A FÖLDHASZNF LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA
Száll llítóközeggel: 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT
JELENTŐSÉGÜK:
A TALAJERÓZI ZIÓ OKAI
AZ ERÓZI ZIÓ ÉS S A DEFLÁCI CIÓ JELENTŐSÉGE Kedvezőtlen adottságú területek (1992) SAVANYÚ TALAJOK ERÓZIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET DEFLÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET TALAJTÖMÖRÖDÉS SZIKES TALAJOK VÍZZEL IDŐSZAKONKÉNT VESZÉLYEZTETETT SÍK TERÜLETEK KEMÉNY VAGY KÖVES TALAJ MÁSODLAGOS SZIKESEDÉSSEL SÚJTOTT TERÜLETEK VÍZZEL VESZÉLYEZTETETT VÖLGYEK VAGY HEGYOLDALAK 0 500 1000 1500 2000 2500 1000 ha
1. EOLIKUS FOLYAMATOK - DEFLÁCI CIÓ A szél l felszínalak nalakító tevékenys kenysége következtk vetkeztében kialakuló talajpusztulás JELLEMZŐI Vízhiányos, fedetlen területeken Légnyomáskülönbség Areális nagy távolságokat érint Erózi zióbázisa zisa a talajvíz Osztályozott hordalék
KIALAKULÁSÁNAK LEGFŐBB OKAI: az erdők k irtása gyepterületek felszámol molása a talaj védelmv delmét t figyelmen kívül k l hagyó talajhasználat lat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezv zrendezés s (lápok lecsapolása) sa) potenciálisan defláci cióveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)
A DEFLÁCI CIÓT T BEFOLYÁSOL SOLÓ TÉNYEZŐK Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: morfológiai és s agronómiai szerkezete szemcseösszet sszetételetele szerves-anyag tartalma nedvesség állapota érdessége növényborítottsága A terület (tábla): kitettsége, a defláci ciós terület hossza
A defláci ció előfordul fordulásának időszakai: A deflációs napok március és május közötti időszakra esnek Leggyakoribb deflációs időszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek) A téli fagy a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi A talajelőkészítés során a magágykészítő gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés
A FOLYAMAT JELLEMZŐI Száll llítás s típusai: t Effluxió: (0,1-0,5 0,5 mm) ugráló mozgás Extrúzi zió: 0,5 mm<, gördülés, csúsz szás Detrúzi zió: érdes barázd zdás felszínen lepusztulás és feltölt ltődés Effláci ció: lebegtetve száll llítás kevésb sbé jelentős MO-on
Lebegtetve száll llítás- effláci ció: Átlagosan 10 % Nagy távolst volságra jut el Vegyi anyagok Pollen Tavaszi hónapokbanh Futóhomok területeken Növényzettel nem fedett területeken
Ugráltatott hordaléksz kszállítás - effluxió Legjelentősebb 60-65% 65% Görgetett hordaléksz kszállítás - extrúzi zió 7-25%
KIMÉLY LYÍTÉS DEFLÁCI CIÓS MEDENCÉK Negatív v formák
AKKUMULÁCI CIÓ Szabadon mozgó homok Homokfodrok Barkán Dűnék FELHALMOZÁS:
RÉSZBEN KÖTÖTT K TT FUTÓHOMOK Homokfodrok Vándordűnene Szélbar lbarázda- maradékgerinc kgerinc- garmada Parabolabucka Nyírs rség Duna-Tisza közek Homoklepel TERÜLETEK
MAGYARORSZÁG - FÜLÖPHÁZA
SZÉLER LERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A FÖLDF LDÖN
CARAORMAN FÉLIG KÖTÖTT K TT FUTÓHOMOKTER HOMOKTERÜLET
EMBERI HATÁSRA FELERŐSÖDŐ SZÉLER LERÓZIÓ A FÖLDÖN
A SZÉL -ÉS S VÍZERV ZERÓZIÓ HATÁSA 1,9 billió t/év Víz: 1.068 m t/év Szél:840.5 m t/év AZ USA-BAN
NÖVÉNYI FEDETTSÉG BEFÜVESÍTETT VÍZELVEZETŐK VÉDEKEZÉS FENNTARTHATÓ MŰVELÉS LEJTŐS TEREP FORMÁIHOZ ALKALMAZKODÓ MŰVELÉS
FŰ-VÉDŐSÁV ÉLŐ HÓFOGÓ SÁV TERASZOZÁS MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV
SZÉLER LERÓZIÓVAL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETI K KÉRDÉSEK NÖVÉNYEK NYEK ÉS S NÖVÉNYI N NYI MARADVÁNYOK HATÁSA Füves vegetáci ció -túllegeltetés Erdők Termesztett növényekn nyek Magassága Egyenletessége ge Sortávols volsága-iránya Betakarítás-növényi nyi maradványok
TÁBLAMÉRETEK CSÖKKENT KKENTÉSE Parcellák k iránya
MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK
TALAJMŰVEL VELÉS Talajlazító munkálatok Trágy gyázás humusz növeli n az ellenáll llóképességet Talajnedvességöntözés
EGYÉB Talajrögz gzítő szerek Alföld ld Erdősítés Gyümölcs lcs-szőlő telepítés
MAGYARORSZÁG A széler lerózió kivált ltó okok elsősorban sorban a következk vetkezők: k: Erős s szél, különösen k kora tavaszi szelek Állandó növénytakaró hiánya Száraz, laza talajfelszín Kedvezőtlen talajszerkezet A széler lerózió mértékét t fokozhatja: Szélv lvédő erdősávok kivágása Erdőkiv kivágás, gyepfeltörés Többszintes művelm velési módok m megszüntet ntetése Fellazított homoktalajok, pl. tereprendezés elvégz gzése után
A széler lerózió károsító hatása a növényekben: nyekben: növénysérülés, s, asszimiláci ciós s felület let csökken kkenése apró magvak elszáll llítása növényfulladás s (különösen a vegetáci ció elején) amikor a növényeket n nyeket betemeti az odasodródott dott talaj
Széler lerózió hatása a talajban: Szerkezetromlás, aszály lyérzékenység növekedés Jobb minőségű földek termékenys kenység csökken kkenése, ha oda gyengébb minőségű talaj száll llítódik Talajszennyezések sek (pl. gyomírt rtószert,, vagy egyéb b káros k anyagokat a szél l eltéríti) ti) Humuszveszteség
DEFLÁCI CIÓS S HATÁSOK MAGYARORSZÁGON: GON: 1,8 m ha
Talajpusztulás Talajpusztulás Erózió Szélerózió által erõsen veszélyeztetett Összesen (ezer ha) Az összterület %- ában Erõs 70%< 554 6,0 Közepes 30-70% 885 9,5 Gyenge 30%> 858 9,2 összesen 2297 24,7 1450 15,6 Víz- és szélerózió mindösszesen: 3747 40,3 80-100 millió m 3 1,5 millió t szervesanyag
PÉLDA: 1997 országos orkánerej nerejű szél SZEGED
2. ERÓZI ZIÓ LINEÁRIS meghatározott pályp lyán mozgó AREÁLIS felületi leti Filmszerű megjelenés Lefolyó vizek akkumuláci ciójára jellemző
LINEÁRIS ERÓZI ZIÓ INDUKÁLÓ FOLYAMAT: gravitáci ció A MEDERFORMÁLÁS S MECHANIZMUSA Korrózi zió kémiai oldás Korrázi zió hordalék általi formálás Attrició: : görgetegtg rgetegtördelés Kavitáci ció: : nyomáscs scsökkenés - buborékk kképződés
HORDALÉKSZ KSZÁLLÍTÁS OLDOTT CaCO 3 FOLYÉKONY ANYAGOK SZÁLL LLÍTÁSA
SZEMCSÉS S HORDALÉK ÚSZÓ - maradványok LEBEGŐ homokfrakciónál l finomabb anyag FENÉKHORDAL KHORDALÉK Csúsz szó Görgetett ugráltatott
ÖVZÁTONYOK Képződés Jelentőség
AZE RÓZIR ZIÓT T BEFOLYÁSOL SOLÓ Csapadék: TÉNYEZŐK intenzitás, időtartam, cseppnagyság, g, olvadó hó mennyisége, hóolvadh olvadás s időpontja Talaj: szerkezete, nedvesség állapota, vízgazdálkodása, növényborítottsága
Lejtő: hossza, alakja, kitettsége, meredeksége, 5%> sík, s hullámos felületi leti rétegerózió alacsony 5-12% - felületi leti rétegerr tegerózió függ a talaj vízgazdv zgazdálkodásától 12-17% 17% lefolyás s erős
TÍPUSAI: 1. Felületi leti rétegerr tegerózió: A talaj felső rétege szétiszapol tiszapolódik (morzsák k szétesnek) Jó szerkezetű talajon is gyakori Elsősorban sorban a talaj felső 2-33 cm-es rétegét érinti A vízbeszivv zbeszivárgás s mélysm lységéig hathat Csökken a talaj vízvezetv zvezető képessége és s a légjl gjárhatósága A felszín n lazítása szüks kséges a kialakulása esetén n (kapálás, kultivátoroz torozás)
2. Csepperózi zió: Az esőcseppek mechanikai ütőhatására bekövetkez vetkező morzsaszétes tesés Megelőzi a felületi leti rétegerr tegeróziót A szétes teső talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat rusokat A csapadék ütő hatása következtk vetkeztében a talajrészek a levegőbe kerülhetnek (felcsapódás s 50-60 cm-ig) A felcsapódó talajrészecsk szecskék k oldal irányban is elmozdulnak
3. Barázd zdás s erózi zió: A felszínen képződött kisebb vízerek egymással egyesülnek - nagyobb vízfolyások is képződnek. A lejtők kisebb hajlataiban koncentrálódnak A laza felszínbe belevágódnak és a talajt lefutási vonaluk mentén elhordják. Vonalas erózió alakjában jelentkezik Sekély talajműveléssel már el nem tüntethetők, de a vízszintes talajművelést még nem akadályozzák. Méretük: 50 cm-nél nem mélyebbek. Képződésük: keréknyom választó barázda segíti elő, helytelenül végzett sáncolás
VÍZMOSÁSOS SOS ERÓZI ZIÓ Erózi ziós árkok Nagy kiterjedésűek ek 50 cm< Talajművel velő eszközökkel kkel nem tüntethetők k el Művelést akadályozza
SÍKVIDÉKI KI ERÓZI ZIÓ Alig látható térszíni (1%-os lejtő) különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi hetero-genitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás, gyökér-fulladás jelentkezik Szikeseken padkás képződményeket hoz létre
DOMBVIDÉKI ERÓZI ZIÓ Sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképződés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás Először a legértékesebb feltalaj ( A szint felső rétegei) pusztul le, majd a lejtő egyes részein a B szint is teljesen lepusztulhat A lepusztult talaj a lejtő lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg Átmosásos erózió (síkvidékeken is) talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat (tápanyagokat)
Felületi rétegerózió: leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre Rendszerint lassú lefolyású,, nem hagy tartósan látható nyomokat Sekély művelm veléssel elmunkálhat lható Kialakulása: nyári záporok z és s a téli t hóolvadh olvadás idején Rétegerózió következtében kb. 1.4 millió ha erősen erodált
Vonalas erózi zió: : barázd zdás, árkos, szakadékos kos Abban az esetben, ha a rétegerózió erősödésével kisebb-nagyobb mélyedések keletkeznek Megbontja a termőhely egységét, akadályozza a táblásítást, st, a termesztés- technológi giát
KÖVETKEZMÉNYEK Lejtőkön n 40000 m3víz/ z/év - FÖLD Átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekr letekről. l. Mo-on on 3 millió ha-t érint.
PÉLDA Dombvidéki erózi zió: agyagbemosódásos sos barna erdőtalajon Ha az A szint lepusztult, A vörösbarna v B szint kerül a felszínre Majd a sárgs rgásbarna C szint következik Az erózi zió a tömődött t tt B szint esetében lelassul A B C Vízvezetőképesség
EMBERI HATÁSRA FELERŐSÖDŐ VÍZERÓZIÓ A FÖLDÖN
VÍZERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A FÖLDF LDÖN
AZ ERÓZI ZIÓ MÉRTÉKE MAGYARORSZÁGON GON
VÍZERÓZIÓ MAGYARORSZÁGON GON 3 millió ha a termőter terület 17%-a
VÉDEKEZÉS S AZ ERÓZI ZIÓ ELLEN Talajvédő termesztéstechnol stechnológia Erdészeti előírások alkalmazása Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyv zgyűjtőrendszer vízrendezése Műszaki talajvédelem
Talajvédő termesztéstechnol stechnológia A talajművel velés s a gyorsított erózi zió egyik leggyakoribb okozója Művelési irány: lejtőre merőlegesen Az erőgépek gazdaságosabban gosabban is üzemeltethetők
Sima helyett hullámos talajfelszín A talajnedvesség megőrz rzésére re A talaj felső 10-15 15 cmrétegét érintő művelés esetén n nagy az erózi zió veszélye, sekélyen művelm velő eszközök önálló alkalmazásának elhagyása Kombinálni kell a sekélyen dolgozó eszközöket ket középmély lazítással
Trágy gyázás Differenciált vagy kiegyenlítő trágy gyázásra szüks kséges az erózi ziós s szakaszok figyelembe vételével Növénytermesztési si módok: m A munka szintvonalak irány nyában. Fedett tarló alkalmazása 10-12% 12%-nál l meredekebb lejtőkön n szalagos növénytermesztési si módot m szüks kséges alkalmazni A növényzet n nyzet talajvédő hatása annál jelentősebb minél l sűrűbb s állomány minél l hosszabb tenyészid szidő
Erdészeti előírások alkalmazása Kopárok és s tisztások sok fásítása f sa (25% feletti lejtőkön) A tarvágások megszüntet ntetése Táblák k mezővédő erdősávokkal törtt rténő szegélyez lyezése Az erdősítés s szerepe az erózi zió elleni küzdelemben: Csökkenti a gyors hóolvadh olvadást A felületi leti vizek kialakulását és s talajsodró hatását A víz v z nem tud felgyorsulni a lejtőn Csökkenti a talaj átfagyásának mértm rtékét Javítja a talaj szerkezetét
GYAKORLATI PÉLDP LDÁK
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET K MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI SZEMPONTÚ MINŐSÍTÉSE SE A CSEREHÁTON Prof. Dr. Szabó József DE- Természetf szetföldrajzi Tanszék
CSEREHÁT Mezőgazdas gazdasági gi hasznosítású kistáj Problematikus terület Társadalmi konfliktusok Mg-i i konfliktusok Táji konfliktusok
VIZSGÁLT TÉNYEZT NYEZŐK Litológiai adottságok Pleisztocén képződmények dominálnak a felszínen
Relatív v relief Hasonló értékek a 2 vízgyűjtőnél Vízválasztók magasabb relatív relief
Lejtőviszonyok Kedvező Kis lejtősz szög dominanciája
Geomorfológia Pliocén-pleisztoc pleisztocén pedimentáci ció
Talajgenetika 70% ABET 25% CSBET Lejtőhordal hordalék talaj Humusz, ph kartogram
9 CSOPORT Völgytalpak és környezetük k mély m humuszréteg tegű öntés- és s réti r talajú,, gyakori vízhatásnak kitett csoport Alacsony relief Kis lejtőss sség rétgazdálkodás MORFO-LITOG LITOGÉN DOMINANCIÁJÚ ALAPEGYSÉGEK GEK