ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r

Hasonló dokumentumok
Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása, dinamikai viselkedésük és kémiai mechanizmusuk tanulmányozása. Horváth Viktor, Pharm. D.

Szakmai zárójelentés a T nyilvántartási számú OTKA pályázatról

biológiai mintázatok

Reakciókinetika és katalízis

Tisztelt Előfizetők és Olvasók!

Minőségi kémiai analízis

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Spontaneitás, entrópia

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés.

Spontaneitás, entrópia

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

A nemlineáris kémiai dinamikai jelenségek kutatása az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Ritmikus kémia. Szalai István ELTE

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.

Reakciókinetika és katalízis

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZKI. Alkímia ma

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

In memoriam Gegus Ernő

2009. évi OTKA zárójelentés: F Vezető kutató: Szalai István

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Szakmai záró beszámoló a K nyilvántartási számú OTKA pályázatról

Kémiai reakciók sebessége

Új oszcilláló kémiai rendszerek előállítása és vizsgálata. Poros-Tarcali Eszter

Általános Kémia, 2008 tavasz

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa

Az egyedfejlődés. alapok

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003)

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Termodinamikai bevezető

Poros-Tarcali Eszter

1. ábra. Csíkos, négyzetes és hexagonális mintázatok. A piros és kék szín a maximumokat és a minimumokat jelöli

Reakció-diffúzió mintázatok a Landolt reakció bővített változataiban

v=k [A] a [B] b = 1 d [A] 3. 0 = [ ν J J, v = k J

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

Reakció kinetika és katalízis

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS

A dinamikai viselkedés hőmérséklet-függése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés tézisei.

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Kémiai mintázatok szisztematikus előállítása nyitott reakció-diffúzió rendszerekben

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

















Átírás:

ALKÍMIA MA: Az anyagról l mai szemmel, a régiek r megszállotts llottságával Dr. Orbán n Miklós: Egzotikus Kémiai K

Koncentráci ció vs idő diagramok normális reakciókban kban A + B X, Y C A B X Y C t t t 2.

Koncentráci ció vs idő diagramok egzotikus reakciókban kban X, A + B Y, Z C Zárt rendszer: A B X Y Z C t t t Félig nyitott rendszer: A B X Y Z C t t t Nyitott rendszer: A B X Y Z C t t t 3.

Briggs Rauscher reakció: Jel Idő 4.

Mozgó kémiai hullámok: Kémiai mintázatok Stacionárius szerkezetek: (áll( lló hullámok) Kétdimenziós Turing szerkezetek Egydimenziós Liesegang gyűrűk 5.

A kémiai k periodicitás s alapvető megjelenési formái Koncentráci ció oszcilláci ció az idősk skálán (oszcilláló kémiai reakciók) k) időben periodikus struktúra ra (kevert rendszerben) Koncentráci ció oszcilláci ció a térkoordint rkoordináta mentén (kémiai mintázatk zatképződés) térben periodikus struktúra ra (nem-kevert rendszerben) 6.

Egzotikus kémiai k jelenségek Oszcilláló kémiai reakciók k (időben periodikus viselkedés) s) Mintázatk zatképződés s kémiai k rendszerekben (térben periodikus koncentráci ció-eloszlás) s) Autokatalitikus reakció Hullámfrontok terjedése Gerjeszthetőség Bistabilitás Biritmicitás Fázisszinkronizáció Kémiai káoszk Rokon jelenségek: Liesegang jelenség Benard cellák k kialakulása 7.

A kémiai k oszcilláci ció kialakulásának feltételei telei Termodinamikai: Egyensúlyt lytól l távoli t állapot [egyensúlyok (reakciók) k) iránya, mértm rtéke, energetikája ja] Kinetikai: [r [reakciók,, sebessége, mechanizmusa] 8.

Az üveges sör s r kiönt ntése Reverzibilisen (egyensúlyi lépésekben) l Irreverzibilisen (távol az egyensúlyt lytól) l) 9.

A kémiai k oszcilláci ció kialakulásának feltételei telei Termodinamikai: Egyensúlyt lytól l távoli t állapot Kinetikai: Nem-linearit linearitás a kinetikában (magasabb rendű tagok a differenciál l egyenletekben) Visszacsatolások sok a mechanizmusban: : (+) és s (-)( (későbbi lépés l s terméke befolyásolja egy korábbi lépés l s sebességét) (+) növeli (destabiliz( destabilizálja lja a rendszert) (-) csökkenti (restaur( restaurálja az eredeti állapotot) Példák: - autokatalízis ; sajátinhib tinhibíció - láncelágazás; k= A e -E/RT - kooperatív v adszorpció Parametrikus feltételek telek (oldat, izoterm) (gáz,, adiabatikus) (szilárd fázisú reakció) (oszcilláci ció és s rokon jelenségek csak szűk k paraméter tartományban jelentkeznek) 10.

A + B reagensek Normális reakció: Autokatalízis [C] X, Y intermedierek C végtermékekek v v = dc dt Autokatalitikus reakció: (+) visszacsatolás X növeli n saját t keletkezési sebességét t (a bruttó reakciót t is) Például: A + X 2 X [C] v A + 2 X 3 X v = k [A] [X][ 2 t t Egzotikus jelenség: hullámfrontok 1-1 és s 2-dimenzi2 dimenzióban t t 11.

Frontreakció (hullámterjed mterjedés) autokatalitikus reakció (+) diffúzi zió A + X 2 X X C (+) visszacsatolás X-re A X C A X 2X CA AC AC iniciáci ció C X (pl:: gyújt jtózsinór, cigaretta ) 12.

Zárt rendszer: Az egyensúlyt lytól l távoli t állapot megvalósítása sa c Nyitott rendszer: t Fényforrás Ionszelektív- és Ref. elektród Keverő Elvezető Monokromátor Reaktor Detektor Számítógép Rekorder Reagensek Perisztaltikus pumpa Kényszerparaméter: k o, C o, T, Válasz-jel: szín, redoxpot,, ph, ISE-jele jele, ESR-jel jel 13.

CSTR Emberi szervezet (nyitott rendszer) élelem rendezett energia termék k + hő h + mozgás rendezetlen energia anabolikus és katabolikus folyamatok 14.

CSTR Tankreaktor (nyitott rendszer) k o Reakció k o C o,i C i C i dc i dt = k o (C oi C i ) + Σν ij R j koncentráció t időpillanatban anyagáram reakció 15.

Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 16.

Oszcilláci ciók Válasz lasz-jel idő Egyszerű periodikus Komplex periodikus Kaotikus aperiodikus 17.

Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 18.

Bistabilitás Válasz lasz-jel (X) SS II SS I (C o ) Válasz lasz-jel SS I SS II SS I Kényszer-paraméter idő Válasz lasz-jel SS Válasz lasz-jel Kényszer-paraméter Kényszer-paraméter 19.

Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 20.

Gerjeszthetőség Válasz lasz-jel SS SS idő 21.

Oszcilláci ció és s kapcsolt jelenségek a CSTR-ban Időbeni periodicitás: (oszcilláci ció) Multistabilitás: - egyszerű,, periodikus oszcilláci ció - összetett, periodikus oszcilláci ció - aperiodikus, kémiai káoszk s: (több különbk nböző állapot kialakulása azonos kísérleti k paraméterek mellett) - bistabilitás: s: SS(I) SS(II) SS OSC - biritmicitás: OSC(I) OSC(II) - tristabilitás: s: SS(I) SS(II) SS(III) Gerjeszthetőség: (perturbáci ciók k felerősödése) se) Fázisszinkronizáció: (szinkronizált állapotok kialakulása [erősítés, s, kioltás] több t összekapcsolt rendszerben) 22.

Fázis szinkronizáci ció Egzotikus reakciók k kapcsolása: sa: Pl. BrO 3 I - fizikai (membrán) - kémiai (közös s reagens) I ClO 2 k o k o CSTR 1 OSC 1 SS 1 OSC 2 SS 2 CSTR 2 OSC (erősítés) s) SS (kioltás) Bistabilitás Biritmicitás Tristabilitás CSTR 3 k o 23.

X-alakú fázisdiagram Kényszer-paraméter SS I G E OSC R J BIST SS II Kényszer-paraméter 24.

A + X 2 X X + Y 2 Y Y LOTKA Modell Z (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re Y-ra Y-ra A X, Y Z 25.

Modell Lynx fur 80 000 60 000 40 000 20 000 1820 1840 1860 1880 1900 1920 26.

A + X 2 X X + Y 2 Y Y LOTKA Modell Z (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re Y-ra Y-ra A X, Y Z A X Y Z fű nyúl hiúz éhenhalt hiúz 27.

Aktivátor tor inhibitor mechanizmusm X, Y Bruttó reakció: X aktiv A C Y aktivátortor [(+) visszacsatolás] s] inhibitor [(-) visszacsatolás] s] Mechanizmus: + k 1 k 2 k 3 A + (X) 2 X Y C reagens aktivátor tor inhibitor termék Ciklus: A + X 2X [ X ] nőn X Y [ Y ] nőn X + Y [ X ] 0 Y C [ Y ] 0 Ciklus újra indul, ha [A] > 0 a ciklus után n (zárt rendszer) [A] -t t pótoljuk p betápl plálással (nyitott rendszer) 28.

Belousov Zhabotinsky reakció Alapja: BrO 3 -ion katalitikus redukciója BrO 3 e e BrO 2e e 2 HBrO 2 HOBr Br 2 e Br (+) (-) BrO 3 + HBrO 2 2 HBrO 2 HBrO 2 + Br gyors 2 HOBr Reagensek: KBrO 3 és s MA (malonsav) katalizátor tor nélkn lkül normális reakció katalizátorral torral (Ce(IV), Mn(II), ferroin) egzotikus Oszcillál: l: [HBrO 2 ], [Br ], [ox]/[red]] (redoxi potenciál) Követés: Bromid-ISE Platina elektród 29.

Belousov Zhabotinsky reakció Ce 4+ / x2 30.

Egzotikus Kémiai K Egy oszcillátor főbb f összetevői Oxidálószer + Reduk ukálószer (+) Katalizátor tor (+) Sav/Bázis szüks kséges kiegész szítő BrO 3 IO 4 H 2 O 2 MnO 4... MA Fenol S 2 S 2 O 3 2 H 2 PO 2... ionok ok (Ce 4+, Mn 2+ Co 2+, Cu 2+ 2+, 2+ ) complexek (ferroin, Cu(II)/Ni(II) macrocyclus us) BrO 3 + H + 2 SO 3 + 2H + NH 3 OH + + OH H 2 O 2 + OH HBrO 3 H 2 SO 3 NH 2 OH HOO 31.

Egzotikus Kémiai K Oszcillátor családok Fő komponens Variánsok száma Példák 1. BrO 3 > 200 BZ, UBO, minimál,... 2. ClO 2 25 CIMA, CDIMA, 3. O 2 5 Jensen osc., Mkék,... M 4. H 2 O 2 5 Bray, BR, 5. Mn(II/VII) 30 MnO 4 Mn 2+ Stab,... 6. H + (ph) 18 Egy/Két-szubsztr zubsztrátostos 7. Cu 2+ 4 H 2 O 2 SCN Cu 2+ Cu 2+,... 8. BrO 2 3 BrO 2 NH 2 OH,... 32.

Oszcilláci ciós s ph változv ltozás s : nem következménye, hanem hajtóerője az oszcillációs kinetikának _ Pl. ph oszcilláci ciók k a IO 3 SO 2 3 Fe(CN) 4 6 rendszerben : ph 8 6 4 0 10 20 30 Idő /min Részreakciók : (1) H + termelő (2) H + fogyasztó (autokatalitikus) 33.

Indukált oszcilláci ciók Redox Oszcillátor (O) ([C] oszcilláci ció) Speciesz C Egyensúlyi Reakci kció (E) kis [C] (S + Reagens komplex, ) nagy[c] komplex, csapadék Pl. ph oszcill cillátor (BrO 3 SO 2 3 Fe(CN) 4 6 ) Pl. Ca 2+ kis [H + ] 2+ + EDTA Ca-EDTA nagy[h + ] [S] Pl. [Ca Ca 2+ ÚJ J OSZCILLÁTOR KALCIUM OSZCILLÁTOR 2+ ] Idő 34.

Mozgó kémiai hullámok Stacionárius (Turing) szerkezetek 35.

ÖSSZETETT dinamikus struktúrák kísérletileg előáll llított szimuláci ció alapján n jósoltj 36.

Mintázatk zatképződés s folyamata Aktivátor tor Inhibitor típusú reakció (+) Diffúzi zió A A + X X Y X 2 X Y C 2 dimenzióban (oldatrétegben, tegben, gélrétegben) 37.

Dinamikus struktúrák (koncentrikus körök, k k, spirálok) D aktivátor tor (X) D inhibitor (Y)( A A A X Y X Y A + X 2 X A C A A Pace maker 38.

Stacionárius struktúrák (pontok, csíkok, sávok) s D aktivátor tor (X) << D inhibitor (Y)( A A A A A A Y Y Y X Y Y A + X 2 X A X Y Y A Pace maker 39.

Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 40.

Kémiai és s biológiai példp ldák k a mintázat képzk pződésre BrO 3 H 2 PO 2 Aceton ( Mn(II) / Ru(II)) Nyálkagomba kolónia (Dictyostelium) Ca 2+ hullámok békab petesejt felület letén 41.

Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 42.

43.

Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok 44.

Kémiai és s geológiai giai mintázat képzk pződés AgNO 3 + K 2 Cr 2 O 7 Achát ásvány 45.

Kémia: Jelentőség Interdiszciplináris ris terület - alapkutatás Egzotikus jelenségek molekuláris szintű előáll llítása, tanulmányoz nyozása, értelmezése Biológia gia: (formális) analógia az egzotikus kémiai k és s biológiai jelenségek közöttk Műszaki tudományok nyok: Geológia: Társadalom: Oszcilláci ció - Bioritmusok Káosz - Szívinfarktus Bistabilitás - Biológiai membrán Gerjeszthetőség - Ingerületvezet letvezetés Fáziszinkronizáció - Nap/Hold mint ritmusadó Kémiai hullámok - Nyálkagomba kolónia Turing struktúra ra - Mintázat képződés s a kültakark ltakarón Reaktorstabilitás Oszcilláci ciós s termékel kelőállítás Katalizátor tor működés m s (Pt) periodikus csapadékk kképződés - periodikus válsv lságjelenségekgek kőzetmintázatokzatok Azonos elméleti leti alapokon leírhat rható jelenségek 46.

Köszönöm m a figyelmet! 47.

Miért EGZOTIKUS a periodikus viselkedés? s? Ellentmondások a TERMODINAMIKA 2. főtételf telével! Kémiai reakció iránya: A + B reaktáns(ok) X, Y intermedier(ek) C termék(ek) (a) Szabad energia csökken: DG<0 G termék G reagens = DG (b) Entrópia (rendezetlenség) nő: n DS>0 S termék S reagens = DS 48.

(a) Szabad energia változv ltozása: DG<0 G Normális reakció Egzotikus reakció (?) G DG<0 - egyensúly egyensúly + színtelen kék t színtelen kék színtelen kék t (b) Entrópia változása: DS>0 Normális tinta H 2 O Egzotikus rendezett rendezetlen 49.

Az ellentmondások feloldása: Nem-egyens egyensúlyi (irreverzibilis) termodinamika (Prigogine, Nobel-díj j 1977) G (a) G G mindig (-)( [A], [B], [C] [X], [Y][ lépcsőzetes oszcillálhat lhat egyensúly (b) S totál mindig (+) önszerveződés s lehetséges S S = S rendszer + S környezet > 0 t Re de ZE n Egzotikus folyamat R (S k ) t l e n d E e entrópia (S r ) Z t len Rendezett N S kiindulási S végállapot 50.

Oszcilláló kémiai reakciók k oldatfázisban Felfedezés és s elismerés 1921 1951 1955 1965 Bray: Belousov: Prigogine: Chance: H 2 O 2 IO 3 citromsav BrO 3 Ce(IV) nem-egyens egyensúlyi termodinamika biokémiai oszcillátor 1965 MA BrO 3 Katalizátor: tor: (BZ reakció) Zhabotinsky: 1970 mechanizmus, modell, kémiai k hullámok B. P. Belousov A. M. Zhabotinsky 51.

Aktivátor tor inhibitor modell + A X, Y C k 1 k 2 k 3 A + (X) 2 X Y C reagens(ek) Zárt rendszerben: aktivátor tor inhibitor [A]] nagy. X autokatalitikusan keletkezik. Y leáll llítja az A X reakciót. Y C reakcióban elfogy az Y.. A ciklus újra kezdődhet dhet; Nyitott rendszerben ben: (a) [A] el is fogyhat a ciklusban, a k o (betápl plálás) pótolja. (b) Y inhibíci ciós s reakciója nélkn lkül l is előállhat llhat oszcilláci ció. termék(ek k(ek) Σ Nyitott rendszerben egyszerűbb kinetika/mechanizmus is oszcilláci cióhoz vezethet. 52.

Fázis-szinkronizáció k o C i k o C i CSTR 1 membrán CSTR 2 vagy 53.

Brusselator modell A B + X Y + D Y + 2 X 3 X X X C forrás s reakció X-re (+) visszacsatolás (-) visszacsatolás X-re X-re X, Y A + B C + D 54.