EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszék DIPLOMAMUNKA Közkönyvtárak a digitális korban A használók elvárásainak és elégedettségének kérdőíves vizsgálata a Hamvas Béla Városi Könyvtárban Témavezető: Prof. Dr. Sebestyén György egyetemi professzor, intézetvezető, tanszékvezető Doktori Program vezető Készítette: Nagy Zsoltné Informatikus könyvtáros mesterszak Kutatás-fejlesztési információmenedzser szakirány 2011
TARTALOM A KÖNYVTÁRI ÉRTÉKEK... 3 I. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK... 4 A POTENCIÁLIS HASZNÁLÓK: Százhalombatta a statisztika tükrében könyvtári szempontból... 5 REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK... 8 II. A KÉRDŐÍVES MÓDSZER... 11 A KÉRDŐÍV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA... 11 ELŐKÉSZÍTÉS ÁLLOMÁNYELEMZÉS... 13 A KÉRDŐÍV SZERKEZETE, TARTALMA... 15 KÍSÉRLET Igényfelmérés a honlapot látogatók körében... 16 ADATFELDOLGOZÁS ÉRTÉKELÉS... 18 Adatközlő információk... 19 A könyvtárhasználat jellege... 22 Olvasói érdeklődés... 27 A könyvtárhasználat minősége - elégedettség... 30 Információhasználati szokások... 32 III. A KÖNYVTÁRUNK JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA... 37 DOKUMENTUMÁLLOMÁNY... 37 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA... 38 Digitalizálás a könyvtárunkban... 39 Google Books és hatása... 40 Az i2010 Digitális Könyvtárak Kezdeményezés... 42 Könyvtárunk a portálprogram tükrében... 43 IV. A KÖNYVTÁR MINT VALÓS TÉR... 46 A HELYI SZELLEMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS KÖZVETÍTÉSE KÖNYVTÁRUNKBAN... 47 A KÖNYVTÁROS - OLVASÓ KÖZÖTTI PÁRBESZÉD... 50 V. A SZOLGÁLTATÁSOK VÁLTOZÁSA... 52 A RENDEZVÉNYEK KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ SZEREPE... 53 ÖSSZEGZÉS... 54 ÁBRAJEGYZÉK... 57 IRODALOM... 58 MELLÉKLETEK... 63
Minden könyvtár tevékenységében kiemelten fontos, hogy az intézmény társadalmi környezetével szoros összhangban működjön. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni mindazon társadalmi, gazdasági és politikai változásokat, melyek meghatározzák az intézmény működését. A társadalmi változásokra összpontosítva ez a diplomamunka a felhasználói igények vizsgálatát helyezi a középpontjába. Hangsúlyozza azt, milyen fontos ezeknek a könyvtárral szemben támasztott igényeknek a meg- és felismerése, hogyan változik a közkönyvtárak szolgáltatási struktúrája megvizsgálva azt egy kisvárosi közkönyvtár szemszögéből. Kísérletet tettem arra, hogy az igényvizsgálatot ne csak a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár regisztrált használói körében végezzem el, hanem a potenciális látogatóinkat is megpróbáljam bevonni a szolgáltatásaink felhasználó-központú átalakításába. Kérdőíves felmérést végeztem a településen élő, illetve a városi könyvtár szolgáltatásait igénybevevő 15 éven felüli lakosság körében. Nem kizárólag az intézményt személyesen felkereső látogatóink segítségét kértem, hanem a honlapunkra on-line bejelentkezett érdeklődők válaszadási hajlandóságát is vizsgáltam. A munkám célja, hogy összehasonlítsam a személyes találkozás alkalmával papíron kitöltött, és az interneten közzétett kérdésekre beérkezett válaszokat. Vizsgálom a kitöltő személyek összetételét nem, kor, iskolai végzettség és foglalkozás szerint, valamint elemzem az egyes kérdésekre adott válaszokat. További összehasonlítási lehetőséget kínáltak a kérdéssor összeállítása során tanulmányozott kérdőívek, és azok vizsgálati eredményei is. A kérdőíves kutatási módszer az internet nyújtotta lehetőségekkel feltételezésem szerint nagyobb esélyt kínál a potenciális használók eléréséhez. A vizsgálat sikerességét azonban meghatározza a település háztartásainak info-kommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága, az itt élők digitális írástudásának egyenlőtlensége, és többek között az is, hogy milyen a megkérdezettek könyvtárhoz való viszonya, válaszadási hajlandósága. 1
Gyakorlati eredményként a könyvtár stratégiai tervéhez elkészült egy pillanatfelvétel látogatóink elvárásairól, fejlesztési javaslataikról és arról, milyen mértékben elégedettek a könyvtárral. Készült továbbá egy elemzés a regisztrált tagokról, a teljes könyvtári állományunk megoszlásáról, valamint annak forgási adatairól. A jövőben további elemzéseket tervezünk, melyekkel a most kapott eredményeket összehasonlítva követhetjük a változások irányát. A látogatók javaslatai alapján bevezetett változtatások, új szolgáltatások az intézmény pozitív megítélését, várhatóan a forgalom növekedését eredményezik. Mindenképpen hasznos, ha a könyvtár adatait statisztikai szempontok alapján is elemezzük teljesítményünket, terveinket alátámaszthatják, vagy adott esetben megkérdőjelezhetik. A számokkal is kimutatott eredmények - úgy gondolom - önmagukban nem tükrözhetik egy közkönyvtár hasznosságát, de segíthetnek kiemelni azt a többletet, amit a valódi értékük jelent. 2
A KÖNYVTÁRI ÉRTÉKEK Véleményem szerint elsősorban a közösség, amelyet szolgál, és a könyvtári rendszerben elfoglalt helye határozza meg egy adott intézmény feladatrendszerét. A sorrendet is fontosnak tartom, mert az információs társadalom könyvtárában legyen az bármely rendszer bármely szintjén továbbra is a használó igényeinek lehető legmagasabb szintű kiszolgálása az alapvető feladat. Mindezt azonban a könyvtár kultúraközvetítő szerepével összhangban szükséges megvalósítani. A könyvtári értékek meghatározására több próbálkozás is történt már. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület az egyenlő hozzáférés és az egyenlő szolgáltatások biztosítását, a diszkrimináció kizárását, a nézőpontok sokféleségét, a cenzúrával szembeni ellenállást és a kifejezés szabadságának más megnyilvánulási lehetőségeit emeli ki az alapvető könyvtári értékek közül. Egy 2007-es amerikai felmérés megkérdezettjeinek fele értett egyet a következő kijelentéssel: «Soha nem lehetsz elég óvatos akkor, ha emberekkel bánsz». Az amerikai társadalom ugyanakkor bízik a közkönyvtárakban, mégpedig négy olyan kötelezettség miatt, amelyeket minden könyvtár igyekszik betartani, nevezetesen: 1. felhasználó-központú szolgáltatások nyújtása; 2. a felhasználók eltökélt segítése; 3. az információt keresők megismertetése új információs forrásokkal; 4. szakmai célként felvállalni a használói igények kiszolgálását. Annak tehát, hogy miért váltak az amerikai közkönyvtárak az e-kormányzati szolgáltatások közösségi forrásaivá, két oka van. Az első, hogy a könyvtárak már az 1990-es évek elején elkötelezték magukat a nyilvános internet-hozzáférés biztosítása mellett; a másik a közkönyvtárakat övező közbizalom. 1 A fenti gondolatmenetből egyik kulcsfontosságú fogalom számomra a közbizalom. A bizalom az itt tárolt, birtokolt dokumentumok, adatok, a szolgáltatott információk hitelességében a hihetetlen ereje, értéke és felelőssége a könyvtári rendszer minden intézményének. 1 KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes: E-kormányzat az amerikai közkönyvtárakban. Szakirodalmi szemle. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 2009. 4. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5126&issue_id=503 A letöltés ideje: 2011. 02. 13. 3
I. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK A könyvtárosok előtt álló egyik legfontosabb feladat napjainkban a partnerközpontú könyvtár kialakítása vagy továbbfejlesztése. Csak az a könyvtár fontos a könyvtárhasználóknak, amelyben érzi és látja, hogy érte van, az ő könyvtári kívánságai teljesülnek. Csak akkor van szükség a munkánkra, ha ezt folyamatosan megvalósítjuk. 2 Fontos, hogy partnerként tekintsünk könyvtárunk fenntartójára, az oktatási és kulturális intézményekre, a szociális ellátást biztosító intézményekre, szervezetekre is. Partnerünk minden látogató, aki személyesen, vagy virtuálisan a könyvtári honlapon keresztül keresi meg intézményünket. Egy közkönyvtár használóinak feltérképezése összetett feladat, hiszen nemüket, életkorukat, iskolai végzettségüket, foglalkozásukat, érdeklődésüket és még számtalan figyelembe vehető jellemzőiket tekintve sokszínű emberközösséget jelent. Ma, amikor gyakran találkozunk a felhasználó-központú könyvtár fogalmával, természetes hogy felmerül a kérdés: milyen lehetőségeink vannak arra, hogy megismerjük látogatóink igényeit, elvárásait. Az integrált könyvtári rendszer segítségével elemezhetjük a kölcsönzött állományt. Olvasóinkkal, látogatóinkkal a személyes találkozások alakalmával információt gyűjthetünk kulturális igényeikről, olvasási szokásaikról. Látogatók könyvében jelezhetik az intézmény felé észrevételeiket, javaslataikat. Megtalálhatnak minket telefonon, a honlapon keresztül tudakozó levelet küldhetnek. További lehetőséget kínál az olvasáskutatásban már ismert, tágabban értelmezve a közvélemény-kutatásban alkalmazott kérdőíves módszer alkalmazására is. A minőségbiztosítás bevezetésével a jövőben kérdőíves módszerrel is szeretnénk folyamatosan figyelemmel kísérni a könyvtár látogatóinak elvárásait, kulturális igényeit, valamint intézményünkről kialakított véleményüket. A könyvtár stratégiai tervének készítése alkalmával, a szolgáltatások tervezésekor figyelembe kell venni nemcsak a lakosság lélekszámát, hanem annak több-szempontú elemzését (a nemek aránya, korfa, születésszám, iskolai végzettség, nyelvtudás). Ezen kívül természetesen további lehetőséget kínálnak a hagyományos, illetve elektronikus formában elérhető statisztikai adatok. 2 SKALICZKI Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. Budapest : Könyvtári Intézet, 2007. 9. p. 4
A POTENCIÁLIS HASZNÁLÓK: Százhalombatta a statisztika tükrében könyvtári szempontból Százhalombatta lakónépessége 2011. január 1-jén 18779 fő 3. A népesség folyamatosan növekszik, a vándorlási különbözet is pozitív, tehát napjainkban inkább a városba költözés a jellemző. (Százhalombattára vonatkozó részletes adatokat ld. az 1. sz. mellékletben). Ezt tükrözi a felmérés kapcsán a beiratkozott olvasók, illetve a kérdőívet kitöltők adatai is: a regisztrált használók 82 százaléka, a kérdőívre válaszolók 81 százalékának Százhalombatta az állandó lakóhelye. A képet árnyalja, hogy a környező településekről is rendszeresen felkeresik intézményünket. Ha megvizsgáljuk a születések számát és a népesség kor szerinti összetételétnek változását, ez a város is - Magyarország teljes lakosságához hasonlóan 1980 óta - az elöregedés jeleit mutatja. SZÁZHALOMBATTA LAKÓNÉPESSÉGE 1980-2010 80,0 Korcsoportok százalékos aránya 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 éves 15-59 éves 60 éves és idősebb 1980 1990 2000 2010 1. ábra Százhalombatta lakónépessége 1980-2010 A vizsgált időszakban a 60 éven felüli korosztály - az adott év lakónépességhez viszonyított - százalékos aránya 1980 óta megháromszorozódott. A 0-14 éves korosztály aránya az 1980. évi 29,5%-ról 16,2%-ra csökkent, és az utóbbi öt évre visszatekintve 2010-3 Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján 5
ben született a legkevesebb gyermek a városban. A 15-59 év közöttiek lélekszáma is 2010-re már csökkenő. Országos szinten a népesség legújabb előreszámítása szerint további létszámcsökkenés és a fokozódó öregedés várható. 2030-ig a népesség száma félmillió fővel, 56 százalékkal csökken, az idősek, a legalább 60 évesek aránya megközelíti a 30 százalékot és több mint másfélszer annyi lesz az idősek, mint a 20 éven aluliak száma. 4 Amennyiben megvizsgáljuk szintén az 1980 2010 időszakra vonatkozóan Százhalombattán a nemek arányának változását, akkor a férfi lakosság csökkenését és a nők lélekszámának növekedését láthatjuk. Ennek tükrében valószínű, hogy látogatóink korösszetételét tekintve az idősebb generáció létszáma fog emelkedni, így ennek a korosztálynak a kulturális és információs igényei erőteljesebben nyilvánulnak meg. Látva a könyvtár beiratkozott olvasóinak és a kérdőíveket kitöltők nemenkénti arányát valószínű, hogy a későbbiekben a hölgylátogatók lesznek többen. Az adatok azt mutatják, hogy a 2000-es évektől felgyorsult a diplomás népesség számának növekedése, ugyanis ekkortól vált tömegessé a felsőoktatás. Magyarországon 2010-ben nagyjából minden negyedik, 2015-ben pedig majdnem minden harmadik munkavállaló diplomás lesz." 5 Ha a diplomás foglalkoztatottak száma emelkedik, valószínű hogy a nyugdíjba vonuló diplomások száma is emelkedni fog. 2011 és 2015 között 570-580 ezer fő megy várhatóan nyugdíjba, akik közül (14%) mintegy 80 ezer főre becsülhető a diplomások száma. 6 A város intézményhálózatát megemlítve kiemelem a tíz oktatatási, és a négy jelentős kulturális intézményt. Magas színvonalú ellátást biztosítanak az egészségügyi és szociális intézmények is. Ebben az évben 216 7 pedagógus dolgozik összesen a város óvodáiban, alap- és középfokú oktatási intézményeiben. A négy általános- és két középiskola mindegyikében működik iskolai könyvtár. A gazdasági környezetet meghatározza a két nagyvállalat (MOL Nyrt., Dunamenti Erőmű Zrt.), jelentős továbbá a Batta Ipari Park, és nagyszámú magáncég is jelen van a városban. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt öt évben emelkedett, a társas vállalkozások száma növekedett inkább az egyéni vállalkozókkal szemben. 4 HABLICSEK László: A népesség szerkezet és jövője. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/demport/12hablicsek.pdf A letöltés ideje: 2011. 04. 13. 5 SKALICZKI Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. Budapest : Könyvtári Intézet, 2007. - 40. p. 6 U.o. 7 Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján 6
A város internet-lefedettsége 99 százalékos 8, az ISDN vonallal, valamint a kábeltelevízióval rendelkező lakások száma a 2006-2009-es időszakban csökkent. Az önkormányzat a város kulturális értékeinek megóvására is gondot fordít, méltó környezetet teremtve a helyi szellemi élet kibontakozásához gondolok itt a 2007- ben felújított Matrica Múzeum, a 2010-re jelentősen átalakított Barátság Kulturális Központ, valamint az ugyancsak 2010-re megépült új Rendezvényközpont épületére. Az elmúlt esztendő városi szintű felújítási munkálatai közepette gondot fordítottak arra is, hogy a település könyvtárában a belső terek egy részében felújítsák a világítást. A könyvtárhasználók által látogatott részlegek és az irodák az igényes kifestés miatt esztétikus külsőt kaptak, így kellemesebb környezetben fogadhatjuk a hozzánk betérő érdeklődőket. A 886 m 2 alapterületű intézményben négy szolgálati helyen vehetik igénybe könyvtári szolgáltatásainkat, valamint itt kapott helyet még 1997-ben a város internetközpontja, és 2010-től a Városi Archívum is. Ha szeretnénk a változások irányát leírni, bemutatni, mindenképpen fontos megvizsgálni a könyvtár legfontosabb mutatóit: a beiratkozott olvasók számát, évről-évre a használóinak létszámát, az állomány nagyságát és a dokumentumtípusok összetételét, tartalmi megoszlását. Az intézménybe beiratkozottak létszáma az elmúlt öt évben 2540 és 3269 fő között ingadozott (2. sz. ábra). Ebben az évben azonban elmondhatjuk, hogy létszámuk még a tíz évvel ezelőtt regisztráltaknál is magasabb igaz, nem sokkal. BEIRATKOZOTT KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK SZÁMA 1980-2010 4000 3000 2000 1000 0 1980. 1990. 2000. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. ÖSSZESEN 1306 3334 2941 3094 2540 3668 3209 3076 3269 FELNŐTT 883 2015 1943 2130 1790 2560 2377 2040 2141 GYERMEK 423 1319 998 964 697 836 953 897 1128 ÖSSZESEN FELNŐTT GYERMEK 2. ábra Beiratkozott könyvtárhasználók - Százhalombatta 8 Zsebők Miklós és Dragon Ferenc rendszergazdák szóbeli közlése alapján. 7
Az elmúlt öt évben végbement robbanásszerű technológiai fejlődés az internet és a mobilkommunikáció területén változtatott a könyvtárhasználati szokásokon. A hálózaton megjelenő tudástartalmak, és az azokhoz való sok esetben szabad hozzáférés módosította a könyvtár szerepét. A kölcsönzött dokumentumok száma is ingadozott az utóbbi öt évben, 1990-hez képest kevesebb, de a 2000. évi statisztikai adatokhoz, illetve az elmúlt évihez képest viszont magasabb. Több mint ötvenkétezer dokumentumot kölcsönöztek 2010-ben (ld. 2. sz. melléklet), és a helyben használt dokumentumok száma is meghaladta a negyvenkétezret. A helyben használat erőteljesebben a gyermekkönyvtárban jellemző. A napi személyes használat mellett a csoportos foglalkozások alkalmával vesznek kézbe jelentős mennyiségű könyvet, folyóiratot. A személyes helyben használók száma az utóbbi öt évben csökkent, ezt azonban teljes mértékben ellensúlyozza a távhasználat (telefon, e-mail), és az OPAC/honlap használók számának emelkedése. (ld. 30. sz. ábra) A könyvtári állomány mennyiségére is kismértékű ingadozás jellemző (ld. 2. sz. melléklet), az elmúlt öt év alatt összesen 13427 dokumentumot szerzeményeztünk, de az állomány gondozásának köszönhetően mindösszesen 2587 darabbal növekedett. Az összetétele azonban jelentősen módosult, hiszen töröltük az elhasználódott, illetve elavult dokumentumok egy részét. Ezt a munkát a jövőben folytatni kell, hogy információtartalmát, illetve esztétikai értékét tekintve látogatóink elvárásainak megfeleljen. REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK Ahhoz, hogy a kérdőíves felméréshez mintát tudjunk venni, szükséges az alapsokaság a vizsgálat szempontjából fontos jellemzőinek ismerete. A személyi adatbázisban a tagokról vezetett adatok alapján a vizsgálat kezdetekor nem lehetett pontosan meghatározni még a nemek arányát sem. Szükséges volt tehát nyilvántartásunk felülvizsgálata a személyi lapok alapján. A személyi adatbázisunkban 1999. óta rögzítjük a beiratkozók adatait. Kezdetben a SZIRÉN könyvtári szoftvert alkalmaztuk, 2003-tól tartjuk nyilván a tagokat jelenlegi SZIKLA-21 Integrált Könyvtári Rendszerben (továbbiakban SZIKLA-21). A keletkezett hiányosságokat elsősorban ez magyarázza, illetve eddig nem végeztünk elemzéseket, nem volt szükség arra, hogy kihasználjuk a program erre vonatkozó lehetőségeit. 8
A rendelkezésre álló adatok alapján teljessé tettük a nyilvántartásban szereplő minden személy következő adatait: nem, foglalkozás, iskolai végzettség, valamint besorolását foglalkozás (3. sz. ábra), lakóhely és állampolgárság szerint. A minta reprezentativitásának megállapítására tehát csak a vizsgálat befejezése után nyílt lehetőség. REGISZTRÁLT LÁTOGATÓK FOGLALKOZÁS SZERINT 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 ÓVODÁN KÍVÜLI, ÓVODÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KÖZÉPISKOLÁS FŐISKOLAI, EGYETEMI HALLGATÓ AKTÍV KERESŐ ÁLLÁSKERESŐ GYES, GYED HÁZTARTÁSBELI NYUGDÍJAS NEM BESOROLHATÓ aktív inaktív 3. ábra Regisztrált látogatók foglalkozás szerint A diagramon jól látható, hogy az általános iskola befejezése után változik meg először az aktív és passzív látogatók aránya. Ezt a középiskolás korosztály életkori sajátosságain kívül az is magyarázza, hogy a városban tanulók egy jelentős része (2010-ben például a 773 főből 357 9 fő, vagyis 46,2%) bejáró diákként tanul a városban. A tanulmányaik befejezése után valószínű, hogy inkább a lakóhelyükön keresik fel a könyvtárt, illetve amennyiben továbbtanulnak, a felsőoktatási intézmény könyvtárát részesítik előnyben. A városból Érdre, Budapestre eljárók, illetve a helyi középiskolákban tanulók az iskolai könyvtárban is igényelhetnek segítséget, kiegészítő tananyagot. A felsőfokú tanulmányok befejezése után, a könyvtár iránti igény általában csökken. Az aktív keresők azok, akik a legnagyobb arányban maradnak el ennek okait a későbbiekben érdemes lenne vizsgálni. A könyvtár személyi adatbázisában 2011. március 25-én összesen 9781 fő adata szerepelt. Regisztrált használónak tekintettem azokat a tagokat, melyeknek az utolsó 9 Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján 9
beiratkozási dátuma 2011. 03. 25. 2009. 03. 25. közé esett. Aktív tagnak tekintettem a jelzett napon 3450 főt, ebből 15 éven felüli 2291 fő. A 15 éven felüli regisztrált használóból 670 fő (29%) férfi, és 1621 fő (71%) nő. A 19 és 64 év közötti korosztály aránya 79,8%, míg nyugdíjas 6,6%. (részletesen a 4. sz. mellékletben.) A 2291 fő iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlást az alábbi (4. sz.) diagram szemlélteti: A 15 ÉVEN FELÜLI REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 12,0 7,9 16,6 25,8 37,8 NINCS ALAPFOKÚ KÖZÉPFOKÚ FELSŐFOKÚ Nem besorolható 4. ábra Regisztrált 15 éven felüli használók iskolai végzettség szerint A beiratkozáskor nem kötelező megadni - többek között - az iskolai végzettséget. Ezzel a lehetőséggel - ha ritkán is -, de élnek a regisztráció alkalmával. Nem besorolhatók jelenleg azok a tagok sem, akikről hiányosak az adataink. Azok a személyek, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, a nincs megjelölést kapták a személyi adatbázisban. Itt érzékelhető, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése kitolódik 14. éves kor utánra. Alapfokú a végzettsége annak a könyvtártagnak, aki az általános iskolai tanulmányait befejezte, illetve szakiskolában szakképesítést szerzett. Középfokú végzettségűnek soroljuk be a gimnáziumban, szakközépiskolában érettségizetteket, illetve azokat, akik felsőfokú szaktanfolyamot végeztek. A könyvtár látogatóit az életkor, foglalkozás, nem, iskolai végzettség mellet természetesen más számszerűen kifejezhető jellemzőkkel is leírhatjuk. Az intézményben folyó munka tervezéséhez a városra vonatkozó szociális mutatók és statisztikai adatok további elemzése is szükséges lenne. 10
II. A KÉRDŐÍVES MÓDSZER A kérdőív igen gyakran a legfőbb adatgyűjtő módszer vagy a legfontosabb módszerek egyike a szociológiában, a társadalomstatisztikában, a piackutatásban, a politológiában, a személyiséglélektanban, a neveléstudomány némely ágában, és persze a közvélemény-kutatásban. 10 Ez utóbbi jellemzője, hogy nagy mintával dolgozik, igen gyakran párhuzamosan vagy visszatérően is hasonló kérdéseket tesz fel, választási előrejelzései ellenőrizhetők 11 A könyvtári szaksajtóban már régóta tanulmányozhatunk olvasásszociológiai felmérések eredményeit. Újabban a minőségértékelés részeként az elégedettséget vizsgáló kérdőívek is egyre gyakoribbak a könyvtárakban. Más könyvtárak gyakorlatát vizsgálva hazai vonatkozásban felsőoktatási könyvtárakra vonatkozó felméréseket találtam melyek körültekintőek és részletes elemzést is tartalmaznak. Hazai és külföldi közkönyvtárban végrehajtott vizsgálatok tanulmányozására is nyílt lehetőség. Munkám szempontjából azért jelentős a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (továbbiakban Móricz Zsigmond Könyvtár) kérdőíves felmérése, mert itt jelen van a papír alapú és az on-line vizsgálat együttes értékelése. A KÉRDŐÍV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A munkám elsődleges célja annak felderítése, hogy az internet kínálta lehetőséget alkalmazva on-line kérdőív alkalmazásával - hogyan lehet a potenciális felhasználói igényeket megismerni. Olyan kérdőívet (5. sz. melléklet) állítottam össze, melyben fontos szempont volt, hogy a településen napjainkban inaktív, vagyis a potenciális könyvtárhasználók is kitölthessék. Vizsgálható legyen például az információszerzés módjai, rendezvényeink, tervezett új szolgáltatásaink iránti érdeklődés, illetve az, hogy milyen tartalmú könyvet, időszaki kiadványt olvasnak. Lehetőséget kínál a hiányosságaink feltérképezésére, a jelenleg aktív könyvtártagok válaszainak elemzésével néhány kiemelt szempont szerint értékeli a munkánkat. 10 HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. Budapest : Műszaki Kvk., 2004. - 10. p. 11 U.o. 11
A következő kérdésre keresek választ: változtassunk-e a jelenlegi szolgáltatásainkon, illetve milyen újakat vezessünk be, az állományalakítás során szükséges-e módosítani az eddigi gyakorlatot? Összehasonlítottam a (2011. február 22. és március 12. között) papíron kitöltött 198 db, és az interneten (2011. február 21. és 2011. március 23. között) közzétett felhívásra (5. sz. ábra) beérkezett 83 db kérdőív válaszait. 5. ábra On-line kérdőív A kérdőív elérési útja: https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dhh5quj3czdmzddtz2w0v0rbt0vvsgc6mq Azért is szeretném elemezni a papír alapú és az on-line kitöltött kérdőívek különbözőségét, mert az a feltételezésem, hogy a számítógép előtt erőteljesebb kritikai szemlélettel fejtik ki véleményüket a megkérdezettek. A könyvtárral szemben megfogalmazott vélemények és elvárások, minden bizonnyal hatékonyan segítenék az intézményt. Ezek a használói megnyilvánulások hozzásegítenének ahhoz, hogy a látogatók igényeinek megfelelő színvonalú szolgáltatási palettánk legyen. Az adatgyűjtés során az interneten küldött változat mellett nyomtatott önkitöltős kérdőíveket alkalmaztam. A számozott kérdőívek kitöltésére kizárólag a könyvtárban lehetett vállalkozni, nem lehetett hazavinni. Nem egyszerűen kitettük a pultra, hanem a személyes találkozás alkalmával átadtuk azt látogatóinknak. A könyvtár több 12
pontján ajánlottuk fel a kitöltés lehetőségét: a felnőttkönyvtárban, gyermekkönyvtárban és az előtérben - mert sokan itt olvasnak újságot, és itt található az internetkávézó is. Megkértünk egyenként mindenkit az együttműködésre és segítettünk, ha kérdés merült fel. Ritkán kaptunk nemleges választ, legtöbbször időhiányra hivatkozva utasították el a kitöltést. Előfordult, hogy a kérdőív tanulmányozása nélkül közölték: nem tartják fontosnak. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyezni: több személy visszajött egy számára alkalmas időpontban azért, hogy válaszoljon a kérdésekre. A felmérés eredményeit nemcsak az intézmény stratégiai tervének kialakításakor használhatjuk fel. A jövőben, ha a könyvtár szolgáltatásainak változását szeretnénk nyomon követni, ezek az eredmények viszonyítási pontot is jelentenek - hiszen ebben az intézményben még nem készült ilyen jellegű felmérés. ELŐKÉSZÍTÉS ÁLLOMÁNYELEMZÉS A kérdéssor összeállítása előtt, mint azt már említettem több könyvtár kérdőíves felmérését megvizsgáltam. Szükséges más intézmények gyakorlatának tanulmányozása a kérdések megfogalmazásakor és az eredmények értékelésében is. A megismert mintákból (6. sz. melléklet) a kérdések egy részét felhasználtam, mert megegyeztek az általam vizsgált szempontokkal, illetve a kiértékelésnél az összehasonlítás lehetőségét kínálták. Tanulmányoztam a kérdőívkészítés módszereit illetően a legfontosabb műveket. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdések sorrendjének, típusának meghatározása mellett az egyik legnehezebb feladat a kérdéseket a kérdezés szabályainak is - megfelelően megfogalmazni. Nem volt ezen a területen gyakorlatom. A felmérés megkezdése előtt állományelemzést végeztem. A használók igényeit oly módon is vizsgáltam, hogy az olvasmányok tartalmára vonatkozó kérdéseket is feltettem. Az ismeretterjesztő irodalomra vonatkozó kérdésben válaszlehetőségekként azokat a szakcsoportokat adtam meg elsősorban, melyek a dokumentumok számát tekintve a legjelentősebbek jelenlegi állományunkban. A könyvtár dokumentumállománya 2011. 02. 24-én összesen 73208 db 12. Vizsgáltam a teljes állomány 84,5 %-át a következők szerint: minden főtáblázati számnál megállapítottam a dokumentumok számát tekintve első 5 legnagyobb szakcsoportot. Ezeknek is lekérdeztem a forgási adatait 12 A SZIKLA-21 alapján készült csoportos leltárkönyv szerint 13
így 45 raktári szakcsoportszám alapján többféle TOP 10 sorrendet állítottam fel. Ezek a következők: a dokumentumok száma alapján, majd a kölcsönözhető dokumentumok száma alapján (az első 7 helyen nincs különbség). Az összes kölcsönzések %- ban (időintervallum: 2011. 02. 21.-2009. 02. 21.) tehát az utóbbi 2 évet figyelembe véve, illetve a forgatott értékek %-ban mutatót is lekérdeztem, szintén az utóbbi két évre vonatkozóan. Az állomány nagysága szerint csökkenő sorrendbe rendeztem a 45 szakcsoportot, így mindegyik kapott egy helyezési számot. Ezután az összes kölcsönzések %-a szerint is készítettem egy csökkenő sorrendet, így is keletkezett egy sorszám, melyet szintén hozzárendeltem a szakcsoporthoz. 6. ábra A könyvtári állomány forgási sebessége A 6. ábra az első 10 legtöbb dokumentumot tartalmazó raktári szakjelhez tartozó, a forgási sebesség alapján megállapított sorrendet ábrázolja (összes kölcsönzések %-ban). Látható, hogy amelyik szakcsoportok a legnagyobbak, azok forgási sebessége a vizsgált időszakban a legalacsonyabb, három kivételtől eltekintve (orvostudomány, pszichológia, mezőgazdaság). Mindenképpen szükséges tehát az állomány további vizsgálata, különös tekintettel azokra a dokumentumokra, amelyeket még sohasem kölcsönöztek. Hasonló szempontok szerint vizsgáltam a könyvtár periodika gyűjteményét. A kérdőíven a napilapok illetve a magazinok mellett feltüntettem az irodalmi és művészeti lapokat, mert ezek alkotják a gyűjtemény jelentős részét. 14
A KÉRDŐÍV SZERKEZETE, TARTALMA A zárt kérdéstípus a kiértékelés szempontjából kedvezőbb, mert az általuk nyert válaszok egységesebbek és könnyebben feldolgozhatók 13. Az önkitöltős kérdőívek szerkesztésekor inkább ez a forma jellemzőbb. Fontosnak tartottam azt, hogy legyen teljes a felsorolt válaszlehetőségek listája, így több kérdésnél zárja a felsorolást az Egyéb:. kifejezés (5., 10., 12., 13., 14., 23.). Ez a kiértékelésnél többletmunkát jelent, de az a véleményem, hogy megéri vállalni. Sokkal árnyaltabb képet kapunk, így lehetőséget biztosítunk arra, hogy a válaszadó jelen esetben a könyvtárhasználó - több információt adjon meg magáról. Lényeges szempont volt továbbá az is, hogy a nemleges válasz lehetősége is szerepeljen mindenhol ahol ez szükséges, mert ezzel is csökkenthető a nem válaszolók aránya. A feltételes kérdések alkalmazására vonatkozó útmutatást egyedül a könyvári tagságra vonatkozó (3.) kérdésnél követtem. A feltételes kérdés egy megelőző kérdésre kapott választól függ, megkönnyíti a kérdezett munkáját: nem kell olyan kérdések megválaszolásával bajlódnia, amelyek nem rá vonatkoznak. 14 Azok a személyek, akik nem könyvtártagok, így a 10. kérdéstől folytathatták a kitöltést. Több kérdésnél azért nem alkalmaztam ilyen megoldást, mert azt eredményezte volna, hogy túl hosszú lesz a kérdőív. Arra gondoltam, könyvtártagoknak a válaszadásra szánt idő 10 percnél több időt ne vegyen igénybe. Tehát a 10., 11., 13., 14. és 23. kérdésnél a válaszok között az első helyen, míg a 16. és 17. kérdésnél az utolsó helyen szerepel a nemleges válasz - együtt a többi lehetőséggel. Mindössze egyetlen kérdésre (8) lehetett hosszabb szöveges választ adni - ez a kérdőív egy nyitott kérdést tartalmaz. A táblázatos formában megválaszolható kérdések száma három (7., 9., 15.). A kérdések tartalmuk szerint több kategóriába sorolhatók. A könyvtárhasználaton belül vizsgálható: a regisztráltak mióta és milyen rendszerességgel és milyen céllal látogatják a könyvtárat, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe (3.- 7. kérdés). A szolgáltatások népszerűségének változása így kimutatható lesz majd a következő felmérés alkalmával. A rendezvények, és az új szolgáltatások iránti érdeklődést is a könyvtárhasználat kérdéskörén belül vizsgálom (10., 16. kérdés). 13 BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest : Balassi, cop. 2008. 276. p. 14 U.o. 283. p. 15
Olvasói érdeklődésre vonatkozik (az 1., 12., 13., 14. kérdés): olvasnak-e könyvet, időszaki kiadványokat, milyen azok tartalmi megoszlása. A könyvtár jellemzőire, működésére vonatkozó elégedettség, valamint észrevételek, javaslatok megfogalmazására nyílik lehetőség a 8., 9. kérdésben. Információhasználati szokásokat vizsgálja az információk megszerzésének módjaira, az on-line katalógus használatára vonatkozó kérdések (2., 11.), valamint a könyvtár- és információhasználati állítások (15. kérdés). A kérdőív végén kaptak helyet az adatközlő információk (17.-24. kérdés). Az elkészített kérdőívet a kollégák rendelkezésére bocsátottam, akik jól hasznosítható észrevételeket, módosító javaslatokat tettek. Ezeket a változtatásokat elvégeztem. Az on-line változat tesztelése következett oly módon, hogy próbaként olyan személyek is kitöltötték, akik nem a könyvtár munkatársai. Nagyon hasznos volt, mert ezek után is szükség volt módosításokra annak érdekében, hogy minden kérdés közérthető legyen. KÍSÉRLET igényfelmérés a honlapot látogatók körében A honlapunkon www.hbvk.hu 2011. február 22-én regisztrált 346 felhasználó adatait nem ismertük. A honlapon történő regisztráció alkalmával nem kérdezünk az információkat igénylőről semmit. Megfontolandó, hogy a jövőben ezen változtassunk, hiszen így nincs arra lehetőségünk, hogy üzeneteket egy-egy célcsoportnak differenciáltan küldjünk. Gyermek és felnőtt egyaránt megkapta a felhívást a kérdőív kitöltésére, pedig első lépésként a 15 éven felüli lakosság körében végeztünk felmérést. Az is lehet, hogy a megkérdezettek a vizsgált időpontban nem is könyvtártagok, és csak virtuálisan lépték át a könyvtár küszöbét. 7. ábra Válasz-beérkezési görbe 16
A Google űrlapkitöltő modulja segítségével háromszor küldtünk felhívást a regisztrált felhasználóknak. Első alkalommal 346 felhasználót kértünk meg a kérdőív kitöltésére 1-2 napon belül 58 válasz érkezett. Március 08-án 354 levelet küldtünk oly módon, hogy a legelőször reagálók kérdéseire, észrevételeire elküldtük a válaszokat. Így növekedett a válaszok száma 03. 15-én 71-re. Harmadik alkalommal pedig arra kértünk mindenkit, küldjék tovább a levelet Százhalombattán élő 15 éven felüli ismerőseiknek, és a könyvtár honlapján is elhelyeztük a felhívást. A potenciális könyvtárhasználóknak mindössze 5 percig tartott a kérdőív on-line kitöltése, a jelenleg érvényes tagsággal rendelkezőknek mint azt már említettem - kb. tíz percet. Összesen 83 válasz érkezett, melyekből nagyon kevés volt azok száma, akik nem könyvtártagok. A honlapon regisztráltak válaszadási aránya a ténylegesen sikerült interjúk száma és a mintában eredetileg szerepelt elemek számának százalékban kifejezett aránya 15 - tehát 23%-os volt. A válaszadási arányt a honlapon regisztráltak utolsó ismert létszáma alapján számoltam, mert a vizsgálat ideje alatt is változott, néhány fővel emelkedett. Erre vonatkozóan nem találtam útmutatást a szakirodalomban. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a közvélemény-kutatási gyakorlatban a levélben viszszaküldendő kérdőíveknél a merítési arány " 20%-nál nem magasabb, és nem ritka az 5% körüli visszaküldési arány 16, akkor ez az eredmény jónak mondható. A sokszorosított papír alapú 200 kérdőívből 198 volt érvényesen kitöltött (ez 99%), ami szintén jó eredmény. A 198 fő a 15 éven felüli 2291 tagnak mindössze 9%-a, viszont nem volt cél az összes használó bevonása a vizsgálatba. A kérdésekre adott válaszok összehasonlítását azért tartom fontosnak, mert ha az interneten jó a válaszadási hajlandóság és közlékenyebbek a felhasználók mint a papíralapú kérdőívek kitöltésekor, bátrabban támaszkodhatunk a jövőben ezekre az eredményekre. A későbbiekben is hatékonyan végezhetnénk a könyvtárunkkal kapcsolatban közvélemény-kutatást az internet lehetőségeit kihasználva a könyvtárhasználókkal városi szinten együttműködve, alacsony költséggel. Az on-line kérdőívvel sem sikerült a potenciális használókat megszólítani, a próbálkozást azonban nem lenne helyes abbahagyni. További lehetőségként említeném a helyi sajtó és média bevonását így hírt kapnának a városlakók a vizsgálatról, ami egyúttal reklám is lenne a könyvtárnak. A könyvtárhasználók igényeinek és elégedett- 15 HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. Budapest : Műszaki Kvk., 2004. - 76-77. p. 16 U.o. 77. p. 17
ségének vizsgálatára azonban az on-line változat több okból is alkalmas: a megkérdezettek gyorsan reagálnak, a válaszok azonnal kiértékelhető formában számítógépen tárolhatók és nem érkezett érvénytelen kérdőív. ADATFELDOLGOZÁS ÉRTÉKELÉS A papíron kitöltött kérdőíveket is a Google űrlapkitöltö modulja segítségével dolgoztam fel, az on-line változathoz hasonlóan. A kettőszáz számozott kérdőívből kettő nem vett részt a kiértékelésben, mert a könyvtári tagságra, illetve a kitöltő nemére vonatkozó kérdésre nem válaszolt az adatközlő. Mint azt már említettem, a 83 db on-line visszaküldött kérdőívek között nem találtam olyat, amelyet az értékelés során figyelmen kívül kellett volna hagyni mindegyik érvényes volt az űrlapkitöltő beállításainak is köszönhetően. Az információ megszerzésének módját vizsgáló második kérdésnél a maximális 5 válasznál néhány kitöltő többet is megjelölt. Ezt nem tekintettem kitöltési hibának, annyi választ dolgoztam fel, amennyit megadtak. Az iskolai végzettségre vonatkozó adatot módosítottam abban az esetben, ha a diák 18 éven aluli és általános iskolába jár (8 általánosnál kevesebbre), ha középiskolás, akkor alapfokú végzettségre. Összesen 8 ilyen javítást végeztem. Egyetlen kitöltő volt, aki két választ jelölt meg az iskolai végzettségre vonatkozó kérdésnél, ezt a választ nem vettem figyelembe. Minden kérdésnél, ahol szükséges volt, felvettem a Nem válaszolt. opciót. Mivel a vizsgálat a papír alapú és az on-line kérdőívekre beérkezett válaszokat elemzi, az értékelés során elsősorban a válaszértékek megoszlását vizsgálom. Összesen tehát 281 kérdőívet dolgoztam fel Excel táblázatkezelő segítségével. A felmérés megkezdése előtt mint azt már jeleztem - nem volt lehetőség mintavételi eljárás alkalmazására. A mintavétel nem valószínűségi kiválasztáson alapult, a papír kérdőíveket az adott időszak könyvtárlátogatói töltötték ki. A vizsgálatot nem tekintem reprezentatívnak még akkor sem, ha a regisztrált aktív 15 éven felüli könyvtárhasználók (2291) 29%-a férfi, 71%-a nő, és a 281 kérdőívet kitöltők aránya ezzel majdnem egyezik: 27% férfi, 73% nő. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a kérdőívet kitöltők körében (41%, 37%), mint a beiratkozottaknál (38%, 26%), tehát a magasabb iskolai 18
végzettségűek felülreprezentáltak. Ilyen jellegű eltérések az életkor és a foglalkozás tekintetében is mutatkoznak. Fontosnak tartom, hogy az aktív keresők reprezentáltsága (személyi adatbázis szerint 52% kérdőíven 51%) egymáshoz közel álló hiszen itt van a legnagyobb különbség az aktív és passzív könyvtártagok létszáma között. Az eredmények bemutatásakor nem követem a kérdőíven szereplő kérdések sorrendjét, legelőször az adatközlőkre vonatkozó jellemzőket szeretném elemezni. Adatközlő információk A 17. kérdésre adott válaszok alapján látogatóink 94 százalékának nem jelent nehézséget a könyvtár használata. Egy fő jelezte, hogy látássérült, és 3 fő hallássérült, 3 fő mozgáskorlátozott. Nem válaszolt a kérdésre 11 fő, akik papír kérdőívet töltöttek ki. 18. kérdés - A válaszolók nemét illetően mindkét változatot a nők töltötték ki többen, mint ahogy a regisztrált használók többségét is ők alkotják könyvtárunkban. Az on-line kérdőívek adataiban még szembetűnőbb a különbség, itt mindössze 20% volt a válaszadó férfi. Ha összehasonlítjuk a regisztrált használók és a válaszadók nemenkénti megoszlását, akkor közel azonos eredményt kapunk (ld. 7. sz. melléklet). Ez volt a tapasztalat a Móricz Zsigmond Könyvtárban is, itt azonban több volt a kiértékelt kérdőívek száma. 19. kérdés Az életkor vonatkozásában az eredmények azt mutatják, hogy 45 éves korig aktívabbak az on-line válaszolók, a 46-55 évesek aránya viszont mindkét változatban azonos. Az 56-64 év közöttiek közül a 83-ból 9 fő on-line töltötte ki a kérdőívet (ld. 8. sz. melléklet). Ez arányában alig kevesebb a papíron nyilatkozóknál. A 65 év feletti látogatóinktól nem érkezett interneten keresztül válasz, így a jövőben a felméréseknél erre figyelemmel kell lenni. 20. kérdés Amennyiben a jelenlegi foglalkozást tekintve vizsgáljuk a válaszokat, on-line kisebb aktivitás jellemezte a középiskolás diákokat, valamint azokat az aktív keresőket, akik tanulnak, és a nyugdíjasokat (részletesen ld. 9. sz. melléklet). 21. kérdés Az összes adatközlőt a legmagasabb iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlását a 8. sz. ábra szemlélteti. A 10. számú mellékletben látható, hogy a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők voltak a legaktívabbak az interneten. A Móricz Zsigmond könyvtár felmérése során is ez volt a tapasztalat. 19
A nyomtatott kérdőíven válaszolók közül, valamint az összes választ tekintve azonban a mi könyvtárunkban a középfokú végzettségűek vettek részt nagyobb arányban a felmérésben. AZ ÖSSZES VÁLASZADÓ A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 37,0 1,8 5,0 15,3 40,9 8 általánosnál kevesebb ALAPFOKÚ KÖZÉPFOKÚ FELSŐFOKÚ Nem válaszolt. 8. ábra Válaszadók a legmagasabb iskolai végzettség szerint (%) 22. kérdés A lakóhelyet tekintve az on-line kérdőívet kitöltők között kevesebben voltak azok, akik a városban állandó lakóhellyel rendelkeznek. Ez természetes, hiszen világhálón elérhetőségnek ez az egyik lényeges eleme, hogy virtuálisan bárhonnan felkereshetők vagyunk. A személyesen válaszolók, és a regisztrált használók adatai között is megvan ez az arány. A városba költözők felkeresnek minket, amikor az itt található kulturális lehetőségeket feltérképezik. Látogatják rendszeresen intézményünket a környező településekről is. PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN PAPÍR (%) ON-LINE (%) ÖSSZES (%) Igen 166 63 229 83,8 75,9 81,5 Nem 32 20 52 16,2 24,1 18,5 Összesen: 198 83 281 100 100 100 9. ábra Válaszadók állandó lakóhely szerint 23. kérdés Idegen nyelven olvas a 281 főből 138, ez a válaszolók 49 százaléka (ld. 10. ábra). Az on-line kérdőíven nem szerepel a Nem olvasok idegen nyelven. válaszlehetőség, így a nem válaszolók száma kiugróan magas lett, torzítva ezzel az össze- 20
sített eredményt. Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy az angolul olvasók száma (111 fő) majdnem eléri a negyven százalékot. Német, francia, orosz nyelven olvasók is vannak. Az egyéb válaszlehetőséget 24 fő jelölte. Ezek közül 17 fő adta meg pontosan melyik nyelven olvas, így további kilenc nyelvet adtak meg a megkérdezettek. (Részletesen ld. 11. sz. melléklet). A VÁLASZADÓK NYELVTUDÁSA 120 100 80 60 40 20 0 Angol Nem olvas idegen Nem válaszolt. Német Egyéb Francia Orosz válaszadó (fő) 111 105 38 37 24 13 11 10. ábra A válaszadók nyelvtudása Fontosnak találtam tovább vizsgálni az angol nyelven is olvasó látogatóinkat. A 111 főből 19 fő az általános és középiskolás korosztályból kerül ki, ebből 7 fő általános iskolás. Foglalkozás szerint tovább elemezve az adatokat látható, hogy minden vizsgált csoport képviselteti magát. ANGOL NYELVEN OLVASÓK FOGLALKOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA Válaszadó (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 7 14 17 37 11 9 6 2 7 1 Általános iskolás Középiskolás Felsőoktatásban tanul Aktív kereső, nem tanul Aktív kereső és tanul Állást keres GYED-en van Háztartásbeli Nyugdíjas Nem válaszolt. 11. ábra Angol nyelven is olvasó látogatóink 21
24. kérdés A kérdőívet kitöltők több mint 80 százalékának otthonában van a könyvtárból kölcsönözhető nem hagyományos dokumentumok használatára alkalmas berendezés (számítógép, CD- és DVD-lejátszó). Ugyanezzel a számmal jellemezhetjük az internet-hozzáférést (ld. 12. sz. ábra). PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN PAPÍR (%) ON-LINE (%) ÖSSZES (%) Számítógép 168 83 251 84,8 100,0 89,3 Internet-hozzáférés 162 80 242 81,8 96,4 86,1 DVD-lejátszó 172 78 250 86,9 94,0 89,0 CD-lejátszó 167 74 241 84,3 89,2 85,8 Videomagnó 93 49 142 47,0 59,0 50,5 elektronikus könyvolvasó 6 6 12 3,0 7,2 4,3 okostelefon 34 22 56 17,2 26,5 19,9 Nem válaszolt. 10 0 10 5,1 0,0 3,6 12. ábra Technikai eszközök a válaszadók otthonában Videomagnó az otthonok felében van, ugyanakkor videofilmet tapasztalataink szerint nagyon ritkán kölcsönöznek. Megjelentek az e-könyvolvasók (12 fő jelezte ami 4,3%) és 19,9% az okostelefont is megjelölte. Bár az elektronikus könyvolvasókra vonatkozóan a minta nagyon kicsi, mégis vizsgáltam, mert valószínű ez a technikai eszköz is változtatni fog a könyvtárhasználati szokásokon. A 15-25 éves fiatalok, a 36-55 év közöttiek otthonában egyaránt négy-négy készülék van ugyanúgy, mint az 56 év felettieknél. Azzal az állítással, hogy a belátható jövőben szükség lesz a könyvtárakra, a 12 főből 8 fő teljesen egyetértett. A négy egyetértő közül 3 fő középiskolás nő, 1 fő 46-55 év közötti férfi. A papír alapú kérdőíveken 10 fő nem válaszolt a kérdésre. Szükség lett volna arra, hogy a válaszlehetőségek között szerepeljen: nem szeretne válaszolni erre a kérdésre, illetve nincs az otthonában egyik készülék sem. A könyvtárhasználat jellege 3. kérdés A könyvtári tagságra vonatkozó kérdés a vizsgálat szempontjából azért is kiemelt, mert ha erre a kérdésre nem válaszolt a megkérdezett, a kérdőív nem vett részt a kiértékelésben egyetlen ilyen, papíron kitöltött volt. Ez egy feltételes kérdés- 22
forma, a potenciális könyvtárhasználókat segítette volna, amennyiben sikerül nagyobb létszámban bevonni őket a vizsgálatba. A 281 főből 11 fő, aki nem könyvtártag (ld. 13. ábra). A sikertelenség ellenére fontos kiemelnem, hogy azoknak az aránya, akik nem könyvtártagok és vállalták a kitöltést, az on-line válaszolók között magasabb a 83-ból 6 fő, 7.2%. PAPÍR ON-LINE ÖSSZES PAPÍR (%) ON-LINE (%) ÖSSZ (%) Igen 193 77 270 97,5 92,8 96,1 Nem 5 6 11 2,5 7,2 3,9 Összesen: 198 83 281 100 100 100 13. ábra A regisztrált használók aránya az adatközlők között A nem könyvtártagok száma a mintában nagyon kicsi, mégis szükségesnek tartom néhány jellemző leírását. A 11-ből 10 fő olvasott legalább egy könyvet az elmúl esztendőben. A könyvtár rendezvényeit a többség nem látogatja (7 fő), 2 fő jelölt meg zenei rendezvényt, 1 fő egyéb kategóriát. Olvasmányaik elsősorban történelmi regények (5 fő), szakkönyvek (4 fő), ismeretterjesztő irodalom és krimik (az utóbbiakat 3-3 fő jelölte). Az ismeretterjesztő irodalmon belül legkedveltebb a földrajz, utazás, útleírás (7 fő jelölte), majd Magyarország története (5 fő). Egy fő jelezte, hogy nem olvas újságot, 1 fő pedig az Index internetes hírportálról tájékozódik. A legtöbben napilapot olvasnak (6 fő), négyen képes magazinokat. Az információkat leginkább rádióból, televízióból (9 fő jelölte), az internetről otthon (8 fő), saját könyvekből (5 fő), és személyes kapcsolatok révén szerzi (5 fő). A könyvtár on-line katalógusát nem ismeri 7 fő, ismeri és néha használja 3 fő, ismeri de nem használja 1 fő. A könyvtárak szükségességével 5 fő teljesen egyetért, 5 fő egyetért, 1 fő pedig nem válaszolt erre a kérdésre. 4. kérdés - Mióta könyvtártag? A megkérdezettek több mint 70 százaléka legalább három éve könyvtártag, de az összes válaszokat tekintve több mint 60% öt évnél régebben iratkozott be. Ez különösen előnyös, mert így a továbbiakban többségében olyan használók véleményére támaszkodhatunk, akik évek óta látogatják intézményünket. Fontos mutató az is, szép számmal vannak, akik egy évnél kevesebb ideje, vagy az utóbbi egy-két évben iratkoztak be tehát érdeklődnek a könyvtárunk szolgáltatásai iránt. A kérdésre kapott válaszok részletes adatait a 12. sz. melléklet tartalmazza. 23
5. kérdés A könyvtárhasználat célja elsősorban személyes érdeklődés, tájékozódás, hobbi, valamint szórakozás, kikapcsolódás (ld. 14. sz. ábra). Az egyes válaszlehetőségeket tekintve tanulást, továbbtanulást, munkát többen jelölték meg az on-line kitöltők. A KÖNYVTÁR HASZNÁLATÁNAK CÉLJA Nem válaszolt: Egyéb Valaki megbízásából Szórakozás, kikapcsolódás Tanulás, továbbtanulás Munka 14. ábra A könyvtár használatának célja Személyes érdeklődés (tájékozódás, hobbi) Tanulás, továbbtanulás Munka Személyes érdeklődés (tájékozódás, hobbi) Szórakozás, kikapcsolódás Valaki megbízásából Egyéb Nem válaszolt: Az egyéb válaszlehetőséget kihasználva 5 főből 4 tett további bejegyzést, papír kérdőíven (a részletes adatokkal együtt a 13. sz. mellékletben olvasható). 6. kérdés A könyvtárlátogatás rendszeressége tekintetében markánsan elkülönül az interneten és a személyesen kitöltők válasza (ld. 15. sz. ábra). A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDSZERESSÉGE 70,0 Válaszok megoszlása (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Egy héten többször Hetente egyszer Havonta Negyedévente Félévente Ritkábban KÖNYVTÁRBAN VÁLASZOLÓK ON-LINE VÁLASZOLÓK 15. ábra A könyvtárhasználat rendszeressége 24
Az on-line nyilatkozók közül lényegesen többen vannak, akik negyedévente, félévente vagy ritkábban látogatnak el hozzánk (ld. 14. sz. melléklet). 7. kérdés A könyvtárban igénybe vehető 27 féle szolgáltatást soroltam fel. Célszerű a táblázatos (mátrix) forma, mert így mindegyik szolgáltatásnál megjelölhették az igénybevétel gyakoriságát: rendszeresen, alkalmanként, soha. A kérdőíven szerepelt a felhívás, hogy minden sorban jelöljenek egy választ. Ennek ellenére nagyon sokan úgy értelmezték a kitöltési utasítást, hogy amit soha nem vesznek igénybe, azt meg sem jelölik. Valószínű így egyenként nem célszerű felsorolni az összes szolgáltatást, mert megterhelő a kitöltő személynek. Az értékelés során bevezettem a nem válaszolt opciót, és az átlag számításánál nem vettem ezeket a válaszokat figyelembe. Külön- külön készítettem szolgáltatási sorrendet, a kétféle kitöltést figyelembe véve. Az első négy leginkább igénybe vett szolgáltatás azonos, éspedig a következők: könyvek kölcsönzése, kölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása, beszélgetés a könyvtárossal, felvilágosítás, vagy segítség kérése. A legkevésbé igénybe vett kilenc szolgáltatás is azonos (ld. a 15. sz. mellékletben). 10. kérdés. A könyvtár szervezésében megtartott rendezvényeket a megkérdezettek 50,5 százaléka még sohasem látogatta. Azok közül, akik már korábban, vagy az utóbbi egy évben részt vettek valamely rendezvényünkön, legtöbben az irodalmi előadást (25,3%), majd a zenei rendezvényt és a könyvbemutatót (mindkettőt 13.2%) jelölték. Ezek után következik a népfőiskolai előadás (12,8%) és a mesedélután (9,6%). Kíváncsi voltam megemlítenek-e olyan rendezvényeket is, melyeket napjainkban már nem szervezünk, illetve a felsoroltakon kívül melyek azok, amelyek megmaradtak a kérdezettek emlékezetében. Az egyéb kategóriában 12 fő további 9 féle rendezvényt említett (ld. a 16. sz. mellékletben). Többnyire egy-egy szavazat érkezett, azonban kivételt képez a Szent Iván-éji program (melyet már nem szervezünk), a Helytörténeti előadás, a Vers- és prózamondó verseny, amelyek két-két szavazatot kaptak. Az on-line válaszadók közül vannak többen azok, akik nem vettek részt még rendezvényen, de csak az irodalmi előadás az egyetlen, amit arányaiban kisebb intenzitással látogatnak. 16. kérdés - Könyvtárunkban szolgáltatásaink bővítését tervezzük. A kérdéssel szerettük volna felmérni, mekkora az igény elsősorban a zenei CD-k kölcsönzésére. Megjelöltünk azonban további lehetőségeket is, melyek elsősorban az internet használatához köthetők. Kíváncsi voltam, mekkora az érdeklődés a használók képzése iránt. A 25
megkérdezettek a felsorolt válaszlehetőségek közül többet is megjelölhettek. Az eredményt a 12. sz. ábra szemlélteti (a részletes adatok a 17. sz. melléletben láthatók). 70,0 TERVEZETT SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS 60,0 50,0 Válaszok száma (% ) 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Szabadon hozzáférhető e-könyvek Zenei CD-k kölcsönzése On-line adatbázisok bővítése Helyi cégek szolgáltatásainak kereshető adatbázisa Könyvtári tanfolyam PAPÍR ON-LINE 16. ábra A tervezett szolgáltatásainkra érkezett szavazatok száma Egyik iránt sem érdeklődik a válaszadók 5,4 százaléka (15 fő), nem válaszolt 2 fő. Legkevésbé a könyvtári internetes adatbázisok használatával kapcsolatos tanfolyam érdekelte a megkérdezetteket. A szabadon hozzáférhető e-könyvek elérési útvonalai váltották ki a legnagyobb érdeklődést - 137 fő jelölte meg -, ezt követi az on-line adatbázisok bővítése (110 fő), majd harmadik a zenei CD-k kölcsönzése (109 fő). A helyi cégek szolgáltatásainak kereshető adatbázisának létrehozására 64 fő szavazott. Megvizsgáltam külön az adatközlőknek azt a kis csoportját, akik nem könyvtártagok akkor is, ha nagyon kevesen vannak. Különbözik-e az érdeklődése ennek a 11 főnek? Igen ha nem is minden tekintetben (17. ábra). Ez is felhívta a figyelmemet arra, milyen fontos lenne a potenciális használók felmérése. 26