Trtlomjegyzék Az dott munkszkszr válllt feldtok listáj és státusz...1 1. Csírázásdinmiki vizsgáltok értékelése...2 2. Humánptogén vizsgáltok........ Tenyészedényes vizsgáltok értékelése.... Kisprellás és félüzemi-üzemi kísérletek eredményeinek értékelése...8.1. Luern...8.2. Búz...1.. Másodvetéső silókukori...11.. Silókukori...1.. Tritile...1.6. Nprforgó...1.7. Szój...1.8. Szuszu...16.9. Cukorirok...17 6. Silókukori eltrtlm...17 7. Összefogllás...18
Projet zonosítószám: GVOP-.1.1.-2--22/. Projet íme: Biogáztelepen képzıdı fermentált hígtrágyár lpozott tápnyg gzdálkodási és környezetvédelmi ellenırzési rendszer kidolgozás Munkszksz szám: 2. Beszámolási idıszk tényleges kezdési és efejezési ideje: 2.11.1-26.1.. Kedvezményezett szervezetek: Koordinátor: Dereeni Egyetem Konzoriumi tg: Bátortrde Kft. Projetvezetı: Prof. Dr. Ngy János Aláírás:
Az dott munkszkszr válllt feldtok listáj és státusz Válllt feldt Státusz 1.. Félüzemi, üzemi kísérletek eállítás elkészült 2. Tlj-, tljvíz és növényvizsgálti folymtn eredmények értékelése A félüzemi, üzemi kísérletek mellett fenntrtottuk kisprellás és tenyészedényes kísérleteket, vlmint lortóriumn sírázásdinmiki tesztet végeztünk gzdságn termesztett növényfjokkl fermentlé htásánk és viselkedésének pontos tnulmányozás éljáól. A kisprellás és félüzemi kísérleteken vizsgáltuk siló- és semegekukori, nprforgó, szój, úz, tritile, luern, ukorirok és szuszu (Sorghum hirid) rekióit fermentlé kezelésre. A szuszut és ukorirkot sk kezeltük, ezért növényállomány kezelésre nem kértünk engedélyt htóságtól. Az ısszel egyőjtött minták vizsgált és z eredményeik kiértékelése minták ngy szám mitt még folymtn vn. A kísérletek eredményeit elıdásn mutttuk e iológii hulldékkezeléssel fogllkozó nemzetközi szervezet, z ORBIT Assoition áltl szervezett ORBIT 26 konferenián Weimrn. A megjelent pulikáiót mellékletként stoljuk. A projet tljiológii eredményeirıl Mgyr Mikroiológii Társság 26. évi Ngygyőlésén számoltunk e elıdásn. A megjelent strt mellékletek között tlálhtó. A projet honlpj www.hertor.hu ímen érhetı el. 26. novemer 28-án Nyírátorn és környékén élı gzdák számár ismertetıt trtottunk fermentlé elıállításáról, áttekintettük külföldi tpsztltokt, vlmint emutttuk iogázüzemi fermentlé növényi tápnygként történı lklmzásánk eddigi - áltlunk elért- eredményeit. Mellékletként stoljuk meghívót, jelenléti ívet és néhány fényképet. Mindkét konzoriumi tg szerzıdésen válllt feldtink megfelelıen dolgozott. 1
1. Csírázásdinmiki vizsgáltok értékelése Az 1. Munkszkszn tpsztltuk, hogy z egyes növényfjok különözı életszkszikn eltérıen regálnk fermentlére. Különösen érzékenynek tőnik sírázás, és sírázás körüli idıszk. Ezért gzdságn termelt növényekkel sírázásdinmiki kísérletet állítottunk e nyár folymán. A kísérlet prméterei z 1. táláztn tlálhtók. 1. tálázt. A sírázásdinmiki kísérlet prméterei Tlj Ültetés idıpontj Növények homok réti (8-8 g petri sészéen) kontroll fermentlé (nedvesítés szdföldi vízkpitás 6 százlékár: 1. víz 1 % 2.fermentlé 1 %. fermenlé:víz : %. fermentlé:víz 2:7 % ) kezeléskor kezelés után nppl kezelés után héttel mustár szój, silókukori semegekukori rozs tritile úz z nprforgó Vizsgált idıtrtm Vizsgált prméterek 1 np sírázás % gyökér szárztömeg hjtás szárztömeg A kísérlet kiértékelése után következıket állpítottuk meg: I. Csírázásdinmiki vizsgáltok. A fermentlé htás növényekre két tljtípuson különözı. Az egyes növényfjok érzékenysége eltérı. I/1. Homoktljon sírázás mértéke gyengé, de kezelés rányin jon növelte sírázás mértékét, mint réti tljon. I/2. Réti tljon növények érzékenyeek fermentlére, megfigyelhetı nnk negtív htás ngyo dózisoknál illetve vetéssel egyszerre történı lklmzásnál. I/. Homoktljon úz, z és nprforgó esetéen sk kis, esetleg közepes dózis pozitív htású, vetéssel egyszerre vgy nppl korán dv. A töi növénynél áltlán ngy dózis sem okozott sökkenést, de kis, közepes dózis htásár ngyo mértéken síráztk ki mgok. I/. Réti tljon semege és silókukoriát tláltuk legkevésé érzékenynek, de olyn mértékő növekedése sírázásnk, mint homok tljon, nem figyelhetı meg. A szój és z közepesen érzékenynek izonyult, míg rozs, tritile, úz és nprforgó esetéen közepes és ngy dózisn nem tpsztltunk kezeléshtást, illetve kismértékő gátlást figyeltünk meg. Kedvezı htás áltlán sk kis dózisnk vn. II. Hjtás és gyökér szárztömeg lkulás. II/1. Homok tljon áltlán ngyo mértékő hjtás és gyökértömeg növekedése kezelés htásár, mint réti tljon. Réti tljon gyökér esetéen negtív htás is megfigyelhetı (szój, siló- és semegekukori, rozs, úz), de ez sökkenés úz kivételével 1% ltti mértékő. II/2. Homok tljon fermentlé kezelés gyökértömeg növekedését vizsgált 1 npos periódusn erıteljeseen fokozt, mint hjtásnövekedést. Ez késıi fejlıdés szempontjáól kedvezı lehet termesztett növények számár. A jelenlegi törvényi szályozás szerint fermentlét sk tljr lehet kijutttni, mi zt jelenti, hogy vetés elıtt z éves kijuttthtó mennyiség tlj kerül. Az eredmények lpján ez nem legmegfelelı módszer, hiszen egyes növények kifejezetten negtívn regálnk tlj ngy mennyiségen kijutttott fermentlére, mi esetleg gzdsági kárhoz vezethet. Ezek z eredmények is igzolják zon véleményünket, miszerint fermentlét évente 2- lklomr elosztv, növény szükségleteihez igzodv élszerő kijutttni. Erre zonn 2
egyenlıre sk kísérleti engedélyünk vn. A tö részleten történı kijutttás környezetvédelmi szempontól is elınyöse, hiszen így nem jut tlj növény számár fölös mennyiségő tápnyg, ezért nnk tljvíze mosódásár is kise z esély. 2. Humánptogén vizsgáltok A iogázüzemen metánt szrvsmrh- és romfitrágy, növényi hulldékok és vágóhídi hulldékok kofermentáiój során állítják elı. Bár termofil és mezofil fermentorsorn történı mintegy 2-2 npos trtózkodási idı iztosítj ptogén szervezetek pusztulását, illetve z /21. (IV..) Korm. rendelet és 6/26. (V.18.) FVM rendelet szerinti htárértékeknek vló megfelelést, de mgs rizikófktor mitt z ÁNTSZ Szols-Sztmár-Bereg megyei lortóriumán, Szols-Sztmár-Bereg Megyei Álltegészségügyi és Élelmiszer-ellenırzı Állomás Központi Lortóriumán illetve Nyírségvíz Rt. Központi Lortóriumán fermentléıl, tljvízfigyelı kutkól vett vízmintáól, kezelt tljól és kukori növény felületérıl kértünk ptogén kitenyésztést. A fermentlé vizsgálti eredményei egy eset kivételével negtívk voltk Ekkor E. oli tenyészett ki vizsgáltr evitt mintáól. A pozitív erdmény után kértük iogázüzemet, hogy mindig jelezzék növénytermesztés számár, h vlmilyen prolém dódik üzemelés közen. A tljvízıl fekál oliform és Enteroous nem tenyészett ki z áprilisi vizsgált során. A júliusi minták vizsgáltkor z 1, 2,, és 9 jelő figyelıkút vizéıl tenyészett ki -1 d/1 ml mennyiségen E. oli. A tvlyi vizsgáltok során is megfigyelhetı volt z E. oli szám éves ingdozás figyelıkutkn. Ezek z értékek igen gyenge fertızöttséget jelentenek (ilyen, vgy ettıl ngyo sírszám tljvízkutkn gykrn mérhetı), kiseek tvlyi értékeknél, zonn figyelmeztetı jelnek tekinthetjük, mivel jellemzı módon ezek kutk ukközi mélyedéseken vgy zok szélén helyezkednek el. A következı munkszkszr válllt tápnygutánpótlási tehnológi kidolgozásánál ezt tényt mindenképpen figyeleme kell vennünk környezetvédelmi szempontok mérlegelése során. A etkrítás elıtt néhány nppl győjtött silókukori felszínérıl E. oli nem tenyészett ki, mi z álltok iztonságos tkrmányozás szempontjáól fontos és kedvezı tény. Az elızıleg említett silókukori tljáól sem volt kimutthtó z E. oli jelenléte etkrítás elıtt.. A fermentlé kémii összetételét negyedévente rendszeresen vizsgáltuk, ezen kívül minden kijutttás után lemértük N-formák mennyiségét fermentléen, és h eltérés volt számításhoz hsznált átlgértéktıl, pl. mgs volt z össz-n trtlom, kkor következı kijutttásnál ezt korrigáltuk. A fermentlé 26. évi átlgos összetétele 2. táláztn tlálhtó.
2. tálázt. A fermentlé átlgos összetétele 2-en és 26-n. Prméter 2 26 ph 8,2 8,76 Sőrőség (kg/m eredeti nyg) Összes szárznyg (m/m% eredeti nyg ) 1,26 1,97 Összes szerves nyg ( izzítási veszteség) (m/m% e..) 1,11 1,87 Összes N (Kjeldhl) (m/m% e..),21,76 NH-N %,6 NO2 (mg/l),692 2,28 NO (mg/l),7,87 Összes P2O (kg/m eredeti nyg),19 Összes As (mg/kg e..) <,1,19 Összes C (mg/kg e..) 18 11,7 Összes Cd (mg/kg e..) <,1, Összes Co (mg/kg e..),2,16 Összes Cr (mg/kg e..),16,27 Összes Cu (mg/kg e..),9,9 Összes Hg (mg/kg e..) <,1 <,1 Összes K (mg/kg e..) 76, 72,67 Összes Mg (mg/kg e..) 2,9 2,7 Összes N (mg/kg e..) 1, 26,6 Összes Ni (mg/kg e..),9,117 Összes P (mg/kg e..) 27,1 29,99 Összes P (mg/kg e..) <,1,7 Összes Se (mg/kg e..) <1 <,1 Összes Zn (mg/kg e..) 2,6 2, A tvlyi évhez képest pozitív változás fermentlé összetételéen z össz-n trtlom kismértékő növekedése, vlmint N trtlomn tpsztlt sökkenés. A fermentlé összetétele két éven jelentısen nem változott, mi szintén kedvezı tény.. Tenyészedényes vizsgáltok értékelése A tenyészedényes kísérletet z idei éven is folytttuk. Az évek közötti összehsonlíthtóság mitt újr siló- és semegekukori volt tesztnövény. A tvlyi év tpsztlti lpján néhány kezelést megváltoztttunk, módosított állpot. táláztn láthtó. A entonittl kezelt tenyészedények tljánk felsı 2 m-es rétegée 1, 2 és t/h-nk megfelelı mennyiségő entonit ırleményt kevertünk. A ímer kiontáskor lemértük növények mgsságát. A részletes eredményekıl megállpíthtó, hogy 2- részleten kidott fermentlé htásár mgs növények fejlıdtek. A kezelések átlgolásáól szármzó értékeket. táláztn foglljuk össze. A. táláztól z is láthtó, hogy semegekukori kezelése homoktljon volt kedvezı htássl növény mgsságár, míg réti tljon növények nem nıttek ngyor vizes kontrollnál, sıt entonit kezelés kifejezetten gyengé eredményt hozott. Ennek ok lehet z, hogy tenyészedényeken tljok erısen összetömörödtek, különösen réti tlj, ezért tvsszl meg kell oldnunk tenyészedények tljánk fellzítását.
. tálázt. A tenyészedényeken lklmzott kezelések. szám Fenológii állpot kijutttáskor Bentonit tljn (t/h) Egyszerre kijutttv mennyisége Víz mennyisége 1. KONTROLL 2. 1% +%. 1% +%. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% átlg. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% -% 6. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% +% 7. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -% átlg 8. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -% -% 9. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -% +% 1. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -% átlg 11. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -% -% 12. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -% +% 1. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% átlg 1. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% +% 16. - leveles állpotn -6 leveles állpotn 1-2-2% +% 17. - leveles állpotn -6 leveles állpotn 1-2-2% +% 18. - leveles állpotn -6 leveles állpotn 2-2-2% +% 19. - leveles állpotn -6 leveles állpotn 2-2-2% +% 2. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% +% 21. - leveles állpotn -6 leveles állpotn -2-2% +%
. tálázt. ek htás növények mgsságár tenyészedényeken. Tlj Csemegekukori (%) Silókukori (%) Kontroll 1, 1, Víz 112,6 99,2 Homok tlj 12,97 1,98 Bentonit+víz 127,99 - Bentonit+fermentlé 12,18 - Kontroll 1, 1, Víz 9,71 99,8 Réti tlj 11,68 117,29 Bentonit+víz 86,62 - Bentonit+fermentlé 98,6 - A kezelések htás tvlyi évhez hsonlón lkult, de termés mennyisége, növények mgsság kise volt. A fermentlé pozitív htás 2- részleten történı kidásnál jelentkezik. A silókukori kezelés htásár rövide hjtásközöket hozott, ngyo levélfelülettel, mi megmgyrázz mgsság és nedves ill. szárz tömeg eredményeien muttkozó különséget (. tálázt). A eltrtlmi vizsgált (tkrmányozási élr) még folymtn vn. A semegekukoriánál nins pozitív korreláió mgsság és sövek tömege között. Míg homok tljon növény mgssági növekedését jóvl intenzíveen efolyásolt kezelés, ddig sövek súlyán sk mérsékelte htás mutthtó ki. A fermentlé kezelés zonn egyértelmően pozitív htású minden eseten. Réti tljon gyengé mgssági növekedés mellett ngyo mérető söveket tkrítottunk e.. tálázt. Tesztnövények mért prmétereinek változás kontrollhoz képest. Tlj Homok tlj Réti tlj Csemegekukori Silókukori sıhossz (%) sısúly (%) nedves tömeg (%) szárz tömeg (%) Kontroll 1, 1, 1, 1, Víz 9, 8,8 88,79 9,69 112,2 11,89 1,9 17,7 Bentonit+víz 12,8 96,16 - - Bentonit+fermentlé 17,68 1,2 - - Kontroll 1, 1, 1, 1, Víz 96,29 9,81 16,91 12,86 12,81 19,1 27,66 222, Bentonit+víz 1,9 9,96 - - Bentonit+fermentlé 119,6 16,26 - - A tenyészedények tlját két idıpontn mintáztuk meg: 26. 6. 1-én -2 m-es tljrétegen mértük különözı N-formák mennyiségét (1-. ár), vlmint tljiológii vizsgáltokt végeztünk. 26. 1. 1-én - és -6 m-es rétegekıl vettünk mintát részletes tljkémii és tljiológii vizsgáltr. A kémii vizsgáltok még folymtn vnnk, z elkészült iológii vizsgáltok eredményeit z -11. árákon muttjuk e. A tljiológii vizsgáltokt onyolultságukr vló tekintettel sk néhány kezelésıl végezzük, melyek jelölése következı: H: homok tlj, R: réti tlj, B1: entonit 1 t/h, B2: entonit 2 t/h. 1, 7, 1: 2. táláztn emuttott kezelések sorszám. Homoktljon fermentlé kezelés htásár ngyo z össz-n és NO -N mennyisége, ellentéten réti tljjl, hol kevésé oxidált NO 2 -N és redukált formájú NH -N mennyisége is mgs fermentlével kezelt tenyészedényeken, mi tlj tömörödéséıl 6
dódó levegıtlenségével mgyrázhtó. Az oxidált N-form és össz-n trtlom ngyo mennyisége kezelt tljokn mindenképpen pozitív htásként értékelendı. mg/kg 1 12 1 8 6 2 H1 Tenyészedényes tlj NO -N trtlm 26.6.1. -2 m H7 H1 BH1 Homok tlj BH2 R1 R7 R1 Réti tlj 1-2. ár. Tenyészedényes tljok NO -NO 2 -N trtlm BR1 BR2 mg/kg,6,,,,2,1, -,1 H1 Tenyészedényes tlj NO 2 -N trtlm 26.6.1. -2 m H7 H1 BH1 Homok tlj BH2 R1 R7 R1 Réti tlj BR1 BR2 mg/kg 2 2 1 1 Tenyészedényes tlj NH -N trtlm 26.6.1. -2 m mg/kg 2 1 1 Tenyészedényes tlj össz-n trtlm 26.6.1. -2m H1 H7 H1 BH1 BH2 R1 R7 R1 BR1 BR2 H1 H7 H1 BH1 BH2 R1 R7 R1 BR1 BR2 Homok tlj Réti tlj Homok tlj -. ár. Tenyészedényes tljok NH -N és össz-n trtlm. Réti tlj A tljenzimek (-7. ár) vizsgáltkor áltlán tvlyi tendeni érvényesül: kezeléshtás homok tljon kifejezette, z enzimktivitást fermentlé, illetve entonit+fermentlé kezelés növeli meg. Az ıszi mintákn tljenzimek ktivitás lesökkent, mi természetes folymt, de z egyes kezelések htási nyári eredményekhez hsonlók. mg formzán/1 g szárz tlj62 h Dehidrogenáz tljenzim ktivitás tenyészedényeken,2,1,1,, H1 H7 H1 HB1 Homok tlj HB2 R1 R7 R1 RB1 Réti tlj RB2 26.6.1 26.1.1 mg glükóz/1 g szárz tlj/ h -6. ár. Tljenzimek ktivitás tenyészedényeken. 2 2 1 1 Invertáz tljenzim ktivitás tenyészedényeken H1 H7 H1 HB1 Homok tlj HB2 R1 R7 R1 RB1 Réti tlj RB2 26.6.1 26.1.1 mg O2/1 g tlj/1 h, 2, 2, 1, 1,,, Ktláz ktivitás 26.6.1. H1 H7 H1 HB1 HB2 R1 R7 R1 RB1 RB2 Homok tlj Réti tlj 7. ár. Ktláz ktivitás tenyészedények tlján júniusn. 7
A szelektív táptljokon kitenyésztett ktériumok szám (8-11. ár) ngyo, mint kontroll esetéen. A kezeléshtás inká homokon kifejezett. Kedvezı htás fermentlé kezelésnek szdon élı N 2 -kötık számánk növekedése, vlmint mikroszkopikus gomák számánk sökkenése. lg CFU 9 8 7 6 H1 H7 r-, K- és l-strtégist ktériumszám tenyészedényen 26.6.1. H1 HB1 Homok tlj HB2 R1 R7 R1 RB1 Réti tlj RB2 r-strt. lg CFU K-strt. lg CFU l-strt. lg CFU lg CFU 8 7 6 N 2 -kötı ktériumok és mikr.gomák szám 26.6.1. H1 H7 H1 HB1 Homok tlj 8-9. ár. Kitenyészthetı mikrosoportok telepszám 26. 6 1-én. HB2 R1 R7 R1 RB1 Réti tlj RB2 N-kötı lg CFU gom lg CFU lg CFU 9 8 7 6 r-, K- és l-strtégist ktériumszám tenyészedényen 26.1.1. H1 H7 H1 HB1 Homok tlj HB2 R1 R7 R1 RB1 Réti tlj RB2 r-strt. lg CFU K-strt. lg CFU l-strt. lg CFU lg CFU 8 7 6 N 2 -kötı ktériumok és mikr.gomák szám 26.1.1. H1 H7 H1 HB1 Homok tlj HB2 R1 R7 R1 RB1 Réti tlj 1-11. ár. Kitenyészthetı mikrosoportok telepszám 26. 1. 1-én. RB2 N-kötı lg CFU gom lg CFU A fermentlé kezelés tehát fokozz tljn végemenı leontó folymtokt, mi tápnyg feltáródás növelésén keresztül fokozz termés mennyiségét.. Kisprellás és félüzemi-üzemi kísérletek eredményeinek értékelése A kisprellás és félüzemi-üzemi kísérleteken fermentlét trtálykosivl vgy öntözıdol (BAUER Rinstr T1) juttttuk ki kísérleti területre. Az öntözıdo földltti nyomósövekre telepített hidránsokr stlkoztthtó. A kijutttndó fermentlé mennyiségét tervezett termésmennyiségre z irodlomn megtlálhtó tápnyg szükséglet szerint, fermentlé össz-n trtlm lpján számítottuk ki, figyeleme véve nitrát-direktíván meghtározott 17 kg/h éves kijuttthtó N- mennyiséget is. A számított mennyiséget 1, 2 vgy részleten juttttuk ki, és hol tehnikilg megoldhtó volt, fermentlével zonos mennyiségő vízzel is kezeltük növényeket, hogy fermentlé htását vízhez is tudjuk viszonyítni, hiszen fermentlé jelentıs mennyiségő (9% körül) vizet trtlmz. A kísérletek területe mőtrágyát nem kpott..1. Luern A kísérletet gzdság. éves luern állományán állítottuk e. Az irodlmi dtok lpján számolt tápnygszükségletet, és ttól %-kl töet juttttunk ki növényekre, vlmint összehsonlításként fermentlével zonos mennyiségő víz kijutttását is meg tudtuk oldni. Az lklmzott kezeléseket 6. táláztn foglljuk össze. 8
6. tálázt. A luern-kísérleten lklmzott kezelések. Kijutttás szám és idıpontj /víz mennyisége Kijutttott részlet - - - számított átlg 1% 1 tvszi növekedés kezdetén számított átlg + % 1% tvszi növekedés kezdetén számított átlg -% 2 1. kszálás után számított átlg + % -% tvszi növekedés kezdetén 1. kszálás után. kszálás után számított átlg számított átlg + % 2--2% 2--2% Az erısen spdékos tvsz mitt z 1. kijutttást nem tudtuk kísérleti terv szerint elvégezni, hnem sk k. 2 héttel kszálás elıtt, 26.. 2-án. Ennek htásár luern felsı levelei lesárgultk, lulról viszont erıteljes növekedésnek indult növény. A következı két kszálásnál fermentlével kezelt prellákról tö termést tkrítottunk e, mint vízzel kezeltekrıl. Az egyes kezelésekıl etkrított luern mennyisége 7. táláztn tlálhtó. 7. tálázt. Lluern zöldtömeg lkulás z egyes kezeléseken. mennyiség Kijutttás 1. kszálás (q/h) 2. kszálás (q/h). kszálás (q/h) Összesen (q/h) Kontroll 172,7 91,2 89,, V2 +% 1 X 11,2 72, 11, 289,2 V átlg 1 X 188, 8,7, 227,2 V átlg 2 X 1,7 7, 8,2 28, V +% 2 X 9,2,, 18,2 V6 +% X 127, 61,2 1, 2,2 V7 átlg X 11, 66,2 66, 26,7 F2 átlg 1 X 18,2 1,7 1,2 17,2 F +% 1 X 12,7 111,2 11, 8, F átlg 2 X 119, 92, 79, 291, F +% 2 X 11,2 16,2 16, 2, F6 átlg X 11,2,, 221,2 F7 +% X 167, 112, 6,2 9,7 A fermentlével és vízzel kezelt prellák összevont eredményeit 12. árán közöljük. q/h 2 2 1 1 Luern zöldtömeg fermentlé víz fermentlé víz fermentlé víz fermentlé víz 1. kszálás 2. kszálás. kszálás összesen 12. ár: Luern zöldtömeg lkulás fermentlé kezelés htásár. A kísérlet eredményei lpján luern növény kezelésére z lái tehnológiát jvsoljuk: nitrogénre lpozott tápnygigény lpján számított fermentlé mennyiséget tvszi növekedés kezdetén egyszerre, vgy tvszi növekedés kezdetén és z 1. kszálás után két részleten élszerő kidni. A tlj tvszi víztelítettségi állpotát és tvszi (várhtó) spdékmennyiséget döntésnél figyeleme kell venni. 9
.2. Búz A úzán lklmzott kezelések leírás 8. táláztn tlálhtó, míg etkrított termés mennyisége 1. árán láthtó. 8. tálázt. Búzán lklmzott kezelések. szám Fenológii állpot kijutttáskor Egyszerre kijutttv mennyisége 1. KONTROLL 2. 1% átlg. 1% +%.. 6. Víz mennyisége 6-7 leveles állpotn -% átlg 6-7 leveles állpotn -% +% - leveles állpotn 6-7 leveles állpotn 2--2% átlg 7. - leveles állpotn 6-7 leveles állpotn 2--2% +% 8. 1% +% 9. 1% átlg 1. 6-7 leveles állpotn -% átlg 11. 6-7 leveles állpotn -% +% 12. - leveles állpotn -6 leveles állpotn 2--2% +% 1. - leveles állpotn -6 leveles állpotn 2--2% átlg t/h 6 2 1 Búz termése 26. 1 2 6 7 8 9 1 11 12 1 1. ár. Búz terméseredményei z egyes kezeléseken. A úzánál is kedvezı htást értünk el fermentlé kezeléssel. A kezelések közül legkedvezınek z átlg+% dózis részleten történı kijutttás izonyult, mi 6,6%- os termésnövekedést eredményezett. Szintén kedvezı volt z átlg háromszori, és z átlg+% egyszerre történı kijutttás. A kezeléseket átlgolv, vízzel történı öntözés 1
,%-os, míg fermentlé kezelés 2,8%-os terméstöletet eredményezett. A fermentlé vízhez viszonyított pozitív htás könnyen felvehetı tápnygtrtlomnk tuljdoníthtó... Másodvetéső silókukori A úz lekerülése után területet másodvetéső silókukori termesztéssel hsznosított gzdság. A tál eddig még nem kezelt részén kisprellás kísérletet állítottunk e, melyen zt vizsgáltuk, hogy trlór kidott fermentlé, Phylzonit és fermentlé+phylzonit szerves nyg ontását serkentve, illetve fermentlé, mint tápnygforrás, serkenti-e silókukori növekedését, és kezelések milyen htássl vnnk tlj iológii ktivitásár. A tljkezeléseket 26. 7. 1-én végeztük el, silókukoriát októer 1-én tkrítottuk e. A kísérletet 1 ismétlésen, x 1 m-es prellákon állítottuk e, vizsgálndó nygokt trtálykosivl juttttuk ki. A kiértékeléshez x 1 fm-rıl egyőjtött növénymintákt hsználtunk, tljiológii vizsgáltokt prellánként (26. 8.16-i mintvétel) illetve (26.9.27-i mintvétel) mintáól végeztük el. ıl silókukori irodlmi dtok lpján számított éves szükségletének %-át juttttuk ki, Phylzonitot z elıírás szerint lklmztuk. A silókukori zöldtömeg hozmát 1. árán muttjuk e. kg/fm 1,6 1, 1,2 1,,8,6,,2, Másodvetéső silókukori zöldtömege Kontroll Phylzonit Phyl.+fermentlé 1. ár. Másodvetéső silókukori zöldtömeg hozm. A kontrollhoz képest Phylzonit kezelés 7,18%, fermentlé+phylzonit kezelés 117,7%, míg fermentlé kezelés 12,% termésnövekedést eredményezett, zz mintegy 2,-szeres termést tkrítottunk e fermentlével kezelt prelláról. Ennek ok egyrészt fermentlével kijutttott tápnyg, másrészt tljélet serkentése, hrmdrészt fermentlével kijutttott víz, mi szárz és meleg nyárutón szintén fokozt kezelés kedvezı htását. A tljiológii ktivitás változását 2 idıpontn vizsgáltuk: kezelés után és 1 héttel. Mértük szelektív táplemezen kitenyészthetı sírszámokt, tlj invertáz, dehidrogenáz és ktláz ktivitását, vlmint z elsı mintázáskor hordozhtó infrvörös gáznlizátorrl tlj CO 2 -termelését. A szelektív táptljon kitenyésztett mikrosoportok genus-szintő meghtározás még folymtn vn. A CO 2 termelésen z SPSS progrmsomggl történt sttisztiki elemzéssel (ANOVA) kezeléshtást p<, szinten nem tudtunk kimuttni. A kontrollhoz képest kezelések átlgi Phylzonit kezelésen 1,%, fermentlé+phylzonit kezelés 99,%, míg fermentlé kezelés 6,6 % os CO 2 termelés növekedést eredményeztek (1. ár), zonn szórások elég ngyok voltk. A Phylzonit kezelés htékony volt nnk következménye, hogy z felszporított, szerves nyg ontását végzı ktériumokt trtlmz, míg fermentlé tápnyg-, hormon- és egyé, jelenleg még nem tisztázott nygtrtlm révén tlj sját mikro közösségének tevékenységét serkenti. 11
CO2 (g*m-2*h-1) 1,2 1,,8,6,,2, Kontroll A tlj CO2 termelése Phylzonit Phyl.+ 1. ár. A tlj CO 2 termelésének változás fermentlé és Phylzonit kezelés htásár. A tljiológii vizsgáltok eddig elkészült eredményei 16-21. árákon láthtók, melyekıl z lái következtetések vonhtók le: Phylzonit htás inká rövid távon érezhetı, míg fermentlé htás idıen elnyújtott. Nem várt, de kedvezı eredmény, hogy szdon élı N 2 -kötık fermentlé kezelés tljáól tenyésztek ki ngyo számn, vlmint mikroszkópikus gomák szám is sökkent fermentlé htásár. A kitenyészett telepek API-teszttel történı meghtározásávl szeretnénk pontosítni iológii eredményeket. Ezek meghtározások még folymtn vnnk. mg glükóz/1 g szárz tlj/ h Invertáz ktivitás másodvetéső silókukori tlján 1 8 6 2 Kontroll Phylzonit Phyl.+fermentlé 26.8.16 26.9.27 mg O2/1 g szárz tlj/1 h 2 2 1 1 Ktláz ktivitás másodvetéső silókukori tlján Kontroll Phylzonit Phyl.+fermentlé 16-17. ár. Tljenzimek ktivitás másodvetéső silókukori tlján. 26.8.16 26.9.27 lg CFU 9 8 7 6 Bktériumsoportok telepszám 26.8.16. Kontroll Phylzonit Phyl.+ r-strt. lg CFU K-strt. lg CFU l-strt.lg CFU lg CFU 8 7 6 Mikrosoportok telepszám 26.8.16. Kontroll Phylzonit Phyl.+ 18-19. ár. Kitenyészthetı mikrosoportok telepszám 26. 8. 16-án. N-kötı gom lg CFU 7, 7, 6, 6,,,,,, Bktériumsoportok telepszám 26.9.27. Kontroll Phylzonit Phyl.+ r-strt. lg CFU K-strt. lg CFU l-strt. lg CFU 7, 6, 6,,,,, Mikrosoportok telepszám 26.9.27. Kontroll Phylzonit Phyl.+ 2-21. ár. Kitenyészthetı mikrosoportok telepszám 26. 9. 27-én. lg CFU N-kötı lg CFU gom lg CFU 12
.. Silókukori A kísérleti területen z irodlom lpján számított fermentlé mennyiséget 2 részleten juttttuk ki növényre. Mivel tvlyi éven tenyészedényes kísérleten tlj entonitos kezelésének pozitív htását tpsztltuk termés mennyiségére homok tljon, ezért tvsszl, vetés elıtt 1, 2 és t/h mennyiségen entonitot is juttttunk tlj. A entonit gygásvány, mely kevés gygfrkiót trtlmzó homoktljn duzzdóképessége révén fejti ki kedvezı htását. A számított fermentlé mennyiséget entonittl nem kezelt területre is kijuttttuk, vlmint összehsonlítás éljáól fermentlével zonos mennyiségő víz htását is vizsgáltuk. A kísérlet eredményét 22. árán muttjuk e. t/h 8 7 6 2 1 Silókukori zöldtömeg Kontroll Víz -B1t/h -B2t/h -Bt/h Víz-B1t/h Víz-B2t/h Víz-Bt/h 22. ár. Silókukori zöldtömeg lkulás fermentlé kezelés htásár. A kontrollhoz viszonyított termésváltozás értékeit 9. táláztn közöljük. Termés kontrollhoz képest (%) Átlg Kontroll 1, Víz 8,6 12,7 -B1t/h 19,29 -B2t/h 121,2 -Bt/h 16, Víz-B1t/h 112,7 Víz-B2t/h 1,2 Víz-Bt/h 1,92 1,7 1,96 9. tálázt. Silókukori kontrollhoz viszonyított zöldtömeg változás fermentlé kezelés htásár. A fermentlével történı tápnyg- és vízpótlás htásár 2,7%-os termésnövekedést értünk el. 1 h terület egyszeri mőtrágyázási költsége.-. Ft. Az áltlunk lklmzott fermentlé mennyiség 1 h-r történı kijutttásánk költsége nyomósövön keresztül, öntözıdol k. 9.-1. Ft egy lklomml. Pénzen nem kifejezhetı (legláis nem egyszerően) zonn z, hogy mindez tápnyg nero úton kezelt istállótrágyáól, növényi és állti hulldékokól keletkezik, így sökken pl. trágy ero omlás során felszduló üvegházhtású gázok mennyisége, vlmint fermentáió során veszélyes hulldékok kezeléséıl képzıdik hsznosíthtó nyg. Szintén nem számoltunk, mint költségsökkentı tétellel, hogy szályos idıszkn fermentlével jelentıs mennyiségő vizet is kijutttunk, mi z esetleg szükségessé váló öntözési költségeket is sökkentheti. 1
Szántóföldi méreteken is igzolódott tenyészedényeken tpsztlt megfigyelésünk, miszerint entonittl együtt lklmzv fermentlé htás fokozhtó. Ez zonn olyn mértékő költségnövelı tétel, mi ár - évre eloszlik, hiszen nem kell minden éven kijutttni - de jelen gzdsági körülmények között z lklmzás nehezen kigzdálkodhtó... Tritile A tritilén lklmzott kezeléseket 1. táláztn ismertetjük, kezelésekhez trtozó terméseredmények pedig 2. árán láthtók. Een tálán víz kijutttásár nem volt lehetıségünk. szám Fenológii állpot kijutttáskor Egyszerre kijutttv 1. KONTROLL 2. 1% átlg. 1% +%.. 6. 7. mennyisége 6-7 leveles állpotn -% átlg 6-7 leveles állpotn -% +% - leveles állpotn 6-7 leveles állpotn 2--2% átlg - leveles állpotn 6-7 leveles állpotn 2--2% +% 1. tálázt. A tritilén lklmzott kezelések. t/h 7, 6,,,, 2, 1,, Tritile termés 26. 1 2 6 7 2. ár. Tritile termés fermentlé kezeléseken. A tritile minden kezeléspárn sokkl kedvezıen regált z átlgos fermentlé dózisr, ár +%-os fermentlé mennyiség is termésnövekedést eredményezett kontrollhoz képest. Ennél növénynél is z egyszerre történı kijutttás eredményezte legkise terméstöletet, legkedvezınek z átlg+% három részleten történı kijutttás izonyult. A fermentlé kezelés átlgn 1,% terméstöletet eredményezett. A leggyengé. kezelés 2,1%, míg legkedvezı 6. kezelés 9,8%-os terméstöletet eredményezett. Már 2,1%-os növekedés is vetekszik mőtrágyávl elérhetı 1
terméstölettel, így környezeti és gzdságossági hsznosság és eredményessége vitthttln..6. Nprforgó A nprforgó töi növényhez képest szoktlnul érzékenynek izonyult, ngy levelét fermentlé könnyen leégette, mint zt -. kezelésen tervezett 2. részlet kijutttás elıtti pró során tpsztltuk. Ezért 2. részlet kijutttását nem végeztük el. Az öntözés után megfigyeléseink szerint nprforgó kissé megtorpn növekedésen, de késı erıteljese fejlıdést muttott kezeletlen prellákhoz képest. Ennek növénynek kezelése fermentlével ngy odfigyelést igényel, szemen siló- és semegekukoriávl, melyek szinte ármilyen fejlıdési stádiumn öntözhetık fermentlével, z nem okoz károsodást növényen. Az lklmzott kezelésekkel elért terméseket 2. árán, kezelések leírását 11. táláztn ismertetjük. Nprforgó termés 26. t/h 2 1 1 2 2. ár. Nprforgó termés fermentlé kezeléseken. szám Fenológii állpot mennyisége Egyszerre kijutttv 1 Kontroll 2 kelés után átlg 1% kelés után +% 1% kelés után átlg % kelés után +% % 11. tálázt. Nprforgón lklmzott fermentlé kezelések. A legkedvezınek izonyult 2. kezeléssel 17%-os termésnövekedést értünk el, töi kezelés 8, 9 és 1%-os töletet eredményezett..7. Szój A szój sokoldlún hsznosíthtó hüvelyes növény. A hüvelyesek közül z egyik legértékese növényünk, mely ngy iológii értékő eltrtlm mitt emeri táplálkozásr és állti tkrmányozásr, vlmint széles körő ipri feldolgozásr egyránt lklms. A töi hüvelyes növényhez hsonlón nem sk szójmg, hnem z egész növény gzdg fehérjéen. Ezért szój száls- és tömegtkrmányozás éljár is 1
termeszthetı. Mint száls- és tömegtkrmányt rendszerint más növényekkel társítv termesztik (szójás slmádé, szójás silókukori, st.). A vegetáiós idıszkn kettı lklomml végeztünk fermentlével öntözést. Alklmzott kezeléseket 12. táláztn muttjuk e. szám 12. tálázt. Szóján lklmzott fermentlé kezelések. Fenológii állpot kijutttáskor Egyszerre kijutttv mennyisége Víz mennyisége 1. KONTROLL 2. 1% átlg. 6-7 leveles állpotn -% átlg A egy dgn kiöntözött fermentlé hozt legtö termést hektáronként (2. ár.). A növekedésen lévı (6-7 leveles) növény kissé érzékenyen regált kezelésre. A nprforgónál megfigyeltek szójár is igzk. Kismértékő perzselést kiheverve növény ugrásszerően növekedésnek indult és színe is erıse zöld lett. Az egyszerre kijutttott fermentlé dggl közel 2%-os termésnövekedést értünk el. A kétszeri lklomml is 1%- os növekedést mértünk.,, Szójtermés 26. t/h 2, 1,, 1 2 2. ár. Szójtermés fermentlé kezeléseken..8. Szuszu A Szuszu (Susu) Szemes irok (Sorghum iolor (L.) moenh) és Szudáni fő (Sorghum sudense (piper) stft) keresztezéséıl szármzó hirid növény, melyet iogázüzemi felhsználásr ngyon lklmsnk tláltk Németországn. A növény szárzságtőrése következtéen iztonságos termést d szárz évjártokn is, de plusz vizet meghálálj. A tenyészidıszkn sk tljr juttttunk ki fermentlevet. Az öntözésre, kelés elıtt került sor, kezeléseket 1. táláztn muttjuk e. 1. tálázt. Szóján lklmzott fermentlé kezelések. Fenológii állpot Kijutttott részlet szám mennyiség 1. Kontroll 2. Vetés után 1% átlg. Vetés után 1% +% 16
Mindkét lklmzott kezelés htásár termésnövekedést tpsztltunk mind z elsı, mind második kszáláskor (26. ár). A kontroll területhez képest elsı kszáláskor z átlg +%-os kezelés 17%-os termésnövekedést eredményezett. Az irodlmi dtok lpján számított tápnygigénynek megfelelı kezelésnél tö mint 1%-os növekedést mértünk. A második kszálás lklmávl ismét z átlg +%-os kezelés izonyult kedvezınek. Az átlg kezelés een z eseten már kise termésnövekedést eredményezett..9. Cukorirok t/h 2 2 1 1 Szuszu termése 26. 1 2 1.kszálás 2. kszálás 26. ár. Szuszu termés fermentlé kezeléseken. A ukorirok ngy zöldtömeget terem, szár lédús és lé nem kristályosíthtó ukrot trtlmz, ezért ukorirok silózásr kiválón lklms tkrmánynövény. A ukorirkot silónk viszérés állpotán tkrítjuk e. Een fejlıdési állpotn szárznyg trtlm % körüli és leglklms silózásr. A szuszuvl megegyezı kezelést lklmztunk iroknál is (1. tálázt). A kijutttott fermentlére kpott terméseredmények is hsonló képet mutttk. Az irodlmi dtok lpján számított tápnygigény +%-os kezelés izonyult kedvezınek ukoriroknál is (27. ár). Az említett kezelés 1%-os termésnövekedést eredményezett. Cukorirok termés 26. t/h 2 1 1 2 6. Silókukori eltrtlm 27. ár. Cukorirok termés fermentlé kezeléseken. A 26. évi növényminák eltrtlmi nlízise még folymtn vn, ezért 27. árán tenyészedényekıl 2-en etkrított silókukori minták néhány eredményét muttjuk 17
e. A silókukori eltrtlmi muttói közül mi szrvsmrh tenyésztésen fontosnk trtott fehérje, zsír és NE l változásit vizsgáltuk meg. A Nettó Energi Tejtermelésre (NE l ) fejezi ki tejtermelı tehenek energiszükségletét létfenntrtásr, tejtermelésre, súlygyrpodásr és vehemépítésre. A három vizsgált muttó közül fehérje %-os változási legszemetőnıek kontroll prellához képest kezelések htásár. Az áltlunk vizsgált zsír százlékos rányink változás nem muttott olyn kiugró különségeket, mint z elıieken említett fehérje. Emelkedést figyeltünk meg homok tljon fermentlé, réti tljon fermentlé és víz kezeléseknél. A Nettó Tejtermelı Energi mennyiségének lkulás is jó eredményeket muttott. A kontroll kezeléshez képest kismértékő emelkedést tpsztltunk, melynek gzdsági jelentısége szrvsmrhák tkrmánydg mennyiségének meghtározásánál lehet fontos szerepe. A ngyo NE l -lel rendelkezı tkrmányól ugynzon produktum eléréséhez kevese tkrmány szükséges. Tehát kezelt területekrıl szármzó silókukori szilázsól kise dg is elegendı szrvsmrhák számár. 1 9 8 7 6 2 1 Silókukori eltrtlm 2. H1 H7 H1 R1 R7 R1 Fehérje (%) Zsír (%) NEl MJ/kg sz.. 27. ár. Tenyészedényes silókukori eltrtlmi prméterei 7. Összefogllás GVOP pályáztunk élj Nyírátori Regionális Biogáztermelı Üzemen növényi és állti eredető nygok kofermentáiój során melléktermékként képzıdı iogázüzemi fermentlé tápnygutánpótlásr történı hsznosítási módjánk részletes kidolgozás olyn módon, mely környezetszennyezés elkerülését is iztosítj. Ez kettıs él sk kkor vlósulht meg, h tápnygot fermentlé formáján - növény igényeinek megfelelı idıen és mennyiségen, tlj mindenkori állpotát tápnygtrtlom, víztelítettség, domorzt figyeleme véve jutttjuk ki mezıgzdsági területre. Ennek érdekéen 2-en elkészítettük fermentlé kijutttásr engedélyezett területek tljtni térképeit, melyek következı munkszkszn kidolgozndó részletes fermentléfelhsználási terv lpját fogják képezni. 26-n pedig szántóföldi területen 9 féle növényt kezeltünk iogázüzemi fermentlével. A kiválsztott területekre iogáz üzem rendelkezett tljr történı kijutttási engedéllyel. Amelyik területen növényállományt is kezeltük, Növény- és Tljvédelmi Központi Szolgálttól eszereztük szükséges engedélyt. A kísérletek élj következık megállpítás volt: melyik növény hogyn regál fermentlé kezelésre, mikor és milyen mennyiségen élszerő fermentlét kijutttni z dott növényre, kiválthtó-e fermentlé lklmzásávl mőtrágy, 18
milyen htássl vn fermentlé tljr és tljvízre. A feltett kérdések megválszolásához mértük kezelt növények termésmennyiségét, silókukoriánál tkrmányozáshoz szükséges eltrtlmi prmétereket, tlj, tljvíz és növények esetleges ptogén-fertızöttségét, fermentlé, tlj és tljvíz kémii tuljdonságit, tlj iológii ktivitását. Az dtokt igyekeztünk úgy összegyőjteni, hogy zok felhsználhtók legyenek fermentlé termésnövelı nygként történı engedélyeztetéséhez. A szántóföldi kísérletek mellett továfolytttuk tenyészedényes kísérletet. 26-n tenyészedényeke újr siló- és semegekukoriát vetettünk. Az ezévi dtok megerısítik tvlyi év eredményeit, zz 2- részre elosztott kijutttás volt növények számár legkedvezı. A fermentlét entonittl együtt hsználv termésnövekedés fokozhtó volt. A 2. Munkszkszn elért eredmények z láikn fogllhtók össze: tljvíz kémii összetétele nem változott 1 év ltt; tljvíz ptogén (E. oli) fertızöttsége minimális, tljvizeken gykrn mérhetı értéket mutt; fermentlé összetétele tvlyi évhez képest két ponton változott: össz-n-trtlm megnıtt, N-trtlm sökkent. Mindkettı pozitív irányú változás. A növények számár fermentlé kedvezı htású, h megfelelı idıen és mennyiségen lklmzzuk. A termést növénytıl és kezeléstıl függıen 2-17%-kl növelte, de 2- %-os termésnövekedés szinte minden növénynél elérhetı. A sírázttási kísérleten zt tpsztltuk, hogy úz és nprforgó ngyon, míg silóés semegekukori lig érzékeny fermentlére. A töi vizsgált növény e két szélsı soport között helyezkedik el. Áltlán kis dózis, sírázás elıtt néhány ( kísérleten ) nppl vetés elıtt lklmzv kedvezı. fokozz tlj iológii ktivitását, tápnygok feltáródását. Phylzonittl összehsonlítv htás inká hossz távon, tlj sját mikroflóráj tevékenységének serkentésén keresztül érvényesül. 26. éven kpott eredmények lpján z egyes növényekre z lái kijutttási tehnológiát volt legkedvezı: 1. Luern: nitrogénre lpozott tápnygigény lpján számított fermentlé mennyiséget tvszi növekedés kezdetén egyszerre, vgy tvszi növekedés kezdetén és z 1. kszálás után két részleten élszerő kidni. A tlj tvszi víztelítettségi állpotát és tvszi (várhtó) spdékmennyiséget döntésnél figyeleme kell venni. 2. Búz: Az irodlmi dtok lpján számított tápnygigény + % három részleten történı kijutttás.. Silókukori: számított átlg fermentlé mennyiség két részleten kijutttv.. Csemegekukori: átlg+% három részleten kijutttv.. Titile: átlg fermentlé mennyiség részleten kijutttv. 6. Nprforgó: átlg tápnygmennyiség kelés után egyszerre kijutttv. 7. Szój: Irodlmi dtok lpján számított tápnygigény egyszeri kijutttássl, ugynsk irodlmi dtok lpján számított tápnygigény +% kettı részleten történı öntözése. A luernához hsonlón tlj tvszi víztelítettségét és várhtó spdékot figyeleme kell venni. 8. Szuszu: Vetés után kelés elıtt z irodlmi dtok lpján számított tápnygigény +%-os kezelés egyszeri kijutttássl izonyult kedvezınek. 9. Cukorirok: szuszuvl zonos eredményt kptunk. A jelenlegi törvényi szályozás fermentlét hígtrágyként kezeli, hiszen egyedisége mitt nins megfelelı ktegóri vontkozó rendeleteken. Ez zt jelenti, hogy jelenleg sk érvényes engedély lpján, termıföldre juttthtó ki fermentlé, z dott növény 19
tápnygigénye szerint számított éves mennyiség egyszerre, mjd terület eszántásr kerül. Ez tö szempontól is prolémát okozht. Egyrészt z egyszerre ngy mennyiségen kijutttott tápnygot növény nem tudj felvenni, felesleg tljvíze mosódht. Másrészt tápnyg nem kkor áll növény rendelkezésére, mikor rr szüksége lenne. Hrmdrészt, fermentlével jelentıs mennyiségő vizet is kijutttunk, mi szályos idıszkn különösen jelen munkán vizsgált homok tljokon növény túlélését, jó termését eredményezheti. Negyedrészt z áltlunk vizsgált növények jelentıs része jo sírázást muttott, h kis mennyiségő fermentlével kezeltük. A kísérletek során elért termések is zt muttják, hogy növénytıl függıen 2- részleten történı kijutttás kedvezı, kivételt képez nprforgó, melyet ngyon érzékenynek tláltunk. A tápnyg utánpótlás során gzdságossági szempontok sem elhnygolhtók. Számításink szerint 1 h terület egyszeri mőtrágyázási költsége.-. Ft. Az áltlunk lklmzott fermentlé mennyiség 1 h-r történı kijutttásánk költsége nyomósövön keresztül, öntözıdol k. 9.-1. Ft egy lklomml, zz 2- lklom is. Ft költséggel megoldhtó. Ezek lpján jó esélyt látunk mőtrágy fermentlével történı kiváltásár. Az eddigi eredmények lpján z véleményünk, hogy fermentlé eváltj hozzá főzött reményeket, és lklms gzdság tápnyg utánpótlásánk iztosításár. 2