1. gyakorlat Vonalrajzolás, szerkesztések, szabadon-formált görbék A numerikus adatbevitelről leírtaknak és egyenes vonalak rajzolásának illusztrálására készítsük el az alábbi telekkontúrt a ház alaprajzzal (a sraffozott terület a ház alaprajza, az északi, keleti és déli házkontúr legyen párhuzamos a telekhatárral): Az ArchiCAD -ben automatikusan egy csoportot alkotnak az egy művelettel létrehozott elemek, ha a Szerkesztés Csoportok kezelése menün belül a Folyamatos csoportképzés bekapcsolt állapotban van. Ha nem lenne bekapcsolva, kapcsoljuk be, hogy a megrajzolni kívánt telekhatárt alkotó vonallánc elemei egy csoportot alkossanak. Mivel a déli és nyugati telekhatár párhuzamos a koordináta rendszerrel, és a raszterháló alapbeállítása 2x2 m, aminek ez a két telekhatár éppen a többszöröse - ezt kihasználva a raszterhálóra illesztve rajzoljuk meg ezt a két határolóvonalat. Hogy ezt megtehessük, kapcsoljuk be a raszterháló vonzást a felső eszközsoron. (Illessz a hálóra Szerkesztőhálóra) Válasszuk ki oldalt az Eszköztárból a vonalrajzolást, majd a felső Infótáblán a vonallánc rajzolást. Ezután az origót jelképező jelhez mozgatva a kurzort, anélkül, hogy kattintanánk az -rel nyomjuk le az x billentyűt, amivel aktíváljuk a követőt a numerikus adatbevitelhez (a követő láthatósága a felső eszközsoron található Mutasd/Rejts el a Követőt kapcsoló állapotától függ). A megjelenő követőben az x koordinátához írjunk be 32-t, majd az Enter -t lenyomva elkezhetjük a vonalrajzolást jobbról balra. Mozgassuk az -et balra egészen az origóig és ott kattintsunk a bal gombjával. Ezzel megrajzoltuk az alsó 1/6. oldal
vízszintes telekhatárt. Tavább felfelé - rajzolva 3 raszternyit (6 métert) ismét nyomjuk le az bal gombját, ezzel megrajzoltuk a bal oldali telekhatárt is. A telekhatár további sarokpontjai már nem illeszkednek a raszterháló sarokpontjaira, ezért kapcsoljuk ki a raszterháló vonzást a felső eszközsoron. A 27 méteres telekhatárt polárkoordinátákkal célszerű megadni. Ezt a szakaszt numerikus a- datbevitellel tudjuk csak pontosan megrajzolni. Folytassuk a vonallánc rajzolást a függőleges telekhatár végpontjától tovább függőlegesen felfelé a Shift billentyűt lenyomva (ezzel rögzítjük azt az irányt, amelyhez képest 32 -kal el kell térjünk). Nyomjuk most meg az a billentyűt (szögérték bevitel), és az ott lévő 0 helyett (amennyiben folyamatosan rajzoljuk a vonalláncot, akkor a koordinátarendszer iránya felveszi az utolsó vonal irányát, vagyis az a 0, viszont ha új vonalat kezdünk felfelé rajzolni, akkor 90 -ot jelez a követő szöge, mert ekkor az eredeti koordinátarendszer irányt jelzi, vagyis a vízszintes a 0, a függőleges felfelé a 90 ) írjunk be 32-t. Ezután ne az Enter billentyűt nyomjuk le, mert az a jelenlegi szöghöz képest értelmezné a 32 -ot, (vagyis a függőleges 90 +32 =122 irányban rajzolna), hanem a - billentyűt, jelezve, hogy az aktuális szögértéket negatív irányban 32 -kal módosítani kívánjuk. Jelen esetben -32 jelenik meg a szögérték mezőben (ha 90 volt a szögérték, akkor 58, mert 90-32 =58 ). Ezután az r billentyűt lenyomva beírhatjuk a 27-et, és lenyomva az Enter -t megjelenik a kívánt irányú és hosszúságú vonal. A felső 22 méteres vonalszakaszt is numerikus adatbevitellel adjuk meg, de most nem polár, hanem derékszögű koordinátaértékekkel. Az x billentyűt lenyomva, 22-t beírva x koordinátának és a + -t megnyomva a kurzor 22 méterrel jobbra viszi a vonalat. Az Enter -t lenyomva lehelyezi ide a vonal végpontját. A telek jobb oldali határoló vonala a vonallánc kezdőpontjába kattintással előáll (vonallánc befejezését jelzi az kurzor kalapács alakja). A fentiekben leírt módon működik a numerikus adatbevitel: vagyis az x, y (és ahol magassági érték is megadható, ott a z is) ill. az a és az r billentyűk lenyomásakor a követőben a megfelelő derékszögű, ill. polárkoordináták adatait adhatjuk meg. Ezt követően, ha az adatbeviteli mezőben lévő számot átírva az 2/6. oldal
Enter -t nyomjuk meg, akkor a beírt szám helyettesíti a korábban ott lévő számot ezt nevezzük abszolút adatbevitelnek, ha a + -t, vagy a - -t, akkor hozzáadódik, ill. kivonódik abból ez a relatív adatbevitel. Rajzoljuk most meg a házkontúrt is, aminek először a jobb felső sarokpontját adjuk meg. Vigyük az kurzort a telek jobb felső sarokpontjához (ezt jelzi az kurzor alakja), és helyezzük ide át az origónkat a felső eszközsor ikonjára kattintás után. Az új origóban tartva az kurzort az r billentyű lenyomása után írjuk be a 6,9 méter távolságot és üssük le a + jelet, (ekkor egy + jel jelenik meg a sarokponttól jobbra 6,90 m távolságra). Az a billentyűt lenyomva megadhatjuk a szögértéket (először 180-at és a + -t, majd 43-at és ismét a + -t a minek következtében 223 jelenik meg). Hagyjuk ezt jóvá az Enter -rel, így elkezdhetjük a ház kontúrját rajzolni a jobb felső sarokpontjától elindulva. A felső vízszintes kontúrvonal az eddigiek alapján nem okozhat már problémát, de figyeljünk amennyiben derékszögű koordinátákkal adjuk meg az x koordinátaérték -11 kell legyen, mert balra vagyis negatív irányba rajzolunk. Ha vonalláncként rajzoltuk az északi házkontúrt, akkor még egyszer kell kattintani a végpontban, hogy befejezzük a rajzolást. A jobb oldali házoldal kontúrját fentről elindítva álljunk a jobboldali telekkontúrra egy általános helyen, hogy ott megjelenjen egy szerkesztővonal. Ha a szerkesztővonal vastag szaggatott vonalra vált (a szerkesztővonalon mozgatva az kurzort érhetjük ezt el, alapbeállítások mellett piros színű a rögzített, és kék az ideiglenes szerkesztővonal), akkor az egy rögzített irányt határoz meg. Ezek után rajzolva a ház oldalvonalát, megjelennek különböző irányú szerkesztővonalak, melyek közül a telekhatárral párhuzamos irányút rögzíthetjük a Shift billentyű lenyomásával. Most már csak a hosszértéket (8.10-et) kell megadjuk az r billentyű lenyomását követően. Az alsó (déli) házkontúrt vízszintesen kezdjük el rajzolni, közben a Shift billentyűt lenyomva rögzíthetjük a pontos irányt, miközben az kurzort az épület bal felső sarokpontjához mozgatva - és ott kattintva adhatjuk meg a vonal végpontját. A bal oldali (nyugati) házkontúr megadása az eddigiek ismeretében már igen egyszerű, csak az épületkontúr szabad végéhez kell húzzuk a vonalat, majd ott kattintva (vonallánc rajzolása esetén még egyszer kattintva jelezve, hogy nem folytatjuk a vonalláncot) fejezhetjük be a kontúr megrajzolását. Ezzel a kitűzött feladattal elkészültünk. CAAD rendszerek használata során gyakran kell olyan görbe vonalakat rajzolnunk, amelyeket nem elegendő csupán egyenes vonalakkal közelítve ábrázolnunk. És bár körökkel, körívekkel, ellipszisekkel többnyire jó közelítések érhetők el, vannak esetek, amikor csak szabadon-formált görbék alkalmasak a kívánt forma leírására. 3/6. oldal
A CAAD rendszerekben többnyire találunk szabadon-formált görbék, spline-ok készítéshez szolgáló eszközöket. Az ArchiCAD rendszerben kétféle szabadon-formált görbe előállítási mód áll rendelkezésre: a kívánt görbe vonalra illeszkedő pontokon átmenő spline, vagy a görbe vonalon kívüli ún. súly-, vagy tartópontokkal megadható Bezièr-görbe. Ez utóbbit a görbe végpontjai és az azzal szomszédos tartópontjai közötti tartó egyenesekkel jeleníti meg a rendszer, amelyek egyúttal a görbe érintői is. Ezekkel az érintő-szakaszokkal viszonylag kényelmesen kezelhetők a láncban összefűzött Bezièr-görbék: irányukkal az összetett görbe alakja szabályozható, a hosszukkal pedig az, hogy mennyire simuljon a görbe az érintőhöz. A fentiek bemutatására készítsük el az ábra szerinti épületmodellt: Az íves határoló falak, az alaplemez és a tető előszerkesztésére alkalmazzunk Bezièr-görbét. Először állítsuk át az Eszközsoron található Illessz a hálóra eszközt úgy, hogy a raszterháló metszéspontjaira (Szerkesztőhálóra) kényszerítsük az kurzor mozgását. Ezek után megrajzolhatjuk az épületünk felső határoló falának kontúrját adó Bezièr-görbét. Váltsunk át az Eszközsoron az Egyebek csoportban található szabadonformált görbe vonalra, és az Infótábla eszközsoron az érintőkkel szerkeszthető Bezièr-görbe rajzoló eszközt jelöljük ki. A görbénket ArchiCAD rendszerben a következőképpen tudjuk megrajzolni: mozgassuk az kurzort a görbe kezdőpontjához, ott nyomjuk le a bal oldali gombot és lenyomva tartva húzzuk a kurzort az érintőszakasz végpontjáig (a Bezièr-görbe második tartópontjáig), majd engedjük fel és a következő érintési pontra állva ugyanígy kezdjük el a csatlakozó következő Bezièr-görbe szakaszt megrajzolni, vagyis mindíg az érintőszakasz rajzolása során kell lenyomva tartani a bal gombot. Befejezni a rajzolást vagy ugyanabban a pontban kétszer kattintva, vagy a kiindulópontba kattintva lehet. Esetünkben vigyük az kurzort a raszterháló egyik kiválasztott metszéspontjához (a korábbi beállítás miatt csak ilyen pontokon tudunk rajzolást kezdeni), és lenyomva a bal oldali 1 gombot húzzuk vízszintesen két raszternyit jobbra (1), majd felengedve vigyük vízszintes irányban a kezdőponttól számítva hat raszternyit jobbra és kettőt felfelé, onnan újra 3 2 Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2. lenyomva húzzuk vízszintesen három raszternyit jobbra (2), ezután ismét felengedve vízszintes irányban hat raszternyit jobbra és kettőt lefelé a mostani fix pontunktól számolva, végül megintcsak lenyomva két raszternyit jobbra (3). Itt engedjük fel az gombot, mozgassuk vissza két raszternyit balra a görbe végpontjához és ott kattintással fejezzük be a görberajzolást (4). Az elkészült görbe mindkét végére húzzunk még vízszintes irányban 1-1 raszter hosszúságú egyenes szakaszt. Az elkészült görbét az egyenesekkel tükrözzük tengelyesen a görbe végpontjai alatti következő vízszintes rasztervonalra. (a tükrözni kívánt görbét és az egyeneseket jelöljük ki, majd a Szerkesztés / Mozgatás / Tükrözd a másolatát menü kiválasztásával, vagy pedig a Ctrl, Shift és M billentyűkombinációval adjuk ki a parancsot, végül adjuk meg a tükrözési tengelyvonalat). 4 4/6. oldal
Amennyiben nem sikerült egyből helyesen elkészítenünk a kívánt görbét, utólag is módosíthatjuk annak tartópontjait. A kijelölt görbe végpontját, vagy érintőinek végpontjait az gomb lenyomása mellett elhúzhatjuk, miáltal a görbe alakja változik. Megmutatjuk még, hogy miképpen lehet erre az előreszerkesztett szakaszokra ráhúzni az épületet, azzal a megjegyzéssel, hogy a most elkészítendő falakat, nyílászárókat, födémet, tetőt részletesebben csak a későbbiekben ismertetjük. Kapcsoljuk ki a Illessz a hálóra-t, hogy a továbbiakban tetszőleges helyre kattinthassunk az -rel. Válasszuk ki az Eszköztárban a Tervezés csoportban a Fal eszközt. A fal rajzolási irányát állítsuk be a mellékelt ábra szerint, hogy a megszerkesztett kontúr külső kontúr legyen. Ezután aktiváljuk a varázspálca eszközt a Szóköz billentyű lenyomásával, amivel rákattintva a megszerkesztett vonalra, automatikusan létrehozza az arra illeszkedő külső falkontúrt. Ezt mindkét kontúrral végezzük el. Ezekután a két lezáró falat kell még elkészíteni. A fal elem beállítóablakán (Infótábla) az egér görgőjével keressük meg a faltípus beállítást, és válasszuk a dőlt fal típust. Ezekután állítsunk be a dőlésszögnek 70 -ot, és húzzuk meg a két végfalat. Az elkészült falban még néhány nyílászárót is elhelyezhetünk. A ferde falaknál a nyílászáró Infótáblán át kell állítanunk a nyílászáró síkját Függőlegesről, Falhoz horgonyzás típusúra. Ha mindent jól elkészítettünk, akkor a mellékelt modellt kapjuk, amelyet a 3D-s ablakban axonometrikus képen is megtekinthetünk. Kapcsoljuk ki ezek után azokat a fóliákat, amelyeken a szerkesztővonalakat létrehoztuk (ezek alapesetben mindig a Szerkesztővonalak általános nevűre kerülnek). A fóliákat a Dokumentáció / Fóliák / Fólia beállítások (modell nézetek) menün belül kezelhetjük. A mellékelt ábra a fólia kikapcsolását mutatja, ugyanilyen módon lehet bármelyik fóliát kikapcsolni. Ezután a fal létrehozásához hasonlóan - az Eszköztárban a Födém eszközt választva és a varázspálca eszközt kijelölve - kattintsunk a fal külső kontúrvonalára, aminek következtében megkapjuk az aljzatlemezt is, a következő ábra felső 5/6. oldal
részén ábrázoltnak megfelelően. Látszik, hogy az aljzatlemez a ferde fal alsó síkjánál tovább tart. Ez azért történt, mert az alaprajzunk 1,10 m magasságban felvett metszet. Amikor a varázspálcával kiadjuk a parancsot, hogy hozza létre az aljzatlemezt, akkor a látható kontúron rajzolja azt végig. Az alaprajzi metszősíkot azonban változtathatjuk a Dokumentáció / Alaprajzi metszősík menüpontban. Ott 0,00-ra (a számítási pontatlanságok kiküszöbölése miatt néha hibát okoz a pontosan 0,00 érték, ilyenkor pl. 0,0001-re) felvéve a metszősíkot és most a varázspálca segítségével elkészítve az aljzatbetont, az ábra alsó részének megfelelő modell jön létre. Befejezésül jelöljük ki az Eszköztárban a Tető eszközt, és válasszuk ki az Infótábla eszközsoron - a teljes kontúrra szerkesztett - Összetett tetőt. Most állítsuk át az alaprajzi metszősíkot a falaknál nagyobb értékre (pl. 2,80, hogy nézetben lássuk a falkontúrt), majd ismét a varázspálca eszközt aktíválva kattintsunk a fal külső kontúrvonalára. A mellékelt párbeszédablak jelenik meg a tető kiszerkesztése előtt, hogy beállíthassuk a szükséges paramétereket. Tegyük ezt meg az ábra adatainak megfelelően, ami - jóváhagyás után - a kitűzött feladat szerinti modellt eredményezi. (Az üzenet - hogy ezáltal más szinten is létrejönnek elemek természetes, hiszen a tetőnk a megadott szintmagasság fölé nyúlik, ezért a Folytasd gomb megnyomásával fejezzük be a tetőkészítést). 6/6. oldal