SOMOSI GYÖRGY Környezeti ártalmak és népbetegségek A környezet fogalmát többféleképpen határozták meg jelentős mértékben attól függően, hogy milyen szakterület művelőjéről volt szó. Véleményem szerint az emberre, annak egészségi állapotára gyakorolt hatás szemszögéből vizsgálva környezet alatt mindazoknak a fizikai, kémiai, biológiai és társadalmi tényezőknek az összességét értjük, amelyek az embert körülveszik. Az ember egy olyan élettérben él, amelyben megtalálhatók az élő és élettelen, a természetes és mesterséges, valamint a társadalmi környezet, kölcsönösen hatva és befolyásolva egymást. Ezek a hatások érvényesülnek a szűkebb (lakás, lakóhely, munkahely, pihenő és üdülőhely), valamint a tágabb (település, tájegység, ország, földrész) környezetünkben, helyi és globális mértékben egyaránt. Korunkban a környezeti egyensúly megbomlásának, a környezeti válságjelenségek helyi és nagy kiterjedésű megjelenésének számos esetével találkozunk. Ezek következményei éreztetik hatásukat gazdasági, politikai és társadalmi területen egyaránt, de nem elhanyagolhatók a közvetlen és közvetett egészségi hatások sem. Az ember egészségi állapotára befolyással bíró hatások részben a természetes környezet alkotórészei, részben az emberi tevékenység során létrehozott anyagok, vegyületek. A kapcsolatrendszert és a létrejövő változásokat mutatja be az 1. számú táblázat. Az emberre ható fizikai környezeti hatások pl. a hőmérséklet, a légnyomás, a nedvesség, a különböző sugárzások, a zaj, a vibráció. A kémiai környezeti hatások a légkör, a talaj, a víz természetes és mesterséges az ember által létrehozott szenynyeződések révén fejtik ki hatásukat. A társadalmi környezet elsősorban gazdasági, szociális, kulturális szempontból fejt ki befolyást. A környezeti tényezők kedvező és kedvezőtlen hatást egyaránt gyakorolhatnak az ember egészségi állapotára. A cél a kedvező hatások megőrzése, érvényesülésük elősegítése, a kedvezőtlenek csökkentése, megszűntetése. A természetes környezeti állapot (levegő, víz, zöldterületek stb.) gyógyító és egészségmegőrző hatásait az orvostudomány régóta ismeri és alkalmazza. Ezek kedvező, fizikai, biológiai és pszichés hatást gyakorolva a szervezetre elősegítik és fejlesztik az általános védekezőképességet, szerepük a betegségek megelőzésében fontos szerepet játszik. A kedvezőtlen környezeti tényezők közvetlenül is létrehozhatják az egészségi állapot változását, több tényező közösen is hatva gyakorol hatást. Különösen veszélyes anyagokkal, vagy nagy dózisban történő szennyeződés esetén (pl. katasztrófahelyzetek) közvetlen ok-okozati kapcsolatba hozható akut egészségkárosodások is létrejöhetnek (mérgezések, balesetek). A kis dózisú és tartós behatások esetén az ok-okozati összefüggések felderítése már nehezebb. A létrejövő betegségek zöme multifaktorális, de az egyes összetevők jelentősége 108
súlyozható. Ilyen megközelítésben mai ismereteink szerint a kedvezőtlen környezeti hatások, környezeti ártalmak több népbetegség kialakulásában is szerepet játszanak, befolyásolva a lakosság egészségi állapotát, a megbetegedési és halálozási viszonyokat. A betegségeket, betegségcsoportokat és az azokat befolyásoló tényezőket a 2. számú táblázat tartalmazza. 109
2. sz. táblázat A betegségek és az azokat befolyásoló tényezők Koszorúér betegségek Magas vérnyomás Szélütés Tüdő daganatok Vastagbél, végbél, daganatok Ajak, szájüreg, garat, gége Emlőrák Méhnyak-rák Légzőszervi megbetegedések* Cukorbetegség* Mozgásszervi betegségek Balesetek Depresszió Betegségek Öngyilkosság Alkohol és drogbetegségek Fogászati betegségek Fertőző betegségek Befolyásoló tényezők Táplálkozás x x x x x x x x Alkohol, drogfogyasztás x x x x x x x x x x x x Dohányzás x x x x x x x x x x Fizikai aktivitás x x x x x x x x x Környezet, munkahely x x x x x x x x Oktatás x x x x x x x x x x x x x x x x x Mentálhigiéné x x x x x x Szűrés x x x x x x x Sürgősségi ellátás x x x x Egészségügyi ellátás x x x x x x x x x x x x x x x x x Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010. Egészségügyi Minisztérium Bp. 2001. 110
A környezeti tényezők több helyen szerepelnek. Az egyes betegségek kialakulásában a környezeti tényezők százalékos szerepe változó, melyre vonatkozóan az irodalomban számos utalás található. Az eddigi adatok a leggyakoribb népbetegségekben kardiovaszkuláris és daganatos betegségekben a környezeti hatások szerepét bár eltérő mértékben hangsúlyozzák. A hazai halálozási statisztikákban a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos betegségek miatti halálozás az összes halálozás kétharmadát teszi ki. A dohányzás szinte minden népbetegségben fontos kockázati tényező. A dohányzás környezeti légszennyező hatása elsősorban a mikrokörnyezetben (lakás, munkahely, közösségi területek), főleg a passzívan elszenvedett dohányfüst miatt jelentős. A dohányzás egészségkárosító hatása egyértelműen igazolt. Magyarországon a lakosság 33 %-a dohányzik rendszeresen, 10 férfi közül 4; 10 nő közül 2,5. Egy dohányosra jutó elszívott cigaretta 16,5 szál/nap. A dohányfüstben 4000 vegyi anyag van, amelyből 70 féle azonosított karcinogén. Foglalkozni kell azonban az egyik legfontosabb környezeti ártalomnak, a zajnak a hatásával is. A zaj végig kíséri életünket (munkahelyi, otthoni, közlekedési, szórakozási zajhatás), melynek hatására a szervezetben átmeneti vagy végleges elváltozások alakulhatnak ki. A zaj neurotikus panaszokat, vérnyomás emelkedést, a vegetatív idegrendszer által irányított élettani funkciók zavarát, a szellemi teljesítmény és koncentrálóképesség csökkenését, gyorsabb kifáradást okozhat. Kedvezőtlenül hat a pihenésre és a regenerálódásra. A hallásromláson kívül számos, az életminőséget kedvezőtlenül befolyásoló hatással bír. A közlekedési zaj és levegőszennyeződés egészségkárosító hatását vizsgálta az 1980-as években az általam vezetett munkacsoport a főváros akkor egyik legforgalmasabb térségében a II. ker., Mártírok útja környékén élő lakosok között, összehasonlítva a kedvezőbb környezeti körülmények között élő XV. kerületi (Újpalota) lakosokkal. A többéves, mintegy 2-2000 főre kiterjedő táppénzes morbiditási (megbetegedési) vizsgálat eredménye szerint a közlekedési zajtól erősen terhelt térségben (Mártírok útja) az ulcus, neurózis és hipertónia miatt a lakosok gyakrabban kerültek táppénzes állományba, mint a kontroll területen (Újpalota). Elsősorban a hipertónia gyakorisága volt nagyobb. Mindhárom betegség miatti táppénzen töltött idő átlaga is magasabb volt. A közlekedés okozta levegőszennyezettség is sokkal magasabb volt a Mártírok útja térségében az újpalotaihoz viszonyítva. Ennek hatása megmutatkozott a légúti betegségek miatti táppénzes mutatók magasabb számában a kontroll területhez képest. A környezeti zaj, mint kockázati tényező a többi kockázati tényező között a hypertonia kialakulása szempontjából lényeges, mivel a hipertónia változatlanul az egyik legfontosabb népbetegség. A világon hozzávetőlegesen 600 millió hipertóniás él. Évente 3 millió ember hal meg a világon hipertónia miatt. A különböző országok lakosságának 10-40 %-a szenved e betegségben. Magyarországon a nők 33 %-a, a férfiak 25 %-a magas vérnyomástól szenvedő beteg. A hazai haláloki statisztikák szerint a keringési rendszer és a daganatos betegségek mögött a harmadik helyen találhatók a külső okokra visszavezethető ha- 111
lálozások (balesetek, öngyilkosságok, erőszakos halálok). A környezeti tényezők elsősorban a balesetekben játszanak szerepet, főleg ha a figyelembe vesszük, hogy az összes baleseti halálozás 70 %-át az otthoni balesetek teszik ki (elesés, elcsúszás, áramütés, mérgezés stb.), a lakókörnyezet kedvezőtlen kialakítása, különböző veszélyforrások miatt. A közlekedési és munkahelyi balesetekben is szerepe lehet a környezeti tényezőknek. Az öngyilkosságok, az erőszakos halálokok mögötti kockázati tényezők rendkívül szerteágazóak és nehezen nyomon követhetők. A társadalmi környezeti tényezők szerepe valószínűsíthető, sok más mellett. Figyelemfelkeltő lehet, hogy az egyre nagyobb népegészségügyi jelentőséggel bíró depressziós betegek között 15 % az öngyilkosok száma, és az öngyilkosság gal próbálkozók 70 %-nál találnak depressziós tüneteket. Az egészségmegőrzés és a népbetegségek megelőzése is összetett társadalmi, gazdasági, politikai feladat, amelyben fontos szerepe van az egyénnek is (egészséges életmód, táplálkozás, fizikai aktivitás, káros szenvedélyek kerülése). Sokat tehet a média, a helyes érték- és modellközvetítéssel. A környezeti ártalmak megelőzése, a természet és a környezet védelme nem nélkülözheti az emberi tevékenység alapját képező erkölcsi alapelveket. Ezeket foglalja össze a Iustitia et Pax (Igazságosság és Béke) Pápai Tanács által összeállított A környezetvédelem tízparancsolata : 1. A Bibliából kell merítenünk az ember és a teremtés viszonyára vonatkozó erkölcsi elveket. 2. Ki kell alakítani az emberekben a teremtett világ iránti felelősségtudatot. 3. A környezet védelme olyan feladat, amely mindenkire és az egész Földre vonatkozik. 4. A technológiai és a gazdasági szempontok elé kell helyezni az erkölcsöt és az emberi jogokat. 5. A természetet nem szabad isteni tulajdonságokkal felruházni. Az emberi cselekvés is alakítja a sorsát. 6. A Föld javait Isten minden ember számára teremtette. Ezért kell hangsúlyoznunk a javak egyetemes rendelését. 7. Együtt kell működnünk a legszegényebb vidékek rendezett fejlesztéséért. 8. Az egyes országok törvényhozásának tekintetbe kell vennie a nemzetközi együttműködést, a fejlődésre, az egészséges környezetre és békére vonatkozó jogot. 9. Új életstílusra, különösen szerényebb életvitelre van szükség. 10. A keresztény ember nem a teremtett világot isteníti, hanem a Teremtőt imádja. Ezért a környezetvédelem kérdéseire spirituális válaszokat keres.* * Az eredeti szöveg rövidített, kissé átfogalmazott változata, mely az Új Ember hetilap internetes felületéről az alábbi címen érhető el: http://portal.ujember.hu/hetilap/080622/5/tizparancsolat 112
Irodalom Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest 2006. Ember István: Környezetegészségtan. Pécs 1993. Egészséges Nemzetért Népegészségüg yi Program 2001-2010. Egészségügyi Minisztérium Budapest, 2001. Gaizler Gyula Nyéky Kálmán: Bioetika. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 2003. Jenny Selander Gösta Bluhm Töres Theorell: Saliva cortisol and exposure to aircraft noise in six europen contries. Environmental Health Perspectives, 117, 2009. Kertai Pál: Megelőző orvostan. A népegészségüg y elméleti alapjai. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999. L.J.Boden: Journal Occup. Med. 18, 467. 1976. Mag yar Statisztikai Évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2007. A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve. Tüdőgyógyász Szakmai Kollégium, Budapest 2008. Somosi György: A környezet és az ember egészségi állapota közötti összefüggés kérdései. Egészségnevelés 33, 1992. Somosi György Mihalovits Kamilla Gajdos Józsefné Kollár Katalin Hatta László: Táppénzes morbiditási vizsgálatok a közúti közlekedés okozta levegő szennyezés egészségkárosító hatásának vizsgálatára. Népegészségüg y 70 1989. Somosi György: Etikai kérdések a népegészségtan területén. Mag yar Bioetikai Szemle 14. 2008/1. Tompa Anna: Sérült világunk egészsége. Semmelweis Kiadó, Budapest 2007. Tompa Anna: Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, Budapest 2008. Felelősségünk a teremtett világért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről. Szent István Társulat, Budapest 2008. 113