Anti-szegregáció A szegénytelepek felszámolása a saját településeden is fontos! Ajánlásgyőjtemény magyarországi tapasztalatok alapján Szerkesztette: Letenyei László A kiadásért felel a DARTKE elnöke Készült: az NCA nemzetközi kollégium támogatásával, az Antiszegregáció Magyarországon, Romániában és Szerbiában c. projekt keretében / NCA-NK-10-B-0113 Szegeden, 2010. december 31.
2 DARTKE Tartalom Elıszó 3 Bevezetés 4 Iskolai anti-szegregáció Szőcs Norbert: Mentoráláson alapuló deszegregáció. A szegedi eset bemutatása 5 Szőcs Norbert: Deszegregáció az oktatási intézményrendszer újraszervezésének jegyében: a hódmezıvásárhelyi modell 11 Járfás Tímea: A Ferencvárosi Tanoda résztvevı megfigyelése 15 Városszerkezet és anti-szegregáció Kovács Márton Jeromos és Scharnitzky Máté: Az ASZT (Antiszegregációs terv) ismertetése 18 Munkaerıpiaci integráció György Tamás, Korom Gabriella és Rési Kata: Szociális bolthálózat 22 Beregszászi Nikolett és Gál Réka Zsuzsa: Szociális Szövetkezet. Egy lehetséges eszköz a romák és hátrányos helyzetőek integrációjára 25 Szita Ildikó és Tóth Tímea: A roma felzárkóztatás esztergomi programja 30
Anti-szegregáció 3 Elıszó A szegregáció azt jelenti, amikor egy településen belül a különbözı társadalmi helyzető emberek földrajzilag is elkülönülnek. Tipikus példák a városi szegénynegyedek, vagy a falusi cigánytelepek. A szegregáció azért rossz dolog, mert nem teszi lehetıvé, hogy kitörjenek az emberek a szegénységbıl. Ha valaki szegény, de jó környéken lakik, akkor jobb eséllyel talál munkát, megélhetést, vagy legalább jó iskolát a gyerekeinek. Amely szegély azonban telepen lakik, az a környezetében is csak hasonlóan kilátástalan emberekkel találkozik, és nem lát kiutat a szegénységbıl. Nem csak ı maga, de még a gyermekei sem fognak munkát találni, pénzt keresni és adót fizetni, hogy Önnek is könnyebb legyen. A szegregáció ellen lehet tenni. Nem csak nagy, országos méretekben: kicsiben is, sıt: egész biztosan azon a településen is, ahol Ön lakik. Ezt a kis füzetet azért szerkesztettük, hogy felhívjuk az Ön figyelmét néhány korszerő anti-szegregációs eljárásra, amelyet Magyarországon már kipróbáltak. Ha jelen kiadvány elolvasása után kérdései vannak, forduljon bátran egyesületünk tagjaihoz! Javasolja Ön is ezeket az intézkedéseket az Önkormányzati képviselıjének figyelmébe! Tegyen Ön is a szegregáció ellen! Nagy Gábor Dániel a DARTKE elnöke Szeged, Magyarország
4 DARTKE Bevezetés 2010 folyamán a DARTKE kutatói (összefogva a romániai Nagykárolyi Infotour Egyesület és szerbiai, zentai CIFI egyesület tagjaival) a Budapesti Corvinus Egyetem szakmai támogatásával, kutatást végeztek antiszegregáció témában. A kutatások három területre fókuszáltak: 1. Iskolai anti-szegregáció 2. Lakóhelyi anti-szegregáció 3. Munkaerı-piaci integráció A következıkben a kutatási eredmények alapján olyan példákat olvashatnak, amelyek modellszerően megragadhatók, és remélhetıleg másutt is alkalmazhatók. Ajánlom szíves figyelmükbe! Letenyei László szerkesztı
Anti-szegregáció 5 Szőcs Norbert: Mentoráláson alapuló deszegregáció. A szegedi eset bemutatása A magyar társadalomban egyre nagyobbak a különbségek a szegények és gazdagok között. Az iskoláink is egyre különböznek, ami miatt nı a szegregáció: a gazdag gyerekek jobb iskolákba járnak, a szegényebbek pedig gyengébbekbe. Ezt az elkülönülést nevezzük iskolai szegregációnak. Területi és oktatási szegregáció Szegeden A szegedi cigányság összlakosságon belüli aránya alacsonyabb az országos átlagnál, különbözı statisztikák alapján 0,6-1,3 százalék közé, 1000-2300 fıre tehetı. A romák többsége szétszórva lakik a városban, mégis van három cigánytelep: 1. a Hunyadi tér környékén, 2. Kiskundorozsmán, a Búza és Árpa utca környékén, 3. a Cserepes sor környékén. Az utóbbi kettıt a 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képezı Antiszegregációs Terv is szegregátumként definiálta. A lakóhelyi elkülönülésbıl (is) fakadóan Szegeden, alig egy évtized alatt oktatási szegregáció alakult ki. Rátkai (1997) még arról ír, hogy a Kolozsvári téri iskola tanulóinak 40 százaléka cigány, de a felsı tagozaton csak 30 százalék, az alsón több mint 50 százalék, az elsı osztályban pedig 70 százalék felett van. 2006/2007. tanévben az iskola tanulóinak döntı többsége cigány származású, az alsó tagozatos osztályokba pedig már kizárólag roma gyermekeket írattak. Érdekes módon a rossz szociális körülmények között élı cigány tanulók egy része a város egészen távoli pontjáról (például Szıregrıl) járt be az iskolába.
6 DARTKE Intézménybezárás a deszegregáció jegyében A Móra Ferenc Általános Iskola extrém mértékő szegregációja több hatályos jogszabályt megsértett, így az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, illetve a szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére a városi Önkormányzat 2007. tavaszán az iskola bezárása mellett döntött. A megszőntetett iskola körzetét öt iskola között osztották fel, hogy a jövıben lehetıleg ne egyazon iskolába jelentkezzenek a telepi gyerekek. Az iskola bezárását egyértelmően ellenezte az iskola pedagógusainak egy része, a romákat kihasználó helyi uzsorás, a polgármester helyi ellenzéke. Ellenérdekeltek voltak a befogadó iskolák tantestületei, szülıi közösségei bár ezek nem fejtettek ki nyílt ellenállást. A deszegregáció szakmai programjának kidolgozására igen kevés idı állt a szakapparátus dolgozóinak a rendelkezésére. A rideg integráció veszélye miatt a DARTKE Egyesület tagjai kutatásitájékoztatási projektet szerveztek 2007 májusában (Szőcs, 2007). Nagyon kevés idı, mindössze egy hónap állt rendelkezésre, mégis sikerült mélyreható és differenciált képet nyernünk. Megállapítottuk, hogy a Móra Ferenc Általános Iskola tanulóinak többsége egy csökkentett követelményeket támasztó iskolában is rossz eredményeket ért el: nem jártak iskolába, a pedagógusok belefáradtak. Több tanuló analfabétaként hagyta abba tanulmányait, a funkcionális analfabéták számaránya kimagaslóan magas volt az iskolában. A kompetenciamérésen elért eredmények alapján az intézmény igazolhatóan az ország egyik legrosszabb teljesítménymutatókkal rendelkezı iskolája volt. A megszüntetett intézmény 128 tanulóját tizenegy szegedi általános iskolába irányították át a fenntartó szakemberei. A legtöbb tanulót befogadó iskolába összesen 22 mórás tanuló került, a legkevesebbet fogadó intézménybe pedig összesen 7. Minden befogadó iskola átszállás nélkül elérhetı lett a lakhelytıl egy tömegközlekedési eszközzel. Figyelmet fordítottak a testvérek (olykor barátok) közös elhelyezésére, a tanult/tanított nyelvek egyezésére.
Anti-szegregáció 7 Mi az a mentortanár? A tanulókkal eredeti iskolájukból a legtöbb esetben tanárok is áthelyezésre kerültek, a tanulók felzárkóztatása, beilleszkedésük elısegítése céljából. İket nevezték mentor-tanárnak. Valamennyi befogadó iskolában plusz álláshelyeket alakítottak ki, a 11 befogadó iskolában összesen 16,5 mentortanár és fejlesztı pedagógus státuszt hoztak létre. A munkaköri leírásokban a tanulók felzárkóztatása, a szülıkkel való kapcsolattartás, az egyéni problémák kezelése állt. Négy befogadó iskola akkreditált képzéseken vett részt, mely során 30 pedagógus kapott IPR-tréninget, valamint egy módszertani tréninget. Az önkormányzat a tanév folyamán közel 5 millió forintot biztosított a megszüntetett iskolából kikerülı tanulók támogatására, elsısorban ruházat és taneszközök megvásárlásával. A DARTKE Hallgatói Mentorprogram A rideg integráció azt jelenti, amikor a jogszabályi elıírásoknak ugyan megfelelnek az intézményi- és osztályszintő arányszámok a halmozottan hátrányos helyzető tanulók tekintetében, de a valós befogadás pedagógiai és/vagy attitődbeli okokból nem történik meg. Szegeden, a kudarc elkerülése érdekében a DARTKE Egyesület Hallgatói Mentorprogram néven pedagógusjelöltek mentorálási segítségén alapuló hátránykompenzáló programot szervezett a 2007/2008. tanévben. A Hallgatói Mentorprogram elsıdleges rövid távú célja a program elindításakor a bezárt iskolából kikerülı, halmozottan hátrányos helyzető többségében cigány származású - diákok tanulmányi és szociális integrációjának elısegítése volt. Másodlagos cél a pedagógusjelöltek számára tapasztaltszerzést és szakmai fejlıdést jelentı gyakorlat biztosítása. A projekt keretében az elsı évben 35 hallgató támogatta az egykori Móra Ferenc Általános Iskola tanulóinak beilleszkedését. Egy egyetemistára 3-4 roma diák mentorálása jutott. A munkát a befogadó iskolák mentortanárai, fejlesztı pedagógusai irányították.
8 DARTKE A mentorhallgatók heti 8 órát töltöttek az iskolában. Feladataik közé a következı tevékenységek tartoztak: rendszeres találkozás a mentorált tanulókkal, helyzetük nyomon követése; korrepetálás; kapcsolattartás a mentorált tanulók szüleivel; a többségi tanulókkal közös programok szervezése; közös gondolkodás a tanulókkal, tanárokkal a felmerülı iskolai problémák megoldása érdekében; a programmal kapcsolatos adatgyőjtés, adminisztráció. A mentorhallgatók a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete által szervezett, a projektet kísérı két féléves képzésben vettek részt. A program mőködését továbbá weblap, és egy hozzá kapcsolódó zártkörő konzultációs fórum támogatta. Tapasztalataink szerint a tanulók reakciói pozitívak voltak, várták a közös tevékenységeket. A felzárkóztatás szervezésének két formája alakult ki: - kizárólag a tanítási idı befejezése után (a tizenkét iskolából hétben) - fıképp a tanítási idı befejezése után, de egyes órákról kivihették a mentorhallgatók a tanulókat hasonlóan a mentortanárok által kialakított gyakorlathoz Mindkét megoldás mellett és ellen szólnak érvek. - A tanulók a hiányos alapképességek, elıismeretek miatt sokszor nem tudták követni az órák menetét, így indokolt lehetett az egyes tanórákról való kiemelés. Ugyanakkor a készségtárgyak esetében pont azokról az órákról hiányoztak a tanulók, melyek lehetıséget biztosíthatnak a sikerélményekre, a társaikkal való kapcsolatteremtésre. - A tanulók fáradtak, dekoncentráltak már a tanítási idı után, így kevésbé hatékony a munka ebben az idısávban. - A délelıtti foglalkozások további korlátját a rendelkezésre álló helyiségek hiánya jelentette, mely sok esetben még délután is problémát okozott. A mentorprogram iránti igényt jelzi, hogy félévkor a felsı tagozatos tanulók közel 80, év végén 70 százalékának osztályzatai között szerepelt legalább egy tantárgyból elégtelen. Ha a felzárkóztatás a képességekre
Anti-szegregáció 9 irányul, a tanulók osztályzatai romlanak. A probléma különösen jelentıs, ha figyelembe vesszük, hogy egyes képességek optimális mőködése (pl. olvasás) több éves fejlesztést igényel, azaz a rendelkezésre álló keretek között ez a hátrány a tanulók egy részénél már nem hozható be. Szociális integráció A mentoráltak jelentıs részénél megfelelıen haladt az osztályközösségbe való beilleszkedés, kb. negyedük tekintetében azonban az elsı tanév végén még kritikus volt a helyzet. A fiúk esetében a sikertelen integráció gyakran társakkal szembeni agresszív viselkedést eredményezett, míg a lányokra a kapcsolatok hiánya, a túlzottan visszahúzódó magatartás volt jellemzı. Nyolc iskolában (a 12-bıl) a mentorhallgatók korrepetálást meghaladó foglalkozásokat, szakköröket kezdeményeztek. A foglalkozások rendkívül sokszínőek voltak, a kézmőves foglalkozásoktól kezdve a filmklubon át tanulásmódszertani szakkörökig. Kiemelt cél volt a mórás és a többi tanuló együttes foglalkoztatása. Tapasztalataink szerint ezek a foglalkozások néhány hét alatt látható javulást eredményezhetnek a tanulók szociális integrációja és a roma tanulók elfogadása terén. Magántanulók Az elsı tanévben összesen 10 diák kapott magántanulói státuszt a befogadó iskolákban. Határozottan képviseltük azonban a program során a véleményünket, hogy a magántanulóvá nyilvánítás nem lehet a nehezebben integrálható tanulók kezelésének módszere, nem lehet egy újfajta szegregáció eszköze. A kötöttségek csökkenését látva a tanulók kedvet kaptak hozzá, különösen testvérek esetében. Elıfordult, hogy egy tanuló azért iratkozott át másik iskolába, mert a szülıkkel közösen úgy vélte, könnyebben szerezhet magántanulói státuszt az új intézményben, ahol erre már többször volt korábban precedens.
10 DARTKE A mentorálás eredményei A program eredményérıl nehéz kézzelfogható becslést adni, mert a mentorálás nehezen számszerősíthetı eredményeket produkál: hatása egyrészt preventív (pl. csökken az iskolai lemorzsolódás, hiányzás, vagy az antiszociális viselkedés) másrészt pedig közösségi jellegő (a szülıkkel, kortársakkal való kapcsolatok pozitív irányú változása). Hiányoznak az összehasonlító tapasztalatok is. Bár a mentori munka a tanulók, szülık és tanárok többségének visszajelzései szerint egyértelmően pozitívan befolyásolta az integrált diákok teljesítményét, a felzárkóztatás sok esetben reménytelennek tőnik, a tanulók egy részénél az általános iskolai bizonyítvány megszerzése jelenik meg elérhetı célként. A pedagógusok véleménye szerint ugyanakkor az alsó tagozatosok jó részének megvan a reális esélye az új osztályhoz való felzárkózásra. A gyerekek többsége rendszeresen járt iskolába, ami komoly sikerként könyvelhetı el. A 2007 szeptemberében regisztrált 129 tanuló közül 62 tanuló sikeresen teljesítette a tanévet, 19 diák 3,00 tanulmányi átlag felett produkált. 20 tanuló pótvizsgázott egy vagy két tantárgyból, 36 pedig évismétlésre kényszerült, 13 esetben a hiányzások magas száma miatt. A DARTKE Egyesület Szeged MJV közvetett támogatásával, mentorhallgatók részvételével pótvizsgára felkészítı foglalkozásokat szervezett 2008 augusztusában, aminek köszönhetıen minden tanuló sikeresen vizsgázott, senki nem kényszerült közülük évismétlésre. Irodalom Radó Péter, 1997: Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról. Szakértıi tanulmány a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal számára, Budapest Szőcs Norbert, 2004: A cigányokkal kapcsolatos társadalmi távolság mértéke a szegedi lakosság körében, In: Pászka Imre (szerk.), A látóhatár mögött. Szociológiai tanulmányok, Szeged: Belvedere Meridionale, 197-218.
Anti-szegregáció 11 Szőcs Norbert: Deszegregáció az oktatási intézményrendszer újraszervezésének jegyében: a hódmezıvásárhelyi modell Hódmezıvásárhely a második legnagyobb területi kiterjedéső település Magyarországon, olyan tanyás-város, melynek sajátos miliıt adnak elevenen élı tradíciói, polgárai büszke lokálpatrióta öntudata. Az elmúlt 5 évben Vásárhelyi modell néven egyedülálló közoktatási reform került bevezetésre. A közoktatás strukturális átalakítását elsısorban a gazdálkodás racionalizálása vezérelte. A tanulói létszám folyamatosan csökkent (minden évben közel 200 fıvel). Az iskolák egyszerre csak túlméretezetté váltak, ezért túl drágának találták a városvezetık. A pedagógusok a várható leépítések miatt szorongtak. A tanulókért folytatott versenyben az iskolák konkurensei voltak egymásnak. A szabad iskolaválasztás jogával élve a szülık sokszor a nagyobb presztízzsel rendelkezı belvárosi iskolákat választották gyermekeik számára. Mindez rosszul hatott az esélyegyenlıségre. A szegregáció a Szántó Kovács János Általános Iskolában volt a leginkább elırehaladott, a 2006/2007. tanévben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számaránya elérte a 39 százalékot. A közeli Észak utcai cigánytelep roma tanulóinak többsége ebbe az iskolába járt. Az önkormányzatnak a legtöbb pénzébe a külterületi, tanyasi gyerekek oltatása került. A tanyavilágban a tanulók döntı többsége hátrányos helyzető, 17 százaléka a halmozottan hátrányos helyzető volt. Az extrém mértékő normatíva-kiegészítés ellenére ezek a diákok teljesítettek legrosszabbul a kompetencia-felméréseken. Sok mindennel próbálkoztak az önkormányzatnál: példaértékően felújítottak néhány külvárosi iskolát, és (elsık között az országban!) bevezették az Integrált Pedagógiai Rendszert (IPR). Ám hiába: a helyi középosztály lábbal szavazott, elvitték a gyerekeket, és a külvárosi iskolákban egyre csak nıtt a szegény és roma gyerekek aránya.
12 DARTKE A Vásárhelyi modell, s azon belül a deszegregációs program szembetőnıen átgondolt, stratégiai tervezésre valló folyamat volt. A tervezési folyamat elején a szakapparátus dolgozói áttekintették a legfontosabb megválaszolandó szakmai kérdéseket, problémaköröket: - Egyetértés volt a szegregált Szántó Kovács János Ált. Isk. bezárásában, de épp ezt az épületet újították fel nemrég; ráadásul az iskola pedagógusai elismerten jó szakemberek voltak. - A kiürülı épületek hasznosításának kérdése - Felismerték a tendenciát, hogy a külvárosi középosztálybeli családok belvárosi iskolákba szeretnék íratni gyermekeiket - A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma egy folyamatosan változó, gumi adat - Értelmezési nehézségeket állapítottak meg a vonatkozó jogszabályok kapcsán (kevés a precedens, nem készültek minisztériumi magyarázatok) A legfontosabb problémák beazonosítása után, a deszegregációs folyamat következı lépéseként a népesség-nyilvántartó statisztikai adatai alapján részletesen áttekintették a demográfiai tendenciákat. A védınık bevonásával a várandós anyák számát is felmérték, így 7 évre elıre megbecsülhették a várható elsısök létszámát (évente 350-370 gyermek a belterületen, plusz 30-40 fı a tanyavilágban). Ez alapján meghatározták a pedagógus-létszámot a következı 7 évre, ezzel elejét vették az egzisztenciális bizonytalanságnak igaz, sokakat elbocsájtottak. Ezután (az országban egyedülálló módon) radikális döntést hoztak: mind a 11 önkormányzati fenntartású általános iskolát megszüntették (pontosabban: egyet a katolikus egyház vett át fenntartóként) és 2007. július 1-jei dátummal 5 új intézményt alapítottak. Az újjáalapítás során minden új iskolának újragondolták a körzetét, és prioritást élvezett a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált oktatása. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók aktuális regisztrációjára egy egyedi módszert találtak ki: HHH-térképet szerkesztettek, lakóhelyi (házszám szintő) bontásban, biztosítva ugyanakkor az anonimitást.
Anti-szegregáció 13 Az átszervezés egyik legfontosabb eleme a szegregálódó Szántó Kovács János Ált. Isk. megszüntetése volt. A szántós szülık szándéknyilatkozatot tehettek, hová kívánják járatni a következı tanévtıl a gyermeküket. Természetesen alapvetı cél volt a tanulók elosztásakor az újabb szegregációs helyzetek kialakulásának megelızése. A külterületi telephelyeket megszüntették, a gyermekeket a 2007/2008. tanévtıl iskolabuszokkal hordják be a város több iskolájába. A megszüntetendı álláshelyek száma megközelítette a százat, így külön eljárásrendet dolgoztak ki a létszámcsökkentés minıségelvő és objektív megvalósítására. Minden pedagógusra egységesen érvényes, komplex teljesítményértékelési rendszert dolgoztak ki, amelyben a mérhetı eredmények, az intézményvezetık, a szülık és az önértékelés egyaránt szerepet játszott. Az újjáalakított iskolák igazgatóit egy évre bízták meg az intézmények vezetésével, ezzel is érzékeltetvén, hogy az ı munkájuk is a teljesítményük alapján lesz megítélve. Sikertényezık A Vásárhelyi Modell nagyvárosi deszegregációs program egyedinek számít Magyarországon: hasonló komplexitású, megyei jogú városban végrehajtott deszegregációval mindössze Nyíregyházán és Szegeden próbálkozott az önkormányzat (Kerülı 2008; Szőcs 2007). A hódmezıvásárhelyi folyamat sikere komplexitása, társadalmi elfogadottsága és professzionalitása miatt - felülmúlja a két nagyváros eredményeit. 1. A hódmezıvásárhelyi deszegregációs program sikerének egyik oka a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények együttmőködési készsége. A két egyházi fenntartású és egy alapítványi fenntartású iskola is partner, nem kívánják a programot a helyi elit-gyermekek megszerzésére kihasználni, sıt, rendszeresen együttmőködnek az önkormányzati fenntartású iskolákkal, pl. fejlesztési pályázatok megvalósításában.
14 DARTKE 2. Másik fontos tényezı lehetett a társadalmi konszenzus biztosítása, melynek megteremtéséhez a döntéshozók és a szakapparátus elkötelezettsége szükséges. Hódmezıvásárhelyen a városvezetés álláspontja a kezdetektıl egyértelmő és következetes volt: az intézményrendszer átalakítása a helyi társadalom békés fejlıdésének, gazdasági sikerének alapja. A polgármester, az önkormányzat és az oktatási intézmények vezetıinek jelentıs része erısen elkötelezıdött a reform mellett. 3. A deszegregációs programot nem külsı nyomásra indították el a település vezetıi, hanem ık maguk generálták a folyamatot. 4. Az intézményi reformot maximálisan kommunikálták kritikusai szerint a propaganda szintjéig. Konferenciákat, workshopokat, elıadásokat szerveztek a szakmabeliek számára, lakossági fórumokat, szülıi értekezleteket, meghallgatásokat pedig az érintett lakosság szinte az egész város részére. Sajtótájékoztatókon, alkalmanként interaktivitást is biztosító televízió- és rádiómősorokon keresztül tájékoztatták a vezetık a hódmezıvásárhelyieket. A hatás deliberatív jellegő volt. 5. A deszegregációs folyamat során fontos támogató al-programnak bizonyult a Hallgatói Mentorprogram: a DARTKE Egyesület koordinációjában pedagógusjelölt hallgatók segítik mentori munkájukkal a halmozottan hátrányos helyzető többségében cigány származású mentorált tanulók közösségi és tanulmányi beilleszkedését. Irodalom Kerülı Judit (2008): Az integráció és szegregáció kérdése egy iskolabezárás kapcsán. Új Pedagógiai Szemle, 58 (2): 12-29. Szőcs Norbert (2007): Kvalitatív technikák a deszegregáció szolgálatában. In Szilágyi Tamás és Zámolyi Ferenc (szerk.): Társadalom és épített környezet. Szeged Wien: DARTKE IVA, Dél-Alföld Társadalma 2., 41-52.
Anti-szegregáció 15 Járfás Tímea: A Ferencvárosi Tanoda résztvevı megfigyelése Egyrészt, mint második esély típusú intézmény, fontos szerepet tölt be a halmozottan hátrányos helyzető fiatalok délutáni és szabadidıs tevékenységében, másrészt az egész tevékenységet, sıt, magát a létezést a bizonytalanság veszi körül. (Részlet egy interjúból) Magyarországon a Roma Tanodák nagyjából 10 éves múltra tekintenek vissza. Kialakulásuk annak köszönhetı, hogy a hazai iskolarendszer az eltérı társadalmi-gazdasági háttérbıl fakadó különbségeket nem képes mérsékelni, aminek elsısorban a roma etnikumhoz tartozó diákok látják a legnagyobb kárát, az ı körükben a legmagasabb a lemorzsolódási arány. Olyan rásegítı intézményekre van szükség, amelyek célja a felzárkóztatás, egy az iskolarendszeren kívüli pedagógiai-szociális program megvalósításával (Bárka, 2009). Az intézmények szolgáltatásai nem kizárólag a tantárgyi felkészítésre korlátozódnak, hanem a szabadidı értelmes eltöltésének lehetıségét is megteremtik, szélesítendı a résztvevık látókörét. A Tanodák célkitőzései tehát kiterjednek az értékközvetítésre, a képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a szabadidı-kultúra gazdagítására, valamint a különbözı tanulási technikák elsajátíttatására egyaránt. Középiskolás korú diákok esetében a további szempont a piacképes végzettség megszerzése. Ezt a fajta hátránykompenzálást és tehetséggondozást tartja küldetésének a Ferencvárosi Tanoda is, ahol három órát töltöttünk el a gyerekek között a délutáni foglalkozásuk során.
16 DARTKE A kutatás során azt tekintettük fı célnak, hogy megfigyeljük, milyen körülmények között, milyen módszerekkel, hogyan zajlik egy a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásra irányuló foglalkozás. A foglalkozás során vált számunkra egyértlemővé, hogy félreértették ottlétünk okát, leendı önkéntesként kezeltek minket, ami aktív részvételre ösztönzött bennünket, és így lehetıvé tette számunkra a résztvevı megfigyelıi státust. Bár csak egyszer, és csak három órát voltunk jelen, rengeteg dolgot tapasztalhattunk meg, melyekre az irodalom böngészése során nem jöhettünk volna rá. A megfigyelés mellett strukturált interjút készítettünk a Tanoda projektmenedzserével, aki ugyan szabadkozott, hogy nem az intézet vezetıje és nincs kellı rálátása minden kérdésre/ problémára, ám egy kis közösségrıl lévén szó, mégis széleskörő információval rendelkezik. Szerencsére interjúalanyunk magától is kifejtette a minket érdeklı témákat, így sikerült egy kötetlen beszélgetést kialakítani, mégis minden kérdésünkre választ kaptunk. A Ferencvárosi Tanoda A Ferencvárosi Tanoda elızménye a Családsegítı Szolgálat volt, melyen belül 1997-98-ban jött létre a Dzsumbuj Help közösségfejlesztı civil szervezet. 2001-ben vált önálló egyesületté, majd 2004-ben kezdıdött a tanoda-alakítás, a Józsefvárosi Tanoda mintájára. Korcsoportok szerint három szervezet mőködik együtt: a Biztos Kezdet biztosítja az óvodai nevelést a 3-5 éves korú gyermekeknek, a Tanoda az általános iskoláskorúaknak, az Ifi Pont pedig a fiatal felnıtteknek, kamaszoknak. Új projekt keretében a 18-50 éves korosztály munkaerı-piaci elhelyezkedésében nyújtanának segítséget. A beszélgetésbıl kiderült, hogy a legnagyobb problémát a Tanoda számára az anyagi háttér megteremtése jelenti. Az adományok és önkormányzati támogatás mellett a legfıbb bevételi forrás az EU-s pályázatok, amely azonban fenntartást nem támogat, csak fejlesztéseket. A Tanoda szolgáltatásait nemcsak roma származású, hanem más hátrányos helyzető diákok is igénybe veszik. A legtöbb diák személyes
Anti-szegregáció 17 kapcsolatokon keresztül jut el ide. Az intézmény fı feladata a hátránykompenzáció, ezen kívül komplex pedagógiai-szociális szolgáltatás, készség- és személyiségfejlesztés, kompetencia alapú oktatás valamint tehetséggondozás tartozik a szolgáltatások közé. A tanoda órarendjét a diákok tanterveihez igazítják. Minden hétköznap 2 és 4 óra között oktatási tevékenység folyik az intézményben, amikor a diákok a házi feladatot készítik el, de az iskolai számonkérésre való felkészítés is ekkor történik. Nem tantárgyak köré csoportosítják a diákokat, hanem egyéni szükségleteikhez alakítják a fejlesztési terveket. Általában csoportos foglalkozások vannak, de gyakori az egyéni foglalkozás. Ezután, 4 és 6 óra között szabadidıs foglalkozások következnek, melyek a közösség összetartó erejét, a kooperáció készségét hivatott fejleszteni. A látogatásunkkor épp az Afrika-projekt futott, játékos formában sajátítottak el földrajzi, történelmi, vagyis komplett tantárgyi ismereteket. A létszám 30-35 fıre volt tehetı. A diákok nem minden nap vesznek részt a tanodai tevékenységekben, hanem a szülıvel egyeztetek idıpontokon, heti 2-3 alkalommal. Az intézmény szabadidıs programokat is szervez, mégpedig május elseje révén aktuális programjuk a Dzsumbuj majális volt, melyen a diákok a családjukkal vehettek részt. Résztvevı megfigyelésünk alapján úgy tőnt, hogy a meglátogatott Tanoda ügyesen kezeli a roma, illetve hátrányos helyzető diákok legnagyobb fogyatékosságát: az otthonról hozott nyelvi és viselkedési minták különbözıségét. A tanoda átmenetet jelent az otthonos, non-konformista környezet és az iskola hivatalos világa között, és elsısorban azzal ér el sikert az oktatásban, hogy elfogadhatóbbá teszi a tanulást azok számára, akiknek az otthonról hozott szocializációjában ez egyébként hiányzik. Források Bárka Közhasznú Egyesület 2009: A Tanoda program. http://barkakhe.uw.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008: Tanodák minıségbiztosítási eszközrendszere. ww.nfu.hu
18 DARTKE Kovács Márton Jeromos és Scharnitzky Máté: Az ASZT (Antiszegregációs terv) ismertetése Anti-szegregációs terv Megvizsgálja, hogy a városban van-e szegregált lakókörnyezet (telep, telepszerő lakókörnyezet), ha igen, akkor feltárja ezen területek problémáit (társadalmi, szociális, egészségügyi helyzet, terület közszolgáltatásokkal való ellátás - különös tekintettel az oktatásra, egészségre káros környezeti viszonyok, infrastrukturális ellátottság stb.) és elemzi, hogy a tervezett városfejlesztések (területi és ágazati programok) hogyan befolyásolják a területi szegregációt. (Városfejlesztési Kézikönyv, 2007) 2007-ben az Anti-szegregáció egy fontos kormányzati eszközzé vált Magyarországon. Gyakorlatilag minden városi rangú település, amely pályázni kívánt a ROP (Regionális Operatív Program) keretén belül városrehabilitációs fejlesztési pénzekre, arra volt kötelezve, hogy egy Integrált Városfejlesztési Stratégiát készítsen (v.ö. Bartucz et al. 2010). Ennek ugyan nem volt kötelezı melléklete az ASZT-nek nevezett Antiszegregációs terv, de gyakorlatban akkora versenyhátrányt okozott, amely a ROP fejlesztési pénzekért folyó kiélezett versenyben esélytelenné tette volna a pályázó városi önkormányzatot. Magyarul: amely város pénzt akart kapni a 200-es évek végén városfejlesztésre, annak ASZT-t is kellett készítenie. A Városfejlesztési Kézikönyv nagyon határozott útmutatásokat tartalmaz arra nézve, hogy hogyan is kell ASZT-t készíteni. A következıkben elıbb az ASZT elméleti kereteit tekintjük át, Ladányi János írásai nyomán.
Anti-szegregáció 19 Ladányi János (2007) a következı pontokban foglalja össze a hazai szegregáció-problematikát: 1. A rendszerváltás, pontosabban az államszocialista tervgazdaság összeomlása egy kb. 700 ezer fıs, tartósan kirekesztett népességet eredményezett. 2. Napjainkban Magyarország népességének 1/3-a szegénynek tekinthetı. Ez óriási arány, ekkora szegénység legutóbb a két világháború közötti idıszakban volt megfigyelhetı. 3. A szegény népesség körülbelül 25%-a tekinthetı romának, mely jelzi, hogy a szegregáció kérdése nem feltétlenül roma probléma, bár kétségtelen, hogy a romák többsége szegény, sıt, jelentıs része mélyszegénységben él. 4. Az elmúlt évtizedek a romák és nem-romák között határvonal erısödését eredményezték, amely területi elkülönülésben (szegregációban) is testet ölt. 5. A szegregáció következményeként második, harmadik, negyedik generációs szegénység és munkanélküliség alakult ki, melyek a kireszketettség legsúlyosabb formáit jelentik. 6. Mindezek során kettıs folyamat játszódott le a településeken. Egyrészt a népesség elöregedése és fogyása figyelhetı meg, ugyanakkor az elnéptelenedett falvakba, településekbe fiatal, magas termékenységgel rendelkezı (roma) népesség áramlott be. A népesség-vákuum következtében leromló, gettósodó falvak, sıt, kistérségek jöttek létre. Egy akkora gettó, mint például az Ormánság, gyakorlatilag semmilyen szociálpolitikai eszközzel nem kezelhetı középtávon. A szegregáció folyamatának megfékezésére Ladányi János több mővében (2005, 2007, 2009, 2010) egy anti-szegregációs programot sürgetett. Ennek fıbb pontjai: 1. A szegregáció nem oka, hanem következménye a strukturális egyenlıtlenségeknek! Ennek megfelelıen kell kialakítani az egyes programterveket, akciókat. 2. A lakóhelyi antiszegregációs eszközök behatároltak! Ugyanakkor a település és lakáspolitika rendelkezik bizonyos mértékő relatív autonómiával.
20 DARTKE 3. Kevés az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakás. Növelni kell a bérlakások számát, hiszen ezek az antiszegregációs lakáspolitika hatékony eszközévé válhatnak. 4. Szegregációt fokozó projektek állami szubvenciójának megvonását szigorúan be kell tartani, hiszen olykor maguk az antiszegregációs programok járulnak hozzá a társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdéséhez. 5. Az államnak fel kell lépni minden népességcserét, szegregációt eredményezı folyamattal szemben! A körzetesítések hatására az aprófalvak népessége nem elfogy, hanem a népesség-vákuum hatására alacsony státusú népesség költözik be. Tehát a körzetesítés nemhogy nem teljesíti be a méretgazdaságosság elvét, (pénzt lehet spórolni), hanem a falvak még nagyobbá, gettókká válnak, így költségnövekedést eredményez! 6. Települési önkormányzatoknak fel kell lépniük a kirekesztıdés folyamata ellen! 7. Nem szabad olyan reformokat életbe léptetni, mint pl. a térségi körzetesítés, mely a kiszolgáltatottság valamint a kistérségi társulások egyenlıtlen erıviszonyainak kialakulását segítették. 8. Nagyvárosi rehabilitációk esetén törekedni kell a lakosság megtartására (társadalmi rehabilitáció). Gettók felszámolása esetén pedig antiszegregációs projekteket kellene támogatni! 9. Antiszegregációs programokat nem feltétlenül hatalmas pénzek elköltésével kell kezdeni. Például Cs és Szocpolos házak építése, talajvízzel és árvízzel veszélyeztetett területeken. 10. Fontos leszögezni, hogy mit jelent pontosan a szegregáció. Szegregáltnak tekinthetı minden olyan település, ahol az átlagot jelentıs mértékben meghaladva koncentrálódik az alacsony iskolázottságú és/vagy munkanélküli népesség. 11. 2000 fı alatt: tartósan kirekesztettek az alsó decilisbe esnek 12. 2000 fı felett: a decilishatárt a háztömbök illetve külterületek alapján kell megállapítani 13. Amennyiben kiemelt összegő támogatás illet meg valakit, a támogatás jogosultságát a kedvezményezett személynek, a jegyzınek valamint a munkaadónak egyszerre kell igazolnia.
Anti-szegregáció 21 14. Az intézkedéseket folyamatosan nyomon kell követni és 3 éven belül érdemes felülvizsgálni a határértéket! Irodalom - Bartucz Sarolta, Lieszkovszky József Pál és Szabó Melánia 2010: Lipcsei leves helyi ízesítéssel. Integrált városfejlesztés Romániában és Magyarországon. In: Letenyei László (szerk.) Kortárs Városfejlesztési Modellek I. Budapest: TeTT könyvek. - Ladányi János (2005): Rehabilitáció Budapesti módra. Magyar Építımővészet. 2005. 6. szám. Melléklet 31-33. old - Ladányi János (2007): Az antiszegregációs programok szükségességérıl és lehetıségeirıl. Kritika, 2007. 36. évf. 10. szám. p. 2-4. - Ladányi János (2009): Létezett-e a szocialista típusú urbanizációs modell? Élet és Irodalom, 2009. július 24. LIII. évfolyam 30. szám. - Ladányi János (2010): Felelıtlenek felelıssége. Népszabadásg, 2010. március 22. - Városfejlesztési Kézikönyv (2007): Városrehabilitáció 2007 2013-ban, Kézikönyv a Városok számára. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2007.
22 DARTKE György Tamás, Korom Gabriella és Rési Kata: Szociális bolthálózat Idırıl idıre felbukkan a magyar közéletben annak az igénye, hogy a hazai agrártermékek a nagykereskedık kiiktatásával, a termelıtıl közvetlenül jussanak el a fogyasztóhoz, de legalább a kiskereskedıhöz. A rendszerváltás egyik fegyverténye volt például az ún. MDF-piac, amely, legalábbis mint elnevezés, túlélte magát az MDF-et. Tény, hogy Nyugat-Európában a helyi boltokban sokszor lehet helyi primır termékeket (is) vásárolni, és ezek mögött sok országban szövetkezeti forma rejlik. A közelmúltban, Szociális bolthálózat néven egy új, egyelıre sikeresnek tőnı szervezıdés vette kezdetét. Célkitőzése kettıs: egyrészt nagyobb / biztosabb bevételhez juttatni a hazai ıstermelıket, másrészt pedig olcsóbb áruhoz a (városi) vevıket. A szervezı MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetsége) honlap tájékoztatása szerint, a magyar feldolgozóipar jelentıs részének 1990 és 1994 közötti külföldi tulajdonba való kerülése miatt, továbbá a rossz csatlakozási feltételek mellett aláírt koppenhágai szerzıdésnek köszönhetıen, és mert a magyar termelık nem tudták megoldani a termékek elsıdleges feldolgozását, csökkent a versenyképességük a régi tagállamok termelıivel szemben. (Budai, 2010) A 2008-as évben a zöldség-gyümölcs ágazatban és a tejágazatban már olyan értékesítési gondok jelentkeztek, amelyeknek hatására a gazdák demonstrációkat is kezdeményeztek (például a megyei almatermesztık blokádja, a tejtermelık akciói a multinacionális üzletláncoknál). Új megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy a hazai termelık visszanyerjék versenyképességüket a konkurenciával szemben. A MAGOSZ alternatívát kínált a szorult helyzetben a vidéken élıknek, a termelıknek és a gazdálkodóknak az értékesítés tekintetében.
Anti-szegregáció 23 A modell lényege, hogy a kiiktatott nagykereskedıi hasznot nem kell ráterhelni a fogyasztóra, és így tartósan alacsonyan lehet tartani a fogyasztói árakat. Termelı Nagykereskedı Kereskedı Fogyasztó A MAGOSZ által létrehozott szociális bolthálózat kialakításának felvállaltan hármas célja volt: - a gazdálkodás kiszámíthatóvá tétele - a helyi termékek helyi piacra vitele és - a kiskereskedelmi forgalom csökkenésének megállítása. A beszállítói (termelıi) kört a MAGOSZ határozza meg. Elınyben részesítik a gazdaköri tagokat, bár elméletileg bárki csatlakozhat. Környékbeli termelıktıl érkezik az áru, elsısorban 50-100 kilométeren belüli távolságról. Az üzlettulajdonosok nem a beszállítókkal, hanem a MAGOSZ-szal kötnek szerzıdést. A MAGOSZ határozza meg a beszállítási árat és a maximált értékesítési árat. (A bolt maximum 20%-os árréssel dolgozhat.) Termelık MAGOSZ Közvetítı Szerzıdés Hálózattagok, üzlettulajdonosok A MAGOSZ tájékoztatása szerint az intézkedések következtében a multinacionális áruházak áraihoz képest húsz-negyven, bizonyos esetekben ötven százalékkal olcsóbbak a szociális boltokban kapható, termelıktıl származó élelmiszerek (Budai, 2009, 2010). A sőrő fillér jobb, mint a ritka forint"-elv alapján az üzlettulajdonosok is jól jár(hat)nak.
24 DARTKE (Siker-) történet A MAGOSZ mint érdekképviselet kezdte az értékesítés megszervezését. Elsı lépés a CBA üzletlánccal kötött megállapodás volt: Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébıl kb. 10 ezer tonna étkezési almát sikerült értékesíteni a CBA-n keresztül a nagykereskedık kiiktatásával. Ezt követte a MAGOSZ országos iskola alma akciója, majd a budapesti értékesítés. 2009. január 21-én Ferencvárosban nyílt meg a szociális bolthálózat elsı üzlete, ahol több termékkel jelentek meg: hús-, és tejtermékek, zöldség-, és gyümölcsfélék. Hamarosan országos mozgalom bontakozott ki: 2009 májusában már 740 üzlettulajdonos jelezte csatlakozási szándékát az ország minden részérıl. Eleinte 200 üzletet terveztek, ma azonban a MAGOSZ álláspontja az, hogy addig nem állnak meg, amíg igény mutatkozik a további terjeszkedésre. Ma kb. 130 partner bolt van, ezek kétharmada Budapesten. A szociális bolthálózat egyelıre dinamikusan bıvül, heti átlagban 1-2 további boltot nyitnak meg. Az eltelt idı rövid ahhoz, hogy értékelni lehessen a Szociális Bolthálózat eredményeit. Az ötlet Magyarországon rokonszenves az embereknek, és ha az üzleti konstrukciót, logisztikai, minıségbiztosítási szempontokat is sikerül jól kezelni, akkor ez egy ajánlható modell. Nincs arra példa Magyarországon (mint Ausztriában, Dániában, vagy másutt) hogy hasonló szövetkezeteket önkormányzati vagy kistérségi szinten üzemeltetnének, holott a helyi boltba helyi terméket! elv indokolttá teszi a helyi léptékő szervezést. Források - Budai Gyula 2010: A szociális bolthálózatok jelene és jövıje. Letöltve Április 7, 2010, http://www.gazdakorok.hu/ - Budai Gyula 2009: A szociális bolthálózat kialakulása és továbbfejlıdésének lehetısége. Letöltve Április 16, 2010, http://www.ujreformkor.hu
Anti-szegregáció 25 Beregszászi Nikolett és Gál Réka Zsuzsa: Szociális Szövetkezet. Egy lehetséges eszköz a romák és hátrányos helyzetőek integrációjára A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttmőködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg (OFA honlap). 1 A szociális szövetkezet a non profit és forprofit vállalkozások egy speciális ötvözetének tekinthetı, mivel célja kettıs: jövedelemteremtés, és a tagok szociális és közösségi helyzetének javítása. A tagok többnyire olyan elesett, a munkaerı-piacról kizáródó munkavállalók, akikbıl a szociális szövetkezet nevel valódi munkavállalót. Két példa: Egy olasz településen a település szegényebb lakói (többnyire bevándorlók) házi munkát végezhetnek a szociális szövetkezet tagjaiként. A település lakói azért veszik szívesen igénybe a szolgáltatást, mert visszaigényelhetik a helyi adójukból, illetve mert leinformálható munkaerıt engednek be a kertjükbe, lakásukba; a szövetkezet tagjainak pedig azért éri meg, mert így integrálódnak a helyi munkaerıpiacra. Egy osztrák sí-központban egy éttermet üzemeltetnek olyan hátrányos helyzető fiatalok(nak), akik mellesleg itt kapják meg a szakmai gyakorlatukat vagy épp a képesítésüket, amivel azután könnyebben tudnak érvényesülni a vendéglátóiparban. A szociális szövetkezet kb. húsz éves ötlet, Olaszországban például 1991-ben született meg a szociális szövetkezeteket érintı jogi szabályozás. Magyarországon a 2006. évi X. (szövetkezeti) törvény hatályba lépését követıen kezdtek el szoc. szövetkezetek alakulni. 1 Köszönet Dr. Csáky Gyopárkának, az interjúért és útmutatásáért. Jelen írás elsısorban hazai és külföldi szoc. szövetkezetek honlapjainak elemzése alapján készült.
26 DARTKE A modell A szociális szövetkezetnek az a lényege, hogy a tartósan munka nélkül élı, kallódó, csellengı embereket visszavezeti a munka világába. A legtöbb ember, (különösen a férfiak), hamar elveszíti az önbecsülését, ha tartósan visszautasításokat kap a munkafelvételnél. Könnyő rászokni a segélybıl való nyomorgásra, miközben az ember hajlamos arra is, hogy mindenféle tessék-lássék tevékenységekkel úgy kitöltse az egész napját, hogy még el is fárad. A munkaerıpiacra való visszatérés elsı lépcsıje, hogy az ember úgy kapjon munkát, hogy ne kelljen keresnie, értsd: ne kelljen a munkafelvétel megalázó köreit lefutnia, attól rettegnie, hogy már megint nem ıt értékelik. A tartós munkanélküliek többsége erısen frusztrált: idısnek, vagy túl fiatalnak, alul- vagy túlképzettnek véli magát. Vállalkozásba már csak ezért sem mer belefogni. Egy szövetkezet tagjaként viszont úgy érezheti: ez az én helyem, társultam, egyenrangú partner vagyok. A második lépcsı, (ha már van munkahely), hogy a munkanélkülinek újra meg kell tanulnia minden nap felkelni, felöltözni, munkába menni. Jellemzıen a szociális szövetkezetek tagjai egy idı után kinövik az intézményt, mert ha ezt a két lépcsıt már meglépte valaki, akkor innen már emelt fıvel tud kilépni a munkaerıpiacra (ez a harmadik lépcsı). A szociális szövetkezetekben a tagok munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban állnak, így tevékenységükért munkabért kapnak. Demokratikusan mőködı szervezetek, ahol a tagok fokozottan vesznek részt a szövetkezet mőködtetésében (pl. személyes részvételükkel a közgyőléseken), ill. ahol érvényesül az egy tag-egy szavazat elve. A szövetkezet nyereségessége esetén a tagok részjegyeik alapján osztalékot s kaphatnak (erre nemigen van példa). Természetesen egy egészséges, (azaz a tartós munkanélküliségtıl nem fertızött) munkavállaló számára a szociális szövetkezet nem egy ideális munkahely: furcsa, megterhelı munkák, alacsony fizetések, és a demokratikus döntéshozatal töketlensége miatt a
Anti-szegregáció 27 szövetkezet talán meg sem állna a lábán a piacon, ha nem lennének az elesett tagjai. A szociális szövetkezetek ritkán jöttek létre külsı ösztönzés, támogatás nélkül, viszont gyakran mutatkoznak alkalmasnak arra, hogy a tevékenységüket a támogatás után is fenntartsák. A szociális szövetkezeteket az Európai Unió Szociális Alapja (ESA) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Munkaügyi Alapja támogatja. A támogatások azonban nem jelentenek megoldást minden létrejövı szociális szövetkezetnek, ezért nyugaton sok szoc. szöv. nem központi, hanem önkormányzati vagy régiós forrásokból kezdi el a mőködését. Egy önkormányzat pénzügyi vitáján ma még kevesen támogatnák egy bizonytalan kimenetelő szövetkezet támogatását. A külsı ösztönzésre azért van szükség, mert olyan embereket igyekszik a szövetkezet visszairányítani a munkaerıpiacra, akik maguktól már nem dolgoznának: szociális segélyeken, feketemunkán, vagy épp a bőnözés határán csellengı embereket. Az önkormányzat végül is választhat, mire megy el a pénze: szociális segély fizetésére, bőnüldözésre, esetleg az adóelkerülés miatt be sem jön a pénze, VAGY szociális szövetkezetet támogat. Könnyő belátni, hogy egy szövetkezet idıleges támogatása mindezeknél olcsóbb. A szövetkezet egy üzleti tervvel jön létre, és igazolnia kell, hogy rendelkezik olyan szakemberekkel, akik a szakmai / pénzügyi programot menedzselni tudják. A többi szövetkezeti tag rászoruló, hátrányos helyzető. Az üzleti tervet a támogató hasonlóan objektíven ítéli meg, mint egy bank, csak épp nem kér a támogatásért cserébe kamatot, sıt, gyakran vissza nem térítendı támogatást ad. Magyarországon 2006 és 2008 között az elbírálás szempontjai között (az üzleti terv megalapozottságán túl) a következı szempontok játszottak szerepet: - Földrajzi eloszlás (minél egyenletesebben szétszórva az országban) - A foglalkoztatás elısegítése (minél hátrányosabb helyzető tagok) - Közösségszervezés (elıny, ha volt ilyen eleme a pályázatnak) - Feketegazdaság csökkentése ( fekete ágazatok preferálása) - Képzés (mentorok és tanácsadók bevonásával)
28 DARTKE Nemzetközi tapasztalatok A szociális szövetkezetek tevékenységi köre rendkívül széles és egyedi: általában olyan szükségleteket elégítenek ki, amelyekre sem a piac, sem a civil szektor nem talál megoldást. A Mediterráneum országiban a szociális szövetkezetek többnyire idısgondozással és a családsegítéssel kapcsolatos feladatokat látnak el: gyerekre vigyázást, vagy idısgondozást, takarítást, kertészkedést. A feladatok elvégzıi a szövetkezettıl kapják a fizetést. A megbízók (idısek, gyerekes szülık, kert-tulajdonosok) nem készpénzben, hanem jegyben (bón) fizetnek, ez a bón az elszámolás alapja. A bón az önkormányzatnál igényelhetı, és visszaigényelhetı a helyi adójukból. Mivel ezt a pénzt a helyiek már úgyis befizették helyi adó formájában, választhatnak: vagy elvész a pénzük az önkormányzat zsebében, vagy pedig igénybe veszik a szövetkezet szolgáltatásait. A rendszer sajátsága, hogy az önkormányzat tartósan támogatja (a helyi adó egy részével) a szoc. szövetkezetet, ezzel csökkentve a helyi társadalmi feszültségeket, és segítve a társadalmi integrációt. Az olasz tapasztalatok kiemelik az intergáló és közösségépítı jelleget: az olasz középosztály nem bízik a szegény bevándorlókban, viszont bízik a szövetkezetben. A szövetkezet révén újjáépül az a patriarchális viszony, amely révén a városi szegények közel kerülnek a helyi középosztályhoz, sıt, a helyi gazdagokhoz, kiterjed a kapcsolati tıkéjük, ami a késıbbi sikeres integráció alapja. Ausztriában és Magyarországon szélesebb körő szolgáltatásokat biztosítanak, például egy panzió mőködtetése. Itt szorosabb a for profit jellege a szervezeteknek: ha a panzióban nincs elég vendég, csıdbe megy a szövetkezet.
Anti-szegregáció 29 Magyarországi tapasztalatok Magyarországon a legtöbb szövetkezetet a leépítésre került pedagógusok hozták létre, ennek megfelelıen a leggyakoribb az olyan gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, mint például a gyermekfelügyelet, sport-, kézmőves szakkörök vezetése, stb.. Gyakori profil a települési önkormányzattól átvállalt feladat is: elhanyagolt ingatlanok rendben tartása, hasznosítása, hulladékgazdálkodás, és természetesen idıs embereknek nyújtott segítéség. Ritka, de elıfordul valóban forprofit tevékenység, pl. munkásbusz üzemeltetése. Általános tendencia, hogy a szociális szövetkezetek idıvel bıvítik a szolgáltatásaikat, több lábon állnak. Az emulticoop szövetkezet hulladékgazdálkodási fıtevékenyégén túl információ-technológiai tevékenységet is folytat: Szécsény lakosainak díjbeszedést végez, annak könyvelésével és beszedésével együtt. Van olyan pedagógusszövetkezet, amely szülinapi zsúrok szervezésével és ugrálóvárak bérbeadásával szélesítette tevékenységi körét. A profilbıvítés szempontja többnyire nem üzletileg átgondolt (miben van a profit?), hanem erıforrásalapú: mihez értenek a tagjaink? Magyarországon a legtöbb kezdeményezés a mezıgazdasági jellegő szociális szövetkezetek iránt volt, ezek azonban ritkán kaptak támogatást, egyrészt a nehezen igazolható üzleti tervek miatt, másrészt pedig a hatályos jogi szabályozás miatt. Összefoglalva: a szociális szövetkezet intézménye Magyarországon még gyerekcipıben jár, azonban, részben az ESA források hatására, számuk biztosan gyarapodni fog. Hazánkban még nincs példa arra, hogy egy önkormányzat a helyi adó egy részébıl jegyrendszer keretében támogasson egy ilyen intézményt, pedig ez viszonylag olcsóbb, mint a segélyezés vagy a bőnüldözés, és hatékony módja lehet a társadalmi integrációnak. Érdemes lenne egy önkormányzatnál kísérletképpen bevezetni.
30 DARTKE Szita Ildikó és Tóth Tímea: A roma felzárkóztatás esztergomi programja A helyzet 2 Esztergomban mintegy 2600 roma él, ez a lakosság 10%-a. Többnyire alulképzett emberek: az elmúlt 10 évben 9 roma érettségizett le, ami jóval az országos átlag alatt van. A romák 90%-a mélyszegénységben él. A lakások állapota is hagy kívánnivalót maga után, például sokan laknak telepen, 30 négyzetméteres lakásokban összezsúfolva, vezetékes víz nélkül. Az esztergomi roma felzárkóztatás programja felülrıl indított kezdeményezés. 2007-ben a polgármester vetette fel a problémát a romaügyi referensnek. Készült egy felmérés, amelybıl egy tanulmányt készítettek, ami 2008-ban a képviselıtestület elé került. A program lényege A program alapelve, hogy a segélyezési rendszeren túlmutatva kitörési pontot adjon a romáknak. Az önkormányzat nem halat ad, hanem hálót fogalmazott a programreferens. A program három alappilléren nyugszik: 1. oktatás, 2. foglalkoztatás és 3. lakhatás megoldása a romák körében. A referens szerint ez a három pillér csakis együttesen tud pozitív hatást kifejteni, külön-külön nem vezetnek eredményre. 2 Ez úton köszönjük az interjút az esztergomi Roma program vezetıjének, Sztojka Gusztávnak.
Anti-szegregáció 31 A legfontosabb pillér az oktatás. Tartós eredmény a romák oktatási integrációjától várható, hiszen megfelelı iskolai végzettséggel tudnak megélhetést biztosító munkát vállalni. A program keretében ösztöndíjrendszer került kidolgozásra, mely az anyagilag hátrányos helyzető romák iskoláztatását hivatott segíteni. Célja kettıs: aki tanul, maradjon az iskolában, aki pedig kiesett, üljön vissza az iskolapadba. Az általános és középiskolás tanulók 15 eft/hó (kb. 60 /hó) ösztöndíjban részesülnek a 10 hónapos tanéven keresztül, a felsıfokú tanulmányokat folytatók esetében az ösztöndíj mértékének megállapítása egyéni elbírálás alapján történik. Az a roma, aki vállalja, hogy képzettségi szintjét növeli, részt vehet a foglalkoztatási programban. A képviselıtestület az önkormányzat által fenntartott intézményeket, illetve az önkormányzat tulajdonában lévı gazdasági cégeket határozatban kötelezte arra, hogy olyan munkaköröket alakítsanak ki, melyekben romákat tudnak alkalmazni, azok iskolai végzettségének megfelelıen. Így egyebek mellett az óvodákban, iskolákban, a város utazási irodájában, élményfürdıjében, építıipari cégénél van mód a romák foglalkoztatására, például dajka, takarítónı, irodai alkalmazott, ifjúsági feladatok segítıje, pedagógiai asszisztens munkakörökben. Mondani sem kell, hogy ez az intézkedés váltotta ki a legtöbb ellenérzést. Nehéz volt megmagyarázni egy konzervatív többségő testületben, hogy miért szükséges pl. egy óvodában két, munkáját jól végzı takarítónı felmentése, és helyette két referencia nélküli roma jelölt alkalmazása. Jogszabályi módosítások eredményeként az a roma, aki részt vesz a foglalkoztatási programban, szolgálati lakáshoz juthat, ezáltal biztosítja az önkormányzat a lakhatást is azoknak, akik igényt tartanak rá. (Meglátásunk szerint a program lakhatási pillére a legkevésbé sikeres, ezt veszik igénybe a legkevesebben.) Komoly gondot okozott a program oktatási és foglalkoztatási feltételeinek jogi hátterének kimunkálása, mert köztisztviselıi munkakört csak meghatározott iskolai végzettséggel lehet betölteni. A lakhatási részéhez is kellett helyi jogszabályi módosítás, hogy a programban részt vevı foglalkoztatottak szolgálati lakáshoz juthassanak.