Tartalom Bevezetés... 7

A JÓZSEFVÁROSÉRT címmel kitüntetett pedagógiai programja Budapest 2010

Tartalom Bevezetés... 7 I/1. Névjegy... 8 I/2. Az iskola múltja... 9 Nevelési program... 11 II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 12 Célok és feladatok... 13 Eszközök és eljárások... 17 II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 17 A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak:... 19 A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai:... 20 II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 21 Főbb célkitűzéseink:... 22 Lehetőségek feladatok... 23 A közösségfejlesztés iskolai színterei... 23 A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége... 24 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe... 24 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés... 26 II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 26 A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:... 27 II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység... 29 A tehetség erős oldalának támogatása... 29 A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése... 29 Légkörjavítás a csoportokban... 29 Sokoldalú fejlesztés... 29 2

A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre... 30 Módszertani megoldások... 30 A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei... 30 II/6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 32 Helye és szerepe iskolánkban... 32 Külső kapcsolataink... 33 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai... 33 II/7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 35 A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei... 36 II/8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 39 Helyzetelemzés... 39 Segélyezési formák... 40 Pályázatok, ösztöndíjak... 40 A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formák... 41 II/9. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök... 42 II/10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése... 42 A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák... 42 A továbbfejlesztés lehetőségei... 43 Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel... 43 Kapcsolat a kollégiumokkal... 44 II/11 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása... 44 Általános elvek... 44 Céljaink... 45 A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára... 46 A ban megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás... 46 II/12 Kulcskompetenciák fejlesztése... 47 3

II/13. Az iskola egészségnevelési programja... 48 (1. számú melléklet)... 48 II/14. Az iskola környezeti nevelési programja... 49 (2. számú melléklet)... 49 II/15. Az iskola oktatási kínálata... 49 Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály... 49 Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat... 49 Természettudományi osztály... 49 Vizuális kommunikáció profilú osztály... 50 Emelt szintű érettségire felkészítés... 50 A helyi tantervek... 52 III/1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 53 Felvétel... 53 A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 54 A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása:... 54 Az évfolyamismétlés feltételei... 55 III/2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái... 55 III/2.1 A tanulói értékelés formái... 55 III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái... 60 III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje... 62 III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 65 III/3. A középszintű érettségi vizsga témaköre... 66 III/4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 66 III/5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak... 66 III/5.1 Tantárgyak... 67 4

III/5. 2 Tantárgyi tantervek... 70 III/5. 3 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 71 IV. Záró dokumentumok... 72 IV/1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége... 72 IV/2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai... 73 Mellékletek... 74 1. számú melléklet Egészségnevelési program... 74 Bevezető... 75 1. Az egészségnevelés célja a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés... 76 2. Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés... 77 3. Az egészségfejlesztés, nevelés programja... 82 4. Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése... 88 5. Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése.... 89 2. számú melléklet Környezeti nevelési program... 97 1. Bevezetés... 98 2. Környezeti nevelés a tanórákon... 102 3. Környezeti nevelés a tanórákon kívül... 106 4. Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása... 107 5. Minőségfejlesztés... 107 6. Továbbképzés... 108 2./A számú melléklet A fogyasztóvédelmi oktatás... 108 A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink... 109 3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei... 112 Magyar nyelv és irodalom... 113 Történelem... 116 5

Matematika... 119 Idegen nyelvek... 120 Fizika... 122 Biológia... 123 Kémia... 125 Földrajz... 127 Informatika... 129 Dráma (dráma és színjátszás)... 132 Testnevelés... 135 4. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 136 Célok... 137 Módszerek... 137 Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek... 138 5. számú melléklet Új, módosított és kiegészített tantervek... 139 Nyelvi előkészítő osztály... 140 Drámatagozatos képzés struktúrája és tanterve... 184 Vizuális kommunikációs profilú osztály (mozgóképkultúra, médiaismeret, tömegkommunikáció)... 214 A természettudományi osztály... 257 Témakörök... 265 Témakörök... 268 Módósított tantervek... 284 Módosításra került tantervek... 309 Helyi tantervek kiegészítése... 372 6

Bevezetés 7

I/1. Névjegy Az intézmény neve Az intézmény alapítója Budapest Székesfőváros,1871 OM-azonosító 035234 Székhelye 1085 Budapest, Horánszky utca 11. Telefon: 486-3660 fax: 266 32 70 E-mail cím: vmg@vmg-bp8.sulinet.hu Webes elérhetősége: http://www.vmgsuli.hu Fenntartója Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest, V. Városház u. 9-11. Felügyeleti szerve Fővárosi Önkormányzat Az intézmény típusa Gimnázium, évfolyamainak száma 6 és 4 (évfolyamonként 2 2 osztály) Felvehető maximális létszám: 600 fő Az intézmény működési területe Józsefváros, illetve Budapest és az agglomeráció Jogállása, gazdálkodási jogköre: A Közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 8

I/2. Az iskola múltja Az 1871-ben Budapest Székesfőváros alapította fiú alreál 1874-től nyolcévfolyamos főreáliskola. Az első érettségit 1878-ban tartja. 1921-ben felveszi Vörösmarty Mihály nevét. Az 1934/35-ös tanévtől az 1934:XI. tc-kel bevezetett egységes középiskolának megfelelően 8 évfolyamos gimnázium.. Az 1945 utáni iskolareform az alap- és középfokú iskola szerkezetét 8+4 évfolyamossá alakítja. Az utolsó, nyolc évfolyamos érettségire 1952-ben kerül sor, a Vörösmarty Gimnázium ezután tisztán négyévfolyamos általános gimnázium. Az átalakuló iskolarendszer új eleme a dolgozók iskolája. A az 1945/46-os tanévben a felnőtt dolgozók részére megszervezi, s miniszteri engedéllyel 1945 őszén az országban elsőként megnyitja az esti iskolát, s egészen a 90-es évek elejéig ad otthont az épületében és részben tanári kara közreműködésével oktató önállósuló Dolgozók Gimnáziumának. 1958/59-ben orosz-tagozat létesül. Az 1959/60. tanévben bevezetik az 5+1-es politechnikai foglalkozást. A tanulók heti egy napon különféle vállalatoknál, tanműhelyekben kapnak elméleti és gyakorlati oktatást. A gimnáziumi politechnikai képzést 1965-ben megszüntetik, szakosított tantervvel működő tagozatos (nyelvi, matematikai stb.) osztályokat hoznak létre. Iskolánkban az 1963/64-ben német és spanyol nyelvi szakosított osztály indul, e tanévtől koedukált. 1977-ben összevonják a Vörösmarty Mihály és a Zrínyi Ilona Gimnáziumot a Vörösmarty épületében. 1979/80-tól drámai, 1982/83-tól élsportolói osztály indul. Az iskolaügyben 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás legfontosabb jele a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságának megszüntetése. E folyamatba a Vörösmarty is bekapcsolódik. A négy évfolyamos képzést megtartva az 1993/94. tanévtől felmenő rendszerben nyolc-, az 1998/99. tanévtől (ezt felváltva) hatévfolyamos képzést is folytat. Az 1993/94-es tanévben megkezdett nyolcévfolyamos képzés kifutó rendszerben 2004/2005-ig működik, az első érettségire 2001-ben kerül sor. A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettséginek megfelelően a 2003/2004. tanévben megkezdődik az emelt szintű érettségire felkészítés. A 2004/2005. tanévtől a hat évfolyamos képzés keretében a 8. osztály után nyelvi előkészítő évfolyam indul egy tanulócsoportban. A 2008/2009-es tanévtől megszűnik felmenőrendszerben a hatévfolyamos képzés, helyette nyelvi előkészítő évfolyammal vizuális kommunikációs és természettudományi osztály indul. Neves és ismert személyiségek az iskola tanárai közül: Horváth Cyrill, Péterfy Jenő, 9

Thienemann Tivadar és Zolnai Béla irodalomtörténész, Kohn Sámuel hebraista, Pósa Lajos költő, Jókai Anna író. Tanulói közül: Jendrasik György és Mihály Dénes feltaláló, Karinthy Frigyes, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Hidas Antal író, Latabár Árpád és Kálmán, Feleki Kamill, Bodrogi Gyula színész, Gulácsy Lajos, festőművész, Germanus Gyula orientalista, Kaján Tibor karikaturista, Sára Sándor filmrendező, Novák Ferenc koreográfus, Varga Győző grafikus-, Haris László fotóművész, Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes úszó. Az iskola klasszikus arányokat tükröző eklektikus stílusú épülete Diescher József tervei szerint 1874-ben készül el. Felújítására utoljára 1964 1967-ben kerül sor. Az épületet a nemzeti kulturális örökség miniszterének 12/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelete 2001-ben műemlékké nyilvánítja. 10

Nevelési program 11

Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni." Szent-Györgyi Albert II/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A nevelési alapelve a gyerekek fejleszthetőségébe vetett hit és a szeretve oktatás pedagógiája. Az iskolai életet emberséges, nyugodt légkörben, gyerekközpontúan kívánjuk szervezni, József Attila szavait kölcsönözve: a Jó szóval oktasd, játszani is engedd! követelménye szerint, úgy hogy a hanyagságuk, mulasztásaik, csínyeik következményeit viselő tanulók is érzékeljék: a tanár értük haragszik, nem ellenük. Tanulóink 12., illetve 14. életévük után, igen érzékeny, változó korban kerülnek hatókörünkbe, az emberi élet egyik legélesebb törésvonalán, a gyermekkor határán. A személyiség autonómiája ekkor készül kibontakozni a felnőtt világ, a szülői ház és a tanári tekintély függőségéből. Tapintatot vár az átalakuláskor, segítséget önmaga megtalálásához és a tanártól való elszakadásban. Jó pedagógiai érzékkel, a szülővel, a szülők közösségével együttműködve kell feloldanunk vagy levezetnünk azokat a konfliktusokat, amelyek az önállósodási igényből fakadnak, a serdülőkorral éleződnek, nehezen kezelhetők. Ekkor dől el, hogy a gyermek saját lábra állva megőrződik-e a szülői háznak, önmagának, képességei legjavának, közösségének, az iskolának. Diákjaink nem tárgyai, hanem alanyai a nevelésnek. Tiszteletben tartjuk a személyiségüket, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogukat fejlődésük érdekében igazodunk oktatási szükségleteikhez, saját nézőpontjukhoz. Megértésükre és empatikus fejlesztésükre törekszünk. Ezek a nevelési elvek az európai pedagógiai kultúra évezredes tapasztalatain és módszerein nyugszanak. A nevelés oktatás alapkérdéseit már az ókorban felismerték, a módszerek gazdag tárházát hagyták ránk a klasszikus időkben, a középkorban, a 12

reneszánszban, a felvilágosodás korában és a modernitásban. Sokszor újdonságnak tűnő módszerek mélyen a múltban gyökereznek, a pedagógiai tapasztalat ősi kincsei. Színvonalasak és eredményesek a magyar elméleti és gyakorlati pedagógia hagyományai is. Programunkhoz közvetlenül ezekből az európai és nemzeti forrásokból merítünk, Szókratésztől, Pestalozzitól, Comeniustól, Apáczai Csere Jánostól, Karácsony Sándortól, Mérei Ferenctől, Németh Lászlótól, iskolánk gazdag múltjának tapasztalataiból, a kortárs hazai és külföldi pedagógiai műhelyek kísérleteiből. Célok és feladatok Nevelő oktató munkánk pedagógiai céljait és feladatait iskolánk típusa, a gimnáziumok cél és feladatrendszere, továbbá az alma mater évszázados hagyományai és mai adottságaink határozzák meg. A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a felelős európai polgári és munkavállalói szerepekre való felkészítés, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása. Feladatainkat hat és négy évfolyamos képzés révén valósítjuk meg. Négy évfolyamos osztályaink speciális (drámai és élsportolói) jellegűek. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a hosszabb képzési időszak a tanuló személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A nyolcadik évfolyamot követő nyelvi előkészítő évfolyam Feladatunk az iskolafenntartó által biztosított eszközökhöz képest a legoptimálisabb nevelési oktatási környezet kialakítása, az iskolaépület funkcionális és esztétikai fejlesztése, a taneszközök, tantárgyi segédletek modernizálása és bővítése, a tanulók számára juttatott szociális segélyek hatékony felhasználása, a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Célunk és feladatunk napról napra, költségvetésről költségvetésre meggyőzni az iskolafenntartót, hogy gimnáziuma számára ne csupán a minimálisan kötelező szinten biztosítsa az eszközöket, hanem a speciális osztályok, a nyelvoktatás és anyanyelvi kultúra fejlesztésére a minimum ellátáson felül is bocsásson eszközöket a rendelkezésére, gondoskodjon az épület felújításáról, a felszerelés fejlesztéséről. Feladatunk további források felkutatása pályázatok és a Vörösmarty Alapítvány révén. Célunk meggyőzni a szülőket, volt vörösmartys diákjainkat, hogy 13

felajánlható 1%-nyi adóforintjukkal az Alapítvány révén támogassák az iskolában folyó nevelő oktató munkát. Célunk és feladatunk az iskola múltjából kiaknázható értékek: tárgyi eszközök, oktatási segédletek, pedagógiai, módszertani tapasztalatok, szokások feltárása, megőrzése és a nevelés oktatás napi folyamataiban való (közvetlen vagy közvetett) felhasználása. Feladatunk e múltat láthatóvá, érzékelhetővé tenni: az iskola épülete, belső hangulat-zugok enteriőrjei közvetítsék mindenkor a hely szellemét, a genius locit. A tanulók személyiségére ugyanis meghatározóan hat az iskola légköre. Feladatunk, hogy felhasználjuk a névadónk, illetve iskolánk egykori kiemelkedő tanárszemélyiségei munkásságában rejlő képzési és érzelmi nevelési lehetőségeket, emléküket megőrizzük, sírjukat meg- meglátogassuk, ápoljuk. Célunk a kapcsolat megőrzése egykori tanítványainkkal. Tanulóink elé példaként állítjuk érzelmi kötődésüket az alma materhez, tudományos, sport és művészi sikereiket, emberségüket. Tapasztalataik, szervező tevékenységük, készségük volt iskolájuk javára erkölcsi és gyakorlati segítség újabb feladataink megoldásakor. A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, az alapvető erkölcsi normákra. Kialakítja tanulóiban az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai önazonosság továbbépítése a tanulókban, szellemi, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szüksége személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, az ezeken alapuló felelős döntésekre. Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás 14

szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazítja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók eszére és szívére, képzeletére, számít találékonyságára, alkotó készségére, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. Célunk és feladatunk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A teljes nevelési oktatási folyamat során valamennyi évfolyamon célunk és feladatunk a személyiség- és közösségfejlesztés, a beilleszkedési és magatartási zavarok kezelése, a tehetséggondozás, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a kudarcok okainak feltárása és kezelése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése, az iskolában folyó nevelő oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük. Kiemelt célunk és feladatunk a tanulók tanulmányi előrehaladásának segítése, személyiségük, értelmi, érzelmi és akarati tényezőik, készségeik és képességeik fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy lehetőleg lemorzsolódás nélkül minden tanulónk el is végezze a középiskolát, illetve a tehetséggondozás révén képességei és adottságai legjaván teljesítsen. Kiemelt feladat e téren két speciális osztályunk, az élsportolói és a drámatagozatos kezelése. A sikeres előrehaladás a tananyag folyamatos feldolgozását feltételezi, az ismeretek egymásra épülnek. Programunk része a sportelfoglaltság, illetve a színházi kikérő, forgatás miatt hiányzó, a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók felzárkóztatása, a szakaszos iskolai jelenlét ellenére is az ismeretek egymásra épülő, folyamatszerű elsajátíttatása, az ezt szolgáló anyagi és képzési keretek meghatározása. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és európai polgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Diákjaink belső mércéjévé kívánjuk tenni a megbízhatóságot, a tisztességet, a tudásvágyat és az akaraterőt, az igényességet önmaguk és környezetük iránt. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. 15

Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség a művészeti nevelés és oktatás mellett jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A képesség- és készségfejlesztés terén célunk a kritikus gondolkodás képességének, a kommunikációs készségnek, az önművelés képességének, a helyes önértékelésnek a fejlesztése A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Feladatunk a kulturális, művelődési értékekhez való hozzáférés tekintetében is hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítése, motivációjuk kialakítása. Célunk és feladatunk a tanórai foglalkozáson túl sokirányú, kreativitást fejlesztő, változatos, jó színvonalú szabadidős tevékenység biztosítása diákjainknak. A nevelési oktatási folyamat kezdetén kiemelt célunk a beilleszkedés elősegítése, a közösségfejlesztés, a tanulók tudásának szintre hozása, a szociális hátrányok mielőbbi lehetséges enyhítése, a tanulási technikák, módszerek átadása, megismertetése a tanulókkal. Fontos feladat a beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási kudarcok lehetséges okainak, a diszlexia és a diszgráfia korai felismerése, a tanuló szakemberhez irányítása. A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus, felkészíti tanulóit arra, hogy az iskolából sikeresen lépjenek át a folyamatosan változó világba. Célunk, hogy minél többen szerezzenek nyelvvizsgát (elsősorban az emelt óraszámú tanulócsoportok és a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói közül), minél többen jelentkezzenek emelt szintű érettségire. A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk 16

kapcsolódását ehhez a folyamathoz. Mozogjon otthonosan az információs társadalomban, használja annak eszköztárát, szembesüljön a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival, legyen szociálisan érzékeny, vállaljon felelősséget környezetéért. Eszközök és eljárások A nevelő oktató munka alapelveit, céljait és feladatait a kerettantervekben előírt, a helyi tantervben meghatározott szaktárgyi és általános műveltség átadása révén kívánjuk megvalósítani, illetve e folyamat során érvényesíteni. Ennek fontos eszköze a tanulási technikák és módszerek átadása, folyamatos karbantartása, illetve az anyanyelvi kultúra kiemelt fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés erősíti a növendékek önálló tanulási és önművelési képességét, megalapozza az idegen nyelvi képzést, átszövi a teljes oktatási nevelési folyamatot. Meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különféle stúdiumok tanításának tanulásának a szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tanórán jelen kell lennie. Az anyanyelv helyét és jelentőségét az oktatás eszközei között az adja meg, hogy a többi tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükséges készségek és képességek rendszerét nyújtja, másrészt a személyiségfejlesztés, az embernevelés, az értékátadás, a nemzeti és európai azonosságtudat erősítésének, a polgárrá nevelésnek meghatározó terepe, a kultúra legjelentősebb, egyetemes közvetítője. Minőségi oktatásra törekszünk: az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat kellően motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával kívánjuk tanítani. A minőségi, megtervezett és módszertanilag is átgondolt, előkészített oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül a kerettantervi, illetve helyi tantervben megadott tananyag beosztásával, ütemezésével. A tantárgyi és a tanáregyéniségekből adódó különbségek ellenére egységes gyakorlatot és követelményrendszert érvényesítünk a tanulók értékelésében. II/2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A középfokú oktatás a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges 17

műveltségtartalmak és követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az ennek során kialakuló, fejlődő reális énkép irányítja a tanulókat a pályaválasztás, felnőtté válás legérzékenyebb időszakában. A kerettantervekben, illetve a helyi tantervünkben képviselt értékek, az egységes, alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai szemlélete szerint ez csak akkor lehet eredményes, ha egyrészt tanítási tanulási folyamatainkban teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a játéknak és a munkának, másrészt a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskolai légkör, amelyben a diákéletük zajlik. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének, mint példának is jelentős szerepe van. A hatékony személyiségfejlesztés feltétele és iskolai kerete az önértékelést elősegítő, az egymás tiszteletére, megbecsülésére épülő kommunikáció tanár diák, diák diák és tanár tanár között., melynek során semelyik fél önértékelése, önbecsülése nem sérül. Iskolánk különböző típusú, részben tehetséggondozó feladatokat is ellátó osztályaiba (élsportolói, drámatagozatos, hat évfolyamos) beiskolázott tanulók személyiségjegyei általában különböznek egymástól, ezért azok tiszteletben tartása mellett különös jelentőséget kell kapjon az egyénre, osztálytípusra szabott személyiségfejlesztés. A négy évfolyamos drámai osztályokat kreatív, intuitív személyiségvonásaikra építve, a kíváncsiságukat, tevékenységre motiváltságukat fenntartva, türelmes következetességgel szoktathatjuk rendszeres tanulmányi munkára. A személyiségük formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. A drámatagozaton a tanulók nemcsak az átlagnál gazdagabb, motiváló, mélyreható élményeket szereznek, hanem beavatottként eljutnak a szépség megteremtéséig, az alkotó tevékenységig is. A négy évfolyamos élsportolói osztályokban az iskolán kívüli terheléshez 18

igazított időbeosztással, a követelmények ütemezésének egyénhez illesztésével és a jó időbeosztás érdekében koncentráltabb órai munkával, kevesebb házi feladattal segítjük a tehetségek sporttevékenységének zavartalanságát. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a diákok általában tanulásra orientáltak, szellemi erőfeszítésre jól bevonhatóak. A képzésen belüli nyelvi előkészítő osztály, mint új lehetőség növelheti az osztályokban a nyelvtanulási ambíciót, informatikai jártasságot, a nyelvvizsgák sikerén át a tanulói önbecsülést, a munkavállalói piacképességet. A hosszabb képzési időszak a tanulók személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A három osztálytípus ismeretében különösen fontos feladata a tanári karnak, hogy feltérképezze a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit, hátrányos tulajdonságait. Így tervezhető meg a tanulók egyénre szabott személyiség-fejlesztési stratégiája, ennek alapján vehetők számba a feladatok, a veszélyek elkerülésének és a hibák kijavításának módjai. Fontos, hogy a tanár vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. A személyiségformálás meghatározó tényezői az iskolai és iskolán kívüli kortárs közösségek: barátok, a család, a sportkör, edző, a szociokulturális háttér. Külön feladatokat ró az iskolára a rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezekkel a feladatokkal külön fejezetekben foglalkozunk. A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak: Kategória Énkép Céltudat Értékrend Feladat Helyes önismeret, önkontroll, önértékelés, nemi, családi, nemzeti és európai önazonosság kialakítása. A reális önismeretre épített rövidebb, hosszabb távú célok kijelölése. Az alapvető erkölcsi és szellemi értékrend kialakítása és követése 19

Önfejlesztés Egyre növekvő belső kontrollal Konfliktuskezelé s Problémamegold ás - felelősségérzet a saját értékek megőrzéséért - az egészség, mint rendkívüli érték megőrzése, alakítása - felelősségérzet a környezet (társak, iskola, ország, univerzum) értékeinek megőrzéséért - pontosság, igényesség a napi feladatok ellátásában - együttműködés a partnerekkel - pozitív gondolkodás és magatartás, önmenedzselés a pozitívumok mentén - önuralom, önfegyelem, alkalmazkodóképesség - akarati tényezők javítása (lemondás, többletfeladatok vállalása, áldozathozatal stb.), - objektivitásra törekvés, az erős érzelmek, indulatok kezelése - tolerancia, a másik személyiség tiszteletben tartása Konstruktív konfliktuskezelés, a konfliktuskezelés során a szabályok és a helyes társas, tanári és társadalmi minták, technikák követése Önértékelésre, önálló döntésekre épülő rugalmas változtatási készség a problémák megoldásában A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai: A tanórák: általános és speciális személyiségfejlesztő tartalmak és szituációk által a tantárgyi rendszer, az egyes specializációk (hatosztályos, nyelvi előkészítő osztály, sport és drámai osztályok) az osztályfőnöki órák (tematikáját a tantárgyi tartalmak és fejlesztési területek iskolai terve tartalmazza). jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások Tanórákon kívül szervezett foglalkozások, események: Az iskola által nyújtott lehetőségek (ingyenes szolgáltatások): az iskolai diákkörök (szakkör, énekkar stb.) sportkör, művészeti tevékenység szaktantárgyi gazdagító programok (szakkörök, komplex vetélkedők, 20

Vörösmarty napok) budapesti, regionális, országos tantárgyi és művészeti versenyek, vetélkedők iskolai sportkör (országos diákjáró kör, kosárlabda), tömegsport-foglalkozások művészeti csoportok: énekkar, színjátszó csoportok iskolaújság, iskolarádió szervezői, segítő munka rendezvényeken (diákszínjátszás, OM, rendezvények, felvételi nyílt napok, stb.), diákolimpiai versenyek, diákturisztikai rendezvények, szereplés a TV-ben, rádióban, színházban, intézményi és állami rendezvényeken diákönkormányzat iskolai rendezvények, ünnepélyek, sportnap, jelvényszerző versenyek az iskola által kötelezően előírt projektek (pl. drogprevenció) gyermekvédelmi intézkedések, beszélgetések jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások Az iskola falain kívül az iskola által szervezett részben vagy egészen önköltséges programok: színház-, koncert- és múzeumlátogatás, kirándulások, bel- és külföldi utazások, tanulmányi utak, erdei iskola, táborok (sí-, gólya-, vándor-, dráma-, nyári vízi-, OM-tábor) diákcsere - program. Az iskolai élet minden színterére, alkalmára érvényesen a legfontosabb a nevelőtestület személyes példamutatása a jelenlétben és az alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek során. A személyiségformálás leghatékonyabb iskolai eleme a tanári személyiség, a törvénytisztelő és etikai normákat felmutató jellem. II/3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Tanulóink esetében ez az identitás az osztály- és iskolai közösségekben, a lakókörnyezetben, tágabban a nemzeti-etnikai 21

közösségekhez, Európához és az emberi nemhez, legtágabban az élővilághoz és földrajzi környezetünkhöz való tartozás tudatában jelentkezik. Iskolánk közösségfejlesztési céljait és feladatrendszerét a Nemzeti alaptanterv követelményeire alapozva terveztük meg. Főbb célkitűzéseink: Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. A hely-, hon- és népismeret alapozhatja meg a nemzettudatot, mélyítheti el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözhet a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Diákjainkat késztetjük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A tanulók legyenek nyitottak, megértők s különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Alakuljon ki bennük pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg a fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulását. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a szomszédos országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének a jelentőségét és ellentmondásait. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az új nemzedék legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek felismerésére és jogaik gyakorlására alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kívánunk nevelni. A kommunikációs kultúra nemcsak a műveltség, a tudás alapja, hanem az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. 22

Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv és az információhordozók minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Fejleszteni kívánjuk a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Lehetőségek feladatok A diákok mindennapjaik egyharmadát több éven keresztül az iskolában, az osztályban töltik, ezért nem mindegy, hogy milyen az a közeg, és mennyire képes nevelni. Az a tudás- és ismeretanyag, ami az osztályközösségben jut el a gyerekekhez, feltétlen személyiségformáló erő. A gyermeket a számára legfontosabb közösség, az osztály kialakulásakor kettős hatás éri. Az iskolát és az osztályt felnőttek hozzák létre, bennük meghatározott szervezeti struktúra érvényesül, illetve létrejöttükben informális hatások is érvényesülnek. A tanulók igénylik a közösség kialakulását, csoportban jobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb a késztetés és a motiváció a cselekvésre. A konformitásra való törekvésük elősegíti a csoport normáinak, értékeinek elfogadását. Nem közömbös tehát, hogy hogyan válnak a korábban elszigetelt, egymás számára idegen egyének közösséggé. A csoporttá válásnak állandó sorrendje van. Ezek az alakulás, az ellenállás, a csoportkohézió kialakulása, végül a működés. Amikor a gyermek új csoportba kerül, bizonytalanság és idegesség lesz úrrá rajta. Felszínre kerülhetnek az egyéni különbségek és megjelenik a versengés a különböző szerepekért, státuszokért. Ez hasznos is lehet, elősegíti, hogy a konfliktusok felszínre kerüljenek. Az osztály arculata főként az iskola hatására alakul ki. A közösségfejlesztés iskolai színterei A gazdag a különböző közösségekben. Iskolánkban egyszerre vannak jelen kisgimnazisták, élsportolói- és drámatagozatos tanulók. E csoportok mindegyike bizonyos szempontból különleges bánásmódot igényel. A különböző közösségek kialakításában a legjelentősebb szerep természetesen az osztályfőnökre hárul, akinek munkáját segíti az osztályfőnök-helyettes és a három öt főből álló osztálydiák bizottság (ODB). Jelentős szerep jut az osztályban tanító tanároknak is, és nem utolsó sorban az iskola egész diákságát érintő diákönkormányzatnak (DÖK). Iskolánk hangsúlyt fektet a diákok demokratikus 23

nevelésére, az iskolai fórumok, diákközgyűlések, diákkörök működésére. Saját hagyományaink is közösségformáló hatásúak. A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenysége Az iskolai szervezetben senki másnak nincs oly sok lehetősége a diákok jó vagy rossz befolyásolására, mint a tanárnak. A tanárok állnak a közösségfejlesztés első vonalában. Közöttük is kiemelkedő az osztályfőnökök szerepe. Minden oktatás egyben nevelőmunka is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Ha képesek vagyunk a tanítványaink műveltségét fejleszteni, akkor egyszersmind a neveltség fokát is emeljük. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja bekapcsolódását az iskola nevelési rendszerébe. Az osztályközösség arculatának kialakításához megannyi lehetősége nyílik, például rendezvények, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, esetleg családlátogatás alkalmával, hiszen az eredményesség érdekében ismernie kell tanulóinak szüleit és a család attitűdjeit. Az osztályfőnöki órán törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg. A tanulók aktív részvétele elengedhetetlen mind az óra előkészítésében, mind a nevelési téma feldolgozásában. Természetesen ügyelni kell az osztály speciális arculatának figyelembevételére, például drámatagozatos osztály esetén a témák szerepjátékszerű feldolgozására, kisgimnazisták esetén az életkornak megfelelő több mozgásra, közös játékra. Fontos, hogy a diákoknak legyen közösségi élményük, kialakuljanak közös rítusok, hagyományok. Legyenek számukra kulcsfontosságú helyek, városok, épületek, mozik, kirándulóhelyek. Megteremthessék maguknak környezetüket, osztálytermüket. Az osztály jellegzetes arculata megjelenhet külső jegyekben is (öltözködés, hajviselet, viselkedési stílus). A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepe Iskolánkban a diákönkormányzat egyre nagyobb szerephez jut a diákokat érintő szabályozások, programok kialakításában, megvalósításában, véleményezésében. Mivel a demokrácia nehezen tanulható, és az elsajátítása sok zökkenővel jár, hasznos lehet, ha a diákok idejekorán megtanulnak önmaguk és társaik érdekében eljárni, fellépni. Iskolánkban a diákönkormányzat túlnőtt a kezdetleges rendezvényszervező 24

feladatkörön, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanév során az osztályok osztály-diákbizottságot (ODB) választanak, évente a diákközgyűlésen pedig kilenctagú iskolai diákbizottságot (IDB), ők képviselik az érdekeiket a tantestület és az iskolavezetés előtt. Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek képviselője. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben, a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Véleményét a tantestület kikéri a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben, egy osztály létszámának megfelelő, illetve azt meghaladó tanulói érintettség esetében. Évente kétszer diákfórumot szervez, ahol az iskola tanulói közvetlenül kérhetnek és kaphatnak választ az iskola vezetésétől. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével maga dönt saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról. Az osztály, illetve iskolai diákönkormányzat saját információs és tájékoztatási rendszert hozhat létre és működtethet körlevél, faliújság, hírlevél, iskolaújság, iskolarádió formájában. A folyamatos kapcsolattartás mellett az IDB és az ODB tagjai évente kétszer kétnapos továbbképző táboron vesznek részt a diákmozgalmat segítő pedagógus vezetésével. Az IDB szervezi a tanórákon kívüli diákprogramokat, így a gólyabált, farsangot, segít a felvételi nyíltnapok lebonyolításában. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolai sportkörrel (ISK), évente egy alkalommal diáknapot rendez, melyen tanulóink az őket leginkább érintő kérdésekről beszélgetéseket, előadásokat hallgathatnak, különös tekintettel az egészséges életmódra, a mentálhigiéniára, drogprevencióra. A tanulói közösségek kialakításának elősegítésére gólyatábort szervez a leendő hetedikeseknek és kilencedikeseknek, ahol új diákjaink számára már augusztus végén lehetőség nyílik ismerkedésre az új évfolyamtársakkal és a patronáló felsőbb évesekkel. A tábor megkönnyíti az iskolakezdést, hisz a gólyák a felsőévesekkel folytatott beszélgetések révén betekintést nyerhetnek az iskola életébe, szokásrendszerébe, hagyományaiba. Tábori körülmények között megismerkedhetnek leendő osztályfőnökükkel és az iskolavezetéssel, így a tanévnyitón már számos ismert arc, formálódó közösség fogadja őket 25

Az IDB az iskola tanulóinak véleményét időnként kérdőívek formájában kéri ki, a tanárok munkájáról az év tanárának választásakor, a rendezvények minőségéről és az egyéb szabadidős tevékenységek iránti igényeikről.. A 2000/2001-es tanévtől kezdődően az IDB (saját forrásaiból) ösztöndíjjal serkenti a tanulókat a kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkára. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztés A Vörösmarty Gimnázium gazdag tradíciókkal rendelkező iskola, amire az ide jelentkező diákok és szüleik figyelmét már a felvételi tájékoztatókon, a beiskolázási szülői értekezleten, a tanévkezdést megelőző gólyatáborban felhívjuk. A tanév során diákjaink számos hagyományos rendezvényen vesznek részt. Ilyen az új évfolyamok szeptember 29-i Mihály-napi sétája a Fiumei úti sírkertben, főhajtás az iskola névadójának és neves tanárainak sírjánál, a gólyabál, a szeptember végi tanulmányi kirándulás, az országjáró diákkör természetjáró programja. Ilyen a költő születésnapján, december 1-jén kezdődő Vörösmarty napok, melynek programjában szavalóverseny, komplex vetélkedők, nyelvi délután, a végzős osztályokat köszöntő műsor (a 11. évfolyam drámatagozatosainak előadásában), az iskola volt diákjai, egyes szakterületek kiemelkedő képviselői, tanulóink szülei közreműködésével tartott rendhagyó órák, különböző tanulmányi versenyek, iskolai és osztálykarácsony, szalagavató bál szerepelnek. A drámatagozatnak köszönhetően diákjaink évente többször igen színvonalas színi előadásokat tekinthetnek meg: az iskolai ünnepségekre készült drámatagozatos emlékműsorokat vagy előadásokat. II/4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhető gyerekek nem azonosak a rosszul nevelt gyerekekkel. A nehezen nevelhetőség oka és tünete sokféle lehet. Leggyakoribb ismertetőjegyei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, 26

passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.) A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magánosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott lehetőségekkel élhet. Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A iskolavezetése és tanári kara vállalja a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő problematikus gyerekek oktatását, közösségbe illesztését, ami külön feladat a pedagógusok számára. Meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. Természetesen ez a feladat elsősorban az osztályfőnököt terheli, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: Helyzetfelismerés és helyzetértékelés. A magatartási zavar okainak feltárása. Kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel. 27

Együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel. Folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása. A tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása. Törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül (meglehetősen nehéz) pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani. 28

II/5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A Vörösmarty Gimnázium sokféle osztálytípusa (drámai, élsportolói osztály, hat évfolyamos képzés) miatt az esélyegyenlőség értelmében az adottságoknak megfelelő oktatást alkalmazunk az egyes osztálytípusokban tanuló tehetségeknek. Eltérő bánásmódot igényel a szorgalmas, törekvő, illetve a kreatív tehetség. E feladatok sikeres ellátása érdekében tanári szemléletformálás szükséges. E sokféleség a tehetséggondozás területén különböző célok kitűzését feltételezi: A tehetség erős oldalának támogatása a tehetségek számbavétele (a gondozás első lépése egyúttal) A sportosztályosok időbeosztásának, hatékony iskolai munkájának szervezése, egyéni bánásmód, a drámai képzésben a kreatív tehetség elfogadása, egyéni bánásmód, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása. az emelt szintű érettségire való felkészítés, a nyelvi előkészítő osztály indítása (6 évfolyamos képzésben). Mindkét tehetséggondozó, speciális osztályunkban programunk része a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók segítése a lemorzsolódás csökkentésére (sportelfoglaltság, film-, TV ). A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése A hiányosságok, gyöngék okainak felderítése (rossz tanulási módszer, motiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek, alulteljesítés), egyedi segítségnyújtás vagy szakmai tanácsadásra irányítás Légkörjavítás a csoportokban A munkakedv elveszítésének, az aszociális magatartás kifejlődésének megelőzése, a tehetségek peremre kerülésének kezelése. Sokoldalú fejlesztés Az azonos ismertetőjegyű (élsportolói, drámai) tanulócsoport saját típusától eltérő, komplementer jellegű, kiegészítő gondozása (színházlátogatás, sportversenyek, múzeum, planetárium, közös osztályprogramok, a szociális képességek fejlesztése). 29