A világ nyersanyagellátásának fıbb szereplıi Vállalatok, az állam, intézményendszer szervezetek A nyersanyagellátás fı szereplıi: Vállalatok Multinacionális cégek: központi, meghatározó szereplık, súlyuk a világ termelésében kb. 30 éve állandó 50-es évek: észak-amerikai cégek dominanciája 60-70-es évek: államosítási hullám térvesztés 70-80-as évek olajtársasgok kalandja 80-as évek végétıl: egyre komolyabb koncentráció a vezetı cégek növekvı súlyával 1
A nyersanyagellátás fı szereplıi: Multinacionális Vállalatok Teljes vertikummal rendelkezik (kutatás, bányaépítés, mővelés, feldolgozás) komoly tıkeerı, nagyon komoly szakmai háttér, K+F, befolyás, tapasztalat, kapcsolatok Akik igazán kézben tartják a termelést (l. olajvállalatok bányászati kalandja) Ugyanakkor nehézkes, lassú felfogású (hierarchia), nagy kockázatot nem vállal fel 2
A világ legnagyobb bányászati és kohászati vállalatai 3
De mindez mekkora súlyú? A 10 legnagyobb bányavállalat a nagy multikkal szemben... 4
Current FEMP industrial partners 5
6
7
A nyersanyagellátás fı szereplıi: Állami Vállalatok A 60-as, 70-es években szaporodtak el: nemzeti felszabadító mozgalmak multik érdekeltségeinek államosítása a fejlıdı országokban kompenzáció? biztonságos nyersanyagellátás biztosítása a fejlett országokban + stratégiai termékek (hasadó anyagok, gyémánt), energiahordozók fontossá válása állami vállalatok az iparilag fejlett országokban is A nyersanyagellátás fı szereplıi: Állami Vállalatok Max. részarány: 80-as évek közepén, utána csökkenı: 1990: 21%, 1994-95: 16-17% Fejlıdı országokban: visszafejlıdés, földtani kutatás megtorpanása. Ellenpéldák: Chile, Ghána Fıleg a stratégiai nyersanyagok terén maradtak fenn: globálisan 25% feletti állami tulajdon: bauxit, kobalt, gyémánt, vasérc, foszfát, hasadó anyagok 8
Állami bányavállalat Termelés önálló állami projektként, ill. részesedni a termelésbıl vegyes vállalatként Állami tulajdonú bányavállalat megalakítása Optimális forma : Rt. az állam az osztalékot kapja (+ adóbevételek) Rt: Önálló cselekvéső vállalat, a kormány bizalmát élvezı szakember vezetésével + elszámolási kötelezettség az igazgató tanács felé A nyersanyagellátás fı szereplıi: Állami Vállalatok Volt szocialista világrész: rendszerváltásig egyeduralkodó szereplık, kivétel több országban: építıanyag rendszerváltás után: amit nem sikerült privatizálni, + stratégiai nyersanyagok mára gyakorlatilag teljesen megszőnt 9
A nyersanyagellátás fı szereplıi: A juniorok Fıleg földtani kutatást végez kisebb tıkeigény, nagyobb mozgékonyság, nagy kockázatvállalás A földtani kutatás terén komoly versenytársai a multiknak, ebben a fázisban egyre jobban törnek elıre Viszont bányatelepítéshez, mőveléshez nincs elegendı tıke, háttér eredményesen megkutatott lelıhelyet átadni egy nagyobb cégnek. Fıleg kanadai (1000), ausztrál cégek, kutatás Latin- Amerikában Busang/BreX botrány a multik óvatosabbak, különösen arany esetén 10
A nyersanyagellátás fı szereplıi: Olajtársaságok 70-80-as évek: a nagyon felszökött olajár miatt óriási haszon bányászati befektetések. Másfajta szakértelem, management, idegen piaci résztvevık... sorozatos bukások Gyors kivonulás az üzletbıl 85-88-ban Szolgáltató cégek Fúrás, geofizika, vizsgálatok Költségkímélı megoldás a kutatási fázisban Kevésbé elterjedt, mint az olajiparban 11
Globális óriások Diverzifikált Szeniorok Közepes és állami Felnövekvı juniorok Kutató juniorok és kistermelık Vertikális Stratégiai piacvezetı Egy nyersanyagra koncentrál Felvásárló Kitermelı Befektetı által ellenırzött Kitermelés Kiépítés Beruházás Kutatás Kutatók Szerencsevadászok (Artisanal / Small Scale Mining) Aranyásók, gyémántmosók stb. fejlıdı országokban tömeges jelenség tradícionális, teljesen más technika, technológia jogi, környezetvédelmi problémák, konfliktusok amalgamálás környezetvédelem nélkül! 12
13
A nyersanyagellátás fı szereplıi: Szervezetek Nemzeti, regionális, nemzetközi szervezetek Közintézmények, magántársaságok, civil szervezetek tevékenység szerint: földtani kutatás bányászati jog kereskedelem, marketing piacszabályozás beruházás-fejlesztés, védelem adóhatóság területfejlesztés, stratégiai tervezés felügyeleti szervek (környezetvédelem... ) 14
15
Kereskedelem és Marketing Tızsdék: LME, LPE... Nemzeti marketing tanácsok áringadozások kivédése, ártámogatás érdekében tartalékok felhalmozása, folyamatos nyersanyagellátás, stabilizálás nemzeti szinten Nemzetközi szinten: Nemzetközi nyersanyag egyezmények (UNCTAD koordináció a 70-es évektıl): ón, kávé, kakaó, réz Tızsdék LME: London Metal Exchange A világpiaci árat meghatározó tızsde 7 fémre: réz, alumínium, nikkel, ólom, cink, ón, ezüst. Hatással van az érc, színpor, színfém és hulladékfém árakra. Csak a világtermelés 5%-a folyik át rajta, de ezáltal az egész világra kihat. 16
Piacszabályozás GATT, WTO Legtöbb fém esetén általában nincs vámtarifa Környezeti vámtarifa: Fejlıdı országokban az alacsonyabb környezetvédelmi követelmények miatt olcsóbb termelés kompenzációs védıvám az USA-ban Beruházásfejlesztés, beruházásvédelem Regionális szervezetek: EU (Montánunió), SADAC, ECOSUR, Beruházás elıkészítés, fejlesztés: Világbank, UNCTAD Hitelbiztosítás OPIC, MIGA (Multilateral Investment Guarantee Agreement) 17
Fejlesztési bank Modern, nagy bányászati projektek beruházásigénye milliárd USD negyságrendő nemzetközi források Ugyanakkor vannak kisebbek is, akik nemzeti forrásból is finanszírozhatók Fejlesztési bank / Bányászati Bank létrehozása Fontos a bank feladatának letisztázása: beruházás, nem pedig a már futó projektek támogatása! Kiegészítı feladatok: tanácsadó, technikai lebonyolító 18
Nyersanyagellátási szerzıdések Hosszútávú szerzıdések (30 év) import/export kontroll biztonságos mindkét fél részére, bizalmi kapcsolat 50-60-as évekig alapvetı típus tervezhetı változatlan körülmények között (mennyiség, minıség, ár) körülmények változása belsı szerzıdésmódosítás, + azonnali piac 19
R&D intézetek Iparilag fejlett országokban fontos szereplık (pl. Kanada) Megfelelı célra létrehozott kutatóintézet Szakembergárda 20
21