FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Q. ép. Telefon: (+361) 4631172 Fax: (+361) 4631906 www.kgt.bme.hu
1. Fogalmazza meg a hasonlóságokat/összefüggéseket és különbségeket az alábbi fogalompárok között! (10 pont) Fogalompár Hasonlóság/összefüggés Különbség Termékár A fogyasztó akkor veszi A rezervációs ár a kereslet Rezervációs ár meg a terméket, ha a termékár alacsonyabb, mint a rezervációs ára (fogyasztó) jellemzője, a termékár meghatározásában a termelőknek is szerepe van Reálkamatláb Inflációs ráta Beruházás Fisher-tétel: a nominális kamatláb (kb.) megegyezik az infláció és a reálkamatláb összegével Mindkét kifejezés a javak Inflációs ráta: a pénzromlás (árszínvonal-emelkedés) üteme, a reálkamatláb arról ad tájékoztatást, mennyivel nő a befektetett pénz vásárlóereje A beruházás (flow) a Tőke jövőbeni előállítására szolgáló tőkeállomány (stock) termelőeszközökhöz (pl. gépek, berendezések stb.) kapcsolódik növelését szolgálja Komparatív előny Abszolút előny Mindkét kifejezés arra utal, hogy valamely terméket termelékenyebben, (relatíve vagy abszolút) alacsonyabb ráfordítással tudnak előállítani Komparatív előny: relatív termelékenység-különbség, akkor is rendelkezhet vele egy ország, ha minden terméket magasabb ráfordítással állít elő Tökéletes verseny Mindkét piacformára A tökéletes verseny Monopolisztikus verseny jellemző, hogy sok vállalat van a piacon, szabad a be- és kilépés esetében a vállalatok árelfogadók, a termékek homogének
2. a.) Ha a vállalat mindkét piacon árelfogadó, akkor a profitmaximum-feltétel a következő:, a szállodalánc termelési függvényéről feltételezhetjük, hogy q=f(k,l, ), ahol 0; 0; illetve a csökkenő hozadék törvényének megfelelően feltehetőleg (az ábrán szereplő munkakeresleti függvény alakja ezt tükrözi). Ha pl. a termelési függvény az alábbi egyszerű Cobb-Douglas típusú függvény: Q=A(L α K β ), ahol 0 < α,β < 1, akkor a munka határterméke M L =αa(l α-1 K β ), a profitmaximum feltétel pedig a következő: αa(l α-1 K β )=W/; ebből a munkakereslet: / Ha a szállodák egy része megsemmisül, akkor K csökken L D csökken. W L D L D L b.) A pontos hatás a választott modelltől függ. Ha pl. a Meyer-Solt: Makroökonómia tankönyv alapján egy egyszerű neoklasszikus modellt nézünk: N D (K 0 ) W N S N D (K 1 ) N 1 N 0 N További hatások: csökken T() csökken költségvetési egyenleg romlik csökken DIS csökken fogyasztás (C= DIS S ) csökken (K 0,N) (K 1,N) 0 () MV 1 N 0 1 c.) A pontos hatások és az ideális eszköz a választott modelltől is függ. l. a Mundell-Fleming modell alapján lebegő árfolyam mellett a monetáris politika (pénzkínálat növelése) hatásos (mert serkenti a nettó exportot), a költségvetési politika (kormányzati kiadások, állami transzferek növelése, adók csökkentése) hatástalan, akárcsak a vámok/importkorlátozások bevezetése. Rögzített árfolyamok esetén éppen fordítva, a monetáris politika hatástalan, a fiskális politika és a vámok/importkorlátozások segítségével hathat a gazdaságpolitika a nemzeti jövedelemre.
3/A. a) Tej ára csökken kevesebb szarvasmarhára van szükség kevesebb takarmánygabonára lesz kereslet pozitív rugalmasság! " # $ # $ %! b) Ha a belföldi marhákat likvidálják, akkor áremelkedés várható, de amennyiben ez csak a belföldi termelőket érinti, akkor ez csak csekély mértékű lesz (a hazai termelés csak az európai 1/150-e). 0 Belföldi kínálat Európai tejpiac S () bf S() bf D() eu S () eu S() eu Q Q c) - Árpadló bevezetése, intervenciós felvásárlások; - Exporttámogatás, importvám, kvóta; valutaleértékelés - Mennyiségi vagy ad valorem támogatás (állami árkiegészítés) - Kedvezményes hitel a nehéz időszak áthidalására - Takarmánygabona felvásárlása és kedvezményes áron való terítése (a tehenészetek mellett a gabonatermelőket is segíti)
3/B. Az infláció az eurózónában a teljes vizsgált időszak alatt mérsékelt volt (2008-ban kicsivel 3% felett, egyébként a hosszú távú céltartományon [0-2% között] belül, vagy annak közelében); az Egyesült Államokban 2008-ig a pénzromlás üteme kissé gyorsabb, de elfogadható szintű volt, 2009-ben viszont 0% alá csökkent (defláció), ami a gazdaság szempontjából már káros is lehet. Az arany tőzsdei árfolyamának emelkedése minden időszakban meghaladta az inflációt, mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában. Különösen éles a kontraszt a 2009-es évet tekintve: az arany árfolyama 2008 végén 750 USD/uncia volt, míg 2009 végén már 1100 USD/uncia körül mozgott, ez majdnem 50%-os növekedést jelent (a 2009-es 0% körüli inflációval szemben). Ez alapján ebben az időszakban az egyébként alacsony (egyszámjegyű) jegybanki alapkamatokat és piaci hozamokat is figyelembe véve az arany (utólag) nagyon jó befektetésnek tűnhetett. Ehhez hozzá kell azonban tenni, hogy az ezt megelőző évben viszont az arany veszített az értékéből, a valamikor 2008 elején elért 1100 dollár körüli értékről zuhant erre a szintre. Az arany euróban jegyzett ára a dollár/euró árfolyamnak megfelelően a vizsgált időszakban végig alacsonyabb volt, mint a dollárban kifejezett ár, a két árfolyam-görbe 2007- ig nagyjából együtt mozgott, ezután a dollárban jegyzett árfolyam mozgása kissé hektikusabbá vált, pl. a 2008-ban bekövetkező árzuhanás is jóval drasztikusabb (az euróban kifejezett aranyárfolyam csak kb. 100 euróval csökkent, 650 euró körüli maximális értékről 550-ig). Fontos feltárni azokat a mozgatórugókat, amelyek arra késztetik a gazdasági szereplőket, hogy aranyat vásároljanak: ilyenek lehetnek az inflációs félelmek, párosulva a kedvező (magas hozamú és relatíve kis kockázatú) alternatív befektetési lehetőségek hiányával stb.