ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Hasonló dokumentumok
MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Makroökonómia. 7. szeminárium

Makroökonómia. 5. szeminárium

Makroökonómia. 6. szeminárium

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Makroökonómia. 4. szeminárium

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 3. szeminárium

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

5. szeminárium Solowl I.

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Makroökonómia. 8. szeminárium

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Munkanélküliség és infláció I.

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. 12. hét

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika

Makroökonómia. 9. szeminárium

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.


A fogyasztási kereslet elméletei

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 7. szeminárium

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Termelési tényezők. Alapmodell

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

3571,4=100L 0,5, L=1275,5 a munkakeresleti függvénybe helyettesítve (L(W/p) a profitmaximum feladatból) adódik.

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

SOLOW MODELL ÉS AZ ARANYSZABÁLY SZERINTI TŐKEFELHALMOZÁS (II. RÉSZ) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

A SOLOW - MODELL BEÉPÍTÉSE A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ MODELLJÉBE (I.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN


REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Átírás:

MAKROÖKONÓMIA

MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter 2011. február

MAKROÖKONÓMIA 6. hét Gazdasági növekedés II. Horváth Áron, Pete Péter

Solow-model A megtakarítási döntés mechanikus, nincs mikro alapja Hosszú táv, nem nagy baj, s hosszú távon tényleg stabil és nincs trendje Rövid távon ingadozik (ezért koncentráltunk az állandósult állapotra) exogén okok miatt is (lásd USA most) de a beruházás hozamának a függvényében is. Solow-ban s konstans, noha az állandósult állapot felé haladva a beruházás hozama (MP k d) folyamatosan csökken

Ramsey-modell Csak társadalmi tervezőként írjuk fel Ignoráljuk a munkát, z = 1 Y t = f(k t ), i t = k t+1 (1 d)k t Y = C + i minden t-re Probléma: max β t lnc t t=0 C t = f(k t ) k t+1 + (1 d)k t 0 < β < 1 minden t-re

Lagrange: L = β t lnc t t=0 Megoldás + λ t { f(k t ) k t+1 + (1 d)k t C t } C t szerint K t+1 szerint behelyettesítve β t C t = λ t Λ t = λ t+1 {f (k t+1) ) + (1 d)} Λ t szerint 1. 2. C t + 1 C t = β {f (k t+1 ) + (1 d)} C t = f(k t ) k t+1 + (1 d)k t

Megoldás (folyt.) Differencia egyenlet rendszer k-ban és C-ben Tetszőleges k 0 induló tőkeállomány mellett leírja k és C értékeinek időbeli fejlődését A beruházási hányad nem konstans, a beruházás és fogyasztás úgy zajlik, hogy a fogyasztó haszna maximális legyen

Állandósult állapot Az állandósult állapot elérése után C = C*, k = k* konstans és ezért y = y* is konstans. 1.-ből 1 = β{f (k*) + (1 d)} 2.-ből C* = f(k*) dk* Vegyük észre, ha β = 1, akkor ez ugyanaz, mint a Solow aranyszabály szerinti számítás. Be tudnák programozni?

Ramsey-diagram

Ramsey-modell Munkapiaci döntéssel Technológiai fejlődés beillesztésével Alapja a modern, rövid távú dinamikus alkalmazkodások modellezésének Lásd: Pete Péter Szilágyi Katalin: A fiskális politika hatásmechanizmusáról, In: Közgazdasági Szemle, 2006. (53. évf.), 2. szám, 97 118.

Solow-modell konvergencia Ha az országok csak induló egy főre eső jövedelmük (tőkéjük) szintjében különböznek, de minden másban hasonlóak (technológiához való hozzáférés, s, és n) akkor azonos állandósult állapothoz tartanak, hosszú távon életszínvonaluk és jövedelemszintjük azonos lesz, konvergálnak Valójában ez csak a fejlettek körén belül figyelhető meg, és vannak sikeres felzárkózók, de általánosságban nem igazolható: a szegények nem nőnek gyorsabban, mint a gazdagok

Solow-modell konvergencia (folyt.)

Solow-modell konvergencia (folyt.) Ha technológiához való hozzáférés azonos, akkor különböző s-sel és n-nel bíró országok életszínvonala eltér ugyan, de azonos ütemben nőnek. Ez sem igazolható az országok széles csoportjaira, vannak lemaradóak, lassan vagy egyáltalán nem növekedőek

Solow-modell konvergencia (folyt.)

Konvergencia hiányának oka a Solow-modell keretében Miután a modellben a tartós növekedés forrása az (exogén) technológiai fejlődés, az ok csak az lehet, hogy az országok különböző technológiát használnak, és a jobb technológiához való hozzáférésük akadályokba ütközik Okok: technológia terjedésének korlátozása, az új bevezetése korlátozza a régi használóinak jövedelmét, valójában nem reprezentatív agent van, hanem eltérő érdekű csoportok Nemzetközi kereskedelem és tech. áramlás korlátozása

Eltérő technológiájú országok

Konvergencia oka a S. modellben A tőke csökkenő hozadéka, a tőkefelhalmozás bizonyos szint felett már rossz hatékonyságú A technológia exogén, azt, hogy z miért és hogyan változik, a modell nem magyarázza Modernebb modellek igyekeznek a TFP növekedését modellen belül magyarázni: endogén növekedési modellek

Endogén növekedési modell TFP növekedése: mindenekelőtt az új technika, módszerek, emberi tudás növekedésének köszönhető Tudás megszerzése: beruházás emberi tőkébe, iskola, tréning, gyakorlás stb. Emberi tőke, tudástőke speciális, externalitásokat tartalmaz. Ezért nem jellemző rá a csökkenő hozadék úgy mint a fizikai tőkére A tudás általi termelés korlátlan

Modell Csak emberi tőke van és munka. Több tudástőke úgy hasznosul, mint több mennyiségű, kisebb tudástőkéjű munka Reprezentatív fogyasztó egységnyi idővel u hányadát fordítja munkára, H s tudástőkéjének mennyisége. Munkakínálata standard (hatékonysági) egységben mérve uh s

Fogyasztó w reálbér hatékonysági egységenként Fogyasztó nem takarít meg (nincs fizikai tőke), bérjövedelmét elfogyasztja. Költségvetési korlátja Amely valami U(C, u) haszonfüggvénnyel definiál egy w-ben pozitív meredekségű munkakínálati görbét w C = wuh S uh s

Emberi tőke felhalmozása A fogyasztó ideje (1 u) részét oktatásra, képzésre fordítja, a tudás felhalmozásának folyamata: H S' = b(1 u)h S A tudás felhalmozódása a korábbi tudástól, a képzésben töltött időtől és az iskola hatékonyságától függ. Hacsak az iskola nem fogyasztja a tudást b(1 u) > 1

Termelő Csak munkát és emberi tőkét szerepeltetünk. A termelési függvény: Vegyük észre, hogy a függvény a tudástőkében nem csökkenő hozadékú, annak növekedésével a termelés korlátlanul nőhet. A termelő profitja:

Profitmaximalizálás Az állandó hozadék miatt ha z > w, akkor a munkaerő kereslet korlátlan z < w akkor nulla Ha z = w, akkor a termelő közömbös az alkalmazott munkaerő szintjével szemben, és ekkor az egyensúlyi munkát a kínálat dönti el. Egyensúlyban: z = w

Munkapiaci egyensúly uh d = uh s ezért H d = H s = H

Egyensúly Fogyasztás: C = zuh Humántőke időbeli növekedése: A humántőke korlátlanul növekszik. Ugyanilyen ütemben nő Y és C is. A növekedés nem kívülről jön, hanem endogén, a modellen belül jön létre

Konvergencia A modellben a növekedés rátája b-től és (1 u)-tól függ. Ám ha az induló humántőke szintje eltér, akkor sincs konvergencia, ha b és (1 u) azonosak. A későn kezdő mindig hátrébb van, bár azonos ütemben nőnek. Ha pedig a paraméterek eltérnek, akkor tartósan eltérő növekedési ütemek lehetnek a tudástőke felhalmozásának eltérése miatt

Nincs konvergencia

Gazdaságpolitika A kormányzat megkísérelheti a növekedési ütem befolyásolását b és u befolyásolásával. A növekedés (humántőke felhalmozás) gyorsításának ára van Jelenbeli fogyasztásról kell lemondani, a választás valódi, az oktatás fejlesztése sem ingyenebéd

Növekedés gyorsítása