Beszámoló. Mallorca, 2003. 08. 30-09. 05.



Hasonló dokumentumok
1. Fogalmak meghatározása

ZRÍNYI MIKLÓS GIMNÁZIUM ZALAEGERSZEG

Gyakornoki szabályzat

Vác Város Önkormányzat Váci Család - és Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM 2016.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat. Szervezeti és Működési Szabályzata

Gyakornoki szabályzata

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete december 16-i ülésére

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP / ) keretében

Tartalomjegyzék. Jogszabályi háttér:

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Ifjúsági Cselekvési Terv Szentgotthárd Város Ifjúsági koncepciójához

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Szervezeti Működési Szabályzata

Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja év végi szakmai beszámoló

A kollégium pedagógiai programja. Tartalomjegyzék

Iskolai házirend

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

BESZÁMOLÓ SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015/2016

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 28.

ERKÖLCSTAN évfolyam

Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

ÉRTÉKMENTŐ TANODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

H Á Z I R E N D. Pestszentlőrinci Kerekerdő Óvoda HÁZIREND OM azonosító:

Pedagógiai Program 2015

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról

Egységes óvoda és bölcsőde szervezeti és működési szabályzata

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

Terület- és településrendezési ismeretek

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: /2010.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

Szakmai Hírlevél. SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ 2009/III. Szakmai Hírlevél

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzat

Irányelvek. az E.ON Hungária Társaságcsoport lakossági kintlévőség kezelésére

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalomjegyzék

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló évről

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Hétszínvirág Baptista Óvoda

Czimra Gyula Általános Iskola 1174 Budapest, Kép u. 14 HÁZIREND

2016. Kőbányai Gézengúz Óvoda 1107 Budapest, Zágrábi u. 13/a. Szervezeti és Működési Szabályzat. Készítette: Murányiné Bényei Ibolya óvodavezető

Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: szeptember 1.

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

József Attila Középiskolai Kollégium 1146 Budapest, Cházár András utca 6. Szervezeti és Működési Szabályzata

A kollégiumi házirend

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde évi szakmai munkájáról

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga A művészeti záróvizsga Az intézmény helyi tanterve... 15

Hétszínvirág Baptista Óvoda

SZENT ERZSÉBET KATOLIKUS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 31. Hatályos: szeptember 1-jétől

Semmelweis Egyetem Napköziotthonos Óvodája HÁZIREND

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Tájékoztató

Átlépni vagy maradni? Nyugdíjdilemma Az összeállítást Fekete Emese készítette. Figyelı

Szeged, február 21.

Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium (Bp Szabadság u. 23.) Házirend

HÁZIREND. Szeretettel és tisztelettel köszöntjük az Balatonszárszói Százszorszép Óvodában és a Kötcsei Óvodában! Balatonszárszói Közös

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP as program tapasztalatai alapján

II. fejezet. Hajléktalanok Átmeneti Otthonának működtetése

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Waffenschmidt Ibolya igazgató. 1. Bevezetés. Gyönk, március 30.

A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Tudásmegosztás. TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.

Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység Szakmai program

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata. A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata

Csodafa Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZTATA

BESZÁMOLÓ ( )

TEL.: 47/ , FAX: 47/

Házirend március. Készítette: Varga Lászlóné. Óvodavezető

Spojená škola s vyučovacím jazykom maďarským. Lichnerova 71, Senec

Kőszeg Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

2010. évi CLXXXV. törvény. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 1

Hírlevél. Változások A cikkben összefoglalva megtalálhatók a civil szervezeteket érintő jogi és számviteli változások.

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

Átírás:

Beszámoló Mallorca, 2003. 08. 30-09. 05. A Projecte Hombre Szövetség (Spanyolország) Baleár-szigeteken működő programja, a Domin Alapítvány (Lengyelország), a Leo Amici Alapítvány (Magyarország) és a Belvárosi Tanoda Alapítvány Megálló Csoport (Magyarország) egy nemzetközi programban vesz részt. Ennek az együttműködésnek a legfontosabb célja az, hogy megismerve egymás munkáját egy tükröt tartsunk magunknak: a látottak alapján, kicsit kívülről értékeljük a saját munkánkat, ötleteket, impulzusokat kapva alakítsuk saját működésünket, máshol jól működő programokat, terápiás eszközöket átvegyünk (átadjunk), és adaptálás után használjunk. A találkozó céljai: A Projecte Hombre Szövetség munkájának, alapelveinek, szervezeti felépítésének, programjának, kezelési helyeinek bemutatása Képzés: az Idejében családi prevenciós program tanulmányozása, workshop, az adaptáció előkészítése A Projecte Hombre alapelvei Mottó: Egy valóság két arccal Alapelvek: A P.H. Szövetség jogilag és gazdaságilag önálló intézményekből áll. Mindenhol ugyanazok az alapelvek és a munkamódszerek A szenvedélybetegségnél a kiindulási pont nem az anyag, hanem az ember. A P.H. nem a drog ellen, hanem az emberért küzd. Harcosok vagyunk az emberért, hogy önállóan és szabadon élhessen. Hűség a szervezet filozófiájához, de hűség a változó valósághoz is. Fontos a hozzáértés és a folyamatos képzés. Ez azonban csak akkor működik, ha megmarad az elkötelezettség, az önkéntesség, a szív (szakmai komolyságönkéntes szív). A program minden eleme felekezetektől és pártoktól független. Nyitottnak kell maradni a másságra: minden ember más személyiség A kábítószer-használat bárhol kialakulhat, de mindenhol saját fejlődési formája van. Mindig vannak új anyagok, de a régiek megmaradnak. A kábítószer-használat illetve a kábítószer-függőség kialakulása egy soktényezős folyamat, ezért sokféle szemszögből lehet (és kell) vizsgálni (jogi, politikai, társadalmi, szociális, pszichológiai stb.). Fontos, hogy a kábítószer-használat, a drogfüggőség jelenségeit vizsgálva ne legyen egyoldalú, kizárólagos a szemléletünk: integráltan (személyi, társadalmi szinteken), komplex módon (pszichológiai, pedagógiai, orvosi, szociológiai megközelítés) gondolkodjunk, és cselekedjünk. Fontos, hogy kiegyensúlyozott legyen a tevékenységünk, soha ne váljék egyoldalúvá Fontos a folyamatos képzés. A szakmai ismeretek elsajátítása mellett a csapatmunka elsajátítása elengedhetetlen. A programok lehetőséget adnak a szenvedélybetegeknek a droghasználatból való kiszállásra. A program azonban nem menedékhely: fontos a folyamatos pozitív változás. A program végén el kell hagyni a P.H. Segítőként, illetve önkéntesként csak három év múlva lehet visszatérni a szervezetbe. A szenvedélybeteg ne a szervezet felé, hanem a saját harcáért érezzen tiszteletet. 1

Az összes programból nem zárnak ki senkit visszaesés esetén, de egy korábbi fázisnál kell folytatni / újra kezdeni a programot A Projecte Hombre története A Baleár-szigeteken az 1970-es évektől robbanásszerűen terjedt a kábítószerhasználat. Ibiza az európai hippi mozgalmak központja lett. Ezekre reagálva kezdődött a szenvedélybetegekkel foglalkozó ellátórendszer kiépítése a Baleár-szigeteken. Az önálló intézmények egy része később egész Spanyolországban egy szervezetbe tömörült. A tagintézmények jogi és gazdasági önállósága megmaradt, de a közben csatlakozó, majd a P. H. Szövetség segítségével (helyi igényekre szerveződő, a sajátosságokat figyelembe vevő, az alapelveket elfogadó) szerveződő új intézmények jobban tudták érvényesíteni igényeiket. Közös információs és média központ (ez Mallorcán található), közös pályázatok a tartományi és központi kormánynál, nagy jelentőségű támogatók megnyerése (nagy cégek, focicsapatok): ezek a praktikus előnyei a szövetségnek. Közben az egyes kezelőhelyek a szervezet koordinálásával egy ellátási láncot hoztak létre, és a felmerülő igények szerint ezek új programokkal bővülnek. Természetesen a P.H. Szövetség mellett sok más állami és civil kezelőhely működik még Spanyolországban. Azt éreztük, hogy a P.H. egyes programjai, kezelőhelyei emberi léptékűek, mindenki mindenkit ismert, de mégis lehetett érezni a nagy szervezet nyújtotta előnyöket: ha ki kell emelni valakit a terápiás közösségből, akkor máshova lehet irányítani; a kezelőhelyek hálózata lefedi az egész országot; nagyobb erőket lehet mozgósítani a társadalom részéről (sok önkéntes, állandó támogatók). A Projecte Hombre programja Mottó: A végső cél az egyén személyes szabadsága A programok elemei hasonlóak, de folyamata személyenként más és más. A programok hálózata sokféle lehetőséget kínál a szenvedélybetegek különböző motiváltságára, élethelyzetére reagálva. A folyamat három legfontosabb eleme: 1. Befogadás: valamelyik központba érkezik segítséget kérő szenvedélybeteg. A terápiás célok megfogalmazása, megfelelő program kiválasztása. Cél: annak felismerése, hogy változást szeretne. Motiváció erősítése. Eltávolodás az anyagtól, baráti kapcsolatok megszakítása. VISELKEDÉSBENI VÁLTOZÁSOK. 2. Személyiség változása: valamelyik terápiás helyen az érzésekkel, érzelmekkel való munka. További motiváció, nem csak a leállásra, hanem a józan életre. Gondolkodás megváltoztatása, tanulás. ÉRZELMI VÁLTOZÁSOK 3. Reszocializáció: a társadalomba való visszailleszkedés előkészítése. Új célok kitűzése, munkahelykeresés, új kapcsolatok kialakítása. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA Ezek általános célok, melyeket a különböző programok más-más módon érnek el. Nagyon fontos a családokkal való munka ( háromlábú szék : program+függő, aki segítséget kér+család). A családdal való munka, illetve a kapcsolat újjászervezése nem minden esetben történik meg, de ha van esély a kapcsolat rendezésére, akkor bevonják a családot, és a fiatal terápiájával párhuzamosan a családoknak is igazi terápiát dolgoztak ki: önsegítő, tematikus csoportok, szülőiskola (érzések, minták, kommunikáció, konfliktuskezelés stb.). A program fontos eleme a családtag, vagy egy józan barát, ismerős: teljesen soha nem 2

szakítják ki a fiatalt a társadalomból, még a terápiás otthonból is haza-(illetve el) mehetnek hétvégeken, csak különleges esetekben van teljes elszakítás (ha nincs család vagy barát, illetve jobb nem erőltetni a kapcsolatfelvételt). Ezeket az utazásokat (ami egyben fontos terápiás feladat) azonban már előtte tervezik, utána pedig értékelik egyénileg és csoportosan, mind a terápiással, mind a családtaggal. A P.H. programjai 1. Hagyományos program: Kezelési láncként 1984 óta működik. Elemei: Befogadó Ház, Terápiás Közösség, Félutas Ház. A program általában 2 év, de ez személyenként változó (általában hosszabb), gyakran 3 év. Ez a program a bázis, ennek a programnak vannak alternatívái, illetve más módon is el lehet kezdeni a programot, és valamelyik szakaszába (terápiás közösség, félutas ház) becsatlakozni. A programban bizonyos pozitív változást kell elérni, hogy valaki továbbhaladhasson. Ha ez a változás nem stabil, akkor vissza lehet menni egy előző fázisba, ami persze nem büntetés, hanem egy lehetőség. Befogadó Ház: A hagyományos program első eleme, de magában az épületben van még a drogambulamcia, a Családhelyettesítő Otthon és a P. H. szervezet helyi adminisztrációs központja, illetve az országos információs és médiaközpont. Sokan jelentkeznek itt, innen irányítják őket a megfelelő programokba. Ha valaki szer hatása alatt áll, vagy nem elég nagy a motiváció az igazi terápiára, akkor a Drorambulanciára küldik. Ezt ők Gyökereknek hívják, és a hagyományos orvos-kliens találkozásokon, illetve gyógyszeradagoláson túl beszélgetéseken, csoportokon próbálják a helyzetük értékelésére, a tényleges terápiára motiválni a szenvedélybetegeket. Ha valaki az eső beszélgetésen átesett, és elég motiváltnak tűnik, bekerül hagyományos program első fázisába (ez a Befogadó Ház), ami egy nappali rehabilitációs otthon, de a kezelés több fázisából vannak itt fiatalok (például ide járnak dolgozni, az újakat irányítani, motiválni a Félutas Ház első és második fázisában lévő terápiások) Egész napos terápiát biztosít, csoportokkal, egyéni esetkezeléssel, egyénre szabott programmal. Családhelyettesítő Otthon: a Befogadó Házban működik. Olyan szenvedélybetegek élhetnek itt, akiknek nincs hol lakniuk (esetleg börtönből szabadultak), terápiás szempontból jobb, ha nem a családjukkal élnek. Ugyanúgy vesznek részt a terápia befogadás szakaszában, csak több szabályt kell betartaniuk az együttélés miatt. Az első beszélgetés során csak a legfontosabb információkat mondják el a programról a jelentkezőnek. A beszélgetések során az élettörténet, a jelenlegi élethelyzet kerül elő. A első napokban még nem kerül a fiatal csoportokba. Ha az elvonási tünetek csökkentek (2-5 nap után) bekerül az 1. csoportba. Ez az irányadó csoport. Cél: eltávolodás az anyagtól, motiválás a hosszú terápiás munkára (vállalja azt az elkötelezettséget, ami ezzel jár). Viselkedésbeli változások: napi időbeosztás tartása, egyéni ápoltság, higiénia legyen újra belső kényszer (aki otthonról jár be, annak ez kb. 2 hét, aki a Családhelyettesítő Otthonban lakik néhány nap). Azzal foglalkoznak, ami ma van. 2 csoport: középső (közvetítő) csoport. A problémák beazonosítása. Őszinteség: nem ellenőrzik, hogy fogyasztottak-e, de csak kísérővel mehetnek el. Felelősség: elkezdenek figyelni a másikra. 3. csoport: előközösség. Mottó: A probléma nem a szer, hanem én vagyok. Cél: felkészülés a közösségi életre. A terápia folyamán mindenkiről folyamatos, naprakész nyilvántartást vezetnek: milyen csoportokon vett részt, mikor és milyen fontos 3

viselkedésbeli változás érzékelhető stb. Ezekből a feljegyzésekből a későbbi kezelőhelyek láthatják, kinél hogyan zajlott a terápia korábbi szakasza. A befogadás általában 6 hónapig tart, de ez függ az egyéni motiváltságtól. (A Családhelyettesítő Otthonban élőknek általában ez 3-4 hónap), akár 8-10 hónap is lehet. Akkor ebben a programban 43 fő vett részt, felük az Otthonban lakott. Sok önkéntes dolgozik a Házban, és az újakkal való munkába bevonják az idősebb terápiásokat is. Közösen ebédel minden itt dolgozó, a befogadó és a félutas fázisban lévő fiatal. Érdekesség, hogy az egész központ egy nagy kolostorépületben működik (és ahogyan a legtöbb kezelőhely épületét, ezt is a katolikus egyháztól kapták használatra), és az ebédlő egy templomban kapott helyet. Terápiás Közösség: Filozófia: Azért vagyunk itt, mert nincs semmilyen más menedékhely, ahová magunk elől menekülhettünk Ez egy hosszúterápiás, zárt közösség. A Befogadó Házból kerülnek ide a fiatalok. Az elsődleges eszköz az érzelmekkel való munka: az érzések felismerése, beazonosítása, hogyan reagáltam rá korábban, hogyan lenne jó ezután reagálni rá. Az érzések előhívásához, a konfliktusok keletkezésére jó eszköz a szinte percekre leszabályozott időbeosztás, a munka, a már-már túlzott tisztaság. Természetesen többféle csoport működik: több kiscsoport, hetente négy Ház Nap, ahol mindenki jelen van, péntekenként a hétvégét előkészítő-megbeszélő, majd hétfőn értékelőmegbeszélő csoport, nemcsak a terápiásoknak, hanem külön a hozzátartozókból álló szülőcsoportnak is (a hétvégéket a fiatalok csak indokolt esetekben töltik a közösségben). A közösség struktúrája: látogatásunkkor 37 fiatal volt terápián. 6 főállású segítő dolgozik velük, és jól képzett önkéntesek segítenek kreatív foglalkozások, szabadidős programok, és nem iskolarendszerű tanulás szervezésével. A terápiások egymást is felügyelik, irányítják. Az egyes munkafolyamatokat és az otthon területét is egységekre (szektorokra) bontják, melyeknek a terápiások közül van felügyelője, aki irányítja az adott terület rendben tartását, illetve az adott munkafolyamat (kertészet, műhely, főzés, mosás stb.) elvégzését. A teendők megszervezése és kiosztása a koordinátorok dolga, akik tartják a kapcsolatot a segítőkkel. A munkavégző-felügyelőkoordinátor szerepek természetesen cserélődnek, aszerint, hogy ki hol tart a saját fejlődésében. Fontos, hogy a munka értékét, nehézségét is megtapasztalják a fiatalok, és rájöjjenek, hogy milyen fontos a szolidaritás, a többiek segítése. A program időtartama személyenként változó:6-12 hónap. A fiatalok a Félutas-Házba kerülnek, ott folytatják a terápiát még kb. egy évig. Félutas Ház: a hagyományos program 3. fázisa. A cél: az életbe való visszailleszkedés. 3 szakasza van. A szakasz: fél-bentlakás Hétfőtől-péntek délutánig laknak a lakásban. Megtervezett heti program. Célok: új barátságok, társadalmi kapcsolatok kialakítása. Megtalálni az egyensúlyt az érzelmek és a cselekedetek között. Ismerjék fel a pénz értékét, tanulják meg beosztani (kapnak zsebpénzt, ebből kell fedezni személyes kiadásaikat). Reggelente a befogadó házba mennek át, ott segítenek a munkákban, beszélgetnek a terápiát most kezdőkkel. Ez a szakasz általában 3 hónapig tart, de ha kell, akár a Terápiás Közösségbe is vissza lehet menni. B szakasz: Cél: reszocializáció. Legális munkát kell vállalni szerződéssel, és be kell osztani a pénz, erről pontos bevétel-kiadás rovatot kell vezetni. Szabadidőben a felépített társadalmi kapcsolatokat kell tudatosan ápolni. H-K-Cs délelőttönként, illetve esténkét (a munkaidő szerint) csoportok: milyen nehézségek, milyen sikerek. Megtervezni a hétvégét. Probléma, kérdés esetén bármikor telefonálhatnak. Ha nem sikerült lakást találni, illetve visszaköltözni a szülőkhöz, akkor ebben a szakaszban még lehet a Házban lakni. Általában 3 hónapig tart. Az utolsó hónapban már nincs 4

közös programtervezés a hétre. Időnként visszatérnek a Befogadó Házba, néhány órára: megosztás-csoportokat tarthatnak. C szakasz: 2 hónap alatt fokozatosan megszűnnek a rendszeres, tematikus csoportok, az önsegítő csoportokon a részvétel ajánlott. A 3. hónaptól egyéni munka a terapeutával, heti találkozás. A 4. hónaptól kéthetente találkozás a terapeutával. 5-6 hónap: csak telefonos kapcsolattartás a terapeutával. 2. Projecte Jove: kamaszoknak (14-21) szóló program. Általában 1 éves ambuláns, nappali terápia, az egyéni igényekre reagálva. A józanságra való motiváció a cél, de kisebbek a követelmények, mint pl. a hagyományos programban. Munka és tanulás mellett is végezhető, félnapos elfoglaltságot jelent. A szülök számára kötelező a szülőiskola. 3. Cyberjove: A fiataloknak szóló program egyik eleme, melynek működése kettős: van egy virtuális és egy valóságos programhely. A virtuális hely tulajdonképpen egy interaktív honlap (www.cyberjove.com), ahol sok programajánló, információ, fiataloknak összeállított (erőszak-, szex, és anyagmentes ) játékok, tesztek, zenék stb. érhetők el. A program valódi terepe egy hétvégén esténként-éjszakánként nyitva tartó klubhelyiség a város (Palma) azon részén, ahol sok Disco, Bar stb. található. Egy szociális munkás válaszol az esetleges kérdésekre, lehet ingyenesen internetezni, sakkozni, társasozni, videózni stb. 4. Projecte Horaibaixa ( kokainprogram ): délutáni, ambuláns kezelés kokainfüggőknek. A résztvevők megőrizhetik eredeti egzisztenciájukat, életritmusukat. Jelenleg 70, állagosan 30 (21-56) éves, felépített életű, de függő felnőtt vesz részt a programban, akik főleg külső nyomásra (csalás, munkahely) kerülnek a programba. Eszköz: tematikus és önsegítő csoportok, egyéni terápia. 1. szakasz: diagnózis, életstruktúra felmérése. A viselkedés, gondolkodás megváltoztatása. 2. szakasz: érzelmek felismerése és kifejezése. Újra felépíteni a környezetüket, kapcsolataikat. (új barátságok, kapcsolatok) 3.szakasz: váljanak belsővé a korábbi célok, értékek. A program általában 5-6 hónap, heti 2-3 csoporttal. A jelentkezők kb. 70 %-a nem csinálja végig a programot, viszont nagy részük nem esik vissza. 5. Alacsony Küszöbű Otthon (alternatív program): az utcáról beeső, azonnali ellátást igénylő kábítószer-függők részére. Alacsony motiváció, metadon használata. Cél: folyamatos méregtelenítés, a motiváció felkeltése a tényleges terápiára, együttélés megtanulása, viselkedésbeli változások elérése. Új program, még a kísérleti fázisban van. A szabályok még alakulóban. 10-12 fő, koedukált, 4 segítő. Gyakori visszaesés. Általában 3 hónap. Utána a hagyományos program a Befogadó Házban (metadon nélkül), vagy Terápiás Közösség metadonnal. 5. Terápiás Közösség Metadonnal: Cél: méregtelenítés, csoportterápia eleinte metadonnal, majd annak fokozatos elhagyásával. 25 fő 4 segítő. Általában 10-12 hónap, utána a hagyományos program félutas háza, illetve egy másik Terápiás Közösség. Csoportok, munka. 6. Prevenciós Program: a P.H. folyamatosan képez tanárokat (iskolai prevenciós program), felügyeli az iskolai prevenciót, közösségi és családi prevenciós kurzusokat tart. Idejében családi prevenciós program: 5

A programot a Projecto Hombre Szövetség dolgozta ki. Olyan szülőknek szól, akiknek a gyermeke valószínűleg kapcsolatba került az illegális drogokkal, esetleg rendszeresen használ legális drogokat (alkohol, cigaretta), és olyan veszélyeztetettségi faktorok (romló iskolai teljesítmény, veszélyes viselkedési formák a baráti társaságban, nem működő kommunikáció a családban stb.) vannak az életében, amelyek miatt a kapcsolata a szülőkkel, a társaival (és önmagával) nem jól működik. A program célja: a szülö(k)ben csökkentsük a bizonytalanságot, a tehetetlenséget ismertessük a droghasználattal kapcsolatos legfontosabb tényeket, tudatosítsuk, hogy a droghasználat csak tünet kommunikációs technikák gyakorlásával motiváljuk a szülőket, hogy törekedjenek a jobb, tisztább kommunikációra a családban a normák, szabályok fontosságának hangsúlyozása. A normák kialakításának és következetes betartásának fontosságára hívjuk fel a szülök figyelmét, és gyakorlatok segítségével tükröt tartunk, hogy felismerhessék hogyan lehetne jobban működtetni a normákat a saját családjukban a szülőkben tudatosítani kell, hogy a félelmek, bizonytalanságok okozata szorongásos állapotban nem tudnak helyesen cselekedni. Gyakorlatok segítségével próbáljuk felismerni, és leállítani ezeket a folyamatokat konfliktuskezelési modellek segítségével próbálunk alternatívákat nyújtani a korábban használt megoldások helyett Az Idejében Családi Prevenciós Program megismerése volt a mallorcai látogatásunk másik fontos célja. A program részletes bemutatása, az egyes foglalkozások tematikájának részletes megismerése, a gyakorlatok nagy részének elvégzése után nagyon jónak találtuk a programot, és úgy gondoltuk, hogy Magyarországon is jól tudnánk alkalmazni. Megállapodtunk egy részletes megvalósítási tervben, amelyet a Megálló Csoport stábja is támogat. Ennek értelmében január végére elkészült az oktatói kézikönyv és a szülőknek szóló füzetek nyersfordítása. 2004. január 24-30: a P.H. (szervezet négy munkatársa) és a Megálló Csoport találkozója: BTA Megálló Csoport programjának, tevékenységeinek bemutatása és a prevenciós programmal kapcsolatatos kérdések, tapasztalatok megbeszélése. Munkaterv 2004-re: az Idejében családi prevenciós program fordításának tökéletesítése egy használható, de még nem nyomdai minőségű, ideiglenes kézikönyv és szülői füzetek elkészítése 2004. április : találkozó Mallorcán. Nemzetközi konferencia, focibajnokság az első csoporttal kipróbálni a prevenciós programot a tapasztalatok alapján a kézikönyv és a füzetek szövegének és ábraanyagának véglegesítése a prevenciós program értékelési rendszerének kidolgozása és alkalmazása 2004. június: a lengyelországi találkozón a tapasztalatok elemzése 2004 július: a prevenciós program alkalmazása 6