvi alapjait, megismerteti a pedagógusjelölteket a tanulói teljesítményeket befolyásoló társadalmi-kulturális-nyelvi tényezőkkel. Nyelv és kultúra összefüggései szociolingvisztikai és antropológiai megközelítésben. A nyelv és kulturális identitás. Nyelvpolitika, nyelvtervezés: kisebbségi és többségi nyelvhasználat; az Európai Unió nyelvpolitikájának alapelvei, a magyar nyelv nyelvpolitikai helyzete a világban, az Európai Unióban és a Kárpát-medencében; a magyar nyelvtervezés területei és feladatai. A magyar nyelv társadalmi és területi változatai, az egyes nyelvváltozatok funkciói, társadalmi és kommunikatív kötöttségei, jellemzőik többségi és kisebbségi beszélőközösségekben. Nyelvi hátrányos helyzet a Kárpát-medencében, nyelvi hátrányos helyezet és anyanyelvoktatás. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés KISS JENŐ 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. KISS JENŐ szerk. 2001. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Bp. Kontra Miklós 2009. Nyelvi emberi jogi polémiák. In: Minya Károly vál. és szerk.: Szöveggyűjtemény I. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. Tolcsvai Nagy Gábor 2009. A magyar nyelvi rétegződést bemutató modellekről. In: Minya Károly vál. és szerk.: Szöveggyűjtemény I. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. WARDHAUGH, RONALD 1995. Szociolingvisztika. Osiris Századvég, Bp. BALÁZS GÉZA 2001. Magyar nyelvstratégia. Magyar Tudományos Akadémia, Bp. BARTHA CSILLA 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. BENCZIK VILMOS 2004. Az Európai Unió nyelvi dilemmái. In: Bakonyi István Nádai Júlia szerk.: A többnyelvű Európa. Győr, 94 101. CSERNUSNÉ ORTUTAY KATALIN, FORINTOS ÉVA szerk. 2000. Nyelvi jogok. Nyelv, Politika, Oktatás 3. kötet. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.

HYMES, DEL 1988. A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. In: Pléh Csaba Siklai István, Terestyéni Tamás vál. és szerk.: Nyelv, kommunikáció cselekvés. Tankönyvkiadó, Bp., 86 133. KONTRA MIKLÓS szerk. 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Bp. KONTRA MIKLÓS SALY NOÉMI szerk. 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Osiris Kiadó, Bp. ROMAINE, SUZANNE 2002 2. Language in Society. An Introduction to Sociolinguistics. Oxford University Press., Oxford. P. LAKATOS ILONA és T. KÁROLYI MARGIT szerk. 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Tinta Könyvkiadó. Bp.

Norma és közlésmód (t) MAM1002 Meghirdetés féléve: 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. A nyelvhasználat funkcionális-társadalmi meghatározottságú szemléletnek továbbfejlesztése, a kommunikáció-központú anyanyelvi nevelés elméleti megalapozása. Bővíti a hallgatók már meglévő ismereteit a norma fogalmáról, a norma társadalmi és stiláris meghatározottságáról, az írott és beszélt nyelvi norma különbségeiről. A pedagógusjelöltek gyakorolják a normák alkalmazását a különféle kommunikációs helyzetekben és műfajokban. A norma szociológiai, pszichológiai és nyelvészeti szempontú értelmezése. Az explicit és az implicit nyelvi norma. A norma rétegződése. A norma közlésmód szerinti meghatározottsága: írott nyelvi norma, beszélt nyelvi norma; köznyelvi norma, szaknyelvi norma, rétegnyelvi norma. A nyelvváltozatok és regiszterek kérdései. A nyelvi norma és stílusnorma. A nyelvművelés hagyományos felfogása és a nyelvművelés-kritika. Nyelvérzék és normatudat az általános iskolások körében végzett felmérések tükrében. A közlésmódok és műfajok (ismertetés, ajánlás, összehasonlítás, esszé, értekezés, kifejtés, magyarázat, definíció, kommentár stb.) kommunikatív, szerkezeti, nyelvi normáinak elemzése és alkalmazása. A mindennapi élet és a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak elemzése és alkalmazása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: zárthelyi dolgozat írása projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés MINYA KÁROLY szerk. 2009. Szöveggyűjtemény I. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza. TOLCSVAI NAGY GÁBOR 1998. A nyelvi norma. (NytudÉrt. 144). Akadémiai Kiadó, Bp. KEMÉNY GÁBOR szerk. 1993. Normatudat nyelvi norma. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. KURTÁN ZSUZSA 2003. Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. MINYA KÁROLY 2006. Rendszerváltás normaváltás. A magyar nyelvművelés története 1989-től napjainkig. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat. Tinta Kiadó, Bp. H. VARGA GYULA 2001. Kommunikációs ismeretek. Hungarovox Kiadó, Bp. KISS Jenő SZŰTS LÁSZLÓ szerk. 1988. A magyar nyelv rétegződése I II. Akadémiai Kiadó, Budapest. TOLCSVAI NAGY GÁBOR 1996. A stílusfogalom értelmezése a nyelvi norma viszonyában. In. Hol tart ma a stilisztika. Szerk.: Szathmári István. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 81 107.

A nyelvi szintek grammatikája MAM1003 Meghirdetés féléve: 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód): Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár MY A tanulói személyiség fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. A kurzus a hozott leíró nyelvtani ismeretekre építve megismerteti a hallgatókat a magyar nyelv leírásának legfontosabb eredményeivel; bemutatja nyelvelméleti és módszertani megközelítésben is a hagyományos és újabb irányzatok fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai kutatásait, ezek eredményeinek felhasználhatóságát az iskolai gyakorlatban. A fonémák szintje, a főbb fonológiai elméletek. A magyar nyelv morfológiájának kérdései. A morfológia, morfofonológia és a nyelvi rendszer: morfoszintaxis, morfoszemantika, morfopragmatika. A szavak szintje: a szófajok rendszerezésének problémái. A generatív, a funkcionális és a konstrukciós mondatleírás elméleti alapja és módszertana. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés KIEFER FERENC főszerk. 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest. (54 148.) KIEFER FERENC szerk. 1997. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó. Budapest. 21 77., 301 69. KIEFER FERENC szerk. 1994. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. KIEFER FERENC szerk. 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. (23 164; 951 1025.) ALBERTI GÁBOR MEDVE ANNA 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv 1. Szabályok és magyarázatok. Budapest, James/Books ANTAL LÁSZLÓ szerk. 1982. Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Bp. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 2009. A nyelvészeti strukturalizmus és kognitivizmus tézisei és alapelvei. Magyar Nyelvőr 133. évf. 253 263. ELEKFI LÁSZLÓ 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv: 11 33; 155 64. KESZLER BORBÁLA szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. KIEFER FERENC 2003. Morfopragmatikai jelenségek a magyarban. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. 107 28. LADÁNYI MÁRIA 2001. Szempontok a morfológiai produktivitás megállapításához. In: Bakró-Nagyar Marianna, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin szerk.: Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet köréből. 232 46.

A magyar nyelvtörténet korszakai és forrásai MAM2001 Meghirdetés féléve: 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár TK A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. A tantárgy a hallgató eddig megszerzett magyar nyelvtörténeti ismereteit összegzi, bővíti és fejleszti tovább. Fokozottan figyel a pedagógiai, az oktatás-módszertani szempontokra, a társtudományokkal, elsősorban a magyar irodalommal való kapcsolatokra, valamint az (általános, közép)iskolai tankönyvek megfelelő részeire, s tekintettel van a témakör legújabb publikációira és eredményeire. A tantárgy tanítása a magyar nyelvtörténet problematikájára való általános kitérés után a főbb nyelvtörténeti források (rokon nyelvek, kontaktus nyelvek, nyelvemlékek, mai magyar nyelv, általános nyelvészet) felhasználási módjának a bemutatásával kezdődik. A tárgy legnagyobb részét a magyar nyelv rendszertörténetének, a nyelvi standardizáció folyamatának, valamint a magyar nyelvtörténet, a társadalom- és a művelődéstörténet összefüggéseinek a tanítása teszi ki. E szempontok összefüggését az egyes korszakokból (korai és kései ómagyar, középmagyar, újmagyar, újabb magyar kor) válogatott nyelvemlékeknek, szövegeknek az elemzésével mutatjuk be a megfelelő kötelező és ajánlott tananyag bevonásával. Az elemzésre szánt nyelvemlékek kapcsolódnak az (általános, közép)iskolai tananyaghoz: szórványok (VA, TA), HB, ÓMS; kódexrészlet(ek); bibliafordítás-részletek párhuzamos fordításainak összevetése 1466-tól (MünchK) 1685=1718-ig tekintettel a mai átültetésekre is, Balassi- és Zrínyiszövegek, középkori levelek, MA., CorpGr. (részletek); Kazinczy: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél, Arany János: Toldi; újabb szövegek, újságcikkek (közülük egy vagy kettő a határon túli nyelvváltozatból). Mindezeken kívül a szókészlet rétegződésének és a szavak eredet szerinti csoportosításának megtárgyalása is sorra kerül, különös tekintettel napjaink lexikai változásaira. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli feladatlap projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés, közös megbeszélés, csoportos foglalkozás BENKŐ LORÁND 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest. D. MÁTAI MÁRIA 1994. Nyelvünk élete. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. DÖMÖTÖR ADRIENNE 2006. Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest. KISS JENŐ PUSZTAI FERENC szerk. 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. MINYA KÁROLY 2003. Mai magyar nyelvújítás. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozatban. XVI.) Tinta Kiadó, Budapest. MOLNÁR FERENC 2005. A legkorábbi magyar szövegemlékek. DE BTK Klasszika-filológiai Tanszék. Debrecen, 7 118. MOLNÁR JÓZSEF SIMON GYÖRGYI 1976, 1977. Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest.

Szöveggyűjtemény I. A magyartanári mesterképzésben részt vevő hallgatók részére. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2009. BÁRCZI GÉZA 1963. A magyar nyelv életrajza, Budapest. (illetve a további kiadások) BÁRCZI GÉZA BENKŐ LORÁND BERRÁR JOLÁN 1967. A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest. (illetve a további kiadások) BYNON, THEODORA 1997. Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest. KIEFERE FERENC főszerk. 2006. Magyar nyelv. Budapest, 315 512. KISS GÁBOR PUSZTAI FERENC 1999. Új szavak és jelentések 1997-ből. Tinta Könyvkiadó, Budapest. MÉSZÖLY GEDEON 1956. Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Tankönyvkiadó, Budapest. MINYA KÁROLY 2007. Új szavak I. Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Beszédelmélet és szövegkutatás MAM2102 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. Pethő József főiskolai tanár MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az előadás célja, hogy a szemiotikai, funkcionális kognitív elmélet alapján feltárja és értelmezze a szövegalkotás műveletének legfontosabb jellemzőit, valamint megvilágítsa a szövegalkotás és szövegbefogadás mozzanatait. Tanulmányozzuk azokat a kutatásokat (beszédaktus-elmélet, diskurzuselmélet, stilisztika, modern retorika), amelyek leírják a nyelvhasználatban zajló folyamatokat, viselkedési és kommunikációs stratégiákat. Az elméleti és a szemléltető anyagban központi szerepet szánunk a nyelvhasználók interakcióinak: a szövegalkotást és a szövegbefogadást a nyelvi közlés dinamizmusában vizsgáljuk. Kitérünk a társadalmi és kulturális kontextus jellemzésére, a szociokulturális tényezők szerepére, a közléshelyzetek változatosságára, s az ezek alapján létrejövő szövegtípusokra, a szöveg és a stílus viszonyára. Foglalkozunk a multimedialis szövegek megjelenési formáival, a szövegalkotást és a szövegbefogadást befolyásoló tényezőkkel. A kommunikáció sajátos területeként tárgyaljuk az iskolai kommunikációt, a tárgyalási stílusokat és technikákat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga projektmódszer, dinamikus és kooperatív technikák, előadás, forráselemzés, szemléltetés technikai és nyomtatott eszközökkel ROBERT DE BEAUGRANDE WOLFGANG DRESSLER 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe (ford.: Siptár Péter). Corvina Kiadó MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. RONALD LANGACKER 1991. Foundation of cognitive grammar: Volume II. Descriptive Application. California, Standford. SZIKSZAINÉ NAGY IRMA 1999. Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest. TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. TOLCSVAI NAGY GÁBOR szerk. 2006. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Könyvkiadó, Budapest. JOHN L. AUSTIN 1990. Tetten ért szavak. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest. BALÁZS JÁNOS 1985. A szöveg. Gondolat Kiadó, Budapest. JANUSZ BANCEROWSKI 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE. Budapest. ROLAND BARTHES 2001. A szöveg öröme. Osiris Kiadó, Budapest. TEUN A. VAN DIJK 1977. Text and context: Exploration int he semantics and pragmatics of discourse. Longman, London. VATER HEIM 1994 2. Einführung in die Texthlinguistik. München: Wilhelm Tink.

PETŐFI S. JÁNOS 2004. A szöveg mint komplex jel: Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest.

Szövegolvasás, interpretáció MAM1204 Meghirdetés féléve: 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): MAM1012 Dr. Csorba Dávid főiskolai adjunktus MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában A tantárgy a magyar irodalom alkotásainak történeti retorikai olvasási lehetőségeit mutatja be. Ez az olvasásmód alkalmas szónoklatok, prédikációk, vitairatok, politikai művek, értekezések argumentációjának vizsgálatára. Cél az irodalmi műalkotás eszmetörténeti kontextusának feltárása, a hermeneutika módszereivel és a gyakorlati szövegértelmezési stratégiákkal. E vizsgálat alkalmat ad a hallgatók gyakorlati retorikai kreativitásának fejlesztésére, és a kortárs poétikai, s retorikai olvasatok szembesítésére, ezáltal a nyelvileg reflektált önismeret erősítésére. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: félévközi beszámoló projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés BALÁZS János, A szöveg, Budapest, Gondolat Kiadó, 1985. KECSKEMÉTI Gábor, Prédikáció, retorika, irodalomtörténet: A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században. Universitas Könyvkiadó, Budapest, 1998. (Historia Litteraria, 5) A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI TIBOR, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1979. SZABÓ Zoltán, SZÖRÉNYI László, Kis magyar retorika, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988. TÜSKÉS Gábor, KNAPP Éva, Az egyházi irodalom műfajai a 17 18. században, Tanulmányok, Budapest, Argumentum Kiadó, 2002. (Irodalomtörténeti Füzetek, 151) HORVÁTH János Verstani munkái, Budapest, Osiris Kiadó, 2004. (Horváth János Összegyűjtött Művei) SZABÓ G. Zoltán, SZÖRÉNYI László, Kis magyar retorika, Budapest, Helikon Kiadó, 1997. Tanulmányok Ady Endréről, szerk. MENYHÉRT Anna, Budapest, Anonymus, 1999. (Újraolvasó)

Irodalmi komparatisztika MAM1205 Meghirdetés féléve: 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. Onder Csaba főiskolai tanár MY A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. A tárgy célja, hogy szinkron szövegmetszetek segítségével megismertesse a hallgatókat a kortárs európai és tengerentúli, illetve a magyar irodalom egyidejű jelenségeivel. Esterházy Péter, Nádas Péter, Darvasi László, Bartis Attila, Kertész Imre, illetve Umberto Eco, Murakami Haruki, Venyedikt Jereofejev, Viktor Pelevin, Salman Rushdie műveinek összehasonlító olvasásával a hallgatóknak módjuk lesz arra is, hogy megismerjék és elsajátítsák a modernitás utáni időszak jellemző olvasás- és értelemképző stratégiáit. Az összehasonlító műfajtörténeti módszerek figyelembevételével a kurzus bemutatja az egyes irodalmi műfajok korabeli megítélését, valamint a későbbi korszakok olvasatát is. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés Az elemzendő szépirodalmi szövegek BÉNYEI Tamás, Apokrif iratok, Debrecen, Kossuth E. K., 1997. M. NAGY Miklós, Nikkelszamovár, Budapest, JAK Balassi, 1996. MOLNÁR Gábor Tamás, Világirodalom a modernség után: A kortárs elbeszélő irodalom oktatásához és értelmezéséhez, Hatágú Síp Alapítvány, 2005. GORETITY József, Motívumkutatás és mítoszkritika: Komparatisztikai tanulmányok, Debrecen, 1998. FREJDENBURG, Olga, Motívumok, Budapest, Helikon Kiadó, 1999/1 2, 51 199. FRYE, Northrop, A kritika anatómiája, Budapest, 1998. SZERDAHELYI István, Műfajelmélet mindenkinek, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 1997.

Irodalom és folklór MAM1206 Meghirdetés féléve: 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. habil. Jánosi Zoltán egyetemi tanár MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az cél olyan integrált tudásanyag közvetítése, amely az általános mítoszelmélet, az etnográfia, a kultúrtörténet érintkező területeit is bekapcsolva az irodalomtudomány érdekéből, történeti és leíró szempontokból világítja át a művekbe épült archaikus modellek: mítosztöredékek és folklórtartalmak poétikai funkcióit. Speciális célja a magyar líratörténet átfogó intervallumában vázolni fel az archaikus vonásokat őrző motorikus, verbális, hiedelmi és mentális folklórelemek integrálási fázisait, főbb formáit és funkcionális modulációit. A kurzus célja szemléltetni a kortárs irodalomban is tetten érhető archaikus mítoszok örökségét, koncepcionális, világképi és strukturális elveinek továbbélését. A folklórvonások megjelenését végigkísérjük a XX. század első felének magyar lírájában, a Nyugattól a népi írókon át Weöres Sándor vagy éppen Oravecz nemzedékéig, a mítoszparafrázistól a bartóki modell perspektívájáig. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga projektmódszer, dinamikus és kooperatív technikák, előadás, forráselemzés GULYÁS Pál, Út a Kalevalához, Válasz, 1937. vagy = Utunk Pohjolába. Kalevala-kutatások Magyarországon, 1985. Összeállította NYIRKOS István. N. HORVÁTH Béla, Egy, ki márványból rak falut : József Attila és a folklór, Budapest, 1992. MELETYINSZKIJ, Jeleazar, A mítosz poétikája, fordította: Kovács Zoltán, Budapest, 1985. DUMÉZIL, Georges, Mítosz és eposz, Budapest, Gondolat Kiadó, 1983. JÁNOSI Zoltán, Nagy László költészetének képi-mitológikus világa, Miskolc, Felső-Magyarország Kiadó, 1996. KIRK G. S., A mítosz, Budapest, Holnap Kiadó, 1995. TALLIÁN Tibor, Cantata Profana az átmenet mítosza, Budapest, Magvető Kiadó, 1983.

Műértelmezés, műértés MAM2203 Meghirdetés féléve: 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód): MAM1012 Dr. Csorba Dávid főiskolai adjunktus MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. A stúdium célja az iskolai gyakorlatban alkalmazható műértelmező koncepciók, eljárások áttekintése és az ezzel párhuzamosan folyó szöveginterpretációk révén olyan alapvető kompetenciák fejlesztése, mint a szövegértés, az információfeldolgozás, az esztétikai és erkölcsi értékek integrálása és közvetítése. A tárgy belső építkezését nem az irodalomtörténeti linearitás, hanem az értelmezési koncepciók egymásra épülésének (kapcsolódásának) logikája szabja meg. A kurzus előadások formájában vezeti be a hallgatót a műértelmezés esztétikai, elméleti, történeti fogalomrendszerébe, érintve a műértés koronkénti változásait, különös tekintettel a huszadik század szövegközpontú irodalomelméleti iskoláinak bemutatására. Figyelmet fordít a hallgatók interpretációs módszereinek, műelemző stratégiáinak fejlesztésére, lehetőség szerint minél szélesebb magyar- és világirodalmi szövegkorpusz figyelembevételével. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga projektmódszer, dinamikus és kooperatív technikák, előadás, forráselemzés A műértelmezés helye az irodalomtudományban, szerk. BERNÁTH Árpád, Szeged, 1990. (Studia Poetica 9). BÓKAY Antal, Bevezetés az irodalomtudományba, Budapest, Osiris Kiadó, 2006. GADAMER, Hans-Georg, Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Budapest, 1991, 17 42. POSZLER György, Az irodalomvizsgálat lehetőségei, Magyartanítás, 1983-84. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Minta a szőnyegen : a műértelmezés esélyei, Budapest, Balassi Kiadó, 1995. Műelemzés műértés, Tanulmányok, szerk. SIPOS Lajos, Budapest, Sport Kiadó, 1990. NÉMETH G. Béla, Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1985. Irodalomtanítás a harmadik évezredben, szerk. SIPOS Lajos, Budapest, Krónika Nova, 2006.

Az irodalom nyelvisége MAM2204 Meghirdetés féléve: 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): MAM1012 Dr. Csorba Dávid főiskolai adjunktus MY A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. Az irodalmi műalkotás nyelvesztétikai megközelítése. A nyelv mint irodalmi matéria. A diskurzusmódozatok retorikai alapformái. A klasszikus nyelvfilozófiai és a modern irodalomesztétikai gondolkodás szintézisének ismertetése. A probléma történeti áttekintése, különös tekintettel a klasszikus és modern elméletek konvergenciájára és alkalmazhatóságára. A hallgatók gyakorlati kurzusokon kreatív munka keretében sajátítják el a nyelvesztétikai és nyelvfilozófiai gondolkodás alapjait. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: félévközi beszámoló projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés FARKAS Katalin, KELEMEN János, Nyelvfilozófia, Budapest, Áron Kiadó, 2002. FEHÉR M. István, Hermeneutika, etika, nyelvfilozófia, Világosság, 2003/5 6. KELEMEN János, A nyelvfilozófia rövid története Platontól Humboldtig, Budapest, Áron Kiadó, 2000. Nyelv Kommunikáció Cselekvés, szerk. PLÉH Csaba, SÍKLAKI István, TERESTYÉNI Tamás, Budapest, Osiris Kiadó, 1997. SZABÓ G. Zoltán, SZÖRÉNYI László, Kis magyar retorika, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988. SZABÓ Zoltán, A magyar szépírói stílus történetének fő irányai, Budapest, Corvina Kiadó, 1998. BEZECZKY Gábor, Véres aranykor, hosszú zsákutca, Budapest, Balassi Kiadó, 2005. HORVÁTH Iván, A vers, Budapest, Gondolat Kiadó, 1991. KIBÉDI VARGA Áron, Szavak, világok, Pécs, Jelenkor, 1998. RADNÓTI Sándor, Mi az, hogy beszélgetés?, Budapest, Magvető Kiadó, 1988. Szöveg és stílus: Szabó Zoltán köszöntése, szerk. PÉNTEK János, Kolozsvár, Egyetemi Nyomda, 1997. TARNAI Andor, A magyar nyelvet írni kezdik : Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984.

Az irodalom medialitása, film és színház MAM2205 Meghirdetés féléve: 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): MAM1012 Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár MY A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével. A kurzus először a kultúraközvetítés módszereivel, a médiatechnológia változásaival (a szóbeliség, a nyomtatott szöveg, a képi megjelenítés, a médiavilág) foglalkozik. A továbbiakban kísérletet tesz a különböző művészeti ágak egymásra hatásának vizsgálatára, különös tekintettel az irodalmi, a filmi és a színházi diskurzusok elemzésére. A film és az irodalom, a film és a színház határterületeit éppúgy analizálja, mint a művészetek médiareprezentációjának elméleti kérdéseit. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szemináriumi dolgozat projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés HÁSZ-FEHÉR Katalin, A mediális fordulat az irodalomtörténetben =A látható könyv, szerk. HÁSZ-FEHÉR Katalin, Szeged, Tiszatáj, 2006.7-15. PETHŐ ÁGNES, A mozgókép intermedialitása. A köztes lét metaforái = Képátvitelek, szerk. Pethő Ágnes, Kolozsvár, 2002, 17-57. Adoptációk, szerk., GÁCS Anna, GELENCSÉR Gábor, Budapest, JAK-Kijárat Kiadó, 2000. Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SZIRÁK Péter, Budapest, Ráció Kiadó, 2004., BAZIN, André, Mi a film? Budapest, Osiris Kiadó, 2002. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2007. Szerep és közeg, szerk. OLÁH Szabolcs, SIMON Attila, SZIRÁK Péter, Budapest, Ráció Kiadó, 2006 HORNYIK Sándor, A kép odüsszeiája. A vizuális kultúra tudományelmélete és politikája, Apertúra, 2010 tél FICHER-LICHTE, Erika, A performativitás esztétikája, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. Az olvasás rejtekútjai, szerk. BÓNUS Tibor, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SIMON Attila, Budapest, Ráció Kiadó, 2007. KULCSÁR-SZABÓ Ernő, Szöveg, medialitás, filológia, Budapest, Akadémiai Könyvkiadó, 2004. Történelem, kultúra, medialitás, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Ernő, SZIRÁK Péter, Budapest, Balassi Kiadó, 2003. DRAGON Zoltán, A szoftver és a film a film helye a digitális kultúrában Apertúra, 2009 tél FLUSSER, Vilém, Van-e jövője az írásnak? www. artpod.hu/flusser/iras/00.html/

A magyar nyelv és irodalom tanítása MAM1107 Meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód): Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár TK A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. A képzés célja a korszerű anyanyelvi és irodalmi nevelés teljes vertikumának megismertetése, annak elméleti megalapozása; a különböző korosztályokon átívelő anyanyelv-pedagógiai ismeretek és kompetenciák összefüggéseinek bemutatása, a különböző közoktatási szintek egymásra épülésében mutatkozó formai és funkcióbeli azonosságok és különbözőségek feltárása; az irodalmi nevelés feladatának, didaktikai folyamatának, az esztétikai poetikai irodalomelméleti ismereteknek és kompetenciáknak az elsajátíttatása; az ehhez szükséges hallgatói kompetenciák kialakítása. Az elméleti alapozást szolgáló előadás átfogó képet kíván nyújtani a standard módszertani ismeretekről. Áttekintést ad az európai, ezen belül a magyar anyanyelvoktatás és irodalomtanítás fejlődéstörténetének szakaszairól; nyomon követi az anyanyelvi és irodalmi nevelés történetének ma is aktualizálható tanulságait; bemutatja az anyanyelvi és irodalmi nevelés cél és feladatrendszerét, alapelveit; feltárja a tanulói nyelvfejlődés fontosabb mozzanatait. Átfogó ismereteket nyújt az anyanyelv-pedagógia hagyományos és megújuló módszereiről, munkaformáiról, gyakorlattípusairól és taneszközeiről; az anyanyelvi nevelés tervezésének elméleti háttérismereteiről; az irodalomtanítás tartalmáról, művelődési anyagáról, módszereiről, eszközrendszeréről. A program része továbbá: a modern nyelvészeti irányzatok módszertani vonatkozásai; a modern kommunikációs eszközök és a metodika relációi; az anyanyelvi nevelés és más műveltségi területek kapcsolata; a műértelmező óra felépítése; lírai, epikai, drámai művek értelmezése az irodalomórán; a nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, pedagógiai program, tanmenet, óraterv. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga az anyanyelvi és irodalmi neveléshez szükséges aktuális nyomtatott taneszközök, oktatási segédanyagok, elektronikus digitális információhordozók és eszközök órai tervezetminták; az országos anyanyelv-tanítási verseny nyertes nyíregyházi tervezetei, videofelvételek tanítási órákról (verseny); előadás ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó.

BÁRDOS JENŐ 1997. A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. FÜLÖP LAJOS szerk. 1985. Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Tankönyvkiadó, Budapest. HANKISS ELEMÉR 1985. Az irodalmi mű mint komplex modell. Magvető Kiadó, Budapest. SIPOS LAJOS szerk. 1994. Irodalomtanítás I II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. VÖRÖS JÓZSEF 1997. Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) BOZSIK GABRIELLA DOBÓNÉ BERENCSI MARGIT ZIMÁNYI ÁRPÁD 2003. Anyanyelvi tantárgypedagógiánk vázlata. EKF Líceium Kiadó, Eger. KELEMEN PÉTER 1988. A képességfejlesztő irodalomtanítás (szerk. Sipos Lajos). ELTE BTK. XX. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék és a Fővárosi Pedagógiai Intézet kiadása. Bp. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. SIPOS LAJOS 1990. Irodalomtanítás tegnap, ma holnap. Irodalomismeret, 1991/2. Az irodalomtanítás gyakorlata I II. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY 1995. Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei. Balassi Kiadó, Budapest.

Anyanyelv-pedagógia MAM1108 Meghirdetés féléve: 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): - Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár TK A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. A kurzus céljai az anyanyelvi nevelés gyakorlati tennivalóinak, a Magyar nyelv című tantárgy művelődési anyagának megismertetése, a tanítási kompetenciák gyakorlati fejlesztése. Az anyanyelvi műveltség hordozóinak rendszerszerű megismertetése (programok, tankönyvek, segédanyagok); a funkcionális szemléletű anyanyelvtanítás készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése mikrotanítások formájában; tervezet készítése, irányított iskolai óralátogatás (hospitálás: előkészítés, óralátogatás, irányított jegyzetelés, elemzés, rekonstruálás, alternatív megoldások). Témakörök: grammatikai, kommunikációs, szociolingvisztikai, jelentéstani, szövegtani, stilisztikai, retorikai, nyelvtörténeti, általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai, valamint a mindezekhez párhuzamosan kapcsolódó, a tanulót érintő készségfejlesztési területek, illetve hallgatói kompetenciák. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli és szóbeli Az anyanyelvi neveléshez szükséges aktuális nyomtatott taneszközök, elektronikus digitális információhordozók és eszközök, oktatási segédanyagok, órai tervezetminták CD-ROM; projektmódszer, mikrotanítás, ismertetés, beszámolók, kooperatív technikák. ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA HANGAY ZOLTÁN 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó, Szeged. (első kiadás: 1995) ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES KUGLER NÓRA RAÁTZ JUDIT 2004.: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai témavázlatok. BÁRDOSSY ILDIKÓ DUDÁS MARGIT PETHŐNÉ NAGY CSILLA PRISKINNÉ RIZNER ERIKA 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs Budapest. BOZSIK DOBÓNÉ ZIMÁNYI 2003. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Líceum Kiadó, Eger. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES 2000. A grammatikatanítás pedagógiája = Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XIX. század elején. MNyTK 216. 148 152. HOFFMANN OTTÓ 1976. Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Budapest. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SZATHMÁRI ISTVÁN 1995. A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

ZIMÁNYI ÁRPÁD szerk. 2004. Szöveggyűjtemény az anyanyelvi tantárgy-pedagógia tanításához. EKF Líceum Kiadó, Eger.

Az irodalomtanítás módszertana MAM1209 Meghirdetés féléve: 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 G Előfeltétel (tantárgyi kód): - Dr. Antal Attila főiskolai docens MY A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. A hallgatók ismerkedjenek meg az irodalomtanítás céljával, az irodalmi nevelés feladataival és didaktikai folyamatával, valamint azokkal az eljárásokkal (módszerekkel), amelyekkel oktató-nevelő munkáját az irodalomtanár megtervezi, megszervezi, a tanítandó esztétikai poétikai irodalomelméleti ismereteket a tanulókkal elsajátíttatja, illetve amelyekkel őket a szükséges kompetenciák birtokába juttatja. A stúdium főbb témakörei: Irodalomtanítás és módszertan. Irodalomtanítási metodikák a múltban és napjainkban. Nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, pedagógiai program, tanmenet, óraterv. Az irodalomtanítás tartalma, eszközrendszere, anyaga. Óratípusok. A műértelmező óra felépítése. Lírai, epikai, drámai művek értelmezése irodalomórán. Az irodalomtanítás módszerei. Tanmenet, óraterv készítése. A mikrotanítás folyamata, elméleti kérdései. Mikrotanítási gyakorlatok. A hospitálással kapcsolatos elméleti kérdések. Hospitálás a gyakorló általános és középiskolában. Hospitálási napló készítése, a látott óra (órák) közös elemzése. Az irodalomtanítás sajátos munkaformái. Szövegértési és szövegalkotási fejlesztő feladatok a magyarórán. Feladattípusok, az értékelés formái. A fontosabb módszertani szakfolyóiratok, kiadványok, elektronikus információforrások. Az önképzés módszertana. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés CSERJÉS Katalin, Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában (jegyzet), Szeged, JATE Kiadó, 1990. GODA Imre, Az irodalomtanár műhelyében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. KELEMEN Péter, Képességfejlesztő irodalomtanítás a 10-18 éves korosztály számára, In: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához, szerk. SIPOS Lajos, MKE kiadás, 1991. Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához, szerk., SIPOS Lajos, MKE kiadás, 1991. ZSOLNAI József, A tanulás tervezése és irányítása, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1987. ZSOLNAI József, Alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv, In: Irodalomtanítás I., szerk. SIPOS Lajos, A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994. 31 41. Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához, szerk. SIPOS Lajos, MKE kiadás, 1991. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. szerk. Sipos Lajos. Krónika Nova Kiadó, 2006.

ARATÓ László, PÁLA Károly, A szöveg vonzásában I. Bejáratok. Irodalom, Calibra könyvek, Budapest, Műszaki Kiadó, 1998. BÁTHORY Zoltán, Tanulók, iskolák különbségek, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992. HANKISS Elemér, Az irodalmi mű mint komplex modell, Budapest, Magvető Kiadó, 1985. Irodalomtanítás I-II., szerk. SIPOS Lajos, A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994. VÖRÖS József, Irodalomtanítás az általános és középiskolában, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997.