FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
8. hét Segélyek és növekedés Szilágyi Katalin Tanulságok a kincsek átkáról Paradox empirikus eredmény, nagy keresztmetszeti szórással Heterogenitás szembetűnő Sokféle plauzibilis magyarázat Holland kór Járadékvadászat Elmaradó beruházások Feltétel nélküli ingyenpénz (különösen a rossz intézményrendszerű országokba) gyakran átkos lehet A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők Lásd a norvég állami olajalap példáját (hosszú távú megtakarítás és diverzifikáció, magas humántőke-beruházással) Most: segélyek szerepe Analógia a természeti erőforrásokkal Erős normatív következmények 2
Sokféle sikerkritérium lehet Itt: növekedésre gyakorolt hatás Menetrend 1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, szereplők 2. Elvi megfontolások: elméleti érvek és ellenérvek 3. Empirikus eredmények Meta-elemzés: elemzés az elemzésekről Híres (közelmúltbeli) eredmények 1. A segélyek hatékonysága: fogalmak, történet, elvi megfontolások Segélytörténet Segély (official development assistance, ODA): egyoldalú átutalás Általában viszonylag szabadon felhasználható Ajándék jellegű Donoroknak nem nagy teher, kedvezményezetteknek nagy kincs Modern jelenség : zömmel a II. vh. után Erősen politikai/hidegháborús motivációk 90-es évektől semlegesebb megfontolások 3
A segélyek hatékonysága Középpontban a 90-es évektől OECD: Monterrey-konszenzus ENSZ: MDG Alapelvek: hatékony segélyezés partnerségi alapon Hatékony: növekedést ösztönző Milyen távon? Hogyan mérjük? Melyek az eddigi tanulságok? Klasszikus iskolák Marxisták: segély a leigázás/kizsákmányolás eszköze nem hatékony Libertariánus iskola: segély a fejlődő országok (korrupt) kormányait gazdagítja nem hatékony Bauer Péter Tamás: A nyugati bűntudat és a harmadik világbeli szegénység (www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/bauer1.doc) 4
Elvi megfontolások: miért kellene működnie? A) Mikroszintű (projektszintű) tapasztalatok: alapvetően kedvezők B) Makroökonómia: kormányzati kiadások (jövőbeli adóemelés és FFM-romlás nélkül) expanziós hatásúak C) Növekedéselmélet: beruházás növekedés D) Donormotivációk: racionális aktorok állnak mögötte A) Mikroszintű tapasztalatok Mosley (1986): Aid-effectiveness: The Micro-Macro Paradox Analógia: exchange rate disconnect puzzle (RER volatilitása mikro- és makroszinten) Mikroszintű projektek megtérülése vs. makroszintű korrelációk Ok lehet: segély (vagy az egyéb forrás) átcsoportosítható rosszabb projektek felé fogyasztásra B) Kormányzati kiadások hatása Fiskális impulzus jövőbeli adóemelés és külső egyensúlyromlás nélkül: mire is jó? Fiskális expanzió hatásmechanizmusa szempontjából döntő a magánszektor viselkedése 5
Munkakínálat nő-e a pozitív jövedelmi sokkra? Tőkekínálat nő-e, ha nincs kamatváltozás? C) Kormányzati beruházás hatása Elvileg tiszta sor: beruházási ráta növekedés De: magánszektor reakciója kérdéses Kiszorítás? D) Donormotivációk Racionális szereplők feltárt preferenciája (40 éve csinálják) De: kis tétel (a donorokban átlagosan a GDP 0,3%-a), kifáradás (aid fatigue) nem gazdasági motivációk: bűntudat vagy politikai befolyás Kuziemko-Wercker: (http://eltecon.blog.hu/2009/12/13/szavazatvasarlas_az_ensz_ben) 2. Empirikus vizsgálatok Kérdés Empirikus probléma: pozitív-e segélyek együtthatója különböző növekedési regressziókban? 6
Modell: g = g(h) Hatékony a segély, ha μ = g/ h > 0 Feltételes vs. feltétel nélküli Elemzés: metaszinten Az empirikus irodalom kvantitatív összefoglalója Doucouliagos Paldam (2007): The Aid Effectiveness Literature: The Sad Results of 40 Years of Research (http://www.econ.cam.ac.uk/dae/repec/cam/pdf/cwpe0773.pdf) Vizuális introspekció (WDI) 7
Vizuális introspekció II. Első benyomás Feltétel nélküli hatékonyságban nem hiszünk Regressziók is megerősítik Naiv egyidejű regresszió együtthatója: -0,010 (0,935), R 2 : 0,000 Késleltetett hatás regressziós együtthatója: -0,003 (0,364), R 2 : 0,000 Segély paradoxon: nincs mérhető pozitív hatás 8
Segély és növekedés Eredmény-trendek az empirikus irodalomban 9
Értékelés Hatékonyság: pesszimizmus nő Eredmények szórása csökken Kérdések: Konszenzus? Módszertan számít-e? EU transzferek: szimulációk vs. regressziók Torzítás? Ideológiai Korábbi publikációk Intézményi Publication Polishing Modellek 10
Regressziók A: ait = α + μ hit + γj xjit + uit B: g it = α + μ h it + γ j x jit + u it C: g it = α + μ h it + δ z it + ω h it z it + γ j x jit + u it Modelldivat-trendek 11
A modellcsalád Alapötlet: segély növeli a beruházást Háttér: HD I S p S g = nettó külső finanszírozás (benne: külföldi segély) De: S p is csökkenhet (feléljük) Griffin Enos (1970) De: S g is csökkenhet (felélik) Boone (1996) A eredmények 12
A értékelés Enyhe (átlagosan inszignifikáns) hatás Kiszorítás biztosan van Magán- vagy kormányzati fogyasztás nő-e? Nettó növekedési hatás bizonytalan, de nem túl biztató B modellcsalád Alapötlet: ha a növekedési hatás érdekes, mérjük minél közvetlenebbül! Lásd még: Barro-féle regressziók Endogenitási probléma: miért? Instrumentumok: késleltetett segélyek segélyek politikai meghatározói méret Kétlépcsős becslések 13
B eredmények B értékelés Átlagosan pozitív, nem szignifikáns Meta-dimenzió: Szélső értékek a korai elemzésekből Pozitív értékek jellemzően bizonyos intézményekhez kötődnek Szerzői tehetetlenség sokat számít 14
C modellcsalád Alapötlet: heterogenitás fontos Két alaptípus: Jó gazdaságpolitika modellje (good policy) Orvosság-modell (medicine) Jó gazdaságpolitika: Világbank (Burnside Dollar, Dollar Collier) Feltételes hatékonyság: jó intézmények mellett Orvosság: Danida-csoport (Hansen Tarp) Kis adagban hasznos, egy ponton túl káros A jó gazdaságpolitika modellje Alapegyenlet (BD): g it = α + μ h it + δ z it + ω h it z it + γ j x jit + u it, ahol z: a gazdaságpolitika/intézmények minőségét fejezi ki Nyitottság Költségvetési deficit Infláció Burnside Dollar (1997): Aid, policies, and Growth. AER (http://ideas.repec.org/a/aea/aecrev/v90y2000i4p847-868.html) 15
Burnside Dollar (2004): Aid and Growth: Revisiting the Evidence. World Bank Policy Research Working Paper 3251 Világbanki tevékenységet (is) nagyban alakító eredmény 2004-es BD-cikk elemzi is a segélyek szelektivitását Törékeny eredmény, sok-sok kritika Easterly Levine Roodman: New Data, New Doubts (http://www.nyu.edu/fas/institute/dri/easterly/file/aid_nber.pdf) 16
Erős intézményi torzítás Orvosságmodell Alapegyenlet (Hansen Tarp): g it = α + μ h it + ω h 2 it + γ j x jit + u it, ahol z = h (feltétel maga a segély mérete) Milyen együtthatókat várunk? Szokásos (és propagált) eredmény szerint a segélynek van optimális mérete Kevéssé reprodukálható, nem nagyon robusztus Kapcsolódások Kincsek átka / holland kór irodalom RER? Infláció? Kiszorítás? Magyarázat a mikro-makro paradoxonra? Tanulságok A segélyek növekedési hozzájárulása csekély Kb. 20%-kal nagyobb GDP/fő 40 év alatt az átlagos rugalmasság alapján Értelmes? Kína/India 10 év alatt megduplázódik 17
Jó lenne jól csinálni nagy igény az erős normatív üzenetekre Mi a helyes sikerkritérium? 18