ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2015. február

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-79/2015. Haklik Andrea Tolvaj Ágnes ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2015. február

I. Vezetői összefoglaló A fogyasztóvédelmi hatóság számára elsődleges szempont a fogyasztók érdekeinek védelme, ezért évek óta visszatérően nagy hangsúlyt helyez az árfeltüntetés, árfelszámítás ellenőrzésére a kereskedelem, illetve a szolgáltatások területén. Jelen témavizsgálatban az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése mellett különös figyelmet fordítottunk az áruházláncok különböző akciós ajánlataira, továbbá a húsvéti, karácsonyi ünnepek szezonális termékeinek fokozott vizsgálata is. Az ellenőrzések részét képezte a KPIR-ben már letiltott, továbbá a RAPEX rendszerben közzétett, más tagállamok által letiltott termékek keresése is. Az elmúlt évben összesen 22 ellenőrzési terület vizsgálatát végezte el a fogyasztóvédelmi hatóság. Azáltal, hogy az ellenőrzések szinte egész évben folyamatosak voltak, a feldolgozott adatok nagyobb biztonsággal tükrözik a különböző területeken a valós árfeltüntetési, illetve áralkalmazási gyakorlatot. A területi felügyelőségek 4 918 kereskedelmi egység ellenőrzését végezték el, amelyek 42%-ában, azaz összesen 2 044 egységben tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot. Amíg az eladási ár tekintetében az ellenőrzések 16%-ában fordult elő jogsértés, addig az egységár vonatkozásában a kifogásolási arány 32% lett. Akciós eladási árak ellenőrzésénél ez a mutató 10%-os, illetve akciós egységár esetében 8%-os volt. A korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is az egységár feltüntetésével kapcsolatban tárták fel a legtöbb szabálytalanságot a felügyelők. Minden ártípus vonatkozásában a kifogások jellemzően az árfeltüntetések hiányából adódtak. A különböző szolgáltatások díját a vizsgált (363) szolgáltatók 13%-a mulasztotta el feltüntetni, így azokról a fogyasztók előzetesen tájékozódni nem tudtak. A vizsgálat ideje alatt a felügyelőségek összesen 4 695 alkalommal, 34 362 db terméket próbavásároltak, amelyből 15 001 db akcióval érintett termék volt. A próbavásárlások során jogsértést 1 622 esetben, 4 940 db termékkel kapcsolatban állapítottak meg a felügyelők. A próbavásárlások során 470 alkalommal számoltak többet a vásárolt termékekért, amellyel 97 296 Ft értékben okoztak anyagi sérelmet, így a többletszámolás egy esetre jutó átlagos mértéke 207 Ft volt. A többletszámolás leggyakoribb oka a csomagolóanyag termék tömegébe történő belemérése volt, amely leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben, valamint hús-hentesáru üzletekben fordult elő. Ugyanakkor még mindig gyakori a feltüntetettnél magasabb áron történő értékesítés, és az akció során az akciós árnál magasabb áron történő értékesítés is. Az országos témavizsgálat keretén belül az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése kapcsán megállapítható, hogy még mindig előfordulnak hiányosságok (8%), ezek közül a vásárlók könyvével összefüggésben merült fel a legtöbb szabálytalanság. A fogyasztók életét, testi épségét veszélyeztető, KPIR/RAPEX nyilvántartásában szereplő termékek közül a vizsgálat ideje alatt összesen 278 db letiltott termék forgalmazását 34 üzletben tapasztalták a felügyelők. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy továbbra is a napi cikkeket értékesítők körében kisebb élelmiszerüzletek, élelmiszer-áruházláncok, vásárcsarnokok, piacok, hús-hentesáru üzletek fordul elő a legtöbb jogsértés. 2

A kereskedelem területén az árfeltüntetéssel kapcsolatos több éves vizsgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók széles rétege által napi/heti gyakorisággal felkeresett egységekben változatlanul magas a jogsértések előfordulásának gyakorisága, amely alátámasztja a hatósági jelenlét szükségességét és rendszerességét a jövőben is a jogkövető magatartás elérése érdekében. Az ellenőrzések fontosságát igazolja továbbá az a tény, hogy jelen témavizsgálat adatai alapján nőtt az átlag többletszámolás mértéke is. II. Az ellenőrzés részletes ismertetése 1. Az ellenőrzés indoka, célja A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, 2014-ben is ellenőrizte az árfeltüntetési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések megtartását, tekintettel arra, hogy az ártájékoztatás, áralkalmazás terén még mindig számos szabálytalanságot tapasztalnak a különböző ellenőrzési területeken a felügyelőségek. A már hagyományosnak tekinthető témavizsgálat elsődleges célja a fogyasztók anyagi érdekeinek védelme mellett, a teljes körű tájékoztatás megfelelőségének ellenőrzése. A hatóság továbbra is a kereskedelmi forgalomba helyezett termékek eladási árának, egységárának valamint akciós eladási árának és akciós egységárának feltüntetését, azok teljesülését, illetve a különböző szolgáltatások díjainak feltüntetését, kiszámításuk módját vizsgálták lehetőségükhöz mérten próbavásárlással egybekötve. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság komplex, átfogó vizsgálatokat végez, a fentieken túl az ellenőrzések kiterjedtek az általános kereskedelmi előírások megtartásának vizsgálata mellett annak ellenőrzésére is, hogy forgalomba kerültek-e korábbi hatósági vizsgálat során nem biztonságosnak ítélt és letiltott, vagy más tagállam által a RAPEX rendszerben közzétett és letiltott termékek. Az ellenőrzések során a felügyelők olyan üzletekbe is eljutottak, ahol korábban nem voltak hatósági ellenőrzések, továbbá olyan egységekbe is visszatértek, ahol a korábbi években magas kifogásolási aránnyal zárultak a vizsgálatok. 2. Az ellenőrzés időtartama és résztvevői A vizsgálatokra 2014. március 10. 2014. december 31. között került sor, melynek keretében 2014. április 1. - április 19. között a húsvéti szezonális termékek, valamint 2014. november 24. - december 19. között a karácsonyi szezonális termékek fokozott ellenőrzése történt. A témavizsgálatban valamennyi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége részt vett. 3. Az ellenőrzés általános megállapításai A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai a témavizsgálat keretén belül összesen 4 918 kereskedelmi egységben ellenőrizték az akció nélküli, illetve akciós termékek árfeltüntetését és árfelszámítását, valamint a szolgáltatási díjak feltüntetésének meglétét. Ennek során 2 044 egységben, azaz az üzletek 42%-ában tártak fel valamilyen jogsértést. Az előző évben tapasztalt arányhoz (44%) képest a kifogásolási arányban tehát 2 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. A javuló tendencia nem minden területre igaz, ugyanis bizonyos területeken a korábbi évhez képest nőtt a kifogásolások aránya. 3

A vizsgált és kifogásolt üzletek számának alakulását a következő ábra mutatja be. A felügyelőségek munkatársai az ellenőrzési területeknél figyelemmel voltak saját területi adottságaikra, azonban igyekeztek a meghatározott ellenőrzési területek mindegyikében ellenőrzést lefolytatni. 4

Továbbra is fontosnak tartottuk az olyan üzletkörök fokozott, rendszeres ellenőrzését, ahol a fogyasztók széles rétege végzi napi, heti vásárlásait egy helyen, valamint ahol a korábbi években nagymértékben tártak fel a felügyelők valamilyen hiányosságot. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ismételten az élelmiszer-kereskedelmi egységekben fordult elő a legtöbb ártájékoztatási és áralkalmazási szabálytalanság. Ahogy a fenti ábra is szemlélteti, a kisebb élelmiszerüzletekben és az élelmiszer-áruházláncokban végezték a legtöbb ellenőrzést a felügyelők, ami annak köszönhető, hogy a fogyasztók a napi fogyasztási cikkeiket leginkább ezekben az üzletcsoportokban vásárolják meg. Fontos megjegyezni, hogy a felügyelőségekhez beérkezett árfeltüntetéssel, áralkalmazással kapcsolatos fogyasztói beadványokat is vizsgálták az ellenőrzést végzők, így a meghatározott üzletkörökön túl eljutottak más típusú üzletekbe is, ahol előzőekben kevésszer vagy egyáltalán nem végeztek ellenőrzéseket, illetve a korábbi év ellenőrzési tapasztalatait figyelembe véve folytattak utóellenőrzéseket (346 üzlet) is. Ilyen egyéb üzletek voltak például a virágboltok, gazdaboltok, ékszerüzletek. Az ellenőrzéseket nem csak hivatalból és közérdekű bejelentések alapján, hanem tervezett társhatósági ellenőrzések keretében is végezték a felügyelők. A szoros együttműködésnek köszönhetően a felügyelőségek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság munkatársaival közös ellenőrzéseket folytattak le. 4. Az ellenőrzés részletes megállapításai 4.1 Az árak feltüntetésével kapcsolatos tapasztalatok A témavizsgálat elsődleges ellenőrzési szempontja a fogyasztók által ténylegesen fizetendő eladási-, és egységár feltüntetésének és a próbavásárlással igazolt áralkalmazás megfelelőségének vizsgálata volt. Jelen témavizsgálat során a felügyelők által ellenőrzött üzletekben összesen 982 311 db áru árának, illetve díjának feltüntetését ellenőrizték, és 35 869 db áru esetében állapítottak meg valamilyen jogsértést. A tavalyi témavizsgálathoz hasonlóan ismét megállapítható, hogy a felügyelők továbbra is az egységár vonatkozásában észlelték a legtöbb árfeltüntetési, áralkalmazási szabálytalanságot, melynek aránya 32%. Ugyanakkor az ellenőrzési tapasztalatok összegzése során megállapítható, hogy az előző év adataihoz viszonyítva mind az eladási árak, mind az egységárak és szolgáltatási díjak alkalmazása vonatkozásában kismértékű (1-2 százalékpontos) javulás tapasztalható. Köszönhető mindez a folyamatos hatósági jelenlétnek és a felügyelők tájékoztató, felvilágosító tevékenységének, mely által a vállalkozások igyekeznek a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartására az árfeltüntetés, áralkalmazás tekintetében. Az alábbi ábra mutatja be az árfeltüntetési szabálytalanságok kifogásolási arányait. 5

4.1.1 Eladási ár A témavizsgálat során a felügyelőségek elsősorban azt vizsgálták, hogy az eladási árakról a vállalkozások minden esetben tájékoztatnak-e a terméken vagy annak közvetlen közelében, másodsorban pedig azt, hogy azok egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, illetve jól olvashatóan kerültek-e feltüntetésre az üzletekben. Az eladási árakról való tájékoztatást, illetve annak helyességét összesen 4 742 üzletben, 829 061 db termék esetében vizsgálták a felügyelőségek, jogsértést 756 egységben tapasztaltak, 30 032 db termék tekintetében. Az esetek túlnyomó többségében a kifogás még mindig a ténylegesen fizetendő eladási ár feltüntetésének hiányából adódott, így 686 üzletben (14%) 22 994 db terméknél (3%) állapították meg ezt hiányosságként. Az ellenőrzések során 2 138 féle termék esetében kettős árfeltüntetést alkalmaztak a kereskedelmi egységekben. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az üzletekben az akció lejárta után kint felejtik az akciós eladási árat tartalmazó címkét, mindemellett feltüntetik az aktuális, tényleges fizetendő eladási árat is. A vállalkozások 1 766 féle termék esetében nem könnyen azonosíthatóan, nem egyértelműen, valamint nem jól olvashatóan tüntették fel az értékesítésre kihelyezett termékek eladási árait. A legtöbb szabálytalanságot az előző vizsgálatokhoz hasonlóan az élelmiszereket forgalmazó vállalkozásoknál, többnyire az élelmiszer-áruházláncoknál (15 155 db termék) tapasztalták a felügyelők, ebből 11 874 db termék esetében állapították meg, hogy azok eladási áráról nem tájékoztatták a fogyasztókat. A második legtöbb eladási árral kapcsolatos jogsértést a ruházati-, és cipő boltok üzemeltetői követték el, így ezen a területen 5 869 db termék árfeltüntetését kifogásolták a felügyelők. A legkevesebb probléma a drogériákban, parfümériákban, lakberendezési áruházakban, sportszer-, játék-, illetve használtruha üzletekben fordult elő. 4.1.2 Egységár Az egységár a mindennapi vásárlásaink során nagy jelentőséggel bír, hiszen az azonos jellemzőkkel ellátott termékek esetében az egységárak összehasonlítása - az egységár 6

feltüntetésére kötelezett termékek körében - segíti a fogyasztókat döntésük meghozatalában a vásárlásuk során. A felügyelőségi kontrollok során 1 184 egységben összesen 32 922 db terméknél állapítottak meg valamilyen egységár alkalmazási szabálytalanságot az ellenőrzött 3 670 egység, 450 670 db terméke közül, amely az egységek tekintetében 32%-os, míg a termékek vonatkozásában 7%-os kifogásolási arányt eredményezett. A területi felügyelőségek munkatársai az egységár számításának helyessége mellett vizsgálták, hogy azokat a termék jellemzőinek megfelelő mértékegységben tüntették-e fel. Jogszabálysértésként észlelték a felügyelők, hogy nem egyértelműen tüntetik fel az egységárat (657 db termék), hibásan (349 db termék), valamint nem megfelelő mértékegységre (119 db termék) számítják azokat. 2014 tavaszán hatályba lépett azon jogszabályi rendelkezés, mely szabályozza a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárának betűméretére vonatkozó feltüntetési kötelezettséget. Ennek figyelembevételével az ellenőrök fokozottan vették górcső alá ezen rendelkezés betartását a kereskedelmi egységekben. Az egységár nem megfelelő számítása és feltüntetése sok esetben ebből is adódott. Az egységár feltüntetésének hiányát legtöbb esetben az élelmiszer-áruházláncokban (14 990 db termék), a kisebb élelmiszerüzletekben (7 305 db termék), ruházati-, cipő üzletekben (1 311 db termék), pékségekben, látványpékségekben (963 db termék), valamint a vásárcsarnokokban, piacokon, zöldség-gyümölcs üzletekben (891 db termék) tapasztalták a felügyelők. 4.1.3 Akciós eladási ár Manapság az ünnepekre, kiárusításokra való tekintettel a vállalkozók különböző akciókkal hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az általuk értékesített termék akciós ajánlata a legmegfelelőbb a fogyasztók számára. Ezért kiterjedt az ellenőrzés annak vizsgálatára, hogy a meghirdetett különböző kedvezményes ajánlatok valóban megvalósulnak-e és nem tévesztik-e meg a fogyasztókat. Erre tekintettel a területi felügyelőségek kiemelt figyelmet fordítottak az adott üzlet akciós reklámújságaiban hirdetett termékekre is, azok áralkalmazására, a meghirdetett kedvezmények megvalósulására. A korábbi évek folyamatos ellenőrzésének eredményeként jelen témavizsgálatban a felügyelőségi jelentések arról számoltak be, hogy javult az akciós termékekkel kapcsolatos ártájékoztatás. Az akciós eladási árakat 2 362 kereskedelmi egységben vizsgálták - nagyobb hangsúlyt fektetve az élelmiszer-áruházláncok ajánlataira - 153 250 db termék vonatkozásában. Így a kifogásolási arány az üzletek tekintetében 10% (236 üzlet), a termékek vonatkozásában pedig 4% (5 837 féle termék). Leggyakrabban a vállalkozások csak a kedvezmény mértékét tüntetik fel, a ténylegesen fizetendő akciós eladási árat viszont nem, azokat fizetéskor a pénztárnál érvényesítik. Ez az eset 67 üzletben - leginkább a ruházati-, cipő üzletekben és a használtruha üzletekben - fordult elő, 4 220 db termék kapcsán. További, gyakran megállapított jogsértés az akciós eladási ár feltüntetésének hiányából adódott, ez a vizsgált termékfélék 1%-ánál volt fellelhető. 7

4.1.4 Akciós egységár Az akciós termékek közötti választás során az akciós egységárnak - az egységárhoz hasonlóan - szintén döntő szerepe van a megfelelő vásárlói döntés meghozatalában, tekintettel arra, hogy az azonos, vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén az eltérő kiszerelési egységben forgalmazott termékek árainak összehasonlítására is lehetőséget ad a fogyasztónak. Általánosságban elmondható, hogy mindazokban az üzletekben, ahol a kereskedők nem jelölték meg az akciós eladási árakat, jellemzően az akciós egységár feltüntetésére sem fektettek kellő hangsúlyt. Mindössze 129 kereskedelmi egység 6 524 db termékénél, az ellenőrzött termékek 7%-nál tártak fel akciós egységárral kapcsolatos valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzést végzők. Legtöbb esetben hiányosságként azt állapították meg a felügyelőségek, hogy a kereskedők nem tüntették fel az akciós termékek egységárát. A kifogásolt termékek közül az akciós egységár vonatkozásában 57 db terméknél állapították meg, hogy nem egyértelműen tüntetik fel azokat, 34 db terméknél összegszerűen hibásan számították és 26 db termék vonatkozásában - a drogériák, parfümériák üzleteiben - nem a megfelelő mértékegységre, 25 db terméknél pedig nem az ajándékkal növelt mennyiségre számították ki azokat. Előfordult olyan eset is, hogy a régi akciós egységár % részét számították ki, azzal magyarázva, hogy a számítógépre telepített alkalmazás ezen algoritmus szerint számolja a kedvezményes egységárat, amelyet központilag állítanak be, azon változtatni helyben nem tudnak. 4.1.5 A szolgáltatások díja Az ellenőrzések során összesen 363 üzletben (13%) tapasztalták a felügyelők, hogy az értékesített termékekhez kapcsolódóan, vagy önállóan, díjtérítés ellenében szolgáltatást is nyújtottak. A felügyelők ezekben az egységekben a szolgáltatási díjak feltüntetését, illetve ha az előre nem határozható meg a díj kiszámításának módjáról szóló tájékoztató meglétét ellenőrizték. A felügyelők a szolgáltatási díj feltüntetésének elmulasztása miatt összesen 38 üzletben éltek kifogással, amelyek körében a különböző szolgáltatásokról (összesen 465 féle szolgáltatással kapcsolatban), azok feltételeiről, díjtételeiről nem helyeztek ki tájékoztatást a vállalkozók. Ez a szabálytalanság leginkább a kölcsönzőkben (26%), valamint autószervizekben, autómosókban (20%) fordult elő. 4.1.6. Utóellenőrzések A témavizsgálat ideje alatt a területi felügyelőségek munkatársai összesen 346 egység utóellenőrzését végezték el, amelyek 55%-ában ismételten jogsértéseket állapítottak meg. 4.2 Általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésének tapasztalatai A kereskedelemi tevékenységet folytató vállalkozásoknak minden esetben be kell tartani az általános kereskedelmi feltételekre vonatkozó kötelező előírásokat. A felügyelőségek a témavizsgálat keretén belül összesen 413 esetben észleltek valamilyen ezzel kapcsolatos szabálytalanságot az ellenőrzött egységekben. Legtöbb esetben (27%) még mindig a kisebb élelmiszerüzletekben fordultak elő hiányosságok. 8

A témavizsgálat során az ellenőrzés alá vont 4 918 üzletből mindössze 16 üzlet üzemeltetői nem tájékoztatták a vásárlókat az üzletük aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező esetleges változásokról. Fontos vizsgálati szempontként említhető, hogy a vállalkozások a vásárlók könyvét a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezelik-e. A felügyelőségek munkatársai 34 esetben tapasztalták, hogy a kereskedők egyáltalán nem rendelkeznek vásárlók könyvével, ugyancsak 34 esetben állapították meg azt, hogy a vásárlók könyvével rendelkező vállalkozások azokat nem hitelesíttették. A helyszíni ellenőrzések során továbbra is hiányosságként tapasztalták az ellenőrök, hogy a vásárlók könyvét a tevékenységet folytató vállalkozások nem jól látható és nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el (166 eset), ez a szabálytalanság jellemzően (43 esetben) a kisebb élelmiszerüzletekben fordult elő. Az ellenőrzések átfogó jellegére tekintettel a felügyelőségek ellenőrizték továbbá, hogy a vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzésekre a vállalkozás a jogszabályban előírt határidőn (30 napon) belül eleget tett-e válaszadási kötelezettségének, illetve annak elutasítása esetén tájékoztatást adott-e arról, hogy a továbbiakban mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti a fogyasztó. Utóbbi tájékoztatási kötelezettségének összesen 72 vállalkozás nem tett eleget. Arról, hogy a fogyasztó miként teheti meg panaszát az adott vállalkozással szemben, az üzletben jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell. A vállalkozásnak a jogszabályi előírások szerint tájékoztatni kell a fogyasztót székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, ügyfélszolgálatának levelezési címéről, és ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. Ezen vizsgálati szempontot 59 alkalommal sértették meg a kereskedelmi tevékenységet folytatók. Általánosságban megállapítható, hogy az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése során az elmúlt évekhez viszonyítva javulásról számolhatunk be. 4.3 Próbavásárlások alkalmával feltárt jogsértések A hatósági ellenőrzések során próbavásárlások végzésére azért volt szükség, hogy bizonyíthatóak legyenek azok a jogsértések, amikor fizetés alkalmával esetlegesen a termékek árát a fogyasztó hátrányára határozták meg a vizsgált egységek alkalmazottai, és ezáltal sérültek a fogyasztó anyagi érdekei. A felügyelők csaknem minden vizsgált egységben végeztek próbavásárlást, és törekedtek az árukészlet széles skálájából minél többféle terméket vásárolni, különös figyelmet fordítva a kedvezményes áron kínált termékekre. Voltak olyan egységek jellemzően áruházláncok egységei amelyekben egy ellenőrzés alkalmával több próbavásárlásra is sor került. Az áralkalmazás megfelelőségét 4 695 próbavásárlás során összesen 34 362 db termék vonatkozásában ellenőrizték a megyei felügyelőségek munkatársai, amelyből 15 001 db volt akcióval érintett termék. Az elvégzett próbavásárlásokból 1 622 esetben (35 %), 4 940 db termékkel (14%) kapcsolatban állapítottak meg a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. A kifogásolt termékek 16%-a (802 db) volt akciós termék. A felügyelőségek által elvégzett próbavásárlások kifogásolási aránya (35%) a megelőző évi eredménnyel megegyezően zárult. 9

A témavizsgálat vonatkozásában a próbavásárlások és kifogásolt próbavásárlások számának alakulását a következő ábra mutatja be a kiemelt ellenőrzési területeken. Próbavásárlások és kifogásolt próbavásárlások száma üzlettípusonként (db) próbavásárlás 827 1003 kifogásolt próbavásárlás 364 491 349 213 80 150 222 83 518 111 élelmiszer-áruházlánc kisebb élelmiszerüzlet hús-hentesáru üzlet vásárcsarnok, piac pékség, látványpékség ruha, cipő üzlet Megállapítható, hogy 2014-ben is ugyanazon ellenőrzési területek vizsgálata zárult a legnagyobb arányú jogsértés megállapításával, mint az előző években. Jelen vizsgálatban a kisebb élelmiszerüzletek 49%-ában, az élelmiszer-áruházláncok 44%-ában, a vásárcsarnokok, piacok, zöldség-gyümölcs üzletek 43%-ában, míg a hús-hentesáru üzletek 38%-ában tapasztaltak a próbavásárlások során valamilyen áralkalmazási szabálytalanságot az ellenőrök. A pékségek, látványpékségek, valamint ruházati-, cipőüzleteknél a kifogásolási arányok tovább csökkentek. Minden harmadik próbavásárlás tárt fel valamilyen szabálytalanságot a sportüzletek és a drogériák, parfümériák vizsgálata során. A barkácsáruházak, szaküzletek, valamint autósboltok vonatkozásában minden negyedik próbavásárlás során intézkedtek a felügyelőségek munkatársai, míg a kis értékű árucikkek boltjaiban, lakberendezési üzletekben, a kölcsönzőkben, illetve a fenyőfát értékesítőknél lefolytatott minden ötödik próbavásárlás során állapítottak meg jogsértést. A többi vizsgált üzlettípus vonatkozásában a kifogásolások aránya 20% alatti volt, azonban fontos megjegyezni, hogy ezekben nagyságrendekkel kevesebb próbavásárlás történt. A témavizsgálat idején elvégzett próbavásárlásokból 1 296 alkalommal a felügyelőket (fogyasztót) nem érte anyagi érdeksérelem, azonban 4 121 féle termékkel kapcsolatban valamilyen árfeltüntetési hiányosságot állapítottak meg. Több esetben elmaradt az akciós egységár feltüntetése, vagy összegszerűen hibásan, nem megfelelő mértékegységre, illetőleg nem az ajándékkal növelt mennyiségre számított volt. 4.3.1 Többletszámolás A próbavásárlások során még mindig minden tizedik esetben (470 próbavásárlás) - 819 db termék vonatkozásában - összesen 97 296 Ft összegű többletszámolás történt, így az egy esetre jutó, a fogyasztók hátrányára történő eltérés, vagyis az átlag többletszámolás mértéke a tavalyi 123 Ft-ról, 207 Ft-ra nőtt. Ebben az évben tehát nagyságrendekkel kedvezőtlenebbül alakult a fogyasztókat érzékenyen érintő többletszámolás. 10

A témavizsgálat keretében végzett próbavásárlások alkalmával többletszámolás leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncok egységeiben, valamint a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elő. Az élelmiszer-áruházláncoknál minden ötödik próbavásárlás során - 365 db terméket érintően -, míg kisebb élelmiszerüzleteknél minden negyedik próbavásárlás alkalmával - 247 db termékkel kapcsolatban - állapítottak meg többletszámolást a felügyelők. A megelőző évi adatokhoz (140 Ft és 47 Ft) viszonyítva e két területen 25, illetve 11 Ft-tal nőtt az átlag többletszámolás mértéke. A növekedésnek vélhetően - más területre vonatkozóan is - az volt az oka, hogy bizonyos üzletekben a próbavásárolt termékek is magasabb értékűek voltak, ebből adódóan egyes esetekben a többletszámolás mértéke is nagyobb volt. Az ellenőrzési területekből a legnagyobb értékű, (29 990 Ft-os) többletszámolás egy sportüzletben történő próbavásárlás során abból keletkezett, hogy a számítógépes rendszer hibája miatt, korábban, más által vásárolt termék ellenértékét, a próbavásárlást végző felügyelőknek ismételten felszámította a pénztárgép. A vizsgálat során tapasztalt többletszámolások különböző okokra vezethetők vissza, amelyeket az alábbi ábra szemléltet. Többletszámolás okai (db) akciós árnál magasabb áron értékesítés 87 valótlan tájékoztatás az ajándékról 18 valótlan tájékoztatás a kedvezmény meglétéről valótlan tájékoztatás a kedvezmény mértékéről csomagolóanyag tömegének a termék tömegébe történő belemérése hamis számolás a pénztáros többször húzza le a vonalkódot rossz vonalkód van betáplálva egyéb ok 8 5 6 17 30 33 202 0 50 100 150 200 250 A többletszámolás oka - az előző években tapasztaltakhoz hasonlóan - ezúttal is abból adódott, hogy a mérést végző alkalmazottak 202 próbavásárlás során a kért 303 féle termék tömegébe a csomagolóanyag tömegét is belemérték, amely a fogyasztók anyagi érdeksérelmét okozta. Ezt a szabálytalanságot az alkalmazottak leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben (109 eset), élelmiszer-áruházláncokban (40 eset), húshentesáru üzletekben (34 eset), valamint pékségekben, látványpékségekben (15 eset) követték el. Előfordultak olyan egységek, amelyekben az alkalmazottak nem voltak tisztában a tárázás fontosságával, illetve módjával, azonban voltak olyanok, akik mindezek ismeretében sem alkalmazták azt. Továbbra is jellemző (87 eset), hogy az akciós termékekért (107 db termék) a feltüntetett akciós eladási árhoz képest többet kellett fizetniük a felügyelőknek. Ezt leginkább az okozta, hogy az akciós táblák az akciós időszak befejezése után is az üzlettérben maradtak, valamint akcióváltás után az alkalmazottak nem aktualizálták a feltüntetett eladási árakat. Mindezek a pénztáraknál több száz, illetve több ezer forintos többletszámolásokat eredményeztek. 11

A vizsgált egységekben szintén gyakran (85 eset) fordult elő, hogy az akció nélküli termékeket (111 db termék) magasabb áron értékesítették. Az ellenőrzések során 30 esetben valótlanul tájékoztatták a felügyelőket a kedvezmény meglétéről 44 terméket érintően, 18 alkalommal valótlanul az ajándékról, míg 17 esetben az alkalmazottak hamis számolása eredményezte a többletszámolást. A felügyelők 35 próbavásárlás során 44 db terméknél tapasztaltak kettős árfeltüntetést, amelyekből 24 féle terméket fizetéskor 21 esetben magasabb áron értékesítettek az alkalmazottak. 4.3.2 Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása A felügyelők az ellenőrzéseket többnyire próbavásárlással kezdték, melynek során vizsgálták, hogy a vállalkozók eleget tettek-e nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségüknek. Az ellenőrzést végzők a nyugta és a számla tartalmát nem, annak csak az átadását vizsgálták. A próbavásárlások során a kereskedők csupán 1 %-a nem állította ki a vásárlást igazoló nyugtát, számlát. A jogsértést leginkább a kisebb élelmiszerüzletekben tapasztalták (12 eset) a felügyelők. 4.3.3 Joghatással járó méréshez használt mérőeszközökkel kapcsolatos jogsértések A tömegre értékesített termékek próbavásárlása során minden esetben vizsgálták a felügyelők a kiszolgáláshoz használt mérlegek hitelességét, azon felül az egységben található - méréshez használt - további mérlegek hitelességét is. A vizsgálat alá vont üzletek közül 308 egységben fordult elő, hogy a joghatással járó méréshez használt mérleg hitelessége (377 db) az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb mérleghitelesítéssel kapcsolatos szabálytalanságot továbbra is a kisebb élelmiszerüzletekben (135 egység, 173 db mérleg), vásárcsarnokokban, piacokon (63 egység, 76 db mérleg), hús-hentesáru üzletekben (34 egység, 45 db mérleg), valamint a pékségek, látványpékségek üzleteiben (19 egység, 19 db mérleg) tapasztalták a felügyelők. Továbbra is előfordul, hogy sok esetben nem tudják a vállalkozók, hogy a mérlegeket 2 évente szükséges hitelesíttetni, többnyire ebből adódik, hogy a mérlegek több éve (4-5 éve) nem hitelesek. A mérésügyi hatósággal közösen végzett ellenőrzések során több alkalommal kiderült, hogy az üzletekben, elsősorban a húsboltokban és a kisebb élelmiszerüzletekben, pékségekben a mérlegek elhelyezése nem megfelelő, mivel a mérleget nem szilárd alátámasztásra helyezték, továbbá jellemzően közvetlen mellette különböző termékeket, vagy más tárgyakat találtak, amelyek megtámasztották azt, és emiatt nem a valós összegek kerültek felszámításra a termékek mérése során. 4.4 Letiltott termékek (KPIR/RAPEX) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jelen témavizsgálat átfogó jellegére tekintettel ellenőrzési szempontként határozta meg, hogy felkutatásra kerüljenek az olyan letiltott veszélyes termékek, melyek a fogyasztók életét és testi épségét veszélyeztetik. A területi felügyelőségek 278 db KPIR, illetve a RAPEX rendszerben nyilvántartott letiltott terméket találtak mintegy 34 üzletben. Még mindig a legtöbb termék - összesen 256 db - a ruházati- és cipő üzletekben található. 12

5. Az egyes területekre vonatkozó részletes megállapítások Az alábbiakban a vizsgálat alá vont 22 ellenőrzési terület közül csak azon üzlettípusokról számolunk be részletesen, amelyeknél a legtöbb ellenőrzést végezték a felügyelőségek, illetve ahol a legnagyobb arányban tártak fel szabálytalanságot, hiányosságot. 5.1 Kisebb élelmiszerüzletek Az összes vizsgált területből a kisebb élelmiszerüzletekben került sor a legtöbb (1 012 egység) ellenőrzésre, amelyek 57%-ában (580 üzlet) állapítottak meg a felügyelők jogsértést. Ezen üzlettípus ismételt, ilyen nagyszámú ellenőrzését indokolta a visszatérően magas - előző évben tapasztalt 58%-os - kifogásolási arány is. Az országos vizsgálat során 213 üzletben kifogásolták az eladási árak feltüntetésének hiányát 1 831 db termék esetében. Ezen üzletekben az egységár feltüntetésének hiánya volt a leggyakrabban (38%) előforduló hiányosság, amely 7 305 db terméket érintett. Jellemző volt továbbá, hogy az egységárakat összegszerűen hibásan számították, nem megfelelő mértékegységben jelölték, illetve azok nehezen azonosíthatóak voltak. A kisebb élelmiszerüzletekben minden második próbavásárlás során valamilyen jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. Többletszámolást 167 egységben, 247 db termékkel kapcsolatban észleltek a felügyelők. A leggyakoribb többletszámolási okot a csomagolóanyag termék tömegébe való belemérése (109 eset) jelentette. Ugyanakkor a vizsgált területekből ezekben az egységekben tapasztalták a felügyelők a legtöbb alkalommal (135), hogy a joghatással járó méréseket nem hiteles mérlegekkel (173 db) végezték. 5.2 Élelmiszer-áruházláncok A második legnagyobb számban végzett ellenőrzésekre az áruházláncokban (803 egység) került sor, mivel koncentráltan széles fogyasztói réteget szolgálnak ki, továbbá a fogyasztók számára e terület üzleteiben kínálják a legkedvezőbb akciókat. Az ellenőrzések során 396 üzletben jogsértést állapítottak meg a felügyelők, amely 49%-os kifogásolási arányt jelentett. Az ellenőrzés alá vont élelmiszer-áruházláncok negyedében sem az eladási árak, sem az egységárak feltüntetésére nem fordítottak kellő figyelmet. Az áruházláncokban vizsgált 350 854 db termékből akciós áras termékeket is beleértve 11 874 db termék esetében az eladási árak, 184 db termék esetében pedig az akciós eladási árak feltüntetésének hiányát állapították meg a felügyelők. Kifogásolták továbbá 14 990 db termék egységár és 6 124 db termék akciós egységár feltüntetésének hiányát is. A különböző szezonális akciókhoz kötődő ellenőrzések hatására az akciós termékek eladási árának, valamint akciós egységárának feltüntetésére az üzemeltetők az érintett egységekben nagyobb figyelmet fordítottak, amelyet a fenti számadatok is igazoltak. Jelen témavizsgálatban e területen az akciós eladási, illetve akciós egységár vonatkozásában 99, illetve 66 egység esett kifogásolás alá. A vizsgált áruházláncokban közel minden ötödik próbavásárlás (182 eset) során történt többletszámolás, amely az akció nélküli (43 eset, 54 db termék), illetve az akciós termékek magasabb áron való értékesítéséből (62 eset, 78 db termék), a kedvezmény meglétéről (22 eset, 32 db termék), illetve az ajándékról szóló valótlan tájékoztatásból, továbbá a csomagolóanyag tömegének a termék tömegébe történő beleméréseiből (40 eset, 62 db termék) adódott. Kettős árfeltüntetést 18 próbavásárlás során 24 termékkel kapcsolatban tapasztaltak a felügyelők, amelyekből 12 esetben 18 db terméket magasabb áron értékesítettek. 13

Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszer-áruházláncok tekintetében az átlag többletszámolás mértéke az előző évben tapasztalt 140 Ft-ról, az idén 165 Ft-ra nőtt. 5.3 Hús-hentesáru üzletek A témavizsgálat keretében vizsgált 211 hús-hentesáru üzletből minden második (99) egységben valamilyen szabálytalanságot állapítottak meg a felügyelők. A vizsgálati eredmények alapján a legtöbb jogsértést a húsboltokban is az egységár feltüntetésének hiánya (50 üzlet, 283 db termék) miatt állapítottak meg a felügyelők. A hiányzó egységár nem az üzletben eladásra kínált húsokat és húskészítményeket érintette, hanem az értékesítésre kihelyezett egyéb, a gyártók által előrecsomagolt termékek esetében nem tüntették fel azokat. A próbavásárlások alkalmával többletszámolás 40 esetben fordult elő (1 909 Ft), amely során 34 alkalommal (64 db termék esetében) belemérték a kért termék tömegébe a csomagolóanyag tömegét is. Az ebből adódó többletszámolások, továbbá a kért termékek magasabb eladási áron történő értékesítései eredményezték az e területet jellemző átlag többletszámolás mértékét, amely 48 Ft volt. Ebben az üzletkörben is nagy számban (34 alkalom) fordult elő, hogy a joghatással járó méréshez a mérlegek hitelessége (45 db) nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. 5.4 Vásárcsarnokok, piacok Az ellenőrzés alá vont 350 egységből az árusok majdnem felénél (153 egység) tapasztaltak a felügyelők valamilyen jogsértést. Bizonyos értékesítő helyeken az eladási, illetve az egységárakat csak szóban közölték, azokról írásban nem adtak a fogyasztók számára tájékoztatást. Ez eredményezte az eladási árak tekintetében a 14%-os, míg egységárak esetében a magasnak mondható 30%-os kifogásolási arányt. A felügyelőségek munkatársai ezen a területen tapasztalták a legtöbb hamis számolást. Az átlag többletszámolás e területen 49 Ft volt. A kisebb élelmiszerüzletekhez hasonlóan ezen ellenőrzési területen is gyakori (63 alkalom) volt, hogy a mérleg (76 db) hitelessége lejárt az ellenőrzés idején. 5.5 Pékségek, látványpékségek A fogyasztók széles rétege tér be szinte minden nap ezen egységekbe, ezért is fontos e terület vizsgálata mivel, a felügyelőségek ellenőrzései idén is magas kifogásolási aránnyal (48%) zárultak. A pékségekben végzett - árfeltüntetésre irányuló - 206 ellenőrzés alkalmával jellemző hiányosság volt, hogy az üzemeltetők az egységárat elmulasztották feltüntetni (62 üzletben 963 db termék esetében). A jogsértés elkövetése az alkalmazottak elmondása alapján figyelmetlenségből, illetve időhiányból adódik, mivel az üzletekben a kínáló polcok naponta többször is feltöltésre kerülnek friss termékkel, így az ártájékoztató címkék áthelyezése olykor elmarad a feltöltés, illetve a kiszolgálás párhuzamossága miatt. A próbavásárlások 38%-ánál tapasztaltak az ellenőrzést végzők valamilyen szabálytalanságot, amely az említett ártájékoztatási hiányosságok mellett abból adódott, hogy a csomagolóanyag tömegét belemérték a kért termék tömegébe, továbbá a méréseket nem hiteles mérlegeken végezték. 14

2. számú melléklet FÜGGELÉK Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok és egyéb előírások képezték: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet.

A témavizsgálat ideje alatt lefolytatott vizsgálatok és a kifogásolt ellenőrzések száma 3. számú melléklet Területi felügyelőség megnevezése Vizsgálatok száma Kifogások száma Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 276 50 Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 250 92 Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 201 66 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 280 137 Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 404 207 Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 197 82 Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 301 210 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 289 107 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 250 75 Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 139 20 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 220 68 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 158 44 Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 201 92 Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 308 128 Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 297 139 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 359 117 Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 200 52 Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 217 134 Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 201 149 Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 170 75