BAROKK kb. 1600-1750 Az elnevezés eredete: prtugál - barrc szabálytalan kagyló alak, mely gyöngyöt is rejthet. Később az lasz "barcc" szóból származtatták. Ezzel az elnevezéssel lyan gndlkdási módt jelöltek, amelyet az erőltetett szillgizmuskkal átszőtt érvelés s általában a mesterkéltség jellemzett. Ezeknek az értelmezéseknek a szellemében azután a barkk krról nem ritkán lekicsinylően, sőt lykr egyenesen elítélő hangn nyilatkztak. E krban az egyház célkitűzése a katlicizmus társadalmi-szellemi egységének helyreállítása. (ellenrefrmáció) Megfrdítani aznban nem tudta mindazt, ami történt. Nem tudta biztsítani kizárólagsnak vélt tudatfrmáló szerepét. Tehát fnts a megszilárduló prtestantizmus beflyása Európa északi felében. Mindeközben hódít a plgárság hatalmátvételét előkészítő eszmerendszer a felvilágsdás. ( Descartes, Bacn ) A természettudmányk is fellendültek: Pascal, Newtn, Galilei. Festészet: Rembrandt, Rubens, El Grec, Velazquez. Irdalm: Cervantes, Caldern, Racin, Mliere, Miltn. Tudmány. Galilei: teleszkóp, Isaac Newtn: gravitáció törvénye James Watt: gőzgép, Mntglfier testvérek: hőlégballn, Benjamin Franklin: elektrmsság. Az lasz zene hegemóniájának kra ez, bár más kialakult nemzeti nyelvekkel él együtt. (német, francia) A barkk zene legfntsabb jellemzői: Nagy, lenyűgöző arányk, ünnepélyes hangvétel, erősen kifejező, színpadias (retrikus), kedveli a drámai előadásmódt. Jellemzi az állandó feszült mzgalmasság, a gazdag díszítés, az ellentétek kiemelése, (teraszs dinamika: frte-pian, szólótutti) Kialakul a 4 szólamú vnószenekar. (I. hegedű, II. hegedű, brácsa, cselló,nagybőgő) Tömörségét, egységes hangzását a cntinu biztsíttta (csembaló, rgna, lant). Fúvós hangszereket csak alkalmszerűen használtak. Fnts jellemző az állandó mzgásban lévő basszus szólam: bass cntinu. Csak számkat írtak a hangk fölé, és ez alapján rögtönözték a kísérő akkrdkat. (számztt basszus). A reneszánsz hrizntális gndlkdásmódja helyett (plifónia) itt már a vertikális, tehát harmóniaközpntú gndlkdás vált a zene elsődleges szervezőjévé. A virtuzitás és annak kultusza is tipikus barkk jelenség. A hangszeres zene ugyanlyan fnts lesz, mint az énekes muzsika.
A barkk zene krszakai 1. A krai barkk (1600-1640) A kntrapunktikus stílussal való szembefrdulás, elsősrban a vkális zene biznys területein. A szabad ritmusú recitativ megjelenése. Az akkrdhasználatban fnts szerepet kapnak a dissznanciák. A tnális kapcslatk is szerveződnek, de hsszabb szakaszkn át még nem érvényesülnek. A zenei flyamat apróbb részek egymásutánjában megy végbe. A kmpnálásban és az előadási gyakrlatban megjelenik a számztt basszus. 2. A középső barkk (1640-1690) A tnális kapcslatk a dúr és a mll hangnemiség keretei között erősebbé váltak, kialakulóban vannak a dissznanciakezelés törvényei. A színpadi és más vkális műfajkban megjelenik a bel cant stílus, s ez elkülöníti az egyes részeket egymástól ( recitativ, ária ). 3. A késői barkk (1690-1750) Kiteljesedik és megszilárdul a tnalitás rendszere. A plifn szerkesztés eléri legmagasabb fejlettségét. A zenei anyag szervezésében a harmnikus gndlkdás lesz a meghatárzó. Az egyes műfajk és frmák nagyméretűekké válnak, kiteljesednek. Új műfajk jöttek létre. Énekes műfajk: pera, ratórium, passió, kantata hangszeres műfajk: cncert, szvit, tccata- fantázia-prelúdium és fúga Az új műfajk új frmában jelentek meg: egytagú, kéttagú, hármtagú frmák (ABA), variációs frma, rndó, králfeldlgzás Az pera Összetett műfaj. Egyesíti a zenével a színjátszás és a tánc művészetét. A díszletek, jelmezek pedig a képzőművészetek jelenlétét mutatja. Előadói apparátusa: szólóének, kórus, zenekar. /kasztrált énekesek uralma: Farinelli, pástétm-perák/ Drámai műfaj. Legfntsabb képviselői: Mnteverdi, Alessandr Scarlatti, Lully, Rameau, Purcell, Handel. Kialakulása: Firenze a bölcső. A Camerata nevű művészeti akadémia, mely főurakból, költőkből, zeneszerzőkből állt éles plémiákban állt ki a plifóniát elvető, a szöveg kifejezését előtérbe helyező mndikus kmpnálás mód mellett. Az imitációs technikában elveszik a szöveg. Létrejön a szólómadrigál, vagy drámai szólóének /hangszeres mnódia/. Vincenz Galilei (1520 k. -1591) szerint a "szöveg nemesebb, mint az ellenpnt", ezért a zeneszerzők számára azt tanácslta, hgy "figyeljék meg, hgyan beszél a fejedelem a maga alattvalóihz, hgyan beszél a harags és a türelmetlen ember,... hgyan frdul a kedves a kedveséhez". Az előzményekhez tartznak még a népies játékk, vallási szent színjátékk, pásztrjátékk és Angliában a masque /álarcs játék/. A műfajt kezdetben dramma per musicanak hívták. Később lett pera, ami szó szerint zeneművet jelent.
A XVIII. századra két típusa alakult ki: Opera seria kmly pera Opera buffa vígpera A szólóének lehetőségei az perában: recitativ: a beszéd lejtését követő, deklamáló énekbeszéd, mely a drámaiság legfőbb hrdzója. Az énekest a csembaló, vagy rgna, vagy lant és cselló kíséri. ária: rendszerint érzelmes, lírai tartalmú szólóének, melyet a teljes aris: zenekar kísér. az áriánál kisebb terjedelmű, zárt frmát nem alktó szólóének. Claudi Mnteverdi (1567-1643) A késői madrigál nagy mestere, az peraművészet első klasszikusa. 9 kötet madrigáljával lépésről lépésre jut el az öt szólamú plifóniától a szólómadrigálig és a mndikus kmpzíciókig, drámai művekig.a velencei Szent Márk templm karnagya. Vincenz herceg szlgálatában (Gmzaga-ház) Magyarrszágn is járt./esztergm/ Művei: Orfe, Tankréd és Klrinda /drámai jelenet/. 1637-ben nyílik meg az első peraház Velencében. A Pppea megkrnázása című peráját itt mutatják be. A váltzats harmóniavilág, a madrigálköltészet hagymányai (szófestések, kórusk), az énekbeszéd életteljessége, a gndsan megfrmált ariózus jellegű szakaszk jellemzik művészetét. Alessandr Scarlatti A Palermói királyi zenekar vezetője, a náplyi knzervetórium igazgatója. 115 perát írt. Az ő nevéhez fűződik a 3 részes da cap ária megteremtése /ABA/. Operáit nyitány vezeti be, melyt szimfniának neveztek el. Jelentősek szólókantátái is. Jean-Baptiste Lully A XVII. század francia zeneszerzője. Alacsny srból küzdötte fel magát XIV. Lajs királyi zeneszerzőjévé, minden zene főfelügyelőjévé. Együttműködött Crneille-jel és Mliere-rel, és létrehzta a cmédie-ballet és a tragédie- lyrique színpadi műfaját. Ezekben a kórus- és tánctételeknek vlt fnts szerepük. Operái. Alcestis, Theseus. A francia hagymánykat ötvözi az lasz eredményekkel. Jean Philippe Rameau Nagy elmélettudós. 50 éves kráig rgnista, zeneszerzés-tanár. Megírta krszakalktó összhangzattan könyvét. Ez után kezdte meg peraszerzői tevékenységét. Operája: Castr és Pllux Henry Purcell /1659-1695/ Élete Lndnhz, a Westminster apátsághz kötődik. Már 18 évesen udvari zeneszerző. Krának valamennyi műfaját művelte: dalk, duettek, kantáták, hangszeres kamaraművek, egyházi művek, stb. Jelentős mestere vlt a mtettáhz közel álló angl egyházi kórusműfajnak, az anthemnek. A szuggesztivitás, a humr és a grteszk iránti érzékenység jellemzi. Legegyénibb vnása hangjának jellegzetes melegsége, nőiessége, mely legerőteljesebb pillanatait is megerősíti. Művészetének közpntjában színpadi művei állnak. A Did és Aeneas, az Arthur király, a Tündérkirálynő legismertebb művei. A Did és Aeneas című perát 1689-ben mutatták be a Priest-féle leányisklában. A szövegkönyvet Nahum Tate írta Vergilius Aeneisének negyedik könyve után. A tragikus szerelmi történet eseményeit önálló munkában kell megismerni! Az előadói apparátus nagyn egyszerű: 2 hegedű szólam, brácsa szólam, cselló szólam és csembaló. Az áriák is kerülik a technikai nehézségeket, egyszerűségükben csdálatsak. Az pera leghíresebb áriája Did búcsúja. A kíséret basszusában egy sztinát, krmatikus mtívum vnul végig. E fölött bntakzik ki a fájdalmas, megrendítő dallam. Ezt az sztinátó basszust passacagliának nevezzük. A fájdalmas, szmrú hatást a krmatika kzza, ami a recitativóban is megfigyelhető. Az ária két részre sztható, melyet a szerző megismétel /kéttagú frma/.
A cncert A zenekari muzsika legfntsabb műfaja. A krai barkkban még vkális kmpzíciót, vagy bármilyen hangszer-összeállításra írt darabt is jelenthetett. Végül lyan művekre szrítkztt az elnevezés, amelyek egy teljes (vnós) zenekar és valamilyen kisebb hangszercsprt, vagy szólista szembeállítására épültek. Két fajtája: cncert grss /vastagn szőtt kncert/ Itt a teljes zenekarral szemben egy kisebb hangszeres csprt áll. /3-4 vnós hangszer/ szólóverseny Egyetlen szóló hangszer, esetleg kettősverseny. Kezdetben több tételes műfaj vlt. Vivaldi hzta létre a hárm tételes gyrs-lassú-gyrs szerkezetet. A sznáta A XVII. század elején észak-lasz mesterek már kialakíttták a sznáta és a triósznáta többtételes kamarazenei műfaját. templmi sznáta /snata da chiesa/: lassú-gyrs-lassú-gyrs kamara sznáta /snata di camera/ : szabadabb szerkezetű, föleg tánc tételekből áll. Visznylag későn a XVII_XVIII. század frdulóján jelenik meg a billentyűs sznáta /csembal, klavichrd/ Dmenic Scarlatti e műfaj kiemelkedő képviselője. Arcangel Crelli /1653-1713/ Arcangel Crelli 1653-ban született egy Ravenna melletti várskában, Fusignanóban. Fiatal krában előbb Blgnában hegedűjátékt, majd Rómában zeneszerzést tanult. Rövid németrszági tartózkdás után, hazájába visszatérve, előbb Krisztina svéd királynő, majd haláláig (1713) Ottbni bíbrs szlgálatában állt mint hegedűművész, és mint zenekarának karmestere. Hegedűjátéks, kncertmester, zeneszerző. Híres vlt mesteri, rögtönzött díszítéseiről. Kevés művet hagytt hátra. /összesen72 mű: triósznáták, cncert grssk. E műfajkban mértéket teremt. Cncert grssiban két hegedű és cselló tercettje játssza a szólóhangszercsprt szerepét. Antni Vivaldi /1678-1741/ A Crelli utáni nemzedék vezető hegedűvirtuóza, aki kialakítja a szólóversenymű műfaját, frmáját, s ennek mind a hangszertechnikai, mind a karakterbeli lehetőségeit a végsőkig kihasználja. Életének nagy részét szülővársában, Velencében töltötte. Mégis Bécsben halt meg szegénységben, elfeledve. Hsszú ideig vlt egy leánynevelő intézet tanára. Több mint 400 versenyművet kmpnált, melyek nagy része szólóversenymű. Leginkább hegedűre kmpnált, de szinte valamennyi hangszer megjelent alktásaiban./még tekerőlantra is írt versenyművet./ E műveiben hzta létre azt a 3 tételes gyrs-lassú-gyrs szerkezetet, amely a mai napig példát nyújt a zeneszerzők számára. Jelentősek hangszeres sznátái, perái is. Számtalan egyházi műve közül talán a legtöbbet játsztt ratórikus alktás a Glria és a Juditha triumphans. Gyrs tételeinek hallatlan energiájával, merész ugrásaival, száguldó akkrdfelbntásaival, túláradó érzelmességével /lassú tételek/ ma is sikeres, hatáskeltő, nagy kmpnista. Ő hzza létre a prgramversenymű alaptípusát. /Vadászat, Tengeri vihar/ A négy évszak című hegedűverseny srzata is ilyen. E srzat négy versenyművének prgramját az általa írt négy sznett adja. J. S. Bach fiatal krában rendkívüli figyelemmel tanulmányzta Vivaldi műveit. Sk művének készítette el billentyűs átíratát.
Jhann Sebastian Bach művészete A thüringiai Eisenachban született 1685. március 21-én. Nagy és szerteágazó dinasztia dinasztia vlt családja. Krán árvaságra juttt, és tíz éves krától bátyja Jhann Christph nevelte, aki rgnista vlt Ohrdruf várskában. Ha nem is lehetünk telejesen biztsak a nekrlógjába beleszőtt anekdta hitelességében, mely szerint a kamasz Bacht bátyja eltilttta egy billentyűs kmpzíciókat tartalmazó kézirattól, s azt titkban, éjszaka, hldfénynél máslta le, annyi biznys, hgy a történet tökéletesen jellemzi kielégíthetetlen tudásvágyát. Még 15 éves sem vlt, amikr Lüneburgba költözött, hgy a Szent Mihály templmban énekeljen és zenéljen, s közben a templmhz tartzó isklában tanuljn. Jelentős rgnisták játékát hallgatta ekkriban: Gerg Böhme, vagy Hamburgban Jhann Adam Reikent. A közeli cellei udvarnál pedig az ttani francia hangszerjátéksktól és énekesektől francia zenét halltt. 1703-ban lépett először állásba: a weimari hercegi zenekar tagja lett. Ezután Arnstadtban vállal rgnista állást. Innen zarándkl el Lübeckbe, ahl Buxtehude rgnálását hallgatja. Ezek a tanulmányutak /Böhme, Reinke, Buxtehude/ segítették, hgy európai tájékzttsága legyen. 1708-ban fglalta el meghatárzó fntsságú psztját, újra Weimarban. Orgnista, kamarazenész, majd kncertmester lesz. Legszebb rgnaműveit itt írta. 1717 és 1723 között Köthenben Lipót herceg udvari zenekarát vezette. Ez vlt életében a zenekari, és kamarazenei kmpzíciók időszaka. Ekkr írta a Brandenburgi versenyeket, zenekari szvitjeit, hegedűversenyeket, sznátái nagy részét, a hegedűre és grdnkára írt szólószvitjeit, valamint sk csembalódarabt /Das whltemperierte Clavier=Jól hanglt zngra: minden dúr és mll hangnemben tartalmaz egy egy preludiumból és fúgából álló tételpárt./ 1723-ban pályázta meg Lipcsében a Tamás templm karnagyi állását. Feladata a Tamás templm zenei vezetése, tanítás a templm mellett működő isklában, a többi lutheránus templm zenei irányítása. Ezen időszak zenei termésének középpntjában az egyházzenei kmpzíciók állnak. Jáns-passió, Máté-passió, h-mll mise, nem egészen 200 kantátájának legnagybb része. Billentyűs kmpzíciók is születtek rgnára: králfeldlgzásk, zngrára: Gldberg variációk. A diákk zeneegyesülete számára /Cllegium Musicum/ sk versenyművet kmpnált. Különleges helyet fglalnak el az életműben az utlsó évek mnumentális kntrapunktikus srzatai, a Musikalisches Opfer /Zenei áldzat/, és a befejezetlen Die Kunst der Fuge / A fúga művészete/. Ezekben összefglalja, és betetőzi a barkk ellenpntművészet másfél évszázadát. 1750-ben halt meg Lipcsében. Mintegy jelképesen is bezárva a barkk krszak 150 évét.bach következetesen törekedett a tőle gyökeresen eltérő egyéniségű mesterek műveinek tanulmányzására. Ami jó zenéhez hzzáfért, azt mind át akarta szűrni magán, hgy nyelvezetét és gndlkdásmódját gazdagítsa. Műfaji skldalúsága rendkívüli. Krszaks remekműveket alkttt az pera kivételével szinte minden krabeli műfajban. Összefglaló művész, aki újításk egész srát hnsíttta meg a zenében. Gyermekei közül többen sikeres, máig is ismert zenészek lettek: Wilhelm Friedemann, Carl Philipp Emanuel, Jhann Christian. Kantáta: Szólóhangkra, énekkarra és zenekarra írt mű. Inkább lírai jellegű, szemlélődő műfaj. Van kisebb létszámú együttesre írt kamara, vagy szólókantáta, de van nagy előadói apparátust megmzgató kantáta is. Témája lehet valláss és világi tárgyú is. Fejlődése állandó kölcsönhatásban van az perával. Itt is kialakul a recitativ és az ária. Itáliában Albinni és Vivaldi fglalkztak szívesen e műfajjal. Legjelesebb művelője: J. S: Bach. Templmi kantátáinak száma közel 200. Ezek mindig az ünnep alapgndlatát húzták alá, és fnts részei vltak prtestáns istentiszteleteknek. Világi kantátáinak száma 17. Többségükben Lipcsében íródtak. /Kávé kantáta, Parasztkantáta/
Passi: Tárgya Jézus szenvedésének, halálának elbeszélése. Már a XIII. században énekelték gregriánkra. A XVI.-XVII. századig kórus személyesíti meg a szereplőket. Később már az elbeszélőt és Krisztust egy szólamúan éneklik. Schütz nevét kell megemlíteni. A XVII. század végén már nemcsak a bibliai szövegeket zenésítik meg, hanem költők szövegére készült lírai, szemlélődő részeket iktattak be. 1700 után a műfajn az pera hatása érződik. A legszebb passiókat J. S. Bach írta. Ezek tökéletes egyensúlyt teremtenek a különféle zenei elemek között. Szövegük szigrúan követi a bibliai evangéliumi szövegét, de beiktat szemlélődő, lírai szövegeket is. Hárm passiója közül a Márk passió elveszett, a Jáns és Máté megmaradt. Előadó apparátusa: zenekar, kórus, szólóének. A kórus megjelenése több szinten történik. Az evangéliumi tömeg megjelenítése az un. turba kórus. Fntsak a gyülekezet érzelmeit kifejező král kórus is. A nyitó és záró kórusk adják meg az egész mű hangulatát. A szólóénekben a bibliai szöveg a recitativókban jelenik meg. Az áriák jelenítik meg a magán ember érzelemeit verses külön szöveggel. A Máté passiót 1729-ben mutatták be, 78 számt tartalmaz, a szemlélődő részek szövegét Picander írta. 11 zenekari kíséretes recitativ, 15 ária, 13 král /a vezérmtívum az Ó Haupt vll Blut und Wunden: Ó fő vérző sebekkel -král. A műben kettős kórus énekel. A mű bemutatója után 100 évig pihent, Mendelsshn mutatta be újra 1829-ben Králfeldlgzás: král: egyszólamú prtestáns népének, nyugdt, lépésszerű tempóval, lépcsőzetes dallamkkal, könnyen énekelhető. Frrásai: gregrián, német népdalk, ismert szerzők kmpzíciói. Szkássá vált, hgy a templmi énekes műfajkban felhasználják a krált. A XVI. század végén térnek rá a 4 szólamú harmnizálásra, ahl a dallam a szpránba kerül. Az rgna is elkezdi tömeg-ének vezető funkcióját. Az rgnára írt králfeldlgzásknak több fajtája is van. /klrált cantus firmus, rgnakrál, král partita, král fughetta,
Fúga: A barkk plifónia legmagasabb rendű frmája. Maga a szó futást, kergetődzést jelent. Itt is imitáció /utánzás/ jelentkezik. Az egymást utánzó szólamk kánnszerűen lépnek be. Első része az expzíció, melyben minden szólamban egyszer felhangzik a téma. Ezt követi a téma kidlgzása, váltzats eszközökkel, variálással, stb. A befejező részben a téma újra visszatér. Megjelenése igen váltzats, hiszen a szóló hangszerek mellett / csemballó, rgna, zngra/ zenekar, sőt kórus is lehet a fúga előadója. Szólóhangszereknél a fúga mindig frmapárral együtt jelenik meg. Ilyen a preludium, a tccata, vagy a fantázia. Ezek mindig kötetlen, imprvizációhz hasnlats frmát mutatnak. Gerg Friedrich Händel /1685-1759/ 1685. II. 23-án Halleban született. Német zeneszerző. Apja, brandenburgi udvari kirurgus és titks tanácss'' ellenezte fia zenei pályáját. A vársi gimnázium elvégzése után, 1702-ben Händel beiratkztt a hallei egyetem jgi karára. Hamarsan a dóm és a kastélytemplm rgnistája lett. Próbaévének letelte után aznban Hamburgba ment, ahl 1678 óta peratársulat működött. Ennek igazgatója, felvette Händelt az perazenekarba. 1703-ban ment Lübeckbe, hgy krának leghíresebb rgnistáját, Buxtehudét meghallgassa. / Bach szintén őt hallgatta/ 1706 végén utaztt Händel Itáliába, ahl ragygó fgadtatásban részesült. Az pera fellegvárában, Velencében mutatta be az Agrippina perát. A kmpnálás mellett Itáliában A. és D. Scarlatti valamint A. Crelli alktásait tanulmányzta. Külföldi sikerei után 1710-től hannveri udvari karmester lesz. Ugyanabban az évben Lndnba utaztt, ahl zajs sikert arattt Rinald c. perájával. Amikr a hannveri választófejedelem I. György néven 1714-ben az angl trónra lépett, az új király kérésére, aki a Temzén akart hangversenyt rendezni, Händel megírta a Vízi zene szvitet. 1719-ben a Ryal Academy f Music alapításával új krszak kezdődött Händel életében: Európa leghíresebb énekes virtuózainak alkalmazásával, Händel vezetésével állandó lasz pera jött létre Lndnban. Itt mutatta be Händel új peráit: többek közt a Julius Cesar címűt.
I. György halála után, gazdasági nehézségek miatt az peratársulat felszltt. 1728 őszén Händel új akadémiát hztt létre, új peráinak előadására: pl.:orland (1733). Nemskára aznban ez a vállalkzás is csődbe juttt. Ekkriban, saját kntójára vezette a Cvent Garden Theatre-t, s csak a legnagybb erőfeszítésekkel tudta elkerülni a teljes anyagi összemlást. 1737-ben szélütés következtében félldalára megbénult, fel kellett adnia peravállalkzását, egy aacheni kúra aznban meggyógyíttta, és visszatért Lndnba. Megírta a Xerxes című perát Händel összesen 40 perát írt. Utlsó perái az angl zenekedvelő nemesség körében egyre kedvezőtlenebb visszhangt váltttak ki, így érthető, hgy Händel fkzatsan elfrdult a műfajtól. Érdeklődésének középpntjába az ratórium került, melynek anyagát, az angl puritán szellemnek tetszően, az ótestamentumból vette. Összesen 22 ratóriuma egyre nagybb tetszést arattt a krai kapitalizmus új plgári társadalmában. Alaptémájuk Izrael Istentől kiválaszttt népe, mint az angl világbirdalm mintája. Saul (1739) és Izrael Egyipmban (1739), Eszter. 1740 előtti években keletkezett a nagy hangszeres művek tőbbsége is: cncert grssi, rgnaversenyei, triósznátái A Messiás ratórium kmpnálását Händel 1741. VIII. 22.-én kezdte el, és 24 nap alatt befejezte. 1743-ban a Dettingeni Te Deum II. György francia seregek fölötti győzelmének megünneplésére készült. Ezt követi az érett, öregkri ratóriumk sra: Hercules (1745); Belshazzar (1745); Judas Maccabaeus (1747); Slmn (1749); Jephta (1752). 1749-ben Lndnban népünnepéllyel emlékeztek meg az aacheni békéről, ebből az alkalmból írta Händel a Tűzijáték szvitet.. Élete utlsó éveit Händel vakn töltötte. 1759 nagyszmbatján (április 14.) halt meg Lndnban. A Westminster Apátságban-ben temették el. Oratóriumk Az ratórium jeles mestere, kialakítója vlt a szászrszági Jhann Hermann Schein(1586-1630), a lipcsei Tamás-templm kántra, aki a régebbi mtetta stílusú darabk mellett száms művet írt krának itáliai stílusában is. Ezek közül a legnevezetesebbek "Egyházi Kncert"-jei (Geistliche Knzerte). A gyűjteményben főleg szólóénekeket ésduetteket találunk, melyeket cntinu kísér, s amelyhez esetenként egy vagy két, önálló anyagt megszólaltató hangszer is csatlakzik. Vannak a kmpzíciók között kórust fglalkztató darabk, sőt lyank is, amelyekben zenekari tétel (Sinfnia) is szerepel. Händel a zenetörténet legnagybb ratórikus mestere. Oratóriumai többnyire bibliai (valláss) tárgyúak, mégsem tekinthetők egyházi kmpzícióknak, inkább színpad nélküli zenedrámák. A bibliai téma jó alkalm vlt Händel számára, hgy a közösséghez szóljn, a közösség pedig idővel megértette szándékát.
Az ratórium drámai műfaj, jelmez és díszlet nélkül hangverseny körülmények között adják elő. Előadó apparátusa az peráhz hasnló. Händel minden külső eszköz nélkül - színpad nélkül - hátteret tudtt festeni, jellemeket, szenvedélyeket tudtt ábrázlni zenéjével. Legfőbb kifejező eszköze a közösséget megszemélyesítő kórus, és a főhősök. Oratóriumkórusai egyaránt alkalmazzák a hmfónia és a plifónia eszközeit. Messiás Bemutatója 1742. ápr. 12-én Írrszágban, Dublinban vlt. A Messiás az egész egyetemes zeneirdalmnak lyan örök értéke, mint Bach Máté passiója, vagy Beethven IX. szimfóniája. Hatalmas alktás - amely mint minden nagy mű - minden krhz és minden emberhez közvetlenül szól. Tárgya: Jézus életének története, küldetésének értelme. Szövegét, a bibliai történetnek megfelelően Händel barátja, Charles Jennens írta. Az ratórium 3 részből áll: I. rész: A Megváltó előtti időket tárgyalja. Júdea sötétségben és elnymásban élő népe isteni kinyilatkztatásban részesül: a próféták, hírnökök bejelentik, hgy Isten megváltót küld, és a sötétséget végre felváltja a fény ragygása. Ezután Jézus születését jelentik a pásztrk és angyalk, majd Jézus tanításainak hatását ábrázlják az első rész záró számai. II. rész: A Megváltó szenvedéseiről, az emberiségért vállalt megpróbáltatásairól beszél. Jézus mennybemenetelét ábrázlja, és végül az égi hatalmak győzelmét festi le. III. rész: Az ember halálával, és a feltámadással kapcslats hitnek ad kifejezést. A Messiás zenei építkezése: a mű 52 számt tartalmaz, melyek a következőképpen szlanak meg: 2 zenekari tétel, 12 recitativ, 2 aris, 15 ária, 1 duett és 20 kórustétel. (Itt is látható, hgy a zeneszerző mind tartalmilag, mind zeneileg a legfntsabb szerepet a kórusnak szánja művében.) A Messiás kartételeiben a kórus éppúgy megszemélyesítheti: a Megváltót váró Júdea népét, mint a Jézus megszületését ünneplő angyalk seregét, vagy a Messiás szenvedéseit részvéttel és fájdalmmal szemlélő keresztény híveket, a hitetlenek gúnylódását, a Krisztus mennybemenetelét kísérő angyalk dicsőítését stb. A mű leghíresebb, egyik legnagybb szabású kórustétele, amely a Händel ratóriumk kórustételei közül is a legnépszerűbb, a II. rész zárókórusa, a 43. sz. Halleluja-kórus.E kórustétel a plifónia és hmfónia művészi egyensúlyát adja. Azt hirdeti, hgy az Élet legyőzi a halált, az igazság diadalt arat, az Ember küzdelme nem hiábavaló.
Magyar zene a barkkban Ungaresca Azk a zenei kéziratk, amelyekben ezek a tánck fennmaradtak, alig fűződnek Magyarrszághz. Külföldön éltek inkább, az európai kiadók és zeneszerzők által összeállíttt gyűjteményekben. Nyilvánvalóan a török Európát fenyegető árnyéka tette ezt a tánczenét érdekessé Nyugatn. Európában "divat" vlt magyar módra tánclni. Egy-egy Allemande-t vagy Branle-t magyar (vagy magyarnak hitt) mtívumkból állítttak össze. Több kutató mellett éppen egy német zenetörténész (Schünemann) hívta fel a figyelmet arra, hgy nemcsak azk a tánck lehetnek magyar vnatkzásúak, amelyek címükben viselik a magyar karaktert, pl. az ungarescák, a saltarell ngarók vagy a passamezz ngarók, hanem azk is, amelyek más címeken maradtak fent. A nemzeti jelleg talán a hajdútánck csprtjainál msódik el a legjbban. Inkább a ritmus mutat közös keleti vnáskat, mint a dallamkészlet; a nyugati kiadóknál megjelent hajdútánck először tartalmazzák a kelet-európai "egztikus" elemeket. Egy lengyel kézirathajdútánca a XVII. század elejéről a XVI. század végén egy prágai kéziratban magyar címmel szerepel mint Ungerischer Tantz, egy hzzá igen hasnló pedig a XVI. század közepén mint burggne-i branle. Megtalálható még egy drezdai kéziratban a XVI. század végén: tt hajdútánc. E tánckkal kapcslatban a legismertebb elnevezés az ungaresca. Az ilyen néven megnevezett tánckat elsősrban a frmai és ritmikai hasnlóság kapcslja össze. Egy-egy sra hasnló értékű hangkból áll, a sr végére az érték aránysan megnő, a tánc lelassul. Általában két srból állt egy tánc, de a másdik sr kétfelé szltt: az egyenlő értékű rész lett egy sr, a megmaradt rész vlt a lelassuló sr. A tánct gyakran hasnlítják össze a kanásztánccal vagy a klmejkával. A tánc alaptípusát Jacb Paix (1583) ungarescája képviseli. Skan feldlgzták, ma is skfelé előadják.
A Kájni-kódex facsimile-ldala Esterházy Pál élete Bécsben egy magyar főúr, Esterházy Pál, Magyarrszág nádra zeneszerzői gndlatkkal fglalkzik, s plitikai, hadvezéri karrierje mellett igényt tart arra is, hgy egy kicsit a kr szkásaihz igazdva - zeneszerző legyen. Az ő nevéhez fűződik a magyar barkk zeneművészet egyetlen európai rangú emléke, a Harmnia caelestis. Esterházy - mint zeneszerző - nem tartztt az ismert zeneszerzők srába. 1681-ben az rszág nádra lett,1683- ban részt vett a török Bécs alól való elűzésében Lipót ldalán, 1686-ban, 20 ezer ember élén Buda felszabadításáért harclt. Ezután, 1687-ben hercegi rangt kaptt. Esterházy Pál zenei érdeklődéséről több frrás tanúskdik; részben az, hgy a Vietórisz-kézirat az ő családi könyvtárában maradt fenn, részben az a daljegyzék, amelyet Esterházy Pál virgináln tudtt előadni, részben az, hgy kitűnő táncs hírében állt. Egyaránt áplta az egyházi és a világi zenét. Sk hangszeren tudtt játszani, de legjbban csembalón. Uralkdása alatt a zenekar taglétszáma csaknem 100 főből áll. Esterházy Pál Harmnia caeiestise 55 tételben 1711-ben jelent meg Bécsben (rézbe metszett kttákkal), latin nyelven. Jóval krábban, talán már 1700 körül készen vlt. Esterházy gyakran vett részt az udvar zenei előadásain és lehet, hgy nem akart mást, mint udvari szkáskat követni, utánzni. Harmnia Caelestis az év több ünnepköréből is választ témát, elsősrban a karácsnyi ünnepkörből. Zenéjében Esterházy a Bécsben divats "nemzetközi" dallamvilágt dlgzta fel, de mert magyar vlt, az általa ismert, elsősrban dunántúli népénekanyagból is választtt dallamkat, több tételben lehet ilyen népének-variációkkal találkzni. Pl:Drmi, drmi Jesule..., Cur fles... Jesu dulced.