tárási viszonyokhoz alkalmazkodva új építési tervet állítunk össze, összhangban az eredetileg megtervezett teljes feltáró hálózattal. Tudjuk, hogy tervezési módszerünket tovább kell tökéletesíteni, a továbbfejlesztést egyrészt az ezután készülő új alaptervekben, zömét pedig a feltárási alaptervek tervezett revíziója 'során fogjuk megvalósítani. Erdőgazdasági feltáróutak vízáteresztő műtárgyai LÁNG ELEMÉR Az Erdőterv a kiviteli tervek elkészítésében a lehető leggazdaságosabb megoldás javaslatba hozását tekinti feladatának. A műtárgyak tervezése során a következő szempontok szerint veszi megfontolás alá az egyes megoldásokat: végett. 1. Hídnyilások hidraulikai vizsgálata az optimális nyílás megállapítása 2. Helyszínen fellelhető, tartós építési anyagok felhasználása. 3. Előregyártható elemek alkalmazása. 4. Szerkezeti megoldásokban az egyszerűségre való törekvés. 5. Az egyes építési elemek olyképpen való kiválasztása, hogy az építés közbeni hiba a minimumra csökkenjen. 6. Egy munkahelyen belül lehetőleg kevés elem többszöri alkalmazása az anyagbeszerzés egyszerűsítése érdekében. A felsoroltak céltudatos alkalmazásával lehetővé válik a gyors anyagbeszerzés és annak munkahelyi elosztása; kiküszöbölhető az elhelyezési és szerelési hibák jelentős része, ami által az építkezés meggyorsítható, illetve nagyobb mennyiségű munkavégzés biztosítható. Utóbbi szempont igen jelentős a tervhitelek megfelelő időben való felhasználása érdekében. Továbbá egyszerűbb lesz a kivitelezés, mert az előregyártott elemek az erdei útépítések gyakran kedvezőtlen vizonyai közt csak elhelyezést igényelnek, gyártásuk megfelelő telephelyen szakszerűen, gyorsan és anyagtakarékosan megoldható. Erdőgazdasági útjainkon a következő híd-típusok kerülnek alkalmazásra: 1. csőáteresztők., 2. fedlapos áteresztők, 3. boltozatok, 4. vasbeton lemezhidak, 5. vashidak. Csőáteresztőként általában körkeresztmetszetű típusokat alkalmazunk 40 60 80 100 cm előregyártott és 150 200 cm nyílású, helyszínen betonozott kivitelben. Alapozásuk megfelelő altalaj esetén tömörítésen kívül mást nem igényel. Ha az altalaj nem kellően teherviselő, avagy felülete nedves és ezáltal felpuhult, 20 cm vastag homokos-kavics ágyazatba, illetve 20 50 cm vastag B 50 betonalapra kerül. Felfagyási veszély itt nincs, mert a cső takarva van. A régebben szokásos előfejalap helyett, ma a tömbalapot tervezzük meghonosítani, mert ugyanazon cél elérésére kevesebb anyagot és munkát igényel (1. ábra). A helyszínen betonozott csőáteresztőket békaszáj-szelvény szerint képezzük ki, betonalapon, 2 4 m-enkénti építési hézagokkal ellátva, egybe betonozott előfejjél. Általános tapasztalat, hogy a helyszíni betonozás erdőgazdasági viszonylatban nehézkes, ezért a nagy nyílású csövek helyett inkább 2 vagy 3 nyílású csőáteresztő-rendszer alkalmazása kívánatos. A csőáteresztők lezárása
nem teljesen megoldott probléma. A gyári előfej mozgatása nehézkes, a helyszínen készített gallér alkalmazásánál elkerülhetetlen a szélső csövek rézsűnek megfelelő lefaragása. Nagyobb átmérőjű csöveknél, különösen, ha azok esésben fekszenek, helyesebb a szárnyfallal való lezárás. A ferde csőáteresztők lezárására a támfalas megoldás a legelőnyösebb, mert a támfalak a helyzetnek megfelelően egyszerűen kialakíthatók. A lezárás egy másik módja a cső egyik vagy mindkét végén alkalmazott akna. Előbbi különösen gyakran előfordul a szabványárkok vizének átvezetésére épített csőáteresztőknél, utóbbi pedig védőcső- Régi megoldás üj törekvés 1. ábra ként gyakori. Az aknába torkolló cső tömblapot nem igényel, mert az akna alapozása kimosás ellen védi. Az aknák készülhetnek terméskő- vagy betonfalazattal. Az aknák tisztántartása végett iszapülepítőt nem célszerű alkalmazni, helyesebb az aknafenék surrantószerű kiképzése és a csőnek min. 2% esés biztosítása, miáltal a cső állandó üzemképes volta biztosítható. Mivel az aknák létesítése szakmunkát igényel, az a törekvésünk, hogy egyszerűbb esetekben lehetővé tegyük annak elhagyását a szabványárok fenékszint jenek megfelelő mértékűre való süllyesztésével (2. ábra). 2. ábra A csőáteresztők alkalmazása mindenütt indokolt, ahol kellő építési magasság áll rendelkezésre, és megfelelő eséssel biztosítható a cső tisztántartása, illetve állandó üzemképes volta. Fedlapos áteresztők alkalmazása akkor célszerű, ha rendkívül alacsony építési magasság áll rendelkezésre, szélső esetben még a burkolat átvezetése is elmaradhat. Főleg községi átkelési szakaszokon alkalmazzuk, előregyártott vasbeton lemez elemek beépítésével. A falazat terméskő vagy beton, aszerint, hogy a kérdéses helyen van-e kő vagy sem. Utóbbi esetben a beton gazdaságosabb, mert a kőhiányos helyeken rendszerint található kavics, vagy ha szállítani kell, szállítása egyszerűbb mint a terméskőé. A falazat és az alapozás kis magasságú hídfőknél és kis nyílásnál 0,4, 0,5, 0,6" m egybeépül (3. ábra), nagyobb nyílásnál pedig a két alap önálló (4. ábra). A pályatest oldalirányú lezárása a szélső lemezekre vasbetonozott szegéllyel történik, ezért ezeket előregyártás
közben megfelelő kiálló vasalással kell ellátni, hogy a bordát hozzáköthessük. A csatlakozó töltés lezárása párhuzamos, merőleges vagy ferde szárnyfallal történik. A szárnyfal mérete megegyezik az ellenfal méretével, így tervezése, valamint építése különösebb komplikációt nem jelent. Alapozásukat is elegendő a fagyhatárig mélyíteni, de eddig feltétlenül szükséges. A vasbeton fedlapokat önálló elemként kezeljük, és méretezésük egyetlen nehéz keréksúlyra történik. A vasalás is a középen terhelt lemez elveinek szem előtt tartásával kerül kiosztásra. A kerékterhelés egy terhelési négyszögön belül érvényesül, amely a lemezkeresztmetszet geometriai középvonaláig számítandó. Előregyártás alkalmával a nyomott oldalt feltűnően meg kell jelölni, hogy elhelyezéskor ne fordulhasson elő felcserélés. 3. ábra 4.. ábra Boltozott áteresztők alkalmazása különösen nagy töltéseknél gazdaságos, ahol nem túl magas a szükséges nyílásmagasság. Általában mindenütt ez a szokásos hídtípus, ahol a szerkezet felett túltöltés van. Építésének legfontosabb feltétele a kellően teherbíró altalaj, mivel a boltozat süllyedésre és a hídfők vízszintes irányú mozgásával szemben rendkívül érzékeny és egyenlőtlen a boltozat károsodását okozza. Nem megbízható altalajon a nagy süllyedés magasságú hídfő elkerülése végett vasbetonlemezhidat tervezünk ugyancsak túltöltéssel. Közvetlenül a boltívre helyezett útburkolat nem gazdaságos, mert a merev boltozatot túlságosan igénybe veszi. Ilyen esetben szintén a híd gazdaságos, de már túltöltés nélkül. Boltozaton a földfeltöltés vasbetonlemezes minimális vastagsága 30 40 cm, erre jön a pályaburkolat. Erdőgazdasági viszonylatban aránylag ritkán fordulnak elő, mert ahol csak lehetséges, csőáteresztőt tervezünk helyettük. Vasbeton lemezhidak. A vasbeton hidak közül leggyakrabban az egyszerű és könnyen elkészíthető lemezhidakat alkalmazzuk, mert viszonyaink között ennek építési munkáit megbízhatóan el tudjuk végezni. Éppen ezért legfontosabb törekvésünk az építés sikerének biztosítása a hibalehetőségek minél nagyobb mérvű kiküszöbölésével pl. kevés cementfajta, vasátmérő alkalmazása, komplikáltabb vasformák elkerülése, a vasbeton legkisebb méretűre való redukálása a beton és kőszerkezetek javára, komplikáltabb szerkezetek (bordáslemezes híd, szegélybordás lemezhíd) teljes mellőzése. Nagyobb nyílásokat megosztva tervezünk két támaszú lemezekkel, ha pedig túlléptük az egyszerű lemez felhasználásának felső határát, akkor vasszerkezetet, ill. öszvértartót alkalmazunk. A tervezés és építés megkönnyítésére 5,0 m koronaszélességnek megfelelő felszerkezeti mintaterveket dolgoztam ki, eddig két sorozatban a fejlődés igényeinek megfelelően és jelenleg folyamatban van a harmadik sorozat
kidolgozása, mely a legújabb elveknek is megfelel és az előbbiekhez viszonyítva tovább egyszerűsít. Szerkezetét tekintve az első sorozat téglalap keresztmetszetű vasbetonlemez, kiemelt szegélyekkel, a szegélyen kívül elhelyezett sűrű rácsozasd korláttal, bazaltbeton pályával, megfelelő élvédő szögvasakkal, a híd közepén lefolyókkal, szigetelés nélkül. A tetőszelvény a bazaltbeton megfelelő kiképzésével készül. Jellegénél fogva alkalmas ívben való elhelyezésre is, megfelelő oldalesésű bazaltbetonnal és kellően megemelt szegéllyel. A második sofelélő trapéz-keresztmetszetű vasbetonlemez, a tetőszelvény megfelelő kiképzésével, kiemelt szegélyekkel, a szegélybe ágyazott, hézagos szögvas korláttal, azonos vastagságú bazaltbeton pályával, élvédő szögvasakkal, lefolyó és szigetelés nélkül. Alkalmas a lemezkeresztmetszet változtatása nélkül ívben való elhelyezésre, mint az első sorozat lemezei. A harmadik sorozat téglalap keresztmetszettel, a legújabb elveknek megfelelően a hídon átvezetett makadámpályával, egyenesben és túlemelés nélküli ívben kiemelt szegély nélkül (5. ábra), 5. ábra vasbeton korlátoszloppal; kis sugarú ívben kiemelt szegéllyel és szögvas korláttal készül. A makadám pálya minimális vastagsága 12 cm, a tetőszelvény oldalesése 3%. A kiemelt szegély pálya feletti magassága 18 cm. A szegélyek közötti pályaszélesség 4,00 m, illetve ennek a szélesítéssel növelt értéke. A kiemelt szegélyű hídon a szögvaskorlát hossza megegyezik a vasbetonlemez hosszával. A kiemelt szegély nélküli hídon 2 vagy 3 oszlop be van építve, a többi pedig a hídon túl ehhez csatlakozik a közúti korlátok elhelyezésének szabályai szerint. Az átvezetett makadám burkolat megkívánja a vasbetonlemez szigetelését és ennek védelmét. Mivel a pályalemez azonos vastagsággal épül meg, a hosszszelvény kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a híd min. 0,75% esésbe kerüljön. Az említett mintatervek 15 tonnás tehergépkocsi terhelésre méretezettek, avval a feltételezéssel, hogy az 5,0 m széles lemezkeresztmetszet a terhelésre együtt dolgozik. A megfontolások alapján, különösen a hídon átvezetett makadámpálya esetén ez az 5,00 m szélső határt * jelent, ezért szélesített keresztmetszet esetén ezt tekintjük együttdolgozó szélességnek, így nem okoz különösebb nehézséget az ívben fekvő szerkezetek megszerkesztése az azonos nyílású egyenesben fekvő szerkezet adatainak felhasználásával. A hídfők formájának megválasztásánál általános irányelv az, hogy gyengébb teherbíró altalajra, valamint előbbitől függetlenül mély mederbe párhuzamos szárnyfalakkal egybeépített; megfelelő teherbírású és terepszint fölé
emelkedő hidak esetén merőleges vagy térde szárnyfalakkal ellátott hídfő kerüljön, különösen, ha az alapozás síkja utóbbinál a felszínhez közel esik. Esztétikailag a párhuzamos szárnyfal előnyösebb, a merőleges optikailag leszűkíti a hídnyílást. Aluljáróknál különösen hatásos a ferde szárnyfal, mert terelő hatása van a járművezetőre. Közömbös esetben az a megfontolás a döntő, hogy melyik a gazdaságosabb, tehát melyik igényel kevesebb munkát és anyagot, melyiknek a geometriai alakja a legegyszerűbb. Az alapozáshoz rendesen síkalapot alkalmazunk, a mélyalapozások közül a kút és cölöpalapozás jöhet viszonyaink között figyelembe, mert kútásó szakember majdnem mindenütt könnyen található, aki a süllyesztést szakszerűen és gyorsan elvégzi; a cölöpalapozás elkészítése pedig előregyártott vert vasbeton cölöpökkel nem igényel különösebb berendezést, illetve szakértelmet. Általános tapasztalat, hogy a kivitelezést, a betonmunkákat is kőművesek végzik, ezért a betonminőségeket is úgy választjuk meg, hogy azok elkészítése nehézséget ne okozzon. Alaptestek általában B 50 kavicsbetonból, vagy B 70 kőbetonból 40% kőtartalommal épülnek. Még kőben gazdag helyen is célszerű a kőbeton alap alkalmazása, mert az önmagában stabilabb, mint a terméskő alap. Felmenő falak anyaga B 70 beton, vagy réteges terméskő falazat H 25 minőségű cementhabarcsba rakva. A vasbetonlemez alá terméskő fal esetén 50 cm vastag B 70 minőségű betont tervezünk, hogy a lemez felfekvése pontosan kialakítható legyen. A betonfalak földdel érintkező felületeit bitumenmázzal szigeteljük. Nagy csatlakozó töltéseknél a hídfő mögé szivárgóréteget tervezünk, megfelelő kivezetéssel, hogy a tervezésben felvett földnyomás állandó voltát biztosítsuk. Vashidak. Erdőgazdasági utak műtárgyaiként általában ritkábban alkalmazott szerkezetek. Főleg nagyobb nyílásoknál jöhetnek szóba, vagy pedig olyan esetekben, amikor valamilyen oknál fogva nincs idő a beton szilárdulására. Szerkezetüket illetően több főtartós felsőpályás szerkezetként alkalmazzuk, hengerelt I. tartókból, fából készített pályával és korláttal, a pályaszerkezet védelmére kopópallóréteggel ellátva. Az elmondottak után önként adódnak a feladatok, amelyeket tervezésünk fejlesztése, munkánk gazdaságosabbá tétele végett célszerű elvégezni. zásra. 1. Csőáteresztő mintatér veinek kidolgozása az általános, szokásos alkalma- 2. 1 m alatti fedlapok mintaterveinek elkésztése 0,4 0,5 0,6 0,8 nyílásokkal, előregyártási és mozgatási szempontok kellő figyelembevételével. 3. A vasbetonlemezhidak harmadik sorozatának kidolgozása a kétféle keresztmetszetnek megfelelően. ^A csőáteresztők terveit az építéseket végző erdőgazdaságok bevonásával tervezzük kidolgozni, hogy a tervező elképzelései és a kivitelező gyakorlata a legjobb megoldást hozza létre. A fedlapok és lemezhidak tervei már nem annyira kivitelezőhöz kötöttek, az optimális megoldást.a tervező is megtalálhatja. A mintatervek lehetővé teszik a tervezési munka nagyfokú egyszerűsítését, főképpen pedig a kivitelezés egységesítését.