TARTALOMJEGYZÉK / CONTENTS MST hírek, kongresszusi felhívás................................................. 97 Eredeti közlemények / Original papers Pavlik Attila, Halasi Tamás, Fröhlich Péter, Balogh Endre: Sportolók alsó végtagi fáradásos törésének diagnosztikája, kezelése........................ 100 / Diagnosis and treatment of lower limb stress fractures in elite athletes. Mikulán Rita: Sport hatása a pszichikai közérzetre, a pszichoszomatikus tünetképzésre és az egészségi állapot önbecslésére............................................... 108 / Infl uence of sport on psychologic well-being, psychosomatic findings and self-perceived health. Mészáros Zsófia, Mészáros János, Uvacsek Martina, Polidoros Pampakas, Osváth Péter, Völgyi Eszter, Frenkl Róbert: A szomatikus és motorikus fejlôdés különbségei 7 11 éves fi úknál a szocio-ökonomiai státus hatásai........................................ 114 / Differences in somatic and motor development of 7 to 11-year-old boys effects of socio-economic differences Beszámoló / Report Pavlik Gábor: Beszámoló az EFSMA V. Sportorvosi Kongresszusáról..................... 120 / Report on the Fifth EFSMA Congress in Prague Farkas Anna: Beszámoló a 24. Gyermekmunka-élettani Konferenciáról.................. 126 / Report on the Pediatric Work Physiology Congress Pánics Gergely, Schiszler Gábor: Beszámoló a FIFA Futuro III. Medical Course-ról........ 127 / Report on the FIFA Futuro III. Medical Course Referátum / Review Apor Péter: A versenysportolás elôtti kardiovaszkuláris szûrésre javaslatok és meggondolások 2007-ben...... 128 Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 95
Impresszum Szerkesztôbizottság elnöke / Chairman of Editorial Board Berkes István Felelôs szerkesztô / Editor in Chief Dobos József Szerkesztôbizottság / Editorial Board Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pavlik Gábor Pucsok József Radák Zsolt Tanácsadó testület / Advisory Board Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland) HU ISSN 0209-682 x Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest Alkotás út 48. Kiadásért felel: Berkes István Design, nyomdai elôkészítés: Haász Péter Nyomdai munka: Mackensen Kft. 96 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
M S T Kongresszusi felhívás 2008. április 3 4. közöt rendezi a Magyar Sportorvos Társaság következô Kongresszusát. A Semmelweis Egyetemen Testnevelési és Sporttudományi Kar Aulájában tartandó Kongresszus témái: sportsérülések, sportártalmak megelôzése, etiológiája (biomechanika), kezelése, rehabilitációja a sport szerepe a betegségek megelôzésében, kezelésében a sportegészségügy feladatai az élsport ellátásában és a népegészségügy vonatkozásában, sportkardiológia obesitas és sport/fi zikai aktivitás gyermekkorúak és idôskorúak sportja sporttáplálkozás, táplálék-kiegészítôk edzô és sportorvos együttmûködésének lehetôségei manuálterápia, fizioterápia, gyógytorna, alternatív kezelési gyógymódok a sportolók kezelésében fogyatékosok sportja civil kezdeményezések szerepe és lehetôségei az egészséges életmód kialakításában doppingellenes harc helyzete sportpszichológia teljesítmény-élettan Az absztraktok beadási határideje: 2008. január 31. Az absztraktok beküldése a www.asszisztencia.hu oldalon keresztül, kizárólag on-line módon történik. A beküldéshez szükséges információk szintén a megadott honlapon olvashatók. Részvételi díjak (zárójelben a 2008. március 1. utáni befizetés összege): Társaságunk tagjainak 9.000,- Ft (11.000,- Ft), Nem társasági tagok (orvosok) részére 11.000,- Ft (14.000,- Ft), Egyéb résztvevôk (edzô, sportoló, gyógytornász, dietetikus, manuálterapeuta stb.) számára 5.000,- Ft (6.000,- Ft), Napijegy 7.000,- Ft (7.000,- Ft), Kísérôk részére 6.000,- Ft (10.000,- Ft). Adatnyilvántartó lap és belépési nyilatkozat Tisztelt Tagtársaink! Tagnyilvántartásunk pontosítása illetve naprakészen tartása érdekében kérjük, hogy postázási címük, munkahelyük, telefonszámuk illetve e-mail címük változását közöljék a dojodoktor@t-online.hu címen. Ez elôsegíti a Sportorvosi Szemle kiküldését és egyéb, esetleg személyre szóló információk gyorsabb közlését. A következô oldalon található adatlapot kérjük a Szerkesztôség címére (lásd impresszum) beküldeni. Kongresszusi Titkárság ASSZISZTENCIA Szervezô Kft 1136 Budapest, Hegedûs Gyula u. 20. Tel: 1 350 1854, Fax: 1 350 0929 E-mail: sport@asszisztencia.hu, www.asszisztencia.hu Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 97
Magyar Sportorvos Társaság Pályázati lehetôségek Adatnyilvántartó lap és belépési nyilatkozat Név:... Születési dátum:... Tudományos fokozat:... Levelezési cím:... Munkahely:... Osztály:... Cím:... Telefon:... E-mail:... A Magyar Sportorvos Társaság és a Richter Gedeon ZRT pályázatot hirdet 35 éven aluli tagjai számára. A pályázat témájául a sporttudomány bármely területe választható. A pályamunkákat 2007. november 15-ig várja a bíráló bizottság (Magyar Sportorvos Társaság, 1123 Budapest, Alkotás u. 48.). A pályadíjak átadására (I. helyezett: 100.000 Ft, II. helyezett: 60.000 Ft, III. helyezett: 50.000 Ft) a MST Dalmady-Emlékülésén kerül sor. A Suzuki Hollós pályadíjat ír ki azon 40 év alatti sportegészségügyi dolgozók részére, akik a 2007. évben a sportorvoslás területén kiemelkedô gyakorlati és tudományos tevékenységet folytattak. A pályázat elbírálása céljából benyújtandó a 2007. évi szakmai gyakorlati tevékenységrôl szóló beszámoló és a tudományos munkát igazoló hazai és/vagy nemzetközi közlemények, elôadások jegyzéke. A pályázatokat 2007. november 30-ig kell a Magyar Sportorvos Társaság címére (1123 Budapest, Alkotás u. 48.) beküldeni. A pályadíj összege 100.000.- Ft, melynek átadására a MST Dalmady-Emlékülésén kerül sor. MST hírek Tudomásul veszem, hogy tagságom csak az éves tagdíj befizetése esetén érvényes. A tagsági díj magában foglalja a Sportorvosi Szemle c. szaklap évi 4 számát. Dátum:... Aláírás:... A Magyar Sportorvos Társaság 2007. december 13.-án 14 00 órakor tartja Közgyûlését. A tervezett napirend a következô: Elnöki beszámoló Fôtitkári beszámoló Jelentés az MST pénzügyi helyzetérôl Ellenôrzô Bizottság beszámolója Alapszbály módosítás Tagdíjak változása Oktatási és Tudományos Bizottság létrehozása Dalmady-Emlékülés A belépési nyilatkozat a www.sportkorhaz.hu weboldalról is letölthetô. 98 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
Ü D Ü L É S I C S E K K Üdülési csekk Az üdülési csekkrendszer célja, hogy minél több belföldi illetôségû magánszemély a hazai szolgáltatók segítségével pihenjen, kikapcsolódjon, üdüljön, sportoljon, megôrizze egészségét, megelôzze betegségét. Az üdülési csekk természetbeni juttatásként nyújtható támogatás. Üdülési csekket adó- és járulék kedvezménnyel kaphat: munkavállaló, szövetkezeti tag, szakszervezeti tag, nyugdíjas, gazdasági társaság személyes közremûködô tagja és mindezen személyek közeli hozzátartozói, szakképzô iskolai tanuló, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatai alapján szociálisan rászoruló. Az üdülési csekket az adóév elsô napján érvényes havi minimálbér összegéig adó- és járulékmentesen adhat munkáltató, szövetkezet, szakszervezet, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, gazdasági társaság (a személyesen közremûködô tagjának). A mindenkori minimálbért meghaladó rész (korlátozás nélkül) adóköteles, amelynek közterheit a juttató viseli. Miért elônyös üdülési csekk elfogadóhellyé válni? Mert az elfogadóhely új, fizetôképes ügyfélkörre tehet szert az üdülési csekk tulajdonosok között. (Jelenleg több mint egy millió fô rendelkezik üdülési csekkel!) részesülhet az MNÜA értékesítési tevékenysége révén kibocsátott üdülési csekk forgalmából (2006-ban közel 23 milliárd forint, 2007. év májusáig 14,5 milliárd forint), országos ismertségre tehet szert a www. udulesicsekk.hu weboldalon megjelenô állandó hirdetési felületen történô megjelenés révén (a szolgáltató egység legfontosabb adataival, és fényképével jelenik meg) jogosulttá válik az MNÜA által évente kiadásra kerülô kiadványaiban megjelenni. jogosulttá válik az MNÜA által biztosított kiemelt hirdetési lehetôségek igénybevételére, mely révén növelheti ismertségét az üdülési csekk felhasználók körében. Ki válhat üdülési csekk elfogadóhellyé? Bármely Magyarországon bejegyzett vállalkozás, mely üdülési csekkel fi zethetô szolgáltatásokat végez és az MNÜA háttérintézményével a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel elfogadóhelyi szerzôdést köt. Az üdülési csekkel igénybe vehetô szolgáltatások egészségmegôrzés és betegségmegelôzés területén: SZJ: 85.11 Fekvôbeteg ellátás SZJ: 85.12 Járóbeteg ellátás SZJ: 85.13 Fogorvosi szakellátás SZJ: 85.14 Egyéb humán egészségügyi ellátás SZJ 93.04 Fizikai közérzet javító szolgáltatás kivéve: SZJ: 85.14.11 Szülész szolgáltatás SZJ: 85.14.14 Mentôszolgálat SZJ: 85.14.17 Vérellátás, transzplantációs bank Az elfogadóhellyé válás feltételeirôl bôvebben tájékozódhat a www.udulesicsekk.hu honlapról. Az üdülési csekk felhasználása Az elfogadóhelyeket a helyszínen matrica jelzi: Üdülési Csekk ELFOGADÓHELY Az üdülési csekk elfogadóhelyek címlistája megtalálható a www.udulesicsekk.hu honlapon. Az üdülési csekk névre szóló, készpénzt kímélô fizetôeszköz, amelyet névértéken váltanak be az elfogadóhelyek. Az üdülési csekk más személyre át nem ruházható, készpénzre nem váltható. Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a felhasználó rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a felhasználónak ki kell egyenlítenie. Ha a szolgáltatások ellenértéke nem éri el a felhasználó részére rendelkezésre álló üdülési csekkek értékét, az elfogadóhely nem jogosult készpénzben visszaadni a felhasználó részére a különbözetet. Az üdülési csekkek felhasználására az üdülési csekken feltüntetett érvényességi idôn belül van lehetôség. A lejárt üdülési csekk fizetôeszközként nem fogadható el, cseréjére vagy a névérték pénzben történô megtérítésére nincs lehetôség. Fontos tudni, hogy amennyiben a felhasználatlan üdülési csekk - bármilyen okból - kikerült az igénylô birtokából, az üdülési csekk letiltása kérhetô a 06-1- 248-21-50 telefonszámon. Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 99
E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y Sportolók alsó végtagi fáradásos törésének diagnosztikája, kezelése Pavlik Attila 1, Halasi Tamás 1, Fröhlich Péter 1, Balogh Endre 2 1 Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály, 2 Országos Sportegészségügyi Intézet, Radiológiai Osztály Bár a fáradásos törés a sportolók gyakori túlterheléses ártalmai közé tartozik, a korai diagnózis nem könnyû a sportorvosok számára. A leggyakoribb lokalizációi a tibia, az elôláb, a fi bula és a femur. Jelen tanulmány célja az irodalom áttekintése és osztályunk tapasztalatainak összefoglalása sportolók fáradásos töréseinek diagnosztikájában és kezelésében. 2000 január 1-e és 2005 június 30-a között 26 élsportoló 28 alsó végtagi fáradásos törését kezeltük osztályunkon. Közülük 15 sportolónak V. metatarsus, 6-nak tibia, 2 2-nek fi bula és femur, illetve 3-nak egyéb lokalizációjú törése volt. A sportágak szerint 9 labdarúgó, 5 tornász, 4 hosszútávfutó, 3 kézilabdázó, 2 2 kosárlabdázó és asztaliteniszezô és 1 cselgáncsozó volt. A diagnózist a sérültek panaszai, tünetei mellett röntgen-, MR- és csontsztintigráfi ás vizsgálatok alapján állítottuk fel. A fáradásos törések 50%-ában történt a tünetek megjelenésétôl számított 4 héten belül korrekt diagnózis, a míg a másik 50%- ban csak ezt követôen. 12 betegnél konzervatív, míg 14 betegnél mûtéti kezelés történt. A konzervatív terápia pihenésbôl, tehermentesítésbôl, majd fi zioterápiából, gyógytornából állt. A mûtétek során intramedullaris rögzítést alkalmaztunk, néhány esetben spongiosa plasztikával egészítve ki. A gyógyulási idô az akut szakban történt diagnózis esetén rövidebb volt (6 hét), mint a késôi szakban diagnosztizált esetekben (12 hét). Az alsó végtag fáradásos töréseire mindig gondolni kell azokban az esetekben, amikor trauma nélkül fennálló fájdalom, diszkomfortérzés miatt jelentkezik vizsgálatra egy sportoló. Ezekben az esetekben a korai diagnózis lényeges a gyógyulási idô lerövidítése és az esetleges szövôdmények elkerülése céljából. Fáradásos törések elhúzódó gyógyulása esetén a mûtéti beavatkozás eredményezhet teljes gyógyulást és sportképességet. Diagnosis and treatment of lower limb stress fractures in elite athletes. Stress fractures are frequent overuse injury especially in the athletic population, however the early diagnosis is challenging for the sport doctors. The most affected localizations of this injury are the tibia, the forefoot, the fi bula and the femur. The purpose of this study is to summarize the literature data and our experiences in the diagnosis and the treatment of stress fractures in elite athletes. Between 1st of Jan 2000 and 30th of Jun 2005 26 top athletes have been treated with 28 lower limb stress fractures in our Department of Sports Surgery. Among them 15 athletes had metatarsal, 6 tibia, 2 fi bula, 2 femoral shaft fractures and 3 others. According to the sports there were 9 soccer players, 5 gymnasts, 4 long distance runners, 3 handball players, 2 basketball players, 2 table tennis players and 1 judoka. The diagnoses were made on the basis of the patients` complaints and symptoms, x-ray and MRI and in some case bone scan was also used. Half of the patients were diagnosed within 4 weeks after their initial complaints; however the other 13 patients` diagnosis were missed in the acute period. The treatment was conservative in 12 patients and operative in 14 patients. The conservative treatment consisted of rest, non-weight bearing, then physiotherapy and exercise program. The operative treatment consisted of intramedullary fi xations and in some cases additional bone grafting procedure. The average recovery period was signifi cantly shorter (6 weeks) in the group with early diagnosis than in the group with prolonged diagnosis (12 weeks). Lower limb stress fracture should always be in the differential diagnosis if the patients complained persisting pain and discomfort without a traumatic event. The early diagnosis is important to prevent the delayed recovery period and potential complications. For the prolonged symptomatic cases the operative treatment can give good results and restoration of sports ability. Kulcsszavak: fáradásos törés, túlterhelés, sportsérülés Keywords: stress fracture, overuse, sports injury Az élsportban a kívánt eredmények elérésének következtében a sportolók teljesítményének és az edzés mennyiségének a növekedése gyakran túlterheléses sportsérülések kialakulásához vezet (3). Emellett napjaink szociális igényeinek megfelelôen a jobb kondíció elérése érdekében a szabadidô sportolók is egyre növekvô mennyiségû edzésmunkát végeznek el, ezért a szabadidô sportolók körében is növekszik a sportsérülések, köztük a fáradásos törések elôfordulása. A fáradásos törés egy olyan túlterheléses sportsérülés, amely során az ismétlôdô mikrosérülések hatására a csontszerkezet megváltozik, benne kezdetben mikrofraktúrák, majd végül törés jön létre (3). Fáradásos törés bármely lokalizációban elôfordulhat, de az alsó végtagon jóval gyakrabban találkozunk vele, különösen a tibián és az V. metatarsuson. A sportágak közül ott gyakrabban fordul elô, ahol jellemzô a testsúlyterheléssel végzett ismétlôdô 100 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
erôhatás. Az irodalmi adatok a fáradásos törések incidenciájának növekedését mutatják, ami részben a sportolók terhelésének a növekedésével, részben a táplálkozási hibákból eredô anyagcsere elváltozásokkal magyarázható. Patofiziológia Mind a kortikális, mind a spongiosus csontállomány folyamatosan remodellálódik az élet során. Ez a remodelláció az osteoclastok és az osteoblastok aktivitása révén következik be, melyet számos tényezô, mint a metabolikus állapot, az étkezési szokások, a menstruáció, a nem, az életkor és az edzettségi állapot befolyásol. Emellett a pizoelektromos változások is hatással vannak a csontok anyagcseréjére, így a nyújtóerôk elektropozitivitást és ezért osteoclast aktivitásfokozódást, míg a kompressziós erôk elektronegativitást és így osteoblast aktivitásfokozódást eredményeznek. A nyújtóerôk hatására tehát a csontokban mikrofraktúrák jönnek létre, egyúttal fokozódik a fáradásos törés kockázata. Ismétlôdô és fokozott terhelés hatására a csontok mikroszerkezete a Wolff -törvény szerint remodellálódik. Az eredmény egy erôsebb csontszerkezet lesz, amely képes a nagyobb terhelést elviselni. Amikor egy sportoló egy új vagy megnövelt edzésprogramot végez, akkor a csonton belüli mikrofraktúrák száma és mérete megnô. A szervezet erre megnövekedett osteoclast és osteoblast aktivitással válaszol. Kezdetben az osteoclast aktivitás mögött elmarad az osteoblastok aktivitása, ezért a terhelés folytatása a regenerációra elegendô idô nélkül fáradásos töréshez vezethet. A fáradásos törés normál terhelés hatására is létrejöhet, amikor a szervezet csökkent remodellációs képessége vezet a sérülés kialakulásához. Egy másik hipotézis szerint a túlterhelés során az izmok diszfunkciója következtében a csontokon fokális hajlító erôk jönnek létre, amelyek meghaladhatják a csont teherbíró képességét. A mikrosérülések létrejöttének és a szervezet regeneráló képességének az egyensúlyát számos tényezô befolyásolja. Ezeket intrinzik és extrinzik rizikótényezôkre oszthatjuk. Rizikótényezôk Számos külsô és belsô rizikótényezô játszik szerepet a fáradásos törések kialakulásában, melyek közül azonban jó néhánynak a szerepe még nem bizonyított. Emellett sok rizikótényezô kapcsolódik egy másik rizikófaktorral, így ezek egymástól független vizsgálata módszertanilag is nehéz (11, 13). Külsô rizikótényezôk A külsô rizikótényezôk a sportoló sport közbeni környezetének jellemzôit foglalják magukba. Edzésmennyiség Az edzés, terhelés mennyisége kiemelt rizikófaktorként szerepel a fáradásos törések kialakulásában. Hosszútávfutóknál végzett vizsgálatok bizonyították, hogy a heti futómennyiség összefügg a fáradásos törések incidenciájával. Egy másik, balettosoknál végzett vizsgálat pedig megállapította, hogy azok, akik napi 5 óránál többet edzenek nagyobb kockázattal bírnak, mint akik napi 5 óránál kevesebbet. Az edzés idejének, frekvenciájának vagy az intenzitásának a hirtelen változása szintén kockázati tényezôként szerepel. Edzôcipô A sportcipôk feladata csökkenteni a talaj felôl a lábra ható erôk nagyságát és biztosítani a boka és a láb stabilitását. A sportcipô erôelnyelô képessége a használati idô függvénye. Bizonyították, hogy 6 hónap használatot követôen a sportcipôk védô funkciója lecsökken, ezáltal megnô a fáradásos törések kockázata. Talaj Elméletileg az egyenetlen talaj az izomzat kifáradását okozva jelent magasabb kockázatot, a kemény talaj pedig a talajról a láb csontjaira ható nagyobb mechanikai erôk révén fokozza a fáradásos törések kockázatát. Sportág A rövidtávfutók, az ugrók és a balettozók között a láb fáradásos törései a gyakoribbak (5), míg a közép- és hosszútávfutóknál a hosszú csöves csontok és a medence fáradásos törései fordulnak inkább elô. Az evezôsöknél és a golfozóknál találkozhatunk a bordák fáradásos törésével. Belsô rizikótényezôk Demográfiai faktorok Nem A legtöbb tanulmány szerint nôknél nagyobb a fáradásos törések elôfordulásának gyakorisága, mint férfiaknál. Ez a magasabb incidencia valószínûleg multifaktoriális és a nemhez kötôdô faktorok, mint pl. az étkezési különbségek, a menstruációs zavarok, az alacsonyabb csontdenzitás, keskenyebb csontszélesség és a neuromuscularis különbségek is szerepet játszanak. Életkor Az életkor szerepérôl az irodalomban ellentmondásos adatok szerepelnek. Valószínûleg a sportolók megelôzô fizikális állapotának van inkább befolyásoló szerepe. Rassz A fáradásos törések elôfordulása szignifi kánsan nagyobb a fehér és az ázsiai, mint a fekete nôknél. Ennek hátterében a csontanyagcsere turnoverjében és a csontdenzitásban meglévô különbség van. Aerob fitness, izomerô és hajlékonyság A korábbi edzettségi állapot is befolyásolja a fáradásos törések kialakulását, így a kevésbé edzetteken nagyobb elôfordulást mutattak ki. Biomechanikai tényezôk Csontdenzitás Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a lumbális gerinc és a metatarsusok alacsonyabb csontdenzitása magasabb fáradásos törés incidenciához vezetett nôi sporto- Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 101
lóknál. Ez elsôsorban a szivacsos csontállomány fáradásos töréseinél jelentkezik, a kortikális csont fáradásos töréseit nem érinti. Egyes anyagcsere betegségekben, melyeknél csökken a csontok ásványianyag tartalma, a fáradásos törések elôfordulása növekszik. Csontgeometria A kisebb csontszélesség is szerepet játszik a fáradásos törések létrejöttében, míg a nagyobb csontkeresztmetszet és a csont nagyobb ellenállása a hajlítóerôre csökkenti a kockázatot. Anatómiai faktorok A láb morfológiája A láb alakja határozza meg, hogy a talajról ható erôk hogyan oszlanak meg a láb és a lábszár csontjain. A merev, magas ívû láb (pes cavus) kisebb erôt nyel el, és a tibiára és a femurra nagyobb erôk tevôdnek át. Ezzel szemben a hajlékonyabb, alacsony ívû láb (pes planus) nagyobb erôt nyel el és kevesebbet közvetít a tibiára. Ennek megfelelôen a magas ívû láb tibia és femur, míg az alacsony ívû láb metatarsus fáradásos törésre hajlamosít. Lábhosszkülönbség Nôknél kimutatták az alsó végtaghossz különbséget, mint rizikófaktort. Érdemes hosszútávfutóknál ellenôrizni és szükség esetén korrigálni az eltérést. Térd tengelyállás A valgus tengelyállás és a fokozott Q-szög a tibia fáradásos törésére hajlamosít. Hormonális faktorok Késôi menarche A sportoló nôknél a menarche általában késôbb jelentkezik, mint a nem sportoló nôknél, különösen a balettosoknál, futóknál és tornászoknál. Ez a csontdenzitás csökkenésén keresztül okozhat nagyobb kockázatot, mely általában együtt jár egyéb kockázati tényezôkkel, mint pl. az alacsonyabb testzsírszázalék és a nagy edzésmennyiség. Érdekesség, hogy balettosoknál a késôi menarche esetén nagyobb volt a scoliosis elôfordulása, ami a medence ferdesége és a relatív végtaghosszkülönbségen keresztül vezetett a fáradásos törések nagyobb elôfordulásához. Menstruációs zavarok Az amenorrhea és az oligomenorrhea is hajlamosít fáradásos törésre. A sportolóknál a menstruációs zavarok alacsonyabb ösztrogénszintet és alacsonyabb csontdenzitást okoznak. A feltételezések szerint az alacsony ösztrogén-szint csökkenti a stresszre adott csont remodellációhoz szükséges celluláris választ és így növeli a fáradásos törés kockázatát. Fogamzásgátlók Egyes vizsgálatok szerint az orális fogamzásgátlók az exogén ösztrogénbevitel növelésével növelik a csont denzitást és csökkentik a fáradásos törések kockázatát. Más adatok viszont különösen a fiatal korban alkalmazott fogamzásgátlók kedvezôtlen hatását igazolták, így további kontrollált vizsgálatok szükségesek a fogamzásgátlók hatásának megítélésére. Étkezési faktorok Alacsony calcium és D-vitamin bevitel Ennek hátterében általában elégtelen vagy helytelen táplálkozás áll. Étkezési zavarok Female athletic triad Bizonyos sportágakra (torna, balett, mûkorcsolya, hosszútávfutás) jellemzô, hogy fiatal életkorban extrém terhelés éri a sportolókat, amely csökkent kalóriabevitellel, fizikai és lelki stresszel jár együtt. Ezekben a sportágakban gyakori, hogy a táplálkozási elégtelenség amenorrheával és osteoporózissal együttesen az ún. female athletic triad kialakulásához vezet. Ez az állapot a szivacsos csontállomány fáradásos törésének kockázatát jelenti. Diagnosztika A legtöbb fáradásos töréssel jelentkezô sportoló egy fokális terület fokozódó fájdalmával jelentkezik. Kezdetben a fájdalom csak aktivitás közben van jelen, majd ezt követôen csökkenô teljesítményhez vezet, és a mindennapi aktivitás során is panaszt okoz. A fizikális vizsgálat során az érintett terület nyomásérzékenységét találjuk. Emellett lehetséges izomfájdalom, vagy ízületi mozgásra jelentkezô fájdalom. Súlyosabb esetekben duzzanat vagy tapintható deformitás alakul ki. A képalkotók közül a natív röntgenfelvétel hasznos, amennyiben pozitív, de gyakran a lelet nem elégséges a diagnózishoz, különösen az elsô hetekben gyakoriak az álnegatív röntgenfelvételek. A csontszcintigráfia hagyományosan elfogadott a fáradásos törések diagnosztikájában, elsôsorban magas szenzitivitása miatt (84 100%). Azonban a szcintigráfia nem specifi kus, hosszú idôt vesz igénybe és a hosszú felezési idô miatt a gyógyulási folyamat nem követhetô. A CT és az MR-vizsgálatok igen hasznosak a fáradásos törések diagnosztikájában (1). A CT olcsóbb, a törés lokalizációja, orientációja, kiterjedése és a gyógyulás jelei jól láthatóak. Az osteoid osteoma és a fáradásos törés differenciál-diagnózisában is igen hasznos. Az MR szenzitivitása eléri a szcintigráfiájét, morfológiai és funkcionális információk mellett mutatja a pontos lokalizációt és kiterjedést is. A T2 súlyozott képeken a csontödéma foka is látható (1). Igen hatékony a korai diagnosztikában és abban az esetekben, amikor a natív röntgenfelvételek nem informatívak, nemcsak a valódi fáradásos töréseket, hanem már a stressz reakciókat is kimutatja (6, 10). Osztályozás Az osztályozást elsôsorban a lokalizáció határozza meg. A lokalizáción kívül a fáradásos törés kiterjedése és foka írja le pontosan a sérülést (2). Ez terjedhet az enyhe kortikális elégtelenségtôl a komplett törésig. Arendt és Griffiths, majd Fredericson és munkatársai 4 sú- 102 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
lyossági fokot határoztak meg (4: komplett törés, 1 3: növekvô foka a periostealis elváltozásoknak és a csontödémának), melyek segítségével a kezelést és a gyógyulás hosszát határozhatjuk meg (1, 4, 6). Alacsony kockázatú fáradásos törések: a csontok kompressziós oldalán helyezkednek el, és jól reagálnak a terhelés csökkentésére, kicsi az esély a recidívára, az álízület kialakulására vagy a törés komplettálódására. Ide tartoznak: a femur diaphysis, a medialis tibia, a borda, az ulna diaphysis és a I IV metatarsus törések. Magas kockázatú fáradásos törések: szemben az alacsony kockázatú csoporttal késôi diagnózis vagy elégtelen kezelés esetén álízület vagy a törés komplettálódása jön létre, mûtéti kezelést igényel és hajlamos recidívára. Ide tartoznak a: femur nyak, a patella, az anterior tibia diaphysis, a medialis malleolus, a talus, a naviculare, az V. metatarsus és a sesamcsontok fáradásos törései. Kezelés Mivel ebben a csoportban nem fenyeget a törés progressziója, a kezelés elhalasztható a sportszezon befejezése utáni idôszakra (7). Az alacsony kockázatú fáradásos törések túlkezelése a sportoló indokolatlanul hosszú kihagyását, és a kondíciójának a nagyobb csökkenését eredményezi. Magas kockázatú csoport Ebben a csoportban az elsôdleges feladat a progresszió megakadályozása és ezáltal a szövôdmények elkerülése (7, 9). Általában teljes pihenésre, tehermentesítésre van szükség, de számos esetben csak a mûtéti kezelés hoz teljes gyógyulást (8). Vannak olyan esetek is, amikor a konzervatív kezelés is eredményes lehetne, de a rövidebb felépülés és a recidíva esélyének a kiküszöbölése miatt az operatív kezelés kerül elôtérbe (7, 14). A magas kockázatú csoportban különösen fontos és a sikeres kezelés alapja a korai diagnózis. A magas kockázatú fáradásos törések alulkezelése szövôdményekhez és a sportoló sportpályafutásának a befejezéséhez vezethet. Saját anyag Az OSEI Sportsebészeti Ambulanciáján 2001. január 1. és 2005. június 30. között 26 élsportoló 28 fáradásos törését kezeltük. A törések lokalizáció szerinti megoszlása a következô volt: 15 metatarsus, 6 tibia, 2 fibula, 2 femur diaphysis és 3 egyéb lokalizációjú fáradásos törést diagnosztizáltunk. A sportágak szerint 9 labdarúgó, 5 tornász, 4 hosszútávfutó, 3 kézilabdázó, 2 kosárlabdázó, 2 asztaliteniszezô és 1 cselgáncsozó volt. A diagnosztikában az anamnézis és a fizikális vizsgálat és a hagyományos röntgenvizsgálat mellett gyakran CT és MR vizsgálatokat is végeztünk, bár a lábközépcsontok fáradásos töréseinél a natív röntgenfelvétel is elegendô volt a diagnózis felállításához. Betegeink közül 12 beteg 14 törését konzervatívan kezeltük, ami elsôsorban pihenésbôl, tehermentesítésbôl és rögzítésbôl állt. Ezt követôen fizikoterápia, gyógytornakezelések segítették a rehabilitációt és a sportolók sporthoz való visszatérését. A többi 14 betegnél vé- A fáradásos törések kezelése során a túlterheléses sérülés kialakulásának okait kell felderíteni (9). Mint korábban említettük számos külsô és belsô rizikófaktor játszik szerepet a fáradásos törések kialakulásában, így ezek kiküszöbölése az elsô feladat a kezelés megkezdésekor. Általános elvként a pihenés, a tehermentesítés alkalmazása szükséges, ezeket kiegészíthetik különbözô fizioterápiás eljárások, mint például az ultrahang vagy a mágneses kezelés, melynek kimutatták pozitív hatását a csontgyógyulásra (2, 9). Stewart és munkatársai pozitív hatást találtak intravénás Pamidronate alkalmazásával, amely az osteoclast aktivitás gátlásával éri el hatását, de ennek rutinszerû alkalmazására még nem került sor (12). Alacsony kockázatú csoport A terhelés csökkentése, az aktivitás módosítása, a rizikótényezôk kiküszöbölése a kezelés célja (9). A gyógyulás átlagosan 4 8 hét. Sportorvosi Szemle 1. ábra Az V. metatarsus Jones-törése / Jones-fracrure of V. metatarsal bone 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 103
geztünk mûtétet, melyek közül legnagyobb számban az V. metatarsus Jones-törése (2. ábra) miatt történt csavaros oszteoszintézis (12 eset), 1 esetben os naviculare csavarozást, míg egy másik esetben tibia velôûr szegezést végeztünk. Esetismertetések 2. ábra A tibia diaphysisén kettôs fáradásos törés / Double stress fracture on the tibial diaphysis 3. ábra A tibia diaphysis komplett törése és velôûrszegezése / Complete fracture and intramedullary nailing of the tibial diaphysis 1. eset: 21 éves nô, junior válogatott kézilabdázó Hónapok óta fennálló, eleinte fôleg terhelésre, majd nyugalomban is jelentkezô lábszárfájdalom miatt jelentkezett intézetünkben. Elôzetesen túlterhelés és krónikus kompartment szindróma miatt kapott gyógyszeres (non-szteroid gyulladás csökkentô) és fizikoterápiás kezeléseket, de ennek ellenére az ismételt terhelés hatására panaszai fokozódtak. A vizsgálata során a tibia középsô harmadában jelzett jelentôs nyomásérzékenységet, a tibia elülsô peremének tapintható egyenetlensége, elôdomborodása mellett. A natív röntgenvizsgálat (3. ábra) két, egymás feletti lokalizációban is fáradásos törést mutatott, amit az elvégzett MR vizsgálat késôbb megerôsített. Bár a törés a kockázat szempontjából a fokozott kockázatú lokalizációt, a tibia elülsô peremét érintette, konzervatív kezelés mellett döntöttünk, ami 6 hét teljes tehermentesítésbôl, mankózásból, majd fokozatos terhelés, gyógytorna, fizikoterápia alkalmazásából állt. Ezt követôen a fizikai aktivitás megkezdése: úszás és kerékpározás, majd 3 hónapot követôen futás következett. A sportkihagyás 4 hónap volt, majd a sportoló panaszmentesen tért vissza eredeti sporttevékenységéhez. 2. eset: 18 éves válogatott tornásznô 12 hónapja fennálló, konzervatív kezelés ellenére nem szûnô lábszárfájdalom szerepelt a sportoló anamnézisében. Panaszai ellenére edzésmunkáját változatlan intenzitással és idôtartammal végezte. Ambulanciánkra edzés közben leugráskor történt akut sérülést követôen érkezett erôs fájdalommal. Az elvégzett röntgenfelvételek a tibia anterolateralis részének fáradásos törését igazolták (4. ábra). Tekintettel az anamnézisére, a sérülés lokalizációjára, kiterjedésére és a sportág jellegére mûtéti kezelés mellett döntöttünk, a törés felfrissítése és velôûrszegezés történt. A sportoló 1 évvel a mûtétet követôen tudta panaszmentesen folytatni a sporttevékenységét, de a versenysportba nem tért vissza. 3. eset: 14 éves junior válogatott ritmikus gimnasztikázó nõ 1 hete fennálló bal térdre lokalizálódó fokozódó fájdalom miatt jelentkezett ambulanciánkon. A fájdalom kialakulását megelôzô versenyidôszakban testsúlycsökkentés céljából történt diéta mellett napi 6 8 órás edzéseken vett részt. A fájdalmat fôleg terhelés közben a térd elülsô részén jelezte, a fi zikális vizsgálat enyhe retropatelláris érintettségen kívül 104 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
4. ábra A femur fáradásos törésének rtg képe / X-ray picture of the femoral stress fracture mást nem mutatott. Kezdetben a terhelés csökkentése mellett fizikoterápiás és gyógyszeres kezelést alkalmaztunk, de panaszai progrediáltak. A kapott röntgen képeken a femur diaphysis distális részére lokalizálódó sclerotizáció volt megfigyelhetô (5./a ábra). MRvizsgálat történt, mely igazolta a fáradásos törés diagnózisát (5./b ábra), ezért 4 hét tehermentesítés, majd fokozatos terhelés, gyógytorna, fizikoterápia történt. A fáradásos törés kialakulásának hátterében felmerült a female athletic triad lehetôsége, ezért a megfelelô táplálkozás és vitamin bevitel is a kezelés részét képezte. A sportoló 2 hónap alatt gyógyult és visszatérhetett a sportaktivitáshoz (6. ábra). 4. eset: 22 éves férfi válogatott kézilabdázó 5. ábra Az MR képek megerôsítették a fáradásos törést / MR pictures have amplified the stress fracture Ismételt lábsérüléseket követôen kialakult az V. metatarsus bázisának megfelelôen jelentkezô duzzanat, fájdalom, nyomásérzékenység miatt került ambulanciánkra. A natív röntgenvizsgálat az V. metatarsus diaphysis-metaphysis átmenet fáradásos törését mutatta (Jones-törés) (7./a ábra), ezért mûtéti kezelést javasoltunk, intramedullaris csavaros oszteoszintézist végeztünk (7./b ábra). A mûtétet követôen 6 héttel a beteg megkezdte a sporttevékenységet és 8 héttel a mûtétet követôen tudott visszatérni sportágához. 6. ábra A kontroll képalkotókon a törés gyógyulása látható (rtg, CT) / The healing of the fracture can be seen on the check imaging pictures (x-ray, CT) Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 105
7. ábra V. metatarsus csavaros oszteosintézise / V. metatarsal bone screwing 8. ábra A sesamcsontok fáradásos törése / Stress fracture of the sesamoid 5. eset: 21 éves válogatott ritmikus gimnasztikázó nõ Évek óta visszatérô, az I. metatarsophalangealis ízület plantaris oldalán jelentkezô fájdalommal jelentkezett intézetünkben. Sportága jellegébôl adódóan számtalan kisebb trauma érte lábujjhegyre állás közben. Az elvégzett röntgenfelvételeken a medialis sesamcsont fáradásos törését mutattuk ki (8. ábra). Konzervatív és tüneti kezelést alkalmaztunk. A törés nem gyógyult, álízület alakult ki, de a sportoló mi- 106 nimális panaszok mellett képes volt folytatni sporttevékenységét. korai, pontos diagnózis, mivel sok esetben a kezelés mellett a lehetséges rizikófaktorok felderítése és kiküszöbölése is feltétele a gyógyulásnak. A diagnosztikában a hagyományos képalkotókon kívül nagy szerep jut az MR-vizsgálatnak, mivel ennek segítségével már a korai szak elváltozásai is kimutathatóak, így a kezelés hamarabb megkezdhetô (1). A kezelés során lényeges figyelembe venni a törés lokalizációját, kiterjedését és a sportoló sportágát is. Az alacsony kockázatú csoportban a sérülés jól reagál a pihenésre, tehermentesítésre és nem kell számolnunk az álízületek, illetve a komplett törések kialakulásával. Ebben a csoportban a kezelésnél figyelembe lehet venni a versenyidôszakot is, a kezelés megkezdése akár halasztható is lehet. Ezzel szemben a magas kockázatú fáradásos törések azonnali kezelése szükséges, hiszen így elôzhetôek meg az álízületek és a recidívák kialakulása. A fáradásos törések kialakulása az esetek többségében megelôzhetô lenne. A megelôzés fontos elemei: a rizikófaktorok kiküszöbölése (ezen belül a legfontosabb a terhelés megfelelô megválasztása) és a sportban részvevôk (edzôk, sportolók, szülôk, sportorvosok) megfelelô tájékoztatása és együttmûködése. Emellett pontos epidemiológiai tanulmányok, felmérések szükségesek az egyes típusok pontosabb megismerésére és a minél hatékonyabb kezelés számára. Irodalom 1. Összefoglalás A fáradásos törések száma fokozatosan emelkedik, a szabadidô sportolóktól az élsportolókig minden aktivitási szinten kialakulhat. Fokozott terhelésre jelentkezô, perzisztáló fájdalom jellemzi, sok esetben a nem specifikus klinikai kép miatt a diagnózis felállítása nehéz feladat. A sikeres kezelés feltétele azonban a 2. 3. 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Arendt EA, Griffiths HJ: The use of MR imaging in the assessment and clinical management of stress reactions of bone in high-performance athletes. Clin Sports Med 1997 16:291 306. Bolin D, Kemper A, Brolinson PG.: Current concepts in the evaluation and management of stress fractures. Curr Sports Med Rep. 2005 Dec;4(6):295 300. Brukner P, Bennell K.: Stress fractures in female athletes. Diagnosis, management and rehabilitation. Sports Med. 1997 Dec;24(6):419 29. Review. Sportorvosi Szemle
4. 5. 6. 7. Diehl JJ, Best TM, Kaeding CC.: Classification and returnto-play considerations for stress fractures. Clin Sports Med. 2006 Jan;25(1):17 28, Review. Fetzer GB, Wright RW.: Metatarsal shaft fractures and fractures of the proximal fifth metatarsal. Clin Sports Med. 2006 Jan;25(1):139 50, Review. Fredericson M, Bergman AG, Hoffman Kl et al.: Tibial stressreactions in runners; correlation of clinical symptoms and scintigraphy with a new magnetic resonance imaging grading system. Am J Sports Med 1995, 23:472 481. Kaeding CC, Yu JR, Wright R, Amendola A, Spindler KP.: Management and return to play of stress fractures. Clin J Sport Med. 2005 15(6):442 7. Review. Sportorvosi Szemle 8. Larson CM, Traina SM, Fischer DA, Arendt EA.: Recurrent complete proximal tibial stress fracture in a basketball player. Am J Sports Med. 2005 33(12):1914 7. 9. Raasch WG, Hergan DJ.: Treatment of stress fractures: the fundamentals. Clin Sports Med. 2006 25(1):29 36, Review. 10. Reeder MT, Dick BH, Atkins JK, Pribis AB, Martinez JM.: Stress fractures. Current concepts of diagnosis and treatment. Sports Med. 1996 22(3):198 212. 11. Shaffer RA, Rauh MJ, Brodine SK, Trone DW, Macera CA.: Predictors of stress fracture susceptibility in young female recruits. Am J Sports Med. 2006 34(1):108 15. 12. Stewart GW, Brunet ME, Manning MR et al.: Treatment of stress fractures in athletes with intravenous pamidronate. Clin J Sport Med. 2005 15:92 94. 13. Tuan K, Wu S, Sennett B.: Stress fractures in athletes: risk factors, diagnosis, and management. Orthopedics. 2004 27(6):583 91; quiz 592 3. 14. Young AJ, McAllister DR.: Evaluation and treatment of tibial stress fractures. Clin Sports Med. 2006 25(1):117 28. Address: Pavlik Attila, H-1123 Budapest, Alkotás u. 48. 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 107
E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y Sport hatása a pszichikai közérzetre, a pszichoszomatikus tünetképzésre és az egészségi állapot önbecslésére Mikulán Rita Országos Sportegészségügyi Intézet A fi zikai aktivitás az egyik olyan tényezô, amely egyaránt befolyásolhatja a testi és lelki egészségi állapotot. Jelen tanulmányunkban a versenysportolók pszichikai közérzetét és pszichoszomatikus tüneteit vizsgáltuk, valamint azt, hogy milyennek ítélték saját egészségi állapotukat. A felnôtt férfi versenysportolók jobb pszichikai közérzetettel és kevesebb pszichoszomatikus tünettel rendelkeztek, mint nôi társaik. Mind a felnôtt férfi, mind pedig a 14 18 éves fi ú versenysportolók jobbnak minôsítették egészségi állapotukat, mint a nôk. Adatainkat a Pikó (2002) által közölt nem versenysportoló középiskolásoktól és egyetemistáktól származó adatokkal összehasonlítva a versenysportolóknak jobb pszichikai közérzete és kevesebb a pszichoszomatikus tünetük volt. A versenysportolóknál a nemek között talált különbségek hasonlóak azokhoz, melyeket a nem versenysportolókról közöltek az irodalomban. Eredményeink támogatják azt a véleményt, hogy a sportnak jótékony hatása van a lelki egészségi állapotra is. Kulcsszavak: fi zikai aktivitás, sportoló, pszichikai közérzet Infl uence of sport on psychologic well-being, psychosomatic fi n d i n g s a n d s e l f - p e r c e i v e d h e al t h. Physical activity is one of those factors which may infl uence psychologic well-being and health. In our present study we have examined the psychologic well-being, self-perceived health and psychosomatic fi ndings of athletes. Male grown up athletes had better psychologic well-being and less psychosomatic fi ndings than female ones. Both grown up and 14 18 years old male athletes had better self-perceived health than female ones. Comparing our data to those of non athlete pupils and students reported by Pikó (2002) athletes had better psychologic well-being and less psychosomatic fi ndings. The differences found between the sexes in athletes are similar to those in non athletes reported by the literature. Our results confi rm the opinion that sport has a benefi cial effect on mental health. Keywords: physical activity, athlete, pscyhological well-being Bevezetés Napjainkra az egészség egymással bonyolult kölcsönhatásban álló részek (ún. fizikális, mentális, emocionális, szociális, lelki és társadalmi dimenziók) harmonikus egységeként van definiálva. Ezt, az egyén életminôsége szempontjából döntôen fontos, állapotot az egyén genetikai állománya mellett külsô tényezôk is befolyásolják. A múlt század hetvenes éveiben végezték azt a tanulmányt, mely az egészségi állapotot döntôen meghatározó tényezôket vizsgálva, a következô százalékos arányaikat állapította meg: genetikai tényezôk 27 %, egészségügyi ellátás 11 %, környezeti tényezôk 19 %, életmód 43 %. Az egészségi állapot dimenzióinak egymásra gyakorolt hatását, valamint az ezeket meghatározó tényezôk befolyását háromféle szempontból jellemezhetjük: objektív, fiziológiai és pszichikai vizsgálatokkal képességek megítélésére szolgáló funkcionális mérésekkel szubjektív és globális egészségindikátorokkal (3). Egészségünk saját megítélése sokszor szubjektív, akár ellentmondásban is lehet más, objektív adatokat nyújtó, mérésekbôl kapott következtetésekkel. Ez a sajátos helyzet befolyásolhatja egészségi állapotunk alakulását. Ennek a jelenségnek a kedvezô módon történô befolyásolása érdekében történt tanulmányok során elôtérbe kerültek olyan globális egészségindikátorok, melyekkel az egyén mind fi zikális, mind pszichés állapotának alakulása jól követhetô: a pszichikai közérzeti index, az egészségi állapot önértékelése és pszichoszomatikus tünetképzés gyakorisága (3, 8, 13). A morbiditási és mortalitási struktúrában vezetô szerepet kapott, nem fertôzô, krónikus betegségek rizikófaktorainak tanulmányozása során, az életmóddal összefüggésbe hozható befolyásoló tényezôk között kiemelkedô jelentôségre tett szert a fizikai aktivitási magatartás (4, 7, 10, 17). Hatása nem korlátozódik csak az egészség fizikális oldalára, hanem emocionális, pszichikai dimenzióit is befolyásolja. Számos tanulmány megállapította, hogy a fizikai aktivitás pozitívan korrelál a feljebb említett globális egészségindikátorokkal (9, 11, 15, 17). Vizsgálatunk célja a versenysportnak a pszichikai közérzetre, az egészségi állapot önértékelésére és pszichoszomatikus tünetképzésre gyakorolt hatásának tanulmányozása volt. 108 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
Anyag és módszer A felmérésben összesen 156 versenyszerûen sportoló személy vett részt, akiket koruk és nemük alapján csoportokra osztottunk. 102 sportoló betöltötte a 18. évét, közülük 43 férfi (átlagéletkoruk: 25,4 év) és 59 nô (átlagéletkoruk: 23,5 év) volt, további 54 alany pedig 14 és 18 év közötti volt, ezek közül 22 fiú (átlagéletkoruk: 16,2 év) és 32 lány (átlagéletkoruk: 16,2 év) volt. Az adatgyûjtés során a vizsgálati személyek az úgy nevezett Egészségi állapot kérdôívet töltötték ki név nélkül, melyben közérzetükre (közérzeti skála), pszichoszomatikus tüneteik gyakoriságára (pszichoszomatikus skála) és egészségi állapotukról tartott véleményükre (egészségi állapot önértékelése) kérdeztünk rá (1. táblázat). A kérdôív megegyezett a Pikó kutatásaiban alkalmazottal, melyet döntôen nem versenyszerûen sportoló, középiskolás tanulók és egyetemisták egészség magatartásának vizsgálatára használt (14). Ez alapján összehasonlításra kerültek a két vizsgálat adatai is. A kiértékelés a válaszokhoz rendelt pontszámok alapján történt. A pszichikai közérzetre vonatkozó kérdések esetén, 0-tól 4-ig pontoztuk, hogy milyen gyakran érezték a vizsgálat alanyai magukat fáradtnak, energikusnak stb., a pszichoszomatikus tünetekre vonatkozó kérdéseknél 0-tól 3-ig pontoztuk az egyes tünetek elôfordulási gyakoriságát, az egészségei állapot önértékelése esetén 0-tól 3-ig pontoztuk az egészségi állapot minôségét oly módon, hogy a minél jobb volt az állapot, annál magasabb pontszámot adtunk. Kiszámoltuk a gyakoriságokra, illetve az egészségi állapot minôségére vonatkozó egyes válaszlehetôségek elôfordulásának százalékos arányát. A pszichikai közérzetet és a pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát összesített pontszámmal is értékeltük Az összesített pontszám kiszámításánál a pszichikai közérzet esetén a pozitív jellegû (energikus, boldog, kiegyensúlyozott) jellemzôknél a gyakorisággal emelkedô, a negatív jellemzôknél (szomorú, türelmetlen fáradt) a nagyobb gyakorisággal csökkenô pontszámot adtunk, így az összesített pontszám a jobb közérzettel emelkedett. A pszichoszomatikus tünetek esetén az elôfordulási gyakorisággal emelkedô pontokat adtunk. A nemek és a korosztályok közötti különbségeket Mann-Whitney-próbával értékeltük ki. A Pikó tanulmányában szereplô, döntôen nem versenysportoló középiskolások és egyetemisták adataival történô összehasonlításnál a pszichikai közérzetre és a pszichoszomatikus tünetek elôfordulási gyakoriságára vonatkozó összesített pontszámok esetén t-próbát, az egészségi állapot önértékelése esetén Mann-Whitneypróbát használtunk (p<0,05). 1. ábra Sportolók pszichikai állapota / Psychological well-being of athletes 2. ábra Pszichoszomatikus panaszok / Psychosomatic fi ndings of athletes Eredmények Az 1. ábrán, melyen a versenysportolók pszichés közérzeti indexének jellemzéséhez szükséges adatok találhatóak, látható, hogy fáradtság és türelmetlenség tekintetében nem volt szignifi káns eltérés a versenyzô nôk és férfiak között. A versenyzô férfiak a többi kérdés esetében döntôen különböztek a nôktôl: kevésbé voltak szomorúak és jelentôsen boldogabbnak, energikusabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezték magukat az elmúlt 12 hónap alatt. A versenyzô fiúk és lányok válaszainak értékelése során döntô különbséget nem találtunk a két nem pszichés közérzetének jellemzôi között. A sportoló férfiak lényegesen kie- Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 109
3. ábra A pszichikai közérzetre és a pszichoszomatikus tünetképzésre vonatkozó összpontszámok / Total scores of psychological well-being and psychosomatic fi ndings in athletes 4. ábra Sportolók egészségi állapotának önértékelése / Self-perceived health of athletes 5. ábra Sportolók és nem sportolók eredményeinek összehasonlítása I. / Dates of athletes and non-athletes I. gyensúlyozottabbnak érezték magukat, mint a fiúk. A sportoló nôk és leányok adatai között szignifi káns eltérést nem találtunk. A 2. ábrán a versenysportolók pszichoszomatikus tünetképzését tanulmányozhatjuk. A versenysportoló férfiak vezetô panaszai a hátfájás (idônként: 27,3 %, gyakran: 6,1 %), a kimerültség (idônként: 33,3 %). A versenysportoló nôk esetében is ezek voltak elsô két helyen: hátfájás (idônként: 24,1 %, gyakran: 12,1 %), kimerültség (idônként: 34,5 %,gyakran: 6,9 %). Nôk esetében az alvászavar is jelentôs volt (idônként: 17,2 %, gyakran 1,7 %). A panaszok közül az idegfeszültségbôl eredô fejfájás és a szívdobogásérzés döntôen a sportolónôkre volt jellemzô. A sportoló fiúk közül legtöbben kimerültségre (idônként: 42,9 %, gyakran: 9,5 %) és alvászavarra (idônként: 9,5 %, gyakran:4,8 %) panaszkodtak. A sportoló lányok vezetô tünetei a kimerültség (idônként: 32,3 %, gyakran: 12,9 %), a hátfájás (idônként: 12,9 %, gyakran: 12,9 %) és az idegfeszültségbôl eredô fejfájás (idônként: 6,5 %, gyakran: 9,7 %) volt. A sportoló lányok szignifikánsan többet panaszkodtak hátfájásra és idegfeszültségbôl eredô fejfájásra. A sportoló férfiak döntôen többet panaszkodtak hátfájásra, mint a sportoló fiúk. A sportoló nôk és lányok egyes pszichoszomatikus tünetképzései között lényeges különbséget nem találtunk. A 3. ábrán a pszichikai közérzetre és a pszichoszomatikus tünetképzésre vonatkozó összesített pontszámok láthatóak. A versenyzô férfiak összességben szignifi kánsan jobb pszichikai közérzetrôl és alacsonyabb pszichoszomatikus tünet elôfordulásról számoltak be. A 4. ábrán a sportolók egészségi állapotának önértékelésével kapcsolatos eredmények láthatóak. A két nem adatait összehasonlítva a férfiak és a fiúk önértékelése jelentôsen kedvezôbb volt. A sportoló férfiak és fiúk, valamint a sportoló nôk és lányok adatai között jelentôs különbséget nem találtunk. A 5. ábrán sportolók és nem sportolók pszichikai állapotát, valamint pszichoszomatikus tünetképzését hasonlítjuk össze. Mind a kettô esetben, nemenként és korcsoportokként a sportolók eredményei döntôen kedvezôbbek, mint a nem sportolóké: a sportoló férfiak pszichés közérzete jobb, mint a döntôen nem sportoló egyetemistáké és pszichoszomatikus tünetképzésük is jelentôsen ala- 110 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
6. ábra Sportolók és nem sportolók eredményeinek összehasonlítása II. / Dates of athletes and non-athletes II. csonyabb. Ugyanez mondható el versenyzô nôk és döntôen nem sportoló egyetemista nôk esetében is. A fiatalabb korosztályban azonos megfigyeléseket tehetünk: a sportoló fiúk jobban érzik magukat és kevesebb pszichoszomatikus panaszuk van, mint a döntôen nem sportoló középiskolás fiúknak. Teljesen hasonló következtetéseket vonhatunk le sportoló lányok és döntôen nem sportoló középiskolás lányok esetében is. Az 6. ábrán sportolók és nem sportolók egészségi állapotuk önértékelését láthatjuk. Szignifi káns eltérést egyetlen esetben találtunk: a versenyzô férfiak kedvezôbbnek ítélik egészségi állapotukat hasonló korúakkal összehasonlítva, mint a döntôen nem sportoló egyetemista férfiak. Megbeszélés Vizsgálatunkban nemi különbségeket találtunk mindhárom egészségindikátor esetében. A férfi sportolók pszichikai közérzeti indexe jelentôsen magasabb volt, mint a sportoló nôké: a sportoló férfiak energikusabbnak, boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak és kevésbé szomorúnak érezték magukat a sportoló nôknél. Pikó-vizsgálatában is a férfiak összesített közérzeti pontértéke szignifi kánsan nagyobb volt (14). Az egészségi állapotukat mind a férfi, mind a fiú sportolók kedvezôbbnek ítélték hasonló korú társaikhoz képest, mint a nôk vagy a lányok. Hasonló következtetést vontak le Alricsson és munkatársai középiskolás hallgatók, valamint Verger és kollégái egyetemisták egészségi állapotuk önértékelésének tanulmányozásakor (1, 18). A pszichoszomatikus tünetképzés a sportoló férfiaknál szignifi kánsan alacsonyabb volt, mint a sportoló nôknél vizsgálatunkban. Azonos megállapítást tett Harreby és Alricsson is (1, 6). Vizsgálatunkból kitûnt, hogy a versenysportolóknak, korra és nemre való tekintet nélkül, lényegesen jobb a pszichés közérzetük, mint a döntôen nem sportolóknak. Hasonló eredményrôl számolt be Bray és Kwan is, minél kevésbé voltak fizikálisan aktívak az általuk vizsgált egyetemisták, annál kedvezôtlenebb volt a pszichés közérzetük (2). Parfitt kimutatta fiatal gyermekek fi zikai aktivitását lépésszámlálóval történô monitorizálása kapcsán, hogy a fizikai aktivitás mértéke erôs pozitív korrelációt mutat a gyerekek pszichés közérzetével (12). Brit, kohorsz vizsgálatok is alátámasztották a szabadidôs fi zikai aktivitás és pszichés közérzet közötti lineáris kapcsolatot (15). A versenysportolók pszichoszomatikus tünetképzése is szignifi kánsan alacsonyabb volt a döntôen nem sportolókéhoz képest tanulmányunkban. A döntôen nem sportoló, de fizikai aktivitásukat tekintve magas és alacsony aktivitású csoportokra osztott, egyének esetében is a pszichoszomatikus tünetképzés kedvezôbb tendenciát mutatott a magasabb aktivitásúaknál (14). Bray és Kwan vizsgálatában az alacsony aktivitású egyetemisták kétszer olyan gyakran fordultak orvoshoz panasszal magasabb fi zikai aktivitású társaikhoz képest (2). Az egészségi állapot önértékelése tekintetében csak a versenyszerûen sportoló férfiak esetében igazoltunk döntôen kedvezôbb minôsítést a sportoló és nem sportoló csoportok között. Okano középkorú férfiak egészségi állapotának önértékelésének vizsgálata során megállapította, hogy a magas szintû szabadidôs fizikai aktivitás, döntôen meghatározó, pozitívan befolyásoló tényezôje az egészség önminôsítésének (11). Yancey reprezentatív esetszámú (8353 fô) vizsgálata szignifi káns összefüggést bizonyított az "ülô" életmód és az egészségi állapot kedvezôtlen önértékelése között (16). Összefoglalás Kutatásunkban a versenysport és három globális egészségindikátor, a pszichikai közérzet, az egészségi állapot önbecslése és a pszichoszomatikus tünetképzés közötti kapcsolatot vizsgáltuk. A sportoló férfiak pszichikai közérzete jobb volt, mint a sportoló nôké. A sportoló férfiak pszichoszomatikus tünetképzése alacsonyabb volt, mint a másik nemé. A versenysportoló férfiak és fiúk saját egészségi állapotukat jobbnak minôsíttették, mint a sportoló nôk és lányok. Az általunk vizsgált versenysportolók adatait összehasonlítottuk döntôen nem sportoló személyekével és a pszichikai közérzet, valamint a pszichoszomatikus tünetképzés esetében a versenysportolók adatai szignifi kánsan kedvezôbbek voltak. Irodalom 1. Alricsson, H., Landstad, B., (2006): Self-related health, physícal activity and complaints in Swedish high school students. The Scientific World Journal 6: 816 826 2. Bray,S.R., Kwan,Y.W., (2006): Physical activity is associated with better health and psychological well-being during transition to university life. Journal of American College Health 55 (2): 77 82 Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 111
Melléklet A felmérés során használt kérdôív / Questionnaire 112 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle
3. Breslow, L.(1989): Health status measurement in the evaluation of health promotion.. Medical Care, 27.évf. Supplementum 205216. 4. Bucksch, J., Schlicht, W., (2006): Health-enhancing physical activity and the prevention of chronic diseases - An epidemiological rewiew. Sozial und Praventivmedizin 51 (5): 281 301 5. Farmer, M. M., Ferraro, K.F., (1997): Distress and perceived health: Mechanism of health decline. Journal of Health and Social Behavior, 39.évf. 3.sz. 289 311. 6. Harreby, M., (1999): Risk factors for low back pain in a cohort of 1389 Danish school children: an epidemologic study. European Spin Journal 8 (6): 444 450 7. Ignarro, LI., Balestrieri, ML., (2007): Nutrition, physical activity, and cardiovascular disease: An update. Cardiovascular research 73 (2): 326 340 8. Kroenke, K., Wood, D. R., (1989): Chronic fatigue in primary care. Prevalence, patient characteristics and outcome. Journal of the American Medical Association, 260.évf. 7.sz. 929 934. 9. Kull, M., (2002): The relationships between phisical activity, health status and psychological well-being of fertility-aged women. Scandinavian Journal of Medicine and science in sports 12 (4): 241 247 10. Lakka, T., Laaksonen, D., (2007): Phisical activity in prevention and treatment of metabolic syndrome. Applied Physiology Nutrition and Metabolism 32 (1): 76 88 11. Okano, G., (2003): Leisure time physical activity as a determinant of self-perceived health and fitness in middle aged male employees. Journal of Occupational Health 45 (5): 286 292 12. Parfitt,G., (2005): The relationship between children s habitual activity level and psychological well-being. Acta Paediatrica 94 (12): 1791 1797 13. Pikó, B., Barabás, K. (1996): A pszichikai közérzet felmérése epidemiológiai vizsgálatokban. Népegészségügy, 77. évf. 1. sz. 9 12 14. Pikó,B.,(2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Osiris kiadó, Budapest, 2002 15. Sacker, A., (2006): Do adolescent leisure-time physical activities foster health and well-being in adulthood? Evidence from two British birth cohorts. European Journal of Public Health 16 (3): 331 335 16. Yancey, A.K., (2004): Physical inactivity and owerweight among Los Angeles County adults. American Juornal of Preventive Medicine 27 (2):146 152 17. Venter,RE., (2005): The relationship between cardiorespiratory fitness, body composition and physical self-perception of adolescent girls. Journal of human movement studies 48 (5): 353 364 18. Verger, P., Guagliardo, V., (2006): Self-rated health in young elite athletes: a study in southeastern France. Science & Sports 21 (3): 137 147 Address: Mikulán Rita, H-1123 Budapest, Alkotás u. 48. Sportorvosi Szemle 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. 113
E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y A szomatikus és motorikus fejlôdés különbségei 7 11 éves fiúknál a szocio-ökonomiai státus hatásai Mészáros Zsófia, Mészáros János, Uvacsek Martina, Polidoros Pampakas, Osváth Péter, Völgyi Eszter, Frenkl Róbert Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest A környezeti hatások (a családok gazdasági helyzete, a táplálkozás, a rendszeres fi zikai aktivitás, stb.) értékelhetôen módosítják a gyermekek szomatikus fejlôdését, érését és természetesen fi zikai teljesítôképességét. A rendelkezésre álló, de nem hivatalos statisztikák szerint, napjainkban Magyarországon a gyermekek 25 30% szorul különbözô okok következtében rendszeres szociális támogatásra. A vizsgálat célja elemezni a szociális támogatásra szoruló gyermekek szomatikus és motorikus fejlôdését 7 11 éves kor között. Az ország három különbözô földrajzi és gazdasági régiójában 2003 és 2007 között 8 adatfelvételt végeztek. A vizsgálati csoport (szociális támogatásra szorulók) 105, a kontroll 269 fi ú kinanthropometriai jellemzôit tartalmazza. A szociális támogatás 5 alapvetô kritériumát az érvényes törvény határozza meg. A testmagasság, testtömeg, BMI, relatív testzsírtartalom valamint a 30m és a 400m futás próbák átlagai közötti különbséget kétszempontos variancia-analízis után F-próbával jellemezték a véletlen hiba 5%-os szintjén. A két csoportban jellemzô, korfüggô fejlôdésmenet lineáris regresszió-analízis után jellemezték. A támogatott csoport testmagasság és a testtömeg átlaga következetesen és szignifi kánsan kisebb volt, mint a kontroll csoporté, de BMI és a relatív testzsírtartalom mintánkénti középértékei statisztikailag egyformák. A támogatott gyermekek fi zikai teljesítménye szignifi kánsan gyengébb volt és a teljesítmények korfüggô javulása is lassúbb, mint nem támogatott kortársaiké. A bizonyított különbségeket a gazdasági helyzet különbözôségének tulajdonítják. A kezdeti különbségek alapján feltételezik, hogy ez már az iskoláskort megelôzôen is fennállt. A szociális helyzetbôl eredô hátrány valószínûen a minôségi malnutritio-ban (nem a biológiai igényeknek megfelelô aminosav, vitamin és ásványi-anyag bevitel) nyilvánul meg. Differences in somatic and motor development of 7 to 11- year-old boys effects of socio-economic differences. Environmental conditions including socio-economic status, nutrition, and habitual physical activity can infl uence on the progression of somatic growth, biological maturation and also physical performance. The respective (non-offi cial) statistics indicate approximately 25 30% of the Hungarian school-children are in need of a governmental social support. The aim of the study was to follow the somatic and motor development of primary school-girls of low socio-economic status. Eight data collections were carried out between 2003 and 2007 in three geographic and economic regions of Hungary. The study group (low SES) contains 105 boys and the control one consisted of 269 pupils of the same calendar age. Low SES category was determined according to the fi ve conditions of the families determined by the government. Sample differences in mean stature, body mass, body fat content, 30m dash and 400m run scores were analysed by F-tests following two-way repeated ANOVA at 5% level of the random error. Age-dependency was described following linear regression analysis. Height and the body mass means were consistently and signifi cantly greater in the control group, and the weight means were proportionate to the taller stature. Consequently, the BMI and body fat content means relative to weight were statistically the same. The low SES children performed weaker in the two observed motor tests. The observed differences can be attributed to the poor economic conditions that probably affected already before and during the observation period. Nevertheless, not the absolute but the long-lasting relative malnutrition (the non-appropriate amino acid, vitamin etc. intake) can be supposed in the children of low SES group. Kulcsszavak: hosszmetszeti vizsgálat, BMI, testzsírtartalom, motoros teljesítmény Keywords: longitudinal study, BMI, fat percentage, motor performance Bevezetés A családok társadalmi-gazdasági helyzete olyan komplex humán-biológiai tényezô, amelynek hatásai általában több áttételen keresztül (pl. táplálkozás, egészségügyi ellátás, fokozott érzékenység bizonyos betegségekkel szemben, személyi hygiene stb.) megjelenhetnek a gyermekek növekedési és érési jellemzôiben. A humánbiológusok többsége a gazdasági helyzetbôl eredô táplálkozási anomáliákat tartja e tekintetben meghatározónak (4, 6). Az országonként vagy nagyobb régiónként kialakítható szociális kategóriák azonban jelentôsen különbözôek, még akkor is, ha a családok egy fôre esô jövedelmét alkalmazzuk besorolási alapként. 114 2007 48. évfolyam, 3. szám, 93 132. Sportorvosi Szemle