a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962)
atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj (1925)
az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913) Henry Moseley (1887-1915) röntgenvizsgálatok
atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára Sommerfeld ellipszispályák, azimutális kvantumszám a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debay, Bethe a proton felfedezése (1914-1919) Rutherford
mesterséges magátalakítás (1919) Rutherford nitrogén-14 + hélium-4 oxigén-17 + hidrogén-1 a neutron feltételezése (1920) Rutherford
mágneses kvantumszám (1920) Sommerfeld korrespondenciaelv (1918-1923) Bohr Nobel-díj (1922)
a molekulák sebességének közvetlen megmérése Otto Stern (1888-1969) igazolta Maxwellt (1920)
az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922) Walter Gerlach (1889-1979) Stern Nobel-díj (1943)
a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) Arthur Holly Compton (1892-1962) Nobel-díj (1927) a kettős természet kiterjesztése az anyagra (1923) L. de Broglie
Louis de Broglie (1892-1987) arisztokrata család francia irodalom és történelem fizika I. Világháború: rádiósként az Eiffeltoronyban Marurice de Broglie laboratóriuma: röntgenspektrumok, fényelektromos hatás hőmérsékleti sugárzás, fénykvantumok doktori Paul Langevin témavezetésével személy
Recherches sur la théorie des quanta (1924) XVI-XX. sz-i harcok a fény részecske- és hullámtermészete körül, relativitáselmélet, kvantáltsági feltevések utóbbiak összevetése: energia, hullámjelenségek relativisztikus tulajdonságai párhuzamok (analógiák) mű
klasszikus mechanika legkisebb hatás elve geometriai optika Fermat-elv az elektron dinamikája (kvantummechanika) hullámoptika az elektronpályák kvantumfeltételei (egész hullámok) alkalmazások mű
a disszertáció útja: Langevin Einstein Peter Debay Schrödinger hullámmechanika (1926) Davisson-Germer: kísérleti igazolás (1927) alternatív interpretációk keresése kettős megoldás vezérhullám Nobel-díj a doktoriért (1929) személy
a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) Wolfgang Pauli (1900-1958) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Hendrik Anthony Kramers (1894-1952) a mátrixmechanika (1925) Werner Karl Heisenberg (1901-1976) a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept nincsenek elektronpályák az atomban csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák Nobel díj (1932)
a hullámmechanika (1926) Erwin Schrödinger (1887-1961) ekvivalenciája a mátrixmechanikával Nobel-díj (1933)
a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja (1926) Max Born (1882-1970) Born-közelítés operátor-fogalom Nobel-díj (1954) a matematikai apparátus továbbfejlesztése (1926) Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984) Nobel-díj (1933) Neumann János (1903-1957) Hilbert-tér (1929-32)
a határozatlansági reláció (1927) Heisenberg a spin kvantummechanikája (1927) Pauli Nobel-díj (1945) a kétatomos molekula (1927) Born-Oppenheimer a fémek kvantumelmélete (1927-1928) Sommerfeld elektrongáz
a komplementaritási elv (1927-1928) Bohr másodkvantálás (1927-1928) Dirac elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció kvantumelektrodinamika (1929) Heisenberg
Bohr magfizika (1930-) A kvantummechanikai paradigma a világ: egymással (nem csupán mechanikai) kölcsönhatásban lévő (állapotváltoztató) alkotórészek, kettős részecske- és hullámtulajdonsággal rendelkező objektumok (időnként összefonódó) rendszere az állapotváltozás (matematikailag leírható) potenciálok vagy mérések hatására, részben véletlenszerűen megy végbe (mert) a mérés egyben beavatkozás
XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925 1913 1900 1896 radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell! színkép hőmérsékleti sugárzás!?? 1873 elektrodinamika stat. fiz. 1855 katódsugárcső termod. mágnesesség elektromosság fény anyag hő