Fentiek közül az alábbi témákat emeljük ki: 1. A vörös kereszt embléma jogosulatlan magyarországi használata

I. Bevezetés A nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság 2005-ben végzett tevékenységéről szóló jelentése A magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) alábbi jelentése összefoglalja az elmúlt év tevékenységét, és egyben tájékoztatni kívánja munkájáról azokat a minisztériumokat, amelyek képviselőt delegáltak a Bizottságba. A Bizottság a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVI. Konferenciájának ajánlására, a Kormány 2000. májusában elfogadott 2095/2000. (V.9.) határozata alapján működik.(1. sz. melléklet). Megalakulását követően éves jelentést állít össze tevékenységéről. II. A Bizottság összetétele A Bizottság jelenlegi összetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A tárgyalt időszakban a Bizottság összetétele némileg változott: A Belügyminisztériumot, dr. Hidasi Edit távozása után dr. Kukovecz Máté (BM Nemzetközi Jogi Főosztálya) képviseli Az Egészségügyi Minisztérium képviseletéről 2005-ben, az év végéig nem kaptunk tájékoztatást. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium közigazgatási államtitkára levélben tájékoztatott arról, hogy a tárcát Endrész Kinga főosztályvezető és Kóbor Ágnes (Európai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya) képviseli. III. A Bizottság tevékenysége A Bizottság 2005-ben négy alkalommal ülésezett, meghívottként az üléseken részt vett dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Horváthné, dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Lakrovits Elvira, az ICsSzEM főosztályvezetője, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Budapesti képviseletének tagja, dr. Varga Réka. A Bizottság elnöke és titkára részt vett a HUMSECO (Humanitárius Segélykoordinációs tárcaközi munkacsoport) egyik ülésén. A Bizottság a következő témákkal foglalkozott: - A vöröskereszt embléma hazai védelme érdekében tett lépések; -A Magyar Vöröskereszt új Alapszabály-tervezete - A humanitárius jog felfedezése c. ICRC oktatási projekt; - Együttműködés a régió nemzeti tanácsadó bizottságaival; - A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény véleményezése; - Az írott és elektronikus média és a humanitárius jog terjesztése; - A nemzetközi humanitárius jogi egyezmények hazai ratifikációjával kapcsolatos kérdések - Tájékoztató a honvédelmet érintő jogszabályi változásokról, az új honvédelmi törvény Fentiek közül az alábbi témákat emeljük ki: 1. A vörös kereszt embléma jogosulatlan magyarországi használata A tanácsadó bizottság 2005-ben sem vette le napirendjéről a vöröskeresztes embléma magyarországi védelmének kérdését. Megállapította, hogy bár az érvényes jogi szabályozás

2 jelenleg lehetővé teszi a Vöröskereszt embléma jogosulatlan használatával szembeni fellépést, az illetékes szervek azonban általában nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, és nem lépnek fel kellő eréllyel. Tekintettel arra, hogy Magyarországon szinte kizárólag a nemzetközi egyezményekben védett vöröskereszt embléma jogosulatlan használata tapasztalható, Patrick Zahnd delegációvetető és Varga Réka jogi tanácsadó (ICRC Budapesti Regionális képviselete) az emblémavédelem ügyében megbeszélést folytatott előbb Dr. Berta Krisztinával, a BM helyettes államtitkárával, majd dr. Petrétei József igazságügyi miniszterrel. Bebizonyosodott, hogy további egyeztetés szükséges a tárcák (főleg a IM és a BM) között. Ennek folyományaként a tanácsadó bizottság elnöke megküldte az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának a Bizottság álláspontját, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatát. Az 1949. évi Genfi Egyezmények III. Kiegészítő Jegyzőkönyve és a harmadik embléma Hosszú évek előkészítését követően a svájci kormány, mint az 1949. évi Genfi egyezmények letéteményese 2005. december 6-7. diplomáciai konferenciát hívott össze a III. Kiegészítő Jegyzőkönyv, ill. a harmadik embléma tárgyában. A svájci kormány az érintettekkel aktív tárgyalásokat folytatott a harmadik embléma elfogadása érdekében, így lehetővé téve az izraeli Magen David Adom szervezet csatlakozását a nemzetközi vöröskereszt mozgalomhoz. Az Iszlám Konferencia Szervezetének őszi határozata azonban előrevetítette, hogy az iszlám országok nem támogatják a III. Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadását. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzeti Társaságainak 2005. novemberében, Szöulban megtartott Küldöttgyűlésén az új, harmadik emblémáról szóló nemzetközi jogi norma elfogadását szorgalmazó határozat született. A Diplomáciai Konferencia ezek után szavazással fogadta el a III. Kiegészítő Jegyzőkönyvet. Az újabb kiegészítő jelvény, egy ún. "kristály", egy csúcsára állított négyzet vörös kerettel, amelybe tetszés szerint beilleszthető a nemzeti társaság által használt embléma is. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferencia 2006. júniusára összehívott rendkívüli 30. ülésszakán módosítani kell a Nemzetközi Vöröskereszt Mozgalom Statútumát. A Magyar Vöröskereszt emblémája nem változik. Ezzel együtt az aláírás megfelelő alkalmat biztosít ahhoz, hogy a MVK-el és az ICRC-val közösen a Vöröskereszt emblémával kapcsolatban felvilágosító média kampányt indítson a hazai jogszabályellenes, végső soron a genfi egyezmények megsértésével járó gyakorlat megakadályozása és felszámolása céljából. A Belügyminisztérium álláspontja a jogalkotással kapcsolatban A Belügyminisztérium 2005-ben tovább vizsgálta a vöröskeresztes embléma magyarországi védelmének kérdését. A Minisztérium az Igazságügy Minisztériummal egyeztetve egyetértett abban, hogy a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XI. törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénynek az elkobzásra vonatkozó rendelkezései megfelelően biztosítják az embléma védelmét. A probléma orvoslása nem jogalkotási feladat, a jogalkalmazás hatékonyságát az sem növelné, ha a kérdést más országok gyakorlata szerint külön törvény rendezné. A jogosulatlan használattal szembeni hatékony fellépés érdekében indokolt felmérni a hatékonyabb jogalkalmazás lehetőségeit, ezért a Belügyminisztérium vizsgálja, hogy milyen lépésekre van szükség. 2

3 2. Az írott és elektronikus média és a humanitárius jog terjesztése A vöröskereszt jelvény helytelen hazai használata, valamint az említett harmadik embléma megjelenése jó alkalmat ad arra, hogy a MVK-el és az ICRC-val közösen felvilágosító média kampányt indítsunk a nemzetközi humanitárius jog elveinek, és szabályainak, valamint az embléma helyes alkalmazásának feltételeinek hitelesen történő széles körű terjesztése és megismertetése céljából. A Bizottság az érintett felek bevonásával, a III. emblémával kapcsolatos kiegészítő jegyzőkönyv magyar részről történő aláírása után kívánja megkezdeni a figyelemfelhívó lépések megtételét. Az átfogó terv célcsoportja az elektronikus és írott média, valamint a kommunikációval foglalkozó oktatási intézmények. A kampányban tudatosítani kívánjuk, hogy a vöröskereszt embléma hazai jogszabályellenes használata végső soron az 1949. évi Genfi Egyezmények megsértését jelenti. Az eseménysorozat kapcsolódik a Magyar Vöröskereszt 125. évfordulója és az 1956. évi forradalom 50. évfordulója kapcsán tartandó megemlékezésekhez. Budapesten kollokviumot tartanának a Magyar Vöröskereszttel közösen, amelyen a Vöröskereszt segélyezési tevékenységének különböző vonatkozásairól lenne szó. Az ICRC anyagilag is támogatná az eseménysorozat megrendezését. A széleskörű tájékoztatás érdekében a Bizottság 2006.-tól külön Internetes honlap elindítását is tervezi. 3. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló (2005. évi LXXXVIII. törvény) véleményezése A törvénytervezetet, amely általános, közérdekű önkéntesekről szól, a Bizottság is véleményezte. A Bizottság üdvözli a törvény elkészültét, mert egyre több önkéntes lát el mással nem pótolható feladatokat, és Magyarországon korábban ezt a kérdést jogilag nem szabályozták. A Bizottság javaslatai között szerepelt az önkéntesek általános biztosításának beiktatása, és annak vizsgálata, hogy Magyarországon, harmadik ország polgára milyen feltételek mellett láthat el önkéntes munkát. Rendelkezésre állnak-e az előírt minimális feltételek (pl. útiokmány, tartózkodási engedély, megélhetési költségek, nyelvi képzés, teljes felelősségbiztosítás, stb.). Ugyanakkor felhívta a figyelmet az Európai Unió Tanácsának a civil szervezetekre és a civil tevékenységekre vonatkozó 2004./114/EK irányelvére, amelyet 2007. január 17-től alkalmazni kell. Másrészt, a jogvédelem szempontjából kívánatos lenne, ha Magyarország csatlakozna a 175. sz. Európa Tanács egyezményhez (Convention on the Promotion of a Transnational Long-term Voluntary Service for Young People), valamint a vándormunkásokról szóló egyezményéhez is. 4. A humanitárius jog felfedezése c. ICRC- projekt A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által kifejlesztett tananyag a középiskolás diákoknak szól. A világ több mint 80 országában már sikerrel adaptálták a programot. A Vöröskereszt és Vörös Félhold XXVIII. Nemzetközi Konferenciáján az EU tagállamok kormányai így a magyar kormány is - és Vöröskereszt Nemzeti Társaságai vállalták, hogy bevezetik a közoktatásban ezt a tananyagot. A Bizottság már korábban is felhívta a figyelmet a kérdés fontosságára, majd 2005. végén levélben fordult az Oktatási Minisztérium illetékes helyettes államtitkárához a kérdésben, vázolva a tananyag fontosságát, és megemlítve, hogy a ICRC finanszírozná a fordítást. 3

4 5. A Honvédelmi Minisztérium tevékenysége A Honvédelmi Minisztérium képviselői a tanácsadó Bizottság ülésein rendszeresen beszámoltak a nemzetközi humanitárius jog területén folyó tevékenységükről. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékes szervezetei a korábbi évek gyakorlata szerinti feladataikat végezték a humanitárius jog terjesztése és érvényre juttatása területén. A nemzetközi humanitárius jog (hadijog) oktatása és terjesztése A hadijog oktatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen két alapvető formában történik: a) közös tárgyként minden szakon (főiskolain is) a kötelező alapképzés része; b) egyes egyetemi szakokon jelenleg kiemelt óra számban. A most kialakítás alatt álló BSc és MSc rendszerű képzésekben nem lesz változás. A humanitárius jog oktatása a hadijog (a hadviselés joga) tárgy keretében folyik, az egyes szakok képzési rendjétől függően, első sorban a biztonság- és védelempolitikai, valamint a szárazföldi műveleti tanszéken. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen az egyetemi képzésen kívül is folyik a humanitárius jogi terjesztése tanfolyamok, tudományos munka keretében. 2005 novemberében, az egyetemi az Európai Jogakadémián megalakult a Hadijogi és Biztonságpolitikai Tagozat. A jogi szakcsoport munkatársai dolgoznak a korszerű nemzetközi hadijogi jegyzeten, tankönyv- és szöveggyűjteményeken, amelyek kiadása 2006-ra várható. Jelenleg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által átadott, és a szakcsoport oktatói által kidolgozott anyagokat használják. Kiképzés, a személyi állomány felkészítése A szerződéses legénységi állomány alap- és kötelékképzésében a szolgálati szabályzat és szabályzatismeret kiképzési ágban a nemzetközi hadijogot 4 órában oktatják, de integrálva a harcászati kiképzésben is megjelenik. A gyakorlatok végrehajtása során oktatási kérdésként szintén szerepel. A tiszti, tiszthelyettesi tanintézeti képzésben külön tantárgyprogramként szerepel. Az előmeneteli tanfolyamokon, különböző át- és továbbképzéseken szintén a hallgatók külön tantárgyprogramként kapják meg a nemzetközi hadijogi ismereteket. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Regionális Küldöttsége közreműködésével 2005. november 14-16-án a Szárazföldi Parancsnokság törzstisztjei részére 3 napos szemináriumot rendeztek a The law of armed conflict (A fegyveres összeütközések joga) címmel. A béketámogató műveletekkel kapcsolatos a kiküldetést megelőzően tartott felkészítésnek a humanitárius jog minden alkalommal részét képezi. Ilyen felkészítést általában a Szárazföldi Parancsnokság, az ennek alárendelt Béketámogató Kiképző 4

5 Központ, a Honvéd Vezérkar Műveleti Főcsoportfőnöksége, és esetenként más parancsnokságok szerveznek. Jogalkotás 2005.január 1-én hatályba lépett a honvédelemről és a magyar honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben kiemelt jelentőséget kap a nemzetközi szerepvállalással összefüggő szabályozás, hiánypótló a fegyverhasználat részletes szabályozása, és a Honvédség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó rendelkezések. A 2004. évi CV. törvényben kapott felhatalmazás alapján a 24/2005. (VI. 30.) HM rendelettel kiadott új Szolgálati Szabályzat, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba, meghatározó jelentőségű. Szabályozza a Magyar Honvédség katonai szolgálati és katonai rendészeti tevékenységet. Külön fejezet foglalkozik a katonák kötelességeivel külföldi szolgálat során, valamint külön függelék ismerteti a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, a humanitárius jogi előírásokat, valamint az egyezményes védő és azonosító jelek színes illusztrációját és magyarázatát. A STANAG 2449 (EDITION 1) ANNUAL TRAINING ON THE LAW OF ARMED CONFLICT című egységesítési dokumentum szintén bevezetésre került a Honvédségben. Nemzetközi együttműködés A magyar honvédség a különböző európai természeti katasztrófák (főleg a bulgáriai, romániai árvizek) elhárításában is segítséget nyújtott. A katonai egészségügyi személyzet szintén több nemzetközi művelet humanitárius feladatainak ellátásában vesz részt. A 2003 végén megalakult MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ az afganisztáni stabilizációs és újjáépítési műveletek előmozdításában gyakorlati feladatokat látott el, tisztjei a nemzetközi erők törzsében kaptak feladatokat. A HM és a Honvéd Vezérkar foglalkozik a NATO-tól és az EU-tól érkező, humanitárius jogot érintő dokumentumok véleményezésével. Együttműködés Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával Évek óta tartó munkakapcsolat áll fenn a Honvédség és a VKNB Budapesti Regionális Küldöttsége között. A HM minisztériumi illetékesei és a Regionális Küldöttség között is szorosabbá válik az együttműködés. A Regionális Küldöttség vezetője találkozott a HM közigazgatási államtitkárával. Ezt követően a Küldöttség és a HM kijelölt munkatársai javaslatot tesznek a hatékonyabb együttműködésre, amely a korábbi együttműködési formák megtartása mellett új elemeket is jelent. Nemzetközi Katonai Jogi és Hadijogi Társaság A tárca szakemberei elsősorban a Nemzetközi Katonai Büntetőtörvénykönyv alkalmazásának előkészítése és a Nemzetközi Katonai Fegyelmi Kódex kialakítása területén folyó tevékenységében, valamint a Társaság magyar tagozata által szervezett rendezvényeken tevékenykednek. A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság 5

6 sikeres nemzetközi konferenciát szervezett a külföldi műveletekre vonatkozó büntetőjogi szabályozás lehetséges egységesítése témakörében. 6. A Belügyminisztérium humanitárius jogi tevékenysége: Oktatás, terjesztés A különböző belügyi szervek a tevékenységükhöz szükséges mértékben megfelelő felkészítést kaptak a nemzetközi humanitárius jog terén. A Rendőrtiszti Főiskola képzési rendszerében hangsúlyt kapnak a humanitárius jogi ismeretek. Kiemelt cél az emberi jogok és a rendészeti tevékenység összefüggéseinek megismertetése a hallgatókkal. Mind a nappali, mind a levelező tagozatos hallgatók az alkotmányjogi és a közigazgatási jogi ismereteken belül képzést kapnak emberi jogi, európai jogi és nemzetközi jogi ismeretekből.. A bűnügyi, ill. a közbiztonsági vezetői szakirányú továbbképzési szakokon is oktatnak emberi jogi és kisebbségi jogi ismereteket. Az Európai Jogi Bizottság és az Európai Bíróság eseti jogi döntései is bemutatásra kerülnek. A vöröskereszt-embléma védelmével összefüggő kérdést a nemzetközi jog tantárgy keretében, a hadijogi ismeretek sorában kerül bemutatásra. A békefenntartói műveletekben résztvevők felkészítése a jelenleg kifutó képzési rendszerben nem folyik. A 2005. évben a Rendőrtiszti Főiskola két hivatásos állományú oktatója békefenntartó műveletekben vett részt Afganisztánban és Koszovóban, ahol feladatukat képezte a jogállami keretek között működő rendőrség újjászervezése. Az ott szerzett tapasztalataikat felhasználják a 2006-ban kezdődő BSc, majd a 2008-ban indításra kerülő MSc szakokon. 2006. őszétől a Rendőrtiszti Főiskola képzési rendszerében beleértve a majdani doktori (PhD) képzést is nagyobb hangsúlyt fog kapni a békefenntartói és nemzetközi válságkezelés oktatása, és különösen a gyakorlati felkészítés. A nemzetközi humanitárius jog helyet kapott a rendészeti szakközépiskolák oktatási anyagában, a nemzetközi jog tantárgy keretén belül. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) menekültekkel foglalkozó ügyintézői felkészítése a menekültekkel való bánásmód bemutatására, az eltérő társadalmi és vallási kultúrából adódó konfliktushelyzetek megoldására egy 2005-ben kidolgozott tematika alapján 2006-ban megkezdődik. A képzésen valamennyi érintett ügyintéző részt vesz. Menekültügyi és idegenrendészeti eljárás A nemzetközi humanitárius jog, valamint az emberi jogok általános szabályait a Határőrség és a BÁH a menekültekkel, menedékesekkel, valamint egyéb külföldiekkel kapcsolatos eljárásaikban következetesen érvényre juttatja. Fontos jogszabályi előírás, hogy külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Idtv.) végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 43. (1) bekezdése alapján az idegenrendészeti hatóságnak a külföldi visszairányítására, visszautasítására vonatkozó hatósági intézkedés, az 6

7 idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetőleg a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell az Idtv. 43. -a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ha kétség merül fel, vagy ha a külföldit a bíróság utasította ki, az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól soron kívüli véleményt kér. A Korm. r. 50. (1) bekezdése alapján a kiutasító határozatban fel kell tüntetni a kiutasítási tilalom vizsgálatának eredményét. A humanitárius jog érvényesülése érdekében a területi idegenrendészeti hatóságok az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére irányuló döntés meghozatala előtt megvizsgálják az Idtv. 43. (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását és a kiutasítás elrendelésére hozott határozatokban a vizsgálat eredményét minden esetben feltüntetik. Fontos az is, hogy az idegenrendészeti kiutasítások végrehajtása előtt az elrendelő hatóság, illetve a BÁH Idegenrendészeti Igazgatósága minden esetben megvizsgálja a kiutasítási tilalom fennállását. A Korm. r. 43. (7) bekezdése alapján a területi idegenrendészeti hatóságok a 2005. évben is a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de legalább évente felülvizsgálták. A felülvizsgálatok során a területi idegenrendészeti hatóságok a BÁH információs rendszerét alkalmazzák, de a BÁH felhasználja a nemzetközi emberi jogi jogvédő szervezetek (pl. ENSZ, EBESZ, Amnesty International,) által készített országjelentéseket is. Kapcsolattartás civil szervezetekkel A belügyi szervek folyamatosan fejlesztik kapcsolataikat a civil szervezetekkel. A BÁH kiemelkedő partnerei, pl. a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány. A BÁH továbbá az emberkereskedelem áldozatainak megsegítésére indult program keretében szorosan együttműködik a Baptista Szeretetszolgálattal. A Határőrség a képzés során működik együtt civil szervezetekkel (pl. emberi jogi szervezetek, Cordelia alapítvány), pl. a konfliktuskezelés és feloldás, valamint a pszichésen sérült emberekkel való foglalkozás témaköreiben továbbképzésekre. Nemzetközi együttműködés A Rendőrség és a Határőrség hivatásos állományú tagjai rendszeresen vesznek részt az ENSZ, EU és EBESZ mandátum alatt zajló békefenntartó missziókban, felkészítésüket a BM Nemzetközi Oktatási Központ végzi. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság több esetben nyújtott humanitárius segítséget külföldi katasztrófahelyzetekben (pl. romániai árvizek), és más országok katasztrófavédelmi szakembereinek felkészítésében pl.: katasztrófavédelmi workshop délkelet-ázsia szakemberek részére 2005. áprilisban; városi kutató-mentő csapatok ENSZ OCHA/INSARAG irányelvek oktatására 3 fázisból álló képzés kidolgozása és megtartása, melyen szerb, macedón, szlovén és ukrán szakember is részt vett. A BÁH által az elmúlt években kialakított kiemelkedően jó együttműködés tovább folytatódott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Regionális Képviseletével és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Regionális Irodájával. A Hivatal stratégiai célja, hogy a migráció és a menekültügy területén erősítse regionális kapcsolatait és az 7

8 együttműködést, annál is inkább, mert az UNHCR és az IOM is hazánkban működteti regionális irodáját. 7. Az Igazságügyi Minisztérium humanitárius jogi tevékenysége Dr. Petrétei József igazságügy-miniszter 2005-ben két alkalommal fogadta Patrick Zahnd urat, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Budapesti Regionális Képviseletének vezetőjét. A találkozókon többek között szóba került a Magyarországon tapasztalható jogellenes vöröskereszt emblémahasználat kérdése is. Zahnd úr kérésének megfelelően Dr. Petrétei József miniszter úr levélben hívta fel dr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úr figyelmét az embléma használatára vonatkozó szabályok betartásának és betartatásának fontosságára. Miniszter Úr megnyitó beszédet mondott a 2005. november 15-én tartott, a VKNB Budapesti Regionális képviselete által szervezett Friedrich Born regionális humanitárius jogi perbeszédversenyen. 8. Nemzetközi humanitárius jogi szerződések és egyezmények hazai ratifikációja Ezeket a kérdéseket a Tanácsadó Bizottság több ízben napirendre tűzte. 1954. évi, a Kulturális javak háborús konfliktus esetén történő védelméről szóló ún. Hágai Egyezmény II. Jegyzőkönyve A magyar ratifikációs okirat 2005. október 26-án került letétbe helyezésre az UNESCO főigazgatójánál. A II. Kiegészítő Jegyzőkönyvet kihirdető jogszabály előkészítése folyamatban van.. 2005. X. 2-5. Varsóban regionális szemináriumot szervezett a Lengyel Kulturális Minisztérium, a Lengyel Vöröskereszt és az ICRC a fenti jegyzőkönyv végrehajtásának kérdéseiről. A tanácskozáson, amelyen a közép-kelet-európai régió szakértői vettek részt, tájékoztatás hangzott el a II. Jegyzőkönyv gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos osztrák és cseh intézkedésekről, továbbá az afganisztáni misszióban részt vett lengyel szakértők tevékenységéről és tapasztalatairól. A résztvevők beszámoltak a II. Jegyzőkönyv nemzeti ratifikációjáról, az eddigi eredményekről, tervekről. Magyar részről - Deák Ildikó (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa), és Búzás Katalin (Külügyminisztérium, a Bizottság tagja) vett részt A Gyermekjogi Egyezmény fakultatív jegyzőkönyve (a gyermekek védelme fegyveres konfliktusban) A fenti egyezmény fakultatív jegyzőkönyve ratifikálásának előkészítése folyamatban van. A kérdéssel a Bizottság tagja, Búzás Katalin, a Külügyminisztérium főtanácsosa foglalkozik. 9. A Magyar Vöröskereszt terjesztési tevékenysége A Magyar Vöröskereszt, amely sok önkéntest foglalkoztat, részt vett a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény előkészítésének egy szakaszában, üdvözli a törvényt, és két területet emel ki: az önkéntesek alapképzését, és szakosodását, pl. az önkéntes 8

9 véradószervezők esetében. Egyébiránt, az Interparlamentáris Unió, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége közös tanulmányt készített, amely hasonló kérdéseket vet fel. A Magyar Vöröskereszt Alapszabálya Az új alapszabály-tervezetet mind az ICRC, mind a Federáció véleményezte. Több kérdésben változtatásokat javasoltak, így: a nemzeti társaság jogállására, az emblémahasználatra, a tagságra és az alapelvek terjesztésére, valamint a választott és az alkalmazott tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezésekben. Az új változat a Federáció és az ICRC által a nemzeti társaságoknak javasolt minta, a Federáció és az ICRC ajánlásai és a Federáció Alapszabályának figyelembevételével készült. Korábban a Magyar Vöröskereszt elnöke és főtitkára felkérte a tanácsadó bizottságot az alapszabály-tervezet véleményezésére. Az új alapszabályban a belső összhangra és rövidségre törekedtek, figyelembe vették a jogszabályi változásokat. Az eljárási szabályzat tér ki majd a részletekre. 10. A Bizottság tagjainak részvétele rendezvényeken és nemzetközi konferenciákon - -Nairobi, 2005. VII. 19-21 - A Commonwealth-államok nemzeti tanácsadó bizottságainak ülése (a Nemzetközi Humanitárius Ténymegállapító Bizottság felkérése alapján) - Genf, 2005. IX. 5-7, a Nemzeti Társaságok jogi tanácsadóinak éves találkozója, - Genf, 2005. IX. 12-13. Nemzetközi szakértői konferencia a harmadik embléma és III. Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgyában, - Varsó, 2005. X. 2-5. Az 1954. évi Hágai Egyezmény II. Jegyzőkönyvével kapcsolatos regionális szeminárium Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Bizottság nem rendelkezik önálló költségvetési támogatással, így a fenti utazásokat az érintett szervek ill. intézmények fedezték. IV. A Bizottság ajánlásai 1. A humanitárius jog körébe tartozó nemzetközi egyezmények hazai jogba való átültetése és alkalmazhatósága érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. A Bizottság javasolja, hogy a tárcák jogalkotási és munkaterveik összeállításakor a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferenciáján tett vállalásokat vegyék tekintetbe, különösen a nemzetközi büntetőjog és a kulturális értékek védelme érdekében. A Bizottság felhívja arra is a figyelmet, hogy még mindig nem került sor a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának kihirdetésére, ill. a vonatkozó végrehajtási jogszabályok megalkotására. 2. A vöröskeresztes mozgalom emblémájának hatékony védelme érdekében gondoskodni lenne célszerű a szabálysértési jog módosításáról, továbbá annak következetes alkalmazásáról, az ügyintézők képzése, valamint a potenciális emblémasértők felvilágosítása útján. Ez utóbbi a Vöröskereszt tájékoztató kampánya révén segítendő elő. 3. A humanitárius jog közoktatási rendszerbe való beépítése a nemzeti alaptanterv áttekintését, valamint megfelelő források biztosítását igényli. Az ICRC által felkínált támogatás alapján a Bizottság szorgalmazza az oktatási tárca aktív közreműködését, hogy a fejlett és az emberi jogok mellett elkötelezett országokhoz hasonló 9

10 ismeretátadás az iskolai rendszerű képzés keretében mielőbb megvalósuljon. 80 országban ez a program már része a tantervnek. 4. A nemzetközi katonai rendészeti és békefenntartó missziókban résztvevők számára a HM-ben már eddig is folyó humanitárius jogi felkészítést megfelelő tan- és segédanyagokkal tovább kell fejleszteni, ill. a BM-ben is erősíteni szükséges, Magyarország megnövekedett részvételére tekintettel az ilyen jellegű nemzetközi akciókban. Budapest, 2006. február 10