ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 102719370 KTJ: 102205128 Iktatószám: H-173-65/2012. Hiv. szám: Tárgy: Győr, Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: Győr-Szol Zrt. (Komszol Kft.) Pápai úti hulladéklerakó talajvízszennyezés megszüntetésére kötelezés H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) részére a Pannon- Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített a győri 091/3, 091/11, 20308, 091/2, 095/2, 098/2, 098/5, 099, 0100/16, 0100/17, 0100/18, 0100/19, 0100/20, 0100/33, 0100/34, 0100/35, 0103/3, 0105/6, 0105/25, 0105/26, 0105/27, 0105/28, 0105/29, 0105/30, 0107/2, 20167/4, 20167/5, 20167/6, 20171/2, 20171/3, 20172/3, 20172/4, 20172/5, 20172/6, 20173/2, 20173/3, 20173/4, 20173/5, 20173/6, 20173/7, 20173/9, 20175/2, 20175/3, 20175/4, 20175/5, 20175/6, 20175/7, 20175/8, 20183/2, 20183/3, 20183/4, 20183/5, 20183/6, 20183/7, 20183/8, 20183/9, 20184/1, 20184/2, 20184/3, 20184/4, 20184/5, 20184/6, 20184/7, 20184/9, 20184/11,20184/12, 20184/13, 20184/14, 20184/15, 20184/16, 20184/17, 20184/18, 20184/20, 20184/21, 20184/22, 091/4, 091/5, 091/7, 091/8, 091/9, 091/10, 20181, 20182/1, 20307 hrsz-ú ingatlanokon bekövetkezett talajvízszennyezés kármentesítésére vonatkozó beavatkozási tervet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézetének és a Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakhatósági állásfoglalása alapján elfogadja. II. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a talajvíz-szennyezés megszüntetése érdekében a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt-t ( 9024 Győr, Orgona u. 10.) a győri 091/3, 091/11, 20308, 091/2, 095/2, 098/2, 098/5, 099, 0100/16, 0100/17, 0100/18, 0100/19, 0100/20, 0100/33, 0100/34, 0100/35, 0103/3, 0105/6, 0105/25, 0105/26, 0105/27, 0105/28, 0105/29, 0105/30, 0107/2, 20167/4, 20167/5, 20167/6, 20171/2, 20171/3, 20172/3, 20172/4, 20172/5, 20172/6, 20173/2, 20173/3, 20173/4, 20173/5, 20173/6, 20173/7, 20173/9, 20175/2, 20175/3, 20175/4, 20175/5, 20175/6, 20175/7, 20175/8, 20183/2, 20183/3, 20183/4, 20183/5, 20183/6, 20183/7, 20183/8, 20183/9, 20184/1, 20184/2, 20184/3, 20184/4, 20184/5, 20184/6, 20184/7, 20184/9, 20184/11,20184/12, 20184/13, 20184/14, 20184/15, 20184/16, 20184/17, 20184/18, 20184/20, 20184/21, 20184/22, 091/4, 091/5, 091/7, 091/8, 091/9, 091/10, 20181, 20182/1, 20307 hrsz-ú ingatlanok kármentesítése érdekében a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézetének és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakhatósági állásfoglalása alapján beavatkozásra, valamint kármentesítési monitoring végzésére kötelezi, az alábbiak szerint: - A kármentesítési munkálatokat 2016. október 1-ig be kell fejezni.
2 - A kármentesítés eredményességét, a károsodás csökkenését, illetve megszűnését a beavatkozási munkálatokkal párhuzamosan kármentesítési monitoring keretében kell ellenőrizni. A kármentesítési monitoringrendszer: A meglévő monitoring rendszer elemei: 12, 13, 14 (T1), 15 (T5), A1 (T2), A4 (T4), A7, B1, B2, B3, B5, B7, B8, R1 és R2. Az új monitoring rendszer elemei: T3 (termelő kút), 2 és 4 jelű ideiglenes mintavételi furat. 1./ A kármentesítési technológia: III. A beavatkozási technológia: szennyezett talajvíz kitermelése; ph beállítás; homogenizálás; szennyezett víz előtisztítása; szennyezett levegő tisztítása; az előtisztított víz hidrobotanikai tisztítása; a tisztított víz elhelyezése; keletkező iszap-zagy kezelése. 2./ A beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy annak alapján a felszín alatti vízben az alábbi D kármentesítési célállapot határértékek elérhetők legyenek, az alábbiak szerint: A D kármentesítési célállapot határértékek a talajvízre vonatkozóan: Komponensek Talajvíz mg/l Ammónium 4,0 Nátrium 984,5 Klorid 1515,5 A D kármentesítési célállapot határérték, az az érték, melyet a kármentesítés eredményeként el kell érni. Hatóság előírások: IV. - A próbaüzem megkezdése előtt alapállapot felmérést kell végezni a talajvízfigyelő és a termelő kutakban (12, 13, 14 (T1), 15 (T5), A1 (T2), A4 (T4), A7, B1, B2, B3, B5, B7, B8, R1 és R2 meglévő monitoring kutak és az újonnan létesítendő monitoring kutakból T3, 2 és 4 ). - Meg kell határozni az általános vízkémiai paramétereket: (KOI(ps), fajlagos elektromos vezetőképesség, szulfát, ammónium, nitrit, nitrát-, klorid, hidrogénkarbonát, nátrium, kálium, kalcium magnézium-ion) tartalmát és meg kell mérni a nyugalmi vízszintet. - A próbaüzem alatt napi rendszerességgel mérni kell a termelő kutakban az üzemi vízszintet és a kitermelt víz mennyiségét, valamint a figyelő kutakban a nyugalmi vízszintet. - Napi rendszerességgel meg kell mérni a tisztított víz mennyiségét. - A hidrobotanikai tisztító hatásfokának ellenőrzése miatt heti gyakorisággal mérni kell a befolyó és kifolyó víz vízminőségét. A mintavételezést a hidrobotanikai tisztítóban, a kettéosztott tározó nagyobbik, fóliával bélelt részéből a befolyó vízből és a kettéosztott tározó kisebbik, fóliával nem szigetelt részéből, a kifolyó vízből kell végezni. - A próbaüzem alatt próbaüzemi naplót kell vezetni és záródokumentációt kell készíteni, melyet az elkészültét követő 30 napon belül a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként meg kell küldeni a felügyelőségnek. A próbaüzemi tapasztalatok alapján további javaslatokat kell tenni a mentesítő rendszer üzemeltetésére vonatkozóan. - Tilos minden olyan beruházás, építmény telepítése a szennyezett területen, ami akadályozná a kármentesítési munkálatokat. - A kármentesítési rendszer keretében kialakítandó vízi létesítmények csak vízjogi létesítési engedély birtokában valósíthatók meg és vízjogi üzemeltetési engedély birtokában üzemeltethetők. - A kármentesítő létesítmények, a termelő kutak és 2 db monitoring kút vízjogi létesítés iránti kérelmét és mellékleteit e határozat jogerőre emelkedését követő 1 hónapon belül kell benyújtani. - A kármentesítő rendszer kiépítését követően 1 hónapos próbaüzemet kell tartani. - Engedélyeztetett kármentesítő létesítmények és a termelő kutak kivitelezése és telepítése, valamint a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedést követő 5
3 hónapon belül kell benyújtani, a benyújtandó dokumentációnak tartalmaznia kell a próbaüzemi záródokumentációt. - A víztisztítási technológia műszaki átadását követően 2 héten át tartó üzempróbát kell végezni a gépek, berendezések beállítása céljából. - Az üzempróbák sikeres lezárását követően 1 hónapos próbaüzemet kell tartani, melyről próbaüzemi naplót kell vezetni, és záródokumentációt kell készíteni, melyet az elkészültét követő 30 napon belül a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként meg kell küldeni a felügyelőségnek. A próbaüzemi tapasztalatok alapján adható ki a kármentesítő rendszerre és monitoring rendszerre a vízjogi üzemelétetési engedély. - A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 nappal be kell jelenteni a felügyelőségnek. - A kitermelt talajvizet legalább 4 mg/l ammónium tartalomra kell tisztítani, az csak ilyen minőségi feltételek teljesülése mellett öntözhető vissza a hulladéklerakóra. - A víztisztítási technológiát a téli hónapokban, tartós fagypont alatti hőmérsékleten szüneteltetni kell. A szüneteltetés tényét, időtartamát, illetve az ismételt üzembe helyezést be kell jelenteni a felügyelőségnek. - A beavatkozás során a másodlagos környezetszennyezés megelőzéséről gondoskodni kell. - A 12, 13, 14 (T1), 15 (T5), A1 (T2), A4 (T4), A7, B1, B2, B3, B5, B7, B8, R1 és R2 meglévő monitoring kutakból és az újonnan létesítendő monitoring kutakból T3, 2 és 4 jelű mintavételi furatból havi gyakorisággal mérni kell a vízszintet. - Negyedévente a 12, 13, 14 (T1), 15 (T5), A1 (T2), A4 (T4), A7, B1, B2, B3, B5, B7, B8, R1 és R2,T3, 2 és 4 jelű (mintavételi furatban) monitoring kutakban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, KOI(ps), fajlagos elektromos vezetőképesség, szulfát, ammónium, nitrit, nitrát-, klorid, hidrogénkarbonát, nátrium, kálium, kalcium magnézium-ion) tartalmát. - A mintavételezést és a vízminták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell végeztetni. A kármentesítési munkákról évente összefoglaló jelentést kell benyújtani a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőséghez. - Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. - A kármentesítés ideje alatt gondoskodni kell a kiépített megfigyelő kutak rendszeres karbantartásáról, és akadálytalan működtetéséről. - A kármentesítés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint érvényes engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. - A beavatkozás befejezését nyolc napon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek és biztosítani kell az ellenőrző mintavétel lehetőségét. - A beavatkozás sikeres befejezését a mentesítéssel érintett területről vett talajvízmintákkal kell igazolni. A mintavételt és a vett minták vizsgálatát akkreditált laboratóriummal, illetve laboratóriumban kell elvégezni. - A mentesítés során keletkező veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kell összegyűjteni. - A kármentesítési munkák során a havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. - Az esetleges bekövetkező haváriát a felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. - Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában, használatában álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát, használóját kártalanítás illeti meg. - Az ilyen ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanáról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot. - A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával, kezelőjével, használójával a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles. - A beavatkozási záródokumentációt a beavatkozási munkák befejezését követő 30 napon belül, 5 példányban kell benyújtani a felügyelőséghez. A záródokumentációnak tartalmaznia kell - a jogszabályban előírtakon túl - a kitermelés során keletkező valamennyi hulladékról vezetett nyilvántartás másolatát, a telephelyről elszállításra kerülő valamennyi hulladékra vonatkozó dokumentációt (szállítólevelek, mérlegjegyek, a visszaigazolt SZ lapok másolatait, a kezelő által aláírt és lebélyegzett szállítólevelek másolatait).
4 V. Szakhatósági állásfoglalások: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézetének a VIII-R-049/00197-10/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézethez megküldött beavatkozási terv elfogadásához és a kármentesítésre kötelezéshez közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege 23.5000,-Ft, azaz Huszonháromezer-ötszáz forint, mely befizetésre került. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. - A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 17.2/2144-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím, fent hivatkozott számú megkereséséhez mellékelt: - A Tisztelt Cím 173-52/2012. ügyszámú Győr, Győr-Szol Zrt. Pápai úti hulladéklerakó kötelezése talajvízszennyezés megszüntetésére irat, - valamint a Pannon-Connection Bt. (9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített MBT-630-2012 munkaszámú, Győr, Pápai út 51. szám alatti hulladéklerakó (Győr, 091/3, 091/11 és 20308 hrsz-ú ingatlanok) ammónium, nátrium és klorid tartalommal okozott talajvízszennyezés Beavatkozási terv és MBT-630-1K-2012 munkaszámú Beavatkozási terv 1. számú kiegészítése szakanyag szerint az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom. - A tárgyban készült kötelezés és beavatkozási terv talajminőség-védelmi szempontból elfogadható. - A talajvíz szennyezés megszüntetésére irányuló beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy a tevékenység az érintett és a környező termőföld területeken szélsőséges vízháztartási helyzeteket és talajszennyezést, talajminőség romlást ne okozzon. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. VI. Jelen határozat kiadásával az ammónium szennyezés megszüntetése érdekében a H-15571-2/2005. számú határozattal kiadott beavatkozásra és a kármentesítési monitoringra kötelezést visszavonja. VII. Aki a kármentesítési beavatkozásra vonatkozó határozatot nem hajtja végre, az felszín alatti vízvédelmi bírságot köteles fizetni. VIII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. Az I. fejezet elleni jogorvoslati eljárás díja: 100.000,-Ft, míg a II-VIII. fejezet ellen 15.000,-Ft összegű illetékkel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Az I. fejezet elleni fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni.
5 I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a H-15571-2/2005. számú határozatával a Győri Kommunális Szolgáltató Kft-t (9024 Győr, Kálvária u. 4-10.) a Győr, Pápai úti hulladéklerakó 091/1 hrsz-ú és a 20308 hrsz-ú területére vonatkozóan műszaki beavatkozásra és kármentesítési monitoring működtetésére kötelezte. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. általános jogutódja a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) a továbbiakban: Zrt. kérelmet nyújtott be a felügyelőséghez, melyben a tényfeltárás megismétlését, és az újabb beavatkozás elrendelésétől függően a talajvíztisztítás határidejének a meghosszabbítását kérte. A hatóság a H-699-15/2011. számú határozatával a Zrt-t a Győr, Pápai út 51. szám alatti, 091/3 hrsz-ú, 091/11 hrsz-ú, 20308 hrsz-ú ingatlanokon lévő hulladéklerakón bekövetkezett talaj- és talajvízszennyezés okának, mértékének és kiterjedésének feltárása érdekében ismételt tényfeltárás keretében részletes tényfeltárásra kötelezte. A Zrt. a kötelezésnek eleget téve benyújtotta a Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda ( 9023 Győr, Álmos u. 2.) által készített ismételt részletes tényfeltárási záródokumentációt a kármentesítési eljárás lefolytatása érdekében. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a H-173-22/2012. számú határozatával a tényfeltárási záródokumentációt elfogadta és a Zrt-t beavatkozási terv benyújtására kötelezte. A kötelezett ezután benyújtotta a Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda által készített beavatkozási tervet a felügyelőséghez. A benyújtott dokumentáció alapján a felügyelőség a következő tényállást állapította meg: A benyújtott beavatkozási terv megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet továbbiakban: R. 8. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek. A szennyezés kiindulási forrásaként beazonosítható terület a Győr Pápai úti hulladéklerakó, mely a győri 20308 hrsz-ú, 091/3 hrsz-ú és 091/11 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el. A volt hulladéklerakó Győr város területén a Nagy-Pándzsa balparti töltésétől DNY-ra, a 83. számú főközlekedési úttól É-ra helyezkedik el. É-ÉNY-ra kiskertekkel szabdalt Góré dűlő (ahol kiskertes mezőgazdasági tevékenység folyik), Ny-DNy-ra mezőgazdasági művelésű területekkel határos. A győri 20308 hrsz-ú, 091/3 hrsz-ú és 091/11 hrsz-ú ingatlanok Győr Megyei Jogú Város tulajdonát képezik, kezelője a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.). A fenti ingatlanokon kívül az ammónium szennyezéssel érintettek még a győri 091/2, 095/2, 098/2, 098/5, 099, 0100/16, 0100/17, 0100/18, 0100/19, 0100/20, 0100/33, 0100/34, 0100/35, 0103/3, 0105/6, 0105/25, 0105/26, 0105/27, 0105/28, 0105/29, 0105/30, 0107/2, 20167/4, 20167/5, 20167/6, 20171/2, 20171/3, 20172/3, 20172/4, 20172/5, 20172/6, 20173/2, 20173/3, 20173/4, 20173/5, 20173/6, 20173/7, 20173/9, 20175/2, 20175/3, 20175/4, 20175/5, 20175/6, 20175/7, 20175/8, 20183/2, 20183/3, 20183/4, 20183/5, 20183/6, 20183/7, 20183/8, 20183/9, 20184/1, 20184/2, 20184/3, 20184/4, 20184/5, 20184/6, 20184/7, 20184/9, 20184/11,20184/12, 20184/13, 20184/14, 20184/15, 20184/16, 20184/17, 20184/18, 20184/20, 20184/21, 20184/22, 091/4, 091/5, 091/7, 091/8, 091/9, 091/10, 20181, 20182/1, 20307 hrsz-ú ingatlanok. Az ammónium szennyezéssel terhelt ingatlanok közül a győri 20184/1-3 hrsz-ú 20184/5-6 hrsz-ú ingatlanok nátrium és klorid szennyezéssel is érintettek. A feltárt talajvízszennyezés a Győr Pápai úti hulladéklerakón korábban folytatott hulladékkezelési és hulladéklerakási tevékenységből származik. A szennyezéssel érintett terület a R. 2. sz. melléklet 1. pontja alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen található. A beavatkozási technológiai az alábbi lépésekből áll: szennyezett talajvíz kitermelése; ph beállítás; homogenizálás; szennyezett víz előtisztítása; szennyezett levegő tisztítása; az előtisztított víz hidrobotanikai tisztítása; a tisztított víz elhelyezése; keletkező iszap-zagy kezelése. A kármentesítési technológia keretében az 5 db termelőkút a meglévő 14, 15, A1 és A4 jelű monitoring kút átalakításával kerülne kialakításra. Az 5 db termelőkútból kitermelt szennyezett talajvizet, melynek napi mennyisége 48 m 3, a szivattyúk termelik a közös nyomóvezetéken az előtisztító telep kiegyenlítő tartályába. A kiegyenlítő medence földbe süllyesztett, acéllemezből készített 10 m 3 -es egyedi műtárgy. A konténer épületbe kerül elhelyezésre a vegyszeradagoló berendezés. A tisztítási technológia során elvárt ~ 7 ph érték elérése sósav adagolással történik. A kiegyenlítő medencébe elhelyezett feladószivattyú juttatja a szennyezett talajvizet a levegőztető alagútba. A levegőztető alagút alépítménye fólia bélésű és 10,0 x 3,2 x 0,7 m méretű földmedence. A levegőztető alagútból a szennyezett levegőt cseppleválasztó berendezésen keresztül ventilátor szívja ki és juttatja a biofilterre. A levegőztető alagút alépítményi részében összegyűlő levegőztetett víz a Nyugati övárkon keresztül a hidrobotanikai szennyvíztisztító műtárgyra kerül rávezetésre. A hidrobotanikai szennyvíztisztító a tervezett
6 csapadékvíz tározó átalakításával kerül kialakításra. A hidrobotanikai szennyvíztisztítóba jutó előtisztított víz a betelepített növényzónán keresztül áthaladva, a beépített terelőfal alatt áthaladva jut a változatlanul hagyott (csapadékvíz tározására szolgáló) medence részbe, ahonnan kiöntözésre kerül az első, átmeneti rekultivációs lefedéssel érintett hulladéklerakóra. Az iszapszikkasztó árokban visszamaradó víztelenített iszap várható évi mennyisége kb. 1 m 3, mely elszállításra kerül. A munkálatok eredményességét, a károsodás csökkenését, illetve megszűnését a műszaki beavatkozási munkálatokkal párhuzamosan kármentesítési monitoring keretében ellenőrizni kell. A meglévő monitoring rendszer elemei: 12, 13, 14 (T1), 15 (T5), A1 (T2), A4 (T4), A7, B1, B2, B3, B5, B7, B8, R1 és R2. Az új monitoring rendszer elemei: - T3 (termelő kút), 2 és 4 jelű ideiglenes mintavételi furat. A hatóság az eljárás megindulásáról a társadalmi szervezeteket és az érintett ügyfeleket értesítette, a beavatkozási tervet megküldte a szakhatóságoknak. A szakhatóságok, így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete (9022 Győr, Batthyány tér 3.) a VIII-R-049/00197-10/2012. számú, a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/2144-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásaikban a beavatkozási terv elfogadásához, valamint a beavatkozásra és a kármentesítési monitoringra kötelezéshez hozzájárultak. A határozat a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/D. (5) bekezdésén; az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet rendelkezésein; a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009.(IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezésein; a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet rendelkezésein; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a továbbiakban: Ket. 44. (9) bekezdésén; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. (1) bekezdésén, a Ket. 44. (1) és (9) bekezdésén; a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. (1) bekezdésén, a 2. a) és i) pontjain; a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 25. (1) bekezdésén; a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/D. (5) bekezdésén; valamint fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági, szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. -án alapul. A hatóság a (D) kármentesítési célállapot határértékeket az ügyfél javaslata alapján fogadta el. A beavatkozási záródokumentációt a R. 9. számú melléklete, a kármentesítési monitoring jelentést, pedig a R. 10. számú melléklete szerint kell összeállítani. A tűrési kötelezettségre, a kártalanításra, a rendeltetésszerű használatot kizáró kármentesítésre, a közlésre vonatkozó rendelkezések a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 101. (4) bekezdésén, a R. 32. (2) és (4) bekezdésén alapulnak. Az akkreditált laboratóriumra vonatkozó rendelkezés a R. 47. (3) bekezdésén alapul. A hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001./XI.14./ Korm. rendelet 4. (1) bekezdésén, 5. (1) bekezdésén alapul. A hulladékok átadására vonatkozó rendelkezés a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 13. (2) bekezdés b) pontján alapul. A jogkövetkezményre való figyelmeztetés a R. 36. (1) bekezdés b) pontján alapul. A haváriára vonatkozó rendelkezés a R. 19. (1) bekezdésén alapul. A határozat a R. 21. (4) bekezdés b), c) pontjain, (7)-(10) bekezdésein, a R. 26. (1), (3)-(5) bekezdésein, a R. 27. (1) bekezdésén, a R. 28. (1) bekezdésén, a R. 29. (1)-(4) bekezdésein, a R. 30. (1) bekezdésén alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, a R. 26. (3) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.
7 A megállapított tényállás, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések, valamint az ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok döntésére figyelemmel a felügyelőség a rendelkező rész szerint határozott, a beavatkozási tervet elfogadta, a beavatkozást és a kármentesítési monitoringot elrendelte. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. XIII. mellékletének 2/d. pontja állapította meg. Győr, 2012. november 19. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató