REGIONÁLIS GZDSÁGTN
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan FÖLDRJZI KÖZGZDSÁGTN: EMPÍRI Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július
Vázlat 1
Empirikus Földrajzi Közgazdaságtan Krugman típusú modellek empírikus BGM 5.4, 5,5, 6.2.1, 6.5 Box Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics, vol. IV, Cities and Geography, msterdam: North Holland, 260965. Mai témák 1 tesztelhet 2 modell és valóság 3 sokkok hatása Vállalatok jöv hét
Tesztelhet Öt tesztelhet eredmény 1 Hazai piac méret hatás (HME) nagyobb hazai kereslet (növekv skálahozadékú iparágban az arányosnál magasabb arányú kínálat, nettó export 2 Magas piaci potenciál emeli a helyi tényez árakat ha közelben magas jövedelm régiók vannak, relatív árak alacsonyabbak, és magasabb (reál)bér 3 Magas piaci potenciál termelési tényez (pl. munkaer ) áramláshoz vezet, és a cégek is odaköltöznek 4 Nem lineráris reakció a változásra, érzékenység sokkokra 5 Szállítási költség változása (csökkenése) meghatározza az agglomerációs egyensúlyakat. (i) T csökkenése (B(T ) után) agglomerációhoz vezet. (ii) T csökkenése agglomeráció majd megosztott egyensúly
Fontosabb cikkek 1 Hazai piac méret hatás (HME) Davis D.R. D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: 379407 és Hanson, G.H (2005), Market potential, increasing returns, and geographic concentration, J. of International Economics, 67: 124. 2 Bér egyenlet: Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics 3 Sokkok hatása: Davis Weinstein (2002), Bones, bombs and breakpoints: the geography of economic activity, merican Economic Review, 92: 126989. 4 Szállítási költségek csökkentése több régiós modellben Krugman, P-.Venables (1995) Globalization and the inequality of nations, Quarterly Journal of Economics, 110: 85780. 5 dózás: Baldwin, R. E., and P. R. Krugman (2004), gglomeration, integration and tax harmonization, Eur Econ Rev 48: 123.
Tesztek (1): HME HME (5.4) Komparatív el nyök vs. növekv skálahozadék megkülönböztet korábbi modellekt l HME: Egy ország/régió magas kereslet egy termékb l, akkor nemcsak nettó export r lesz, de a méretaránynál jobban n a kibocsátása Iparágon belüli specializáció (Krugman video) Davis D.R. D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: 379407 Becslés alapja: r ország, n iparág g termék
DaviesWeinstein-modell Becslés alapja: r ország, n iparág g termék X gnr = k gnr + α 1 SH gnr + α 2 IDIODEM gnr + END + err gnr (1) X = kibocsátás (r, n, g) SH=r ország részesedése a világ (n, g) kibocsátásában ez az alapfeltevés IDIODEM= országspecikus kereslet = keresleti különbség r vs többi ország (n, g) ez a HME változó END= tényez ellátottság (r ) * g termék input együtthatója n iparágban ez a neoklasszikus kereskedelem elmélet k a konstans, err a hibatag
DaviesWeinstein Becslés alapja: r ország, n iparág g termék X gnr = k gnr + α 1 SH gnr + α 2 IDIODEM gnr + END + err gnr (2) Els menet (1996, 1997) OECD országok földrajz semmi! gyenge Második menet (1999) Japán régiók, országok helyett közepes Harmadik menet (2003) OECD országok, de IDIODEM már földrajzi változókkal is kiegészül: szállítási költségek gyelembe véve elég jó
Tesztek : HME értékelés Vegyes és gyenge Modell gyenge? feltételezések fontosak... Szállítási költség, valós földrajz fontos... kutatás folyamatban van...
Tesztek: bérek és lokáció BGM 5.5 Neoklasszikus kereskedelem-/növekedés-elméletben nincs erre vonatkozó el rejelzés gglomeráció externália amely lehet vé tesz magasabb béreket Hanson (1997) Mexico nagy területi különbségek (Észak vs. Dél 3x) gglomeráció 1: Mexico City a központ gglomeráció 2: US Id beni hatás: NFT
Mexikó
Tesztek: bérek Hanson Mexikó béregyenlet egyszer modell csak a szállítási költség számít Teszt: ln(w it /W ct ) = α + α 1 ln(t it ) + α 2 ln(tf it ) + err it (3) W it i-régió, W ct a központ Mexico City bére t it régió-mexico City szállítási költsége =f(távolság) US határmexico City szállítási költsége = f(távolság) tf it a nem központi régiók relatív bére (Mexico City) alacsonyabb, amikor az US-Mexikó kereskedelmi költség magas (α 1 < 0, α 2 < 0) Kereskedelmi liberalizáció csökkentette a bér különbségeket id beni hatás nem nulla
Tesztek: bérek Hanson Mexikó Hanson (1997) a terület számít, a távolság csökkenti a béreket de a nyolcvanas/kilencvenes évek intergációja csak a határmenti régióra hat 20 év integráció, er sebb hatás
Tesztek: bérek piaci potenciál Piaci potenciál nemcsak a hazai piac mérete, hanem a szomszédos/környez piacok mérete is számít Béregyenlet a modellb l, k régióra: Mit jelent ez? W j = k (Y k I ɛ 1 T 1 ɛ ) 1/ɛ (4) k jk Ha közelebb (alacsony T ) lév Y k magasabb, n W is Hogyan lehet tesztelni? Egyszer bb verzió kell T jk = T D jk log(wj) = α 0 + α 1 log( (Y k e α 2D jk ) + err j (5) k = Nominális piaci potenciál (árindex nincs benne)
Tesztek: bérek piaci potenciál (folyt.) Nominális piaci potenciál fv árindex nincs benne könnyen becsülhet földrajzi gazdaságtanra épül (távolság, költség) de nem kapcsolható direkt a modellhez Brakman et al. (2005), EU régiók 19922000 van területi bér hatás α 1 magas er s keresleti hatás alacsony vagyis a hatás a távolsággal er sen csökken α 2
Tesztek: bérek Hanson-becslés Vissza a modellbeli béregyenletre hogyan lehet becsülni? Hanson (2005) mez gazdaság helyett lakások ez segít elkerülni a nagyon er s koncentrációt árszintek belülr l becsülve modellb l következ feltételek Y j = λ j LW j (6) P j H = (1 δ)y j (7) W j /(P 1 δ I δ) = W j j k /(P 1 δ I δ) k (8) k Vagyis: (i) a jövedelem = a munkajövedelem összege (ii) lakásra költött összes forrás = nem-ipari termékre költött jövedelem (iii) a reálbérek kiegyenlít dnek (hosszú távon)
Tesztek: bérek Hanson-becslés Béregyenlet továbbra is W j = k modellb l következ feltételek (Y k I ɛ 1 T 1 ɛ ) 1/ɛ (9) k jk P j H = (1 δ)y j (10) W j /(P 1 δ I δ) = W j j k /(P 1 δ I δ) k (11) k Árindex helyett lakásmennyiség: log(wj) = α 0 + 1 ɛ log( k Y ɛ+(1 ɛ)/δ k H (1 δ)(ɛ 1)/δ k W (ɛ 1)/δ T (1 ɛ)d jk ) + e k j (12) Bérek= f(jövedelmek, lakások mennyisége, bérek távolsággal súlyovba)
Tesztek: bérek Hanson-becslés (folyt.) US adatok, megyeszint (3 ezer megye), 197080 vs. 198090. datok: bérek, lakások mennyisége, távolság
Tesztek: bérek Hanson-becslés (folyt.) US adatok, megye szint (3 ezer megye), 197080 vs. 198090. datok: bérek, lakások mennyisége, távolság modellb l három paraméter: δ, ɛ, T mindegyik szignikáns. T emelkedett (agglomerációs el nyök n ttek) ɛ csökkent monopolisztikus ereje a vállalatoknak/markup n tt Nincs feketelyuk-feltétel és a Hanson-eredmény
Tesztek: bérek Hanson-becslés (folyt.) fenti becslés szerint T magas, vagyis 200 km számít a bérek esetében Nominális piaci potenciál becslés ua. adatokon 400600 km...összességében a keresleti földrajzi hatása nem magas Sokféle kritika lehet (l. BGM 5.5.4 )
Tesztek: bérek piaci potenciál távolság Németország, 10% GDP növekedés Münchenben 0.8% béremelkedes Münchenben, 0.81% a környezetben, 0.2 2-300 km, 400 km után 0
modell, szállítási költségek Láttuk a modellben a szállítási költség többféle módon meghatározza az ipar megoszlásást. Többféle alakzat is lehet... modell függvénye, pl: a régiók egyformák-e a munkaer mobilitás milyen (szektor/régiók között) a mez gazdaságban milyen a mérethozadék vertikális kapcsolatok paramétere értéke mennyi régió van
világ története egy történet KrugmanVenables 1995 textil nglia és India történet alapja a szállítási költségek csökkenése (vitorlás, g zhajó, nagy hajó, vasút, konténer hajó, repül gép stb.) XIX. század el tt a szállítási költségek magasak, jelent s indiai textilipar (nagyobb mint nglia) szállítási költségek csökkennek agglomeráció ngliában Véletlen > innováció India textil-/ruhaimport r lesz XX század a szállítási költségek csökkennek India elég olcsó, megéri onnan importálni ngliába Kiegyenlít dés
Haranggörbe Puga (1999) továbbfejlesztette a Krugma modellt Becslések Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade Hogyan lehet adatokat szerezni: (l. HeadMayer 2004 ppendix) φ : Kereskedelem szabadása a szállítási költség függvénye, φ = T 1 σ ahol: (teljes izolácó) 0 < φ < 1 (nincs költség) Becsül modelladatokat, vissza a modellbe, és egyes iparágra megmutatja, hol lehetnek az ábrán vonal, ahol agglomeráció várható Pontbecslés, ahol most vagyunk francianémet (pont) és USCanada adatok (háromszög)
Haranggörbe (folyt.) Puga (1999) b vített modell, vertikális kapcsolatok és munkaer piaci módosítok: megosztott egyensúly agglomeráció megosztott egyensúly
HeadMayer (2004) adatok µ = δ (ipar arány), σ = ɛ (helyettesítés), α félkész termékek aránya
Haranggörbe (folyt.)
Haranggörbe Mit mutat az ábra? Modell elég magas T (alacsony φ) esetén már agglomerációt mond, amely a legtöbb iparágban T 1 tart Legtöbb iparágra magas költség nincs agglomeráció USCanada kisebb becsült költség Gépgyártás, repül gép, autó USCanada már agglomeráció
Becslés valóság z et meghatározhatja az adatok kezelése és az egyes alkalmazott függvényforma is. Pl. meggyelési egység deálás kontrollváltozók ökonometria (logs, OLS, panel, dif-in-dif, nem lineáris tagok, stb.) szállítási költség modellezése
Becslés valóság (folyt) Szállítási költség modellezése (box 9.4)
Becslés valóság (folyt.) szállítási költség modellezése (box 9.4) D = két f város, középpont közötti távolság utazási id a területek közötti átlagos távolság + border dummy Függvényforma milyen kapcsolat: lineáris, log. Gravity Eredmények eltérhetnek
Sokkok hatása BGM 6.2.1 Sokkok hatása a város/régió méretére. Kiindulás 1 városi gazdaságtan (von Thünen) van egy optimális méret, mean reversion földrajzi gazdaságtan (Krugman) növekv skálahozadék + externáliák, agglomerációs er k egy sokk új egyensúlyba vezethet Kiindulás 2 többféle egyensúly van, ezekb l van nem stabil. Hogyan lehet ilyet találni? Vegyünk egy egyensúlyi helyzete és eresszünk rá egy (i) nagy, (ii) exogén és (iii) átmeneti sokkot. hogyan lehet ilyet találni?
Sokkok hatása: DavisWeinstein (2002) Japán városok szövetségesek általi bombázása a 2. VH-ban Lehetséges reakciók: küls hatás/földrajz meghatározza az optimális funkciókat (pl. kiköt, klíma) Növelv mérethozadék lehet permanens hatás új egyensúly Véletlen növekedési modell megváltozó pálya Kérdés: a sokk után visszatér-e az eredeti egyensúlyba ha nem: Krugman igaz ha igen: akkor vagy Krugman igaz, és egy stabil egyensúly volt, vagy Krugman nem igaz
Sokkok hatása: DavisWeinstein (2002) (folyt.) Teszt: eltünt-e a 2. világháború hatása 15-20 év alatt Japán: nincs hatás, teljen visszatértek az eredeti pályára Németország (hasonló modell) Nyugat-Németország részleges visszatérés Kelet-Németország nincs visszatérés l. BGM 6.2.1 Extra kérdés: Mennyi egyensúly van? (ez már egy másik cikk témája, akit érdekel 6.2.2.)