TÁJÉKOZTATÓ GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTERIUM

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTERIUM TÁJÉKOZTATÓ a hazai és a nemzetközi megújuló energiahordozó-felhasználás helyzetéről, az EU csatlakozás során Magyarország felé jelentkező elvárásokról Budapest, 2004. március

TARTALOM Vezetői összefoglaló... 3 1. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének szempontjai... 8 2. A megújuló energiahordozók növelésének a célkitűzései az Európai Unió energiapolitikájában... 9 2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK sz. direktívája a megújuló energiaforrásokból termelt villamos áram támogatásáról a belső villamos piacon... 10 2.2. A közúti közlekedéshez kapcsolódó direktíva javaslatok... 11 2.3. Megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya jelenleg a fejlett EU országokban és Magyarországon, támogatások Európában... 13 3. Egyes EU országok szerepe az EU megújuló energiahordozó -felhasználás növelési céljainak az elérésében... 14 3.1. Ausztria... 14 3.2. Belgium... 15 3.3. Dánia... 15 3.4. Franciaország... 17 3.5. Hollandia... 18 3.6. Németország... 18 4. Megújuló energiahordozó-felhasználás Magyarországon... 20 4.1. Biomassza... 20 4.2. Szélenergia... 25 4.3. Geotermikus energia... 25 4.4. Napenergiából hőenergia előállítás... 27 4.5. Napenergiából termelt villamos energia... 28 4.6. Vízenergia... 28 5. A megújuló energiahordozók növelésének fő lehetőségei, indokai... 29 5.1. Napenergia építészeti hasznosításának a növelése... 30 5.2. Napenergia fotovillamos hasznosítás növelése... 32 5.3. A biomassza energetikai célú hasznosításának a növelése... 33 5.4. A szélenergia hazai hasznosításának növelése... 34 5.5. A vízenergia hazai hasznosításának a növelése... 35

- 2-5.6. A geotermális energia hazai hasznosításának a stratégiája... 36 6. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének reális lehetőségei... 37 6.1. Megújuló energiahordozóval történő villamosenergia-termelés... 37 6.2. A megújuló energiahordozó-felhasználás részarányának emelési, lehetősége Magyarországon, figyelembe véve az összenergia-felhasználás növekedését is... 38

- 3 - Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló I. 1. Hazai helyzet Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, hogy 2010-ig a megújuló energiahordozó-felhasználás jelenlegi 5,3%-os részarányát 12%-ra, a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 22,1%-ra kívánják növelni (2001/77/EK direktíva). Magyarországra vonatkozóan az EU részéről a tárgyalásokat követően a megújuló energiával termelt villamos energia részarány növelésére 3,6%-os részarány-elvárás alakult ki. Az Európai Unió a közlekedésben a bio-üzemanyagok részarányának növelését is előírja a tagországoknak. Magyarországon a megújuló energiahordozó-felhasználás az összenergiafelhasználáson belül 3,6%-ot tesz ki, amelynek növelése energiapolitikai szempontok szerint, valamint várhatóan felénk megfogalmazásra kerülő EU elvárások alapján is szükséges: javulhat a környezet állapota, mérséklődhet a hagyományos energiahordozóktól való energiaimportfüggőség, munkahelyek keletkezhetnek, a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése új, magasszintű technológiák alkalmazását teszi lehetővé. A megújuló energiahordozóból előállított villamos energia részaránya Magyarországon jelenleg 0,5%, ennek növekedésére kedvező előjelek mutatkoznak (erőművek fatüzelésre történő átállása, szélerőművek létesítése). A megújuló energiahordozó-felhasználás előnyeit szem előtt tartva energiapolitikai célkitűzéssé kell, hogy váljon a jelenlegi 3,6%-os részarány jelentős növelése, esetleg megduplázása, 7,2%-ra történő emelése. Tudomásul kell azonban venni, hogy a megújuló energiahordozók önmagukban nem versenyképesek a hagyományos energiahordozókkal, elterjedésük függvénye annak, hogy milyen mértékű állami támogatást biztosítunk a folyamathoz. Ezt a tényt a villamos energia jogi szabályozása is tükrözi, ezért alkalmazunk a megújuló energiából termelt villamos energiánál kötelező átvételt, valamint az egyéb energiákhoz képest lényegesen kedvezőbb átvételi árakat, továbbá ezért került be a törvénybe a zöld bizonyítvány rendszer kialakítása. Előzetes becslések azt mutatják, hogy ahhoz, hogy a részarány 7,2% körülire növekedjen 400-450 Mrd Ft nemzeti beruházás szükséges, és ahhoz, hogy ez a nagy program vállalkozói alapon megvalósulhasson, a beruházásokhoz jelentős állami támogatást szükséges biztosítani. Tudomásul kell azonban

- 4 - venni, hogy a növelés számos előnnyel is jár és elvárásként jelentkezik vagy fog jelentkezni az EU részéről. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy jelentős állami támogatás mellett is fenn kell tartani a kötelező átvétel, a kedvező átvételi ár és a jövőben a zöld bizonyítvány intézkedéseit, valamint további jelentős költségek szükségesek a megnövekvő tartalék-kapacitások, valamint a rendszerszabályozás területén. I. 2. Európai megújuló energiahordozó-körkép (a legfrissebb adatokkal összeállítva) A megújuló energiaforrások támogatásának formái A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos áram támogatása az EU-ban megengedett, formáját az EU jog nem szabályozza. Alapvetően öt formáját tartják nyilván, ezek az alábbiak: a hálózatba betáplált áram ártámogatása, forgalomképes zöld certifikátok (bizonyítványok), adókedvezmények a befektetőknek, befektetési tőketámogatás, tenderezési sémák. A hálózatba betáplált áram ártámogatása. Ez a változat volt eddig a leghatékonyabb eszköz Európában a megújulók alkalmazása növelésének elérésében. Magyarországon is alkalmazzák. Hátránya, hogy a termelőket nem ösztönzi a költségek csökkentésére. A jövő feladata ennek a megoldásnak olyan módosítása, mely hosszú távon elfogadható piaci eszközként képes biztosítani a megújulók arányának növelését az áramtermelésben. Ez jelenleg még csak körvonalazott cél, ismert, az igénynek megfelelő megoldás még késik. Forgalomképes zöld certifikátok (bizonyítványok). Ez még nem teljesen kialakult rendszer. Kialakulatlanságában rejlik hiányossága: a befektetőknek nem nyújt kellően alacsony kockázatot, mivel a certifikátok piaca még nem teljesen működőképes. Kialakulása több előnnyel is járhat: pl. nemzetközivé teheti a vele való kereskedést, és/vagy átláthatóvá teheti az eredet-garanciát. Adókedvezmények a befektetőknek. Ez kedvező lehet a kis, háztartási léptékű beruházóknak, de nem bátorítja azokat a befektetőket, akik nem lesznek végső tulajdonosai az áramtermelő egységeknek, és így a befektetés idején nem kérhetik az adócsökkentést. Befektetési tőketámogatás. Ez volt a legkorábban alkalmazott támogatási mód (Magyarországon is alkalmazzák), de mára csökkent a vonzereje, mert nem bátorít a költségek csökkentésére. Helyette:

- 5 - Tenderezési sémák Alkalmazására tettek kísérletet Nagy-Britanniában és Írországban a verseny bevezetése és a költségcsökkentés érdekében. Az eredmény e téren még várat magára. Az Európai Unióban tapasztalt gyakorlati helyzet Általános körkép: a) Zöld bizonyítvány rendszer működik jelenleg Belgiumban, Nagy- Britanniában. 2002-ig Olaszországban, 2003-ig Hollandiában is ilyen rendszer működött, de áttértek a kötelező átvételre. Dánia tervezi ilyen rendszer bevezetését, de nemrég elhalasztották az erről szóló törvény elfogadását. b) Egyetlen átvételi árat Görögország és Luxemburg alkalmaz, mint fő támogatási formát. c) Differenciált átvételi árak vannak érvényben Ausztriában, jelenleg még Dániában, Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban, illetve Olaszországban és Hollandiában is áttértek erre a megoldásra. Spanyolországban a termelő választhat egy rögzített ár, és a kereskedelmi ár felett fizetett prémium között (ez a gyakoribb). d) Pályázatok formájában támogatják a megújulókat Írországban. e) Adókedvezmények, támogatások vannak érvényben a megújulókra Finnországban. Néhány példa részletesebben az Európai Unió országaiból: Ausztria: A támogatás fő formájaként differenciált átvételi árak vannak érvényben, az árak a legalacsonyabbak mini vízerőmű, a legmagasabbak fotovillamos termelés esetén. A szövetségi kormány, illetve a tartományi kormányok más támogatási formákat is alkalmaznak, a jogi keret tartományonként változik: Biomassza és fotovillamos áramtermelés: kötelező átvételen túl vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök Napkollektor és hőszivattyú technológiák: beruházási támogatás (költség 1/3-ának megtérítése Geotermikus: regionális és helyi szintű támogatások, beruházás direkt támogatása formájában (10% a hálózattal együtt és 30% hálózat nélkül) Spanyolország: Spanyolországban az a leggyakoribb eljárás, hogy a villamosenergia-piaci ár felett prémiumot fizetnek, de a termelők kérhetnek ehelyett állandó átvételi árat is.

- 6 - A liberalizált piaci ár felett fizetett prémium összege (c /kwh) Technológia/Év 2000 2001 2002 2003 Szélenergia 2,8788 2,8800 2,8969 2,6640 Kis vízenergia 2,9870 2,9900 3,0051 2,9464 Biomassza 2,7707 2,7700 2,7887 3,3250 Piaci ár 3,1836 3,1500 3,8890 2,997* * Átlagár január-augusztus között Németország: A német megújuló energiafelhasználás és támogatás a 2000. évi megújuló energia törvényben van szabályozva. A törvény alapján szél-, nap-, geotermikus és vízenergia, valamint biogáz kommunális hulladékokból vagy szennyvíz-iszapból, szénbányászat során kinyert metán felhasználása esetén 5 MW-ig, biomassza-felhasználás esetén 20 MW-ig meghatározott (differenciált) áron kell a villamos energiát átvenni. Franciaország: 15 évre szóló szabvány-szerződések a vízenergiára, a kogenerációra, a háztartási hulladékégetőkre, valamint a fotovillamos áramtermelésre, differenciált átvételi árak meghatározása mellett. Napkollektorok alkalmazása esetén a háztartások központi beruházási támogatást kapnak, amit még növelhet a regionális támogatás. Szélenergia: 1996-ban pályázatot írtak ki 124 MW kapacitásra, a nyertesek hosszú távú garantált szerződést köthettek az EdF-fel. Dánia: A megújuló energiák elterjedésének támogatása egyrészt a villamosenergiaiparral kötött Önkéntes Megállapodás -okon alapul, mint a szélenergia esetében, másrészt kötelező felhasználási előírásokon, mint a biomassza esetében, továbbá a magán szélerőművek és decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza és hulladék-felhasználás) piacának védelmével. Ezeken az energiapolitikai eszközökön túlmenően közvetlen pénzügyi támogatás is lehetséges, azonban az adózási rendszer (energia-adó, CO 2 -adó, SO 2 -adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéro CO 2 és SO 2 emisszió (szél) esetén. Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására. Szélenergia önkéntes megállapodás: hosszú távú átvétel megszabott áron a szélenergiából termelt áramra, a szélerőművek hálózatra kapcsolása költségeinek megosztása: szélerőmű fizeti a csatlakozási költséget, a hálózatfejlesztés költségét a villamosenergia-szektor viseli.

- 7 - II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogram célkitűzése az energiatakarékosság, amelynek egyik eszköze a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. III. Előzmények Az Európai Unió 2001/77/EK irányelve kötelezővé teszi a tagországok számára a megújuló energiafelhasználás növelését, ezen belül a megújuló energiával termelt villamosenergia-részarány emelését. Magyarország felé megfogalmazott elvárás, hogy 2010-ig a megújuló energiával megtermelt villamos energia jelenlegi 0,5%-os részarányát 3,6%-ra növeljük. IV. Várható szakmai hatások A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összefogásában, tárcaközi együttműködés keretében megújuló energiahordozó-felhasználás növelési stratégia készül. V. Várható gazdasági hatások A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése csak jelentős állami támogatások mellett valósulhat meg. Hatásaként különböző előnyök realizálhatók; csökken magas energiaimport-függőségünk, javul a hazai ellátásbiztonság, erősödnek a megújuló energiával foglalkozó vállalkozások és a beruházások továbbgyűrűző hatásai elősegítik a magyar gazdaság növekedését. VI. Várható társadalmi hatások A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése a környezetterhelések mérséklését terheli, így társadalmi hatásai nagyon kedvezőek. VII. Kapcsolódások A 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat 2010-ig terjedő hosszú távú energiatakarékossági programot indított meg, melynek célkitűzései között szerepel a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése.

- 8-1. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének szempontjai Az energiapolitika által kezelt feladatok döntő többsége levezethető az ellátásbiztonság megteremtésének és fenntartásának, illetve a környezet óvásának a célkitűzéseiből. A magyar energiapolitika az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés és a környezetvédelem szempontjait egységesen, azonos prioritásokként kezeli. Hazánk energiaimportra való rászorultsága ma már meghaladja a 70%-ot és a hazai források fokozatos kimerülése miatt energiaimport-függőségünk a jövőben elkerülhetetlenül tovább fog növekedni. Az energiatakarékosság révén mérséklődik az ország energiaimport-függősége, javul a hazai vállalkozások versenyképessége, a beruházások révén új munkahelyek teremtődnek és a kedvező hatások az egész magyar gazdaságon végiggyűrűződnek. Az élővilág egészséges életfeltételeinek a megteremtéséhez egyre fokozódó környezetvédelmi intézkedésekre van szükség, amelyeket elsősorban az energiatakarékosság révén lehet biztosítani. Fontos nemzetközi kötelezettségvállalásaink is vannak e téren, melyek közül az alternatív energiaforrások hasznosításának növelését leginkább érintő környezetvédelmi egyezmény a Kyoto-i Egyezmény, melyben Magyarország azt vállalta, hogy 2010-ig egy korábbi bázishoz képest 6%-kal csökkenti a hazai széndioxid egyenértékben mért üvegház-gáz kibocsátást. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése lényegében véve azonos előnyökkel jár, mint az energiatakarékosság; mérséklődik az energiaimportfüggőség, javul a környezet állapota, új munkahelyek teremtődnek és hozzájárulhat az újszerű mezőgazdasági termékszerkezet kialakításához. Az Európai Unió különböző direktívái az elérhető társadalmi-gazdasági előnyök miatt helyezik előtérbe a megújuló energiahordozó-felhasználást és a csatlakozni szándékozó országoktól is elvárják a hasonló programokat. Részben már felénk megfogalmazott EU elvárások, részben a direktívákból kiolvasható várható kötelezettségek is szükségessé teszik a megújuló energiahordozó-felhasználás növelését. Számos szempont szól így az energiatakarékosság, valamint a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése mellett, ezért indított a Kormány 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozatával egy hosszú távú energiahordozó takarékossági programot, amelynek célkitűzése az energiatakarékosság mellett a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. A program pályázati rendszerben működik, 2002-ben 4,5 Mrd Ft, 2003-ban 3,4 Mrd Ft volt a támogatások céljára rendelkezésre álló keret. Megújuló energiahordozófelhasználás területén is jelentős előrelépéseket tudtunk elérni, többek között e program támogatásai segítségével valósult meg Magyarországon az első 6 db szélerőmű. Szándékaink szerint 2010-ig a megindított programot folytatni kívánjuk és 2004-ben a megújuló energiahordozó-felhasználást támogató hazai programok mellett megjelenik az EU Strukturális Alapok társfinanszírozásával

- 9 - támogatott Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program pályázata is. A 2003-ban hatályba lépett villamos energia törvény is prioritásként kezeli a megújuló energiahordozó-felhasználást és kedvező árat, valamint kötelező átvételt tesz kötelezővé a megújuló energiával termelt villamos energiánál. A törvény a jövőben a zöld bizonyítvány rendszer bevezetését írja elő. A zöld bizonyítvány rendszer lényege, hogy a megújuló vagy hulladékból nyert energiát használó erőművek igazolást kapnak, amely az általuk felhasznált energiaforrás környezetbarát voltát és az általuk potenciálisan előállítható villamos energia mennyiségét igazolja. Az igazolás a szerződéses partnerek tájékoztatását és védelmét szolgálja. A termelők ezek után a villamos energia termelésével és értékesítésével párhuzamosan a termelt villamos energia meghatározott mennyiségének megfelelő zöld bizonyítványt, bizonyítványokat állítanak ki, amelyeket elkülönülten értékesíthetnek jogszabályban megállapított feltételek szerint. A zöld bizonyítvány iránti keresletet a jogi szabályozás azzal biztosítja, hogy a vásárlók számára meghatározott mértékű beszerzési kötelezettséget ír elő, figyelembe véve azt a tényt, hogy a környezetkímélő módon előállított villamos energia valamennyi fogyasztó, rendszerhasználó érdekét szolgálja. A zöld bizonyítvány rendszer a megújuló, vagy hulladékból nyert villamos energia piaci alapon történő támogatását, a többi energiaforrásból termelt villamos energiával a reális árverseny megteremtését anélkül biztosítja, hogy a konkrét fizikai forgalomhoz láncolná az erőműveket és a vásárlókat. A kialakuló CO 2 kereskedelem további gazdasági előnyöket biztosíthat a megújuló energiahordozók számára. 2. A megújuló energiahordozók növelésének a célkitűzései az Európai Unió energiapolitikájában Politikai szinten a főbb célkitűzéseket az EU megújuló energiaforrásokról szóló Fehér Könyve tartalmazza, amely rögzíti azt az elérendő célt, hogy az EU a megújuló energiaforrások arányát növelni akarja a jelenlegi átlagos 5,3%-ról átlagosan 12%-ra. Ezen belül a következő kulcsfontosságú technológiák népszerűsítésére tesz javaslatot, jelezve a 2010-ig elérni kívánt célt is: 1 000 000 PV (napelem) rendszer (ez a cél 1000 MW beépített kapacitással egyenértékű, amelyből mindössze 650 MW kerül beépítésre az EU területén, 350 MW pedig harmadik országban), 15 millió m 2 napkollektor, 10 000 MW szélturbina generátor, 10 000 MW biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezés, 1 000 000 biomasszával fűtött lakóhely, 5 millió tonna folyékony bioüzemanyag, 100 kisközösség, település, régió, sziget energiaellátása teljes egészében megújuló energiaforrásokon történjen.

- 10 - A célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a megújuló energiaforrások növekvő mértékű támogatása mind nemzeti, mind közösségi szintű programok keretében. A közelmúltban kerültek elfogadásra azok a direktívák, amelyek meghatározzák a megújulók egyes típusaival kapcsolatos célkitűzéseket. A legfontosabb a megújulókból termelt villamos energia növelésére vonatkozó direktíva, amely szerint EU szinten átlagosan 22,1%-ra kell növelni a megújulókból termelt villamos energia arányát. Ez a direktíva a tagországok részére ajánlatként egyelőre még nem kötelező jelleggel tartalmazza a 12%-ot elérendő összes megújuló energiahordozó részarányra vonatkozó elvárást is. A másik fontos terület a bioüzemanyagok felhasználásának ösztönzése, a 2010-ig szóló növelési célkitűzések. 2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK sz. direktívája a megújuló energiaforrásokból termelt villamos áram támogatásáról a belső villamos piacon A 2001/77/EK direktíva előírja az EU tagállamai számára, hogy 2010-re a jelenlegi 13,9%-os EU átlag helyett, összesen 22,1%-os részesedése legyen a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának. A következő 10 évre tagállami szintre is lebontották az elérni kívánt célt. Pl. Ausztria villamosenergiatermelésének 78,1%-a, Svédországénak 60%-a, Spanyolországénak 29,4%-a, Németországénak 12,5%-a, Luxemburgénak 5,7%-a kell, hogy megújuló forrásból keletkezzen. A 22,1%-os részarány elérése érdekében a direktíva egy sor intézkedést ír elő a tagországok számára. A legfontosabbak: A direktíva hatálybalépését követően egy éven belül, majd ezután minden ötödik évben közzé kell tenni a megújulók részarányára az elkövetkező tíz évre megállapított irányszámokat. Ezeket az irányszámokat az induláskor országonként a direktíva mellékletében rögzített részarányok, és az adott ország által az üvegház gázok kibocsátásának csökkentéséről a Kyoto-i Jegyzőkönyvben vállaltak alapján kell megállapítani. Két évvel a direktíva hatálybalépése után és ezt követően kétévenként jelentést kell készíteni a nemzeti célok teljesítése terén elértekről. Ezeket a jelentéseket az elkészítésük utáni egy éven belül a Bizottság közzéteszi és ha a nemzeti célok tekintetében észrevétele van, ezt esetenként kötelező célok megjelölésével átadja az érintett államoknak. A direktíva hatálybalépését követő négy éven belül a Bizottság értékelni fogja a tagországoknak a megújulók villamos áram termelésére való felhasználását támogató intézkedéseit abból a szempontból, hogy a különféle támogatási mechanizmusok hogyan illeszkednek a villamos áram belső piacának működésébe.

- 11 - A tagországoknak a direktíva hatálybalépését követő két éven belül ki kell alakítaniuk a megújulók felhasználásával termelt áram eredetének igazolását objektív, áttekinthető és nem diszkriminatív módon. Ez a rendelkezés a hamisítás kizárását szolgálja. Fontos elem benne a független ellenőrzés feltételeinek megteremtése. A tagországoknak adminisztratív intézkedéseket kell hozniuk a megújulók felhasználásával termelt áram szabad hálózati hozzáférése előtti akadályok elhárítása érdekében. A hálózathoz kapcsolódás jogi feltételeinek megteremtéséről és költségeinek elemzéséről folyamatosan jelentést kell tenniük, beleértve azt a költségcsökkenést, amit az alacsonyabb feszültségszinthez való csatlakozás eredményezhet. A direktíva teljesítéséről először 2005. december 31-ig, majd ötévenként a Bizottságnak jelentést kell készítenie a Tanács és az Európai Parlament részére. A direktíva hatálybalépését követő két éven belül a tagországoknak módosítaniuk kell vonatkozó jogszabályaikat, beépítve a direktíva rendelkezéseit. Magyarországon 2002-ben a villamosenergia-felhasználás 39,7 TWh volt, melyből a megújulóból termelt áram 300 GWh, ami 0,8%-nak felel meg. Ez a szám azonban tartalmazza a budapesti szemétégető-műben termelt 112 GWh áramot is, ami viszont nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának (mivel nem szelektíven gyűjtött hulladékok égetéséből származik az energia), tehát a jelenleg Magyarországon a felhasznált villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból az EU terminológia szerint. 2.2. A közúti közlekedéshez kapcsolódó direktíva javaslatok Az alternatív hajtóanyagok tervezett növelését tartalmazza a 2003/30 EK direktíva, a bioüzemanyagok használatának elősegítését célzó intézkedésekről pedig a COM(2001)547 direktíva javaslat, amely két direktíva módosítást foglal össze. 2.2.1. 2003/30 EK direktíva a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról Az irányelv célja, hogy gondoskodjon egy közösségi keretszabályozásról, amely előmozdítaná a Közösségen belül a közlekedésre szánt bioüzemanyagok használatát. Az irányelv kötelezettséget ír elő a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy alkossák meg a szükséges jogszabályokat és hozzák meg a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy 2005-től a bioüzemanyagok az eladott üzemanyag mennyiség legalább egy minimális részét képezzék. Ennek megvalósítási módját az irányelv a tagállamokra bízza.

- 12 - Az indokolás kiemeli, hogy a tagjelölt országok nagy mezőgazdasági termelési lehetőségei lehetővé tennék a bioüzemanyagok alapanyagának előállítását, hozzájárulva ezzel a mezőgazdasági termelés változatosságához és a munkahelyek számának növeléséhez. Az irányelv konkrét előírást tartalmaz a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy 2005. december 31-ig 2%-ra növeljék a piacukon értékesített és közlekedésre használt bioüzemanyagok arányát, 2010-ig pedig évi 0,75%-kal növeljék ezt az arányt. Az elérendő részarány 2010 végére 5,75% az EU átlagában. A tagállamoknak legkésőbb 2004. december 31-ig kell megalkotniuk az irányelv előírásainak megvalósítását biztosító jogszabályokat. 2.2.2. Direktívajavaslat a 92/81/EGK direktíva módosítására, tekintettel bizonyos bioüzemanyag tartalmú ásványolajokra, illetve a bioüzemanyagokra vonatkozó fogyasztási adó csökkentésének lehetőségére A jelenlegi szabályozás szerint a környezetkímélő üzemanyagok adótartalmának csökkentésére a tagállamoknak két lehetőségük van: a 92/81/EGK irányelv 8(2)(d) cikke szerint a tagállamok adómentességet biztosíthatnak vagy csökkentett adómértéket alkalmazhatnak a környezetkímélő, illetve a megújuló forrásokból származó üzemanyagokra, a 92/81/EGK irányelv 8(4) cikke szerint a Tanács egyhangú szavazással további, meghatározott politikai megfontolásokon alapuló mentességeket engedélyezhet valamely tagállam számára. A 8(4) cikken alapuló kérelmek egyre növekvő száma miatt a Bizottság indokoltnak tartja, hogy egy kiszámítható, jogbiztonságot elősegítő keretszabályozást alkosson. A módosítási javaslat értelmében a tagállamok az üzemanyagba bekevert bioüzemanyag arányában csökkenthetik a fogyasztási adó mértékét, ami azonban nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási adójának 50%-ánál. A javaslat változatlanul hagyja a 8(4) cikk által biztosított lehetőséget.

- 13-2.3. Megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya jelenleg a fejlett EU országokban és Magyarországon, támogatások Európában Az európai országokban a megújuló energiák részaránya jelenleg 5,3%, amíg Magyarországon ez az arány 3,6%-ot tesz ki. Ausztria 24,3% Luxemburg 1,4% Belgium 1,0% Németország 1,8% Dánia 7,3% Olaszország 5,5% Egyesült Királyság 0,7% Portugália 15,7% Finnország 21,3% Spanyolország 5,7% Franciaország 7,1% Svédország 25,4% Görögország 7,3% Európai Unió összesen 5,3% Hollandia 1,4% Írország 2,0% MAGYARORSZÁG 3,6% A célul kitűzött 12%-os részarány elérése érdekében az EU különböző támogatási alapokat hozott létre. A támogatások a következő két alapelvre épülnek: az általános közgazdasági megközelítés kimondja, hogy a megújuló energiaforrások legnagyobb hátránya pillanatnyilag az, hogy a hagyományos energiaforrások energiatermelésének externális költségeit az energiaárak jelenleg nem tartalmazzák, ezért a megújuló energiaforrások költségei lényegesen magasabbnak tűnnek, ezen kívül, ahogy ezt az energiaellátás biztonságáról írt európai Zöld Könyv hangsúlyozza, a megújuló energiaforrások jelentős kezdeti beruházást igényelnek (de ez volt a helyzet más energiaforrások, mint szén, olaj és nukleáris energia esetében is). Közvetlen támogatásokat az EU a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása céljából elsősorban az Intelligens Európáért keretprogram, illetve a kutatás-fejlesztésre irányuló programok keretében, ezeken belül a SAVE, az ALTENER, a STEER, valamint a COOPER programokban biztosít. A megújuló energiák felhasználásának fejlesztését támogató fő program az ALTENER, amely kizárólag a megújuló energiaforrások alkalmazásának az elősegítésére összpontosít, beruházási támogatást nem ad. A SAVE program energiahatékonyság növelésre irányul. A STEER program célja a közlekedés energiahatékonyságának a növelése. A COOPER program az EU-n kívüli országok energiahatékonyság növelési tevékenységét segíti.

- 14 - További támogatásokat biztosítanak a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alapok a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrások növelésével, illetve új munkahelyek és új kapacitások létrehozásával kapcsolatban. A Közös Agrár Politika keretében az ugaroltatási támogatás -t az a mezőgazdasági termelő is igénybe veheti, aki termékét bizonyítottan nem élelmezési-, hanem energetikai (vagy egyéb ipari) felhasználási célra értékesíti. 3.1. Ausztria 3. Egyes EU országok szerepe az EU megújuló energiahordozó-felhasználás növelési céljainak az elérésében Az osztrák kormány aktívan támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását a villamosenergia-termelésben. Ezeknek az elterjesztését a kormányzat többféle módon is támogatja, ilyen pl. a kötelező átvétel kedvező árakon. Az árak a legalacsonyabbak mini vízerőmű, a legmagasabbak fotovillamos termelés esetén. A biomassza jelenleg 11%-ot (kb. 2 Mtoe) jelent az energiaellátásban, arányát megduplázva a hetvenes évek eleje óta. Legnagyobb részben (direktben) fűtésre van felhasználva, egy kisebb rész villamos energia és hőtermelésre. A kormányzat felismerte a megújulók makroökonómiai előnyeit is, mint pl. vidékfejlesztés, illetve a hagyományos mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének elősegítése, mint új jövedelemforrás. A biomassza-hasznosítás terén egy sor intézkedéssel támogatják a következő területeket: faipari hulladékok hasznosítása, energiaültetvények segítése, biomassza-felhasználás távfűtésben, biomassza-felhasználás a kapcsolt energiatermelésben, bioüzemanyagok támogatása, etanol (etilalkohol), mint üzemanyag támogatása. A célok megvalósítása érdekében ezeket a programokat évről évre jelentős összegekkel támogatják központi programból (Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium). Ezen túlmenően szövetségi és tartományi szinten is támogatják vissza nem térítendő támogatással, kedvezményes kölcsönnel és kötelező átvétellel villamosenergia-termelés esetén. A napenergia, különösen a napkollektoros alkalmazás nagy ütemben növekszik Ausztriában. Az összes napkollektor felület 2000-ben túllépte a 2 millió m 2 -t. A fotovillamos áramtermelés ehhez képest minimális, 0,9 MW volt a rendszerben. A szövetségi és tartományi kormányzatok különbözőképpen támogatják részben közvetlen támogatással, részben adókedvezménnyel.

- 15 - A Gazdasági Minisztérium és az Osztrák Áramszolgáltató Szövetség közötti megállapodás alapján az így termelt villamos energiát kedvezményes tarifán veszik át, a napkollektor és hőszivattyú technológiák elterjesztését egy speciális alapon (betriebliche Umweltforderung) keresztül támogatták, a beruházási költség 1/3-át térítik meg. Az utóbbi időben a szélenergia-felhasználás is gyorsan növekszik és a trend azóta is folytatódik. A szélenergia széleskörű hasznosítása előtt a Tudományügyi Minisztérium egy részletes megalapozó tanulmányt készített. A tervek szerint a villamosenergia-termelés 0,2%-át fogják a folyamatban lévő új szélkapacitások lefedni. A geotermikus energiatermelés jelenleg 21 MW, de jelentős potenciál áll még rendelkezésre. Felhasználásuk távfűtésben és hőtermelésben valósul meg. Támogatásuk a Távhő Törvény alapján regionális és helyi szinten történik, beruházás direkt támogatás formájában (10% a hálózattal együtt és 30% hálózat nélkül). 3.2. Belgium Az energiapolitikában az energiahatékonyság és a megújuló energia fontos prioritás. A flamand kormányzat 1999. novemberében elfogadott egy CO 2 kibocsátás csökkentési/megújuló energiaprogramot. A vallon kormányzat célkitűzése 200 000 m 2 napkollektor telepítése az elkövetkező 10 évben. A flamand célkitűzés, hogy már 2004-ben elérjék a 3%-os részarány célkitűzést 2010 helyett. Az előrehaladott villamosenergiapiacnyitás hatását Szakértő Csoport elemzi konzultációs folyamat keretében a megújulók és hatékonyság vonatkozásában. 1998. július 1-től megduplázták a támogatást a megújulóból termelt villamos energiára vízerőmű és szélturbina esetén max. 10 MW kapacitásig telepenként. Ugyancsak javították 3 kw felett a hálózatra kapcsolódás lehetőségét a fotovillamos egységeknél. A fotovillamos program költségvetése gyakorlatilag megduplázódott 1998 után. Támogatást adnak fotovillamos panelekre a háztetőkön és napkollektorokra. 3.3. Dánia A megújuló energiafelhasználási célkitűzéseket és eszközöket az Energy 21 c. kormánydokumentum tartalmazza. A célkitűzések a következők: 2005-re a teljes energiaellátás 12-14%-át megújuló energiahordozóval kell biztosítani, mintegy 100 PJ-t,

- 16-2030-ra évi 1% átlagos növekedéssel 230 PJ-t kell elérni, ami a források 35%-át teszi ki. A legfontosabb megújuló energiák a szél és a biomassza. A biomasszán belül legfontosabb szerepe a szalmának és a faforgácsnak van. A Biomassza Szerződés (1993, módosítva 1997-ben) alapján a villamosenergia-szektornak 1,2 Mt szalmát és 200 et faforgácsot kell (évente) felhasználnia. Ezen a területen legjelentősebb a Greena szén/biomassza (kogenerációs) erőmű létesítése, ami fele-fele arányban tüzel szenet és szalmát, kimenő kapacitása 17 MW és 60 MW hő- és távfűtés. Alapvető nehézség egyrészt a szalma alacsony fűtőértékében, illetve magas (3-4-szer drágább, mint a szén) árában van. 1997-ben több mint 2000 szélturbina 791 MW összkapacitással működött, mintegy 1127 GWh áramtermeléssel. Az ezt követő években jelentős növekedés történt, 1998-ra már elérte az 1 GW összteljesítményt, a növekedés azóta is folyamatos. Dán számítások szerint a nagyméretű szélturbina már most a legolcsóbb megoldás a széndioxid csökkentésére. 2005-re az elérendő cél 1500 MW felett van. A szélenergia széleskörű felhasználása a villamosenergia-iparral kötött Önkéntes megállapodás -on nyugszik, nem úgy, mint a biomassza esetében, ahol kormányzati szabályozáson/előíráson alapul. Az Önkéntes Megállapodás három területre terjed ki: a szélenergia kapacitás-növelése a kormányzati cél (2005, 1500 MW) elérésére, hosszú távú átvétel megszabott áron a szélenergiából termelt áramra, a szélerőművek hálózatra kapcsolása költségeinek megosztása: szélerőmű fizeti a csatlakozási költséget, a hálózatfejlesztés költségét a villamosenergia-szektor viseli. A nap- és geotermikus energia szerepe ugyan kevésbé jelentős, de pl. napenergia hasznosításban a napkollektor rövid időn belül 5000-re nőtt és geotermia esetén is demonstrációs projekt szinten megindult a hasznosítás. A megújuló energiák elterjedésének támogatása egyrészt a villamosenergiaiparral kötött Önkéntes Megállapodás -okon alapul, mint a szélenergia esetében, másrészt kötelező felhasználási előírásokon, mint a biomassza esetében, továbbá a magán szélerőművek és decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza és hulladék-felhasználás) piacának védelmével. Ezeken az energiapolitikai eszközökön túlmenően közvetlen pénzügyi támogatás is lehetséges, azonban az adózási rendszer (energia-adó, CO 2 -adó, SO 2 -adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéro CO 2 és SO 2 emisszió (szél) esetén. Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására.

- 17 - A megújuló energia hasznosítását az Energia Kutatási Program is támogatja jelentős összeggel. 3.4. Franciaország Franciaország energiafelhasználásában a megújuló energiák mintegy 7%-ot tesznek ki, aminek túlnyomó része vízierőműből származó áram. A megújuló energiahordozó-felhasználáson belül a nem-hidro megújuló mellett a biomassza és a hulladéktüzelés teszi ki a 96,5%-ot, a többi (geotermia, árapály, szél, nap) jelentősége bár léteznek sokkal kisebb. Franciaországban rendkívül elterjedt a fatüzelés, 3 millió háztartásban, mint alapvető, 4 millió háztartásban, mint kiegészítő fűtési módnak használják és ehhez járul 1,5 millió alkalmi (elsősorban kandalló, mint hangulati elem) felhasználó. Hasonlóan más országokhoz, a nem hagyományos megújuló energiák használata nem versenyképes, ezért kormányzati segítséget és támogatást élveznek, amelyek például a következők: 15 évre szóló szabvány szerződések a vizienergiára, a kogenerációra, a háztartási hulladékégetőkre, valamint a fotovillamos áramtermelésre. 20 ezer napkollektor program (Korzikára és a Tengerentúli területekre). HELIOS 2006 program Franciaország területére a napkollektorok széleskörű alkalmazására. A háztartások központi beruházási támogatást kapnak, amit még növelhet a regionális támogatás. EOLE 2005 szélenergia program, aminek célja 250-500 MW új kapacitás beállítása 2005-ig. 1996-ban tendert írtak ki és a nyertesek garantált szerződést köthettek az EdF-fel összesen 124 MW kapacitással. Az átvételi árak kedvezőek. A tengerentúli területeken a villamos energiával még nem lefedett területek ellátását megújuló energiával oldják meg egy-egy speciális alapból (100 millió FRF/év). Ezekkel a decentralizált rendszerekkel eddig 1400 km hálózat építését tudták megtakarítani. A fa energetikai hasznosítása program keretében támogatást adnak fatüzelésű kazánok létesítéséhez. Hulladéktelepi biogáz program keretében tendereztetéssel 10 MW kapacitás létesült. Bioüzemanyag program eredményeképpen, illetve az adó alóli felmentésük miatt ma Franciaország a világ legnagyobb bioüzemanyag előállítója, 22 bioüzemanyag-telep létesült. A megújuló energiából származó hőt kötelező átvenni a hőszolgáltatással lefedett területeken (1999. évi távhő-rendelet szerint).

- 18-3.5. Hollandia A megújuló energiaforrások viszonylag szerény, 2%-os szerepet játszanak a holland energiaellátásban. Ennek mintegy 90%-a biomassza és hulladékégetésből származik. A holland energiapolitika célkitűzése, hogy az 1995. évi 1%-ról 2020-ban 10%-ra növeljék és a Megújuló Energia Cselekvési Program szerint 2010-re 5% legyen. Ennek elérésére a Kormány kutatás/fejlesztésre és demonstrációs programokra jelentős összegeket biztosít. Fontos tényező, hogy a végfogyasztók a felmérések szerint egyre inkább elkötelezettek a megújuló energiák irányában és hajlandók magasabb árat fizetni. 2001-ben indult a Zöld Bizonyítványok kereskedelme és más szűk keresztmetszetet oldó intézkedések is elősegítik a célkitűzések megvalósítását. 3.6. Németország (Összefoglalás a megújuló energiaforrások támogatásáról szóló 2000. évi törvény alapján (EEG: Erneubare-Energien-Gesetz)) A törvény rendelkezéseinek hatálya kizárólag a kis vízerőművek (folyami és tározós erőművek is), szélenergia, napsugárzás, geotermikus energia, biomassza, valamint bányákból, szennyvíztisztító telepekről, és hulladéklerakókból származó biogáz által/segítségével előállított villamos energia megvásárlására, kompenzációjára terjed ki. Nem vonatkozik ugyanakkor 1. vízerőművekre, valamint hulladéklerakókból és szennyvíztisztító telepekről származó biogázt felhasználó létesítményekre 5 MW-nál nagyobb beépített kapacitás esetén, továbbá biomassza-tüzelésű erőművekre 20 MW beépített kapacitás felett, 2. olyan létesítményekre, amelyekben a Német Szövetségi Köztársaság, vagy a tartományok 25%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkeznek, 3. és olyan napenergiával működő termelő-létesítményekre, amelyek beépített kapacitása meghaladja az 5 MW-t. A törvény kötelezi az elosztó-hálózatokat üzemeltető társaságokat, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő termelő-létesítményeket a hálózatra kapcsolják, az ezekben előállított villamos energiát vásárolják meg (más energiaforrásokkal szemben elsőbbséget nyújtva), és a törvényben meghatározott módon kompenzációt fizessenek ezeknek a termelőknek. Az elosztó-hálózatra történő (kötelező) rákapcsolás költségeit a termelőlétesítmény üzemeltetőjének kell viselnie. Ugyanakkor amennyiben a hálózatra kapcsolás feltétele az adott hálózat fejlesztése, akkor a fejlesztés költségeit az adott hálózat üzemeltetőjének kell állnia, ezeket a költségeket viszont a hálózathasználati díjak meghatározásánál figyelembe veheti.

- 19 - A törvény differenciált átvételi árakat alkalmaz, a részletes szabályok az egyes energiaforrásokra vonatkozóan az alábbiakban kerülnek kifejtésre. A vízerőművekben, valamint bányákból, szennyvíztisztító telepekről, és hulladéklerakókból származó biogáz által/segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: a kompenzáció minimális összege 7,67 eurócent/kwh. Biomassza segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: 500 kw beépített kapacitásig min. 10,23 eurócent/kwh 5 MW beépített kapacitásig min. 9,21 eurócent/kwh 5 MW felett min. 8,70 eurócent/kwh 2002. január 1-jét követően az e dátum után üzembe helyezett létesítményekre vonatkozóan évente 1%-kal kell csökkenteni a kompenzáció minimális összegét. Geotermikus energia segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: 20 MW beépített kapacitás alatt min. 8,95 eurócent/kwh 20 MW beépített kapacitás felett min. 7,16 eurócent/kwh. Szélenergia segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: a létesítmény üzembe helyezését követő 5 évben (2000. április 1. előtt üzembe helyezetteknél 4 év) min. 9,10 eurócent/kwh, ami meghatározott feltételek mellett 6,19 eurócent/kwh-ra csökken 2002. január 1-jét követően az e dátum után üzembe helyezett létesítményekre vonatkozóan évente 1,5%-kal kell csökkenteni a kompenzáció minimális összegét. Napenergia segítségével előállított villamos energiára fizetendő kompenzáció: a kompenzáció min. összege 50,62 eurócent/kwh 2002. január 1-jét követően az e dátum után üzembe helyezett létesítményekre vonatkozóan évente 5%-kal kell csökkenteni a kompenzáció minimális összegét. A megújuló energiaforrások minden formájára vonatkozó közös szabály, hogy a törvényben meghatározott kompenzáció minimális összegét az új létesítményeknél az üzembe helyezést követő 20 éves időszakban kell fizetni, kivéve a vízerőművekben történő áramtermelést. A törvény hatályba lépésének időpontja előtt üzembe helyezett létesítmények esetében a 2000. évet kell az üzembe helyezés évének tekinteni.

- 20 - A törvény hatályba lépését követően az illetékes minisztérium kétévente összhangban a technológiai fejlődéssel és a piaci folyamatokkal, és tekintettel az új létesítményekre amennyiben szükséges, módosító javaslatokat tesz a törvényben meghatározott kompenzációs összegekre, illetve azok csökkentésének mértékére. Az esetleges változásokat a bevezetésük előtt idővel be kell jelenteni, és azok csak az újonnan üzembe helyezendő létesítményekre vonatkozhatnak. A törvény NEM rendelkezik arról, hogy a meghatározott kompenzációs összegeket bármely időszakonként korrigálni kellene a hivatalos inflációs rátával, és a törvényhez tartozó értelmező szöveg sem említ ilyen megoldást. 4. Megújuló energiahordozó-felhasználás Magyarországon Magyarországon a 2002. évi állapot szerint mintegy 3,6%-os részarányt képviselő megújuló energiahordozó-felhasználás összetételét az alábbi táblázat ismerteti: Megújuló energiafajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Vízenergia 192 1 920 - Szélenergia 1,12 11,2 - Geotermia - - 3 600 Napkollektor - - 60 Fotovillamos 0,06 0,6 - Tűzifa - - 24 000 Egyéb szilárd hulladék - - 3 000 Szeméttelepi biogáz 2 20 12 Települési szennyvíz gáz 11,2 112 120 Hőszivattyú - - 40 Egyéb növényi hulladék - - 3 870 Szemétégetés 112 1 120 480 Összesen 318,38 3 183,8 35 182 4.1. Biomassza A megújuló energiaforrásokon belül jelenleg a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tűzifa felhasználás miatt. A biomassza fogalomkörébe sorolhatók a tűzifa, az energetikai céllal termesztett növények, a mező- és erdőgazdasági melléktermékek, hulladékok. A létrejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. biodízel, bioetanol), illetve a biogáz. Magyarországon a biomassza potenciál kedvező, a mezőgazdaság lehetséges kitörési pontja a földterületek hasznosításánál és a foglalkoztatottságot is növelheti.

- 21 - Az alapanyagok felhasználásának legkézenfekvőbb módja hőenergia nyerése eltüzeléssel. A technika jelenlegi szintjén rendelkezésre állnak azok a korszerű tüzelőberendezések, amelyek a biomassza fajtáktól függően a legjobb hőhasznosítást biztosítják. A továbbfejlesztések célja a helyi viszonyokhoz történő adaptálás, a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása, a szállítás, tárolás megoldása és a többi megújuló energiaforrással pl. napenergiával való kombinálása (bioszolár létesítmények). A bioenergetika helyzetének általános jellemzői: a biomassza számára elsősorban érdekes hőpiac csaknem teljes mértékben a földgáz által lefedett. A földgáz által nyújtott kényelem és a jelenlegi árak mellett a bio-energiahordozók csak támogatással tehetők versenyképessé, a potenciális felhasználók saját tőkéjének általános hiánya miatt jelen körülmények között ez a piac meglehetősen érdektelen, főképp fentiek miatt a bio-energiapiac esetlegessége, kialakulatlansága, kevés a tüzelőanyag termelő és szállítóberendezés-fejlesztő, gyártó vállalkozás és e területek szakemberei is kevesen vannak, kevés a potenciális felhasználókat reálisan motiválni képes valós ismeret és reklám, mind szakmai, mind külső körökben rengeteg hamis információ, rossz adat kering, a terület mögött még nem áll jelentős vállalkozói háttér, így a témával foglalkozó többség elsősorban jószándékú tudósokból, kutatókból áll, az energianövényekkel kapcsolatos termesztési és ökológiai körülmények, hatások egyelőre nem tisztázottak. 4.1.1. Az energetikai célra használható biomassza mennyisége 4.1.1.1. Szilárd halmazállapotú, energiahordozóként használható biomassza Az energetikai célra szilárd halmazállapotban használatos biomassza mezőerdőgazdaság, vagy faipar melléktermékeként, hulladékaként, vagy célszerűen erre a célra termesztett növényként (ún. energianövényként) állhat rendelkezésre. Minden olyan növény alkalmas energiahordozónak, melynek a nedvességtartalma kicsi és így az energiaátalakítás során energianyereségre lehet szert tenni. Magyarországon ez azt jelenti, hogy a betakarításkori nedvességtartalma 40 %-nál kisebb, vagy mesterséges energiaráfordítás nélküli szárítással ilyen értékre csökkenthető.

- 22 - Különböző szakmai becslések szerint a főbb biomassza energiahordozók mennyiségeit az alábbi táblázat mutatja: Melléktermék Termelt mennyiség (10 6 t/év) Eltüzelhető mennyiség (10 6 t/év) Fűtőérték MJ/kg (18% nedvességtart.-nál) Szalma Kukorica szár és csutka Napraforgó Venyige Nyesedék Venyige Fa hulladék 4,5-7,5 10,0-13,0 1,0-1,2 1,0-1,2 1,0-1,5 2,0-3,0 elméletileg a teljes mennyiség elméletileg a teljes mennyiség elméletileg a teljes mennyiség 0,5-0,7 13,5 13,0 11,5 14,8 15,0 Energiaültetvények és -erdők telepítésével megfelelő ösztönzési rendszer mellett a szilárd biomassza hazai mennyisége jelentősen növelhető. Jelentősebb energiaültetvény beruházás Magyarországon még nem valósult meg, egyelőre kísérleti telepítések történtek. A mezőgazdasági eredetű biomassza hasznosításának növelésével és ezen belül az energiaültetvények telepítésével már rövid távon jelentős mértékben növelhető lenne a megújuló energiaforrások részaránya az energiatermelésen belül. Ezzel az alábbi célkitűzések megvalósítása történhetne meg: az energiaellátás biztonságának növelése, importfüggőség mérséklése, korlátozottan rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis) energiaforrásokkal való takarékosság, kedvezőtlen adottságú térségekben új jövedelemszerzési irányok kialakítása (a mezőgazdaság a jelenlegi energiafogyasztó szerepből részben energiatermelő szerepkörbe léphet át), termőföld térségi adottságokhoz igazodó hasznosítás, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő agrártermelés kiterjesztése, racionális földhasználat kialakítása, különösen a nem okszerűen hasznosított térségeken, túltermelési krízisek kialakulásának csökkentése, a vidék népesség-megtartó erejének a növelése, megújuló energiaforrás fejlesztésre épülő térségi gazdasági fejlesztés elősegítése, erre épülő szolgáltatási rendszerek kialakítása, nemzetközi környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés. A kedvező tüzelőanyag, illetve villamosenergia-árak mellett több, jelentősebb beruházás valósult meg, illetve indult meg Magyarországon. Ezek közül kiemelendőek az alábbiak: Szigetváron 2 MW kapacitású távhőtermelés, Mátészalkán 5 MW kapacitású távhőtermelés, Körmenden 5 MW kapacitású távhőtermelés, valamint Szombathelyen 7 MW kapacitású távhőtermelés. A fahulladékra alapozott távhőtermelő beruházások mellett Papkeszin 5 MW kapacitású gőztermelő berendezés lépett üzembe, továbbá Szentendrén hő- és villamosenergia-termelő beruházás valósult meg. Jelentősen növelni fogják a

- 23 - hazai megújuló energiával történő villamosenergia-termelést a kazincbarcikai, ajkai és pécsi erőművekben létesülő, összesen 100 MW kapacitású beruházások, amelyek főként szintén fahulladék-tüzeléssel fognak üzemelni. A mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek további, magasabb fokú hasznosítása akkor valósulhat meg, ha egy átfogó fejlesztési program eredményeként rendelkezésre áll a logisztikához és a feldolgozáshoz szükséges infrastrukturális háttér, illetve, ha az energiahordozók árképzésében a megújuló energiaforrások kiemelt kedvezményeket élveznek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban folyamatban van egy ágazati fejlesztési program kidolgozása, amely integráns részét kell hogy képezze a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti energiastratégiának. Természetesen egy hatékony hazai program működtetéséhez az érintett tárcák együttműködésére és megfelelő közgazdasági és jogi keretfeltételek kialakítására van szükség. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az agrárkörnyezetgazdálkodási feladatokra megnövekedett források állnak rendelkezésre, amelyek alkalmasak az energianövény termesztés ösztönzésére. 4.1.1.2. Folyékony halmazállapotú energiahordozóként használt biomassza A biológiai eredetű folyékony energiahordozók alapanyagaként felhasználható növények általában nem melléktermékek, az alkalmazás pedig a közvetlen hőtermelésen kívül üzemanyagként a hagyományos energiahordozók helyett ill. azokkal keverve is lehetséges. A folyékony ún. bio-üzemanyagok két csoportját különböztetik meg: a növényi eredetű alkoholokat (bioetanolt) és a növényi olajokat (a biodízelt). A biodízel (a kémiailag észterezéssel átalakított repce és/vagy napraforgó olaj) alkalmazása történhet tisztán és bekeveréssel. Az eredeti elképzelések alapján a mezőgazdaságban jelentős mértékű üzemanyag önellátás valósulhatott volna meg az energetikai növénytermesztés segítségével, úgy, hogy a saját termelésű olajmagvakból metilészterezéssel készült motorhajtóanyagot csak a termelésben résztvevők zárt rendszerben használhatnák fel. Természetesen ez csak jelentős költségvetési, illetve EU társfinanszírozással volna megvalósítható. Az állami támogatással elindított beruházási program keretében két üzem Mátészalkán és Kunhegyesen építésének indítására került sor. Mátészalkán az üzem tervezett befejezése 2004. március 30-ig történik meg. Kunhegyesen az üzem felépült, megvolt a próbaüzem, de a zárt rendszerű forgalmazás miatt a 0 jövedéki adó és a 30 Ft/l felhasználói támogatás mellett is veszteséges volt a termelés, így leállt az üzem. Az első működő, kísérleti üzem azt bizonyította, hogy az olajmag alapú motorhajtóanyag-termelés zárt forgalmazási rendje ilyen feltételek között nem működik. Mivel a zárt rendszer nem működőképes, az FVM meghatározott nagyfogyasztói körben a biodízel nyíltabb forgalmazására és emellett a mezőgazdasági eredetű használt sütőolaj és zsírok biodízel-gyártásra való felhasználásának az engedélyezésére tett javaslatot. A pénzügyi tárca ezt nem fogadta el. Álláspontjuk szerint csak meglévő biodízel program esetén lenne