Tárgy: Tiszanagyfalu, belterületi csatornák mederburkolat kiépítésének vízjogi létesítési engedélye Iktatószám: 936/5/2014. H A T Á R O Z A T 1./ Tiszanagyfalu Község Önkormányzata (Tiszanagyfalu, Kossuth u. 43.) részére, mint engedélyesnek (a továbbiakban: engedélyes) vízjogi létesítési engedélyt adok arra, hogy az alább részletezett feltételek mellett, a Tiszanagyfalu belterületi csatornák földmedrű szakaszainak mederburkolatát megépítse a Tiszamelléki Mélyépítő Kft., VR-1/2013. sz. terve szerint. 2./ Az engedélyezett vízilétesítmények főbb műszaki adatai: 2.1. Tervezett mederburkolás, folyóka és zárt vezeték építés Csatorna Helye jele (utca, hrsz.) SZ-13 Honvéd u. (292) Önk-11 Honvéd u. (292) Hossza (m) Szelvények Burkolás módja 300 0+000-0+300 Földmedrű árok 40x40 238 0+000-0+238 Földmedrű árok 40x40 Sz-112 Árpád u. (209) 330 0+000-0+330 Földmedrű árok 40x40 N-2 Bessenyei u. (572) N-21 Bessenyei u. (572, 619) K-11 Bessenyei u. (619) 50 0+000-0+050 Földmedrű árok 40x40 80 0+000-0+080 Földmedrű árok 40x40 124 0+028-0+152 Földmedrű árok 40x40 K-2 Tavasz u. (141) 107 0+238-0+345 Földmedrű árok 40x40 F-33 Tavasz u. 118 0+298-0+416 Földmedrű árok 40x40
(141) F-35111 Virág u. (88) 135 0+000-0+135 Épül 60cm széles beton padkafolyóka F-3411 Zrínyi u. (45) 228 0+000-0+228 Épül 60cm széles beton padkafolyóka F-3412 Kinizsi u. (30) 252 0+000-0+252 Épül 60cm széles beton padkafolyóka F-32 Kossuth u. (331) 66 0+102-0+168 Épül ø 40 zárt betoncsatorna Összesen: 2028 2.2.Kapubejáró műtárgyak kimutatása Sor szám Csatorna neve Csatorna helye Kapubejáró db Belmérete Hossza (m) (m) 1. Sz-13 Honvéd u. (292) 13 0,3-0,4 53,5 2. Önk-11 Honvéd u. (292) 5 0,3 20,5 3. Sz-112 Árpád u. (209) 16 0,3 70,5 4. N-2 Bessenyei u. (572) 1 0,3 4 5. N-21 Bessenyei u. (572, 619) 5 0,4 23 6. K-11 Bessenyei u. (619) 7. K-2 Tavasz u. (141) 8. F-33 Tavasz u. (141) 8 0,4 27 6 0,3 25,8 6 0,3 24,3 3./ Engedélyes köteles: 3.1. A kivitelezés megkezdésének időpontját a Tiszántúli Vízügyi Hatóságnak (továbbiakban: Hatóság) írásban bejelenteni és a felelős műszaki vezető nevét, címét és képesítését megadni. A kivitelezés megkezdése előtt az érintett közművek kezelőivel újabb egyeztetést tartani. A kivitelezés során a közműkezelők előírásait betartani. 3.2. A kivitelezés során a 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben /az építőipari kivitelezési tevékenységről/ foglaltakat betartani. 2
3.3. A vízimunka végzése során az engedélyezettől eltérő kivitelezést - tervekkel dokumentáltan - a vízügyi hatóságnak bejelenteni és arra engedélymódosítást kérni. 3.4.A vízilétesítmények kivitelezése során be kell tartani a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007.(VII. 3.) KvVM rendelet IV. fejezet előírásait. 3.5.A csatornahálózat elemeit úgy kiépíteni, hogy a mértékadó vízhozamot kiöntés és károkozás nélkül vezesse el. (147/2010. (IV.29.) Korm. rend 52..(2) bekezdés) 3.6.A vízilétesítményeket, illetve vízimunkát úgy kell telepíteni, kialakítani, hogy hatásuk ne érintse aránytalanul károsan a természeti környezetet, az élőhelyeket, más környezethasználatokat, a természeti vízháztartást. 3.7.A kivitelezési munkálatok befejezése után, az érintett területeket rendezni kell.(147/2010. (IV.29.) Korm. rend. 6..) 3.8.A kivitelezés során a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak (A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályok) ide vonatkozó előírásait betartani. 3.9.A vízilétesítményeket úgy kell kialakítani, illetve a vízimunkákat úgy kell végezni, hogy az elvezetett vizek, illetőleg anyagok ne veszélyeztessék más vízkivételek érdekeit, és feleljenek meg a befogadó vízminőségi célállapotának, az ökológiai jó állapot célkitűzéseinek. 3.10.A műtárgyak, fedlapok építését úgy kell megvalósítani, hogy az elhelyezés az építési munkák alatt se akadályozza a jogos érdekek érvényesítését (pl. balesetveszélyt ne okozzon). A létesítményeket úgy kell megvalósítani, hogy az üzemeltetés és karbantartás során is biztosítottak legyenek a balesetmentes kiszolgálás feltételei. 3.11.A nyílt felszínű csatornák parti sávját az építési munkálatok során a csatorna fenntartási munkáinak és az egyéb szakfeladatok ellátása érdekében szabadon kell hagyni. A parti sávot érintő hulladék elhelyezéséhez ill. építmény megvalósításához nem járulunk hozzá. (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet) 3.12. A kivitelezés befejezését követő műszaki átadás-átvételi eljárásra a vízügyi hatóságot meghívni, valamint a meghívóhoz csatolni a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kivitelezés az engedélyben foglaltak szerint történt. 3.13. Sikeres műszaki átadás-átvétel után a csapadékvíz-elvezető létesítmények üzemeltetésére vonatkozó jogerős vízjogi üzemeltetési engedély módosítását megkérni a műszaki átadás-átvételt rögzítő jegyzőkönyv valamint a megvalósult állapotra vonatkozó létesítményjegyzék mellékelésével. 3.14. Tudomásul venni, hogy az elválasztott rendszerű csapadék-vízelvezető műre vízjogi üzemeltetési engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. 3
3.15. Betartani a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Debrecen, 5547/02/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának előírásait, mely szerint: 1. Az építési tevékenységet úgy kell végezni, az építőanyagokat és az építéshez használt gépeket úgy kell tárolni, hogy a felszíni vizek, a földtani közeg és a felszín alatti vizek ne szennyeződjenek. 2. A kivitelezés során esetlegesen előforduló havária jellegű szennyezést, károsodást haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek, azonnal gondoskodva a szennyező tevékenység befejezéséről, azonnali beavatkozást igénylő esetben a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, a károsodott környezetet helyre kell állítani. Ezen állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 3.16. Betartani a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, SZ-10D/1032-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat, mely szerint: 1.A tárgyi létesítmények kialakításához kapcsolódó elsődleges földmunkák (humuszmentés, munkaárok földtömeg kiemelése) csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. 2. A tárgyi létesítmény üzemeltetési engedélyének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 4./ Az engedély a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásáig, legfeljebb azonban 2016. augusztus 31-ig hatályos, egyes előírásai azonban engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosíthatók, illetve az engedély visszavonható. 5./ Határozatom ellen a közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az Országos Vízügyi Hatóságnak címezve, 2 példányban a Tiszántúli Vízügyi Hatóságnak kell benyújtani. A jogorvoslati eljárás díja 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 50%-a, azaz 50.000,- Ft, melyet a fellebbezés előterjesztésével egyidőben a Tiszántúli Vízügyi Hatóság 10034002-01712089-00000000 számú Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság előirányzat felhasználási keretszámlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénzátutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A fellebbezési határidő elteltével - fellebbezés hiányában - jelen határozat külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik. A jogerőre emelkedést követő 8 napon belül a határozatban foglalt jogok, kötelezettségek és adatok a vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzésre kerülnek. 4
I n d o k o l á s : Tiszanagyfalu Község Önkormányzata (Tiszanagyfalu, Kossuth út 43.) vízjogi létesítési engedélyt kért Tiszanagyfalu belterületi csatornák földmedrű szakaszainak mederburkolat kiépítésére., tervező, VR-1/2013. sz. terve alapján. Megállapítottam, hogy a benyújtott tervdokumentáció nem elégítette ki a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet követelményeit ezért a 3156/5/2013. ikt. számú végzésben hiánypótlást rendeltem el. Tiszanagyfalu Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2014. július 2-án érkezett ügyiratában megküldte a tervező által készített javított vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációt. Tiszamelléki Mélyépítő Kft., Tiszavasvári, által készített 74-14/2012. sz. állapotfelvételi terve alapján Tiszanagyfalu belterületi vízrendezés vízilétesítményei az 1556/10/ 2013. ikt. számú határozatban érvényes vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkeznek. Az ügyintés során megállapítást nyert, hogy döntően a nyílt földmedrű csatornák 40x40 cm járdalappal történő burkolását tervezik, valamint egyes helyeken a csapadékvíz-elvezetését biztosító padkafolyóka, zárt vezeték és kapubejáró műtárgy épül. Határozatom meghozatalánál figyelembe vettem: - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, SZ-10D/1032-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalását, melyet az alábbiak szerint indokolt meg: A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, a Tiszanagyfalu belterületi csatornák földmedrű szakaszainak mederburkolat kiépítése vízjogi létesítési engedélye ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hatóságomhoz. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyeket érint. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység jórészt beépítetlen, örökségvédelmi szempontból bolygatatlan területen történik, illetve a lelőhely szélső, periférikus részét érinti. A beruházással érintett régészeti lelőhelyet topográfiai kutatásokból ismerjük. A lelőhelyen még szisztematikus régészeti kutatás, teljes felületű feltárás nem történt, ezért így nem ismerjük a lelőhely vertikális és horizontális kiterjedését, állapotát és intenzitását, illetve a korábbi építési tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértékét. A beruházás során érinthetnek feltáratlan érintetlen lelőhelyrészeket. A gerincvezeték kialakítása során nem csak elérik a feltételezhető régészeti rétegeket, hanem át is vághatják azt. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Az előírt módszer a régészeti megfigyelés. 5
A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. 21. pontja szerint a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása. A Kötv. 22. (2) bekezdés a) pontja szerint régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 30. (2) bekezdése kimondja, hogy régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek a hatóság teljes körű feltárást írhat elő. A Kormányrendelet 30. (4) bekezdése d) pontja szerint teljes felületű feltárást lehet előírni abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. Ezért ha a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja, akkor a beruházás földmunkával érintett részén teljes felületű feltárást kell végezni. A megelőző feltárás módszerének meghatározásakor a Kormányrendelet 30. (1) bekezdésében szereplő szempontokat vettem alapul. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kormányrendelet 21. (1) alapján a feltárás helye szerinti megyében székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum (Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Jakab Attila, 42/315-722) jogosult. Szakhatósági eljárásom során a kulturális örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Kormányrendelet 3. melléklet A) pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. vonatkozó rendelkezésein, illetve a Korm. r. 13. (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. Hatóságom hatáskörét a kulturális örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló (XII.20.) 393/2012. Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) 2. (1) a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. sz. mellékletének 3. pontja, illetékességét a Korm. r. 2. (3) bekezdése és 1. sz. mellékletének 8. pontja határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. - A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, 5547/02/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását, melynek indokolása az alábbi: A Tiszántúli Vízügyi Hatóság megkereséssel fordult a felügyelőséghez, amelyben szakhatósági állásfoglalás megadását kérte Tiszanagyfalu település belterületi csapadékvíz elvezető csatornáinak mederburkolási munkálatainak vízjogi létesítési engedélyezéséhez A mellékelt dokumentációk alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartása esetén a vízjogi létesítési engedélyezésnek akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adunk. A szakhatósági állásfoglalás vízvédelmi előírásai a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 6. -a, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. (1) bekezdése, valamint a 220/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) és 11. (2) bekezdése alapján kerültek meghatározásra. A szakhatósági állásfoglalás kérés 2014. július 17-én érkezett. A szakhatósági állásfoglalás megadására 30 nap állt rendelkezésre, az ügyintézési határidő betartásra került. 6
A jogorvoslati út a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján került megállapításra. Szakhatósági állásfoglalásunkat a 2004. évi CXL. törvény 44. alapján, a 482/2013. (XII. 17.) Kormány rendeletben biztosított jogkörünkben eljárva adtuk meg. - Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., NyhK 10889/2014. sz. áramhálózati üzemeltetői nyilatkozatát, - A TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft., Debrecen, 2014. május 20-án kelt közmű-üzemeltetői nyilatkozatát. - A Magyar Telekom Nyrt., Nyíregyháza, 4203393-48863458-1/2014. sz. közműegyeztetési jegyzőkönyvét valamint a Gy-5210T-260-0047/311/2014. sz. közműkezelői nyilatkozatát. - A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. (Nyíregyháza) 2014. február 07-én kelt egyeztetési jegyzőkönyvében foglaltakat. - A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, SZSZB- 888/2/2013. sz. vagyonkezelői hozzájárulását és az SZSZB-888/1/2013. sz. közútkezelői hozzájárulását. - Tiszanagyfalu Község Önkormányzata, 2013. május 15-én kelt, 1029-4/2013. sz. tulajdonosi hozzájárulását. Az ismertetett tényállás alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Engedélyes a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet I. sz. melléklet 24./6.1. pontja alapján a 100.000,-Ft igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Határozatomat a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben eljárva, a 2004. évi CXL. tv. 71. (1) bek.; 72. (1) bek.; 98. (1) bek. 99. alapján, az 1995. évi LVII. tv. 28. (1) bek. és 29. valamint a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. figyelembevételével hoztam meg. Debrecen, 2014. szeptember 4. 7