A védelmi v igazgatás rendszere Kaszás s Mihály
A Magyar KöztK ztársaság g védelmi v biztonsági rendszere a rendszervált ltást követk vetıen,, a délszld lszláv v válsv lság g közben k alakult ki. Kezdetben csak a honvédelemre, a fegyveres küzdelemre terjedt ki, mint a legátfog tfogóbb válsv lság kezelésére. A komplex jogi szabályoz lyozás s kb. 2000-re alakult ki, a honvédelmi törvt rvény 1993-as a polgári védelemrv delemrıl l szóló törvény 1996-os és s a katasztrófák k elleni védekezv dekezésrıl szóló törvény 1999-es elfogadásával. Új j helyzetet jelentett Magyarország g NATO taggá válása és s a 2001. szeptember 11-i, valamint az azt követı terrortámad madások okozta kihívás. A jogi választ v a 2004-ben elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia, valamint a szintén n 2004-ben végrehajtott v Alkotmány nymódosítás és új j honvédelmi törvt rvény elfogadása jelentette.
Milyen veszélyeztet lyeztetésekkel számol a Magyar Köztársaság? sokrétő,, az államélet let szinte bármely b szegmenségre gre kiterjedhetı veszélyek, fenyegetések léteznek, l ezért a válasznak, a védelmi v rendszernek is komplex módon m kell mőködnie, m nem zárhatz rható ki a katonai típust pusú fenyegetés, bár b r a Magyar KöztK ztársaság g közvetlen k terület letét érintıen 10-15 15 éves idıtávban nem prognosztizálhat lható ilyen veszély reális megjelenése (ez volt az egyik indoka a békeidejb keidejő hadkötelezetts telezettség, a sorkatonai szolgálat lat megszüntet ntetésének), nek),
biztonsági kockázatot jelenthetnek más m s fegyveres, terror jellegő cselekmények, a szervezett bőnözés, b a kábítószer k kereskedelem negatív v hatásai, új j jelenségk gként merülnek fel az informatikai, pénzp nzügyi rendszerek, a gazdaság g elleni szánd ndékos destabilizáci ciós események, a hagyományos veszélyeztet lyeztetések, a természeti, környezeti, civilizáci ciós s okokra visszavezethetı kockázatok, melyekbıl l kiemelem az árvíz, belvíz, az állategészségügyi gyi járvj rványokat, mint a közelmk zelmúltban ltban elıfordult eseteket, a humán n influenza pandémia világm gmérető lehetıségét. t.
Mi jellemzi a Magyar KöztK ztársaság g védelmi v biztonsági rendszerét? Egyrészt az, hogy ennek fenntartását, t, garantálását nemzeti felelıss sségő ügynek tekinti, amelyben elsısorban sorban a nemzeti erıforr forrásokra támaszkodik, t de igénybe veszi a szövets vetséges államok együttm ttmőködését, t, segíts tséget fogad és s segíts tséget nyújt. A nemzeti rendszer jogilag szabályozott módon az államszervezet mellett az e célra c létrehozott l szervek, a gazdaság lehetıségei mellett az állampolgárok kötelezk telezı személyes és vagyoni szolgáltat ltatásaira és s az önkéntes ntes részvr szvételre épül. A védelmi rendszer komplexitásának biztosításában, ban, irány nyításában, vezetésében, a résztvevr sztvevık k tevékenys kenységének nek koordinálásában, egyes hatósági jogok, állampolgári kötelezettsk telezettségek érvényesítésében meghatároz rozó szerepe van az államhatalmi, államigazgatási szervek speciális mőködési m formájának, a védelmi igazgatásnak.
A A védelmi v igazgatás s a közigazgatk zigazgatás s részr szét t képezk pezı feladatés s szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi v feladatainak végrehajtv grehajtására ra létrehozott, l valamint e feladatra kijelölt lt közigazgatk zigazgatási szervek által végzett v végrehajtó,, rendelkezı tevékenys kenység, amely magába foglalja az Alkotmányban szabályozott minısített idıszakokra és s az azokat kivált ltó helyzetekre törtt rténı felkész szülést, st, tovább bbá az említett idıszakok és s helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, v katasztrófav favédelmi, védelemgazdasági, gi, lakosságell gellátási feladatainak tervezésére, re, szervezésére, re, a feladatok végrehajtv grehajtására ra irányul nyuló állami tevékenys kenységek összességét.. (a honvédelmi törvt rvény végrehajtv grehajtásáról l szóló 71/2006. (IV. 3.) Kr. 2. e/ pont).
A Magyar KöztK ztársaság védelmi rendszerének nek jellemzések seként elmondható tehát, t, hogy egységes, ges, államilag irány nyított, a feladatok, hatásk skörök k jogilag rendezettek. DöntD ntıen a békében b ben meglévı intézm zményi, mőködési és s szervezeti rendre épít, csak a szüks kséges módosításokat sokat érvényesíti (nem militarizálja az államszervezetet, a társadalmat). t A komplexitás biztosítja, tja, hogy minden válsv lsághelyzet kezelésére alkalmas, bár b r a szereposztás,, a felelıss sség g szintenként és s szervezetenként nt módosul. m Fontos jellemzıje a modull-elv elv,, ami azt jelenti, hogy a rendszernek csak az a része mőködik, m amelyre szüks kség g van, másrm srészt szt az egyes elemek, szintek önmagukban is mőködıképesek. m Ez utóbbi különösen k a katasztrófák k elleni védekezv dekezés s során fontos, megfelelıen en a szubszidiaritás elvének.
A fenti definíci ció részletes kifejtése, magyarázata meghaladja az elıad adás s idıkereteit, így annak csak a fontosabb területi szintő elemeire térnék k ki. Ezen a szinten a komplex védelmi v felkész szülés és s végrehajtv grehajtás s irány nyító védelmi igazgatási szerve a megyei védelmi v bizottság.. Részletes R feladat- és s hatásk sköreit törvények, a Kormány rendeletei és s határozatai szabják k meg. A Bizottság g kötött k tt összetételő testület, mely a Kormány centrális alárendelts rendeltségő közigazgatási szerveként mőködik. m Elnöke a megyei közgyk zgyőlés s elnöke ke,, tagjait a legfontosabb civil államigazgatási szervek (közigazgat zigazgatási hivatal, népegn pegészségügy, gy, környezetvédelmi és s vízügyi v igazgatóság, g, megyei fıjegyzf jegyzı), a megyei jogú városok polgármesterei, a fegyveres és s rendvédelmi delmi szervek meghatározott vezetıi i (rendırs rség, katasztrófav favédelem, hadkiegész szítı parancsnokság) és s a bizottság g titkára. Tanácskoz cskozási si jogú résztvevık k a felsı irány nyító szakmai minisztériumi szervek, a Honvéds dség, más m s rendvédelmi delmi és államigazgatási szervei vezetıi.
A védelmi v bizottság g lényegl nyegében az alábbi funkciókat kat látja l el az állami feladatok végrehajtv grehajtása vezetésének, irány nyításának nak biztosítása, sa, a közhatalmi k funkciók érvényesítése, se, a fıf feladatokat ellátó szervezetek (helyzettıl l függf ggıen, például: honvéds dség, vízügy, v katasztrófav favédelem, humán- vagy állategészségügyi gyi hatóság) eredményes mőködése feltételeinek teleinek biztosítása, sa, a szervezetek támogatása, a lakosság élete, anyagi javai védelme, v a polgári védelmi v feladatok összehangolása, sa, a gazdasági gi erıforr források mobilizálása, a gazdasági gi igények kielégítésének biztosítása, sa, a mőködıképessm pesség fenntartása.
A Bizottság g normál l idıszakban is mőködikm dik, rendszeresen tart üléseket, tervez, irány nyít, beszámoltat, ellenıriz. DöntD ntéseit határozat formájában hozza, mely a védelembe bevont szervekre kötelezk telezı érvényő.. Kiemelt jelentıségő feladata a kistérs rségi szinten mőködım helyi védelmi bizottságok és s a települések vezetıi, a polgármesterek komplex védelmi v tevékenys kenységének nek irány nyítása, felügyelete. Minısített idıszakban az elnök egyszemélyben gyakorolja a Bizottság g jogkörét és s rendeletben szabályozza a rendkívüli intézked zkedések területi végrehajtásának követelmk vetelményeit, feladatait. (Csak megjegyzem: árvíz z miatt 2000-ben és s 2006-ban volt a térségre is kiterjedıen en veszélyhelyzet, mint minısített idıszak kihírdetve rdetve).
A testület Szervezeti és s Mőködési M Szabályzat lyzatát t maga állapítja meg, a törvt rvényességi felügyeletet a honvédelmi miniszter, katasztrófav favédelmi ügyekben az önkormányzati nyzati és területfejleszt letfejlesztési si miniszter gyakorolja. A Bizottság g normál l helyzetben kis létszl tszámú titkárs rságot és s adott feladatra létrehozott l team-et et,, munkacsoportokat mőködtet. m Ilyen például a madárinfluenz rinfluenzával kapcsolatos tevékenys kenységet koordináló munkacsoport, vagy a létfontossl tfontosságú,, a kritikus infrastruktúra védelmv delmével összefüggı felmérést végzv gzı csoport. Minısített idıszakban a védelmi v szervek szakembereit magukba foglaló, állandó jellegő,, normál l helyzetben felkész szített munkacsoportok mőködnek, m mint a katasztrófaelh faelhárítási operatív munkacsoport, lakosság-tájékoztat koztatási, gazdaságmozg gmozgósítási, si, vagy a befogadó nemzeti támogatt mogatási munkacsoportok. A Titkárs rság ilyenkor állandó ügyeletet, jogi igazgatási, informatikai védelmi, v szakmai értékelı elemzı és s más m s részlegeket r mőködtet. m
Munkánkban, nkban, mőködésünkben m elsısorban sorban a megye saját t védelmi v képességeire építünk. Nagy próbat batételt telt jelentett a tavalyi, rekordokat döntd ntı árvíz z idıszaka szaka,, amikor 6-76 7 ezer ember, 800-1000 db különbk nbözı technikai eszköz, z, 65 különfk nféle szervezet és önkéntesek ntesek sokasága védekezett, v vagy volt készenlk szenlétben. Az idei év v eddig a madárinfluenza megjelenésével összefüggésben hozott védekezv dekezési feladatokat. A szakmai feladatokat az állategészségügyi gyi hatóság vezette, a EU szakbizottsága szerint is példp ldásan. A Védelmi V Bizottság még g 2005. október berében ben egy koordináci ciós s csoportot hozott létre, l amelybıl l aktivizálásra került az állategészségügy, gy, a rendırs rség, a népegészségügy, gy, a katasztrófav favédelem és s a Bizottság g titkárs rsága. Átlagosan heti rendszerességgel ülésezett a csoport, áttekintettük k az aktuális helyzetet, összehangoltuk az egyes szervek feladatait, szerveztük, végeztv geztük k a települések polgármesterei, a lakosság, a gazdálkod lkodók k direkt és s médim dián n keresztül l törtt rténı tájékoztatását. t. Effektív tevékenys kenységben az állategészségügyi gyi hatóság g mellett a rendırs rség, határırs rség és s az önkéntesekbıl álló polgárırs rség g jár j r az élen. A védelmi v intézked zkedések 50 napja alatt 6200 jármj rmővet ellenıriztek, 35 fıf részesült figyelmeztetésben, 58 fıt f t helyszíni bírsb rsággal sújtottak, s 25 fıf ellen szabálys lysértési eljárás s indult és s 1 körözött k személyt fogtak el. A Védelmi V Bizottság g rendkívüli összehívását t nem kellett kezdeményezn nyeznünk, nk, a szakmai szervezet és s a koordináci ciós s munkacsoport képes k volt eredményesen kezelni a helyzetet.
A tapasztalatok számunkra azt mutatják, hogy a veszélyek, kihívások sokrétőbb bbé válása, az új kihívások kezelése eredményesen csak komplex felfogásban, a védelmi v igazgatás valamennyi érintett szereplıje bevonásával, val, összehangolt tevékenys kenység révén n biztosíthat tható. Az állami szervek,, a kötelezett állampolgárok mellett egyre nagyobb szerep jut a speciális ismeretekkel, képzettsk pzettséggel bírób önkéntesekneknteseknek és s a nemzetközi zi együttm ttmőködésnek,, melyhez jó alapot, érdemi segíts tséget adhat ez a workshop is.
Köszönöm m a figyelmet!