Amit a Xetra rendszerről tudni érdemes!

Amit a Xetra rendszerről tudni érdemes! 1

Tartalomjegyzék MI A XETRA?... 3 Miért fontos a jó kereskedési rendszer?... 4 Milyen út vezetett a Xetráig?... 6 Mi az a Xetra, és kik használják?... 7 Mitől különleges a Xetra?... 8 Hogyan épül be a Xetra a CEESEG csoport életébe?... 9 Mi a BÉT szerepe a Xetra világában?... 10 ÚJDONSÁGOK A XETRÁBAN... 11 Milyen új technikai lehetőségek nyílnak a brókercégek előtt?... 13 Milyen újdonságok várhatóak a tőzsdei adatok elérhetőségében, tartalmában?... 14 Hogyan történik a kereskedési rendszer cseréje?... 15 Milyen kereskedési modellek jelennek meg a Xetra bevezetésével?... 16 Milyen kereskedési szakaszok lesznek az egyes kereskedési modellekben?... 17 Milyen új ajánlattípusokat hoz a Xetra?... 18 Milyen további újdonságok lesznek az ajánlatok kezelésében?... 19 Hogyan történik az ármozgások kezelése a Xetrában?... 20 Lesz-e árjegyzés a részvénypiacon a Xetra bevezetése után?... 21 Hogyan vonz új szereplőket a Xetra a hazai tőkepiacra?... 22 Milyen új kereskedési technikák jelenhetnek meg a magyar piacon?... 23 Hogyan szolgálja a tőkepiac a magyar gazdaság fejlődését?... 24 Miért fontos a likviditás?... 25 Hogyan mérhető a likviditás, és ezek alapján mennyire likvid a magyar piac?... 26 Mi az a likviditási pool?... 28 Hogyan javítja a Xetra bevezetése a magyar piac likviditását?... 29 Miért használják a vállalatok a tőkepiacot?... 30 Hol kereskedik ma a magyar részvényeket?... 32 Miért a BÉT a legjobb piac a magyar kibocsátóknak?... 33 Miért lesz még az eddigieknél is jobb célpont a BÉT a magyar kibocsátóknak?... 34 A tőkepiaci forrásbevonás és jelenlét túl költséges?... 35 Csak nagyméretű cégeknek érdemes tőzsdére lépniük?... 36 Miért maradnak továbbra is kulcsszerepben a hazai befektetési szolgáltatók a magyar tőkepiacon?... 37 Hogyan bővül a hazai befektetők által elérhető termékkör a Xetra bevezetésével?... 38 Miért a BÉT-é a legszélesebb termékkínálat a régióban?... 39 Akit a magyar részvénykereskedés nem elégít ki, mivel kereskedhet még a BÉT-en?... 40 Hogyan segíti a BÉT oktatási tevékenysége a tőkepiac jövőjét és az öngondoskodás fejlesztését?... 41 AMI NEM VÁLTOZIK... 42 A BÉT önálló magyar értéktőzsdeként működik továbbra is?... 43 Változik-e a tőzsdei ügyletek elszámolása?... 44 Ugyanolyan védelem illeti-e meg a befektetőket a Xetra alatt is?... 45 Változik-e a Xetrán kötött ügyletek adózása?... 46 Hol történik majd a derivatív és árupiaci kereskedés?... 47 Érinti-e a BÉT indexeit a Xetrára való átállás?... 48 2

MI A XETRA? Miért fontos a jó kereskedési rendszer? Milyen út vezetett a Xetráig? Mi az a Xetra, és kik használják? Mitől különleges a Xetra? Hogyan épül be a Xetra a CEESEG csoport életébe? Mi a BÉT szerepe a Xetra világában? 3

Tőzsde Hozzáférési pont SWE IR GB NL BE LU FR GE AT CZ HU ES SUI IT SLO BG ML Miért fontos a jó kereskedési rendszer? CY A tőzsdék legfontosabb szerepének tekinthető, hogy koncentrálják a listázott értékpapírokra vonatkozó vételi és eladási szándékokat, ezzel teremtve meg a likvid kereskedést ezekben a papírokban. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú, hogy a piacon lehetőleg minden olyan szereplő jelen legyen, akik az adott értékpapírok kereskedésében érdekeltek. A BÉT számára elsődleges cél, hogy az itt bevezetett részvények, kötvények iránt érdeklődést mutató valamennyi befektető legyen az magyar vagy külföldi közvetlenül elérhesse a piacot, azaz a BÉT legyen a magyar értékpapírok kereskedésének központja. A kereskedési rendszer valamennyi tőzsde lelke, amely magában foglalja egyrészt a kereskedési szoftvert a programot, amely a tőzsdére beérkező vételi és eladási ajánlatokat rendezi, nyilvántartja és összepárosítja, másrészt azt az infrastruktúrát, hálózatot, aminek segítségével a kereskedő cégek ajánlataikat eljuttathatják a tőzsdéhez. A tőzsdék, így a BÉT elemi érdeke, hogy az általuk üzemeltett kereskedési rendszer támogassa a kereskedők, befektetők minél szélesebb körének piachoz való hozzáférését. A jó kereskedési rendszer egyrészt magas szintű kereskedési szolgáltatásokat nyújt, másrészt egyszerű és olcsó hozzáférést biztosít a kereskedők számára. A BÉT meggyőződése, hogy e célok elérését a Xetra rendszer átvétele messzemenően elősegíti, és hatékonyan kapcsolja be a BÉT-et és a magyar tőkepiac összes szereplőjét a nemzetközi tőkepiaci vérkeringésbe. A klasszikus tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedést a világ tőkepiacain jellemzően az elmúlt két évtizedben váltották fel az elektronikus kereskedési rendszerek. Ezek az új rendszerek lebontották a piaci hozzáférés térbeli korlátait, ugyanakkor a tőzsdék továbbra is egymástól jól elkülönült szigetekként működtek tovább és működnek többségükben még ma is. Ez azt jelenti, hogy a tőzsdei kereskedő cégeknek minden egyes 4

szigethez külön ki kell építeniük a kapcsolatot, amelyen kereskedni szeretnének. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ezen kapcsolatok létrehozása a lehető legegyszerűbb legyen. Ugyanezen évtizedekben világszerte kialakultak a regionális és globális tőzsdeszövetségek. Ezen vállalatcsoportok egyrészt a termékpaletta bővítésével és minél szélesebb befektetői kör elérésével minél erősebb pozíciót próbálnak biztosítani maguknak a nemzetközi tőkepiaci versenyben, másrészt működésük minden területén igyekeznek megtalálni a szinergiákat. Mindkét cél elérését segíti a kereskedési rendszerek harmonizálása, amely nagyban megkönnyíti az új szereplők belépését a piacra, és a tőzsdék számára is költséghatékonyabb működést tesz lehetővé. E méretgazdaságossági előnyök a tőzsdék számára lehetővé teszik azt is, hogy alacsonyabb díjakat kínáljanak ügyfeleiknek. 5

Milyen út vezetett a Xetráig? A BÉT sem maradt ki a fent bemutatott nemzetközi tendenciákból. Ami a kereskedési rendszerek fejlődését illeti, az 1990-es újranyitástól alkalmazott, részleges elektronikus támogatással működő nyílt kikiáltásos kereskedést néhány átmeneti év után, amikor a nyílt kikiáltásos és az elektronikus kereskedés párhuzamosan folyt az azonnali piacon 1998-ban váltotta fel az immáron teljes mértékben távkereskedési rendszerként üzemelő MultiMarket Trading System (MMTS), míg a határidős piac 1999 szeptemberében vált teljesen elektronikussá. A BÉT jelenlegi kereskedési rendszere, az MMTS másfél évtizeden keresztül szolgálta magas szinten a piac igényeit, és kereskedési funkciók tekintetében még ma is felveszi a versenyt a legfejlettebb szoftverekkel. Az MMTS rendszer egyedisége miatt ugyanakkor nem nyújt könnyű elérést a potenciális kereskedők számára, ezért a BÉT 2012-ben a kereskedési rendszer cseréjét határozta el. A CEESEG (Central European Stock Exchange Group) tagjaként a választás a Tőzsdecsoport másik három tagja (Bécs, Ljubljana, Prága) által már használt, a frankfurti Deutsche Börse (DBAG) által működtetett Xetra kereskedési rendszerre esett. A BÉT a Xetra rendszerrel nemcsak egy új kereskedési szoftvert vezet be, hanem egyúttal csatlakozik a Xetra közösségéhez is. A BÉT útja a nyílt kikiáltástól a Xetráig 1990: 1998: 2010: 2013: A BÉT újranyitása: Nyílt kikiáltás Elektronikus kereskedési rendszer: MMTS A BÉT a CEESEG tagja lesz Új kereskedési rendszer: Xetra 6

Mi az a Xetra, és kik használják? A Xetra a világ egyik leggyorsabb és leghatékonyabb elektronikus kereskedési rendszerének számít. 1997-ben fejlesztették ki, és először a Frankfurti Tőzsdén helyezték üzembe. A Xetrát az Accenture és a Deutsche Börse System, a DBAG technológiai divíziója fejlesztette ki közösen az Eurex, a világ egyik vezető derivatív tőzsdéje által használt rendszer alapján. Az azóta eltelt több mint tizenöt év során a rendszert a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztették. A Xetra neve azóta is a megbízhatóság, a testre szabhatóság, a gyorsaság szimbóluma a kereskedési rendszerek között. A német Xetra rendszert Európa számos tőzsdéjén használják Frankfurt mellett pl. Dublinban, Bécsben, Prágában, Ljubljanában, Szófiában. A Xetra-közösség tőzsdéihez 18 országból mintegy 250 brókercég és bank 4500 üzletkötője kapcsolódik. Ezek mindegyike egyetlen kapcsolódási ponton keresztül eléri valamennyi Xetra kereskedési rendszerrel üzemelő piac több mint 11 ezer részvényét, 900 ETF-jét és 800 ezer strukturált termékét. Összehasonlításképpen: jelenleg a BÉT részvénypiacán 4 országból összesen 25 kereskedő cég van jelen. 7

Mitől különleges a Xetra? A Xetra igazi különlegességét más, több tőzsde által használt kereskedési rendszerekkel szemben az adja, hogy az egyes tőzsdék nem szigetként üzemeltetik a Xetra rendszert saját hálózatokkal, hanem egy hálózatot alkotva, melynek központjaként Frankfurtban történik valamennyi tőzsde kereskedési rendszerének üzemeltetése: Tőzsde Access point SW IR GB NL FR BE LU GE AT CZ HU IT SLO BG ES ML CY Mindez azt jelenti, hogy a Budapesti Értéktőzsde Xetra-csatlakozásával a BÉT-en jegyzett értékpapírok technikailag azonnal közvetlenül elérhetővé válnak valamennyi, a Xetrához már kapcsolódott kereskedő számára, ezzel egy időben pedig a BÉT kereskedő cégei is közvetlen technikai elérést kapnak az Xetra-közösség teljes termékkínálatához. A Xetra-családhoz való csatlakozással a BÉT nemcsak a világ egyik legkorszerűbb, legtöbb piacot lefedő kereskedési rendszeréhez fér hozzá, hanem a Deutsche Börse gyakorlatilag korlátlan fejlesztői kapacitásához is. A DBAG-nak ugyanis a frankfurti piac és a Xetra rendszer működtetése mellett a technológiai szolgáltatások nyújtása a legfontosabb üzleti területei közé tartozik. Ennek részeként jelentős méretű, felkészült fejlesztőcsapat dolgozik azon, hogy a Xetra a legkorszerűbb kereskedési rendszerek egyike maradjon és hogy ennek áldásait a Xetra-család összes tagtőzsdéje egyformán élvezhesse. A DBAG informatikusai nem csupán a központi kereskedési rendszer fejlesztésén dolgoznak, hanem a rendszer testre szabásán és a bevezetési folyamat hatékony támogatásán is, ideértve a tesztelést és a rendszert használók képzését is. 8

Hogyan épül be a Xetra a CEESEG csoport életébe? 2004-ben vált a BÉT többségi tulajdonosává egy tőkeerős osztrák bankokból, a Bécsi Értéktőzsdéből (Wiener Börse AG, WBAG) és az Österreichische Kontrollbank AG-ból álló osztrák konzorcium, amely a későbbi Közép-Európai Tőzsdecsoport, a CEESEG megalakulásának motorjává vált. A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amely 50,45%-ban tulajdonosa a BÉT-nek, 100%-ban a bécsi, 92,74%-ban a prágai és 99,85%-ban a ljubljanai tőzsdének. Miután a CEESEG többségi tulajdont szerzett a Budapesti Értéktőzsdében, a BÉT a csoporttagságból származó előnyök haszonélvezőjévé válhat. A csoport elfogadott stratégiája alapján négy területen kívánja egyesíteni erőforrásait; a legfontosabb stratégiai pillér az egységes kereskedési felület működtetése. A CEESEG közös kereskedési platformja lehetővé teszi a globális kereskedelemhez való csatlakozást. Az új platform azáltal nyújt valódi értéktöbbletet a BÉT számára, hogy több potenciális tag lesz képes könnyen elérni a BÉT piacait, amint azok hozzáférhetővé válnak az új platformon keresztül. A BÉT csatlakozásával a CEESEG összes tagtőzsdéje a Xetra kereskedési rendszerét fogja használni. A csoport tagjai közül elsőként a Bécsi Értéktőzsde cserélte le korábbi kereskedési rendszerét a Xetrára 1999 novemberében. Bécset Ljubljana követte 2010 decemberében, majd Prága 2012 novemberében. A tagtőzsdék korábbi tapasztalatai a BÉT bevezetési folyamatát nagyban megkönnyítik. A közös kereskedési platform jelentette szinergiákat egyéb harmonizálási, egyszerűsítési lépések is kiegészítik, amelyek a tagtőzsdék valamelyikén már jelen lévő szereplőknek, valamint a piacokra újonnan belépőknek is nagyban megkönnyítik majd a tagpiacok közötti átjárást. A tervek szerint a kereskedő tagok tagfelvételi folyamata egységesedik és egyszerűbbé, a BÉT esetében is egylépcsőssé válik (vagyis nem kell külön a szekciótagságot és a kereskedési jogot kérelmezni). A kibocsátók kategorizálását, kezelését illetően is történtek harmonizálási lépések, amely egyrészt a tőzsdék legkiemeltebb, ún. prémium szegmensébe tartozó részvények bevezetésének és forgalomban tartásának szabályrendszerét, valamint az azonnali piac egyéb instrumentumainak szegmentálását érintik. Ezáltal a befektetők számára átláthatóbbá, egységesebbé válnak az adott kategóriába sorolt kibocsátóval szemben támasztott követelmények. Ennek keretében első lépésként 2013. július 1-jétől a BÉT részvénypiacának korábbi A és B kategóriái új, a CEESEG-en belül egységes elnevezést, a Prémium illetve Standard nevet kapták. További, például a kibocsátók tájékoztatási kötelezettségeit érintő változások a Xetra bevezetésével lépnek majd érvénybe. 9

Mi a BÉT szerepe a Xetra világában? A Xetra-közösséghez való csatlakozással azonban a BÉT korántsem válik az infrastruktúra passzív használójává. A hazai kereskedő cégek számára a BÉT lokálisan biztosítja a Xetra rendszeréhez való csatlakozást, mégpedig a derivatív piaccal integrált módon. Így a hazai brókercégek továbbra is a megszokott csatlakozási ponton férhetnek hozzá az új kereskedési rendszerhez. Ezen túlmenően a BÉT aktív szerepet kíván betölteni a CEESEG csoport informatikai hátterének biztosításában is. A budapesti fejlesztői csapat a tervek szerint például oroszlánrészt vállal majd a csoportszintű adatbázis-fejlesztési feladatokban. A magyar informatikai fejlesztési kapacitás sikerét jelzi az a tény, hogy egy magyar beszállító cég, a Dorsum nyerte meg a CEESEG kereskedési munkaállomás biztosítására kiírt tendert. CEE Trader nevű alkalmazásukat nemcsak Magyarországon, hanem mind a négy országban használhatják a piaci szereplők a Xetrán való kereskedésre. 10

ÚJDONSÁGOK A XETRÁBAN Könnyebb technikai elérhetőség Háromféle kereskedési modell Új ajánlattípusok Új kereskedési technikák Xetra Ármozgások hatékonyabb kezelése Árjegyzés lehetősége Kereskedési adatok: közvetlen elérhetőség, bővebb és mélyebb tartalom Milyen változásokat hoz a Xetra bevezetése a mindennapokban? Milyen új technikai lehetőségek nyílnak a brókercégek előtt? Milyen újdonságok várhatóak a tőzsdei adatok elérhetőségében, tartalmában? Hogyan történik a kereskedési rendszer cseréje? Milyen újdonságok lesznek a kereskedésben? Milyen kereskedési modellek jelennek meg a Xetra bevezetésével? Milyen kereskedési szakaszok lesznek az egyes kereskedési modellekben? Milyen új ajánlattípusokat hoz a Xetra? Milyen további újdonságok lesznek az ajánlatok kezelésében? Hogyan történik az ármozgások kezelése a Xetrában? Lesz-e árjegyzés a részvénypiacon a Xetra bevezetése után? Milyen új lehetőségeket hoz még a Xetra? Hogyan vonz új szereplőket a Xetra a hazai tőkepiacra? Milyen új kereskedési technikák jelenhetnek meg a magyar piacon? Hogyan szolgálja a tőkepiac a magyar gazdaság fejlődését? Hogyan hathat a Xetra a likviditásra? Miért fontos a likviditás? Hogyan mérhető a likviditás, és ezek alapján mennyire likvid a magyar piac? Mi az a likviditási pool? Hogyan javítja a Xetra bevezetése a magyar piac likviditását? Miért a kibocsátók az új kereskedési rendszer egyértelmű nyertesei? Miért használják a vállalatok a tőkepiacot? Hol kereskedik ma a magyar részvényeket? 11

Miért a BÉT a legjobb piac a magyar kibocsátóknak? Miért lesz még az eddigieknél is jobb célpont a BÉT a magyar kibocsátóknak? A tőkepiaci forrásbevonás és jelenlét túl költséges? Csak nagyméretű cégeknek érdemes tőzsdére lépniük? Miért maradnak továbbra is kulcsszerepben a hazai befektetési szolgáltatók a magyar tőkepiacon? Milyen termékkör várja a befektetőket a BÉT-en? Hogyan bővül a hazai befektetők által elérhető termékkör a Xetra bevezetésével? Miért a BÉT-é a legszélesebb termékkínálat a régióban? Akit a magyar részvénykereskedés nem elégít ki, mivel kereskedhet még a BÉT-en? Hogyan segíti a BÉT oktatási tevékenysége a tőkepiac jövőjét és az öngondoskodás fejlesztését? 12

Milyen új technikai lehetőségek nyílnak a brókercégek előtt? A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a BÉT az azonnali piaci kereskedési rendszer üzemeltetésével a Bécsi Értéktőzsdét bízza meg. Ez azt jelenti, hogy a kereskedési infrastruktúra hardverének működtetését, karbantartását, a kereskedési szoftver folyamatos fejlesztését a továbbiakban már nem közvetlenül a BÉT végzi, hanem az általa megbízott szolgáltató, a WBAG, amely ezt a tevékenységet a Deutsche Börse mint alvállalkozó közreműködésével végzi. Ebben a konstrukcióban a BÉT maximálisan ki tudja használni a CEESEG-tagságból fakadó szinergiákat, mert így a CEESEG négy tőzsdéjével közösen költségtakarékos módon tudja használni az új kereskedési rendszert. A BÉT jelenlegi és leendő kereskedő tagjai előtt technikai értelemben is lehetőségek egész sora nyílik meg, különösen, ami az egyes piacokhoz való csatlakozást és az azokon való kereskedést illeti. Számos opció között választhatnak a tekintetben, fizikailag hol szeretnének hozzáférni a Xetra hálózatához: Budapesten, bármely más CEESEG-tagtőzsdén keresztül, közvetlenül Frankfurtban, vagy a Xetra valamely csomópontján keresztül. Ha tehát egy brókercég vagy bank ezen hozzáférési pontok bármelyikéhez csatlakozással rendelkezik, nem szükséges majd új kapcsolódási pontot keresnie, ha a BÉT-en vagy bármely más Xetra-piacon kereskedni óhajt. Ugyanígy széles palettán válogathatnak a tagok a Xetra szerverei és saját informatikai rendszerei közti kapcsolatot megteremtő, az automatikus kereskedést lehetővé tévő interfészek tekintetében is. 13

Milyen újdonságok várhatóak a tőzsdei adatok elérhetőségében, tartalmában? Ami a kereskedési adatok tartalmát, elérhetőségét illeti, a Xetra jelentős újdonságokkal szolgál a piac szereplőinek. Talán a legjelentősebb előrelépés, hogy a BÉT kereskedő tagjai a kereskedési adatokat ezen túl nem csupán az eddig szokásos, minden adatszolgáltatást nyújtó partner számára egységes adatszolgáltatási infrastruktúrából (az ún. vendorfeedből) nyerhetik ki, hanem akár közvetlenül a Xetra kereskedési rendszeréből is. Ez a jelenlegi helyzethez képest jelentős költségmegtakarítást, valamint az informatikai üzemeltetési, programozási kapacitás optimalizálását vonja maga után. A tagoknak a Xetrában szélesebb és mélyebb adattartalom áll rendelkezésére, a jelenleginél akár jóval kisebb időbeli késleltetéssel. Az adattartalom mélységét tekintve a leglényegesebb fejlődés, amit a hazai magánbefektetői kör is érzékelni fog, hogy a tagok a Xetra rendszerből kinyerhetik és ügyfeleiknek tovább is adhatják az ajánlati könyvekből a legjobb 10, vagy akár a legjobb 20 ajánlati árszintet mind a vételi, mind az eladási oldalon. Ez lényegesen mélyebb betekintést fog engedni a befektetők számára a piac működésébe, hiszen eddig maximum a legjobb öt vételi és eladási ajánlatot láthatták internetes kereskedési rendszereiken. A jelentős technikai változások mellett a BÉT piacain keletkezett adatok tulajdonjoga, adminisztrációja nem változik. Vagyis a BÉT összes piacán keletkezett adatok tulajdonjogával továbbra is a BÉT rendelkezik. Az adatok felhasználására, továbbértékesítésére a brókercégeknek, az adatszolgáltatóknak, illetve az adatokat házon belül továbbhasznosító cégeknek a jövőben is a BÉT vendorszerződését kell aláírniuk. 14

Hogyan történik a kereskedési rendszer cseréje? A Xetra rendszer bevezetése elsősorban informatikai projekt, ugyanakkor számos üzleti és jogi vetülete is van. Mindemellett egy kereskedési rendszer cseréje nem a tőzsde belső projektje, hiszen a brókercégek, bankok új rendszerhez való csatlakozása a kereskedő cégekre is jelentős feladatokat ró. Így a bevezetés csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak a tőzsde maga, de a tagjai is sikerrel átállnak az új infrastruktúrára. Mindezek miatt a bevezetés igen komplex folyamattá válik, ahol a tőzsde, a tagok és nem utolsósorban a Felügyelet összehangolt munkájára van szükség. A Xetra bevezetésének menetrendje 2012 2013 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 F Rendszer telepítése Ő BÉT belső fejlesztések P BÉT belső tesztelés R Fejlesztői tesztelés Ó B Tagi tesztelés A BÉT WBAG szerződés Kereskedési modell kialakítása 2013. DEC. 6. S T A R T A rendszercserével kapcsolatos előkészítő munkálatok már 2012 közepén elkezdődtek a BÉT-en. Első lépésben az új rendszer minden részletének pontos megismerése és a rendszer BÉT-es környezetének kialakítása voltak a legfontosabb feladatok. Előbbi alapján kikristályosodott az új kereskedési rendszerhez illeszkedő kereskedési modell, és megszülettek a kapcsolódó szabályzatok. Ezzel párhuzamosan a BÉT és a Bécsi Tőzsde kidolgozott egy keret-megállapodást, ami a kereskedési rendszer működtetésével kapcsolatos együttműködési kereteket, feladatokat tartalmazza. A megállapodást a két tőzsde 2013 áprilisában írta alá. A kereskedő cégek csak egy későbbi fázisban, 2013 februárjától kapcsolódtak be aktívan a projektbe, ekkorra véglegesedett a BÉT piacainak tesztkörnyezete a Xetra rendszeren. A projekt legfontosabb része természetesen a tesztelési folyamat, amely három fronton zajlik majd egészen a bevezetésig: a tőzsdén, a szekciótagok által megbízott fejlesztő cégeknél és maguknál a szekciótagoknál. A tesztelés döntően a kialakított tesztkörnyezeten zajlik, a bevezetést megelőzően azonban a főpróba keretében lehetőség lesz az éles környezetben is egy több hetes tesztre valamennyi szekciótag számára. A tesztek sikeres lezárását követően kerül sor a Xetra rendszer bevezetésére, amelynek céldátumaként a BÉT Igazgatósága 2013. december 6-át tűzte ki. 15

Milyen kereskedési modellek jelennek meg a Xetra bevezetésével? A Xetra rendszer a jelenleg használt MMTS rendszernél lényegesen szélesebb palettáját nyújtja a kereskedési szolgáltatásoknak. Ez lehetővé teszi, hogy a kereskedési modell jobban illeszkedjen az adott értékpapírtípusok sajátosságaihoz. A részvénypiac Prémium és Standard kategóriájában szereplő instrumentumok kereskedése gyakorlatilag nem változik, továbbra is folyamatos kereskedéssel zajlik a nap, amelyet a jelenlegihez hasonlóan a nap elején és végén egy-egy aukció nyit meg és zár le a nyitó- és záróár meghatározására. A technikai bevezetéssel piacra lépő részvények kereskedését bonyolító T kategóriában ugyanakkor megszűnik a folyamatos kereskedés, és e helyett naponta több alkalommal aukcióra kerül sor. Ez a modell jobban illeszkedik azon értékpapírok kereskedéséhez, ahol bármilyen okból jelen esetben a közkézhányad hiányában nem tud kialakulni kellően likvid kereskedés. Ugyanez a modell váltja fel a folyamatos ajánlati könyves kereskedést a hitelpapírok (például a vállalati kötvények) és a befektetési jegyek piacán is. A certifikátok kereskedése a Xetra által speciálisan e terméktípusra kifejlesztett ún. folyamatos aukciós modellben zajlik majd a BÉT-en is. Ennél a modellnél az aukciók gyors egymásutánban követik egymást a termékek árjegyzőjének aktivitásától függően. Termékcsoportok és az alkalmazott kereskedési modellek Értékpapír Kereskedési modell Részvény szekció Részvények Prémium kategória Részvények Standard kategória Részvények T kategória Befektetési jegy ETF Kárpótlási jegy Strukturált termékek Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval Többaukciós Többaukciós Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval Többaukciós Folyamatos aukció Hitelpapír szekció Állampapírok Jelzáloglevelek Vállalati kötvények Többaukciós Többaukciós Többaukciós BÉTa Piac (MTF) Külföldi részvények Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval 16

Milyen kereskedési szakaszok lesznek az egyes kereskedési modellekben? Az egyes kereskedési modellek főbb kereskedési szakaszait és azok időzítését egy-egy kereskedési napon belül az alábbi ábrák szemléltetik: Részvények Prémium és Standard kategória, BUX ETF, BÉTa Piac Folyamatos kereskedés aukciókkal modell 8:15 8:30 Nyitó aukció 30 perc 9:00 Folyamatos kereskedés 17:00 Záró aukció 5 perc 17:05 Előkészítés Lezárás 17:20 Strukturált termékek Folyamatos aukció modell 8:30 9:00 Aukció 1 Aukció 2 ----------- Aukció n 17:00 17:20 Hitelpapírok, befektetési jegyek, részvények T kategória Többaukciós modell 8:15 8:30 Nyitó aukció 30 perc 9:00 Aukciók közti szakasz 11:00 Napközbeni aukció 30 perc 11:30 Aukciók közti szakasz 14:00 Napközbeni aukció 30 perc 14:30 Aukciók közti szakasz 16:35 Nyitó aukció 30 perc 17:05 Előkészítés Lezárás Előkészítés Lezárás 17:20 17

Milyen új ajánlattípusokat hoz a Xetra? Új ajánlattípusként jelenik meg a budapesti parketten az ún. Market-to-limit ajánlat, amely egy ár megjelölése nélkül tett elsősorban Piaci ajánlatot takar, amely hasonlóan a BÉT jelenlegi azonnali piaci gyakorlatához csak a legjobb árszinten köt. A jelenlegi Piaci ajánlathoz képest jelentős különbség azonban, hogy a folyamatos aukciós és többaukciós modellben, amennyiben az ajánlat nem Most érvényességű, a Market-to-limit ajánlat legjobb árszinten nem teljesülő része nem törlődik végleg az ajánlati könyvből, hanem a kötés árával megegyező áron Limit ajánlatként (vagyis olyan ajánlatként, amely nemcsak az ajánlatban megadott áron, hanem annál jobb áron is teljesíthető) kerül oda vissza. Szintén újdonságként jelenik meg a hazai kereskedésben a nemzetközi piacokon nagy népszerűségre szert tevő Iceberg ajánlat, amelyre a folyamatos kereskedési és a folyamatos aukciós modellekben nyílik lehetőség. Ezen ajánlattípus sajátossága, hogy ajánlati mennyiségének csupán egy kisebb része látható az ajánlati könyvben, a fennmaradó rész a folyamatos ajánlatpárosítás során láthatatlan marad. Ajánlattételkor tehát a kereskedőnek két mennyiséget kell meghatároznia: az ajánlat teljes mennyiségét és az ajánlati könyvben látható részmennyiséget. A látható mennyiség minimális aránya a teljes mennyiség egytizede. A láthatatlan mennyiség egy része új látható mennyiségként csak akkor válik láthatóvá, ha az előző látható mennyiség teljes mértékben lekötődött. Az Iceberg ajánlat Látható Nem láth. Látható mennyiség Teljes mennyiség Iceberg ajánlat 18

Milyen további újdonságok lesznek az ajánlatok kezelésében? A kereskedési rendszerbe tehető ajánlatok típusait illetően a Xetra rendszer égisze alatt a kereskedők számos újdonsággal találkozhatnak majd, és a már meglévő ajánlattípusok tartalma is módosul némiképp. A Xetra alá kerülő azonnali piacon a Piaci ajánlat tartalma a BÉT mostani derivatív piaci gyakorlatához közeledik. Így a Piaci ajánlat természetesen továbbra is ár nélkül beadott ajánlatot fog jelenteni, azonban nem csupán a kereskedési könyv ellentétes oldalán található legjobb ajánlati árszinten teljesülhet, hanem akár több áron és több kötésben is. Folyamatos kereskedési modellben Piaci ajánlat csak Most érvényességgel tehető, vagyis az csak az ajánlattétel időpontjában teljesülhet, az ajánlat le nem kötött része pedig törlődik az ajánlati könyvből. Akkor sem kötődik le a Piaci ajánlat, ha aktiválja a statikus vagy a dinamikus volatilitási limitet. Az ajánlatok időbeli érvényességének korlátja a jelenlegi 30 napról 360 napra emelkedik. Ez vonatkozik az adott dátumig érvényes ajánlatokra, ahol az ajánlattevő előre meghatározza, meddig maradjon az ajánlata a könyvben; és a visszavonásig érvényes ajánlatokra is vagyis ha a kereskedő nem vonja vissza az ajánlatát, az 360 naptári nap leteltével mindenképpen törlődik a rendszerből. A kereskedett termékek árlépésközének meghatározását a Xetra előre lefektetett, ugyanakkor differenciált alapokra helyezi: az alkalmazandó árlépésköz az értékpapír-csoporttól és az ajánlat árától függ majd. A forintban kereskedett részvények és egyéb részvény típusú termékek esetében például az árlépésköz 0,1, 1 vagy 5 forint lehet a beküldött ajánlat árától függően; a forintban kereskedett befektetési jegyek és strukturált termékek pedig akár 0,0001 forintos árlépésközzel is kereskedhetők az új kereskedési rendszerben. 19

Hogyan történik az ármozgások kezelése a Xetrában? A folyamatos kereskedési modell valamennyi részpiacán újdonságként jelenik meg a szélsőséges ármozgások kezelésének új rendszere, az ún. volatilitási szünetek intézménye. A jelenlegi MMTS kereskedési rendszer a szélsőséges ármozgások kezelésére kettős rendszert használ: az értékpapír 10 százalékos ármozgása esetén a kereskedés rövid időre szünetel, míg jelentősebb (a részvények Prémium kategóriájában illetve a BUX kosarában szereplő papírok esetén 15%, a többi értékpapír esetében 20%) ármozgást ajánlatbeviteli korlát alkalmazásával a kereskedési rendszer eleve nem tesz lehetővé. A Xetra rendszerben ez utóbbi ajánlatbeviteli korlátozás változatlan formában fog tovább élni, azonban a 10%-os szüneteltetési limit megszűnik. Ehelyett a BÉT bevezeti az ún. statikus és dinamikus volatilitási limitek rendszerét. A dinamikus volatilitási limit az előző kötéshez képest vizsgálja a soron következő kötést. Amennyiben az egy előre meghatározott mértékben (általában 1-2 százalék) eltér az előző ártól, akkor a kereskedési rendszer még a kötés előtt megszakítja a kereskedést néhány percre, és egy aukciót indít az adott értékpapírban. Az aukció keretében valamennyi piaci szereplő lehetőséget kap, hogy az adott áron, vagy akár annál jobb áron üzletet kössön. A statikus limit ugyanilyen módon működik, de ott a viszonyítási alap nem az utolsó kötés ára, hanem az utolsó aukciós kötés ára. Az új rendszer egyértelmű előnye, hogy még a szélsőséges ármozgást kiváltó kötés előtt megállítja a kereskedést, és lehetőséget teremt, hogy arra az egész piac reagáljon. Ez az eljárás növeli a piac átláthatóságát, miközben csökkenti az emberi tévedés okozta ármozgásokat (fat finger). Volatilitási limitek rendszere a Xetrában Következő kötés indikatív ára I Napi ajánlattételi limit bázisára (előző napi záró) X Statikus Referenciaár (utolsó aukciós ár) X Dinamikus referenciaár (utolsó kötésár) X Dinamikus ársáv Statikus ársáv Statikus ársáv 20

Lesz-e árjegyzés a részvénypiacon a Xetra bevezetése után? A Xetra rendszerhez történő csatlakozással lehetővé válik egy új, átfogó részvénypiaci árjegyzői rendszer bevezetése is, amelyben a részvények kereskedését folyamatos vételi és eladási ajánlatok biztosításával támogatják a hivatalos árjegyzők. E rendszerben egy-egy részvényben tetszőleges számú árjegyző támogatná a termék likviditását. Az árjegyzői státuszt a BÉT szigorú feltételekhez köti majd, cserébe az ezt vállaló befektetési szolgáltató kedvezményes tranzakciós díjakat élvezhet. Az árjegyzői rendszer koncepciója már véglegesítés előtt áll, a rendszer bevezetésére ugyanakkor a kereskedő cégek egyöntetű kérésére mivel az árjegyzői rendszer és a kereskedési rendszer egyidejű bevezetése túlzott terheket róna a piaci szereplőkre csak egy későbbi időpontban kerül sor. 21

Hogyan vonz új szereplőket a Xetra a hazai tőkepiacra? A Xetra rendszer bevezetése gyakorlatilag megszűnteti a BÉT értékpapírpiaca elérésének technikai korlátait. A Xetra-közösségnek már tagja szinte valamennyi frankfurti, londoni, párizsi és egyéb európai pénzügyi központban tevékenykedő brókercég, befektetési bank, amely a magyar papírok kereskedésében jelenleg közvetetten vesz részt, illetve potenciálisan részt vehet a jövőben. A magyar piachoz való közvetlen kapcsolódás kihasználva az Európai Unió egységes útlevél szabályát így egyszerű jogi aktussá válik, amelyben a kereskedő cégek a szekciótagi szerződés aláírásával jelzik taggá válási szándékukat. A szélesre tárt kapun új kereskedő cégek léphetnek be a következő években. A Bécsi Értéktőzsde példája mutatja, hogy a Xetra bevezetését követően elsősorban a külföldi szereplők piacra lépésével néhány év alatt többszörösére emelkedett a kereskedő cégek száma. Bécsben jelenleg mintegy száz kereskedő cég rendelkezik tagsággal, melyek kétharmada külföldi székhelyű. A tagok növekvő száma növelheti a magyar értékpapírok iránti érdeklődést, hiszen ezek a cégek a közvetlen eléréssel várhatóan aktív értékesítési tevékenységüket is kiterjesztik, bővítik a magyar piacra. 22

Milyen új kereskedési technikák jelenhetnek meg a magyar piacon? Számos olyan kereskedési tevékenység is megjelenhet az új kereskedők bekapcsolódásával, amelyek eddig nem voltak elterjedtek Magyarországon. Hazánkban nem jellemző a részvénypiacon a brókercégek általi saját számlás kereskedés, a saját pozíciók felvétele, miközben tőlünk nyugatra számos olyan cég működik, amelyek kizárólag erre a tevékenységre szakosodtak, és jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek. Az algoritmusokra épülő, automatizált kereskedési technikák egyes becslések szerint a forgalom közel 40-50 százalékát adják a frankfurti Xetra piacon, miközben a BÉT-en ezek aránya elenyésző. Mindezek az újonnan megjelenő kereskedési módszerek új forgalmat generálhatnak a magyar értékpapírpiacon is. Az új kereskedési rendszer lehetővé teszi új kereskedési modellek alkalmazását is, amelyek a jelenleginél rugalmasabban alkalmazkodnak az egyes értékpapírtípusok piacának sajátosságaihoz. A későbbiekben lehetőség nyílik továbbá egy új, átfogó részvénypiaci árjegyzői rendszer bevezetésére is, amely nagyban segíti az értékpapírok likviditását. 23

Hogyan szolgálja a tőkepiac a magyar gazdaság fejlődését? Az új kereskedési rendszer révén a magyar tőkepiac bekerül a nemzetközi tőkepiaci vérkeringésbe. Ez nem csupán a hazai tőkepiac szereplői számára jelent előnyöket, hanem az egész nemzetgazdaság számára is. A tőkepiac és gazdaság teljesítménye ugyanis kölcsönösen függ egymástól. Az erős, likvid tőkepiac stabilabb, erősebb gazdasági teljesítményt tesz lehetővé, az erős hazai befektetői bázis pedig a sokkokkal szembeni nagyobb ellenállást eredményez. Ugyanakkor prosperáló gazdaság nélkül nem lehet erős a tőkepiac sem a tőzsdei árfolyamok és forgalom alakulása az adott gazdaság megítélésének, jövőbeli teljesítményébe vetett bizalomnak egyik legpontosabb fokmérője. Egy erős, jól működő tőkepiac mindenekelőtt belső és külső forrást biztosít a vállalatok növekedéséhez, lehetővé téve, hogy pénzügyi függetlenségük megőrzése mellett, eladósodás nélkül fejlődjenek. Az erős hazai vállalati szektor a GDP-növekedés alapja, a munkahelyek fő letéteményese. A tőzsdei jelenlét segítségével elérhető dinamikus növekedés és kedvező megítélés magyarországi központú regionális vállalatok születését is elősegíti, így az ország gazdasága a nemzetközi porondon is kedvezőbb pozíciókat vívhat ki. Végül pedig a vállalati profitokból megtakarításaikon keresztül részesülnek a magyar családok is. A tőzsdén jegyzett vállalatok minden országban a gazdaság krémjét jelentik. Általában nyereségesebbek, hatékonyabban, transzparensebben, szabályosabban működnek, mint nem listázott társaik ezzel általánosságban is hozzájárulnak a nemzetgazdaság fehérítéséhez. Ezen tulajdonságok további áldásos hatása, hogy a tőzsdei cégek a nemzetgazdasági átlagnál jóval magasabb (Magyarországon több mint kétszeres) átlagbért fizetnek alkalmazottaiknak, valamint adófizetési moráljuk is kiemelkedő, ezáltal fontos bevételi forrást jelentenek a költségvetés számára is. A tőkepiac fejlesztésének legfontosabb hozadékai a magyar gazdaság számára Munkahelyteremtés Pénzügyi függetlenség KKV-k tőkéhez jutása Erős hazai befektetői bázis Gazdaság fehérítése 24

Miért fontos a likviditás? A likviditás egy piac hatékonyságának, megfelelő működésének egyik legfontosabb fokmérője. Egy piac vagy pénzügyi eszköz akkor tekinthető likvidnek, ha egy befektető bármely pillanatban venni vagy eladni szeretne egy bizonyos termékből, azt megteheti az adott piacon éppen érvényes piaci áron, gyorsan, akár nagy mennyiségben is, alacsony tranzakciós költségek (vagyis elsősorban szűk vételi-eladási árrés, spread) mellett. Egy tőzsde akkor képes betölteni legfontosabb feladatait, vagyis akkor tud a vállalati forrásbevonás egyik csatornája, a megtakarítások közvetítője, a gazdaság katalizátora és az információk, jövőbeli várakozások tükrözője lenni, ha kellően likvid. Egy piac illetve az azon kereskedett termékek likviditása és a piacba vetett bizalom kölcsönösen meghatározzák egymást. A legtöbb befektető olyan piacra hajlandó csak vinni a pénzét, és ott olyan termékbe fektet csak be, amelyről tudja, hogy bármikor könnyedén és jelentősebb járulékos költségek elszenvedése nélkül felszámolhatja a pozícióját. Ennek eldöntésében természetesen segít a piac, termék múltbeli viselkedésének vizsgálata, de legalább ilyen fontos, hogy a befektető bízzon a likviditás jövőbeni fennmaradásában is. A korábbi likviditás tehát bizalmat szül, a bizalom pedig jövőbeni likviditást. 25

Hogyan mérhető a likviditás, és ezek alapján mennyire likvid a magyar piac? A likviditás igen sokarcú, ezért nehezen megragadható fogalom. A mindennapokban leginkább a forgalommal és a spread-del jellemezhető: azaz minél nagyobb forgalmú egy termék, illetve minél szűkebb az adott piac ajánlati könyvében található legjobb vételi és legjobb eladási ajánlatok ára közötti rés, annál likvidebb az adott részvények piaca. A likviditás ugyanakkor relatív fogalom is, és erősen függ a vizsgált értékpapírpiacon lévő mennyiségétől is. Egy kis kapitalizációjú cég már alacsonyabb forgalommal is lehet likvid, miközben egy óriáscég részvényének nagyobb forgalma sem feltétlenül tükröz megfelelő likviditást a mérethez képest. Gyakori jelenség a tőkepiacokon, hogy válságos, bizonytalan időkben a befektetők a leglikvidebb termékekbe menekülnek, így csökkentve annak a kockázatát, hogy a piac befagyása miatt nem tudnak majd kilépni a pozíciójukból. A BÉT, különösen annak részvénypiaca, a pénzügyi válság kirobbanása óta erősen koncentrált piaccá vált: a forgalom abszolút értékben is visszaesett, ráadásul az általános piaci bizonytalanságok felerősödésével a legnagyobb, leglikvidebb papírokban, az ún. blue-chipekben összpontosult. A részvénypiaci forgalom megoszlása a BÉT-en (2013. január augusztus) Egis 2,0% Egyéb 1,4% Mtelekom 6,8% Richter 9,4% OTP 65,5% MOL 14,9% A forgalomnál kifinomultabb, jobb összehasonlíthatóságot lehetővé tévő mutató a részvények forgási sebessége, amely azt fejezi ki, hogy egy év alatt a bevezetett részvények mekkora hányada fordul meg a kereskedésben. A közkeletű tévhitekkel szemben e mutató szerint a BÉT relatíve magas likviditású tőzsdének számít, hiszen megelőzi a régió többi tőzsdéjét. Részvények forgási sebessége (2013. július) 26

90% 80% 70% 81% 72% 60% 50% 52% 48% 47% 45% 40% 30% 20% 23% 10% 7% 0% Deutsche Börse BÉT NYSE Euronext (Európa) Nasdaq OMX (Nordic) Londoni Tőzsde Svájci Tőzsde Bécsi Tőzsde Ljubljanai Tőzsde A likviditás még pontosabb, számszerű és egyben árnyaltabb jellemzésére a Budapesti Értéktőzsde 2005-ben nemzetközileg elismert módszertanra építve dolgozta ki a Budapesti Likviditási Mértéket (BLM), amely az egyes tőzsdei termékek piaci likviditását különböző dimenziók mentén számszerűsíti. A BLM a likviditás fogalmát a befektetők számára legfontosabb szempontból közelíti meg: számszerűsíti azokat a rejtett (implicit) költségeket, amelyekkel egy kevésbé likvid termék esetében szembesülnek a befektetők. Ennek megfelelően minél likvidebb egy értékpapír, annál kisebb lesz a BLM értéke, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb a likviditás ára, vagyis az implicit költségek. A BLM-et nem csupán professzionális befektetők, elemzők és brókercégek használhatják, hanem a magánbefektetőknek is jelentős segítséget nyújthat. A likviditási mérték a befektetői döntések meghozatalához nyújt hasznos információt, illetve segíti az eszközök közötti választást, ezáltal a kockázatok és a költségek csökkentését. Az egyes piacok is összevethetők a mutatók értékeinek összehasonlításával, és a BLM a kereskedési stratégia kialakításában is segítséget nyújthat a magánbefektetőknek. 27

Mi az a likviditási pool? A likviditás számos tényezőtől függ, és ezek a tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. A tőkepiaci szereplők egymásra utaltságát, és egyben a likviditás javításának lehetőségeit fejezi ki az ún. likviditási pool fogalma. A likviditási pool több szempontból is meghatározó tényezőnek számít a tőzsdék versenyképessége tekintetében. Először, a vállalatok könnyebben és jobb árazással jutnak tőkéhez azokon a piacokon, ahol a befektethető eszközök nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően a kibocsátók az elsődleges bevezetések piacának kiválasztásakor a lehető leglikvidebb piacokat keresik annak érdekében, hogy részvényeik vagy termékeik számára kedvező feltételeket biztosítsanak. Másodszor, több kibocsátóval a piac is vonzóbbá válik, mivel megfelelő kínálatot tud nyújtani a befektetők számára. Harmadszor, több befektető és több tag nagyobb likviditást hoz létre, ami azután további piaci szereplőket vonz a piacra. Végül, mindezek a tényezők kölcsönösen erősítik egymást, és az adatszolgáltatók számát is pozitívan befolyásolhatják, ami a befektetők számának növekedéséhez vezethet. A likviditási pool növelése tehát több, egymástól kölcsönösen függő összetevő egyidejű erősítését jelenti. A likviditási pool Több kibocsátó Több termék Több befektető Több adatszolgáltató Nagyobb likviditás Több kereskedő tag 28

Hogyan javítja a Xetra bevezetése a magyar piac likviditását? A magyar piac könnyebb technikai elérhetősége, a Xetra által hozott újdonságok a kereskedésben, az új kereskedők és befektetők belépése, valamint az új kereskedési technikák várható megjelenése együttesen a budapesti értékpapírpiac forgalmának jövőbeli bővülése irányába mutatnak. Az emelkedő forgalom pedig egyet jelent a piac likviditásának erősödésével. A nagyobb számú piaci szereplő által generált több vételi és eladási ajánlat szükségszerűen csökkenti a mindenkori legjobb vételi és eladási árak közti különbséget (a spread-et), így csökkentve a kereskedés rejtett költségeit. A kereskedés rejtett költsége a legjobb vételi és eladási ajánlatok közti különbség, hiszen egy oda-vissza tranzakcióban, mikor veszünk, majd eladunk egy értékpapírt, ezt a különbséget is meg kell fizetni, hasonlóan a bankoknál alkalmazott deviza vételi és eladási árak közti különbséghez. Minél kisebb ez a különbség, annál olcsóbb az üzletkötés. A kereskedés rejtett költségei minden befektetőnek komoly tényezőt jelentenek, mert ezek mértéke sokszor messze meghaladja a kereskedés látható költségeit (pl. brókerdíjak). Minél olcsóbb egy értékpapír kereskedése, azaz minél likvidebb egy piac, annál többet hajlandóak adni a befektetők azért az értékpapírért, így az értékpapír kibocsátója is jól jár a magasabb árazás miatt. A Xetra rendszer bevezetése lehetővé teszi a BÉT számára, hogy a likviditási pool összes elemét egyszerre erősítse. A Xetra-családhoz való csatlakozás új kereskedő tagokat és rajtuk keresztül új külföldi befektetőket vonz a hazai piacra. Ezzel egyidejűleg a hazai befektetők előtt megnyílik egy, a jelenleginél jóval szélesebb termékpaletta, amely reményeink szerint mind a hazai befektetők számát, mind aktivitásukat emelni fogja. A szélesebb befektetői bázis a potenciális kibocsátók számára is vonzóbb tereppé teszi a BÉTet részvényeik, kötvényeik bevezetésére, így a kibocsátók és egyben az elérhető hazai termékek köre is gyarapodik. A kibocsátók, kereskedett termékek, brókercégek és befektetők számának növekedése mindmind a forgalom javulásának, a likviditás erősödésének az irányába hat. Ez pedig a likviditási pool összes többi elemére kedvezően hat vissza. 29

Miért használják a vállalatok a tőkepiacot? A tőzsdei bevezetés, azaz a listázás igen sokféle előnyt nyújthat egy vállalatnak. A listázás elsődleges célja legtöbbször természetesen a forrásbevonás: a tőkepiacról egy cég úgy vonhat be tőkét hosszú távra, úgy finanszírozhatja a növekedését, hogy közben nem adósodik el. Így a kamatfizetés sem terheli rövid távon a vállalat büdzséjét; az osztalékfizetést pedig jobban igazíthatja későbbi, nagyobb bevétellel kecsegtető időszakokra. A diverzifikált forrásösszetétel az egészséges és stabil tőkehelyzet alapja a tőkepiaci forrásbevonás csökkentheti a magyar vállalatok bankfüggőségét. S ugyan a tőzsdei bevezetéssel a tulajdoni jogok egy része átkerül az új részvényesekhez, de ha ez a befektetői bázis kellően széles, a vállalatirányítási jogkörök csakúgy, mint banki finanszírozás esetén javarészt az eredeti tulajdonosok kezében maradhatnak. A jelenlegi hazai környezetben szintén kiemelkedően fontos a tőzsdei jelenlét számos, a közvetlen finanszírozási hatásokon túlmutató előnye. Egy tőzsdei cégnek egy sor olyan előírásnak kell megfelelnie, amelyek eredményeképpen javul a működési hatékonysága, a pénzügyi fegyelme és átláthatóbbá válik a működése. Ennek köszönhetően a tőzsdére lépő vállalatok iránt érezhetően megnő nemcsak a befektetői kör, hanem az üzleti partnerek bizalma. Egy tőzsdére lépő vállalat jelentősen növelheti az ismertségét, hiszen sokkal nagyobb médiafigyelmet élvezhet, mint a tőkepiacot elkerülő társai, és a közvélemény szemében is javul az imidzse, erősödnek a márkanevei. A tőzsdei jelenlét így tulajdonképpen ingyen reklámot jelent a vállalatoknak. A tőzsdére lépő cégek bekerülnek a befektetés- és vállalatelemzők látókörébe, és különösen a Budapesti Értéktőzsde esetében jó esélyük nyílik arra, hogy bekerüljenek valamelyik tőzsdei indexbe, illetve ott nagyobb súlyt hasítsanak ki maguknak. Ezzel automatikusan nagyobb figyelmet kapnak mind a hazai, mind a nemzetközi befektetőktől, amely tovább könnyíti a jövőbeli finanszírozást. Növekedés finanszírozása Indextagság A tőzsdei jelenlét előnyei Stabil tőkehelyzet Bizalom, PR hatás Hatékonyabb működés A hazai vállalatok bevonzása a tőkepiacra nemcsak a cégek, hanem a befektetők és a nemzetgazdaság egésze számára is jelentős előnyökkel jár. Ha több a kibocsátó egy parketten, azok megfelelő hazai elemzői lefedettséget kapnak, a befektetők több transzparens befektetési lehetőség közül válogathatnak, amely 30

növeli a tőkepiacra jutó megtakarítások mennyiségét, arányát, illetve új befektetőket is vonz a piacra. Ráadásul így a hazai magánbefektetők közvetlenül támogathatják forrásokkal a magyar vállalatokat, egyben részesülhetnek is sikereikből, profitjukból. Az egészségesebb, likvidebb tőkepiac erősebb, stabilabb nemzetgazdasághoz vezet: a megnövekedett forrásbevonási lehetőségek segítik a hazai cégek növekedését, ezen keresztül a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is. Nőnek az adóbevételek: egyrészt a bővülő gazdaság hatásaként, másrészt, mivel ha a cégek nagyobb köre választja a transzparensebb működési körülményeket, azzal a gazdaság egésze is fehéredik. 31

Hol kereskedik ma a magyar részvényeket? A BÉT jelenleg a magyar részvények teljes forgalmának csaknem kétharmadát adja. Egyetlen más tőzsde sem tud számottevő részesedést kihasítani a magyar papírok kereskedéséből. A forgalom egyharmadát hagyományosan a tőzsdén kívüli (OTC) piac adja, amelynek legnagyobb része Londonban bonyolódik az ottani nagy befektetési társaságok között. A Xetra bevezetésével ezek a nagy londoni bankházak is közvetlen hozzáférést kaphatnak a budapesti piachoz, így célunk nem lehet más, mint az általuk jelenleg a tőzsdén kívül kötött ügyletek BÉT-re terelése. A magyar részvények forgalmának megoszlása az egyes kereskedési helyek között (2013. június) Deutsche Boerse 0,7% LSE Group 1,1% Varsó 2,2% Egyéb 0,2% Budapest 62,8% Markit BOAT 33,0% 32

Miért a BÉT a legjobb piac a magyar kibocsátóknak? Az a tény, hogy a BÉT még a kereskedési helyszínek jelenleg tapasztalható megszaporodása és egyre erősebb versenye mellett is stabilan tudja tartani vezető pozícióját a hazai részvények listázása tekintetében, több tényezőnek is köszönhető. Az egyik szempont a likviditás. Budapesten is megfigyelhető az a nemzetközi tendencia, hogy a tőzsdén jegyzett cégek likviditása általában a hazai piacon koncentrálódik. Egy, a tőzsdei listázáson gondolkodó céget tehát egyértelműen a hazai piacra való bevezetés kecsegteti a legnagyobb várható likviditással. A tőkepiacra hosszú távon építő tőzsdei kibocsátók számára az értékpapírok elsődleges értékesítése, a kibocsátás a tőkepiaci szerepvállalásnak csupán az első lépése. A nyilvános piacra lépéssel új finanszírozási csatornák jelennek meg számukra, miközben az így bevont tőkéért cserébe nem kell működési autonómiájukat sem feladni, hiszen a pénzügyi befektetők a társaságok irányításába általában nem szólnak bele. Ezen új finanszírozási lehetőségek hosszú távú kihasználásának ugyanakkor előfeltétele, hogy a kibocsátandó értékpapírok másodpiaci likviditása megfelelő legyen. Amennyiben ez biztosított, a kibocsátók az első kibocsátást követően további tőkebevonásokat is könnyen lebonyolíthatnak a tőzsdén keresztül. Az elmúlt több mint két évtizedben bebizonyosodott, hogy a magyar részvények likvid másodpiaca egyedül Budapesten, a BÉT égisze alatt tud kialakulni. Ez nyilvánvalóvá vált minden esetben, amikor egy magyar részvény a BÉT mellett más, több esetben a budapestinél lényegesen nagyobb tőzsdékre is bevezetésre került. A Magyar Telekom a budapesti listázással egy időben a New York-i Értéktőzsdén is megjelent, azonban tengerentúli forgalma a kivezetésig nem haladta meg a 10 százalékot a papír teljes forgalmából. A MOL a BÉT mellett Varsóban is jegyzett részvény, lengyelországi forgalma azonban mindössze 1 százalékát adja a részvény teljes forgalmának. A FOTEX papírjait 2012-ben a tulajdonosok átvezették a BÉT-ről a luxemburgi tőzsdére, ahol likviditása gyakorlatilag eltűnt. Érdemes észben tartani, hogy egy-egy nagyobb hazai társaság könnyen a budapesti parkett üdvöskéjévé válhat, míg egy jelentősebb nemzetközi tőzsdén a jóval szélesebb (és jellemzően nagyobb cégeket tömörítő) kibocsátói bázisból sokkal nehezebb kiemelkedni. A láthatóság szempontjait szem előtt tartva a kisebb magyar cégek számára pedig gyakorlatilag az egyetlen reális alternatíva a hazai piacon való megjelenés. Ahogy korábban említettük, a BUX vagy BUMIX indexbe való bekerülés korántsem elérhetetlen cél egy hazai kibocsátó számára. Egy nagy külföldi piacon egy ottani mércével maximum közepes méretűnek számító cég itt vezető részvénynek minősül, amely rendszerint együtt jár a BUX indexbe való bekerüléssel, míg a külföldi piacon jóval kisebb eséllyel tudják teljesíteni az indexbekerülés feltételeit. Tekintettel arra, hogy a hazai intézményi befektetői kör jellemzően a BUX indexnek megfelelő összetételű portfolióba fekteti az összegyűjtött pénzt, ez mindenképp többletkeresletet jelent a cég részvényei iránt. A hazai piacon a fogyasztói ismertség, bizalom növelése is még erőteljesebben tud jelentkezni: magyarországi székhelyű vagy tevékenységi körű cégek esetében a tőzsdei jelenlét javítja az itteni fogyasztói ismertséget, bizalmat. Ugyanígy a marketinghatás is sokkal hangsúlyosabb Budapesten, hiszen a BÉT-en megvalósított bevezetéseket a tapasztalatok alapján különlegesen nagy hazai médiaérdeklődés kíséri más tőzsdén való megjelenéshez képest. 33