A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Kollektív szerződése Nyíregyháza
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37.) igazgatója Huszárné Kádár Ibolya, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója (továbbiakban: Munkáltató), másrészről a közalkalmazottak nevében az érdekképviseletüket ellátó szervek vezetői Garai Miklós (Pedagógus Szakszervezet titkára) és Takácsné Fazekas Julianna (Közalkalmazotti Tanács elnöke) között az alábbi feltételekkel, azzal a céllal, hogy szabályozza a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek teljesítésének módját, a felek kapcsolattartásának a rendjét. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Kollektív Szerződés és a jogszabályok kapcsolata 1. A Munka törvénykönyve a munkaviszony alanyainak alapvető jogait, kötelességeit tartalmazza és a munkajogi kapcsolatra vonatkozóan teljes körű szabályzást nyújt. A munkaviszonnyal összefüggő garanciális szabályokat valamennyi szférában alkalmazni kell. Ezek például a következők: írásbeliség, az alapelvek, az egészség és testi épség védelme érdekében a túlmunka felső időhatárainak meghatározása, a munkabér védelme, a tanulmányi szerződés és a továbbtanuló dolgozók kedvezményei, a munkavállalók és a munkáltató kártérítési felelőssége. 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) a közszolgáltatást végző, költségvetésből működő intézmények dolgozóira vonatkozó, a Mt-től eltérő általános és speciális szabályokat tartalmazza. Ezek a következők: a dolgozók részvételének és érdekképviseletének meghatározása (közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezetek jogosítványai), a közalkalmazotti jogviszony létesítése, formái, a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer, a közalkalmazottak jogai és kötelezettségei, a közalkalmazottak részére járó és adható juttatások, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, a fegyelmi felelősség és felelősségre vonás módja és formái, a munkaügyi viták rendezése, a munkavégzés, a munkaidő és pihenőidő, valamint a kártérítési felelősség. 3. A 138/1992. számú kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményrendszerben foglalkoztatottakra vonatkozó speciális szabályokat foglalja magában. Így különösen a kinevezés formáit, a pályázati feltételeket, az intézményvezető megbízásának feltételeit és eljárási rendjét, az illetmény-előmeneteli rendszer speciális szabályait például a többes szakképesítés elfogadásáról, a túlmunka díjazásának szabályait, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak besorolását. 4. A közoktatásról szóló törvény (Kt.) tartalmazza: a pedagógusok képesítési előírásait, a kötelező óraszámot, a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokat, a képesítési előírásoktól való eltérés szabályait, az igazgatóhelyettes megbízásának és megbízás visszavonásának feltételeit, a pedagógus alkalmazásának kötelező formáit.
5. A 20/1997. (II. 13.) sz. a Kt. Végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza: a pedagógushelyettesítési rendszer általános szabályait, a pedagógus igazolvány és a hozzá fűződő kedvezmények szabályozását, a szakkönyvek vásárlására juttatandó támogatás kiadásának rendjét. 6. A 277/1997. (XII. 22.) sz. kormányrendelet szabályozza a pedagógusok kötelező továbbképzését, a közoktatási intézmények ezzel összefüggő feladatait, rendelkezik arról, hogy milyen időponttól kötelező különböző pedagógus munkakörökben a pedagógus szakvizsga. 2. A Kollektív Szerződés hatálya 2.1 Személyi hatálya A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy kinevezésük teljes munkaidőre, vagy részmunkaidőre, határozott vagy határozatlan időre szól. Nem érvényes a Kollektív Szerződés a megbízási, valamint a vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottakra. A nyugdíjuk mellett tovább foglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakra, minden tekintetben a főállású közalkalmazottra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A kollektív szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére valamint helyetteseire kiterjed. 2.2 Időbeli hatálya A Kollektív Szerződés határozatlan időtartamra jön létre. A Kollektív Szerződés hatályba lépésének napja: 2010. január 3. A Kollektív Szerződés hatályosságának időtartama alatt megjelenő jogszabályi rendelkezések a Kollektív Szerződés hatályát annyiban érintik, hogy hatályba lépésükkel a Kollektív Szerződés azon rendelkezései, amelyek a jogszabály rendelkezéseibe ütköznek, érvénytelenné válnak, s helyettük a jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Kollektív Szerződés kihirdetése a munkaszervezet központjában és telephelyén (azonos időben) való kifüggesztéssel történik meg. E Kollektív Szerződés szabályait a kifüggesztést követő naptól kell alkalmazni. 3. A Kollektív Szerződés módosítása A Kollektív Szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés módosítására vagy új Kollektív Szerződés megkötésére irányuló egyeztetést bármelyik fél kezdeményezhet, és a kezdeményezés esetén a másik fél nem zárkózik el az egyeztetés lefolytatásáról. A Kollektív Szerződés módosítására javaslatot tehet: munkáltató, szakszervezet Közalkalmazotti Tanács. A Kollektív Szerződés (vagy a módosítás) tervezetét az egyeztetés során közösen készítik el a felek. A Munkáltató gondoskodik arról, hogy a Kollektív Szerződés (módosítása) tervezetét az alkalmazotti testület véleményezze, és a véleményezés után a felek további egyeztetést folytassanak. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mindenkor hatályos Kollektív Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását, illetve a jogszabályok változása miatti módosítások indokoltságát szükség szerint a fenti eljárási szabályok alkalmazásával értékelik.
Amennyiben a Kollektív Szerződés rendelkezései a későbbiekben jogszabályi rendelkezésbe ütköznek, a Kollektív Szerződés megfelelő pontjai módosításra kerülnek. A módosítás érdekében a felek az új jogszabályi rendelkezés/ek megjelenéstől számított egy hónapon belül egyeztető tárgyalást kezdeményeznek. A Kollektív Szerződés bejelentése, regisztrálása a munkáltató kötelessége. 4. A Kollektív Szerződés felmondása A Kollektív Szerződést bármelyik fél három hónapos felmondási idővel, bármikor felmondhatja. A felmondást írásba kell foglalni. A felmondás joga a Kollektív Szerződés hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül nem gyakorolható. A felek megállapodnak abban, hogy a felmondás közlését követő két héten belül a felmondás okait megvizsgálják. Az egyeztetés során a felek kölcsönösen törekednek arra, hogy a felmondás okául szolgáló körülményekre tekintettel a lehető legrövidebb időn belül új Kollektív Szerződés megkötését készítsék elő. 5. Értelmező rendelkezések A Munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása során a) munkáltatói jogkör gyakorlója: az iskola igazgatója, b) közvetlen munkahelyi vezető: a közalkalmazott közvetlen utasítására, ellenőrzésére jogosult vezető a szervezeti vázrajz szerint c) szervezeti egységek: a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti szervezeti felépítés alapján. (1. számú melléklet) 6. A munkáltató vállalja, hogy ellátja a Kollektív Szerződés példányaival a szakszervezet tisztségviselőit és a munkaszervezési egységeket, valamint azokat a vezetőket és Közalkalmazottakat, akiknek munkaköri kötelezettsége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása. 7. Bejelentési kötelezettség A Felek rögzítik, hogy az Mt. 41/A. rendelkezései értelmében 2004. január 1-jétől a kollektív szerződés módosításáról, esetleges felmondásáról, illetve új kollektív szerződés létesítéséről együttesen kötelesek a Kszbejr. rendelkezéseinek megfelelően a változástól számított 30 napon belül bejelentést tenni a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felé. Az adatszolgáltatásnak a hivatkozott rendelet 1-5. sz. mellékleteinek kitöltésével és megküldésével tesznek eleget. II. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (Eljárási szabályok) [Mt. 18-29. (1) bekezdés, 30-32., 33. (1)-(6) és (8) bekezdés, 36. (4) bekezdés, 37-40., Kjt. 8-13. ] 1. A Munkáltató és a Szakszervezet A munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét támogatja, működését elősegíti. A munkáltató és a Szakszervezetek kijelentik, hogy az Mt.-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják. A felek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve joggyakorlását befolyásolhatják.
2. Az együttműködés szervezeti alapjai [Mt. 21-22. ] Az együttműködésre, információ adására, észrevételezésre, javaslattételre, tájékoztatás kérésére, az intézkedés indoklására, konzultáció kezdeményezésére vonatkozó jogosítványok gyakorlása szempontjából a Kollektív Szerződést kötő felek együttműködési partnerei a következők: a) Munkáltató részéről: az intézmény igazgatója, b) Szakszervezet részéről: az iskolában működő reprezentatív szakszervezet titkára, c) Közalkalmazotti Tanács (KAT) részéről: a KAT elnöke. 2.1. A felek rendszeres együttműködése kiterjed: a) mindazokra a központi intézkedésekre, amelyek a felek helyzetét, jövőjét, a munkáltatói vagy az alkalmazotti jogokat, illetve érdekeket érintik, b) a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalására, c) a sztrájkot és a vétót megelőző egyeztetésre, d) a munkáltatót és a munkavállalókat érintő jogi szabályozás változásaira, e) a munkáltató és a Közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetét érintő kérdésekre, f) azoknak a kérdéseknek a megvitatására, amelyek a munkáltató és a belső egységek átalakulása, átszervezése a létszámleépítés tekintetében felmerülnek, g) a Kollektív Szerződésen túlmenő belső szabályozási kérdésekre, h) Az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés kérdésére, i) A továbbképzési terv kialakítására. 2. 2. Az együttműködés formái a következők: a) belső szabályozási utasítások, tájékoztatók, tervezetek, iratok stb. megküldése a másik félnek, b) szakértői egyeztetések, c) a felek közötti konzultációk és egyeztetések, d) a felek vezető testületei által folytatott tárgyalások, e) a munkáltató a gyors információk biztosítása érdekében a Szakszervezet képviselőjét és a KAT elnökét minden olyan ülésre, megbeszélésre stb. meghívja, amelyeken az alkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése vagy meghozatala történik. A testületek véleményüket vezetőjük (helyettesük) vagy megbízottjuk által fejezik ki. 2.3. Az együttműködés értelmezése: A szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából nagyobb egység alatt kell érteni a munkáltatónál a Szervezeti és működési szabályzatban, vagy a szervezetre vonatkozó más szabályban meghatározott önálló vagy elkülönült szervezeti egységeket. A szakszervezetnek az Mt. 21. (2)-(3) bekezdésén alapuló véleményezési joga szempontjából nagyobb csoportot érintőnek tekintendő az a munkáltatói intézkedés, amely Azonos pedagógus munkakörben (tanár, nevelő tanár, oktató-nevelő munkát segítő munkakörben alkalmazottak) foglalkoztatottak legalább egynegyedét; technikai/ügyviteli munkakörben alkalmazottak legalább egynegyedét érinti. Nagyobb értékű felújításnak, beszerzésnek minősül az 1 M Ft. fölötti érték. A közalkalmazottak egyéni érdekvédelmi ügyeiben a szakszervezeti tisztségviselő partnere a közalkalmazott irányításával megbízott, azonos szinten működő, intézkedésre jogosult vezető. Együttműködésük, illetőleg egyetértésük hiánya esetén a munkáltató első számú vezetője egyeztet a konfliktusok feloldása érdekében a szakszervezet munkahelyi szervezetének vezetőjével.
A munkáltatói oldal vállalja, hogy a gyors információk biztosítása érdekében a szakszervezet képviselőit és a Közalkalmazotti Tanács vezetőjét minden olyan ülésre, megbeszélésre, stb. meghívja, amelynek tárgya a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése, vagy meghozatala. Az érdekképviselet tagjai ha jogszabály eltérően nem rendelkezik e munkában tanácskozási joggal vesznek részt. A Szakszervezet vállalja, hogy az Mt.-ben biztosított ellenőrzési jogot információ megszerzése érdekében és kifogásolási jogot csak a munkáltatóval folytatott konzultáció eredménytelensége esetén gyakorolja. A Szakszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a jogai gyakorlásának biztosításával összefüggő információkról a Kollektív Szerződésben szabályozott módon tájékoztatja a munkáltatót. 3. Tájékoztatási kötelezettség [Mt. 21. (2) bekezdés] A Szakszervezet tájékoztatása érdekében a munkáltató vállalja, hogy mindazokat az információkat, amelyeket a Mt. és a Kjt. alapján a Közalkalmazotti Tanácsnak jogai gyakorlásához biztosított egyetértésben a Közalkalmazotti Tanáccsal egyidejűleg a Szakszervezetnek is a rendelkezésére bocsátja. A munkáltató vállalja, hogy a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást szervezeti felépítésükben vagy az együttműködő képviselők személyében történő változásokról. 4. Információadás és titoktartás A szakszervezet, illetve a KAT nevében vagy érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személy részére nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel. Továbbá a szakszervezet, valamint meghatalmazás alapján érdekében eljáró személy a működése során birtokába jutott adatokat és tényeket kizárólag a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak/munkavállalók jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 5. A Szakszervezet működési feltételeinek biztosítása [Mt. 24. ] a) A munkáltató biztosítja a Szakszervezet számára a szükséges irodai infrastruktúrát ingyenesen, bérleti díj és költségtérítés nélkül, az ott lévő berendezések használatával együtt. b) A szakszervezeti gyűlések és egyéb rendezvények megtartása érdekében a munkáltató előzetes egyeztetés alapján megfelelő helyiséget vagy helyiségeket biztosít térítésmentesen. c) A munkáltató a szakszervezeti tagok tagdíjlevonási megbízása alapján munkabérükből az esedékes szakszervezeti tagdíjat levonja, és azt átutalja a Szakszervezet számlájára. A Szakszervezet vállalja, hogy az újabb tagdíjlevonási megbízásokat, illetve visszavonási nyilatkozatokat minden hónap 25-ig a munkáltató rendelkezésére bocsátja. d) Tájékoztatás: A munkáltató lehetőséget biztosít arra, hogy a szakszervezet hirdetőtáblán tagjait a szükséges információkról tájékoztassa, adatokat közzétegyen. A munkáltató az iskola mindenkori anyagi helyzetéről szóban, számszerűen tájékoztatja a dolgozókat évente egyszer, a gazdasági évet lezáró beszámoló elkészítése után. A munkáltató az iskola szakmai fejlesztésre szánt összegének felhasználásáról kikéri a pedagógusok véleményét a munkaközösségeken keresztül.
6. A Szakszervezet jogai Az Mt. előírásainak megfelelőn a Szakszervezetet az alábbi jogok illetik meg: tájékozódási és tájékoztatási, képviseleti, ellenőrzési, kifogásolási (vétó), tisztségviselők védelme (egyetértési), véleményezési, egyeztetési, kollektív munkaügyi vita. 7. Kifogás (vétó) joga [Mt. 23. ] A szakszervezet a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen halasztó hatályú vétóval élhet. A vétót a szakszervezeti titkár, a munkáltatónak nyújtja be írásban, indokolva a vétó szükségességét. 8. A szakszervezeti tisztségviselők védelme [Mt. 28. ] a) A Szakszervezet elnökét a tisztségviselővel szemben munkáltatói jogokat gyakorló személyt köteles értesíteni a tisztségviselő megválasztásáról és megbízatása megszűnéséről a megválasztástól (a megbízatás megszűnésétől) számított 15 napon belül. b) Az Mt. 28. -ban meghatározott munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatosan a munkáltatói jogkört gyakorló személy az egyetértési jog gyakorlása iránti kérését (ill. előzetes értesítését) a szakszervezeti titkárnak köteles megküldeni. c) A tisztségviselők védelmére vonatkozó jogosítvány tekintetében tisztségviselőnek minősül a szakszervezeti titkár. 9. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye [Mt. 25. ] a) A Szakszervezet választott tisztségviselőit az Mt. 25. -ban meghatározott munkaidőkedvezmény illeti meg. b) A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményéhez és a képzés céljára biztosított rendkívüli szabadság megállapításához a Szakszervezet elnöke köteles a taglétszámot minden naptári év első hónapja 30. napjáig közölni a munkáltatói jogkört ellátó vezetővel. c) Az Mt. 25. (2) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény felhasználása tekintetében tisztségviselőnek minősül a szakszervezeti titkár. d) A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a szakszervezeti tisztségviselő vagy tag értesíti az érintett szervezeti egység vezetőjét az adott elfoglaltságra szóló meghívójának bemutatásával: az Mt. 25. (1)-(3) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény tekintetében legkésőbb az igénybevételt megelőző napon, az Mt. 25. (4) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény tekintetében legkésőbb az igénybevétel előtt 30 nappal. 10. Eljárás munkabeszüntetés esetén Felek rögzítik, hogy akár jelen szerződésben félként résztvevő szakszervezet, akár bármely más érdekképviseleti szerv, vagy bármely munkavállaló(k) által szervezett sztrájkban a munkavállalók alkotmányon alapuló sztrájkhoz való jogát tiszteletben tartják, annak érvényre juttatásához a szükséges segítséget megadják, a sztrájkban való részvételre, illetve attól való távolmaradásra senkit sem köteleznek.
III. RÉSZ AZ Mt. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEINEK KIEGÉSZÍTÉSE 1. Az érdekek elismerésének elve A munkajogi szabályok és a Kollektív Szerződés alkalmazása során a munkáltatói és a közalkalmazotti érdek egyaránt jogos érdeknek minősül. Az érdekek érvényesítése során a jogalkotói célokat figyelembe kell venni. 2. A jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kiegészítő szabályok 2.1 Az Mt. 3. (1) bekezdése szabályozott együttműködési kötelezettséget a munkáltató és a szakszervezet a törvény elvei szerint teljesíti. 2.2 Az Alkotmányban meghatározott állampolgári jogok biztosításához, a törvényekben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott személyiségi jogokhoz, valamint az Mt. 3. (4) bekezdésében, továbbá az Mt. 77. -ában szereplő adatvédelemhez fűződő jogokhoz és adatszolgáltatási kötelezettségekhez (kivéve a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó, a közalkalmazottakat érintő szabályokat) kapcsolódó munkaszervezeti belső szabályokat az Alkotmánybíróság döntései értelmében úgy kell kialakítani, hogy a személyes adatok tekintetében a közalkalmazottak magánautonómiájából eredő akarat érvényesülhessen. 2.3 Az Mt. 3. (5) bekezdése szerinti, a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő magatartásának kell tekinteni különösen az alábbiakat (a Kjt. 41. -ára is figyelemmel): olyan valótlan tény állítását vagy híresztelését, valamint valós tény hamis színben való feltüntetését, amely a munkáltató jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti; a szolgálati és az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését vagy felhasználását, illetve jogosulatlanul mással való közlését vagy nyilvánosságra hozatalát; a szervezeti összeférhetetlenséget; a személyi összeférhetetlenséget (ehhez a közvetlen hozzátartozó fogalmát a Mt. 139. (2) bekezdése határozza meg és figyelembe kell venni a Kjt. 41. (2)-(5) bekezdését); olyan külső megbízás vagy munkafeladat végzését, amelynek létesítéséhez a közalkalmazott a munkáltató eszközeit használja, a munkáltató vezetőjének engedélye nélkül; további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését és fenntartását, ha a közalkalmazott ennek létesítését elhallgatta, vagy a munkáltató tilalma ellenére azt fenntartotta. IV. RÉSZ A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése [Mt. 72. - 75., 76. (3), (6)-(8) bekezdés, 76/A-78., 79. (2)-(5) bekezdés, 80-81. és Kjt. 20. -23., különösen a 76. (7) bekezdés a)-h) pontja] A közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Ebben kell meghatározni a fizetési kategóriát, a munkabért, a fizetési fokozatot, a munkába lépés napját, a munkahelyet, a munkakört és annak jellegét (változó, állandó).
Közalkalmazotti jogviszony kizárólag pályázat útján létesíthető, kivéve a Kjt. 20/A (2) bek. meghatározott eseteket: áthelyezés esetén; olyan munkakör vagy megbízás esetén amelynek ellátására kilencven napon belül legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázat kiírására; ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos működés biztosításához elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges feltételek más munkaszervezési módszerrel nem biztosíthatóak; a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében legalább 9 hónapig alkalmazott személyt az ösztöndíjas jogviszony nem azonnali hatályú felmondással történő megszűnését/megszüntetését követő egy hónapon belül közalkalmazotti jogviszony keretében olyan munkakörben foglalkoztatják, amely tartalmazza az ösztöndíjasként ellátott feladatokat is. helyettesítésre vagy meghatározott munka ellátására, vagy ha ezt végrehajtási jogszabály előírja. A pályáztatás részletes eljárásrendje a Pályáztatási szabályzatunkban megtalálható. 1.1 A kinevezés (Kjt. 21., kiegészülve az 5. bekezdéssel) A megállapodás megkötésére és a kinevezésre a Munkáltató jogosult. A Munkáltató a Kjt. 21. (2) bekezdésben meghatározott határozott időre szóló kinevezését csak a törvényben előírt esetekben alkalmazza. A Munkáltató köteles a határozott időre szóló kinevezésre rávezetni ezen jogviszony létesítési mód alkalmazásának okát, valamint időtartamát. A kinevezési okmányon a kinevezett elfogadó aláírásával igazolja, hogy a kinevezést elfogadta, a jogviszony csak mindkét fél aláírásával jön létre. Ennek hiányában a kinevezési okmány érvénytelen. Amennyiben lehetőség van rá a felvételi elbeszélgetésen részt vesz a terület szakmai vezetője, munkaközösség-vezetője és a KAT képviselője. 1.2 A munkaköri leírás közlése A Munkáltató a kinevezési okirat átadását megelőzően ismerteti a közalkalmazottal a munkaköri leírását és átadja azt. A részletes munkaköri leírásokat a KSZ 2. számú melléklete tartalmazza. A közalkalmazott a munkaköri leírás átvételét aláírásával igazolja. A közalkalmazott által szignált példányt az irattárában kell őrizni. 1.3 Próbaidő [Mt. 81. és a Kjt. 21/A. ] A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező. Nem állapítható meg próbaidő, kivéve, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a gyakornoki idő alatt nem megfelelő minősítés miatt szűnt meg. A jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező - annak, aki: a) áthelyezéssel kerül át; b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott időtartamú kinevezéssel kerül alkalmazásra; c) azonos felek között újabb kinevezéssel kerül alkalmazásra. d) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belül kerül alkalmazásra és korábban a pedagógiai gyakorlatát részben/egészben a munkáltatónál teljesítette;
e) határozatlan idejű kinevezéssel kerül alkalmazásra oly módon, hogy korábban mint felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatója határozott időre kinevezéssel munkaszerződéssel vagy óraadói megbízással már alkalmazásra került; f) legalább 5 éves pedagógus munkakörben eltöltött gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 1.4 Gyakornokság [Kjt. 22. (15) bekezdése alapján] A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium külön szabályzata alapján. 1.5 Határozott idejű alkalmazás helyettesítés esetén A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén, ha arra távollevő közalkalmazott helyettesítése miatt kerül sor, a kinevezésben meg kell határozni a foglalkoztatás várható időtartamát és azt a tényt, amelynek bekövetkezése esetén a közalkalmazotti jogviszony megszűnik. 1.6 A változó munkahelyű alkalmazás 1.6.1 A kinevezési okmányban meg kell határozni a munkavégzés helyét, s ezen belül külön is azt a tényt, hogy a közalkalmazottat a munkáltató változó munkahelyű munkakörben foglalkoztatja. A változó munkahely kikötése az Mt. 76/C. -a szerint történhet. A kinevezésben szerepelnie kell azonban ilyen esetben is a munkáltató azon telephelyének, ahonnan a közalkalmazott az utasításokat kapja. 1.6.2 A változó munkahely pontos körülírással meghatározható úgy is, hogy a közalkalmazott nem csak adott helységben, hanem több helységben, illetőleg az ország körülhatárolt területén köteles munkát végezni (lásd a Munkaköri leírást 2. számú melléklet). 1.6.3 A változó munkahelyű munkakörök a következők: pedagógusok lásd a Tiszavasvári úton tartott órák és a tanulmányi kirándulások, rendszergazda, gépkocsivezetők, a karbantartó kollégák, takarítók, udvari munkások. 1.6.4 Ha a közalkalmazott az Mt. 76/C. -ának (2) bekezdése szerint a munka természetéből eredően a munkáját szokásosan telephelyen kívül végezni, akkor a kinevezésben ezt a tényt, továbbá állandó munkavégzési helyként azt a telephelyet is meg kell jelölni, ahonnan a közalkalmazott az utasítást kapja. 1.7 Kérhető jognyilatkozatok [Mt. 77. ] A közalkalmazott előző jogviszonyait (beleértve a határozott idejű alkalmazásokat is) képzettségét, valamint minden egyéb, a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges tényt, adatot, a kinevezés aláírásáig köteles igazolni. A közalkalmazott a kinevezési okmány elkészítése előtt köteles nyilatkozni arról, hogy más munkáltatónál teljes/vagy részmunkaidőben alkalmazásban áll-e. A közalkalmazott a munkába állása előtt köteles az előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokon megjelenni, és a szükséges igazolásokat beszerezni.
1.8 A kinevezési okmány módosítása [Mt. 82., Mt. 82-85., Kjt. 23/A. ] 1.8.1 A munkavállaló és a Munkáltató között létrejött munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. A határozott időre alkalmazott munkavállaló kinevezése is a munkaszerződés módosításának minősül. 1.8.2 Amennyiben a határozatlan jogviszonyának határozott idejűre vagy munkára, munkahelyre való módosítását a munkavállaló nem fogadja el, ez nem lehet a jogviszony megszüntetésének oka. Ebben az esetben a rendes felmentés szabályait kell alkalmazni. A módosítást írásba kell foglalni. 1.8.3 Kötelező módosítás esetei a) A dolgozó nőt terhessége megállapításától kezdődően a gyermek egy éves koráig kérésére, orvosi vélemény alapján állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételek ennek megfelelően módosítani, s a keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt, akkor sem, ha a megfelelő munkakör vagy a feltételek átalakításának lehetősége hiányában [Mt. 85. (1)-(2) bekezdése] a munkavégzés alól fel kell menteni. b) A munkáltatónál üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés folytán csökkent munkaképességű közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról megfelelő munkakörben a a munkáltató köteles gondoskodni. Ugyanígy köteles az előző okból munkaképtelenné vált, utóbb a munkaképességét visszanyert közalkalmazottat újra alkalmazni. c) Ha a közalkalmazott időlegesen (átmenetileg, az Mt. 83. -ában foglaltak szerint) az eredeti munkakörénél alacsonyabb besorolású munkát lát el, vagy időlegesen munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít (Mt. 83/A. ) ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmenően, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltérő, s nem vezethet az emberi méltósága sérelméhez, és nem járhat számára keresetveszteséggel, azaz a közalkalmazottnak legalább az átlagilletményét meg kell kapnia. Egyéb kérdésekben az Mt. 83/A. (5)-(6) bekezdéseit kell alkalmazni. d) Ha a közalkalmazott az eredeti munkakörének ellátása mellett az Mt. 83/A. (7) és a Kjt. 24. (1) bekezdése szerint más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát, helyettesítési díj illeti meg a kollektív szerződés szabályai szerint. (Ennek feltétele, hogy a távollevő munkatárs helyettesítése folytán, továbbá a betöltetlen munkakör miatt a munkáltató illetményt takarítson meg.) 2. További jogviszony és összeférhetetlenség esetei: 2.1 További jogviszony A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy a munkáltató a közalkalmazottat egy időben több eltérő munkakörben alkalmazza. a) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A pedagógus további jogviszonyánál tekintettel kell lenni arra, hogy a pedagógus a KSZ-ben meghatározott kizárólag az intézményben ellátható feladatok teljesítéséhez szükséges időtartamon felül nem köteles az intézményben tartózkodni. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. b) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Ebben az esetben a munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. A hozzájárulás megadását, illetve a bejelentés tudomásulvételét a munkáltató nem kötheti olyan adatok közléséhez, amely a közalkalmazott, illetve harmadik személy gazdasági vagy személyiségi jogait sérti, illetve a munkavégzésre irányuló további jogviszonyból fakadó tevékenység díjazására, vagy az azzal összefüggő juttatásokra vonatkozik.
A munkáltató eltérő megállapodás hiányában az alábbi pontokban körülírt további jogviszony létesítését, illetve annak további fenntartását megtilthatja és a közalkalmazottat a jogviszony megszüntetésére kötelezheti: ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti, valamint ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a munkáltató tevékenységi körébe tartozó feladatkör ellátására irányul. Azt, hogy a további jogviszony a munkáltatót jogos érdekét veszélyezteti-e vagy sem, a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el. A döntés ellen a közalkalmazott a munkáltatói jogkört gyakorló feletteséhez fordulhat. A további munkavégzésre irányuló jogviszony csak akkor létesíthető, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomásul vette azt. c) Érettségi elnöki megbízást nem lehet vállalni, ha ugyanabban az időpontban a pedagógus iskolai érettségi bizottság tagja. 2.1.1. Megbízási szerződés Megbízási szerződés köthető: az intézmény állományába tartozó közalkalmazottal munkakörébe nem tartozó feladatok elvégzésére, valamint más, az intézmény állományába nem tartozó munkavállalóval konkrét feladat elvégzésére, valamint óraadó pedagógussal a kötelező óraszám 40%-áig terjedő mértékben. 2.2 Összeférhetetlenségi esetek [Kjt. 41. (1)-(5) bekezdés] 2.2.1 A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Tilos az a foglalkoztatás, amelynek folytán a dolgozó beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének ellenőrzésére lenne köteles; az intézmény gazdasági vezetőjét olyan vállalkozás keretében foglalkoztatják, mely az intézménnyel vállalkozási kapcsolatban van. Az intézmény pedagógusa saját tanítványát tantervi feladatokra magántanítványként nem oktathatja. 2.2.2. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott esetén további összeférhetetlenségi ok: gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke legalább ötven százalék. A kivételek magasabb vezetőre illetve vezetőre nem vonatkoznak amennyiben a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságról van szó. 2.2.3 A jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően, a közalkalmazott által létesítendő (létesített) munkavégzésre irányuló további jogviszony a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével különösen a következő esetekben minősül összeférhetetlennek: A közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése vagy fenntartása miatt a közalkalmazotti jogviszonyából fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy azokat nem az általában elvárható gondossággal teljesíti, illetőleg munkateljesítménye bizonyítható módon a munkavégzésre irányuló további jogviszony fenntartása miatt jelentős mértékben csökkent.
A közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyából fakadó tevékenységét a munkáltató helyiségeiben illetve annak eszközeivel vagy nevének használatával végzi anélkül, hogy ilyen tárgyú megállapodást kötött volna a munkaáltatóval. A közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyából fakadó tevékenységét oly módon fejti ki, hogy az oktatás rendjét, működését, a közalkalmazott munkatársait munkavégzésükben bizonyítható módon jelentős mértékben, ismételten zavarja. A munkakörök nem vonhatók úgy össze, hogy a közalkalmazott önmaga részére utalványozási jogot kapjon, vagy önellenőrzést végezzen. A közalkalmazottnak a munkaáltató felszólítására az összeférhetetlenségi helyzetről nyilatkozatot kell tennie. A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 8 napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. Az összeférhetetlenségi szabályok megszegése fegyelmi vétség. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése [Mt. 85/A. (1)-(4) bekezdés, 85/B., Mt. 87. (2)-(3) bekezdés, 89-90., 93. (3)-(4) bekezdés, 94-94/G., 97., 98. (2)-(4) bekezdés, Kjt. 25. -38/A. ] 3.1 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése [Kjt. 25. (1)] A közalkalmazotti jogviszony megszűnik a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, d) a 25/A. (1) bekezdésében meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. 3.2 A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése [Kjt. 25. (2)] a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel, c) lemondással, d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, g) elbocsátással. a) A közös megegyezéssel való megszüntetési megállapodást írásba kell foglalni. b) Kjt. 26. (1): Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. c) Lemondás: Kjt. 28. : a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondási idő 2 hónap, ez idő egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A mentesítési időről a felek a Kjt. 33. (2) bekezdése szerint külön állapodnak meg. d) Rendkívüli lemondás: Kjt. 29. Ha a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli lemondással kívánja megszüntetni, ezen jogát a lemondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna. e) Felmentés: Kjt. 30. (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt bizonyos korlátozásokkal felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a felmentési okok egy része független a munkáltatói szándéktól.
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, valósnak és okszerűnek kell lennie. (3) Az (1) bekezdés a)-c) pontját akkor lehet alkalmazni, ha a szervezeten belül nincs másik felajánlható munkakör vagy a közalkalmazott nem fogadja el. (4) Ha (1) bekezdés d) pontját egészségügyi ok következtében akarják alkalmazni, azt csak akkor lehet, ha a szervezeten belül nincs másik felajánlható munkakör vagy a közalkalmazott nem fogadja el. (5) Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, akkor lehetőséget kell adni a kifogások elleni védekezésre. A meghallgatáson mindkét fél jogi képviselője is jelen lehet. A személyes meghallgatáson a felmentés indokait közölni kell a közalkalmazottal. A személyes meghallgatást követően amennyiben a felmentési szándékát a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbra is fenntartja helyben, személyesen kézbesíti a felmentést a közalkalmazott számára. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A személyes meghallgatás lefolytatására, és a felmentés kézbesítésére a munkáltatói jogkör gyakorlója más vezetőnek meghatalmazást adhat. (6) Az alkalmatlanság esetei: a) Pedagógus-munkakörben Munkavégzéssel kapcsolatban az alkalmatlanság összefügghet: munkaköre által megkövetelt megfelelő képzettséggel/végzettséggel nem rendelkezik vagy hiányosan rendelkezik, együttműködési kötelezettség rendszeres, bizonyított megszegése, az intézmény működéséből eredő elvárások figyelembevételének elmulasztása, többszöri figyelmeztetés ellenére sem tartja be az intézmény írásos szabályzatait, határozatait, nem tartja be a határidőket, bizonyítottan nem tesz eleget munkaköri kötelezettségeinek. b) Nem pedagógus-munkakörben nem tesz eleget munkaköri kötelezettségeinek, nem tartja be a határidőket. Nem kerülhet sor felmentésre, ha az eset összes körülményeinek vizsgálata fegyelmi eljárás lefolytatását teszi szükségessé, illetve a közalkalmazott tisztázása érdekében - maga kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását. (7) Ha a munkaviszony felmentéssel szűnik meg, a KAT tagjait, szakszervezeti tag felmentése esetén a szakszervezeti titkárt az okokról előzetesen tájékoztatni kell. A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg a Kjt. 32. (1) és (2) pontjában foglaltak szerint. (8) Felmentés esetén a felmentési idő minimum 2 hónap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (Kjt. 33. (2) bekezdés) A felmentési idő hosszát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő határozza meg: 0-4 év 2 hónap 5 év 3 hónap 10 év közalkalmazotti 4 hónap 15 év jogviszony 5 hónap 20 év esetén 6 hónap 25 év 7 hónap 30 év 8 hónap
A munkáltató köteles legalább a felmentési idő felére mentesíteni a közalkalmazottat ez az idő a mentesítési idő. A közalkalmazott szabadon dönthet abban, hogy mikor akarja felhasználni mentesítési idejének felét, ebben a döntésében munkáltatója nem korlátozhatja. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg. (9) A közalkalmazottnak a felmentés időtartamára átlagkereset jár. Ez csak abban az esetben nem jár, ha illetményre egyébként sem lenne jogosult. (10) Felmentési tilalmak: Mt. 90., Kjt. 31. (11) A felmentés korlátozása: Mt. 89., Kjt. 32. A felmentési korlátozások és tilalmak alóli kivétel, ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. ) f) A közalkalmazotti jogviszony megszűntethető azonnali hatállyal a próbaidő alatt. g) Elbocsátás: Elbocsátás esetén a Kjt. 35. és 36. előírásai szerint kell eljárni. 3.3 Jogviszony jogellenes megszüntetése [A Kjt. 34. -a alapján, különös tekintettel a c) pontra] A munkáltató rendszerint akkor szünteti meg jogellenesen a közalkalmazotti jogviszonyt, ha megsérti a felmentésre vonatkozó szabályokat. 3.4 Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén [Kjt. 36., 37/A., Mt. 97-98. ] A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, (a Kjt. 25. (1) bekezdés a) és c) pontja) illetve megszűntetése setén a közalkalmazott számára az utolsó munkában töltött napon biztosítani kell az időt a szükséges ügyintézésre ( sétálólap ). A munkavállaló köteles rendezett helyzetet hagyni maga után. A közalkalmazottnak kiadandó igazolások: A közalkalmazotti igazolás Az egészségügyi törzslap Az adóelőleg levonását igazoló lap A munkanélküliek ellátásához szükséges igazoló lap A társadalombiztosítási igazolvány 3.5 Végkielégítés fizetése [Kjt. 37. (1) bekezdés] Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszony a) felmentés (kivéve: alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés), b) rendkívüli lemondás, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Nem jár végkielégítés: ha a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot ideértve a korengedményes nyugellátást is, ha a közalkalmazotti jogviszony egy évnél kevesebb, a további munkaviszony megszűnésekor (Kjt. 22. (3) bekezdés c) és d) pontja) A végkielégítés a munkaviszony függvényében Kjt. 37. (6) bekezdés. A közalkalmazotti végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. A fenti végkielégítés mértéke 4 hónappal meghosszabbodik, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez 5 éven belül vált végkielégítésre jogosulttá. A 6 hónapot meghaladó töredékévet egész évnek kell számítani, a 6 hónapnál kevesebbet el kell hagyni. Az előzőekben megállapított végkielégítés kétszeres összege illeti meg végkielégítésként a közalkalmazottat, ha jogviszonya rendkívüli lemondással szűnt meg. V. RÉSZ A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI [Mt. 83/A., 102-106., 107., 110-116., Kjt. 24., 39-44. ] 1.1 A munkáltató kötelezettségei A közalkalmazottat munkával való ellátása és a munkavégzés feltételeinek biztosítása. Illetményfizetés. Egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Munkavégzéshez szükséges irányítás és tájékoztatás. A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása. 1.2 A munkavállaló kötelezettségei a) Munkavállaló köteles a munkaidő megkezdésére munkavégzésre, munkára képes állapotban megjelenni. Munkára képes állapot: Szeszes ital és kábító hatású anyag befolyásától mentes. A munkavállaló köteles az erre jogosult vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetnie. Az ellenőrzés nem sértheti a közalkalmazott személyiségi jogait. Tiszta, kulturált, ünnepélyeken az alkalomhoz illő, az SZMSZ-ben előírt öltözék. A munkáltatónál a munkavállaló munkaképes állapotának megállapítására a közvetlen munkahelyi vezető (illetve annak távollétében az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési rend szerint megjelölt személy) jogosult. Amennyiben a közalkalmazott közvetlen munkahelyi vezetője azt tapasztalja, hogy a közalkalmazott nincs munkára képes állapotban a közalkalmazottat a munkavédelmi szabályokra is figyelemmel a munkavégzéstől el kell tiltania. Amennyiben a közalkalmazott azért nem végez munkát, mert nem munkavégzésre alkalmas állapotban jelent meg munkahelyén, számára munkadíj a munkavégzésből kiesett időre nem jár. b) Munkavállaló megjelenésének bárminemű akadályoztatása esetén haladéktalanul köteles értesíteni elsősorban közvetlen munkahelyi vezetőjét. c) Munkavállaló köteles munkáját az elvárható szakértelemmel, képességének, képzettségének és gyakorlatának megfelelő gondossággal ellátni. d) Köteles a munkájához kapcsolódó a közoktatási törvényben továbbá a munkáltató által egyértelműen meghatározott információkat megőrizni. e) Munkája során és munkahelyen kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, mely sérti a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium jó hírnevét, nevelési-oktatási munkáját. 1.3 Tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre kötelezés [Mt. 103. (4) bekezdés, Kjt. 39. (1) bekezdés] A munkáltató írásban kötelezheti a közalkalmazottat tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre és az előírt vizsga letételére, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes. A munkáltató kötelezése alapján végzett tanfolyami vagy továbbképzés esetén a közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében a képző szerv által kiadott órarend-igazolás alapján munkaidő-kedvezmény illeti meg.
Az írásbeli kötelezésnek tartalmaznia kell: a képzés pontos megnevezését, és várható időtartamát, a tanfolyam illetve továbbképzés elvégzésére megszabott határidőt, a munkáltató által térítendő költségek felsorolását. Csak hozzájárulásával kötelezhető tanfolyamon, továbbképzésen való részvételre, illetőleg vizsga letételére az a közalkalmazott, aki 62. életévének betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, Terhes, vagy olyan anya, akinek gyermeke egy évesnél fiatalabb, Gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek egy éves koráig, Kettőnél több 16 éven aluli gyermeket egyedül nevelő nő vagy férfi. 1.4 Saját kezdeményezés alapján folytatott tanulmányok [Mt. 110-116. ] 1.4.1 Iskolai rendszerű képzés Saját kezdeményezése alapján iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat az Mt. 115. (1)-(4) bekezdése szerint illeti meg munkaidő-kedvezmény. A munkaidő-kedvezmény tartamára azonban távolléti díj csak tanulmányi szerződés megkötése esetén illeti meg a közalkalmazottat. A közalkalmazott, a munkaidő-kedvezmény kiadásának biztosítása érdekében a képzésre való elvételét (beiratkozását) követően, legkésőbb a tanulmányok megkezdéséig, a tanulmányok folytatásának tényét köteles közölni közvetlen munkahelyi vezetőjével. A bejelentéshez mellékelnie kell az oktatási intézmény által kibocsátott igazolást, a tanulmányok folytatásával összefüggő elfoglaltság időtartamáról, illetve a vizsgakötelezettség mértékéről. 1.4.2 Nem iskolai rendszerű képzés Saját kezdeményezése alapján nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében munkaidő-kedvezmény csak akkor illeti meg, ha erre az iskola igazgatója a képzés megkezdése előtt, írásban engedélyt ad. Az engedély alapján igénybe vett munkaidő-kedvezmény tartamára a közalkalmazottat díjazás nem illeti meg. Írásbeli engedély hiányában a közalkalmazottat a nem iskolai rendszerű oktatásban való részvétel tekintetében munkaidő-kedvezmény nem illeti meg. A munkaidő-kedvezmény engedélyezése a távol töltött idő ledolgozásához köthető. Ebben az esetben az iskola igazgatója és a közalkalmazott külön írásbeli megállapodásban köteles rögzíteni, hogy a közalkalmazott a távol töltött időt mikor és milyen feltételekkel dolgozza le. 1.4.3 A tanulmányi szerződés A saját kezdeményezése alapján iskolai rendszerű, vagy nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazott tanulmányai megkezdése előtt vagy alatt tanulmányi szerződés megkötése mellett részesülhet tanulmányainak támogatásában. A tanulmányi támogatás a tanulmányok folytatása érdekében távol töltött idő, illetve tanulmányi szabadság idejére fizetett távolléti díj, tandíj, tanulmányi költség, tankönyvek árának, az utazás, a szállás költségének megfizetéséből állhat. 1.5 Az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés szabályai [Mt. 83/A., 105-106., 150. (1) bekezdés, Kjt. 24., 54. (1)-(2) bekezdés]
1.5.1 Az átirányítás, helyettesítés [Mt. 83/A., Kjt. 24. ] A közalkalmazott a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkakörének ellátása mellett, más munkakörbe tartozó feladatokat is köteles ellátni. Amennyiben az ilyen munkavégzés tartama a 8 napot meghaladja, az elrendelést írásban kell közölni a közalkalmazottal. Az átirányítás várható tartamáról a közalkalmazottat az elrendeléssel egyidejűleg írásbeli elrendelés esetén az elrendelő iratban kell tájékoztatni. Az átirányítás időtartama naptári évenként 110 munkanap lehet. Átirányítás esetén a közalkalmazottat a ténylegesen végzett munkáért járó díjazás illeti meg, de az nem lehet kevesebb a távolléti díjánál. Helyettesítés esetén, ha a közalkalmazott az eredeti munkaköre mellett, saját munkaidején túl más munkakörébe tartozó feladatokat lát el, az átirányítás időtartamára helyettesítési díj illeti meg a közalkalmazottat. A helyettesítési díj a helyettesített közalkalmazott illetményének 50%-áig fizethető. Ha a helyettesítést több közalkalmazott látja el, a helyettesítési díj őket a helyettesítés keretében végzett munka arányában, ha az nem állapítható meg, azonos arányban illeti meg. A helyettesítés elrendelésével egyidejűleg közölni kell a közalkalmazottal a helyettesítési díj mértékét. A helyettesítési díj a következő bérfizetési napon válik esedékessé. A magasabb vezető helyettesítése esetén a helyettesítőt a magasabb vezető pótléka illeti meg, kötelező óraszáma azonos a magasabb vezető kötelező óraszámával. Vezető helyettesítése esetén a helyettesítőt a helyettesített pótléka illeti meg, kötelező óraszáma azonos a helyettesített kötelező óraszámával. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott amennyiben helyettesítést, készenlétet illetve ügyeletet végez, úgy a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 16. szerint jogosult díjazásra. A közalkalmazottak tényleges feladatainak szétosztása a munkáltató hatáskörébe tartozik. 1.5.2 A kirendelés, valamint a más munkáltatónál történő munkavégzés [Mt. 106., 150. (1) bekezdés, Kjt. 54. (1)-(2) bekezdés] A kirendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el. A kirendelést írásban kell elrendelni, és abban tájékoztatni kell a közalkalmazottat a kirendelés várható időtartamáról, valamint a Mt. 76. (7) bekezdésében felsorolt körülmények változásáról. A kirendelés időtartama naptári évenként 44 munkanap lehet. 1.5.3 Az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés közös szabályai Egy naptári éven belül az átirányítás (helyettesítés), illetve a kiküldetés, a kirendelés illetve a 150. (1) bekezdésén alapuló, más munkáltatónál történő munkavégzésre irányuló intézkedések időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama a 200 munkanapot nem haladhatja meg. Az időtartam nyilvántartása a szervezeti egység feladata, betartásáért felelős az egység vezetője. 2. Munkaidő, pihenőidő (Mt. 117, 117/A,B (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (5) bekezdés, 118-126. 127. (1)-(3) és (5)-(6) bekezdés, 128-130., 132. (1)-(3) és (7) bekezdés, 133-140/A., Kjt. 55-59. ) A Kt. első számú melléklet 3. rész II/6. pontja
2.1. A teljes munkaidő és munkarend A munkáltatónál a teljes munkaidő: napi 8 óra, heti 40 óra. Az intézmény heti 5 napos munkarend szerint működik. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje főszabályként 8, illetve 40 óra, a napi 12, illetve a heti 48 órát azonban semmiképpen sem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Az intézményben nincs olyan munkakör, ahol a teljes munkaidő 8 óránál hosszabb. Váltott műszakban csak a portások dolgoznak. Amennyiben a munkáltató a munkavállalót a teljes munkaidőnél rövidebb időtartamra kívánja foglalkoztatni, a közalkalmazotti jogviszony részmunkaidőre jön létre. Ezt a körülményt a kinevezésben rögzíteni kell. Az intézmény közalkalmazottainak munkaidő beosztását közvetlen vezetőjük szabja meg, az intézmény zavartalan működését és a feladatellátást szem előtt tartva. A munkaidő beosztása nem lehet jogszabályba ütköző. 2.1.1 Pedagógusok A pedagógusok kéthavi tanítási időkeretben látják el feladatukat. Az intézmény igazgatója a munkaidő beosztását tanév közben is módosíthatja. A pedagógusok munkaidő beosztását jelentősen meghatározza a tanév rendje, az éves munkatervben meghatározott időpontok, az órarend, a helyettesítések és ügyeletek rendje. A pedagógus beosztású közalkalmazott a kizárólag az oktatási intézményben ellátott feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni. 2.1.1.1 Az intézményen belül ellátható feladatok: a) rendes és rendkívüli tanítási órák, fakultációk b) az osztálynaplók és foglalkozási naplók gondos és precíz vezetése; c) testületi, munkaértekezleten való részvétel; d) óraközi felügyelet; e) nyári és szorgalmi időben az ügyelet lebonyolítása; f) fogadóóra tartása g) osztályozó vizsgák lebonyolítása, érettségi h) felvételi eljárásban való részvétel i) iskolai rendezvényeken, ünnepségeken való közreműködés j) szertárrendezés, vagyonmegóvás k) differenciált képességfejlesztés (korrepetálás, tehetséggondozás) l) tanulószoba 2.1.1.2 Az intézményen kívül is ellátható feladatok: m) A foglalkozások előkészítése, illetve a felkészülés; foglalkozási tervek, tanmenetek, segédanyagok készítése n) írásbeli dolgozatok, munkafüzetek, feladatlapok, rajzok és egyéb tanulói munkák felülvizsgálata, elemzése, javítása; o) szükség esetén a tanuló egyéni képességeinek megfelelő oktatási terv kidolgozása és érvényesítése; p) a továbbképzéseken való részvétel, illetve a szakmai és pedagógusi ismereteinek önálló fejlesztése; q) a pedagógus feladataihoz tartozó valamennyi adminisztrációs feladat ellátása r) tanulók kisérése, utaztatása; s) konzultáció a szülőkkel; t) családlátogatás; u) osztályfőnök munkaköri kötelessége az osztály tanulmányi kirándulásainak szervezése, lebonyolítása v) az AJTP programban tanuló osztályok rendezvényein való részvétel és felügyelet a kijelölt személyeknek.
2.1.1.3. A pedagógus a napi 8, illetve a heti 40 órás rendes munkaidejében a következő feladatokat látja el (Lásd SZMSZ V.4.4.5): Teljesíti oktatási feladatait: - kötelező órák, - fakultációk, - a tanulók felügyeletére szervezett ügyelet. Kötelezően ellátja továbbá a gyermekek nevelésével, oktatásával összefüggő feladatokat, melyek a következők: - a tanítási órákra való felkészülés, foglalkozási tervek, tanmenetek, segédanyagok készítése - a tanulók munkájának értékelése (a házirendben megszabott módon) - tanulmányi versenyekre való felkészítés, részvétel - kisérés kulturális, sportversenyekre, tanulmányi versenyekre, tanórán kívüli programokra, - részvétel az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon, - részvétel az iskolai értekezleteken: tantestületi és nevelési konferenciákon, - nemzetközi kapcsolatok ápolása, vendégfogadás, - iskolai ünnepségeken és egyéb, az éves feladattervben és az iskola pedagógiai programjában rögzített rendezvényeken való megjelenés, azok előkészítő és szervező munkáiban a teendők elvégzése, - tanítás nélküli munkanapon munkavégzés a program vagy beosztás szerint, - az AJTP program keretében a résztvevő osztályok rendezvényein való részvétel és felügyelet a kijelölt személyeknek, - az iskolai kötelező adminisztráció pontos elvégzése: naplók, ellenőrzők havonkénti egyeztetése, törzslapok kitöltése, a külön díjazásért végzett munkák pénzügyi nyilvántartásához készült alapdokumentumok vezetése, - szertárrendezés, szakleltárok évenkénti egyeztetése - szaktantermek berendezésének, eszközeinek megóvása - házi továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon való aktív részvétel - továbbképzéseken való megjelenés, az ott szerzett információk tantestület felé történő továbbítása. -osztályozó vizsga, felvételi eljárás lebonyolítása. 2.1.1.4 Pedagógus-munkakörbe tartozó, külön díjazásért ellátandó feladatok: a tanítási időkereten felül teljesített tanóra, korrepetálás, tanulószoba, helyettesítés, a munkaidőn kívül eső ügyeleti tevékenység, tanulmányi kiránduláson való ügyelet és munkavégzés (maximum 2 nap 1 éjszaka), tanulmányi versenyre kisérésnek a rendes munkaidőn kívül eső része, érettségi vizsgáztatás, OKTV ügyelet, versenyre való felkészítés a munkáltatóval való egyeztetés alapján, korrepetálás, tanulószoba a munkáltató engedélye alapján, iskolai ünnepségek szervezése, pályázatírásért a munkáltató döntése alapján. A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium pedagógus közalkalmazottainak munkarendje egyműszakos, kötött munkaidejű, kivéve a magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazottakat, akiknek munkaideje kötetlen.