Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002)

Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002) Kupcsik Réka 2017. február 7. 12:15-13:45 T604

Követelmények Matematika illetve fizika BSc szakok 2 kredites kötelező tárgya 2 zárthelyi dolgozat 6. hét és 13. hét Külön-külön sikeresnek kell lenniük (min. 40%) A kettő eredménye együttesen számít az érdemjegybe Pótlás/javítás 14. héten 1. és 2. is pótolható Pótlási héten 1. vagy 2. pótolható Órai munkával lehet néhány pluszpontot szerezni Tantárgyi adatlap a kgt.bme.hu-n (Oktatás, BSc/BA, tárgy neve)

Tananyag Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005) következő fejezetei: 1-6., 9.8, 10., 15-16., 18., 19.1, 20-24., 27., 28.1-28.6 Berde Éva (szerk.): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény (TOKK, Budapest, 2009) előadásokon kijelölt feladatai A tanszéki honlapon (www.kgt.bme.hu) a tantárgynál közzétett további anyagok

Áttekintés Bevezetés a közgazdaságtanba A piac, piaci kereslet és kínálat Marshall-kereszt

Bevezetés a közgazdaságtanba Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Racionalitás optimalizálás alternatív költségek Marginalizmus Az ösztönzők szerepe

A közgazdaságtan területe Egész életünkben a bölcsőtől a sírig és azon túl - a közgazdaságtan kegyetlen igazságaival szembesülünk. (Samuelson Nordhaus: Közgazdaságtan, 4. oldal)

Néhány közgazdasági Nobel-emlékdíjas tudós 1971. - Simon Kuznets (fejlődés empirikus vizsgálata) 1974. Gunnar Myrdal, Friedrich Hayek (pénzelmélet) 1976. Milton Friedman (monetarizmus elmélet) 1981. James Tobin (pénzpiacok) 1987. Robert Solow (fejlődéselmélet) 1992. Gary Becker (mikroökonómiai elemzés kiterjesztése) 1994. John Harsányi, John Forbes Nash, Reinhard Selten (játékelmélet) 1998. Amartya Sen (jólét fogalma) 2002. Daniel Kahneman, Vernon L. Smith (pszichológiai eredmények a közgazdaságtanban) 2008. Paul Krugman (külkereskedelmi elemzések) 2014. Jean Tirole (piaci erő és szabályozás)

Mi a közgazdaságtan? Valami mégis összeköti a fentieket A közgazdaságtan a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának, elosztásának tudománya Az elosztás (allokáció) többféle mechanizmussal megvalósulhat További jellemzők Megfigyelés, ritkábban kísérletezés, statisztikai elemzés (ökonometria), történeti kutatás Elméletalkotás általánosítással: megmagyaráz, modellez, előre jelez Exogén és endogén tényezők Komparatív statika (ceteris paribus elv)

Mi a mikroökonómia? Az egyéni döntések és viselkedés állnak a középpontban A gazdaság egyéni szereplőinek és egyes elemeinek viselkedésével, például egyetlen termék árának kialakulásával illetve egyetlen fogyasztó vagy termelő magatartásával foglalkozó elemzés. (Samuelson Nordhaus: Közgazdaságtan, 725. o.) Ökonómia=oikosz+nomosz

Bevezetés a közgazdaságtanba. Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Racionalitás optimalizálás alternatív költségek Marginalizmus Az ösztönzők szerepe

Racionalitás Homo oeconomicus emberkép A döntéshozók racionálisak Saját érdekeiket követik Nem feltétlenül önzők Kialakult célokkal, preferenciákkal rendelkeznek Mérlegelik az előnyöket és hátrányokat A lehetőségeikhez képest a legjobb alternatívát választják Információ szerepe

Optimalizálás A szűkös erőforrások optimális elosztása: feltételes szélsőérték-számítás A cél: maximális eredmény (hasznosság, összbevétel, profit) elérése A korlát: rendelkezésre álló erőforrás (elkölthető pénzmennyiség) szűkössége Mikor hatékony (racionális) az elosztás? adott ráfordítással a legnagyobb eredmény adott eredmény a legkisebb ráfordítással

Alternatív költség Az optimális döntéssel is lemondunk a többi opcióról, feláldozzuk az azokból realizálható hasznot A legnagyobb eredménnyel kecsegtető nem választott alternatíva eredménye az alternatív vagy haszonáldozat-költség

Marginalizmus Minden döntés elmozdulás a kiinduló állapotból egy másik helyzetbe. A két helyzet közti eltérés az érdekes, nem az egyes helyzeteket leíró abszolút mennyiségek Határelemzésre van szükség Pótlólagos hasznok és pótlólagos ráfordítások összehasonlítása Első derivált közgazdasági alkalmazása A határ előtag mindig első deriváltra utal: pl. határköltség

Kikacsintás Miért cselekszünk vagy döntünk egy adott módon? Mert a feltételek erre ösztönöznek minket. Típusai közt van: gazdasági/anyagi, társadalmi, erkölcsi, a csordaszellem, stb. A kurzuson a gazdasági ösztönző van a középpontban Addig érdemes változtatni, amíg a pótlólagos eredmény meghaladja a pótlólagos ráfordítást: optimalizálás Az élet minden területére alkalmazható Steven D. Levitt, Stephen J. Dubner: Freakonomics (Lökonómia)-könyvek

Hogyan ösztönözzük az embereket áramfogyasztásuk csökkentésére? Egy szomszédságban kiküldött üzenetek különböző ösztönzőket jelentettek: Óvja a környezetét energiatakarékossággal! (erkölcsi) Takarékoskodjon az energiával a jövő nemzedékek számára! (társadalmi) Ha energiát takarít meg, pénzt takarít meg! (anyagi) Csatlakozzon szomszédaihoz, takarékoskodjon Ön is az energiával! (csordaszellemre apelláló)

A piac, piaci kereslet és kínálat Piac Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat Egyéni kereslet Piaci kereslet Egyéni kínálat Piaci kínálat

Piac I. A szűkös erőforrások elosztása többféleképpen történhet Ezek egyike a piaci mechanizmus Adam Smith: láthatatlan kéz Önkéntesség Kölcsönösség Árak szerepe Cserearány Információt szolgáltat illetve sűrít

Piac II. A piac a vevők és eladók találkozásának színtere, ahol az ő magatartásuk kölcsönhatása határozza meg a termékek árait és megtermelt mennyiségeit. (Samuelson Nordhaus: Közgazdaságtan, 728. o.) A piacon a vásárlók keresletet támasztanak az eladók termékei iránt Az árak hangolják össze a keresletet a kínálattal

Az egyéni keresletet meghatározó tényezők Saját ár Jövedelem Más termékek ára Ízlés, preferenciák Várakozások Stb.

Piaci kereslet A fogyasztók összessége mennyit képes és hajlandó vásárolni egy adott jószágból annak lehetséges árain adott feltételek mellett Az egyéni keresleti görbék horizontális összegzésével kaphatjuk meg a piaci keresleti görbét Kizárólag a saját ár és a keresett mennyiség kapcsolatára koncentrálva, minden egyéb tényezőt adottnak véve

Az egyéni kínálatot meghatározó tényezők Saját ár Termelési tényezők ára Technológia Várakozások Stb.

Piaci kínálat A termelők összessége mennyit képes és hajlandó termelni egy adott jószágból annak lehetséges árain adott feltételek mellett Az egyéni kínálati görbék horizontális összegzésével kaphatjuk meg a piaci kínálati görbét Kizárólag a saját ár és a kínált mennyiség kapcsolatára koncentrálva, minden egyéb tényezőt adottnak véve

Marshall-kereszt A piaci kereslet és kínálat együttes ábrázolása az ármennyiség koordinátarendszerben Alfred Marshall Ceteris paribus elv! Vizsgálható például a piac viselkedése különböző árszintek esetén a keresletre és a kínálatra ható tényezők változásának hatása A közgazdaságtanban másutt is megjelenik a Marshallkereszt modelljének egyszerű alapötlete Emlékeztető: IS-LM-modell

Horizontális összegzés P a 2 a 1 p d 1 d 2 Adott áron keresett/kínált összes mennyiség meghatározása Egy törött vonal függvényszerű megadása Q

Teszt 1. Az az egyén, aki A. maximális eredményt szeretne elérni minimális ráfordítással, racionálisan viselkedik, B. füvet szív, biztosan nem racionális közgazdasági szempontból, C. kettest szeretne elérni a lehető legkevesebb tanulással, racionálisan dönt. D. Több helyes válasz is van a fentiek között. E. Egyik előző válasz sem helyes.

Teszt 2. Válassza ki az alábbiak közül, hogy melyik nem hat a kínálatra! A. A termék ára. B. A termelési tényezők ára. C. Állami intézkedés. D. A kereslet. E. Egyik előző válasz sem helyes.

Feladatgyűjtemény 40./70. Egy falusi lóvásáron három ember érdeklődik az eladó lovak iránt. A keresletüket a lovak árának függvényében rendre a következő függvények írják le: D 1 (p)=15-p, D 2 (p)=20-0,5p, D 3 (p)=10-2p. Határozzuk meg és ábrázoljuk a lovak iránti piaci keresletet ebben a faluban!

Feladatgyűjtemény 40./72. Egy régióban az égetett szeszesitalok iránti kereslet szempontjából két jól elkülöníthető társadalmi csoport él. Az egyik csoportot 50, a másodikat 100 ember alkotja. Az első csoport egy-egy tagjának égetett szeszesital iránti kereslete D 1 (p)=80-4p, míg a második csoportban ezt D 2 (p)=20-0,2p írja le. Határozzuk meg a régióban az égetett szeszesitalok piaci keresletét!

Kínálatok horizontális összegzése Egy piacon két termelő van jelen. Az egyéni inverz kínálati függvényeik a következők: p=q+2 p=2q+6 Ábrázoljuk az egyéni kínálatokat! Határozzuk meg és ábrázoljuk a piaci kínálatot!

További feladatok Horizontális összegzés Számolás: 40./69., 71. Tesztek: 18./74., 19./75., 76.

Köszönöm a figyelmet! QA218 Fogadóóra: kedden 14:30-16:00 kupcsikr@kgt.bme.hu