BALESETVÉDELMI ALAPISMERETEK 1. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1.1. Az elsősegélynyújtás célja 1.2. Baleseti helyszín 1.3. Tájékozódás a baleseti helyszínen 1.4. Mentő, foglalkozás-egészségügyiszolgáltató értesítése 2. A SÉRÜLT VIZSGÁLATA 2.1. Az eszméletlenség megállapítása 2.2. A légzés és a keringés vizsgálata 2.2.1. A légzés vizsgálata: 2.2.2. A keringés vizsgálata 3. ESZMÉLETLEN JÓL LÉLEGZŐ SÉRÜLT ELLÁTÁSA 3.1. Az ellátást kizáró okok és ezek vizsgálata 3.1.1. Gerinctörés vagy annak gyanúja: 3.1.2. Sorozat bordatörés vagy annak gyanúja: 3.1.3. Medencecsonttörés vagy annak gyanúja: 3.1.4. Combcsonttörés vagy annak gyanúja: 3.1.5. Nyílt testüregi sérülés: 3.2. A sérült ellátása a mozgatást kizáró okok esetén: 3.3. Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.3.1. I. változat: 3.3.2. II. változat: 3.4. Légúti idegen test eltávolítása 4. ÚJRAÉLESZTÉS 4.1. Alapszintű újraélesztés 4.2. Mellkas kompresszió kivitelezése 4.3. A be fúvás kivitelezése 5. SÉRÜLÉSEK ÉS ELLÁTÁSUK 5.1. Sebellátás 5.1.1. A sebellátás általános szabályai: 5.1.2. A steril fedőkötés: 5.2. Vérzések fajtái és a vérzés csillapítás 5.2.1. Külső vérzések 5.2.2. Belső vérzések 5.3. Égések 5.3.1. Az égési sérülések súlyosság alapján történő felosztása: 5.4. Marószer okozta sérülés: 5.5. Ízületek sérülései és ellátásuk 5.6. Törések és ellátásuk 5.6.1. Zárt törés: 5.6.2. Nyílt törés: 6. AGYRÁZKÓDÁS
- 2-7. SOKK 8. MÉRGEZÉSEK 9. SÉRÜLTEK KIMENTÉSE VESZÉLYHELYZETEKBŐL 9.1. Kimentés áramkörből: 9.2. Kimentés gáztérből: 9.3. Kimentés veszélyes anyagot szállító gépjármű baleseti helyszínéről: 10. ROSSZULLÉTEK ÉS ELLÁTÁSUK 10.1. Ájulás 10.2. Epilepszia: 1. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS A vagyonőri tevékenység megköveteli, hogy a vagyonőr alapismereti szinten ismerje az elsősegélynyújtást, hiszen tevékenységéből fakadóan kerülhet olyan helyzetbe, amikor az élet megóvása, a balesetet szenvedett további egészségromlása érdekében, a foglalkozásegészségügyiszolgáltató, vagy a mentőszolgálat helyszínre érkezéséig intézkednie kell. Eredményes elsősegélynyújtás viszont csak attól várható el, aki elsajátította az alapvető ismereteket, tudja alkalmazni, és képes úrrá lenni a környezete hangulatán. Az elsősegélynyújtás az első segítség adás, vagy beavatkozás, amelyet a balesetet szenvedett személy a helyszínen kap. 1.1. Az elsősegélynyújtás célja - megakadályozni a további sérülést, egészségromlást, - az élet megmentése - a gyógyulás elősegítése, a baleset helyszínén. 1.2. Baleseti helyszín Balesetei helyszín az a hely, ahol a hirtelen sérülés, vagy egészségkárosodás bekövetkezik. A baleseti helyszín további veszélyt rejt magában, ezért első intézkedésként le kell zárni (biztosítani kell) a területet és meg kell akadályozni, hogy oda illetéktelen személy beléphessen, hogy meg lehessen akadályozni a további baleseteket. Az intézkedés során lehetőleg úgy kell elhelyezkedni, hogy az elsősegélyt nyújtó védje a sérültet és magát is. Amennyiben a baleset helyszínén a veszély nem múlt és fennáll a további sérülés, egészségkárosodás veszélye, úgy a sérült állapotát is figyelembe véve, a további sérülés, egészségromlás megakadályozása érdekében, és csak a szükséges mértékben el kell távolítani sérültet a baleset helyszínéről. 1.3. Tájékozódás a baleseti helyszínen A balesetei helyszín lezárása (biztosítása) után első intézkedésként: - meg kell teremteni a biztonságot a sérült és az elsősegélynyújtó körül, - tájékozódni kell sérültek számáról és állapotáról, - segítséget kell hívni. Több sérült esetén meg kell állapítani, hogy ki az a sérült, aki azonnali ellátásra szorul, és ki az, aki várhat az ellátással. A legsúlyosabb állapotban levő sérültet kell először ellátni. Tájékozódni kell arról is, hogy kell-e segítséget, műszaki mentést kérni (pl.: a sérült gép, berendezés alá szorult, vagy veszélyes anyagot szállító gépjármű szenvedett balestet).
- 3 - A sérülés súlyosságától függően vannak: - Könnyebb állapotú sérültek. Erre utaló jelek: = a sérült tud mozogni, = sebei felületiek, = a vérzés jelentéktelen, = a végtagok mozgatására a sérült fájdalmat nem jelez (nincs jelentős fájdalom), = a feltett kérdésre érthető választ ad. - Súlyos állapotú sérültek. Erre utaló jelek: = erős fájdalom, = törés, vagy törések, = fulladás, = zavart viselkedés. - Életveszélyes állapotú sérültek. Erre utaló jelek: = Nem reagál, mozdulatlanul fekszik, = bő, sugárban ömlő vérzés van, = az arc fakó fehér, szürkés színű, a bőr hideg verejtékes, = nincs légzés, = keringés. 1.4. Mentő, foglalkozás-egészségügyiszolgáltató értesítése A helyszínen történt tájékozódás után értesíteni kell a mentőket (104-es telefon) és/vagy a munkáltatóval szerződésben álló foglakozás-egészségügyiszolgáltatót (a megadott telefonszámon). A 112-es nemzetközi segélyhívó számon is lehet segítséget kérni. Az értesítésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - a baleset helye, ideje, - mi történt, - a sérültek száma, állapota, - szükség esetén műszaki mentés kérése, - a bejelentő adatai (név és elérhetőség). Biztosítani kell a mentők, műszaki mentők, foglalkozás-egészségügyiszolgáltató baleseti helyszínre történő zavartalan érkezését. 2. A SÉRÜLT VIZSGÁLATA A helyszínen történt tájékozódás után, a sérültet meg kel vizsgálni. A vizsgálat célja: - annak megállapítása, hogy a sérült él-e, vagy meghalt (a halál beálltának csak az élettel összeegyezhetetlen sérülést tekintjük: pl. törzstől levált fej, kettévágott törzs), - annak megállapítása, hogy eszméletlen-e a sérült, - a sérült állapotának a felmérése (ennek ismeretében az ellátás sorrendjének a meghatározása) Amennyiben lehetséges a sérülttel való kapcsolatteremtés, éreztetni kell vele, törődésünket és tájékoztatni kell, hogy a segítség úton van. 2.1. Az eszméletlenség megállapítása Az eszméletlen sérült alvó ember benyomását kelti, a külvilág ingereire nem reagál (pl.: nem reagál a fájdalom ingerre, nem válaszol kérdésre, vagy a váll megrázására). Az eszméletlenség veszélyei: - nem tud menekülni,
- 4 - - mechanikai veszélynek van kitéve (pl.: testbe került idegen test miatt, ami tovább súlyosbíthatja állapotát /szájüregbe került idegen test, vagy kitört fog miatt, ami fulladást okozhat/), - az izmok tónustalanná válnak (pl. a nyelv hátraesése légúti akadályt, képez és fulladást okoz), - csökkenek, vagy megszűnnek a reflexek (pl.: a köhögési reflex megszűnése esetén a szájüregbe felgyülemlő váladék /nyál, vér, hányadék/ nem tud távozni, és fulladást okozhat). A felsorolt veszélyeket meg kell akadályozni, ezért az eszméletlen sérültnek mindig ellenőrizni kell a szájüregét. Amennyiben idegen anyag van benne, vagy a nyelv hátra van csúszva, fel kell szabadítani a légutat és ki kell törölni a szájüreget. Ha sérültnek műfogsora van és mozog, vagy elmozdult ki kell venni a szájüregből (de csak akkor!). 2.2. A légzés és a keringés vizsgálata A légzés és a keringés alapvető életjelenség. Az egészséges felnőtt légzésszáma percenként 14-16 légvétel, a szíve pedig 72-szer húzódik össze. 2.2.1. A légzés vizsgálata: - kontaktus teremtés a sérülttel (pl.: megszólítás és ha nem reagál ellenőrizni kell a szájüreget), - a ruházat kibontása a mellkason és a hason, a sérült mellé térdelve hátra kell hajtani a fejét és az arca fölött oldalról figyelni kell, hogy emelkedik-e, vagy süllyed-e a mellkasa és a hasa (a megfigyelési idő kb. 10 mp), közben hallgatni, illetve az arcon érezni kell, hogy a sérült kilélegzik-e. Amennyiben a mellkas és a has ütemes süllyedése nem tapasztalható nincs légzés és a sérültet újra kell éleszteni. 2.2.2. A keringés vizsgálata A légzés vizsgálat után a keringés jeleit kell keresni. A keringés indirekt vizsgálata: amennyiben a sérült tapasztalhatóan nyel, akaratlagos mozgást végez, köhög, van keringése. A keringés direkt vizsgálata: a nyaki főütőér vizsgálatával történik. A vizsgálat módja: a kéz összezárt mutató, középső és gyűrűs ujjait (2-3-4 ujjak) 10 mp a pajzsporcra (ádámcsutka) kell helyezni, majd az egyik oldalon a nyakon a fejbiccentő izom irányába kell csúsztatni. A nyaki főütőér lüktetése így a pajzsporc és a fejbiccentő izom közötti mélyedésben kitapintható. Amennyiben a keringés semmilyen jele nem tapasztalható, meg kell kezdeni az újra élesztést. Ezt csak olyan személy végezze, aki tanfolyamon elsajátította ennek a gyakorlatát. 3. ESZMÉLETLEN JÓL LÉLEGZŐ SÉRÜLT ELLÁTÁSA Eszméletlen, de jól lélegző sérült esetén: - biztosítani kell a helyszínt, - kontaktust kell teremteni a sérülttel (ha nem reagál eszméletlennek, kell tekinteni), - segítséget kell hívni, vagy hívatni, - ellenőrizni kell a szájüreget, hogy van-e légúti akadály a szájban, vagy a garaton, - a sérült fejét pozícióba kell helyezni (a fej hátrahajtásával), - meg kell vizsgálni a légzést és a keringést,
- 5 - - amennyiben tapasztalható a légzés és a keringés, meg kell vizsgálni, hogy a sérült mozgatható-e, és amennyiben nincs kizáró ok, a sérültet stabil oldal fekvő helyzetbe kell fektetni, - folyamatosan figyelni kell a légzést. 3.1. Az ellátást kizáró okok és ezek vizsgálata 3.1.1. Gerinctörés vagy annak gyanúja: Általában a balesetből lehet következtetni rá (pl.: magasból való leesés). Óvatosan be kell csúsztatni az ujjakat a sérült háta alá és végig kell tapintani a gerincet a tarkótól a farkcsigolyáikig, érezve a csigolyákat. Sérült a gerinc, ha nagy távolságot, vagy hézagot érzékel a vizsgáló, vagy csomó tapintható a gerincen. Veszély mozgatásnál: Mozgatás esetén véglegessé lehet tenni a végtagokon jelentkező bénulást, vagy leállhat a légzés. 3.1.2. Sorozat bordatörés vagy annak gyanúja: Óvatosan, mindkét tenyérrel oldalirányból, majd szemből nyomást kell gyakorolni a mellkasra. Ha a vizsgáló nem érzi elég stabilnak a mellkast, vagy recsegést lehet érezni a tenyér alatt, akkor töröttek a bordák. Veszély mozgatásnál: A törött bordavég megsértheti a mellüregben levő szerveket. 3.1.3. Medencecsonttörés vagy annak gyanúja: Mindkét tenyeret a sérült medencéjére (csípő) kel helyezni, majd óvatosan össze kell nyomni a csípőlapátokat. Ha nem elég stabil a medence, vagy recsegés érezhető a tenyér alatt, törött a csont. Veszély mozgatásnál: A törött csontvég megsértheti a medencében lévő szerveket és az ereket. 3.1.4. Combcsonttörés vagy annak gyanúja: Mindkét kézzel végig kell tapintani a sérült combjait. Ha duzzanat érezhető, vagy az egyik comb vastagabb mint a másik, vagy recsegés érezhető a tenyér alatt, a csont el van törve. Veszély mozgatásnál: A törött combcsont megsértheti a combartériát. 3.1.5. Nyílt testüregi sérülés: Szemmel látható sérülés, a szervek szabadba kerülésével járhat. Veszély mozgatásnál: Fertőzés veszélye. 3.2. A sérült ellátása a mozgatást kizáró okok esetén: Nyaki gerinctörés, vagy annak gyanúja esetén a sérült fejét két oldalról kézzel rögzíteni kell és folyamatos enyhe húzást kell gyakorolni rá. Segítő esetén az nyissa ki a sérült száját, majd gézlappal fogja meg a sérült nyelvét, amíg a segítség meg nem érkezik. Szükség esetén folyamatosan biztosítani kell a szabad légutat az áll előre emelésével, így a nyelv nem fekszik neki hátul a garatfalnak. Sorozat bordatörés, medence-, combcsonttörés, nyílt hasi vagy testüregi sérülés esetén biztosítani kell a folyamatosan szabad légutat úgy, hogy a fej mögé térdelve meg kell fogni a sérült fejét, majd óvatosan hátra kell hajtani. És ebben a helyzetben rögzíteni kell. 3.3. Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése
- 6-3.3.1. I. változat: - helyszínbiztosítás, - kontaktus teremtés (ha a sérült nem reagál eszméletlennek kell tekinteni), - segítséghívás/hívatás, - amennyiben szükséges száj- és garatüreg ellenőrzése, - a fej pozícionálása, - a sérült megvizsgálása (ellátást kizáró okok vizsgálata, az első segélyt veszélyeztető tárgyak /pl.: szemüveg/ eltávolítása), - amennyiben nincs kizáró ok, a hanyatt fekvő sérült mellé kell térdelni, - az alsó végtagokat kiegyenesíteni, - az elsősegély nyújtó felé levő kar elhelyezése a testre merőlegesen kifelé (könyök legyen behajlítva, a tenyér nézzen felfelé) - a másik kar elhelyezése a mellkason keresztbe (tenyér az arc mellet kifordítva és végig ebben a helyzetben kell tartani), - a másik kézzel a távolabbi comb megfogása, és a térd felhúzása úgy, hogy a talp maradjon a talajon, - a sérült combját az elsősegélynyújtó maga felé húzva oldalra fektetés, - a fej hátra hajtása, hogy a légút szabadon maradjon, a kezét pedig a fej alá kell igazítani, - a felül levő láb elhelyezése úgy, hogy a csípőnél és a térdnél legyen derékszögbe behajlítva, - a test legmélyebb pontjának a talajhoz viszonyítva a száj- és az orrnyílásnak kell lennie. 3.3.2. II. változat: - helyszínbiztosítás, - kontaktus teremtés (ha a sérült nem reagál eszméletlennek kell tekinteni), - segítséghívás/hívatás, - amennyiben szükséges száj- és garatüreg ellenőrzése, - a fej pozícionálása, - a sérült megvizsgálása (ellátást kizáró okok vizsgálata, az első segélyt veszélyeztető tárgyak /pl.: szemüveg/ eltávolítása), - amennyiben nincs kizáró ok, a hanyatt fekvő sérült mellé kell térdelni, - a sérült megvizsgálása (ellátást kizáró okok vizsgálata, az első segélyt veszélyeztető tárgyak /pl.: szemüveg/ eltávolítása), - a kezet a térdek alá kell csúsztatni és amennyire lehetséges fel kell húzni úgy, hogy a sarkak a talajon maradjanak, - ezután a sérültet az elsősegélynyújtónak maga felé kell döntenie, majd a törzs felett átnyúlva a távolabb eső kart a törzs és a medence alá kell helyezni (könyök legyen kinyújtva), - a közelebb eső kezet a mellkason keresztül az ellentétes vállra kell helyezni, - a vállat meg kell fogni és a felhúzott térd alatt levő kézzel óvatosan és lassan oldalra kell fordítani a sérültet, - az egyik kezet a talajon levő váll alá kell csúsztatni, és ki kell emelni, - majd a fejet megemelve a behajlított kezét alá kell tenni, - ezután a fejet óvatosan hátra kell szegni, a szájat pedig ki kell nyitni, - a felül levő lábat ki kell nyújtani, - a test legmélyebb pontjának a talajhoz viszonyítva a száj- és az orrnyílásnak kell lennie. Ezután a sérült mellett kell maradni és várni a segítséget.
- 7-3.4. Légúti idegen test eltávolítása A légutakba kerülő idegen test elzárhatja a gégebemenetet, vagy görcsös izom összehúzódást hozhat létre, ezzel a sérült fulladását okozva. - a nehéz légzés, - köhögési roham, - a sérült a torkához kap, - pánik, - sípoló-hörgő légzés, - tudatzavar, - eszméletvesztés, - fulladásos halál. A sérülés ellátása: - a sérültet le kell ültetni, - bele kell nézni a szájába (ha látható az idegen test, a sérülttel kell megpróbálni kihúzatni azt, mert ha az elsősegélynyújtó teszi azt, oxigén hiány jöhet létre, a sérült ráharaphat a kézre, szájzár alakul ki), - ha nem sikerül, akkor az elsősegélynyújtó próbálja meg kivenni, - ha nem távolítható el, vagy nem látható, a sérült mögé kell állni, és nyitott ujjakkal, a tenyérrel erőteljesen a két lapocka közé kell ütni (legfeljebb 5-ször), - minden ütés után ellenőrizni kell, hogy az elzáródás megszűnt-e, szükség esetén ismételni kell, - amennyiben ez nem vezet sikerre, 5 hasi lökést kell alkalmazni, - ha a sérült eszméletlen mellkas kompressziót kell alkalmazni. Hasi lökés kivitelezése: - a sérült mögé kell állni, és két kézzel a hóna alá kell nyúlni, - az ujjakkal meg kell keresni a bordák alsó részét, majd az ujjakat a bordaívek mentén a gyomor irányába kell vezetni, amíg a kezek a gyomorszájnál összeérnek, - az egyik kezet a gyomorszájra kell helyezni, és ökölbe kell zárni, a másik kézzel át kell fogni az öklöt, az alkaroknak a bordaív alatt kell lenniük, - hirtelen mozdulattal a kezeket befelé és felfelé kell rántani, a rekeszizom irányába. Megjegyzés: A hasi lökés szövődményei lehetnek a bordatörés, a gyomorrepedés, a léprepedés. Mellkas kompresszió kivitelezése: - a sérült fölé kell térdelni, - az egyik tenyeret a gyomorszájra kell helyezni, a másikkal át kell fogni, majd hirtelen a kezet befelé és felfelé kell nyomni. Siker esetén ellenőrizni kell a sérült száját, nem jutott-e bele hányadék és a sérültet orvoshoz kell juttatni, mert megfigyelésre szorul. Sikertelenség esetén (utolsó lehetőségként) meg lehet kísérelni 1-2 nagy erejű be fúvást, hátha az idegen test lefelé mozdul. 4. ÚJRAÉLESZTÉS A légzés és keringés alapvető életjelenségek, megszűnésükkor lehet halálról beszélni. Megszűnésük után a szervezetben működési zavarok alakulnak ki, amelyekbe a kellő időben való be nem avatkozás maradandó sejt károsodáshoz vezet. Ritkán fordul elő, hogy a két alapvető életjelenség egyszerre szűnjön meg. A halál formái a klinikai és a biológiai halál. Klinikai halál:
- 8 - Az alapvető életjelenségek hiányoznak, de az időben (4-5 perc) elkezdett újra élesztéssel lehetséges a helyreállításuk. Nem lehet elkezdeni az újra élesztést: - élettel összeegyezhetetlen sérülés, - és a halál biztos jelei (pl.: hullafoltok, hullamerevség, szervezet bomlása) esetén. Biológiai halál: A sejtek oxigén hiányában visszafordíthatatlan károsodást szenvednek, mert az alapvető életjelenségek hiányoznak és a helyre állításukra nincs remény. 4.1. Alapszintű újraélesztés Az újraélesztés célja, bármilyen eredetű keringés-, légzésleállás esetén, az oxigénellátás pótlása befúvásos lélegeztetéssel, és a mellkas összenyomásával fenntartott mesterséges keringéssel. Menete: - helyszínbiztosítás, - kontaktus teremtés (ha a sérült nem reagál eszméletlennek kell tekinteni), - segítséghívás/hívatás, - amennyiben szükséges száj- és garatüreg ellenőrzése, - a fej pozícionálása, - a légzés vizsgálata, - ha nem látható a mellkas és a has ütemes kitérése, vagy a kilégzés nem érezhető, nem hallható, nincs légzés (lehetőség szerint segítséget kell hívni), - el kell végezni 30 mellkas kompressziót, majd 2 be fúvást (a továbbiakban az arány 30:2). 4.2. Mellkas kompresszió kivitelezése - A sérült fejéhez közelebb eső kézzel meg kell keresni a bordák alsó széleit, majd az ujjakat a bordaívek mentén a gyomor irányába kell vezetni, addig amíg a szegycsont alsó szélét eléri. - Két ujjat a szegycsont alsó szélére kell helyezni. - A mellkasra, a fej irányában a két ujj mögé kell helyezni a másik kéz tenyerének alsó szélét oly módon, hogy az összezárt ujjak a fej irányába mutassanak. - A mellkasra tett kézre merőlegesen rá kell helyezni a másik kezet. - Mindkét karnak nyújtva kell lennie, és a testhelyzet legyen merőleges, a sérült mellkasához viszonyítva. - A mellkast le kell nyomni (kb. 3-5 cm mélységig), igazodva a mellkas ellenállásához. A mellkas kompresszió során a keringés folyamatos fenntartásához percenként 100-szor kell lenyomni és felengedni a kezeket. A lenyomás és a felengedés lehetőleg azonos mélységig és ideig történjen mindig a megfelelő keringés biztosításához (számolással lehet ellenőrizni). A lenyomás után a mellkasnak vissza kell térnie az eredeti magasságába (a kéz ne legyen levéve a mellkasról). 4.3. A be fúvás kivitelezése - A be fúvást szájból orrba kell végezni. - A sérült orrára gézt, vagy vékony textíliát kell helyezni. - Az egyik kezet összezárt ujjakkal a sérült homlokára, a másikat az állára kell tenni. - A fejet óvatosan hátra kell hajtani, a száját pedig be kell zárni (így a fej rögzített állapotba kerül, a légutak pedig ki lesznek egyenesítve, a nyelv elemelkedik a garatfaltól,
- 9 - nem képez légúti akadály). - Az orron keresztül lassan elnyújtva levegőt kell fújni a tüdőbe, a mellkas látható emelkedéséig (az orrot a szájjal résmentesen kell lezárni). - A be fúvást követően ellenőrizni kell a mellkas és a has süllyedését, valamint hallani és érezni kell a levegő kiáramlását. Amennyiben a sérült mellkasa nem emelkedik: - tömítetlenség miatt a levegő elszökik, - a sérült szája nyitva maradt, - nem lett kellően hátra hajtva a sérült feje, - nem lett kitisztítva a száj- és a garatüreg. Amennyiben a be fúvás során a gyomortájék kezd el emelkedni: - nem lett kellően hátra hajtva s dérült feje, - a be fúvás hirtelen, erőteljesen és durván történt meg. Ilyenkor a sérült fejét oldalra kell fordítani és a gyomortájékra óvatosan nyomást kell gyakorolni, hogy a levegő távozzon a gyomorból. Ellenőrizni kell a légutakat, nem kerülte bele gyomortartalom. Ha igen azt el kell távolítani, majd folytatni kell az újra élesztést. Az újraélesztést addig kell folytatni, amíg a szaksegítség meg nem érkezik, egyébként a tevékenységet csak akkor lehet abbahagyni, amikor: - amíg vissza nem tér a sérült spontán légzése, - észlelni lehet a keringés indirekt jeleit (köhögés, nyelés, stb.), - amíg a segítséget adó el nem fárad. 5. SÉRÜLÉSEK ÉS ELLÁTÁSUK Sérülés: a test látható, vagy nem látható helyein a szövetek folytonosságának a megszakadása. Csoportosításuk: - Mechanikai sérülés (külső erő hatására jönnek létre pl.: vágás okozta sérülés). - Hő okozta sérülés (fagyás, égés). - Kémiai anyag okozta sérülés (maró anyagok). - Sugárzás okozta sérülések. - Elektromosság okozta sérülések. 5.1. Sebellátás Seb: a bőr folytonossága megszakad (fajtái: metszett, vágott, lőtt, harapott, stb.). A sebellátás célja a vérzés csillapítása, a fájdalom mérséklése, illetve a további fertőzés megakadályozása. 5.1.1. A sebellátás általános szabályai: - A sérültet mindig le kell ültetni, vagy fel kell állítani. - A sérült végtagot meg kell emelni. - Órát, gyűrűt el kell távolítani, a szoros ruhadarabokat meg kell lazítani. - A sérült vetkőztetése mindig az ép oldalon kezdődjön, és a sérült oldalon fejeződjön be. - Az öltöztetés a sérült oldalon kezdődjön és az ép oldalon fejeződjön be. - A sebellátást mindig tiszta, steril eszközzel kell végezni. - A fertőzés veszély megelőzése érdekében az elsősegélynyújtó mindig húzzon gumikesztyűt. - A sebbe semmit nem szabad tenni és semmit nem szabad kivenni.
- 10 - - A kötés sem laza, sem pedig túl szoros ne legyen. - Az átvérzett kötést nem szabad levenni. 5.1.2. A steril fedőkötés: - A sérültet le kell ültetni, vagy fel kell állítani. - A fertőzés veszély megelőzése érdekében az elsősegélynyújtó húzzon gumikesztyűt. - A felesleges ruhadarabot el kell távolítani. - Szükség esetén vizes gézlappal meg kell tisztítani a seb környékét. - A seb környékét fertőtleníteni kell. - Steril gézlapot kell a sebre helyezni és azt rögzíteni kell steril gézpólyával. - A sérült végtagot nyugalomba kell helyezni. - A sebellátás során mindig törekedni kell a sterilitásra. 5.2. Vérzések fajtái és a vérzéscsillapítás A vérzések fajtái a külső-, belső vérzések. A külső vérzések szemmel láthatóak, a belső vérzések nem. 5.2.1. Külső vérzések Fajtái: - kapilláris (hajszáleres), - vénás (visszeres), - artériás (ütőeres), - kevert. Kapilláris (hajszáleres) vérzés: Gyöngyöző vérzés, a vér színe világos piros, csekély mennyiségű. Ellátás a sebellátásnak megfelelően. Vénás (visszeres) vérzés: A vérzés színe sötét bordó, lassan, bőven folyik. Ellátás, nyomó kötés felhelyezéssel: - A sérültet fel kell ültetni, vagy le kell fektetni. - A sérült végtagot a szív fölé kell emelni. - A sebre steril gézlapot kell helyezni, amit gézpólyával kell rögzíteni. - A sérült végtagot nyugalomba kell helyezni. Artériás (ütőeres) vérzés: A vérzés élénkvörös színű, a szívösszehúzódások ritmusára spriccelő, lüktető vérzés. Ellátás artériás nyomó kötés felhelyezéssel: - A sérültet fel kell ültetni, vagy le kell fektetni. - Ha az artériás vérzés a végtagon van, a sérült testrészt a szív fölé kell emelni, majd artériás nyomás pontot kell keresni. Artériás nyomáspont: A sérült artéria szívhez közelebb eső ép szakaszát csontos alaphoz kell hozzá nyomni. Elhelyezkedésük: - Halántékartéria, a fejen levő artériás vérzés csillapítására: a fejen a fül előtt a járomcsont felett. A lüktető eret a járomcsonthoz kell nyomni. - Nyaki főütőér, a nyaktájék ütőeres vérzésének csillapítására: a lüktető eret hátrafelé, a nyaki csigolyák felé kell húzni. - Felkarartéria (a bicepsz alatt), a karon levő artériás vérzés csillapítására: a lüktető eret a felkar belső oldalán, a felkarcsonthoz kell nyomni. - Combartéria (a lágyékhajlatban), a lábon levő artériás vérzés csillapítására: az eret a combcsonthoz kell nyomni.
- 11 - Amikor a vérzés csillapodott, a sebet steril gézlappal ki kell tamponálni. A kitömött sebet sterilt gézlappal be kell fedni, majd kibontott gézpólyát kell ráhelyezni és rögzíteni kell. Végül nyugalomba kell helyezni a sérült végtagot. Nyaki artériás vérzésnél nyomókötés felhelyezése tilos. Ilyenkor a sebet kell kitömni gézlappal, majd le kell fedni gézlappal és oda kell nyomni, amíg a segítség meg nem érkezik. Kevert vérzés Vénás és artériás vérzés együtt, attól függ, melyik az erősebb. Az ellátásnál mindig a súlyosabb vérzést kell elsőként ellátni. Orrvérzés: A sérültet le kell ültetni, és a fejét előre kell hajtani. Az orrszárnyakat össze kell szorítani. Amennyiben kb. 10 perc múlva sem áll el a vérzés, parittyakötést kell felhelyezni és a sérültet orvoshoz kell juttatni. Szemsérülés: Ha a szembe idegen test kerül, vagy megsérti a szemet, vagy átfúrja a szemgolyót (üveg-, fém-, fa, stb. szilánk), tilos eltávolítani, kötéssel rögzíteni kell. - idegen test érzete, - homályos látás, - szemkönnyezés, - vérbő szem, - fájdalom. Ellátása: - Mind a két szemre gézlapot kell helyezni (a szemmozgások megakadályozására mind a két szemre kötést kell felhelyezni, mert a két szemgolyó együtt mozog). - A géz lapra vattacsomót kell helyezni, majd ezt be kell fedni egy újabb gézlappal, és rögzíteni kell a kötést. Marószer szembe kerülése esetén a sérült fejét hátra kell hajtani, majd bőségesen vizet kell önteni a belső szemzugba, vigyázva arra, hogy a marószeres víz ne folyjék végig az arcon. 5.2.2. Belső vérzések Fajtái: - koponyaüregi, - mellüregi, - hasüregi. Mivel a belső vérzések a szem számra láthatatlan helyen keletkeznek, a sérülésre csak következtetni lehet a baleset körülményeiből, illetve a sérült panaszaiból. A belső vérzés súlyos következményekkel járhat (pl.: sokk alakulhat ki). Tünetek: - sápadtság, - a bőr hideg és verejtékes, - didergés, - szapora pulzus, - szomjúság érzete, - fájdalom, - közönyösség, - aluszékonyság. Koponyaüregi vérzés: - eszméletvesztés, - légzészavar, - tudatzavar,
- 12 - - heves fejfájás, - szédülés, - hányinger (hányás), - a kétoldali pupilla nem egyformán tág. Ha a sérült eszméleténél van, akkor hanyatt kell fektetni, kb. 20 fokkal megemelt fejjel és felsőtesttel. Eszméletlenség esetén biztosítani kell az átjárható légutat és ha kizáró ok nincs, akkor stabil oldalfekvő helyzetbe kell fektetni. Koponyaalapi csonttörés: - a sérült orrából, füléből, vagy szájából vér folyik (ez általában agyvízzel kevert, amitől a vérzés rózsaszínes), - a szemek szimmetrikus bevérzés és duzzanat látható. Ha a sérült eszméleténél van, hanyatt kell fektetni, megemelt fejjel és felsőtesttel. Eszméletlenség esetén biztosítani kell az átjárható légutat, amennyibe nincs kizáró ok stabil oldalfekvő helyzetbe kell helyezni (vérző fül esetén a testrész a talaj felé nézzen). Tilos az orr, fül kitamponálása. Mellüregi vérzés: - fulladás, - nehéz levegő vétel, - mellkasi fájdalom, - hideg, verejtékes bőr, - sápadtság, - szapora, alig tapintható pulzus. A sérültet ülő, vagy fékig ülő helyzetbe kell fektetni. Meg kell mondani a sérültnek, hogy ne mozogjon és ne beszéljen. Hasüregi vérzés: - hasi fájdalom (érintésre fokozódik), - sápadtság, - hideg verejtékes bőr, - szapora, alig tapintható pulzus, - fokozatos állapotromlás, később sokk tünetek jelentkezése (szomjúságérzet, aluszékonyság, fázás), - eszméletvesztés. Általában a hasat ért nagy erejű ütés kapcsán alakul ki. A máj és a lép sérülése fordul elő a leggyakrabban. Mind a két szervet tok veszi körül. Ha ezek a szervek sérülnek vérzés indul meg, amit a szerveket körülvevő tok egy ideig felfog, majd a tok megreped, és vérzés indul meg a hasüregbe. A sérült állapota ilyen esetekben jelentéktelen panaszok után hirtelen romlani kezd (ez lehet pár óra, de pár nap után is). A sérültet hanyatt kell fektetni, térdben behajlított és felhúzott lábakkal. A térdek és a fej alá takarót kell tenni. Sokk esetén hanyatt kell fektetni, megemelt lábakkal. Eszméletvesztésnél biztosítani kell az átjárható légutat, és ha kizáró ok nincs, stabil oldalfekvő helyzetbe kell tenni. Hasi sérültet tilos itatni, és ha fázik be kell takarni. Nyílt hasi sérülés: A sérültet hanyatt kell fektetni, térdben behajlított és felhúzott lábakkal. A térdek és a fej alá takarót kell tenni. A fej 15 fokos szögben legyen megemelve. A nyílt sérülést a sebellátásnál tanult módon kell ellátni. Tilos itatni a sérültet.
- 13-5.3. Égések Az égés hő okozta helyi bőrsérülés. Ha nagy felületen történik az égés, a sérült sok folyadékot (elpárolog a hő hatására), és sok ásványi anyagot (elégnek a hő hatására) veszít. A bőrben és a bőr alatti kötőszövetben ugyanis nagy mennyiségű folyadék és ásványi anyagok vannak. Ezt az állapotot nevezik égésbetegségnek. Az égés kiterjedése az ún. 9-es szabály alapján határozható meg (a tenyér 1% égett felületnek felel meg) A fentiek alapján: - fej 9% - törzs elülső felszíne 2 x 9% - törzs hátulsó felszíne 2 x 9% - felső végtagok 2 x 9% - alsó végtagok elülső felszíne 2 x 9% - alsó végtagok hátulsó felszíne 2 x 9% - gát (nemi szervek) tájéka 1% 5.3.1. Az égési sérülések súlyosság alapján történő felosztása: Első fokú égés: Fájdalom, bőrpír, a bőr feszessé, fénylővé válik. Másodfokú égés: Fájdalom, bőrpír, hólyagosodás (benne víztiszta folyadék található, ami idővel zavarossá válik). Harmadfokú égés: Bőrpír, befeketedett (feketén festenyzett) területek mellett vérzéses területek is találhatók, hólyagosodás (a hólyagok maguktól megrepednek). Az égett testrészt kb. 20 percig bő folyóvízzel hűteni kell. Ez megakadályozza a mélyebb szövetek károsodását és hűti a sebet. Nagy kiterjedésű égési sérülés esetén a sérültet alkoholmentes folyadékkal kell itatni. Hűtés után fedőkötést kell helyezni a sebre: steril gézlapot lazán rögzíteni kell. A sebbe, illetve a seb környékére tilos bármit is tenni. Az égett testfelszínről a ruhát el kell távolítani, amennyiben azonban a ruha beleégett sebbe tilos levenni. A testfelszín több mint 5%-os másod-, vagy harmadfokú égése esetén a sérültet orvosi ellátásban kell részesíteni. 5.4. Marószer okozta sérülés: Ha sav, vagy lúg kerül a bőrre, ruhára, az maró sérülést okoz, és az égés tünetei jelennek meg. Az elsősegélynyújtónak gumikesztyűt kell húznia. A szennyezett ruhadarabokat el kell távolítani a sérültről, majd száraz ruhával fel kell itatni a maró anyagot. Bő folyóvízzel le kell mosni, végül laza steril fedő kötést kell felhelyezni. 5.5. Ízületek sérülései és ellátásuk Rándulás: - fájdalom (mozgatásra fokozódik), - duzzanat, - lehetséges: lila színű bevérzés az izület körül.
- 14 - Hirtelen erőbehatásra az izületi felszínek egymástól eltávolodnak, és ugyanabban a pillanatban vissza is térnek e helyükre. A talált helyzetben rögzíteni kell a sérült végtagot. Tilos a sérült ízületet mozgatni, helyre tenni. Ficam: - hirtelen heves, nyilalló fájdalom, - duzzanat, - alakváltozás, - a sérült nem tudja mozgatni az izületet. Hirtelen erőbehatásra az ízületi felszínek egymástól eltávolodnak és egymás mellett, kóros helyzetben rögzülnek. A talált helyzetben rögzíteni kell a sérült végtagot. Tilos a sérült ízületet mozgatni, helyre tenni. 5.6. Törések és ellátásuk Törésnél a csontszövet folytonossága megszakad. Fajtái: - zárt törés, - nyílt törés (a törött csont vég átszúrja a bőrt és sebet okoz, a törött csontvég látható) 5.6.1. Zárt törés: - fájdalom, - forma, vagy alakváltozás, - duzzanat, - funkciókiesés (a sérült nem tudja mozgatni a végtagot, illetve ha mozgatja a fájdalom fokozódik). A sérültet tilos mozgatni, a talált helyzetben kell rögzíteni a tört végtagot. 5.6.2. Nyílt törés: - fájdalom, - duzzanat, - formaváltozás, - alakváltozás, - funkciókiesés (a sérült nem tudja mozgatni a törött végtagot, ha mozgatja, a fájdalom fokozódik), - seb (látszik a törött csontvég). A fertőzés veszélye miatt, a leghamarabb el kell kezdeni a seb ellátását. A sebet fertőtleníteni kell, majd steril gézlappal lefedni. A talált helyzetben rögzíteni kell tilos mozgatni. Arckoponyacsont-törés: - fájdalom, - a fogak kieshetnek, torlódhatnak, - szájüreg vérzik, - felső, vagy alsó állcsonttöréskor a sérült nem tud összeharapni, - nyálfolyás, - orrcsonttörésnél: = orrvérzés, = orrduzzanat, = fájdalom, = szem alatti bevérzés.
- 15 - Felső és alsó állcsonttöréskor, orrcsonttöréskor parittyakötést kell felhelyezni az állra, illetve az orra. Ha erős a vérzés, nehezen tud nyelni a sérült, hasra kell fektetni, az arc a talaj felé nézzen és a homlokot alá kell támasztani. Bordatörés: - szúró mellkasi fájdalom (légvételre fokozódik), - apró, felületes légzés (pihegő légzés), - nehéz levegő vétel, fulladás. Lehetőleg ne legyen mozgatva, a sérült találja meg a számára kényelmes testhelyzetet. Amennyiben erre nem képes félig ülő, vagy ülő helyzetbe kell helyezni. Medencecsonttörés: - medencetáji (csípőtáji) fájdalom, ami a végtagok mozgatásával fokozódik, - a láb rendellenes testhelyzetben lehet. A sérültet nem lehet mozgatni, a talált helyzetben kell rögzíteni (pl.: összehajtott takaróval). Gerinctörés: - nyaki, vagy háti fájdalom, - a végtagokban előfordulhat érzéskiesés, zsibbadás (pl.: a sérült nem érzi a végtagját), - előfordulhat, hogy a vizeletét, vagy a székletét nem tudja a sérült visszatartani. Gerinctöréskor a hátat, vagy a nyakat éri igen erős erőhatás. Veszélye, hogy a károsodik a csigolyákban levő gerincvelő, amelynek végleges bénulás, vagy halál lehet a következménye. A sérültet a fentiek miatt tilos mozgatni, a talált helyzetben kell rögzíteni és meg kell nyugtatni. Nyaki gerinc sérüléskor a sérült feje mögé kell térdelni és két kézzel rögzíteni kell a fejet, enyhe húzást gyakorolva rá. Ha a sérültet még is meg kell mozdítani, vagy szállítani kell, akkor az ún. tálcafogást kell alkalmazni. A tálcafogáshoz minimum 3 személy szükséges. Az elsősegélynyújtók a sérült azonos oldalán kell, hogy elhelyezkedjenek (fejnél, törzsnél, lábnál). A kezeket óvatosan a sérült alá kell csúsztatni, majd egyszerre meg kell emelni a sérültet, vigyázva arra, hogy a gerinc ne mozduljon el. Végtagtörések: - fájdalom, - formaváltozás (duzzanat, alakváltozás), - funkciókiesés (a sérült nem tudja mozgatni a végtagot, ha mozgatja, fokozódik a fájdalom). A sérült végtagról el kell távolítani az órát, gyűrűz, nem szabad mozgatni, és a talált helyzetben rögzíteni kell. A felső végtagi törést (felkarcsonttörés, kulcscsonttörés, vállízületficam) háromszögletű kendővel kell rögzíteni. Combcsonttörés: - fájdalom, - duzzanat, - alakváltozás, - a sérült végtagot nem lehet használni. A sérültet tilos mozgatni, a talált helyzetben kell rögzíteni. A sérült végtagot két oldalról meg kell támasztani (pl.: takaróval).
6. AGYRÁZKÓDÁS - eszméletvesztés, - emlékezetkiesés, - fejfájás, - szédülés, - hányinger, hányás, - sápadt, szürkésfehérszínű arc, - látászavar, - hallászavar. - 16 - A fejet ért nagy ütés kapcsán a sérült elveszítheti az eszméletét, majd rövid idő után magához tér. Ha a sérült eszméleténél van, megemelt fejjel és felsőtesttel hanyatt kell fektetni. Mentővel kórházba kell szállíttatni. 7. SOKK A keringési rendszer feladata, hogy biztosítsa a testszervek megfelelő vér- és oxigénellátását. Ha ezt nem tudja fenntartani, csökken az egyes szervek vérellátása. A szervek egy idő után károsodnak, és leáll a működésük. A sokk tehát életveszélyes állapot, ugyanis ha a sérült nem részesül időben ellátásban, a folyamat visszafordíthatatlan lesz és beáll a halál. Sokkot kiváltó okok lehetnek: - nagy vérveszteség, - nagy folyadékveszteség (pl.: nagy kiterjedésű égési sérülés miatt), - fájdalom. - sápadt (szürkés fakó) arc, - hideg, verejtékes bőr, - szapora (alig tapintható) pulzus, - didergés, - szomjúságérzet, - közömbösség a környezettel szemben, - elcsendesedés, - aluszékonyság, - eszméletvesztés. Ha lehetséges, a kiváltó okot meg kell szüntetni (pl.: el kell állítani, vagy csillapítani a vérzést). A sérültet hanyatt kell fektetni, a lábakat meg kell emelni, és alá kell támasztani. A szoros ruhadarabokat meg kell lazítani. Ha fázik be kell takarni. Folyadékot kell a sérültnek adni (kivéve akkor, ha hasi fájdalomra panaszkodik). 8. MÉRGEZÉSEK Méreg az az anyag, amely már kis mennyiségben is a szervezetbe jutva károsodást okoz. A mérgek a szervezetbe juthatnak a légutakon, vagy bőrön keresztül. Sav- és lúgmérgezés: A sérültet tilos hánytatni. Ha a sérült eszméleténél van, folyadékot (víz, tej), kell vele itatni, hogy híguljon a gyomrában levő sav, vagy lúg. A sérült megitatása előtt el kell végezni vele a nyelési próbát (először egy korty folyadékot kell adni a sérültnek, és ha elkezd köhögni, fulladni tilos tovább itatni, mert kilyukadt a nyelőcső). Negatív nyelési próba után (nincs köhögés, fulladás) lassú kortyokban kell tovább itatni a sérültet. A száját gyakran kell öblögetni.
- 17 - Ha a sérült eszméletlen, biztosítani kell az átjárható légutat, és stabil oldalfekvő helyzetbe kell helyezni a sérültet. 9. SÉRÜLTEK KIMENTÉSE VESZÉLYHELYZETEKBŐL 9.1. Kimentés áramkörből Villamos áramütésnél a szervezeten átfolyó áram az izmok görcsös összehúzódását, az idegközpontok és pályák zavarát, vagy bénulását okozza. A villamos baleset veszélye akkor áll fenn, amikor az emberi test az áramkörbe kapcsolódik és rajta valamely külső áramforrás áramot hajt keresztül. A villamos áramütést szenvedett személy azonnali segítségnyújtással a legtöbb esetben feléleszthető. A mentést és az újraélesztést tehát késedelem nélkül meg kell kezdeni. A mentés és a segítségnyújtás sorrendje - Ki kell szabadítani az áramütött személyt veszélyes helyzetéből az áramkörből. - A kiszabadítás után azonnal meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást, szükség esetén az újraélesztést. - Segítséget kell hívni. - Szükség esetén értesíteni kell a tűzoltókat, műszaki mentőket. Az áramütött személy kiszabadítása Amennyiben az áramütött a villamos berendezésen áramkörben (fogva) maradt, az első intézkedés a haladéktalan kiszabadítása, vigyázva arra, hogy a segítségnyújtó önmagát ne veszélyeztesse. Ezért, ha csak lehetséges, áramtalanítani kell. Tájékozódni kell, hogy a berendezés nagy-, vagy kisfeszültségű, illetve a berendezésnek melyik része nagy-, melyik kisfeszültségű, továbbá, hogy a berendezés melyik része van feszültség alatt, valamint ha feszültség mentesítésre van szükség, arra milyen lehetőségek állnak fenn. Az áramkörből való kiszabadítás módja kisfeszültségű berendezésen Kikapcsolással (az áramkör megszakításával): ki kell kapcsolni a berendezést, ha az egyértelműen a főkapcsolóval, vagy a biztosítók eltávolításával, vagy ha a berendezés dugós csatlakozóval van ellátva, annak kihúzásával megvalósítható. A vezetéket csak villamos szakember vághatja el, erre alkalmas, szigetelt nyelű szerszámmal. Ha az áramütött olyan helyen van (pl.: magasan a föld felett, létrán, stb.), ahonnan kikapcsoláskor az izomgörcs megszűnésekor leeshet és ez súlyos sérülést okozhat, a kikapcsolás előtt ha az rövid idő alatt lehetséges az áramütött megtámasztásával gondoskodni kell a leesés megakadályozásáról. Megtámasztására száraz fagerenda, falétra használható, de közben nem szabad érinteni az áramütöttet. Ha megtámasztás nem lehetséges, akkor kéznél levő széna, szalma, ruha, ágynemű, stb. aláterítésével, vagy pokróc, ponyva kifeszítésével kell gondoskodni arról, hogy az áramütött a leeséskor a lehető legkisebb sérülést szenvedje el. Kikapcsolás nélkül: amennyiben nem lehet kikapcsolni, akkor haladéktalanul a feszültség alatt álló berendezésből kell kiszabadítani az áramütöttet. A sérültet húzni, vagy eltolni kell a feszültés alatt álló berendezéstől, úgy hogy közben a segélynyújtó csupasz kézzel, vagy a testével ne érintse. Elhúzáskor szigetelőanyagú rudat, fanyelű szerszámot (pl.: gereblye), kell használni. Ha a mentést végzők ketten vannak, száraz kötél, száraz nadrág, kabát átvetésével is el lehet húzni az áramütöttet.
- 18 - Az eltoláshoz száraz faanyagot (pl.: gerenda, deszka, létra, stb.) kell használni. Amennyiben a felsorolt segédeszközök nem állnak rendelkezésre, és a segítő száraz fapadlón áll,akkor az egyik kezet be kell csavarni vastagon száraz ruhaneművel (pl.: törölköző, kendő, kabát, stb.), vagy többrétegű papírral, az áramütött ruházatát fogva kell elhúzni. Ügyelve arra, hogy a másik kézzel sem az áramütöttet, sem a falat, vagy bármilyen fémtárgyat ne érintsen a mentést végző személy. Ha nem száraz fapadlón áll a mentést végző, a kéz említett elszigetelése mellett a lábak alá kell helyezni többszörösen összehajtott ruhaneműt, száraz fát (szeg nélküli láda, deszka, asztal, szék, stb.), papírt (könyvek, többszörösen összehajtott papírlap), vagy egyéb szigetelő anyagot. A felsorolt anyagokból azt kell használni, ami rendelkezésre áll, és késedelem nélkül felhasználható. Vizes talajra összehajtott papírt, vagy könnyű ruhaneműt TILOS tenni, mert igen gyorsan átnedvesedhetnek. Elhúzáskor, illetve eltoláskor ügyelni kell arra, hogy az áramütött leeséskor ne sérüljön súlyosan. Az áramkörből való kiszabadítás módja kisfeszültségű berendezésen: Magas(nagy)feszültség (1000 V felett) esetén a helyszínt tilos megközelíteni, mert több méteres távolságon belül áthúz az áram. Csak a helyi viszonyokat ismerő szakember feszültség mentesíthet. Ezért azonnal értesíteni kell a villamos művet, vagy annak helyi megbízottját, aki intézkedik a kikapcsolásról. Kapcsolórúddal való kiszabadítást csak erre kioktatott személy végezhet. Ha nagyfeszültségű vezeték leszakadt, lelóg, vagy veszélyes közelségbe került, a vezetékhez TILOS közeledni, és figyelmeztető őrt kell állítani, aki az illetéktelen személyeket távol tartja. Ruhaégés: Ha az áramütött ruhája ég, az oltást a kiszabadítás után lehetőleg betakarással (pl.: száraz takaró, saját ruha, stb.) kell végezni. Amennyiben erre nincs mód, akkor víz, föld, homok is használható, vigyázni kell arra, hogy a mentő személy újabb áramütést, vagy zárlatot ne okozzon. Elsősegélynyújtás: Az elsősegélynyújtást az áramkörből való kiszabadítás után azonnal, minden mást megelőzően el kell kezdeni. 9.2. Kimentés gáztérből Mivel fenn áll a tűz- és robbanásveszély, ezért a további veszélyforrásokat ki kell iktatni: ki kell kapcsolni az elektromos áramot, annak használata tilos, nyílt láng használata tilos és meg kell oldani a helyiség szellőztetését. A gáztérbe történő behatolás maximum egy lélegzetvételnyi időre lehetséges. A sérültet minél előbb ki kell menteni és a szabad levegőn kell ellátni. Műszaki mentést kell kérni. 9.3. Kimentés veszélyes anyagot szállító gépjármű baleseti helyszínéről Az utat mindkét irányból le kell zárni. Értesíteni kell a hatóságot (rendőrség, tűzoltóság, intézményi tűzoltóság). Veszélyes anyagot szállító járművet, az elején és hátulján borostyán sárga 30 x 40 táblával jelölik. A táblán két számsor található, amelyek a szállított anyagazonosító számai. A hatóságnak mindkét számsort be kell diktálni és
- 19 - engedélyt kell kérni a helyszín megközelítésére. Ha a helyszínt meg lehet közelíteni, akkor azt lehetőleg szélirányból kell tenni. A gépjármű motorját le kell állítani és a felesleges személyeket el kell távolítani a területről. Amennyiben nincs kizáró ok a sérültet ki kell menteni a járműből és a veszély zónán kívül kell ellátni. A sérültről le kell venni a szennyezett ruhákat és össze kell gyűjteni. Műszaki mentést kell kérni. Ismeretlen anyaggal szennyezett sérültet tilos lélegeztetni. A gépjárműből történő kimentésnél: - ki kell kapcsolni a biztonsági övet, - számítani kell arra, hogy a légzsák kinyílhat, - ellenőrizni kell a száj-garat üreget, - ellenőrizni kell van-e légzés, keringés, - vizsgálni kell van-e kizáró oka a mentésnek (gerinctörés, a láb be van szorulva, stb.), - vészhelyzet esetén (pl.: kigyullad a gépjármű) vizsgálat nélkül azonnal ki kell menteni, - ha nincs kizáró ok a sérültet ki kell menteni az alábbiak szerint: = ha a lábai nincsenek beszorulva keresztbe kell tenni, = a sérültet óvatosan előre kell dönteni, = a medencéjénél fogva a mentő személy felé kell fordítani óvatosan, = a sérült mindkét hóna alatt át kell nyúlni és meg kell fogni az ép karját, az egyik a csukló felett, a másik a könyök alatt legyen, = a sérültet a mentő személy combjára kell húzni, és ki kell venni a gépjárműből. Ha a sérültet nem lehet kimenteni és eszméletlen, akkor az autóban kell folyamatosan szabad lég utat biztosítani. A fejét szabaddá kell tenni, a szoros ruhadarabokat meg kell lazítani, a fejet kissé hátra kell hajtani és biztosítani kell, a szabad légutat. Folyamatosan figyelni kell a légzést és a szájüreget. Műszaki mentést kell kérni. 10. ROSSZULLÉTEK ÉS ELLÁTÁSUK 10.1. Ájulás - sápadt, hideg verejtékes bőr, - szédülés, - látászavar (fekete pontokat lát a sérült), - hallászavar (fülzúgás). Ájulásnál csökken az agy vérellátása. Ezt kiválthatják a szoros ruhadarabok, zárt helyiség, meleg, hosszabb ideig egy helyben történő állás. A sérültet le kell fektetni és mind két lábát meg kell emelni, vizes ruházni kell. Az ájulás önmagát gyógyítja, a hanyatt fekvő helyzetben az agyba jut elegendő vér. 10.2. Epilepszia: - eszméletvesztés, - rövid ideig tartó merevgörcs (minden izom megfeszül), majd rángógörcs alakul ki, - habzó száj, - székletet, vizeletet a sérült nem tud visszatartani, - a rosszul lét után zavart viselkedés és emlékezet kiesés. Az epilepszia görcsroham, az izmok akarattól független összehúzódása. Hátterében az agyműködés zavara áll, aminek számos oka lehet (pl.: oxigénhiány). A roham alatt a sérültet óvni kell a fejsérülésektől. Nem szabad lefogni a végtagokat, mert sérüléseket okozhat vele a segítő személy. A sérült mellett kell maradni.