Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elõszó...7 Módszertani ajánlás...10 Természetismeret...16 Fejlesztési feladatok...21 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart! Tanmenet...26 Tanmenetjavaslat...37 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...47 Utószó...104 Raktári szám: PK-0586K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni a bizalmukat, amellyel az Élõ környezetem tankönyvcsalád újabb, a 6. évfolyamos korosztálynak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a NAT szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó biológiai mûvelõdési anyag feldolgozása során sikerül kialakítani a tanulókban a természetvédelem igényét. Bízunk benne, hogy színes tankönyvünk és az ahhoz szervesen kapcsolódó munkafüzet megnyerte tetszését, és szívesen tanulnak belõle tanítványai. A két alapdokumentum mellett megjelentettünk egy segédanyagot is, amelyben témazáró feladatlapok találhatók témakörönként két variációban (A és B változatban). Most elkészítettük a tankönyvcsaládhoz a tanári kézikönyvet, amellyel a kollégák tervezõ munkáját, tanórákra való felkészülését kívánjuk segíteni. Ennek felépítése a következõ: Módszertani ajánlás, Tantárgyi program, Tanmenet, Javaslatok az egyes órák feldolgozásához. A tanmenetjavaslat és az óravázlatok is segítséget, ötletet kívánnak adni az éves tervezéshez és a mindennapos felkészüléshez. A kézikönyvben található segédanyagokat a nevelõ saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve az osztály összetételét, érdeklõdését. Így az általunk adott javaslatot elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk: Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetõ igazgatója 5

Elõszó A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért a legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élõlényekkel, rendszerekkel, ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belõle él. (Konrad Lorenz) Annak érdekében, hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ magvas tézisek alapján nagy szabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. A gyõri konferencián felszólalt elõadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Annak érdekében, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítõ szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága, az esztétikus megjelenés, a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége, továbbá 6 7

az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés, a cselekvõ munkáltatás valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A Természetismeret tanítása során a természetszeretet felébresztésének, a NAT az elmúlt idõszakhoz képest nagyobb, a jelentõségének megfelelõ szerepet szán. A NAT a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Kiemelkedõen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzõ motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. A tanuló spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. Önálló munka lehetõsége (vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, kiselõadás készítése). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó Élõ környezetem tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 4. évfolyam: Hazánk életközösségei; Földrajzi alapismeretek; Egészséges életmód. 5. évfolyam: Élet a ház körül. 6. évfolyam: Az erdõ, a mezõ és a víz, vízpart életközössége. 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan. 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. Ismerjenek meg minél több élõlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbõl. Legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élõlényeket. Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlõdését. Tudják, értsék, minden élõlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élõlényeket, azokat lehetõség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élõlényt ott, ahol begyûjtötték!) 8 9

Módszertani ajánlás a 6. évfolyamos tanulóknak készült Élõ környezetem (Barangolás hazai tájakon) címû tankönyvcsaládhoz A 6. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. Az 5. évfolyamban szerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így például a termések közül 5. évfolyamban a csonthéjas alma és bogyótermések után a szem- és a kaszattermésekkel, valamint a makktermés felépítésével ismerkednek meg a tanulók. A madarakról tanultakat is újabb fajok megismerésével (úszó- és gázlómadarak) bõvítjük. Tehát a tananyag felépítése spirális, amely lehetõvé teszi, hogy az egyszer már tanult, elemzett élõlénycsoportokhoz újra és újra más és más életközösségben, más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bõvülése biztosítja az alapvetõ biológiai ismeretek elsajátítását, a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. A természetismeret tantárgy tananyagát már 5. évfolyamban is két tantárgy keretében földrajz tantárgyon belül tanulják a gyerekek. Valljuk, hogy pontos, szakszerû ismereteket csak az arra felkészített nevelõ nyújthat tanítványainak. Mivel még sem a tanárképzés, sem a posztgraduális képzés során nincs az országban megfelelõ számú természetismeret képesítésû szaktanár, de vannak biológia, fizika és földrajz szakos tanárok, úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendõ idõszakban az ilyen képesítésû szaktanárok feladata lesz a NAT által meghatározott természetismereti tananyag átadása. Azzal, hogy tankönyveink tananyag elrendezése a hagyományos tantárgyfelosztáshoz áll közelebb, egyrészt az iskolák tervezõ munkáját kívánjuk segíteni, másrészt az eddig eredményesen dolgozó kollégákat szeretnénk megerõsíteni abban, hogy lelkiismeretes munkájukra a továbbiakban is szükség lesz. Másrészt hisszük azt, hogy a természetismeret tantárgyon belül megtanított tananyag nem attól lesz komplex, ha az egy könyvben jeleni meg (és csak a borító tartja össze), hanem az iskola egységes, természet centrikus, környezetbarát, környezetvédõ, ápoló mentalitásától. Az, hogy a természetismeret tananyag tartalmát több tantárgy (tankönyv) keretén belül valósítjuk meg, nem mond ellen a NAT elvárásainak. Így tehát az Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára készült tagja a NAT természetismeret tantárgy biológiai ismereteit veszi számba, igazodva az évszakok periodicitásához. Így õsszel az erdõ életközösségét figyeljük meg részletesebben, téli idõszakban a mezõ életével foglalkozunk, tavasszal pedig, amikor újraéled a természet, a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk. Mivel nem kívánunk száraz ismeretanyagot tanítani, amely rövid idõn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó tanulókat szeretnénk nevelni, ezért módszertani szempontból nagyon fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz testközelbe vigyük a természetet. A szakszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében megvalósítható a természet közvetlen megfigyelése, megismertetése, megismerése. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket. Ehhez a munkafüzet is többször jelöl meg feladatot. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élõlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttekké válnak. Az Élõ környezetem tankönyvcsalád dokumentumai: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, kézikönyv. A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentõséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetõ plussz tananyag!) is felhasználható. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdõdik (kék dõlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a l-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetõség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentõ, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzõ és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élõvilág sokszínûségérõl. Kiemelt szerepet kap az élõlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után a tankönyv foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelõsségre nevel. A tankönyv viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A NAT az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben mintegy 70% 50%-a elegendõ legyen. Az Élõ környezetem ismeret feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendõ a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítõ tartalmai és a o-tel és a -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítõ tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezõ 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választja meg. Elvégezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvéhez. Tartalmazza a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítõ anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzõ tartalmak. Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsõ szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvõ részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésben hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elõírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülõk elvárásai). Ez a tanterv átvehetõ, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi 10 11

tantervet nem készíthetünk csupán egy évfolyamra, hanem a NAT által meghatározott fejlesztési szakaszokra. Vagyis a természetismeret helyi tantervet 1 6. évfolyamokra készítjük. Most itt mégsem közöljük a teljes természetismeret tantervet, mert az már a Dinasztia Tankönyvkiadó által megjelentetett, OKI által minõsített tantervek közötti nyomtatott formában megjelent, valamint azért sem, mert az 5. évfolyamnak készített kézikönyvben is teljes tartalmában szerepel. A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idõkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idõkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklõdésének a nevelõ felkészültségének megfelelõen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikró tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõeszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsõ jelzõrendszernek van alapvetõ jelentõsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelõ, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élõvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, csoportosítása), szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek), a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai, a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, gyakorlás, ismétlés, ellenõrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetõ, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlõ rendszerezõ órával zárul, amelyhez tudáspróba található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerõsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok. 12 Tankönyvcsaládunk 6. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja: I. témakör: Hazai erdõk II. témakör: Élet a mezõn III. témakör: Tavaszi zsongás Témakör Tanulmányi séta Vizsgálódás Új ismeret feldolgozása Összesen Kiegészítõ tartalmak II. 2 óra 2 óra 8 óra 12 óra 2 óra Ez a 10 óra ott III. 1 óra 2 óra 8 óra 11 óra 3 óra dolgozható fel, ahol heti 2 órában Összesen 4 óra 6 óra 27 óra 37 óra 10 óra tanítják a biológiát, illetve szakköri foglalkozás anyaga lehet. I. témakör: Hazai erdõk 54 óra Fogalom: az erdõ szintjei lombkorona záródása: laza, sûrû barkavirágzat, egylaki növény, makktermés, nyitvatermõ cserje, ágtövis, összetett levél, tüske a termõtestes gomba testfelépítése: gombafonalak, termõtest, tönk, kalap, spóratartó lemezek, spóra gyöktörzs, rögzítõ fonalak csõrtípusok: vésõ alakú, magevõ kúpcsõr, tépõcsõr lábtípusok: markoló láb, üldögélõ láb lebontó szervezet, növényevõ állat, állatevõ állat Folyamat: a levegõszennyezõdés hatása az erdõk fás szárú növényeire a növények fejlõdése és védelme a fafajok elterjedése és környezeti igényük az erdõ változatossága és az állatvilág sokszínûsége Megfigyelés: az erdõ élettelen környezeti tényezõi a talaj minõségének, a talajlakó parányi élõlények vizsgálata növényi részek vizsgálata (gyökérzet, szár, törzs, levél, virágzat, termés) az állatok életmódjának, testfelépítésének megfigyelése a testfelépítés és az életmód közötti összefüggés elemzése a természetvédelem és az élõlények változatosságának megfigyelése II. témakör: Élet a mezõn Fogalom: a mezõ (rét, legelõ, szántóföld), tarló a levelek erezete: párhuzamos, fõ eres virágzatok: kalász, buga, torzsa, fészkes fogazatok: rágcsáló, rovarevõ fogak: állandóan növõ metszõfogak, tûhegyes fogak rejtõ szín, dürgés, fészeklakó, tépõcsõr, markoló láb méregmirigy, kígyózó mozgás, szarupikkelyes bõr 13

Folyamat: a növények fejlõdése és gondozása az állatok fejlõdése a madarak utódgondozása a rovarok szaporodása. Megfigyelés, tevékenység: a növényi részek vizsgálata a mezõ állatainak élettevékenysége a különbözõ évszakokban rovarmegfigyelés. Összefüggés: a tájidegen növények szaporodása és a bennszülött fajok terjedése az életmód és a fogazat a testfelépítés és az életmód III. témakör: Tavaszi zsongás Fogalom: zárvatermõ, kétlaki, bugavirágzat, torzsavirágzat fogóálarc, kifejlés, kitinpáncél, kopoltyú, lágy héjú tojás fészeklakó, fészekhagyó. Folyamat: a vizek öntisztulása az élõvizek szennyezettsége az ember környezet átalakító tevékenysége és az élõlények alkalmazkodása. Megfigyelés, tevékenység: a víz- és a vízpart élettelen környezeti tényezõinek vizsgálata a vizet szennyezõ források, anyagok megfigyelése, vizsgálata a vízparti fák jellemzõ tulajdonságai amõbatenyészet vizsgálata, a mozgások megfigyelése rovarok testfelépítésének, mozgásának, szaporodásának megfigyelése madármegfigyelés, madárhatározás az élõlények alkalmazkodása a kétéltûek fejlõdési szakaszai ismerkedés a Vörös könyv -vel Összefüggés: a vizek tisztasága és az élõlények fajgazdagsága az élõlények testfelépítése és életmódja a testszín és a táplálékszerzés módja a kültakaró és a szárazföldi életmód a növények elterjedése és az ember partszabályozó tevékenysége a vizek tisztasága és a turizmus az ember környezet átalakító tevékenysége és az állatok alkalmazkodása a kímélõ gazdálkodás és az élõhely fajgazdagsága védett területek és a ritka élõlények elõfordulása. A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élõlényt közvetlen tapasztalás során ismerjen meg a tanuló (lehetõleg természetes környezetben figyeljük az élõlényeket, ha erre nincs lehetõség, akkor a környezetbõl kiemelve). Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével igyekezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységi képességét, fejleszteni beszédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek, és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsõ soron, a tanáron áll vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv és az ennek alapján csak a 6. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikrotanterv) is csak egy javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelõ munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözõ nagyszerû segédeszköz. A helyi tanterv átvételét, adaptálását, készítését meg kell, hogy elõzze: a NAT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele, a NAT mûveltségi, részmûveltségi területeinek tantárgyakká alakítása (tantárgyi struktúra kialakítása), és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Ezek után elkészítjük (adaptáljuk) tantervünket, amely tartalmazza: a mûveltségterület általános célkitûzéseit, feladatait, a mûveltségterület helyi tantervének jellemzõit: mely évfolyamok tananyagát tartalmazza, milyen más mûveltségterület, részmûveltség terület tananyagát tartalmazza még, a NAT mûveltségterületek oktatásának közös követelményei közül melyeket tartalmazza kiemelten, a mûveltségi, részmûveltségi terület tantárgyi elnevezését évfolyamonként, a részmûveltségi terület tanításának célját, a részmûveltségi terület összesített óratervét és tematikus összesített óratervét, az egyes évfolyamok tananyagtartalmát az alapkövetelményekkel, a kimeneti szakaszok fejlesztési követelményeit, az ellenõrzés, értékelés, minõsítés, továbbhaladás feltételeit, a tanításhoz szükséges taneszközöket (tanulói segédlet, kiegészítõ szakirodalom, szemléltetõ eszközök). A következõ oldalakon a természetismeret tantárgy helyi tantervének 6. évfolyamra vonatkozó részeit közöljük. 14 15

Természetismeret 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1 4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintû értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alapfeltételei, hanem az élõ és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebbõl következõleg komplex, egészleges. Az 5 6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerûségek megértéséhez szükséges térbeli és idõbeli elvonatkoztatás képessége, egyre árnyaltabb, és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetõvé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, egyszerû absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhetõ természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószer megtanítására. Ebben az életszakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülõ tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmûködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklõdését, illetve szervezhessen örömteli megismerési, tanulmányi élményeket. A lehetõségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitûdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntések meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelõsségérzetük fejlõdését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a késõbbi természettudományos tantárgyak a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz elsajátításához. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetrõl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerû vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különbözõ természeti tárgyak, élõlények, jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélõ módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elõforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az ûrtartalom, a sûrûség, a nyomás, a hõmérséklet és az idõ mértékegységeinek használatában. Tudja a méreteit a megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelenektõl elkülöníteni, a jellemzõ tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különbözõ szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerûbb technikai eszközök mûködését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élõlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élõ környezetükhöz fûzõdõ kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy õ maga is felelõs a természet jövõjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelõzésére, önmaga és társai védelmére. Tájékozottság az anyagról Ismerje a környezetében elõforduló legfontosabb különbözõ szervezõdési szintû anyagok alapvetõ tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetõvé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohányáru, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetet szennyezõ leggyakoribb folyamatokat és anyagokat. Tájékozódás az idõben az idõ és a természeti jelenségek Szerezzen gyakorlatot az idõ mérésében, a különbözõ folyamatok idõtartamának becslésében. Értse, hogy az idõ múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Tájékozódás a térben a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a fõbb felszíni formákat. Ismerje hazánk legjellemzõbb élõlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésrõl, a természettudomány fejlõdésérõl Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió mûsorainak figyelemmel kísérése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekrõl, történetekbõl, leírásokból, a különbözõ kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl önállóan. Tudjon válaszolni ismereteinek megfelelõ szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon vázlatosan ábrázolni egyszerû jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minõségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedõ eredményeit, kitartó szorgalmát. 16 17

6. évfolyam Belépõ tevékenységformák A jelenségrõl szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévõ képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemzõ és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Természeti folyamatok és egyszerûbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerû elvonatkoztatás. Önálló és együttmûködõ ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különbözõ ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. Az anyag mérhetõ tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintû értelmezését segítõ bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tûz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdõk pusztulása). Egyszerû tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömböm a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsõdleges képzetek kialakítása. Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegû bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. A hazai tájak élõvilágának jellemzõ társulásainak és fajainak ökológiai szemléletû jellemzése, a hazai élõvilág sokféleségének, értékének bemutatása. Témakör Megismerési módszerek fejlesztése Tájékozódás a térképen és a földgömböm Éghajlat, éghajlati övezetek Tartalom Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sûrûség, hõmérséklet és idõ), a mértékegységek pontos használata. Egyszerû kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. Balesetvédelem, tûzbiztonság, a tûzoltás szabályai. Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az idõben a folyamatok lezajlása alapján. Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. Tájékozódás az idõben. Idõmérés. A Föld tengely körüli forgása. A napi idõszámítás. A Föld Nap körüli keringése. Évi idõszámítás. A földalak, a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. Éghajlatot kialakító és módosító tényezõk. Témakör Magyarország nagytájainak jellegzetességei Hazai tájaink életközösségei Tartalom A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemzõ felszínformái. Nagytájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, vizei, környezeti értékei, települési jellemzõi, társadalmi életképe). A szûkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzõi. A hazai erdõk sajátosságai. Az erdõk legjellemzõbb élõlényei. Az erdõk jelentõsége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai. A folyók, tavak legjellemzõbb élõlényei. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. A hazai vízparti élõhelyek környezeti adottságai. Élõlények a vizek partján. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek legjellemzõbb élõlényei. A füves területek jelentõsége, pusztulásuk okai. Nemzeti parkjaink. A lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei. A hazai élõvilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekbõl általánosítani, azoktól elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerûségeket. Legyen képes alapvetõ méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerû kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tûzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerû földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekrõl. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerû, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekrõl. Ismerje fel jellemzõ álló- vagy mozgóképrõl és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fõvárosát. Tudja felidézhetõ képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerû táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentõségét. A természetismeret feladata A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásra utaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Feladata: olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitûdformálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre és másokkal való együttmûködésre. A kisiskolások elemi természettudományos nevelésnek 18 19

tengelyében az életkornak megfelelõ megismerési módszerek, és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az objektív megismerés képességét, és megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban. A természetismeret tanítása csak megindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT és a KETA sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása. A természetismeret tantárgy tanításának célja tartalmában és szemléletében szervesen épüljön az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkosson, az 1 4. évfolyamon megalapozott ismereteket fejlessze tovább mind az elemi természettudományos meg ismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében, a tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintû megismerésére, a természetismeret tanulása során elsajátított ismeretek, valamint a gondolkodási képességek képezzenek biztonságos alapot a késõbbi természettudományos tantárgyak elsajátításához. Feladata: a tantárgy vizsgálódásának középpontjában az élõ és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet álljon, és ebbõl következõen a megismerés komplex és egészséges legyen, a konkretizálásra, általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerû absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása, tegye lehetõvé a gyermek egyre bõvülõ ismeretei alapján egyre biztonságosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhetõ természeti folyamatok, történések körében, megalapozza a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket, a tárgy képzési folyamatában a gyermek találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülõ tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttmûködve is, legyen módja a tanulóknak kielégíteni egyéni érdeklõdését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket, a lehetõségekhez képest segítse a tantárgy a tanulókat az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában, a természettudományok rendszerében való elhelyezésében, fordítsunk figyelmet: a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes attitûdök, magatartás, értékrend alakítására, támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük a tanulók környezettudatának, felelõsségérzetének fejlõdését. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsõsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezõ világ jelenségeit. A tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztõ mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Segítse elõ csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakulását. Az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt a társadalmi környezetbe történõ beilleszkedést. Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a tudomány, technika és a társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérõl. 5 6. évfolyam Tudomány, technika, társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedõ technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülõ problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlõdésének, izgalmas kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. Technika, technológia A megismert természeti törvényszerûségek alkalmazása technikai eszközök mûködésének, folyamatok leírásának magyarázatára. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggõ elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerûbb esetekben a folyamatok eredményeinek elõrejelzése s az elõrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyûjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenõrzõ kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, 20 21

tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok elõzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történõ, nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az elõzetes elképzelések, elõrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára. 3. Tájékozódás az élõ és élettelen természetrõl Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemzõ mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegõre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (például égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Használati tárgyak anyagfelismerése, egyszerûbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. Halmazállapot A gázoknak, s köztük a levegõnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. Halmazállapot-változás Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintû megfigyelése. Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelõ folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása idõjárási jelenségekkel. Az idõjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. Anyagszerkezet Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett azzal szembeállítható módon a részecskekép konstrukciója (egyszerû golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek Ismerkedés a részecskékbõl való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevõinek felismerése). Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Energia Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelõre kvalitatív megfontolások használata. Energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony. Az energiahordozók jelentõsége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör öszszekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentõsége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Információ Információközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése stb., a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban). A tér Az ismert tér fokozatos kitágítása, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön. Idõ és mozgás Az idõ egységeinek megismerése, számítások. Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlati és idõjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. A mozgás általános jellegének tudatosulása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élõvilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegû magyarázatával kapcsolatban. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum A Föld egészére vonatkozó alapvetõ ismeretek (a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok, stb.) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, elõrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások fõbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. A Földünk, környezetünk mûveltségi területtel összhangban Magyarország vagy valamely kontinens földrajzi leírása. Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes viselkedést produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsõsorban életközösségek bemutatása során (a konkrét életközösségeket a Földünk, környezetünk mûveltségi terület tartalmával összhangban kell kiválasztani). Állapot, változás, folyamat A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élõ), elemeik állapotának, változásaiknak, a rendszerekre jellemzõ folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása (Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, életközösségek, éghajlati övezetek, éghajlati és idõjárási jelenségek). Az oldódásnak, a halmazállapotváltozásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, a hõ-tágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerû mérésekkel, kísérletekkel. Irányítás, vezérlés, szabályozás A természetben, elsõsorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. Az élet Az életjelenségeken alapuló életértelmezés használata az élõvilág, a Föld folyamatainak elemzése során. 22 23

Evolúciós szemlélet Az élõvilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú idõszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklõdés lehetséges szerepének felismerése. Az élõvilág szervezõdési szintjei Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szervezõdés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Az élõvilág rendszerezése Nagyobb osztályok nevének és egymáshoz való viszonyaiknak alkalmazása az ismeretszerzés során, a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Témakör Óraszám 1. Tájékozódás a térképen és a földgömbön 6 óra 2. Éghajlat, éghajlati övezetek 4 óra 3. Magyarország nagytájainak jellegzetességei 19 óra 4. Megismerési módszerek fejlesztése folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 29 óra 20%-a: 8 óra Összesen: 37 óra Életmûködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklõdés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének alapszintû ismerete, a rendszerszerûség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelõzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Fenntarthatóság, a környezet védelme A környezetet leggyakrabban szennyezõ anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezetõ emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyezõ anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövõjéért, fenntarthatóságáért érzett felelõsség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegõ és a táj értékeinek védelme, megóvása. Évfolyam: 6. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 74 Ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 15 óra az iskola érték- és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Természetismeret I. (Hazai tájaink életközösségei) Témakör Óraszám 1. Hazai tájaink életközösségei 29 óra 2. Megismerési módszerek fejlesztése folyamatos A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 29 óra 20%-a: 8 óra Összesen: 37 óra 24 25

Tartalom A hazai erdõk életközössége. A különféle hazai erdõk kialakulásának környezeti feltételei. Az erdõ jellemzõ növényeinek élete. A lombkoronaszint növényei. A gyepszint növényei. Az erdõ állatai. Az erdõ talajának gerinctelenjei. A lombkorona gerinctelenjei. Madarak az erdõben. Az erdõ emlõsei. Az erdõk jelentõsége és pusztulásuk okai. Folyók, tavak életközösségei. A különféle vízi életközösségek. A vizes élõhelyek jellemzõ élõlényeinek élete. A nedves területek parányi élõlényei. A nedves területek lágy szárú növényei. Vízparti fák. Növények a vízben. Gerinctelenek a vízben. Vízi rovarvilág. Ízeltlábúak. Gerincesek. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. Tanmenet Természetismeret I. Hazai tájak életközösségei Fajok kocsánytalan tölgy, erdei fenyõ, kökény, vadrózsa, gyilkos galóca, lombos moha, erdei csiperke, erdei vöröshangya, közönséges ganéjtúró, éti csiga, gyapjas lepke, szarvasbogár, koronás keresztes pók, nagy fakopáncs, kakukk, erdei fülesbagoly, erdei pinty, széncinege, közönséges mókus, erdei egér, közönséges denevér, gímszarvas, vaddisznó, vörös róka baktériumok, amõba, papucsállatka, zöldszemes, ostoros, mocsári gólyahír, mocsári zsurló, fûzek, nyárfák, nád, gyékény, fehér tündérrózsa, sárga vízitök, hínáros békaszõlõ, apró békalencse, orvosi pióca, tavi kagyló, vízi csigák, szitakötõk, gyötrõ szúnyog, folyami rák, búvárpók, halak (csuka, ponty), békák (mocsári béka), hüllõk (vízi sikló, fürgegyík), madarak (szürke gém, fekete gólya, tõkés réce, nyári lúd), emlõsök (vidra, vízi cickány, pézsmapocok) Belépõ tevékenységformák Az erdõ élõvilágának, jellemzõ élõlényeinek ökológiai szemléletû jellemzése, az erdei élõvilág sokféleségének, értékének bemutatása. Az erdõ növényeinek megfigyelése, vizsgálata a természetes életközösségben. Az erdõben élõ állatok testfelépítésének jellemzése. Az azonos szinten élõ állatok közötti kapcsolatok észrevétele. A környezetszennyezés és az erdõ élete közötti kapcsolatok elemzése A lassú folyású folyók, a gyors folyású hegyi patakok és a tavak életközösségeinek összehasonlítása. Mikroszkópos vizsgálatok, megfigyelések. A természetben zajló kölcsönhatások és változásainak elemi szintû értelmezését segítõ bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, a tapasztalatok kiértékelése. A vizes élõhelyek életközösségeinek, jellemzõ élõlényeinek ökológiai szemléletû jellemzése, a hazai élõvilág sokféleségének, értékének bemutatása. Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanuló a környezeti feltételek és az erdõ élete közötti kapcsolat elemzésére. Alakuljon ki benne a különbözõ szinteken élõ növények minél sokrétûbb megismerésének igénye. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élõlények életmódjára, testfelépítésére vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására. Legyen képes a tanuló a megfigyelt és megvizsgált élõlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élõ környezetükhöz fûzõdõ kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen gyakorlata az élõlények elemi szintû jellemzésében. Ismeretei ébresszék rá arra, hogy õ maga is felelõs a természet jövõjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. A továbbhaladás feltételei Ismerje a diák a legjelemzõbb hazai erdõkben élõ növények testfelépítését, életmódját. Ismerje a hazai erdõkben élõ legjellemzõbb állatok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természetvédelem jelentõségét. Tudja felidézhetõ képzetei segítségével jellemezni a vizes élõhelyeket. Bemutatás után legyen képes egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket fegyelmezetten és balesetmentesen megismételni, a tapasztalt jelenségekrõl beszámolni. Ismerje a vizes élõhelyek legjellemzõbb növény- és állatfajainak testfelépítését, életmódját. Értse meg a természetvédelem jelentõségét. 1. témakör: Hazai tájak életközösségei (29 óra) Tartalom Hazai füves területek életközössége. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek jellemzõ növényeinek élete. A rét egyszikû növényei. Kétszikû növények. Gyomnövények. Gyógynövények. A mezõ jellemzõ állatainak élete. Gerinctelen állatok. Gerinces állatok. A füves területek jelentõsége, pusztulásuk okai. A hazai élõvilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. Nemzeti parkjaink: Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Fertõ-Hanság Nemzeti Park. Legújabb nemzeti parkjaink. A lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei. Fajok angolperje, közönséges tarackbúza, mezei tyúktaréj, árvacsalán, mezei zsálya, réti boglárka, kék búzavirág, konkoly, pipacs, pongyola pitypang, kamilla, egyenes szárnyúak: zöld lombszöcske, olasz sáska, mezei tücsök, lepkék: fecskefarkú lepke, változó testhõmérsékletû állatok: barna varangy, fali gyík, hegyi gyík, állandó testhõmérsékletû állatok: madarak: vetési varjú, szarka, fácán, egerészölyv, kék vércse, emlõsök: rágcsálók: mezei pocok, törpe egér, nyulak: mezei nyúl, üregi nyúl, rovarevõk: sün, vakondok császármadár, foltos szalamandra, vadmacska, borz, hiúz, farkas, kék szamárkenyér, boróka, pókbangó, ugartyúk, erdélyi útifû, sziksófû, sziki pacsirta, daru, bibic, rovarevõ rence, tüskés hínár, parlagi vipera, fertõi nyurgaponty Belépõ tevékenységformák A különbözõ típusú füves területek (mocsárrétek, szikes puszták, homok puszták, hegyi rétek) élõlényeinek összehasonlítása. A rét uralkodó növényeinek megfigyelése, vizsgálata. A rétek csoportosítása eredetük és nedvességtartalmuk szerint. Rovarmegfigyelés. Az életmód és a testfelépítés közötti összefüggések megkeresése, magyarázata. Madármegfigyelés. Testhõmérséklet változásának ábrázolása grafikonon. Az életközösségekrõl szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévõ képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemzõ és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Természeti folyamatok és egyszerûbb öszszefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerû elvonatkoztatás. Önálló és együtt mûködõ ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különbözõ ismerethordozók, információforrások által. Magyarország környezeti értékeinek leíró jellegû bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. Fejlesztési követelmények Legyen képes a diák környezeti feltételek kialakulása közötti kapcsolat elemzésére. Szerezzen gyakorlatot a különbözõ növények testfelépítésének, életmódjának és alkalmazkodási képességének összehasonlításában. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelõ szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Ismeretei ébresszék rá, hogy õ maga is felelõs a természet jövõjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelõzésére, önmaga és társai védelmére. A továbbhaladás feltételei Tudja felidézhetõ képzetei segítségével jellemezni a füves területek legjellemzõbb növényeinek testfelépítését, életmódját. Ismerje fel és értse meg a megvizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, örvényszerûségeket. Ismerje a füves területek legjellemzõbb állatainak testfelépítését, életmódját. Tudjon a diák konkrét jelenségekrõl általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerûségeket. tudja felidézhetõ képzetei segítségével jellemezni a hazai nemzeti parkokat. Értse meg a természetvédelem jelentõségét. 26 27

2. témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) 3. témakör: Magyarország nagytájainak jellegzetességei (19 óra) Tartalom Fajok Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tartalom Fogalmak Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont (a madarak viselkedése, a denevérek tájékozódása, az élõlények táplálékláncban betöltött szerepe, az ember és a környezet kapcsolata) szerint. Az alapfogalmak helyes használata. Egyszerû kísérlet (a mosószer oldó hatása és a vidra bundájának szigetelõ hatása; levegõ a víz alatt; a fény hatása a növények fejlõdésére) megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. A jelenségrõl szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévõ képzeteivel. Természeti folyamatok és egyszerûbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerû elvonatkoztatás. Önálló és együttmûködõ ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különbözõ ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. 2. témakör: Éghajlat, éghajlati övezetek (4 óra) Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentõl elkülöníteni, a jellemzõ tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetrõl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerû vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni kiértékelni. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerû földrajzi ismeretek megszerzésére. Tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképrõl. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Tudjon konkrét környezeti jelenségekbõl általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben megmutatkozó oksági összefüggéseket. Legyen képes a mért adatok értékelésére. A Kárpát-medence kialakulása, vízrajza, éghajlati sajátossága, a természet és az ember viszonya. Magyarország nagy tájai. 1. Az Alföld kialakulása, jellemzõ felszíni formái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzõi, társadalmi életképe. 2. A Kisalföld kialakulása jellemzõ felszíni formái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értéke, települési jellemzõi, társadalmi életképe. vízválasztó hegység, kontinentális hatás, óceáni hatás, mediterrán hatás, Mezõföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl, szikes talaj, futóhomok, homokbuckák, aszály, Duna, Tisza, tanyavilág, Marcal-medence, Szigetköz, Rábaköz, Fertõ tó, Hany, öntéstalaj, hordalékkúp, mocsárvilág, Duna, Rába, falvak, városok. Magyarország helyzetének bemutatása, éghajlati sajátosságainak jellemzése, összefüggések keresése a felszín és az éghajlat között. Magyarország nagytájainak, környezeti értékeinek leíró jellegû bemutatása. Az Alföld kistájainak, természetes vizeinek felismerése, elhelyezkedésük a térképen. A (védett) környezeti értékek bemutatása. A Kisalföld kistájainak, természetes vizeinek megnevezése, térképészeti gyakorlatok. A nagytáj környezeti értékeinek bemutatása, összehasonlítása az Alföld jellemzõivel. Szerezzen gyakorlottságot a földrajzi tájak jellemzésében. Ismerje hazánk nagy tájainak legfontosabb jellegzetességeit. Legyen tájékozott arról, hogy a felszíni formák milyen módon határozzák meg a táj arculatát. Ismerje meg az éghajlat és a természetes növénytakaró kialakulása közötti összefüggéseket. Becsülje meg a környezeti értékeit. Tudja megnevezni a Kárpát-medence határait, megmutatni azokat a térképen. Tudja felsorolni, és térképen megmutatni hazánk nagy tájait. Ismerje fel jellemzõ álló vagy mozgóképrõl és leírás alapján az Alföld tájait. Ismeretei alapján tudja összehasonlítani az Alföld és a Kisalföld fõbb egyezõ és eltérõ jellemzõjét. Tartalom Fogalmak Belépõ tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei 3. témakör: Magyarország nagytájainak jellegzetességei (19 óra) A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása. Az egyes éghajlati övezetek. Éghajlatot alakító és módosító tényezõk. Az éghajlat vízszintes és függõleges változása. napsugarak hajlásszöge, tengelyferdeség, besugárzás, északi hideg övezet, északi mérsékelt övezet, forró övezet, déli mérsékelt övezet, déli hideg övezet, Tengerszint feletti magasság, óceánoktól való távolság, szélrendszerek, hegyvidéki éghajlat A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések, felismertetése, megértetése. Az éghajlati övezetek leíró jellemzése. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsõdleges képzetek kialakítása. Természeti folyamatok és egyszerûbb öszszefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerû elvonatkoztatás. Önálló feladat- és problémamegoldásra való felkészítés. Tudja magyarázni az egyszerû természeti jelenségek és folyamatok okait. Tudjon beszámolni leírásokból, a különbözõ kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl önállóan. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságot a lényegtelentõl elkülöníteni, a jellemzõ tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Tudja egyszerûen megmagyarázni az éghajlati övezetek kialakulásának okait. Legyenek egyszerû, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekrõl. Ismerje az egyes éghajlatot módosító tényezõket. Tudja, hogy az éghajlat a magassággal is változik. Tartalom 3. Dunántúli-dombság kialakulása, jellemzõ felszíni formái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzõi, társadalmi életképe. 4. Dunántúli-középhegység kialakulása, jellemzõ felszíni formái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzõi, társadalmi életképe. 5. Az Északi-középhegység kialakulása, jellemzõ felszíni formái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzõi, társadalmi életképe. Fogalmak Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-dombság, Mecsek, löszfelszín, erózió, Zala, Sió, Dráva, Balaton, szeres településszerkezet, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Velencei-hegység, Velencei-tó, mészkõ, apró falvak, visegrádihegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Bükk-fennsík, hágó, hegyi falvak Belépõ tevékenységformák A Dunántúli-dombság kistájainak megkeresése a térképen. térképészeti gyakorlatok. A felszíni forma, az éghajlat és a növényzet kapcsolatának elemzése. A Dunántúli-középhegység kistájainak, természetes vizeinek biztonságos felismerése jellegzetes képrõl, fotóról, azok helyének határozott térképi megjelölése. Az Északi-középhegység kistájainak helye a térképen. Tájékozódás a vaktérképen. A nagytáj környezeti értékeinek leíró jellegû bemutatása. Fejlesztési követelmények Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetrõl különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani. Legyen képes a tanórán kívül szerzett ismereteit a tananyag feldolgozásának folyamatába beépíteni. Szerezzen gyakorlottságot a hazai nagytájak összehasonlító elemzésében. Alakuljon ki benne a nagytájak leíró jellegû bemutatásának képessége. A továbbhaladás feltételei Ismerje fel álló- vagy mozgóképrõl és leírás alapján a dunántúlidombság jellemzõ részeit. Biztonságosan tudja megmutatni a térképen a Dunántúli-középhegység kistájait, természetes vizeit. Tudjon topográfiai fogalmakat, adatokat pontosan leolvasni hazánk domborzati és vízrajzi térképérõl. Legyenek egyszerû szemléletes képzetei hazánk nagytájairól. 28 29

3. témakör: Magyarország nagytájainak jellegzetességei (19 óra) Tartalom 6. Az Alpokalja kialakulása, jellemzõ felszíni formái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzõi, társadalmi életképe. A szûkebb lakókörzet természeti és társadalmi jellemzõi. Budapest természeti és társadalmi jellemzõi. Fogalmak Kemeneshát, Sopronihegység, Magas-bérc, Sopron, a hûség városa, Kõszegi-hegység, Írottkõ, Kõszeg, kristályos pala, lajta mészkõ, üledékes kõzet, Buda, Óbuda, Pest, budai oldal: Hármashatár-hegy, János-hegy, Tétényi-fennsík, pesti oldal: síkság, folyóteraszok, Duna hordalékkúpja. Belépõ tevékenységformák A szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévõ képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemzõ és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Tájékozódási, térképolvasási gyakorlatok, intézménylátogatások, séták a szûkebb lakóhelyen és annak környékén. Fõvárosra vonatkozó képzetek kialakítása képi információk, szemléletes leírások, fotó, videó filmek, különbözõ típusú térképek felhasználásával. Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanult ismereteket a szakkifejezések használatával önállóan elmondani, írásban rögzíteni. Alakuljon ki benne az alapvetõ tájékozódási képesség szûkebb lakóhelyének természeti és társadalmi környezetében. Tudjon beszámolni a leírásokból, a különbözõ kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl önállóan. A továbbhaladás feltételei Tudja megszervezni, és térképen megmutatni az Alpokalja kistájait, tanult városait. Ismeretei alapján legyen képes a tanult nagytájak elemi összehasonlítására. Ismerje szûkebb lakókörzetének természeti és társadalmi jellemzõit. Tudja megmutatni a térképen Budapest elhelyezkedését. Legyen képes néhány mondatban megfogalmazni a fõváros fõbb természeti és társadalmi jellemzõit. A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló ismerje: az erdõ, a vizes élõhelyek és a füves területek legjellemzõbb élõlényeit, a növények és gombák közti lényeges különbségeket, a különbözõ típusú erdõk jellemzõit, a gyógynövények és az egészséges életmód közötti kapcsolatot, az ember környezetromboló tevékenységét, az ember és a természet harmonikus kapcsolatának fontosságát, az éghajlati öveket, a kontinensek és óceánok elhelyezkedését, a napi és az évi idõszámítás alapját, a szûkebb lakókörzetének természeti és társadalmi jellemzõit. Tudja megnevezni: az erdõ, a vizes területek és a füves területek szintjeit, a gombák testének jellemzõ részeit, és térképen megmutatni a hazai nemzeti parkok elhelyezkedését, és térképen megmutatni hazánk nagytájait. Legyen képes: egyszerû megfigyelések, kísérletek önálló, balesetmentes elvégzésére, a tanult alapfogalmak, szakkifejezések helyes használatára, a megismert növények és állatok felismerésére. 4. témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Tartalom Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. A kõzetek tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések, a mértékegységek pontos használata. Egyszerû kísérletek végzése. Tájékozódás a térben térképen és a földgömbön. Tájékozódás az idõben a folyamatok lezajlása alapján. balesetvédelem, tûzbiztonság, tûzoltás szabályai. Közvetett és közvetlen információszerzés. Fogalmak távolság, hosszúság, terület, hõmérséklet, kõzetek kialakulása, pusztulása Belépõ tevékenységformák A Nap látszólagos égi útjának megfigyelése, idõjárás, éghajlat megfigyelése, feljegyzések készítése. Mérések alapján táblázatok, grafikonok készítése. A kísérletek megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. Kõzetek tanulmányozása során koruk megbecsülése. A szabályok szöveghû ismerete, az élet- és vagyonvédelem gyakorlása. Természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és valóságos környezet felhasználása az információszerzésre. Fejlesztési követelmények Legyen gyakorlata a különbözõ természeti jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Legyen képes alapvetõ tájékozódási gyakorlatok elvégzésére a térben, földgömbön és az idõben. Legyen képes a kísérleteket a balesetvédelmi, tûzbiztonsági szempontok betartásával elvégezni. Alakuljon ki a változatos információszerzés iránti igénye. A továbbhaladás feltételei Tudjon konkrét környezeti jelenségekbõl általánosítani, elvonatkoztatni. Tudjon alapvetõ méréseket végezni, a mért adatokat értékelni. bemutatás után legyen képes egyszerû kísérleteket fegyelmezetten, és a balesetvédelmi, érintésvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó közvetlen és közvetett információszerzésre. A tanulói teljesítmények ellenõrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenõrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos, igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyen sokrétû és sokoldalú, jellemezze a segítõkészség és a humanizmus, vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit. Az értékelés szempontjai: a megfigyelés pontossága, szóbeli kifejezés színvonala, a tantárgyhoz való viszonyulás, a tevékenység során tanúsított aktivitás, az ismeretelsajátítás folyamata, egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütem. Az értékelés módja, fajtái: az órai szereplés, a gyûjtõmunka, a megfigyelésekrõl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok, kiselõadások, beszámolók. 30 31

Szummatív mérõeszközök száma: Természetismeret I. (Hazai tájaink életközösségei) 4 Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) 4 A tankönyv és taneszköz kiválasztásának elvei 1. Tartalmi megfelelés: A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát. A tankönyv legyen egymásra épített tankönyvcsalád tagja, legyen elõzménye, folytatása. A tartalom szaktárgyi szempontból legyen korrekt. A tartalom legyen ismeret centrikus, fejlesztésközpontú. Szemléleti (kép)anyaga legyen igényes. A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlõdésének megismerõtevékenységének életkori jellemzõit, fejlõdési, fejlesztési szükségleteit. Adjon lehetõséget a kreatív tanulók fejlõdésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. A tankönyv felépítése kövessen valamilyen pedagógiai logikát (témák, feladatsorok építkezése). 2. Formai megfelelés: A tankönyv nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz (utasítások megfogalmazása, a szöveg nyelvi igényessége). A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetõek (igazodjon el könnyen a szerkesztésében, jelrendszerében az adott korosztály). A betûforma, méret és távolság, illetve az egy oldalra kerülõ szöveg- vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók érzékelõ apparátusának, észlelési képességeinek. A tankönyv ábrakészletének legyen funkciója: segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belsõ képteremtést. A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása legyen életkorbarát. 3. Egyéb szempontok: A tankönyv önmagában kiszolgálja-e a természetismeret tantárgy helyi tantervében foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítõ taneszköz? A kiszemelt tankönyv hány évfolyam anyagát tartalmazza? Mekkora fizikai megterhelést jelent a napi teljes tankönyvszükséglet cipelése a gyermekeknek? 6. osztály: Természetismeret I. (Hazai tájak életközösségei) Élõ környezetem tankönyv (PK 00506), munkafüzet (PK 00566), témazáró feladatlapok (PK 00576) Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Természetföldrajzi környezetünk tankönyv (PK 00605), munkafüzet (PK 00665), témazáró feladatlapok (PK 00675) Ellenõrzés, értékelés, minõsítés, továbbhaladás feltételei Ellenõrzés: A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlõdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenõrzésével mérhetjük. Az ellenõrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítõkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenõrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetõ legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetésével jussanak el az ismeretszerzés különbözõ fokozataira. Értékelés: Az ellenõrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerõsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. A kerettantervhez igazított helyi tanterv alapján ajánlott tankönyvcsalád 5. osztály: Természetismeret I. (Környezetünk élõvilága) Élõ környezetem tankönyv (PK 0505K), munkafüzet (PK 0565K), témazáró feladatlapok (PK 0575K) 5. osztály: Természetismeret II. (Természetföldrajzi környezetünk) Természetföldrajzi környezetünk tankönyv (PK 0605K), munkafüzet (PK 00665K), témazáró feladatlapok (PK 0675K) Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények: Minõsítés: A minõsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése. Az ellenõrzés, értékelés, minõsítés alkalmai: Az ellenõrzés és értékelés során 1 4. évfolyamokon elsõsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenõrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtõmunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, élménybeszámolókat is. 32 33

Értékelés tárgyszerûség (objektivitás) megbízhatóság (reabilitás) érvényesség (validitás) Osztályozás tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk Az értékelésnél elsõsorban az 1 4. évfolyamokon a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásr endek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vesszük figyelembe. Az 5. évfolyamtól már a megismert jelenségek, élõlények pontos leírását, meghatározását, felismerését, valamint az élõlények, jelenségek sokféleségét is értékeljük. Természetesen értékeljük a gyûjtõmunkát, szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon 5 6. évfolyamon: Az elõbbieken túl a témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplõ témák vagy élõlények önálló feldolgozás utáni bemutatásának értékelése. Témazárók száma: 5. évfolyam 7 ebbõl: élõvilág tantárgyon belül: 3 (õsszel a haszonkertben; tavasz a ház körül; újra zöldell a mezõ; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (idõjárási és éghajlati alapismeretek; a földfelszínt formáló erõk; az ember környezete; év végi felmérõ) 6. évfolyam 12 ebbõl élõvilág tantárgyon belül: 4 (hazai erdõk; élet a mezõn; tavaszi zsongás; év végi felmérõ) földrajz tantárgyon belül: 4 (térkép és éghajlati ismeretek; Magyarország és Európa; kontinensek; óceánok; év végi felmérõ) fizika tantárgyon belül: 4 (kölcsönhatás, erõ, mozgás; energia, munka, hõ, hõ-jelenségek; év végi felmérõ) A minõsítés alkalmai: egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedõ teljesítmény, különlegesen sok idõt, nagy energia befektetést igénylõ gyûjtõmunka elkészítése, vagy beszámoló, elõadás készítése, szaktárgyi versenyen való kiemelkedõ szereplés. A minõsítés formái: szaktárgyi dicséret az ellenõrzõ könyvbe és haladási naplóba, szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba, oklevél, jutalom az év végi ünnepélyen. Taneszközök (6. évfolyam) Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád a 6. évfolyam számára, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Barangolás hazai tájakon, tankönyv, munkafüzet, (témazáró feladatlap) B. Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy) Lakotár Katalin: Természetismeret tankönyvcsalád, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Hazánk nagy tájai, tankönyv, munkafüzet (témazáró feladatlap) C. Kölcsönhatások, energiaváltozások témakörhöz (fizika tantárgy) Molnár László: Fizika 12 éveseknek, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Kiegészítõ szakirodalom: USBORNE: Az erdõ könyve (Novotrade, Budapest, 1990) Godet: Fák, cserjék (Officina Nova, Budapest, 1993) Fürkész könyvek: Termések (Gondolat Kiadó, Budapest, 1988) Magyar Könyvklub következõ kötetei: Vízimadarak (1996) Fák (1995) Gombák (1995) Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990) Veszélyben a Földünk sorozat: Veszélyben az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992) Schmidt Egon: Madarak földön, égen (MTE, Budapest, 1992) Szemléltetõ eszközök: Levelek, termések, mohapárna, csigaházak, csontvázak (madár, emlõs, hal, béka, gyík), fogazatok (ragadozó, növényevõ, mindenevõ), szertári preparátumok (madarak, emlõsök), folyadékos készítmények (férgek, puhatestûek, folyami rák, tavi kagyló), algatenyészet, mikroszkóp. A Reflektor videó stúdió filmjei: Kis növényismeret, Erdõ mélyén, Erdõkárok, Vizek mentén A Televideo Kiadó filmjei: 12 hónap az erdõn, A Balaton élete, A vidrák élete A helyi tanterv után elkészítjük tanmenetünket. A javasolt tanmenet a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenet megjegyzések rovatában még szerepelnek kiegészítõ anyagrészek, amelyek a helyi sajátosságoknak megfelelõen a tanórákba beépíthetõk, vagy szakkörön feldolgozhatók, vagy csak az érdeklõdõ tanulókkal elvégezhetõk, de figyelmen kívül is hagyhatók. Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezõ, hiszen makró tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való alapos felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sok mindent árul el a tanítás tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a tervszerûség, a forgalmi egymásra építettség és (a tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet 34 35

változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetõk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egty szempontrendszert, amely mentén nézve láthatóvá válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyag elrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatunk be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló segítõ munkaeszköz lehessen. A következõ javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 37 órához adunk szakmai módszertani segédanyagot. Azok a kollégák, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják, is találnak javaslatokat a plussz órákra a tanmenet Megjegyzések rovatába. Ezek a plussz órajavaslatok beépíthetõk a választható órakeretbe, vagy a tananyag feldolgozható délutáni foglalkozásokon esetleg más összejöveteleken, vagy éppen csak az a tárgy iránt érdeklõdõ tanulókkal végeztethetõk el, de figyelmen kívül is hagyhatók. Hónap Tanmenetjavaslat szeptember Óraszám 1. 2. 3. 4. Témakör Az óra anyaga Tananyag Mirôl tanulsz az idén? Tankönyv 3. oldal, Munkafüzet 3. oldal Az egész tanévi munka megszervezése, elôkészítése Mirôl tanultál az elmúlt évben? Munkafüzet 4 5. oldal A megismert élôlények felismerése, a részek megnevezése. Az élôlények csoportosítása Hazai erdôk A hazai élôvilág kutatói. Tankönyv 6 7. oldal, Munkafüzet 6 7. oldal A hazai élôvilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. Séta az erdôben. Munkafüzet 8 9. oldal Az erdô élettelen és mérhetô tulajdonságainak vizsgálata: hômérséklet, fény, szél. Az erdô élôhelyeinek megfigyelése, életközössége. Ismert fogalmak A tankönyv jelrendszere Vadon élô állatok, tenyésztett állatok, termesztett növények Nemesítés Az erdô szintjei. Az erdô növényei: tölgy, erdei fenyô, mogyoró, mohák. Új fogalmak Kaán Károly, Herman Ottó, Kitaibel Pál Belépõ tevékenység formák Kutatók munkásságának tanulmányozása Konkrét fogalmak kialakítása, megfigyelés, egyszerû vizsgálat alapján. Fejlesztési követelmények Legyen képes a lényeges elemek kiemelésére Legyen képes ismereteit rendszerezni. Ismeretei ébresszék rá arra, hogy a nagy kutatók csak kitartó munka során érhettek el eredményeket. Legyen képes konkrét élôlények megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére. Szemléltetés Tankönyv, munkafüzet, biológia szertár Munkafüzet, tavaly használt szemléltetô eszközök Tankönyv, munkafüzet, bélyegek, prospektusok, fotók. Tanulmányi séta Megjegyzés 1. Videó filmvetítés: D. Attenborough: Az élô bolygó 2. Tanulmányi séta 36 37

Hónap október Hónap november Óraszám 5. 6. 7. 8. Óraszám 9. 10. 11. 12. Témakör Hazai erdôk Témakör Hazai erdôk Az óra anyaga Tananyag Hazánk erdôi Tankönyv 8 9. oldal, Munkafüzet 12 13. oldal Különféle erdôk (tölgy, bükk, fenyô) kialakulásának környezeti feltételei. A hazai erdôket alkotó fák jellemzése, felismerése megfigyelés alapján. A cserjeszint növényei Tankönyv 10 11. oldal, Munkafüzet 14 15. oldal A cserjeszint kialakulásának feltételei és jellemzô növényeinek összehasonlítása. Növények a gyepszinten Tankönyv 12 13. oldal, Munkafüzet 16 17. oldal A gyepszint növényeinek környezeti igényei: hômérséklet, talaj, elegendô fény. Gombák az erdôben. Virágtalan és virágos növények. Gerinctelenek minden szinten Tankönyv 14 15. oldal, Munkafüzet 18 19. oldal A talaj állatainak szerepe az erdei táplálékláncban. A lombkorona gerinctelenjei. A hernyók kártétele. A pókok haszna. Az óra anyaga Tananyag Madarak az erdôben Tankönyv 16 17. oldal, Munkafüzet 20 21. oldal Az erdôben élô madarak testfelépítése, alkalmazkodása a táplálékszerzéshez. Az erdô madarainak haszna. Az erdô rágcsáló, és rovarevô emlôsei Tankönyv 18 19. oldal, Munkafüzet 24 25. oldal A rágcsáló emlôsök jellemzôi, alkalmazkodásuk a környezethez. A rovarevô emlôsök jellemzôi, életmódjuk, testfelépítésük. Az éjszaka vadjai Tankönyv 20 21. oldal, Munkafüzet 26 27. oldal Az erdô növényevô emlôseinek közös jellemzôi. A hazai erdôk szarvasféléinek összehasonlítása. A mindenevôk életmódja, jellemzése. A ragadozók a tápláléklánc utolsó láncszemei Tankönyv 22 23. oldal, Munkafüzet 28 29. oldal A kutya és a róka tulajdonságainak öszszehasonlítása. A róka jellemzôinek megfigyelése, szerepe az erdei táplálékláncban. Ismert fogalmak Erdei fenyô, lucfenyô, az erdô szintjei, a fa részei A cserje részei, csonthéjas termés, zárvatermô, a virág részei Gombák, mohák, hagyma, virágos növények, lágyszárúak. Ízeltlábú, bogár, rovar, fej, tor, potroh, a csiga testrészei Ismert fogalmak A madarak jellemzôi: csôr (kúpcsôr, lemezes csôr), láb (kapirgáló), a tojás részei. Emlôs, rágcsáló Szarvasmarha, tülök, pata, párosujjú patás, növényevô, kérôdzô, mindenevô. Kutya, macska, ragadozó fogazat, tépôfog, tarajos zápfog. Új fogalmak Laza, illetve sûrûn záródó lombkoronaszint, egylaki növény, makktermés, nyitvatermô Ágtövis, tüske Gombafonalak, termôtest, tönk, kalap, spóratartó lemezek, spóra, gyöktörzs, rögzítô fonalak A hangyaboly lakói: dolgozó, hím, anya. Kitinpikkely, csáprágó, méregmirigy és -csatorna Új fogalmak Végsô alakú csôr, horgas végû ragadós nyelv, kúszóláb, ragadozó madár, tépô csôr, markoló láb. Vörös mókus, erdei egér, denevér, bôrhártya. Csontkorona, szarvasbôgés, búgás. Tápláléklánc Belépõ tevékenység formák Fejlesztési követelmények Szemléltetés Megjegyzés Az erdô fáinak megfigyelése, vizsgálata a tanulmányi séta tapasztalatai, valamint gyûjtött fotók, videó felvételek alapján. Legyen képes a környezeti feltételek és az erdô élete közötti kapcsolat elemzésére. Tanulmányi séta tapasztalatai. Videó film: 12 hónap az erdôn. (szeptember) 3. Vizsgálódások. Munkafüzet 10 11. oldal A cserjeszint növényeinek megfigyelése, összehasonlítása. Alakuljon ki benne a különbözô szinten élô növények minél sokrétûbb megismerésének igénye. Levelek, termések, fás részek, tankönyv, munkafüzet ábrái. Az erdô élôvilágának ökológiai szemléletû jellemzése. Legyen képes a környezeti feltételek és az erdô élôlényeinek élete közötti kapcsolat elemzésére. Mohapárna, nagyító, zuzmó, páfrány, gombák (spórák) 4. Madáretetés, madármegfigyelés Munkafüzet 22 23. oldal Tudatos felkészülés a környezet megóvására Értse a természetvédelem jelentôségét. Csigaház, fotók, applikáció Belépõ tevékenység formák Fejlesztési követelmények Szemléltetés Megjegyzés Az erdôben élô madarak testfelépítésének jellemzése. Legyen képes a megfigyelt madarak életmódjára, testfelépítésére vonatkozó tárgyilagos üzenetek megszerzésére. Fotók, applikációk, madár csontváz, madár csôrtípusok, madár lábtípusok. 5. Videó film megtekintése: Erdô mélyén Reflektor videó Kópháza A denevérek hangérzékelésének jellemzése, ábraelemzés. Legyen képes csoportosítani az állatokat táplálkozásuk alapján. Rágcsáló és rovarevô fogazatok, preparátumok, fotók. Az erdôben élô nagytestû emlôsök testfelépítésének jellemzése. Legyen képes összehasonlítani az állatok életmódját, táplálkozásukat és testfelépítésüket. Növényevô fogazat, mindenevô fogazat, applikációk. 6. Tanulmányi séta a téli erdô megfigyelésére, vagy videó film: 12 hónap az erdôn: December. Táplálkozási kapcsolatok elemzése. Legyen képes a táplálkozási kapcsolatok felismerésére. Ragadozó fogazat, táplálékláncok, képkártyák. 38 39