1 A reakcióképtelen beteg (Dr. Berente Ágnes, Dr. Zentay Attila) A biztonságos helyszínen a földön fekvő, nem mozgó, nem beszélő beteghez térdelve vizsgáljuk a beteg reakció készségét. (részletesen ld. 2. ABCDE szemlelet, 'A' légút fejezetben) Jó napot! Segíthetek? A reakciókészség vizsgálatának értékelése: A beteg reagál: o o ha visszaköszön, majd a feltett kérdésekre válaszol, felszólításra (és vállainak a megrázására) kinyitja a szemét, (ill.) beszél, hangot ad, vagy mozog A beteg nem reagál (reakcióképtelen): riasztó tünet! o ha nincs semmilyen reakció megszólításra és a vállak megrázására (U) Ha a beteg nem reagál (U) az átjárható légutak ( A ) biztosítása után azonnal vizsgáljuk a beteg életjelenségeit: a légzését ( B ) és a keringését ( C ): 1. kép Az életjelenségek vizsgálata
2 Az áll kiemelésével és a fej egyidejű hátrahajtásával biztosítjuk az ( A ) átjárható légutakat, miközben vizsgáljuk az életjelenségeket 10 Pozícionálás másodpercig. A fej felőli kézzel tartjuk az áll és a fej pozícióját, miközben a fülünket a beteg orr- és szájnyílása fölé helyezzük és a beteg mellkasa irányába nézünk A légzést ( B ) három érzékszervünkkel (hármas észlelés) vizsgáljuk egy időben: - hallgatjuk a levegő kiáramlását - érezzük a levegő áramlását az arcbőrünkkel - nézzük a mellkas kitérését Légzés vizsgálat Eközben a másik kézünkkel tapintjuk a nyaki ütőeret (karotisz artéria) úgy, hogy három középső ujjbegyünket a gégére helyezzük, majd a nyak vizsgálóval ellentétes oldala felé mozdítva a gége (ún. Ádám csutka ) és a fejbiccentő izom közötti árokba tapintunk (nem nyomunk!). Keringés vizsgálat = karotisz tapintás Értékelés: A talált vizsgálati eredményeket azonnal értékeljük! Normális légzés = legalább 2 légzés tíz másodperc alatt, mely nem görcsösen erőlködő, nem csupán hörgésnek tűnő Észlelés Normális légzés, tapintható pulzussal: a normális légzés önmagában is kielégítő keringést feltételez, nem tapintott nyaki ütőér pulzáció (vagy bizonytalanság) esetén a légzés vizsgálatának eredményét vegyük figyelembe! Nem normális, vagy hiányzó légzés észlelése nem tapintható pulzussal Következtetés - teendők = a beteg eszméletlen, jól légzik A légútbiztosítás, mentő hívása C+D+E folyamatos ellenőrzés = (klinikai) halott BLS, +AED mentő A reakcióképtelen, de légzéssel és keringéssel rendelkező, tehát eszméletlen beteg ellátását azonnal meg kell kezdeni. Eszméletlen, jól légző betegnél első feladatunk: A 1. a légutak szabaddá tétele 2. szabadon tartása 3. veszélyeztetettségének elhárítása (veszélyezteti-e valami?) védelem a fulladástól (hányás, regurgitáció)
3 A: a légutak szabaddát tétele: Az eszméletzavar gyakran együtt jár a garat védekező mechanizmusainak kiesésével és az garat, nyelvgyök izomtónusának csökkenésével, ezért a reakcióképtelen - eszméletlen beteg leginkább a légúti elzáródás veszélyének van kitéve. 2. kép: Hanyatt fekvő éber, vagy alvó ember 3. kép: Hanyatt fekvő reakcióképtelen beteg Veszélyeztetett a hanyatt fekvő, eszméletlen (reakcióképtelen U az AVPU skála alapján) beteg, mert a csökkent, vagy megszűnt izomtónus következtében a nyelvgyök (ld. 3. kép fekete nyíl) hátraesik, ezzel elzárva a levegő útját ( A ), ezért a beteg képtelen a légzésre ( B ). Ezt azonnal meg kell szüntetni, szabad légutakat kell biztosítani a betegnek legegyszerűbben a fej hátrahajtásával és az áll előemelésével. Fej hátrahajtás, áll előemelés (ld. jobbra) A beteg oldalához térdelve (felnőttnél) a fej felőli kezünket a beteg homlokára, a láb felőli kezünket az áll alá helyezzük és hátrahajtjuk a fejet, ezzel előemeljük az állat, így elemeljük a nyelvet a hátsó garatfaltól. Csecsemőknél az ún. neutrális fejpozíció a kívánatos. (ld. jobbra) Legnagyobb hátránya: nem véd a aspirációtól (ld. lenn). Az eszméletlen beteg azért is veszélyeztetett, mert abban az esetben, ha a légútjai nem záródtak el, de hányadék, vagy a gyomortartalom a gyomorból a garatba visszafolyna, onnan a következő légzés alkalmával a légcsőbe, majd a tüdőbe jut (aspirálja a beteg), ami fulladáshoz vezethet. Tehát úgy kell a légutakat biztosítani, hogy az aspirációtól is védje a beteget. Ennek a módja lesz a stabil oldalfektetés a B és C értékelése után. B Normális (frekvenciájú és mélységű) légzés (B) észlelése esetén a mentő kéréssel egy időben a szabad légutak fenntartása (fej hátrahajtva) mellett - végezzük a további állapotfelmérést. C A keringés gyors vizsgálata itt a perifériás pulzus tapintásából (ld. radiális pulzus tapintása a keringés fejezetben) és a kapilláris újratelődési idő vizsgálatából álljon. 1. C rendben Amennyiben a perifériás pulzus és kapilláris újratelődési idő normálisak,
4 akkor a beteget helyezzük stabil oldalfekvésbe, mely a nem reagáló, de jó légzésű és keringésű beteg legideálisabb eszköz nélküli légútbiztosító eljárása. A stabil oldalfekvés alkalmazása során biztosítjuk a: 1. Légutak átjárhatóságát a fej hátrahajtásával 2. Légutak védelmét a váladékoktól - a száj lejt, kicsorog a váladék A stabil oldalfekvés létesítésének lépései: 1. Vegyük le a beteg szemüvegét, ha van! Térdeljünk a hanyattfekvő beteg mellé és nyújtsuk ki annak mindkét lábát. A beteg felénk eső karját könyökben behajlítva (ún. jelentkező helyzet ) tenyérrel felfelé fektetjük a fej mellé. 2. A túloldali karját csuklóban megfogva (a beteg feje felőli tenyerünket a beteg tenyerébe illesztve) a beteg mellkasa előtt áthúzva a hozzánk közelebbi arcfeléhez szorítjuk a kézháti részét, a beteg fejét így folyamatosan támasztjuk. 3. Közben a beteg lába felőli kezünkkel a távolabbi térdhajlatát felülről-kívülről megfogva a térd behajlításával a lábát felhúzzuk, talpra támasztjuk, a beteget óvatosan, de határozottan magunk felé gördítjük, amivel a beteg teste az oldalára fordul. 4. Ezután először a fejével (légútjaival) foglalkozunk: a beteg arcánál lévő kezét igazítsa úgy, hogy az stabilizálja a fej pozícióját, miközben a fejet hátra hajtjuk (átjárható légutak) és kissé lefelé fordítjuk, hogy az alsó szájzugból a nyál, váladék magától kicsurogjon. Majd a felül levő lábát csípőben és térdben derékszögben behajlítjuk a stabil fekvés biztosítása érdekében. Ezután (mozgatás történt!) újra ellenőrizzük a beteg légzését! A továbbra is normális légzésű beteg légzését a mentő érkezéséig folyamatosan figyeljük! Ha beteg légzése nem normálissá válik, vagy leállt, akkor vissza kell fordítani a hátára és meg kell kezdeni az újraélesztést (BLS-t)! (ld. a BLS fejezetben) 2. C kóros Ha a beteg perifériás pulzusa nem tapintható és/vagy a CRT megnyúlt (> 2 mp),
5 akkor tartjuk a fejet hátrahajtva és a légút, légzés és keringés folyamatos ellenőrzése mellett újraélesztésre felkészülve kell várni a mentő megérkezését! Ilyenkor csak hányás, öklendezés észlelésekor fordítjuk oldalra a beteget. Fenti protokolltól elérően, az életjelenségek vizsgálatát megelőzően először a száj- és garatüregbe kell betekinteni és szükség esetén ki kell tisztítani kizárólag az alábbi esetekben: 1. ha a reakcióképtelen beteg szájából váladékcsorgás vagy hányadék szivárgása észlelhető: a beteg testét azonnal az oldalára fordítjuk és a száját kinyitjuk, hogy a felső légútban található folyékony-pépes anyag kifolyhasson. Ezt követően a testet a hátára visszafordítjuk és ismételten pozícionáljuk a fejet (a fej hátrahajtása, a száj kinyitása) és így végezzük el az életjelenségek vizsgálatát. 2. ha a felnőtt beteg evés közben vált hirtelen eszméletlenné ha a száj-, garatüregben darabos ételmaradék vagy idegentest (pl. protézis) látható, akkor azt azonnal el kell távolítani textillel becsavart ujjainkkal. Az ájulás : A beteg (megelőző) tünetei, panaszai: sápadtság verejtékezés szédülés gyengeségérzés látótér elsötétedés színes karikák látása majd ezen tünetek után, vagy azok nélkül összeesés, összecsuklás Teendő: a beteget azonnal le kell fektetni és a lábait magasra fel kell emelni (sokkfektetés). Ha a beteget a megelőző tünetek észlelésekor azonnal vízszintes testhelyzetbe hozzuk (lefektetjük), lábait felemeljük, így az eszméletvesztés többnyire megelőzhető. Amennyiben a pozícionálás előtt vagy alatt a beteg mégis elveszti az eszméletét, akkor a vizsgálatát és az ellátását a reakcióképtelen beteg észlelési és ellátási folyamata szerint kell végezni!.jellemzően a beteg állapota a vízszintesbe kerülése után rövid időn belül rendeződik, tudata visszatér. Ha az eszméletvesztés álló vagy ülő helyzetben történik, előfordulhat, hogy a beteg az összeeséskor sérülést szenved el, erre külön kell figyelni (állapotfelmérés E).
6 Fentiek az ájulás tünetei. Ez a vérkeringést szabályozó reflexmechanizmusok zavara következtében kialakuló átmeneti agyi keringési zavar, mely eszméletvesztést okoz. Ájulásra leggyakrabban hajlamosító tényezők (a helyszín szerepe!): - undort keltő látvány, szag - egy helyben történő tartós állás - fekvő helyzetből hirtelen felállás - meleg, rossz levegőjű környezetben tartózkodás - orvosi beavatkozás (pl. vérvétel) - erős fájdalom - vérvesztés Az ájulás ismétlődése mindig súlyos állapotra utal! Ilyenkor mentőt kell hívni.