Az elektronikus adó- és járulékbevallások szabályai 2006-2007 dr Zsohár Istvánné Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására kötelezett minden kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), Tbj. szerinti foglalkoztató, megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Tbj. 56/A. -ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott. Az átmeneti szabályok szerint három adózói csoport Azon adózók, amelyek (akik) 2006. áprilisától kötelezettek a havi bevallás benyújtására Azon adózók, amelyek (akik) 2006. áprilisától kötelezettek a havi bevallás benyújtására 2006. szeptember 12-éig utoljára 0608 Azon adózók, akik (amelyek) 2006. július 17-ét követően önként választják a havi bevallás benyújtását Azon adózók, akik (amelyek) 2007. januárjától kötelezettek a havi bevallás benyújtására 2007. január 12-éig 2007. február 12-éig utoljára 06082 először 0708 Azon adózók, akik (amelyek) 2006. július 17-ét követően önként választják a havi bevallás benyújtását A regisztrációt követő hónaptól havi bevallás benyújtására kötelezettek (a választás idejétől függően) a 0608 vagy 06082 számú bevallást nyújtják be A havi bevallást megelőző időszak kötelezettségeiről a 06083 vagy 06084 számú bevallást nyújtják be Azon adózók, akik (amelyek) 2007. januárjától kötelezettek a havi bevallás benyújtására Fő szabály 2007. január 31-éig Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet 2007. február 5-éig A Tbj. 4. b) pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó határideje 2007. február 10. 1
Változás (tervezet szerint) Csak akkor köteles adózó a 0708-as havi bevallást benyújtani, ha az Art. 31. (2) bekezdés szerinti kötelezettsége van. Kiegészül az Art. 31. (2) bekezdése 27. ponttal. Az AM könyvvel történő foglalkoztatással kapcsolatos adatok közlésével A kötelezettségek teljesítési formája Az előzőekben említett adózók egyéb bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeiket is elektronikus úton kell teljesíteniük a regisztrációt követő hónap első napjától, függetlenül attól, hogy mely időszakra vonatkoznak a kötelezettségek. A bevallás típusa A bevallás fajtája Felszámolás esetén Végelszámolás esetén Átalakulás esetén Szünetelés esetén Egyéni vállalkozó tevékenység megszűnése esetén Egyéb megszűnés esetén F V A S E M Felszámolás/Végelszámolás megkezdésekor a kód: 1 Felszámolás/Végelszámolás ideje alatt a kód: 2 Felszámolás/Végelszámolás befejezésekor a kód: 3 A bevallás javítási lehetőségei A bevallás javítása A bevallás helyesbítése A bevallás önellenőrzése A bevallás javítása Amennyiben az adózó által elektronikusan benyújtott bevallást az APEH feldolgozó rendszere hibásnak érzékelte (akár formai, akár tartalmi hibából kifolyólag), a rendszer automatikusan kiértesíti az adózót felszólítva a hiba javítására. Ebben az esetben javító bevallást kell benyújtani. A javító bevalláson fel kell tüntetni a javítandó bevallás BAR kódját. Javítás esetén az egész bevallást ismételten be kell nyújtani. 2
A bevallás helyesbítése Ha a korábban beadott bevallást az APEH hibátlannak minősítette és feldolgozta, de az adózó hibát észlel a bevallásában: Helyesbítésről akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. A bevallás helyesbítése A helyesbítés lényege: adott téves adat javításakor, magánszemélyhez tartozó valamennyi lapot ismételten be kell nyújtani a teljes és helyes adatsort. Helyesbíteni lehet: azonosító adatokat és értékadatokat is A bevallás önellenőrzése Önellenőrzésnek csak az a helyesbítés minősül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" helyesbítés. A bevallás önellenőrzése Önellenőrzésnek minősül az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető -egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Természetbeni juttatások 2006. szeptember 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatásokat terhelő adó kulcsa 54% A reprezentáció és üzleti ajándék adója A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után 44% az adó továbbra is, mert az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. 2006. szeptember 1-jét követően tevékenységet kezdő egyéni vállalkozót már 54%-os adó terheli. Cégautó adó bevallása Az Szja törvény 70. (9) bekezdése g) pontja szerinti kötelezettségét az egyéni vállalkozónak nem itt, hanem a 0753-as bevallása részeként kell teljesítenie. 3
Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)-ba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból együttesen a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meghaladó összeg után, a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli. Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) számítása Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár- (ak)ba vagy önsegélyező pénztár(ak)ba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból együttesen a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%- át meghaladó összeg után, a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli. Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) számítása Az előzőekben felsorolt (nyugdíj-, egészségés önsegélyező) pénztárakba egymás mellett történő befizetésekből az 50%, illetőleg 20% korlát figyelembevételével, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 70%-át meghaladó rész után a magánszemélyt szintén munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen terheli adókötelezettség. Munkáltatói hozzájárulás (Öpt) számítása Abban az esetben, ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adókulcsa 2007. évre 54%. Az adómentes bankszámlaköltség megtérítése kikerült e szabály alól. A 400 000 forintos értékhatár átlépésekor keletkezik az adókötelezettség (tavalyi szabály: év végén) A munkaviszony év közbeni megszűnésekor továbbra is arányosítás. Adóterhet nem viselő járandóság 2007. január 1-jétől (ÚJ) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék Magyar Állani Eötvös Ösztöndíj, Deák Ferenc Ösztöndíj 2007. január 1-jétől megszűnik a sportbírói (3. 72/h pont 4
Adóterhet nem viselő járandóság A benyújtott tervezet szerint a nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadékról a nyugdíjfolyósító nem kötelezett a 0708-as bevallás benyújtására. Osztalék 10% [2006. évi LXI. tv. 223. (16) bekezdés b) pont] Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke eltérően a Szja törvény 66. - ában bekezdésben foglaltaktól 10%. Az előzőek csak a 2006. szeptember 1-jétől juttatott osztalékjövedelem esetében alkalmazhatók. Az eredménytartalék terhére megállapított osztalék adókötelezettsége [2006. évi LXI. tv. 223. (17) bekezdés] A 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10% az adó. A 10%-os osztalékrész számítása Ad.1 A 2006. január 1 augusztus 31. közötti időszakra meg kell határozni az átlagos napi készpénzzáró-egyenleget és az átlagos napi készpénzforgalmat. Ha a készpénzzáró-egyenleg több, mint a készpénzforgalom kétszerese, akkor a különbözet lesz a számítás alapja. Ad. 2 A jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből az előzőek szerint maghatározott rész adója 10%. Ad.3 Az egyébként jóváhagyott osztalék további része az Szja tv. 66. -a szerint adózik. Fontos Az adókötelezettség teljesítésére válaszható, hogy a magánszemély vagy a kifizető teljesíti-e? Választástól függően - aki az adó megfizetését választja, annak van lehetősége a részletfizetésre (öt év alatt egyenlő részletekben). A megállapított osztalékból, az elengedett tagi kölcsön alapján meghatározott összeg [2006. évi LXI. tv. 223. (18) bekezdés] 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a 2006. június 9-én (már - még) fennálló tagi kölcsön 2006. évi elengedése esetén, az adókötelezettség egy részére 10%-os kulcs alkalmazható. 5
Hogyan kell meghatározni a 10%-os adó alapját? Ad.1 Meg kell határozni a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított, de legfeljebb a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsönből a 2006. évben elengedetett összeggel egyező, osztalékrészt. Ad.2 Ennek az osztalékrésznek az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (üzletrész, stb.) arányában a magánszemélyre jutó részt kell kiszámítani. Ad.3 A jóváhagyott osztalékból az előzőek szerint megállapított részének adója 10%. Fontos Az adókötelezettség teljesítésére válaszható, hogy a magánszemély vagy a kifizető teljesíti-e? Választástól függően - aki az adó megfizetését választja, annak kötelezettsége a rá vonatkozó szabályok szerint azt teljesíteni. Változás 0708-nál Új részekkel egészül ki: 1. magánnyugdíjpénztári adatok 2. különadó-előleg levonása (0708-05) 3. az év végi visszarendezendő adatok közlésére szolgáló lap (0708-07) A magánszemélyek különadójáról (Szolidaritási adó) 2006. évi LIX. törvény: a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó, adóbevallásban bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított jövedelme meghatározott része után, illetőleg a vállalkozói tevékenysége után különadót kell fizetnie. A magánszemély ha a magánszemély nem folytat vállalkozási tevékenységet, különadó fizetési kötelezettség első ízben a 2007. január 1-jét követően keletkező jövedelme után terheli. A magánszemély A kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét a személyi jövedelemadó előleggel együtt állapítja meg Elkülönítve igazolja az Szja tv. 46-48. - ának rendelkezései szerint. 6
Levonási kötelezettség Ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várhatóan a magánszemélynek a megállapított összevont adóalapja meghaladja a járulékfizetés felső határát. Ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a az előző összeghatárt meghaladó bevételt juttat. Levonási kötelezettség A magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását. Számítás A rendszeresen juttatott jövedelem esetében a várható jövedelem = adott havi jövedelem tizenkétszerese A járulékfizetési felsőhatár feletti rész 1/12 része a különadó-előleg alapja Ennek 4%-a a havi különadó-előleg Számítás Eseti jelleggel juttatott jövedelem esetében két lehetőség adódik: Ha rendszeres jövedelem juttatás is történik, úgy amennyiben ez meghaladja a járulékfizetési felsőhatárt, az eseti jövedelem lesz a különadóelőleg alapja Ha a kifizető eseti jelleg juttat jövedelmet, úgy a göngyölítés szabályait alkalmazza és a járulékfizetési felsőhatás feletti összeg lesz a különadó-előleg adóalapja. Számítás - Példák A magánszemély nyilatkozata esetében az adott kifizetés jövedelme lesz a különadó-előleg alapja. Példa: havi bér 542 000 Ft/hó X 12 = 6 504 000 Ft > 6 325 450 Ft, azaz 178 550/12 =14 879 Ft X 0,04 = 595 Ft /hó Példák Munkáltató jutalmat ad 200 000 Ft-ot. Előző várható jövedelem meghaladja a járulékfizetési felsőhatárt, így a 200 000 Ft 4%-a, azaz = 8 000 Ft a különadóelőleg 7
Különadó-előleg (0708-05) Költségvetési számlaszámok 421. 422. 423. 424. Rendszeres juttatás Eseti juttatás Magánszemély nyilatkozata Összesen: 14 879 200 000 0 214 879 595 8 000 0 8 595 Adónem: 198 10032000-01076105 APEH Magánszemélyek különadója bevételi számla 10032000-01076112 APEH Társas vállalkozások különadója bevételi számla Visszarendezendő adatok (0708-07) Az Szja törvény 26. (1) bekezdése szerint, ha a munkaviszonyból származó előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 15-éig kifizetik, azt az előző év december 31-én megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Eddig nem okozott gondot a visszarendezés. 0708-07 adattartalom Munkaviszonyból származó bérjövedelem Munkaviszonyból származó költségtérítés Külszolgálat jövedelme Más bérjövedelmek A kettős adóztatásról szóló egyezmény szerinti bérjövedelem A kettős adóztatás hiányában bérjövedelem 0708-07 adattartalom Az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő adóelőleg összege A levont adóelőleg összege Egyéb adatok: Levont érdekképviseleti tagdíj Önkéntes kölcs. nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles összege Önkéntes kölcs. egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles összege Adójóváírásra jogosító hónap(ok) száma Köszönöm a figyelmüket. 8