Antioxidánsok és szabadgyökök Cikkünkben bemutatjuk az anyagcserére káros szabadgyökök keletkezésének folyamatát, szó lesz róla, A szabadgyökök szervezetünkre gyakorolt hatásai 1 / 29
Táplálkozásunknak - a megfelelő életmóddal és rendszeres testmozgással kiegészítve - kiemelkedő szerepe van az egészség megtartásában és a betegségek megelőzésében. Ez a pozitív hatás a tápanyagok közül részben a természetes élelmiszerekben előforduló vitaminoknak, ásványi anyagoknak, élelmi rostoknak és a növényi élelmiszerekben található hatóanyagoknak, összefoglaló néven fitonutrienseknek köszönhető. A vegyes táplálkozás biztosítja a szervezetben képződő úgynevezett szabadgyökök és a hatástalanításukra alkalmas antioxidánsok közötti egyensúlyt. Az antioxidáns vegyületek a növényi táplálékokban vannak jelen, ezért fontos, hogy mindennapi étrendünk 50-60 dkg zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazzon. A vörösborban és a csokoládéban is megtalálható ez a vegyület, ezért egészséges felnőtteknek ajánlható, hogy jó minőségű vörösborból fogyasszanak naponta nem több mint 1-2 decilitert, csokoládéból pedig hetente 2-3 alkalommal 3 dekagrammnyi mennyiséget. Egyes antioxidáns vitaminok (pl. az A- és az E-vitamin) az állati eredetű élelmiszerekben is megtalálhatók. Szabadgyökök Az anyagcsere-folyamatok során úgynevezett szabadgyökök keletkeznek a szervezetünkben, például az immunrendszerünk is létrehoz ilyen vegyületeket. A szabadgyökök páratlan elektront 2 / 29
tartalmazó labilis molekulák, amelyek a páros állapot visszaállítására törekszenek. Ezzel a törekvésükkel úgynevezett oxidatív folyamatok sorát indítják el, stabil kémiai vegyületeket támadnak meg. A felszaporodott szabadgyökök az elektronokat a környező szövetek sejtjeiből pótolják, ennek következtében károsodik a sejtek falának felépítése. A sejtfalak alkotórésze részben zsírmolekulákból áll, melyek kémiai szerkezetükből adódóan sérülékenyek és a szabadgyökök elektront pótló törekvéseinek hatására könnyen oxidálódnak. A természetes élettani folyamatokhoz hozzátartozik a bizonyos mennyiségű szabadgyök keletkezése, ami még nem okoz káros elváltozásokat. A szabadgyökök szerepet játszanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok elleni védelemben. A légzés során keletkezik például az úgynevezett szuperoxidgyök, a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során pedig a hidroxilgyök. Tevékenységüket egy védelmi rendszer kontrollálja: a felesleges szabadgyökök közömbösítésére a glutation nevű anyag termelődik a szövetekben. Ha a kontrolláló rendszer zavart szenved, vagy túl sok szabadgyök keletkezik, akkor a glutation ezt a mennyiséget már nem tudja közömbösíteni, illetve a termelődése nem tud lépést tartani a szabadgyökök mennyiségével. Ebben az esetben a túlságosan elszaporodó és felszabaduló szabadgyökök károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését, így betegségek sora alakulhat ki. Szabadgyökök az anyagcsere-folyamatokon kívül számos más tényező hatására is képződnek, például az immunrendszerünk legyengülésekor, vagy ha rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztunk alkoholt, illetve ha az ételkészítés során többször használjuk fel ugyanazt az olajat és túlhevítjük. Ugyanez a helyzet, ha dohányzunk, ha gyakran végzünk erősen kimerítő testedzést, ha a szervezetünkben krónikus gyulladásos folyamatok zajlanak, és ha vegyileg szennyezett élelmiszereket vagy erősen klórozott ivóvizet fogyasztunk. Ki vagyunk téve a környezeti ártalmak (légszennyező anyagok, sugárzások, elavult elektromos háztartási gépek használata, TV, számítógép sugárzása) káros hatásainak is. Orvosi kezelések, vizsgálatok és a betegségek gyógyítása során is képződnek szabadgyökök, például altatásos műtétek alatt, sugár- és kemoterápiás kezeléskor, röntgenvizsgálatkor, és egyes gyógyszerek szedésekor. A szabadgyökök túlzott elszaporodása számos betegség és a szervezeten belüli működési rendellenesség kialakulásáért lehet felelős: gyorsítják az öregedés folyamatát, károsítják a DNS-t, a fehérjéket, a szénhidrátokat és a zsírokat. Hatásukra idegrendszeri zavarok, szem-, tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések alakulhatnak ki. Napjainkban több káros hatás éri szervezetünket, mint pár évtizeddel ezelőtt, ezért fontos megismernünk a szabadgyököket hatástalanítani képes leggyakoribb antioxidánsokat. 3 / 29
A legfontosabb antioxidánsok Az energiát adó tápanyagok mellett élelmiszereink egyéb összetevőket is tartalmaznak, melyek hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez. Ezek a tápanyagok létfontosságúak a szervezet egészséges működéséhez. Ide tartoznak a növényi hatóanyagok, a fitonutriensek, melyek legnagyobb részben színes vegyületek. 4 / 29
Az antioxidánsoknak két fő csoportja van: egy részük a szervezetben termelődik (pl. kéntartalmú vegyületek, enzimek), más részük pedig a táplálékkal - például vitaminokkal, ásványi anyagokkal - együtt kerül a szervezetünkbe. Kutatások bizonyítják, hogy az antioxidánsok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egészség megtartásában. Megakadályozzák a kórósan felszaporodott szabadgyökök sejtkárosító hatását, lassítják az öregedés folyamatát és megakadályozzák egyes betegségek kialakulását. Az antioxidáns hatással rendelkező vegyületek köre széles: ezek lehetnek vitaminok, ásványi anyagok és egyéb más anyagok is. A legfontosabb antioxidánsok Az étrendi adagot többszörösen meghaladó, nagy mennyiségű antioxidáns fogyasztásakor fennáll a túladagolás veszélye, melynek számos kedvezőtlen következménye lehet. Nagy adagban történő felvételük nem növeli kedvező hatásukat. Egészséges embereknek vegyes táplálkozás esetén nincs szükségük étrend-kiegészítők szedésére. Különböző megbetegedések esetén szakember tanácsát kell kérni, hogy milyen és mennyi antioxidáns szedését javasolja. Az antioxidánsok legjelentősebb képviselői a flavonoidok, ezen kívül az E-, C-, A-vitamin, a bé ta karotin (ez az A-vitamin előanyaga), szelén, magnézium, cink, mangán, réz, kéntartalmú vegyületek és az adalékanyagként felhasznált antioxidánsok. Kevésbé ismert a likopin és a lutein. A likopin legfőbb forrása a paradicsom, a hal, a paraj, a brokkoli és a fejes saláta pedig luteint 5 / 29
tartalmaz. A fitonutriensek akkor fejtik ki legjobban a hatásukat, ha természetes élelmiszerek fogyasztásával, vegyes táplálkozással fedezzük a szükségletet. Flavonoidok A flavonoidoknak 13 fő vegyületcsoportja van és ezeken belül 4000 féle vegyület ismert. A természetben leggyakrabban előforduló vegyületek a kvercetin, a kempferol, a miricetin, a luteolin és az apigenin. Kedvező hatásukat a többi antioxidánssal együtt fejtik ki. Élettani szerepük van az immunrendszer erősítésében, segítik a májműködést, gátolják a vérrögök kialakulását, csökkentik az asztma és az allergia kialakulásának esélyét, a koleszterinszintet és a rákos daganatok növekedésének ütemét. Gyulladáscsökk entő, vírus és baktériumölő hatásuk is van. 1936-ban Szent-Györgyi Albert fedezte fel, hogy a citrusfélék flavonoid-tartalma csökkenti a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét. Az élelmiszerek összes flavonoid (kvercetin, kempferol, miricetin, luteolin, apigenin) tartalma (mg/kg) Zöldségek 6 / 29
Flavonoid (mg/kg) Gyümölcsök Flavonoid (mg/kg) Brokkoli 7 / 29
46 Alma 65 Karalábé 8 / 29
41 Körte 24 Fehér káposzta 9 / 29
17 Görögdinnye 18 Lila hagyma 10 / 29
195 Sárgadinnye 26 Vörös hagyma 11 / 29
124 Sárgabarack 11 Fodros saláta 12 / 29
47 Szilva 23 Paprika 13 / 29
20 Meggy 29 Spenót 14 / 29
338 Szeder 650 Zeller zöld 15 / 29
402 Eper 1003 Zeller gyökér 16 / 29
26 Kivi 22 Fehérrépa 17 / 29
265 Banán 23 torma 18 / 29
40 Dió 4565 19 / 29
(Dr. Lugasi Andrea kutatásai alapján) Az antioxidáns ásványi anyagok leggyakoribb előfordulása A-vitamin Csirke-, marha-, sertés-, és libamáj, májkészítmények, zsíros sajtok, tojás sárgája, tejszín 20 / 29
Karotenoidok Béta-karotin: sárga és narancssárga zöldségek, gyümölcsök, sötétzöld zöldségek. Alfa-karotin: sárgarépa. 21 / 29
Likopin: paradicsom. Lutein, zeaxantin: sötétzöld leveles zöldségek. 22 / 29
Béta-kriptoxantin: citrusfélék Legnagyobb mennyiségben a sárgarépa, kajszibarack, sárgadinnye, sütőtök, paraj, rebarbara, mángold, 23 / 29
E-vitamin Növényi olajok, olajos magvakból hidegen sajtolt olajok, búzacsíra, zöldségek, gyümölcsök. Marhahús, baromfi, halak 24 / 29
C-vitamin Citrusfélék, szamóca, csipkebogyó, leveles zöldségek, paradicsom, savanyított káposzta C-vitamin (aszkorbinsav) Vízben oldódó vitamin; ajánlott, hogy naponta fogyasszunk C-vitamint tartalmazó élelmiszereket. Az egyik legfontosabb antioxidáns. Fő feladata, hogy megóvja a sejthártyákat (membránokat) és a zsírsavakat (lipideket) a szabadgyökök károsító hatásától. Megakadályozza a hemoglobin károsodását és gátolja a dohányfüstben lévő úgynevezett iniciáló anyagok hatását. Tokoferolok Csökkenti a zsírsavak oxidációját, az úgynevezett lipidperoxidok képződését. Egy tokoferol molekula ezer lipidmolekulát véd meg az oxidációtól. Az E-vitamin játssza a legfőbb szerepet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. 25 / 29
Karotinoidok Legismertebb képviselője a béta-karotin, az A-vitamin előanyaga. A növényi élelmiszerekben nagy számban egyéb karotinoidok is előfordulnak, például likopin, fukoxantin, kantaxantin, alfa-karotin, stb. A karotinoidok a sejthártyákba épülnek be és így védik meg azokat az oxidatív károsodástól. A béta-karotin egyik fontos tulajdonsága, hogy csökkenti az LDL koleszterinszintet, ezzel csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Az antioxidáns ásványi anyagok leggyakoribb előfordulása Szelén húsok, a halak, a belsőségek, gabonák réztartalma a talaj szeléntartalmától függ 26 / 29
Magnézium olajos magvak, száraz hüvelyesek, teljes őrlésű gabonafélék, csipkebogyó, étcsokoládé. Cink hús, máj, tojás, olajos magvak, teljes őrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek 27 / 29
Mangán gabonafélék, a dió és a mogyoró Réz teljes őrlésű gabonák, száraz hüvelyesek, olajos magvak, halak, belsőségek és a csokoládé 28 / 29
Nógrádi Katalin dietetikus Forrás: origo.hu 29 / 29