A kolinerg. transzmisszió. farmakológiája

Hasonló dokumentumok
Az autonóm idegrendszer

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Az autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés

PARASYMPATHOLYTICUMOK. Azok a vegyületek, amelyek gátolják a parasympathicus idegrendszer izgalmi tüneteit: gátolják a muscarin receptorokat.

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

A somatomotoros rendszer

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

PARASYMPATHOMIMETIKUMOK

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Farmakológia (AOK-K 230) szigorlati tételek

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A vegetatív idegrendszer

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Gyógyszertan 2. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÉS A NEUROMUSZKULÁRIS JONKCIÓ GYÓGYSZERTANA. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Neurotoxikológia IV. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben

Autonóm idegrendszer

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

1.: Farmakodinámia I. (A gyógyszerek molekuláris támadáspontjai. Receptorelmélet) Ioncsatornák Receptorok Transzportproteinek Enzimek

SZEMÉSZETI GYÓGYSZERTAN ÉS GYÓGYSZEREK

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Szignalizáció - jelátvitel

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL

Szinaptikus folyamatok

Egy idegsejt működése

A kémiai szinapszis (alapok)

NEUROTRANSZMISSZIÓBAN RÉSZTVEVŐ ENZIMEK VIZSGÁLATA

ANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK. Dr. Kató Erzsébet

Farmakodinámia. A hatás egyenesen arányos a receptorkötéssel. A hatás jelölésére az E -t használjuk. EC 50 = az effektív koncentráció fele.

A simaizmok szerkezete

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Neostigmine KALCEKS. 0,5 mg/ml oldatos injekció. Nyilvános Értékelő Jelentés. (neosztigmin-metilszulfát) Gyógyszernév: Nemzeti eljárás

Interneurális kommunikáció

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben

A GYOMOR SAVSZEKRÉCIÓ- ÉS MOTILITÁS SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSAI. A CITOKINEK, A CRF PEPTID- ÉS RECEPTORCSALÁD SZEREPE A FOLYAMTOKBAN. Ph.D.

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

Nem depolarizáló izomrelaxánsok hatásának felfüggesztése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

Izomélettan. Vázizom

PERIFÉRIÁS IZOMRELAXÁNSOK

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Neurotoxikológia X. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Az idegrendszer érzı mőködése

A myastheniás beteg anesztéziája 2004

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

Egy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során

Publikus Értékelő Jelentés

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

A szív ingerképző és vezető rendszere

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

Átírás:

A kolinerg transzmisszió farmakológiája

CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin

Főbb kolinerg transzmissziós helyek és kolinerg receptorok 1. Központi idegrendszer 2. Vegetatív ganglion (mind szimpatikus, mind paraszimpatikus) M és N N receptorok N N receptorok 3. Neuromuszkuláris junkció N M receptorok 4. Paraszimpatikus posztganglionáris rostok M receptorok 5. Egyes szimpatikus posztganglionáris rostok M receptorok

Nikotinos acetilkolin receptorok Kation-szelektív ioncsatorna (Na + ) Két fő típusa: N N, neuronális - α és β alegységek N M, muszkuláris - pentamér:( :(α 2 βγδ) 2 2 acetilkolin molekula szükséges Folyamatosan nem ingerelhető depolarizációs blokk jön létre

Muszkarinos acetilkolin Muszkarinos acetilkolin receptorok és second messengereik G-protein kapcsolt receptorok Öt altípus és lokalizációjuk: M 1 (idegek): IP 3, DAG M 2 (szív, idegek, simaizom): camp,, K +- csatorna nyitása M 3 (mirigyek, simaizom, endothel): IP 3, DAG m 4 (KIR?): camp m 5 (KIR?): IP 3, DAG

A kolinerg transzmisszió befolyásolásának lehetőségei 1. Preszinaptikus stimuláció 2. Preszinaptikus gátlás 3. Posztszinaptikus stimuláció (direkt és indirekt kolinomimetikumok) 4. Posztszinaptikus gátlás (receptor antagonisták)

Az általános kolinerg junkció sematizált ábrája. A kolint a preszinaptikus idegvégződés veszi fel egy Na függő transzporterrel (A).

Ezt a transzportot a hemicholin gátolja. Az ACh egy másik transzporter által tovább transzportálódik a vezikulába (B), ez vesamicollal gátolható.

Peptidek (P), ATP, és proteoglycanok is tárolódnak a vezikulában. A transzmitter kiáramlása a membránvégződés feszültségfüggő Ca-csatornáinak nyitásakor Ca hatására történik meg. Az IC Ca szint emelkedése kiváltja a vezikula fúzióját a felszíni membránnal és ACh kotranszmittereivel együtt kiáramlik a szinaptikus résbe. Ezt a folyamatot gátolja a botulinum toxin.

Az acetilkolin hatását az acetilkolinészteráz enzim működése szünteti meg. A preszinaptikus receptorok a transzmitter kiáramlását szabályozzák.

Az acetilkolinészteráz működése 1. ACh kötődik az aktív centrumhoz 2. Az enzim hidrolizálja az észterkötést 3. Az enzim acetilálódik,, a kolin elhagyja az enzimet 4. Az acetil csoport spontán hidrolizál az enzimről (150µs)

Preszinaptikus stimuláció Preszinaptikus izgató receptorok: M 1, néhány prosztaglandin a neuromuszkuláris junkcióban: α-adrenerg 4-aminopyridine (K + -csatorna gátló) magasabb EC Ca ++ szint A preszinaptikus gátló receptorok gátlása

Preszinaptikus gátlás 1. Szintézis: hemicholine 2. Raktározás: vesamicol 3. Kiáramlás: botulinum toxin 4. Choline visszavétel: hemicholine 5. Preszinaptikus gátló receptorok izgatása: M 2, α 2, D 2, opioid, adenozin, szerotonin, Neuropeptid Y Hcs.. izomban: aminoglikozidok, tetracyclinek

Muscarin receptor által mediált (paraszimpatomimetikus paraszimpatomimetikus) ) hatások 1. Szem: a m. sphincter pupillae és a m. ciliaris konstrikciója 2. Nyálmirigyek: emésztő nyál szekréciója 3. Szív: bradicardia (negatív kronotrop és dromotrop hatás, a kamráknak NINCS paraszimpatikus beidegzésük) 4. Tüdő. Bronchokonstrikció 5. Gyomor: savszekréció fokozódás 6. Belek: fokozott motilitás és szekréció, sphincterek elernyednek 7. Húgyhólyag: a detrusor összehúzódik, a sphincterek elernyednek. 8. Pénisz: erekció 9. Mirigyek: szekréció fokozódás (az izzadságmirigyeket a szimpatikus idegrendszer idegzi be!!!)

Posztszinaptikus izgatás I. (kolinomimetikumok kolinomimetikumok) Kolinészterek 1. Acetilkolin (gyors metabolizmus, csak szemészetben, N és M hatások) 2. Metacholine (3-szor rezisztensebb az enzimre, csak M hatások) 3. Carbachol (rendkívül enzimrezisztens, N és M hatások) 4. Bethanechol (rendkívül enzimrezisztens, csak M hatások)

CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin CH 3 CH 3 CH 2 CH O C CH 3 CH 3 N + CH 3 O Metacholine

CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C NH 2 CH 3 N + O Carbachol CH 3 CH 3 CH 2 CH O C NH 2 CH 3 N + CH 3 O Bethanechol

Posztszinaptikus izgatás II. (alkaloidok) 1. Muscarin (kvaterner amin, gombaméreg, csak M hatások) 2. Pilocarpine (tercier amin, csak szemcseppként használt glaukomára) 3. Nikotin (tercier amin, erős méreg, csak N hatások) 4. Lobeline (tercier amin, erős méreg, csak N hatások)

Posztszinaptikus izgatás III. (indirekt kolinomimetikumok) Reverzibilis kolinészteráz gátlók: kompetitiv: edrophonium (rövid hatástartam) non-kompetitiv kompetitiv: karbamátok physostigmin (tercier amin, KIR hatások is) neostigmin (kvaterner amin, csak perifériás hatások) distigmin (mint neostigmin) pyridostigmin (myasthenia gravis kezelése) ambenonium (myasthenia gravis kezelése) demecarium (szemcsepp glaukomára)

Posztszinaptikus izgatás IV. (indirekt kolinomimetikumok) Irreverzibilis acetilkolinészteráz gátlók alkilfoszfátok (organofoszfátok organofoszfátok) rovarirtók és harci gázok az enzim szubsztrátjai: foszforilálnak a foszfát spontán nem hidrolizál az enzimről egy idő múlva (vegyülettől is függ) az enzim öregedik (elveszít egy oxigént): végső inaktiválás öregedés előtt: a reaktiválás oximcsoportot tartalmazó vegyületekkel lehetséges

Posztszinaptikus gátlás I. 1. Muscarin receptor antagonisták paraszimpatolitikumok 2.Nikotin receptor antagonisták ganglion-blokkolók harántcsíkolt izom relaxánsok

Posztszinaptikus gátlás II. Paraszimpatolitikumok. Tercier tropeinek atropin scopolamin homatropin Kvaterner tropeinek metilatropin ipratropium Rövid hatástartamú, lokális szerek tropicamid cyclopentolat Centrálisan ható kolinolitikumok procyclidin biperinden

Az atropin perifériás hatásai Az atropin perifériás hatásai Midriázis (pupillatágulat) Akkomodáció bénulás Szájszárazság Bronchodilatáció Tachycardia Csökkent gyomorsav szekréció Székrekedés Dysuria Bőrszárazság (atropin-láz kisgyerekeknél)

Az atropin KIR hatásai Az atropin KIR hatásai Hányáscsillapító (kinetosisokra ( kinetosisokra) nyugtalanság, izgatottság extrapyramidális tünetek (dyskinesia ( dyskinesia) dührohamok hallucinációk epileptiform görcsök kóma, halál (100-150mg) 150mg)

A paraszimpatolitikumok klinikai indikációi Pupillatágítás asthma bronchiale (ipratropium spray) bradicardia,, AV-blokk gyomorfekély (pirenzepine ( pirenzepine) hasmenés (opiátokkal( opiátokkal) simaizomgörcsök (fájdalomcsillapítókkal és simaizomgörcs-oldókkal) oldókkal) Parkinson szindróma (központilag hatók)

Néhány más indikációjú Néhány más indikációjú gyógyszer paraszimpatolitikus mellékhatásokkal Néhány antipszichotikum chlorpromazin clozapin Triciklikus antidepresszánsok imipramin amitryptilin Néhány antiarritmiás szer chinidin dysopyramid

Nikotin antagonisták I. Ganglion blokkolók kompetitiv vagy annak látszó: hexamethonium, mecmylamin, trimethaphan depolarizáló blokkolók nikotin DMPP

Nikotin antagonisták II. Harántcsíkolt izom relaxánsok kompetitiv d-tubocurarin tubocurarin, pancuronium, pipecuronium depolarizáló succynylcholin, decamethonium