02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787-es alkotmány 24. Az USA alkotmányos intézményrendszere I. (a preambulum, a törzsszöveg, az alkotmánykiegészítések; a törvényhozó hatalom szervezete és működése) [Tk. 446-449. o.] 25. Az USA alkotmányos intézményrendszere II. (a végrehajtó és a bírói hatalom gyakorlása) [Tk. 449-452. o.] Forrás: Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya. Budapest: Gondolat, 2003.
1. Történeti bevezetés Földrajzi felfedezések Gyarmatok kialakulása Függetlenségi háború Alkotmányozás
2. A gyarmati kormányzat jellegzetességei Az első gyarmatok megalakulása (1583 Új-Fundland, 1607 Virginia, koloniális karták; 1620 Mayflower Compact) A gyarmatok szervezete (kormányzó, council, assembly, bíróságok főbenjáró ügyben fellebbezési lehetőség a londoni Privy Councilhoz) Éleződő konfliktus az 1760-as évektől (Stamp Act, Bostoni Teadélután) 1774 Philadelphia: Első Kontinentális Kongresszus (külkereskedelmet összehangoló szövetség: Continental Association) Függetlenségi háború 1775: Második Kontinentális Kongresszus
3. A Függetlenségi Nyilatkozat Megfogalmazója: Thomas Jefferson Egyenlőség, Istentől származó elidegeníthetetlen jogok (élethez, szabadsághoz, boldogságra törekvéshez való jog) E jogokról lemondani nem lehet, fenntartásukra hozzák létre az emberek a kormányzatokat (társadalmi szerződés) Ha a kormányzat alkalmatlanná válik feladatára, a népnek joga van leváltani (John Locke 1689: Két értekezés a polgári kormányzatról) 1783: Nagy Britannia elismeri a 13 volt gyarmat elszakadását
4. A Konföderációs Cikkelyek Két koncepció: (1) radikálisok: elkülönült független államok szövetsége (konföderáció), (2) konzervatívok: újonnan létrehozott egységes állam (föderáció) 1777: Articles of Confederation and Perpetual Union Szuverén államok közössége, a hatalom súlypontja az egyes államoknál van, nem a szövetségnél Egyetlen szövetségi szerv: Kongresszus (2/3-os többséggel dönt) csak koordinatív, tagállamonként egy szavazat Válság (1784) 1786: Annapolisi Értekezlet: javaslat egy általános államközi konvenció létrehozására 1787. május 15: Philadelphiában gyűlnek össze 12 állam képviselői
5. Az Alkotmány elfogadása (1) Alkotmányok az egyes tagállamokban (1776: Virginiai Bill of Rights, 1785: törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról) 1787: Philadelphiai Konvenció: Virginia Plan (Edmund Randolph); New Jersey Plan (William Paterson) A három kompromisszum: Reprezentáció 3/5-ös kompromisszum Kereskedelmi kompromisszum
5. Az Alkotmány elfogadása (2) Az alkotmányos berendezkedés alapelvei: kisebbségvédelem, érdekegyeztetés, hatalmi ágak elválasztása, CHECKS AND BALANCES Szövetségi/tagállami hatáskörmegosztás: Exclusive federal powers Concurrent powers Denied powers Bill of Rights kérdése Ratifikáció: alkotmányozó nemzetgyűlések közül 9 jóváhagyása (1788.06.21.)
6. Az Alkotmány rövid áttekintése (1) Preambulum: Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.
6. Az Alkotmány rövid áttekintése (2) Főszöveg (Main Body): VII cikkely: I. Legislative branch II. Executive branch III. Judiciary branch IV. A hatalom területi megosztása Állami aktusok kölcsönös elismerése Azonos állampolgári jogok Büntető törvényhozás főszabályként tagállami jog Új államok belépéséről a Kongresszus határoz V. Az Alkotmány integritása, módosítása Amendments Kongresszus két házának 2/3-a, tagállamok 3/4-e ratifikálja VI. VII. USA törvényei az unió jogszabályi hierarchiájának csúcsán állnak Az Alkotmány hatályba lépése (9 tagállam alkotmányozó konvenciójának megerősítése kell)
7. Törvényhozó hatalom Kongresszus: Képviselőház + Szenátus Választójog Képviselőház: Speaker, Szenátus: alelnök (ill. President Pro Tempore) Törvényalkotási folyamat (kezdeményezés, szakbizottság, plenáris ülés/ teljes bizottság, elnöki vétó lehetősége) Kongresszus hatáskörei Kifejezett hatáskörök (expressed powers): pl. pénzügyek, hadügyek, külkereskedelem, szövetségi bírósági rendszer Tiltott hatáskörök (denied powers): rabszolgák behozatalának megtiltása, habeas corpus felfüggesztése (kivéve támadás veszélye esetén), diszkrimináció Beleértett hatáskörök (implied powers): közvetlenül nem nevesített hatáskör, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelően gyakoroljon nevesített hatásköröket A Kongresszus mint ellensúly: pl. impeachment, elnöki kinevezésekhez a Szenátus egyetértése kell, kereskedelmi szerződésekhez a Szenátus 2/3-os beleegyezése kell
8. Végrehajtó hatalom Gouverneur Morris: a törvényhozás egyeduralmával szemben erős őrnek kell lennie a nép oldalán Prezidenciális rendszer Az elnök megválasztása Hatáskörök Hagyományos államfői jogkörök Végrehajtó hatalom feje Az alelnök
9. Igazságszolgáltatás (1) Szövegségi szinten: kerületi, fellebbviteli, LB (+speciális ügykörű bíróságok: kártérítésekre, adóügyekre, katonai ügyekre, stb.) Szövetségi bírák kinevezője az elnök (szenátusi jóváhagyással) good behaviour LB: 8 tag + elnök függetlenek (de lásd pl. Roosevelt esetét!) Szövetségi bíróságok járnak el minden jogi és méltányossági (equity) ügyben, amelyekre az Alkotmány és az USA törvényei és nemzetközi szerződései vonatkoznak Tagállami szinten: tagállami bírósági szisztéma, tagállami jog alkalmazására
9. Igazságszolgáltatás (2) Alkotmánybíráskodás (Judicial review) Marbury v. Madison (1803): A John Adams elnök által utolsó pillanatban békebírónak kinevezett William Marbury kérte a LB-tól, hogy utasítsa kinevezési iratának elmaradt postázására az új elnököt (writ of mandamus), James Madisont (aki erre nem volt hajlandó) A LB elnöke (John Marshall) ugyan elvben egyetértett a követeléssel, de a bíróság végül azt állapította meg, hogy az 1789-es Judiciary Act alkotmányellenesen bővíti a LB Alkotmányban szabott eredeti hatáskörét, amikor lehetővé teszi, hogy a writ of mandamust kibocsássa Jogszabályok ütközése esetén is köteles a bíró ítélni, eldöntve, hogy melyik jogszabályt alkalmazza az Alkotmányra esküt tesznek, tehát azt kell alkalmazni Utólagos normakontroll
10. Szabadságjogok (1) 1789-ben előterjesztett alkotmánykiegészítések (1791-ben 10 lépett hatályba): Bill of Rights 1. Vallásszabadság, szólás- és sajtószabadság, békés gyülekezés joga és petíciós jog 2. Fegyvertartás és fegyverviselés joga 3. Beszállásolás tilalma békeidőben 4. Személyes szabadság, mozgás, tulajdon szabadsága 5. Főbenjáró ügyben esküdtszéki vád; kétszeres értékelés tilalma; önmaga ellen senki sem köteles tanúskodni, fair eljárás követelménye (due process of law) 6. Gyors és nyilvános tárgyaláshoz való jog 7. Esküdtszék egyes polgári jogi jogvitákban is 8. Tilos az indokolatlanul magas óvadék, a kegyetlen és szokatlan büntetés 9. A Bill of Rights nem taxatív felsorolás (a nép által élvezett jogok ) 10. Tagállamok autonómiája érvényesül az USA-ra rá nem ruházott, de a tagállamoknak meg nem tiltott hatásköröknél
10. Szabadságjogok (2) Néhány további kiegészítés: 12. az elnököt és az alelnököt külön listán választják (1804) 13. rabszolgaság eltörlése (1865) 14. az USA-ban született személyek állampolgársága (1868) 15. USA-polgárok szavazati joga nem korlátozható fajra, bőrszínre vagy korábbi szolgaságra tekintettel (1870) 19. nemre tekintettel sem lehet korlátozni a szavazati jogot (1920) 22. egy személy legfeljebb kétszer választható elnökké (1951) 25. az alelnökre való hatalomátruházás módja (1967) 26. szavazati jog 18 éves kortól (1971)